Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

Vasárnap, 1963. szept. 15. 1 DŰ-MmmmmszM 3 Idén több mint 700 ezer tonna hengereltárus exportálunk Nyersvasat kaptunk kölcsön az NDK-iól A' vaskohászatnak idei terve teljesítéséhez szinte egész évben jelentős akadályokat kellett áthidalnia. A nagy tél szállítási nehézségei után a diósgyőri egyes kohó dobbanása csökkentette a nyersvasutánipótlást. A Német Demokratikus Köztársaság értékes segítséget nyújtott azzal, hogy kölcsönadott 15 000 tonna nyersvasat, amit jövőre kell visszaadnunk, így az acélművek a megrongálódott diósgyőri egyes kohó és az átépítés alatt levő ózdi nagyolvasztó leállása ellenére ismét rendelkeznek megfelelő alapanyaggal. A külföldi rendelések az utóbbi hetekben sorra megérkeztek, az idén több mint hétszázezer tonna h&ngereltárut exportálunk a világ legkülönbözőbb országaiba. Az év második felében kilencvenezer tonnával több hengereltárut kell gyártani, mint az első fél évben, s az összes arra sJfcalmas hengersort igénybe veszik a munka elvégzéséhez. Különösen a diósgyőri és az ózdi kohászok vállaltak jelentős többletfeladatot, hogy a vaskohászat teljesíthesse éves kötelezettségeit •í' Y' « Készül az 1964-es naptár. A Glóbus Nyomda több mint egymillió tömbnaptárt készít 8—10 változatban az idén. A naptárak nyomását október végéig fejezik be és novemberben már az üzletekben árusítják. Hét hónapig tartó „őszi" csúcsforgalom Az AKOV szállítási problémáiról Napjainkban a szokottnál U több szó esik a szállítás problémáiról. Baráti beszélgetéseken. hivatalos értekezleteken, az újságok hasábjain visszatérő téma a szállítás. Őszi csúcsnapok a feldolgozó üzemekben, a mezőgazdaságban, a szállításnál, a MAV és az AKÖV illetékes osztályain. — Méghozzá olyan őszi csúcsforgalom, amely már júniusban kezdődött, és előreláthatólag eltarf egészen az év utolsó napjáig —mondja Och Nándor, a szegedi Autóközlekedési Vállalat forgalmi osztályának vezetője. — Ez a hosszúra nyúlt időszak pedig megsokszorozza a szállítók munkáját. Két hónap alatt 510 ezer tonna áru összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy 1062 elsö fél évében 820 ezer tonna árut szállított az AKÖV. Most július és augusztus hónapokban 510 ezer tonna árut mozgattak meg és továbbítottak. Az áruforgalom tehát lényegesen magasabb, mint az elmúlt esztendőkben volt. Sok a feladat, méghozzá olyan, amelyik nem túr halasztást. A szállítandó áruk többsége mezőgazdasági termék. Az őszi betakarítások időszakának nagy munkáit nemrégiben súlyosbítja a rossz időjárás: az esőzés és a jégverés. Ezek miatt kényszerszünetet kellett tartani a mezőgazdasági munkákban, s így a szállításban is. Ugyanakkor a rossz időjárás előbbre hozta és összesürítette, rövidebb időre szorította a munkák zömét. A jégverés felborította a gondos tervezést, ütemezési, rövidebb idő alatt nagyobb mennyiséget, fokozott tempóban kell továbbítani. Elsősorban fűszerpaprikából, paradicsomból, cukorrépából, hagymából és a kényszerszüret előbbre hozta a szőlő szállítását is. Mindez azért jelent nagy terhet, mert romlandó árukról van szó, melyek szállítása nem tűr halasztást. (J«ak nyolc javítóállvóny van Mindezek mellett még nehezíti a folyamatos munkát az, hogy a vállalat munkaerőhiánnyal küzd. 120 rakodómunkást tudnának azonnali felvételre alkalmazni. Az algyői vasúti híd lezárása óta pontonhídon bonyolódik le az átmenőforgalom. Ez a közlekedés folyamatosságát nagymértékben lefékezi. És ide, az egyéb problémák közé tartozik, hogy javító kapacitásuk kevés, műszaki telepük kicsi. A Szegeden levő 30 tehergépkocsi, 72 autóbusz és 73 taxi karbantartása a szabadban törpén! Ic, s ennyi járműhöz mindössze 8 javítóállomány áll a részleg