Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

Vasárnap, 1663. szeptemberi. dél-magyarország 3 interpellációk nyomában A városi és a kerületi ta­nácsüléseken sok hasznos, közérdekű javaslat hangzik eL Az ülés napirendje után az interpellációk során egy­másután kérnek szót a ta­nácstagok, és városrészig, Válasz és intézkedés — A jő szódásüvegért — Aszfaltút Mlhálytelekre — Étterem nyílik Petőfitelepen ta. = _____ a lakosság nem tudja be- modern perembolt forgalom. valamint választóik közérté- szerezni mésaszükségietét. A ba hoz friss cukrászsütemé­kű javaslatait tolmácsolják. Javaslatra a válasz a követ- nyeket és üdítő italokat. kező; Szegeden né TüZÉP­Tizenöt napon belül teJep — a Csongrádi sugár­úti, a Bécsi körúti, a Mol­Sári János a tanácsülésen a Thököly út felújítását sür­gette. Az építési és közieke­Mi történik az elhangzott nár utcai és az újszegedi — dési osztály 15 napon belül javaslatokkal? Ezzel a kér- hoz forgalomba meszet, közölte a tanácstaggal, hogy déssel kerestük fel a szegedi ezenkívül a két nagyTÜZÉP. az I. kerületi tanács 1064-es vároöi tanács titkárságát, telep, a rókusi és a Tisza- felújítási tervében szerepel a Közölték, hogy a tanácstör- pályaudvari, s igy mindenki vény értelmeben a tanács La- városrészében szerezheti be goknak 15 napon belül vá- a meszet, laszt kell adniok, mi törté- Engi József tanácstag ki­nik a javaslattal, hogyan in- fogásotia a szikvizesüvegek térik el azokat. Ez a munka tisztaságát. Szóvá tette azt elsősorban a tanács szak- is, hogy a szifoníejek rosz­igazgatási osztályaira hárul. szak. A városi tanács ipari Igen bonyolult adminisztra- osztálya válaszlevelében a tiv munkát jelent, hiszen ha következőket közölte. Az egy tanácstag olyan közérde- osztály idén, május 14-én — hoz építettek nyilvános tele­kű javaslatot tesz, melynek tehát még a tanácsülés előtt fonállomást. elintézése valamelyik kerü- _ felhívta az Anna Gyógy­letl tanácssra vár, akkor a és Szikvízüzemet, hogy a Thököly út korszerűsítése, Nagy Sándor az interpel­lációk során Petőfitelepre kért nyilvános telefonállo­mást. Az építési és közleke­dési osztály közölhette, hogy kérése teljesült, a Csap és a Gábor Áron utcai autó­busz-végállomáshoz, valamint az Algyői út 33. számú ház­Börcsök Antal tanácstag a Mihálytelekre vezető út kor­szakigazgatási osztály előbb szikvizesüveg szifonfejét szerűsítését, valamint a vá­a javaslatot a kerületi ta- rendszeresen javítsa, nácshoz továbbítja, s az in­nen kapott választ juttatja T. , . , , _ el a tanácstaghoz. Józsefjavasatára.ujabb in- osztály a III. kerületi ta­Idén az alakuló tanács- ^zkedés született. Május ve- náCB jelentése alapján a üléseken kívül május 20-án ^ őSTTfJ^^ ^ kíUdte: es június 28-én tartott ülést kat, hogy az üvegen jelöl­a városi tanács. Az itt el- jék meg. milyen hibája van hangzott javaslatokból lás- a szifonfejnek. A kereske­, IU. . ,_ . ,. — delmi osztály pedig az üz­sunk néhányát. Engi József leteJc & a ' tanácstag a május 20-1 ta- dolgozóinak figyelmét hívta náratag A III Sieti 2­nácsülésen kérte, hogy az fel, s a rocsz üvegeket for­Ifjú Gárda nevelőotthon kö- helyezték vissza a lá­... , . dákba. A tanacsülés utanaz zeleben nyissanak fűszeráru- ipari o^táiy dát, mert a környék élelmi- dett. hogy a korábbi egy ezer-ellátása nem biztosított, munkás helyett kettő javít- valamint a bölcsődét. A víz­hálózatot valóban nem bő­••• vitették, a III. kerületi ta­. „ ..... ., . - vállalóit nom követte CS-en elküldte a választ, mely megnyugtató. A