Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

Vasárnap, 1963. szeptember 8. dél-magyarország 5 A falun élő értelmiségről nz értelmiséggel való foglalkozás A falun élő értelmiséggel való foglalkozás, azok ügyeivel való törődés, irányukban a nagyobb segítőkészség megnyilvánulása — különösen az ellenforradalom óta — komoly változáson ment keresztül. Ez nem jelentéktelen kérdés, hiszen szinte elsődlegesen ez szabja ni nézetekben azonban még akad hiányosság. Még találkozhatunk az utasítgatás, a parancsolgatás módszerével, de több más olyan jelenséggel is, melyek arra mutatnak, hogy a kölcsönös bizalom egyes helyeken csak látszólag áll fenn, az lényegében nem őszinte és ennek jeeddiginél arányosabb tása mellett eloszmeg, hogy a falura került ér- lei időnként meg is ihutattelmiségi dolgozó hogyan tud koznak. beilleszkedni a község életébe, a megbecsülésen keresztül hogyan válhat a közösség mindenki által elismert, azonos értékű tagjává. A korábbi évekre jellemző volt. hogy az értelmiség fogalmát leszűkítették, és sok helyen szinte kizárólag a pedagógusokra értelmezték. Ma már ez a fogalom egyre jobban kiterjed a falun élő értelmiség minden rétegére, azt azonban még nem lehet állítani, hogy őszintén értelmiséginek vallja magát mindenki, aki ebbe a társadalmi kategóriába tartozik. Komoly érteielőrehaladás, hogy az ^tekaP?eS™velük ^tartás nélkül bizalomKeresia a ve/eiuitei, vcxun. „„„„v,„„ -pmncaV a. Nehezen kopnak el az értelmiségiek megítélésénél a tíz évvel ezelőtti megállapítások, és sok helyen nem veszik figyelembe, hogy az egész társadalommal együtt az értelmiségiek is változtak, fejlődtek. Több helyen az ilyen szemlélet nem engedi bővülni a bizalom körét. Tagadhatatlan, hogy sokan vannak még olyanok, akik politikailag fejlődésre, a munkában buzdításra szorulnak, de ha ebben számukra segítséget adunk, meggyorsul fejlődésük. Az is igaz, hogy nem lehetünk mindenkivel szemben Tanácsaink, termelőszövetkezeteink a megnövekedett feladatok ellátása érdekében következetesebben és minden területen igényeljék az ott élő értelmiség egészének munkáját, segítségét Szükség van erre a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításához, a szocialista közösség kialakításához, a termelési kultúra fejlesztéséhez, a termelőszövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltségének emeléséhez, világnézetének, gondolkodásának formálásához. Fokozottabban be kell vonni a falu értelmiségét a helyi Intézkedési és feladattervek készítésébe, valamint az abban foglalt feladatok végreszemben őszinték és nyíltak, ugyanakkor a vezetők részéről is nő a segítőkészség. A falun élő értelmiség legtöbbet vitatott problémája és sok esetben a legőszintébben felvetett sérelem, a bizalom kérdésével kapcsolatos, ami legtöbbször kettős vonatkozásban merül fél. Egyik vonatkozása a vezetők és általában az értelmiségiek köhajtásába. Ezzel közelebb mai, ez azonban nemcsak az kerülnek a község életéhez és értelmiségiekre, hanem az problémáihoz, a konkrét felegész társadalomra vonatko- adatok ismerete és végzése zóan fennáll. Ugyanakkor azonban mindig számolnunk kell az előlegezett bizalom nevelő erejével, ennélfogva ezzel is élni kell. A falun élő értelmiség alkotó aktivitásának teljes kiközben közelebb