Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. szept. 18. Mennyibe kerül a piszok? Emmet John Hughes veti fel ezt a kérdést a Newsweek -(újabb számában és félreérthetetlenül válaszol is rá. Ilyeneket állit; — Az USA közel egy évtizede erőt és türelmet fori-'.t arra, hogy megvédje egy délkelet-ázsiai ország szabadságát. Égy olyan országét, amely kisebb valamivel Okiahoinánál. Ez a szövetség Ngo Diiili Oiem elnökkel Dél-Vietnam védelmére a kommunista Vlet Cong ellen léüOO USA-kalona jelenlétéi követeli meg és naponta több mint egymillió dollár költségét. A katonai derűlátás csúcspontján, néhány hónappal ezelőtt, a csendesóceáni amerikai főparancsnok megjósolta: ezt a háborút három év alatt megnyerhetjük. Dean Rusk külügyminiszter azonban inár istenitéletről szól és a vietnami hadmüveleteket "piszkos, rendezetlen, kellemetlen* háborúnak nevezi. Hughes fejtegetése, ha eltekintünk a tenne hangoztatott "szabadság* Jenki "módszerű védelmezésétől, Igen tanulságos. Beismer — igen szerényen — 14 000 jenki katonát Dél-Vietnamban. És beismer napi 1 millió dollár háborús kiadást. Ha ezt inl mondanánk, alkalmasint rágalmazónak tekintenének bennünket. Rusk azonban illetékesebb nálunk, ha ő maga is "piszkos, rendezetlen, kellemetlen* háborúnak nevezi a vietnami hadműveleteket — nem a szabadság, hanem Dlem elnök védelmében —, akkor a valóságban milyen "piszkos, rendezetlen, kellemetlen* lelíét ez a háborúi Pekingi intézkedés nyomán: Egy jelszó indexre került A Szovjetszkaja Rosszija részletesen foglalkozik az afroázsiai szolidaritási szervezet nicosiai ülésszakával és megállapítja, hogy a kínai küldöttség egész tevékenysége arra Irányult, hogy aláássa e fórum munkáját, és az ülésszak szónoki emelvényét szovjetellenes támadásokra használja fel. A Szovjetszkaja Rosszija megállapítja, hogy az aknamunka teljes kudarcba fulladt. A Koms'ZomoIszkaja Pravda a kínai ifjúság neveléséről ír. A cikk megállapítja, hogy Pekingben az utóbbi időben indexre telték a "Tanuljunk a szovjet ifjúságtól* jelszót, mert -ez az ifjúság elpolgáriasodott, elárulta a forradalmi hagyományokat, már csak a jó ételről, szép ruháról álmodozik én egyáltalában nem törődik a társadalom boldogságával*. A Komszomolszkaja Pravda rámutat, hogy ezt a ragalmat a szovjet ifjúság egész mai élete cáfolja. (MTI) Hadgyakorlat az NDK ban A szovjet, lengyel, csehszlovák és NDK-beli egységek nagyszerűen végezték el feladatukat A Varsói Szerződés fegyveres erői egyesített parancsnokságának tervei szerint 1063. szeptember 9-e és 14-e kőzött az NDK néphadseregének, a lennel hadseregnek, a szovjet hadseregnek és a csehszlovák hadseregnek az egységei Heinz Hoífmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere irányításával gyakorlatot tartottak a Német Demokratikus Köztársaság déli részén. A közös gyakorlatot megtekintette Walter Ulbrleht vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának. az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának több tagja. Jelen voltak továbbá: Grecsko marsall, a Varsói Vasárnaptól vasárnapig a külpolitikában A* atomcsend utáni ENSZ ülésszak - Régi és új témák — Repülék Kuba felett — Saigonban zajlik az élet.,, IlillllllllllilllllllllillilllllllllllllllllllllllllllllM Botrány Edinburghban Az új Christine Keeler: Anna