Szeged tett és Vidéke Földművesszövet- Dunai József tanácstag kezet a Szőregi út és az új- cukrászdát kért Petőfitelep­ezegedi állomás között fü- re-. A. kereskedelmi osztály aaerárudát nyit. s ezzel meg- a 23-as utcában a Szegedi oldja a környék lakóinak Vendéglátóipari Vállalat rö­videsen éttermet nyit, mely­nek lesz cukrászda részlege is. Addig js, míg ez meg nem valósul, a most elkészült rosrész vízellátása megjaví­tásának fontosságát tette szó­vá. Az építési és közlekedési KPM Közúti Igazgatóság idén a Mihálytelekre vezető makadémutat aszfaltra cse­réli ki. A vízellátás javítá­sával kapcsolatban is meg­nács ugyanis idén nagy tel­jesítményű kutat fúratott Mihályteleken. Erre közM­. _ f°lyót építettek, s ez látja©! a körzeti orvosi rendelőt, A városi tanács kereske- a ezóoásüvegeket. delmj osztálya már május ^ rács végrehajtó bizottságá­nak határozata szerint ugyanis csak ott építenek vízhálózatot, ahol a lakosság társadalmi munkával kiássa a csőfektetéshez szükséges válaszlevelében közölte, hogy árkot. A mihálytelekiek ezt vál­álelmiszer-ellátáeát. A kifogás után tanácsülésen Ugyanezen a Gerebeez Béla tanácstag a József Attila-telepre hús­árudát kért. A kereskedelmi osztály elutasító választ jut­tatott el, azzal a megokoláa. aal, hogy a jelenlegi orszá­gos húsellátás nem teszi in. dokolttá ' az új bolt létesíté­sét, Popán Antalné pedig TÜZÍP-bolt megnyitását ja­vasolta, mert, ahogy eljnond­lalták is, de úgy látszik a tanácstag nem szervezte meg az akciót, s ezért nincs viz még az ígért helyeken. Már az ősz üzenget Ismétlődő esőzés és lehűlés A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy a légtömegek ütközése a hű­vös óceáni levegő térhódítá­sára vezetett, sőt már a me­diterrán ciklon áramoltatta Tiszt- és tiszthelyettes-avatás Első alkalommal rendez- mi miniszter mondott pohár­tek tiszt' és tiszthelyettes- köszöntőt, óvató ünnepséget Szolnokon, a Kilián György repülőtiszti iskolában. Az ünnepségen megjelent Ceinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Kó­szái Ferenc vezérőrnegy, mi­niszterhelyettes és a honvé­delmi minisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Ott voltak a megye és város vezetői és a csapatzászlót adományozó üzem, a Tisza­menti Vegyiművek dolgozói­nak képviseletében Mucsányi János párttitkár. Részt vet­tek az avató ünnepségen a társ fegyveres testületek kép­viselői, valamint az új tisz­tek és tiszthelyettesek szülei, hozzátartozói is. A honvédelmi miniszter parancsának felolvasása után Brassói Tivadar alezredes, az iskola parancsnoka mondott beszédet. Az ünnepség az új tisztek és tiszthelyettesek egységeinek díszmenetével ért véget. Az avatást követő díszebé­den Czinege Lajos honvédel­levogő is hűvösre vált. Mi­vel a frontok igen lassan mozognak, ismétlődő esőzé­sekre kell számítanunk. Valószínűnek látszik, hogy az eddig csendes északi, északkeleti szél vasárnapra megélénkül. A maximumok vasárnap előreláthatólag 16— 20 fok körül alakulnak ki, Az időjárási fordulattal most már valószínűleg búcsúznunk kell az igazi nyárias időtől, s a hűvös szelekkel, esőkkel már az ősz üzenget. Szállítás és tervteljesítés A z idén a szokottnál több szó esik az újsá­gokban, hivatalos megnyilatkozásokban a vasút munkájáról, problémáiról. Nem is olyan régen még ar­ról cikkeztek az újságok, me­lyik üzem rakja késedelme­sen ki, vagy be a vasúti ko­csikat és ezzel hátráltatja az ország egészének a vérkerin­gését. Felhívások hangzottak el, hogy a szállíttató vállala­tok folyamatosan