rendelkezésére. A megoldás — Hogyan próbálják a megnövekedett szállítási igényeket kielégíteni? — A napokban ül össze a megyei szállítási bizottság. A rendkívüli értekezletre hivatalos a járási és megyei tanácsok illetékes osztályai és a begyűjtésben érdekelt vállalatok, Így közösen próbáljuk megbeszólni a várliató szükségleteket és azok kielégítésének módját. Annyi már bizonyos, hogy október hónapban i6 nálunk marad a katonaságtól kölcsönkapott 75 gépkocsi. Ennyi jármű nagy segítséget jelent. Ezek mellett, úgy tervezzük, hogy alkalmanként a közületek gépjárműveit is igénybe vesszük. — Hogyan oldják meg a munkaerő problémát? — Két úton. Alkalmi munkásokat szerződtetünk részben hirdetés, részben toborzás útján. Ezenkívül, ahol csak mód adódik, gépesítjük a rakodást. Gépesítésről az úgynevezett szóródó anyagoknál lehet szó. — Hogyan ellensúlyozható a javítórészleg szűk kapacitása? — Ez az amire szinte úgy felelhetek, hogy sehogy. Az új műszaki telep létesítése szinte már nem tűr halasztást. Most csak az ott dolgozók becsületes munkájára támaszkodhatunk. Szeged és a Tisza M

ég annak idején, amikor a megyei pártés tanácsháza, felépult, volt egy ankét a helyi és fővárosi tervezők részvételével, amelyen sok mindenről szó esett. Az egyik szakember azt kifogásolta, miért "nem építették a Tiszapartjára, hiszen — úgymond — ezzel már a-z utolsó ajkaimat is elszalasztott* Szeged, hogy igazán reprezentatív középület díszítse a város képét a legjelentősebb, legfontosabb nézőpontból, a folyó felől. Most már nem cél természetesen, hogy idejét múlt témáról szakmai vitát lobbantsunk ki utólag. Mégis érdemes elgondolkodni a felszólaló megjegyzésén. Még azt is elmondta akkor, hogy bármennyire is jelentős alkotásnak tartja a Korányirakpart hétemeletes lakóházát, fájlalja, hogy nem főhomlokzata, hanem tulajdonképpen — szépen kiképzett tűzfala mutat a Tiszára. Az az érdekes, hogy nemcsak napjainkban szorul háttérbe a Tisza . városalakító szerepe, hiszen például a múzeum épületét is a folyó tengelyére merőlegesen helyezték el, s a klinikasor már csak jellege miatt sem lehet képes a partvonalon uralkodni. A szőke Tiszának nemcsak azok szerelmesei, akik a folyó mentén élnek, romantikája hat az egész ország lakosságára. Számunkra ez azért igen fontos, mert Szegeden és környékén a Tiszán és a Maroson kívül — bármennyire is szeretnénk — nem található más természeti szépség. Az Alföld a mezőgazdasági művelés tekintetében hasznosabb táj lehet, mint a Dunántúl vagy Észak-Magyarország, de oly kevés azoknak a száma, akik Petőfivel együtt tudnak rajongani érte. Kincs tehát éz a kanyargó, néha kezes, máskor meg zabolátlan folyó, olyan kincs, melyet kiaknázatlanul hagyni nem szabad. rí lünk-e vele eléggé? Az J^ építészetre való hatását vagy inkább eddigi hatástalanságát már említettük. Csakhogy az idézett vélemény túlságosan egysíkú, lényegében kimondatlanul is a budapesti Duna-parttal veti össze a szegedi Tisza-partot, s a Parlament, a hat-nyolc emeletes lakóházsorok, a szállodák hiányát kéri számon tőlünk, megfeledkezve arról, hogy a két város történelmi fejlődése sosem volt azonos. Éppígy felesleges és meddő tenne az összehasonlítás Párizzsal, Londonnal, szóval a folyóparton épiilí többi világvárossal, fővárossal. Sem Szeged politikai, sem gazdasági helyzete, de még a Tisza természetrajza sem tette lehetővé a magas rendű rskjsarikilsépzést vagy épületelhelyezést. De aki ezek után azt hinné, hogy netán meg vagyunk elégedve a jelenlegi helyzettel, s nem kívánunk ennél szebbet és jobbat, az emlékezzék vissza a nyilvánosság előtt is megtárgyalt távlati fejlesztési tervekre. Jusson eszébe, hogy alkotói messzemenően figyelembe vév* az adottságokat, s