Kesselaar A Profumo-botrány révén hírhedtté vált Christine Keeler szerepléséhez hasonló botrány zavarta meg az edinburghi drámai-értekezletet. Miközben az értekezlet a -Jövő színháza* témáját vitatta meg, a terem orgonakarzatán egy teljesen anyaszült meztelen lányt toltak targoncán és közben egy dudás pattogó ütemű táncdalt fújt. A jelenet a legsúlyosabb megütközést keltette u kétszáz főnyi közönség körében és hosszabb időre megzavarta az értekezletet. Másnap Weatherstone, Edinburgh főpolgármestere, mint az edinburghi ünnepet pártoló szövetség elnöke komoly hangú nyilatkozatában legsúlyosabb megdöbbenését és sajnálkozását fejezte ki a botrány miatt, hangoztatva, hogy ilyen értelmetlen, durva ízléstelenség nem felelhet meg az ünnep rendezői szándékának és hogy az ilyesmi súlyosan sérti Edinburgh közönségét, amely nem hajlandó az ünnep színvonalának lealjasítását tűnni, A botrányos jelenet rendezője, Calder amerikai könyvkiadó sértődött hangú nyilatkozatban válaszolt a főpolgármester szavaira, hangoztatva, hogy nem lát semmi okot a megbotránkozásra, látta a jelenetet a -főpróbán*, s azt teljesen kifogástalannak találta. A főszereplő meztelen lány, Anna Kesselaar 19 éves fotómodell kijelentette: -Pénzért tettem. Négy guineát kaptam érte, de mellesleg pompás mulatság is volt.* A botrány, amely nagy port vert fel Edingburghban, komolyabb következményekkel fog járni. A rendőrség figyelmeztette a modellt, hogy bűnvádi eljárás indul ellene, és Calder ellen is, mert 6 fedezte a meztelen mutatványt. Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Varsói Szerződés tag államai nak honvédelmi miniszterei, közöttük Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, valamint Jakubovszkij hadseregtábornok, az ideiglenesen a Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet fegyveres erők főparancsnoka. A közös hadgyakorlat bebizonyította a szocialista testvéri hadseregek kiemelkedő katonai erejét, amely a világbéke biztosításét és a szocializmus megbízható katonai védelmét szolgálja. Megmutatta ezenkívül az egyesitett fegyveres erők harci felkészültségének és együttműködésének magas fokát, valamint a parancsnokok és a vezérkarok hadve. zéri képességét. A közős hadgyakorlat azt juttatta kifejezésre, hogy a szocialista hadsereg szoros fegyverbarátsága a szocialista nemzetköziségen, valamint a népnek ós a hadseregnek egységén nyugszik. A karikaturisták kedvelt, vissza-visszatérő témája ezekben a napokban, hogy amjnt az értekezleti helyiségek faián ott a -Csendet kérünk!* felirat — az ENSZ-ben elhelyezik az "Atomcsendet kérünk!* táblát. Valóban, az idei közgyűlési ülésszakot — amely holnapután, kedden kezdődik — nem elsősorban a sorszámmal különböztetik meg az előbbiektől, hanem a sokat mondó meghatározással: az atomcsend utáni közgyűlés. A világ természetesen a folytatását várja, s néhány lényeges leszerelési részintézkedés tpáris elsőrendű vitatémának ígérkezik. Ilyen, mindenekelőtt az atommentes övezetek ügye. A Közép-Európa atommentesjtését indítványozó Rapackiterv nyomán, javaslat hangzott el latin-amerikai, afrikai, balkáni, távol-keleti atammentes zónára, s ezek most az ENSZ fóruma elé kerülnek. Az atommentesítés egy lépéssel továbbmenne az atomcsendnél is. Míg ugyanis a moszkvai szerződéshez csatlakozók azt vállalták, hogy