végezzék a rakodást, szombaton és va­sárnap is vegyék igénybe a rendelkezésükre álló vasúti kocsikat. Az újságok rend­szeresen beszámoltak a szom­bat, vasárnapi rakodás ered­ményeiről, arról, hogy meny­nyire vált közüggyé a vasút munkájának segítése. Az au­gusztus 20-i kettős ünnep után megjelenő lapok címe­ikben is kiemelték; a két nap alatt több mint 26 ezer vagon árut raktak ki. Sokak számára érthetetlen­nek tűnik talán, hogy a vas­út munkája ennyire előtérbe került, s keresik az okot, a magyarázatot, hogy miért vált közüggyé a vasúti áru­szállítás? Talán furcsának tűnik, ha most, amikor már csak rö­vid idő választ el bennünket az újabb téltől, amikor az emberek igyekeznek besze­rezni a tüzelőt, előkerülnek és a tisztítóba vándorolnak a felöltők, a télikabátok, egy pillanatra mégis a múlt télre emiékeztetek, a zord napok­ra, amelyek mindannyiunk számára sok kellemetlen pegcet okoztak. Amikor visz­szaidézem a múlt tél emlé­keit, azt szeretném hangsú­lyozni, hogy ami számunkra könnyen szálló emlék ma­radt, az a vasút dolgozóira csak hosszú hónapok kemény munkájával megoldható fel­adatokat hárított. Az egész ország előrehaladása, megha­tározott céljaink, terveink valóra váltása múlik azon, hogy időben érkezik-e a nyersanyag gyárakba, a tég­la, a cement az építkezések­re, a mezőgazdasági termény a feldolgozó üzemekbe, a rak­tárakba? — Minden évben így van ez — mondhatja bárki — s tegyük hozzá iga­za van. Akkor mégis miért került ennyire előtérbe a vasút munkája az idei év­ben? C »ak akkor lehet helye­sen válaszolni a kér­désre, ha röviden visszapillantunk az előbb már említett tél néhány köz­vetlen és közvetett következ­ményére. Az általában meg­szokottnál nagyobb hideg és tartósan zord időjárás tör­vényszerűen növelte a vasút energia fogyasztását. A ren­delkezésre álló készletek vl­fl népgazdasági célok szolgálatában Szegeden befejezte munkáját az országos vegyészkonferencia Miután szombaton délután sor került a C-«zekció 43-ik előadására is, a tudomány­egyetem Béke-épületének tantermében ünnepélyes ke­retek között véget ért a há­romnapos szegedi vegyész­konferencia. Tegnap egyéb­ként összesen 36 előadást tartottak, melyek közül gya­korlati szempontból a benzin és a földgáz hasz­nosítási lehetőségeivel, valamint a vegyipari tech­nológiák fejlesztésével kap­csolatos előadósok tarthat­tak számot érdeklődésre, A konferencia híven tük­rözte a magyar szerves kémia sikereit az elmúlt évben, különösen az elvj kutatások mind szorosabb összehango­lását a gyakorlattal, a vegy­iparral. Igen sok tudomá­nyos eredményt tettek közzé például a gyógyszerészet kö­réből, pénteken, a második napon pedig 11 cukorkémiai előadás hangzott el. De a -hagyományos- ágak mellett szót kaptak a műanyagok előállításának és a peroké­mia problémái is. Köztudo­mású, hogy az iparfejlesztés távlati terveiben milyen fon­tos szerepet töltenek be a szervesvegyipari beruházá. sok. Éppen ezért örvendetes, hogy a magyar vegyipar szakemberei egyre inkább a célkitűzések végrehajtásának elméleti éa gyakorlati meg­alapozásával foglalkoznak. Érdekes és mindenképpen figyelemre méltó, hogy a szegedi vegyészkonferencián a tudományág nemzetközileg is elismert hazai szaktekin­télyei mellett igen nagy számmal jelentkeztek a fia­tal tudósgeneráció tagjai. Számukra ez a konferencia kiváló lehetőséget adott, hogy befejezett kutatásaik eredményét nyilvánosságra hozzák, és így munkájuk előadás formájában la meg­állja helyét. Az érdeklődésre jellemző, hogy a három