kerülnek a lakossághoz, az értelmiség különböző rétegei pedig egymáshoz. A H. ötéves terv utolsó éveire megszabott feladatok bontakozását ma még gátolja az a körülmény, hogy sok elvégzésén fáradozunk. Közzötti míg másik"a vezetők helyen nem ismerték még fel igeink is formálgatják hoszes-a'párton kívüli értelmiség Jg»eg£g3fn szabb időre szóló távlati terdett szerepét, nem igénylik veiket, amihez feltétlenül kellőképpen azok munkáját, igénybe kell venniük azt ott nem bíznak meg mindenkit élő értelmiség munkáját, sekonkrét feladatokkal; illetve a funkciók és feladatok ellátását nagyon szűk körben, közötti bizalom kérdése. Egyes vezetők erre azt erre mondják, hogy nem lehetünk általában bizalommal az értelmiséggel szemben, mivel nem __ mindegyikük olyan, amilyen- ^^ eg^ személyek bevonek mi szeretnénk. Amilyen fsával látják biztosítottmértékig helyes az ilyen ér- nak Ennek alapvetően az az tetaiú kívánalom, olyan mer- oka hogy minden társadalmi tékig igaz is ez a tétel. Vala- vag}, tömegszervezet megraat azonban figyelembe kell nyugtató kezekben szereti látni ügyeit, ami nagyon helyes, de igaz, hogy erre csák egy vagy két személyt tartanak alkalmasnak, másokkal szemben már kisebb a bizalom. Ilyen értelemben az érgítségét. Fontos, hogy azok is megismerjék és cselekvőleg részt vegyenek azok elkészítésében, mert részt kell venniök azok végrehajtásában, de azok tartalmazzák az értelmiségi munka új, nagyszerű perspektíváit is. •venni. Sem az értelmiségi, sem más, önmagától, gombnyomásra nem válhatik olyanná, amilyennek lennie kell. Mindenki a közösségben, a társadalommal együtt fejlődik és az emberek a fej- . , , lődés szintjéből, annak foká- telmiseg egyes tagjaival ban különböznek egymástól, szembeni bizalom nem áll Ennélfogva a fejlődésben el- arányban azzal a fejlődéssel, , . . , , , . maradottakat, ha váddal il- . _ különösen alapjainak lerakasában. Arietjük, egyben önmagunk felé melynek azok Különösen kell törekednünk, hogyéris f-el kell tennünk a kérdést: az ellenforradalom ota - ke- ^ mit tettünk, és megtettünk-e resztülmentek. Sokan még mindent az illetők fejlődésé- figyelmen kívül hagyják, Falun élő értelmiségünk zöme magáévá tette a párt célkitűzéseit, a munkásosztállyal és dolgozó parasztsággal közösen tevékenykedett a szocializmus nek elősegítése érdekében? Ez természetesen nemcsak az értelmiségiekre, hanem mindenkire vonatkozik, mert a fejlődésben befejezett, kész emberek nincsenek. Különösen fontos a segítség a pártonkívüliek számára, mert ők sok vonatkozásban távolabb állnak a szervezett politikai képzés és a fejlődést elősegítő egyéb tényezőktől. A bizalom tekintetében is sokat haladtunk előre. A községi testületi szervek legtöbb helyen már helyesen ítélik meg az értelmiség szerepét, munkájának jelentőségét és fontosságát, így ennek alapján bizalommal vannak velük szemben, és ennek megfelelően foglalkoznak azok problémáival. Az egyéhogy az értelmiség nemcsak számszerűségében növekedett, hanem összetételében, fejlettségében is megváltozott. Egyre többen alkalmassá válnak társadalmi feladatok ellátására. Ennélfogva bátrabban lehet és kéli is táértelmiségiek társatel miségünk tehetségének és tudásának teljes felhasználásával munkálkodjék a szocializmus teljes felépítése érdekében. Az