nem próbálnak ki nukleáris fegyvereket, az atommentesítés elfogadása annyit jelent: területükön nem lesznek atomfegyverek, tehát lemondanak arról, hogy atomhatalommá váljanak. Az ENSZ napirendje — amelyen máris 79 kérdés szerepel, de ez legalább 100-ra emelkedik majd — természetesen nem merül ki ebben. Különösen éles megnyilvánulások várhatók ezen a közgyűlési ülésszakon a gyarmatosítás maradványai, az imperializmus különböző manőverei ellen. A nyugati sajtó már előre homlokát ráncolja, érzi, hogy ezek a vitatémák nem ígérnek sok jót. Ismét tárgyalják majd az Gyanús véletlen Elég furcsán is viselkednek: mindig tudják, mikor nincsenek otthon a tudósítók, mindig van kulcsuk az ajtókhoz. s a legszembetűnőbb: gondosan átkutatják az egész lakást, de csak néhány véletlenül kezükbe kerülő tárgyat visznek el. Ezzel akarják bizonyítani, hogy szokásos lopás történt. És semmi többNem kevésbé furcsa az is, hogy a New York-i rendőrség, amely rendszerint erélyesen lép fel a kis gonosztevőkkel szemben, teljesen akcióképtelen, amikor a szovjet újságírók lakásán történnek gyanús tolvajlások. (MTI) Pénteken fényes nappal betörtek Sztanyíszlav Kondrasoonak, az Izvesztyija tudósítójónak New York-i lakásába. A betörők álkulccsal nyitották fel az ajtót. A lakásban mindent felforgattak, magukkal vittek egy Írógépet, egy aktatáskát és egy női kardigánt, majd eltávoztak anélkül, hogy a liftkezelő, vagy a portás észrevette volna. A betörés és a lopás New Yorkban szinte mindennapos jelenség. A New York-i gonosztevők azonban feltűnően gyakran hatolnak be a szovjet újságírók lakásába. angolai portugál elnyomást, a dél-afrikai, fajüldözést, a körmönfont brit próbálkozásokat Dél-Rhodesiában, de új témaként szőnyegre kerül majd az iraki kormány kurdellenes háborúja, s a délvietnami buddhistákkal szemben alkalmazott terror. A New York-i tanácskozások alkalmából azonban nemcsak az ülésteremre kell figyelnünk. Állam- és kormányfők, külügyminiszterek jelenléte lehetőséget ad széles körű, nem hivatalos eszmecserékre is. Ügy hírlik, hogy a szovjet, az amerikai és az amgol külügyminiszter szeptember 23-tól kezdődően folytatja Moszkvában abbahagyott megbeszéléseit, s nem tartanak kizártnak egy Gromiko—Kennedy találkozót sem. A hármas megbeszéléseken fel kell hogy vetődjék a Varsói Szerződés és a NATO közötti megnemtámadási egyezmény, amelyről már Moszkvában is szó volt, úgyszintén a nagy érdeklődést kiváltott új Hruscsov-javaslat a Németországban állomásozó külföldi csapatok kölcsönös létszámcsökkentéséről és ellenőrzéséről. Jellemző, hogy már bejelentették november elejére, Couve de Murville francia és Schröder nyugatnémet külügyminiszter amerikai útját. Bonn nem lévén tagja az ENSZnek, De Gaulle pedig neheztel a világszervezetre, s ez a harag csak fokozódni fog, ha sorra kerül a francia atomkísérletekről szóló vita, a két külügyminiszter mo6t nem utazhatott. Viszont szükségesnek tartják, hogy közvetlenül a Gromlkóval folytatott megbeszélések után találkozzanak kollégáikkal. Az enyhülés ellenfelei természetesen eleve szeretnének meggátolni minden kedvező irányú mozgást. S miközben az amerikai szenátus hét elejón megkezdődött ratifikációs vitája során, a *veszettek* változatlanul hangoskodnak, ismeretlen repülőgépek sorozatosan bombázták