elkerülve a túlhaladott, tehát korszerűtlen példák majmoláíát, Újszeged Tisza-partjára olyan házakat -álmodtak-, melyek nemcsak illeszkednek a tájba, de hangsúlyozzák is. Ez a távlati terv —, melynek megvalósulása egyáltalán nincs messze — nemcsak a negyedmillió lakosú várast, hanem a szocialista típusú Szegedet is megfogalmazza az építészet formanyelvén. De a folyó partjára nemcsak lakóházakat lehet építeni, a Tisza vize az ipar »táplálására« is kiválóan alkalmas. Pedig a múltban ilyen szempontból sem igen kényeztettek el bennünket: csupán a még ma is működő fűrészüzem használta fel a folyót, minit olcsó közlekedési utat, s így vált Szeged egyik sámbólumává a viz hátán úszó tutajok képe. Pécsre súlyos költségekkel kellett elvezetni a Duna vizét, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre az ipar fejlesztéséhez. Nekünk ilyen gondunk sincsen. S

minden szegedi tudja, hogy a második ötéves terv hátralevő esztendőiben és a harmadik ötéves terv idején milyen hatalmas ipari fejlődés előtt áll a város. Szeged és a TiTanévnyitó a főiskolán Közel 3500 hallgató — Jövőre áttérnek a kétszakos képzésre Tegnap délelőtt tartották meg a tanévnyitó ünnepséget a Szegedi Tanárképző Főiskolán. A díszteremben rendezett ünnepségen megjelent Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, Miroszláv Bucskó csehszlovák művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Sándor János, a városi pártbizottság titkára, Bódi László országgyűlési képviselő, Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Az ünnepségen Csukás István, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója mondott tanévnyitó beszédet, A többi között hangoztatta, hogy 15 év óta az idén mondhatjuk el először: a tanárképző főiskolák valóban korszerűen kiválasztott és felépített tananyaggal rendelkeznek. Ezután a kétszakos képzés előkészítésének fontosságát méltatta, majd kijelentette: szeretnénk remélni, hogy az 1964 szeptemberében induló első évfolyam már kétszakos képzésben kezdi tanulmányait. A továbbiakban a főiskola igazgatója arról beszélt, hogy az általános iskolák felső tagozatára képesített szaktanárok számának nagyarányú növelésére van szükség. Ezért került sor az idén a szegedi főiskola bővítésére is. A tanítóképzőből a főiskolára áthelyezett tanárokkal együtt az oktatói kar létszáma az idén több mint I5ű-re emelkedett. Nőtt a hasisatok «úu te, az új tanévben közel 3500-an tanulnak a főiskolán, köztük 2400-an levelező hallgatók. A továbbiakban az oktatók ideológiai képzésének fontosságával, a főiskola külföldi kapcsolataival foglalkozott a beszámoló, majd befejezésül a hallgatók kommunista nevelésének Jelentőségét méltatta. Ezt követően dr. Tóth Ferenc, a főiskola pártszervezetének titkára szólt az oktatókhoz és a hallgatósághoz az ideológiai harc, az eszmei offenzíva kérdéseiről, majd Erdei Mihály adjunktus a főiskolai KlSZ-szervezet munkájának főbb kérdéseit ismertette. Az ünnepségen beszédet mondott Molnár János miniszterhelyettes is. A többi között rámutatott, hogy az idén több mint 80 ezer főiskolai és egyetemi hallgató tanul hazánkban, tízszer annyi, mint a felszabadulás előtt. "Bármennyire is nagy azonban ez a szám, még mindig elmarad az igényektől: a népgazdaság szükségletei jóval több szakemberi követelnek. Az oktatók egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a hallgatók számának ez a rohamos növekedése ne menjen a színvonal rovására. A népgazdaságnak nemcsak sok, de jó szakemberre van szüksége. A miniszterhelyettes végül eredményes, jó munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak az új tanévre. Ezt követően Csukás István gyémánt- és aranydiplomákat adott át 2 hatvan és 13 ötven évvel