emberség ünnepe volt Jubileum a vakok intézetében Szombat délben a ezeles, már lenni szokott a legtöbb szített a külső világból látábujkáló napos időben a va- jubileumon. sával, annyit nyerte a lélek kok szegedi intézeténei: fel- De talán elnézik nekem belső világában. Bordás Dedíszített udvarán, a kirakott mindazok, akik közreműkőd- zső zengő énekének szinte a széksorokon összegyűlekez- tek az ünnepség sikerében, partitúráit lehetett leolvasni tek, akik meg kívánták ün- hogy nem szabályos tudósi- róluk. Látni lehetett rajtuk nepelni az intézmény fenn- tás módján emlékezem meg az élmény mélységét, hulállásának 50. évfordulóját, az eseményről. Még csak nem lámzásait, kétség nem férheLátszatra ez is olyan ünnep- is róluk, hanem az arcokról tett hozzá, milyen jótett, ség volt, mint minden jubi- kívánok írni. Amikor ugyan- hogy képletesen szóljak, mileum: az igazgatónő — Ma- is Bán Sándor, a Zeneművé- lyen "vérátömlesztés* volt chánszky Józsefné — ismer- szeti Szakiskola tanára fe- ez a kis műsor, s ez is az tette az intézet történetét, az kete szemüvegben elhelyez- élet lüktetését továbbította Egészségügyi MinisztiTium kedett a zongoránál, önkén- világukba. S amit a beszészociálpolitikai főosztályának telenül is az arcára, majd a dek elmondtak, itt mutatkovezetője — Jakab Anna — többi arcra, sorstársaiéra te- zott a valóságban: túl a régi beszélt a vakok helyzetében kintettem. S azután egyre lealázó kegyelemkenyéren és a felszabadulás után oekö- az arcokat kellett néznem, nyomorgáson, a mai közel vetkezett változásokról, dr. melyek nagy emberi tanul- ezerforintos havi személyenKörner György, a Vakok és mányt szolgáltathattak volna kénti ellátás hideg számadaCsökkentlátók Szövetségének festő ismerőseimnek is. Ezek tánál is többet mond az, főtitkára köszöntötte az ün- az arcok különfelé "néztek* ahogy nemcsak testi, de gonneplőket és köszönetet mon- — igazában befelé. Bányász dolkodó emberi mivoltukban dott az intézet egyik lakója Hona színművész szavalatára is egyenrangú emberként élKántor Margit is. Virágokat ^érzelmek akkordjai futót- hetnek. Ez a jubileum erfiek , ... , ' . tak at az arcokon: elmenyeik az embersegnek az ünnepe adtak es kaptak, majd mu- és érzéseik rezonáltak. Mint- volt sor következett, ahogy ez ha az ember amennyit elve- N. F. Elindul a vízen a 417-es — A 417-es uszály vízre 130 tonnás monstrumot az Olyan gördülékenyen megy bocsátásra készen áll! — je- utolsó pillanatig tartják, a munka, mintha semmi lenti Bodó "szaki*, a hajóács- Amint elhangzik az "üsd probléma nem lenne. Igy is csoport vezetője Erdei Ka- szet* vezenyszo, a hatalmas rolynak, a tápéi hajójavító test lassan megmozdul, majd telepvezetőjének. hirtelen felgyorsulva húsz Nagy esemény készül te- kilométeres sebességgel a hát a tápéi sójatéren: egy vízre csapódik. Nyomában 130 tonnás uszály vízre bo- füstölögnek a sójafák, körücsátása. A sójatér elökészí- lőtte pedig szökőárként csaptése, bemérése nagy hozzá- nak fel a folyó hullámai. értést kíván, mert ha csak . uszály elindul a Tiszán, és a alig néhány centis eltérés a KaíádO-knali tápéi van a pálya vastag tölgyfa- » gerendái között, az uszály Az uszály lakórésze motönkramehet. Mestere, szak- denlj központi fűtéssel, beembere ennek a hajóács- épített