csoportban el­hangzott mintegy 130 elő­adás csupán egy része volt an­nak, amit előre benyújtot­tak. Hazai viszonylatban is előfordult tehát már, hogy sem idő, sem mód nincs egy­egy tudományág valamennyi eredményének publikálására, akárcsak a nemzetközi kon­ferenciákon. Ezért különö­sen fontos, hogy a konferen­ciák közti időben is biztosít­sák a kutatások közlésének lehetőségét. A tanulságok so­rába tartozik, hogy a szegedi előadások többsége nem egyetlen szerző műve, mivel a témák kidolgozása ku­tatócsoportok kollektív munkájának gyümölcse. A sokrétű feladatokat elszi­getelten, a hazai és nemzet­közi eredményeket figyel­men kívül hagyva, már nem lehet elvégezni. Szeged mindig örömmel adott otthont országos mé­retű tudományos megmozdu­lások számára. A vegyész­konferencia népgazdasági je­lentőségéből eredően ki­emelkedő helyet foglalt el ezek sorában. F. K. szont korlátozottak voltak, s így a vasút ls csupán a leg­fontosabb árukat, az élelmi­szereket és az alapvető nyersanyagokat tudta szállí­tani. így már ebben az idő­szakban hatalmas, több mil­lió tonnát kitevő árukészle­tek halmozódtak fel a kü­lönféle gyárak raktáraiban, a kőbányákban, az építőanya­gokat előállító üzemekben. A felhalmozódott készletek szállítása már önmagában is olyan feladat volt, amelyeta normál szükségletek kielégí­tésévé egyidőben kellett el­látnia. A vasút dolgozóinak helyt­állását mi sem bizonyítja jobban, mint az az egyetlen tény, hogy a második ne­gyedévben az egyéb felada­tok ellátása mellett, a fel­halmozódott készletek több mint hetven százalékát a ren­deltetést helyre szállították. Hogy nem az egészet, az nemcsak rajtuk múlott, ha­nem azokon a közvetett ha­tásokon, amelyek ugyancsak a rendkívüli tél következmé­nyei közé tartoznak, és ismét csak növelték a vasút iránt támasztott követelményeket. Milyen közvetett hatások ér­vényesültek? Csupán a leg­jelentősebbek közül emelünk ki néhányat. A 7. év eleji energiakor­látozások, a szállítási zavarok természetsze­rűen visszavetették az ipari üzemek munkáját is. így érthető, hogy a második negyedévben minden üzem­ben, ahol elmaradás kelet­kezett, azzal a megfogalma­zott szándékkal kezdtek munkához, hogy pótolják a kiesést. S iparunk dolgozói nagyrészt eleget is tettek vál­lalásaiknak, amit tükröz a félévi tervjelentés, amelyből kitűnik, hogy csupán néhány százalékkal maradtunk •! céljaink megvalósításában. Csalt néhány napja ünne­peltük bányászainkat, akik a terven felül vállalt egymil­lió tonna szénből eddig hét­százezer tonnát bocsátottak az ország rendelkezésére. Ahhoz, hogy ez a szónmeny­nyiség eljusson a lakosság­hoz, az ipari üzemekbe, is­mét csak a vasutasoknak kell többet dolgozniuk. így tehát az Ipar törekvései, a tervlemaradások behozása, a szénbányászat tervtúlteljesí­tése mind mind olyan té­nyező, amely újabb igénye­ket támaszt a vasúttal szem­ben. Nagyrészt ennek tud­ható be, hogy a MAV már május hónapban a múlt év őszi csúcsforgalml szintjének megfelelő szállítást bonyolí­tott le. És ebben az esetben a csúcsforgalmi követelmé­nyek nem korlátozódnak né­hány hónapra, mint általá­ban az őszi csúcsforgalom idején, hanem gyakorlatilag kiterjednek az egész évre. Sőt, ml több, a most követ­kező ét szokásos őszi csúcs­forgalom tulajdonképpen a már kialakult csúcsszint fö­lötti további Igényeket tá­maszt a vasút dolgozóival szemben. Nyugodtan mondhatjuk te­hát, hogy a rendkívüli tél rendkívüli követelményeket támaszt egész évben a vas­úttal szemben. A rendkívüli követelményekből viszont