Kubát. Cukorgyár, vegyiüzem, termőföld. s egy háromgyermekes tanító házacskája szerepelt célpontjaik között, emberéleteket oltottak ki, anyagi kárt okoztak. A repülőgépek amerikai támaszpontok irányából érkezt,ak, s a támadások egybeestek a kubai ellenforradalmárok mozgolódásával. A Floridában kiképzett zsoldosok ugyanis Nicaraguában tűntek fel, a teljesen amerikai befolyás alatt álló banánköztársasagban, s onnan szőnek új terveket Kuba ellen. Ezért a bombákat hajigáló »ismeretlen tettesek* nagyonis jól ismertek. Feltétlenül helyénvaló volt tehát a Szovjetunió erélyes figyelmeztetése, amely az elmúlt napokban a Pravda hasábjain látott napvilágot. Ebben újra hangsúlyozta: a Szovjetunió teljesíteni fogja Kubával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Nem lenne teljes a hét krónikája a legújabb délvietnami fejlemények nélkül. A hét a cáfolatok jegyében kezdődött, Washington tagadta, hogy államcsínyt szervezne Diem diktátor, a kellemetlenné vált szövetséges ellen. A cáfolatok erőtlenül hangzottak, inkább arról volt szó, hogy az amerikaiak egyelőre nem találtak még megfelelő diktátorjelöltet a számba jöhető tábornokok közül. Washington erre új taktikához nyúlt: bűnbaknak Ngo Dinh Nhu-t, a diktátor öccsét akarja megtenni. Nhu egyébként valóban egyike Dél-Vietnam rettegett zsarnokainak, kizárólagos elmarasztalásával azonban az amerikaiak Diemet szeretnék szalonképesebbé tenni. Ögy látszik, jobbat nem tudnak-Az amerikaiak birkóznak a fából vaskarikával, hogyan lehet -új* politikát folytatni ilyen, régi figurákkal. De hát hiába, mindenkinek olyan szövetségesel vannak, amilyeneket megérdemelt.,. Réti Ervin Föld alatti atomrobbantás az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok pénteken két föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre a nevadai kísérleti telepen. Először egy kisebb, majd egy közepes hatóerejű nukleáris szerkezetet robbantottak fel. Az atomerőbiMOÍtság szóvivője hozzáfűzte, hogy az atomcsendszerződés aláírása óta ez volt a negyedik és ötödik amerikai föld alatti kísérleti robbantás. SÁRKÖZI GYULA AZ ALBATROSZ TITKA (12) — Gsak annyi történik — felelte Silver —, hogy pillanatfelvételt készítünk a jacht összes vendégéről, mielőtt kihallgatnék őket. Néhány kérdésem volna önhöz a tegnap esti tragédia ügyében. — Csak bátran, barátom, csak bátran! — mondta vidáman és látható megkönnyebbülésééi a márki. — A neve alapján azt hittem, hogy a márki úr francia — jegyezte meg Silver —, de a kiejtése amerikaira vall. — Valóban francia vagyok, de úgyszólván egész életemet az Államokban töltöttem. Anyám amerikai volt, a pénzt is ő hozta a családba, s ezért New Yorkot érzem otthonomnak, még ha az ősi kastélyunkat fenn ls tartjuk Franciaországban. — Mit tud a kirándulás igazi céljáról? , — Igazi céljáról? Tudtommal csak egy célja volt: kis napfürdőzés a Csendes-óceánon. Én egyszerűen bolondja vagyok a napfénynek, lehet, hogy ezt provencei vérem teszi... — Azt állítja tehát, hogy sejtelme sem volt a gyufaérdekeltségek között készülő fűzfáról, amit ezen a hajókiránduláson kellett volna letáeíyalni? — Ezt most hallom először — felelte a márki. — Az egyetlen dolog, amit a gyufáról tudok, hogy cigarettára lehet vele gyújtani. Szoktam is használni sűrűn, mert az öngyújtót nem szeretem. ! — Mióta