bútorokkal, hideg-mecsoport vezetője, aki hosszú leg vízzel látták el. Már csak évek óta készíti elő a rója- a belső berendezési munkáteret. Most éppen az utolsó latokat kell elvégezni: a kaellenőrzést végzi az uszály binokban van — erősíti Erdei Károly —, anyaghiányra nem panaszkodhatunk. Nálunk csak az időjárás viszontagságai akadályozhatják a munkát A jövő héten a 417-es ílindul a Ti; hajójavító dolgozói már a következő építéséhez fognak hozzá. Jó utat, 417-es! Varga Edit körüL WViály MFCFCE tükíil' Egy óra van, már minden készen áll a vízre bocsátáshoz, a sójateret bezsíro2.ták. A feketére festett uszályt csupán két drótkötél tartja. Közelében mindössze két ember tartózkodik, és a telep amatőr fényképészei lesben állnak a közeli vontatóhajó fedélzetén. Néhány várakozással teli perc, és Bodó Károly jelt ad a kárpitosmunkát, festést, a zuhanyozót és a beépített konyha felszerelését. Ha ez kész lesz, az uszály a többiekkel együtt járja majd a Tiszát, gyomrában 400 tonna teherrel. Egyik kiöregedett társát fogja kiszorítani a vízi forgalomból, a hajósok nagy örömére. Idén egyébként ez már a második, melyet a tápéi hajójavító átadott a forgalomnak. És a tervek szerint még két újabb követi majd az idén. az "egér* szétverésére. Az egymásba illeszkedő vaspán- Jfa maü üteióti a (él tokát nevezik így, melyek a maszkod ni az szélesebb rétegeire a dalmi munka és feladatok Adminisztrátort, lehetőleg SZTK-gyakorlattal azonnali belépésre felvesz a Vajháti Kendergyár. K. 631 Megjutalmazták a legjobb közönségszervezőket A Szegedi Szabadtéri Já- Az SZMT munkatársai kötékok idei előadása előtt az zül jutalmat kapott Péter SZMT és a játékok igazgató- Lajosné, a HVDSZ megyei sága versenyre hívta az üze- bizottságának titkára Prágai —'' közönség- György, a postások megyeSzegedi Textilművek keres azonnali belépéssel fentkezni taheH Szefedi Textilmüvek munkaügyi osztályúm Közérdekű közlemény: A VÁROSI GŐZFÜRDŐ szeptember 9-től kezdődően nők és férfiak részére egyarant mindennap üzemel a gőzosztályokon. Nyitás: reggel 7 óra. zárás este 19 óra Az iszap- és gyógyosztályok rendje valtozatlan marad. A KERTFÜRDÖ szept. 8-val bezár. Fürdoigazgatóság. s 73708 mek, vállalatok szervezőit. A verseny eredményeit most értékelték és Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója tegnap, szombat délben az SZMT székházának József Attila termében rövid ünnepségen átadta a jutalmakat a legjobb közönségszervezőknek. Jutalmat kapott Lippai Margit az újszegedi szövőgyár, Török Ferencné a cipőgyár, Csorba Béláné a ruhagyár, Nagy Józsefné a MÉSZÖV, Jurka József a DÁV, Jáger Ernő a szálámigyár, Szerényi László a postaigazgatóság, Mészáros Tibor a II. kerületi tanács, Zsiga Antalné a Délrost, Noel Fülöpné az ecsetgyár, Bíró Györgyné a köztisztasági vállalat, Dunai József a Magyar Nemzeti Bank, Szabó Emil a KISZÖV, Hiti Eszter a vízügyi igazgatóság, Csécsei lmréné a MÁV, Herceg Jánosné a 10-es Autóközlekedési Vállalat, Densz Sándorné az orvosegyetem gazdasági hivatala, Kiss Erzsébet a Gyógyszertár Vállalat dolgozója, Lácsán Ferenc a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonának igazgatója, és Szögi Mihály, a rúzsai szakmaközi bizottság tagja. bizottságának titkára __ Nagy László, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának munkatársa a közönségszervezők munkájának színvonalas és eredményes segítéséért A tápéi hajójavítóban most is sok a munka, de az igazi szezon náluk a téli időszak, amikor a folyót jégpáncél borítja. Ide térnek javításra a hajók, motoros vontatók, uszályok, kompok, s tavaszszal kijavítva, újrafestve hagyják el a telepet Nem lenne teljes a kép munkájukról, ha nem említenénk meg az itt készült s a forgalom számára már tavaly átadott tápéi és a többi kompot, melyek a folyó más részein bonyolítják le az átkelést. Több mint 60 csőkutat készítettek a Napsugár Tsz gazdái A rúzsai Napsugár Termelőszövetkezet gazdái sokféle specialitásuk mellett a csőkút-készítésben is nagyon jártasak. Idén nyáron a tsz csőkútfúró és készítő brigádja több mint 60 csőkutat helyezett üzembe. Ezek egy részét a háztáji gazdaságok és a szomszédos tsz-ek számára készítették, s a nyári forró napok idején ezek a csőkutak igen jó szolgálatokat tettek a gyümölcstermés gyarapításában. Az őszibarackfák, ahol már működtek a csőkutak, átlagosan 10—15 százalékkal nagyobb termést adtak, mint a nem öntözött gyümölcsösök. Különösen az úgynevezett ikerkutak váltak be. Ezekből a kutakból percenként több mint 200 liter vizet kapnak a gazdák. Az idei jó tapasztalatokon felbuzdulva az őszön és jövőre még sokkal több csőkutat készítenek majd. A megyei AGROKER Vállalat máris biztosította a szükséges anyagokat az új csőkutakhoz, csupán szitaszövetben mutatkozik még némi hiány. EGY HANG, amely olthonl jeleni Tiszát és gondtalan fürdőzőit. A Tiszát nézve a Duna jutott eszembe, a noviszádi strand homokja, a szemben zöldellő erdők taréja. A párhu(Megjelent az újvidéki Magyar Szó augusztus 31-i számában.) Szegeden kitűnően éreztem magam. Mindjárt az első es- gyotsan megismertén, a Trubadúr-elő- tem főbb útvonalait, adás hétezres néző- amelyeket, köztudotterén, megismerked- tan, a nagy árvíz tem egy rendkívül után körzővel ós vokedves emberrel. Vá- nalzóval rajzoltak rosnéző sétáim min- meg den fennmaradt ide- Tibor barátommal zam nyomán megrojét ezzel az én Ti- egy forró délután ki- hanták az otthoni bor barátommal töl- sétáltunk a Tisza-híd emlékek és a hontöttem. A számomra tövében elterülő part- vágy csendesen, de új ízű presszokavé fürdőre. Végigélvez- annál mélyebben mellett elbeszélget- tem a termálmeden- markolt belém. Egytem vele mindenről, cék vizének meleg- szerre szerettem volami Szeged életében ^ skáláját, az egyik na otthon lenni, érdekelt. A néhol kioszkban megbirkóz- olyan sebesen, aho- amit a távolban, Noviszád, néhol meg tam ggy üveg letűnő gyan a gondolat győ- még az őszinte baró. Szabadka egy-egy ut- , . , ... cájával kísértő vó- Kminsi-sorrel, utana z\ le a távolságot, ti szó sem pótolhat rosban valahogy ott- elnézegettem az ösz- És ekkor, e csendes teljesen, (honosán mozogtam, tövéi-en folydogáló előkészület után, — Aladic János az óra éppen negyed négyre járt, — a hangszóróból fölcsendült rádiónk reklámműsorának bejelentő zenéje. Utána bemondóink hangja. — Horváth Rózsáé, Berki Jóskáé, Tobdzsity NatasáéIsmerős hangok, amelyek melegségükkel, gondtalanságukkal nekem az otthont, a kedves Dunaparti várost jelentették. Hanghullámok láthatatlan szárnyán utánam repült egy csekélyke melegség,