ezelőtt végzett tanárnak, majd dr. Szabó László igazgatóhelyettes zárszavával befejeződött a tanévnyitó ünnepség. Az ünnepség után a megjelent vendégek megtekintették a főiskola most elkészült 305 személyes négyemeletes diákszállóját. sza ily módon még inkább összefonódik, mint eddig. Az a húsz év pedig, melyet a távlati tervek átfognak, nemeseik közgazdaságilag, hanem ipari szempontból is regionális központtá teszi* a várost. Bármennyire is fontos a folyóvíz* mint a városkép jellegzetessége, vagy mint az ipar fejlesztésének egyik alapvető kelléke, nem szabad figyelmem kívül hagyni azt sem, bogy hullámai nyáron enyhet adnak az embereknek: folyóvíz mellett élénk vízi éleinek kell kialakulnia. Kezdeményezésben, elgondolásokban nincs hiány. Sok minden már meg is valósult belőlük. A partíúrdó — ha manapság még gyakran panasz is van vele kapcsolatban — sohasem adott ennyi kényelmet, ennyi pihenést, szórakozást, mint az utóbbi években. Lajstromozásra semmi szükség, mindenki tud az új medencékről, mindenki ismeri az új tiszai fürdőházakat. Ami a Tiszát. mint strandolási és szórakozási lehetőséget illeti, mintha éppen mostanában fedeztük volna fel, most kezdjük igazán felhasználni. Ha kihasználni még nem is. A közkedvelt Sárga, ugv látszik, egyelőre nem tölti be a hozzáfűzött reményeket. Amíg a szakadozó partfalat meg nem erősítik, addig nem is várható jelentékeny fejlődés. Érthető tehát, hogy a partfürdőei a kánikulai hétvégeken nagy a zsúfoltság, s ezen csak úgy lehetne segíteni, ha belépődíj nélküli, úgynevezett szabad strandot i* nyitnának Szegeden. Motorcsónakversenytől folyami úszóbajnokságig, vitorlázástól vízisíig, minden megtalálható már Szegeden. Nincs okuk különösebb irigységre azoknak, akik Budapest, Baja vagy Győr vízi életét összevetik SzegedéveL Talán első pillanatra furcsának hat pedig néha ilyen apróságok is bizonyító erővel bírnak: annyi strandruhás járókelő látható nyáron a Belvárosban, hogy letagadni sem lehetne tőlük Szeged fürdőváros jellegét mr agy múltja van ennek j^j a tájnak, itt a Tiszapartján. Nagy múltja de jelene a mi számunkra sokkal érdekesebb. Könnyű félsorolni kifogásokat kitalálni követelményeket, de a kifogások okát megszüntetni, a követelményeknek eleget tenni már sokkal nehezebb. Pedig erről van szó! Sokat nem szabad egyszerre markolni. egyetlen lépéssel nem lehet átlábolni évtizedeket, de aki ma végigballag a parton, s meghallgatja mit mondanak a habok, az nem kételkedik: tudja, hogy Szeged és a Tisza nemcsak összetartozik, hanem együtt válnak mind szebbé, mind teljesebbé. FEHÉR KALMAN fi Dubnai Ecyesttel! JlionUutaít Intézet I munka ársai Magyarországra utazlak A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet tudományos munkatársai elutaztak Magyarországra. Ezek a szovjet, bolgár, magyar és német fizikusok részt vesznek a kisenergiák fizikájával foglalkozó nemzetközi kollokviumon, amely Tihanyban nyílik meg szeptember 18án. Az egyetemeken hétfőn kezdődik az oktatás Hétfőn kezdődik az új tanév a szegedi egyetemeken. A József Attila Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét hétfőn déli 12 órakor tartják az egyetem Dugonics téri aulájában. Az egyetem rektora ez alkalommal nyújtja át a gyémánt- és aranydiplomát a 60, illetve 50 évvel ezelőtt végzett tanároknak és jogászoknak. A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségét ugyancsak hétfőn déli 12 órakor tartják a Szemészeti Klinika tantermében. Magyar — koreai tudományos ülés A magyar—koreai műszaki tudományos együttműködési bizottság a napokban Budapesten tartotta negyedik ülésszakát. Megvizsgálta eddigi munkáját, azt eredményesnek találta és megállapodott a jövő évre vonatkozó tapasztalatcserében.