következmények hárulnak az ipari üzemek vezetőire, mun­kásaira is. A vasúti közle­kedés zavartalansága érde­kében kell vállalni azt a ké­nyelmetlenséget, hogy szom­baton és vasárnap i6 be-, il­letve kirakják a vasúti ko­csikat. így vállalhatnak részt a feladatok megoldá­sában azok a termelőüzemek is, amelyek ugyancsak szál­líttatok a vasúton. Segíthe­tik a vasutasok munkáját azzal, hogy nem veszik szük­ségtelenül hosszú ideig igénybe a kocsikat. Hogy esé mennyire nem közömbös, annak bizonyítására csupán egyetlen számot említek: a kocsiforduló időnek több mint ötven százalékát teszi ki a rakodóhelyeken való várakozás. Vagyis, ha a szál­lító üzemek megértik a vas­út dolgozóinak gondját, gyor­san visszaadják a forgalom­nak a kocsikat, ezzel tulaj­donképpen relatív értelem­ben növelik a vasút kocsi­parkját, szállítóképességét.' S a vasút megnöveke­dett feladatai, a ter­vezettnél magasabb szállítási színvonal termé­szetszerű követelménye, hogy nagyobb a mozdonyok, vas­úti kocsik, pályák Igénybe vétele. Mindez együtt jár a javítási munka növelésével. Ehhez ismét csak több anyag, alkatrész szükséges. Itt te­hát részt vállalhatnak a vas­út munkájában a kohászok a terven felül gyártott anya­gokkal, kerékabroncsokkal. De részt vállalhatnak a vas­út feladatainak megoldásá­ból a javításhoz szükséges alkatrészeket előállító üze­mek, esetleg úgy is, hogy a szocialista brigádok terven felüli vállalásokkal növelik a vasút részére gyártott al­katrészek, berendezések mennyiségét. Ezeken * te­rületeken is csakúgy, mint a vasutas dolgozók körében, a munkavereony egyik célja lehet a helyi feladatokon ki. Vül a vasút munkájának se­gítése. Az elmondottak talán ért­hetővé teszik mindenki szá­mára, hogy az idei évben mi­ért került ennyire előtérbe a vasúti szállítás. Minden em­ber előtt világos, hogy a vas­út olyan üzem, amelynek jó vagy rossz munkája kihat az ország egészére. A kése­delmes szállítás visszavethe­ti egész iparágak munkáját* s ezért hangsúlyozzák a vas­út dolgozói, hogy feladataik ellátása az idei évben nem­csak az ő sajátos feladatuk, hanem közügy. Amikor se. gítséget kérnek, problémái­kat a nyilvánosság elé tár­ják, nem közös érdeket szol­gálnak, nem saját munkáju­kat akarják könnyebbé ten­ni, hanem a népgazdaság egésze érdekében igyekeznek összefogni a társadalom erőit. Ezért szentel a sajtó is na­gyobb teret az idei évben a vasüt munkájának, s nem azért, mert vasutasaink ros­szabbul dolgoznak, mint a ko­rábbi évek bármelyikében. A szállítási feladatok ellenben már tervezetten is nagyob­bak, mint a korábbi években voltak, s ezt még tetézi a rendkívüli tél minden követ­kezménye. KONNER JÁNOS Hétfőn az /., kedden az V. és VI. békekölcsönt sorsolják Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 9-én is 10-én rendezi meg az I., az V. és a VI. békekölcsön 1063. máso­dik félévi húzását az OTP Nádor utca 15. szám alatti művelődési termében. Hétfőn délutón két órai kezdettel az I. békekölcsönt sorsolják. Ezen a húzáson 110 000 kötvényre 20,5 millió forint jut nyeremény és tör­lesztés formájában. Kedden délelőtt 10 órakor kezdődnek a húzások. Az V. békeköl­csönből 17S 000 kötvényre 35,5 millió forintot, a VI. bé­kekölcsönre pedig 227 000 kötvényre 52,9 miüió forintot sorsolnak. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből ösz­szesen 512 000 kötvényre 108,6 millió forintot sorsol­nak ki nyeremény és törlesz­tés formájában. A kisorsolt kötvények beváltását szep­tember 16-án kezdik m©g.

Next

/
Thumbnails
Contents