ismeri Morrisont? — Tegnap óta. — Ügy? Mielőtt a jachtra szállt, soha nem találkozott vele? — Nem én, barátom. — És mennyi ideje ismerte Goddardot? — Vele meg aztán éppenséggel soha nem találkoztam. A nevét ismertem, természetesen. Tudtam, hogy nagy pénzember, de még annyit sem sejtettem, hogy gyufával van dolga. — Hát a japánt régen ismeri? — Tegnap délutánig azt sem tudtam, hogy a világon van. — De ha egyikükkel sem volt soha semmiféle dolga, mivel magyarázza meg, hogy Morrison meghívta a hajókirándulásra? — Dehogy hívott! Johnny Clayton kérdezte meg, hogy volna-e kedvem néhány napig napfürdőzni. — Mióta ismeri Claytont? — A Bordeaux-on együtt hajóztunk át Amerikába. Aztán New Yorkban tovább ápoltuk a barátságot. Felesége lady Milton lánya és én úgy tudom, hogy a lady és Morrison régi személyes és üzeleti Jó barátok, őszintén szólva az volt a benyomásom, hogy hivatalosan ugyan Mary Morrison itt a háziasszony, de voltaképpen a lady vezeti az egészet. S mivel a meghívást éppen az ő vejétől kaptam, percig sem haboztam, hogy elfogadjam-e,.. — Nos, Fulton? — fordult Silver a segédjéhez. — A társalgóban eltöltött idejüket valamennyien igazoltákFulton felpillantott a jegyzőkönyvből, aztán így szólt: — Nagyon ismerős nekem ennek a márkinak az arca. Mintha már találkoztam volna vele valahol. Hol is? — töprengett. — Megvan! Most már bizonyos vagyok benne, hogy a bűnügyi nyilvántartóban láttam a fényképét! — Nem téved, Fulton? — kérdezte Silver. — Csak azért nem kételkedem szavaiban, mert ismerem nagyszeírű emlékezőtehetségét. Biztos benne? — Egészen biztos, felügyelő úr. Ezt az arcot egykönynyen nem felejti el az ember. — Telefonáljon azonnal a friicól kapitányságra és kérjen részletes információt erről a Charmonte-ról. De előbb még küldje be Boltont, a társalgó pincérét. Bolton egy éve dolgozik a jachton. Tegnap este egész idő alatt bent volt a társalgóban. Sok dolga volt az italok keverésével, Kivétel az a két rövid út volt, amit 7 óra 40 és 45 között tett. Akkor vitt la Havas kérésére egy papírlapot Goddard kabinjába. De mivel a kopogtatásra nem kapott választ, újra felment vele. Majd Havas újra leküldte a lappal, hogy csúsztassa be az ajtó alatt. Aztán visszament a helyére. Ezután Silver ismét a fiatal Claytont hívatta. — Sajnálom, hogy megint zavarnom kell, Clayton úr — fogadta udvariasan a rosszkedvű fiatalembert. — Azt hallottam, hogy Charmonte márki az ön meghíváséra csatlakozott a társasághoz. — Igen, így történt — felelte hűvösen Clayton. — S milyen szerepet Játszik ő abban az üzleti megállapodásban, amit Morrison, Goddard éa a japán terveztek? — Semmllyet! Még csak sejtelme sincs róla. — Akkor minek hívta meg? — Mert kedves fiú és arra gondoltam, hogy a kirándulásnak is inkább kéjutazás Jellegét adja, ha van a társaságban valaki, aki nem is álmodik a készülő üzleti tárgyalásról. — Mióta ismeri a márkit? — Körülbelül őt hete. Együtt hajóztunk át Amerik^a— Köszönöm. Egyelőre «z minden, amit tudni akartam — állt fel Silver a fotelből. — Ezért igazán kár volt felkeltenie legjobb álmomból! — csapta be dühösen Clayton maga után az ajtót. — Egyelőre megszakítjuk a kihallgatásokat — fordult a felügyelő a nyomozóhoz. — Maga most azonnal partra száll, felhívja a kapitányságot és tájékoztatást kér a márkiról. (Folytatjuk)