Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

Pétitek, IMS. szeptember 8. dél-magyarország 5 A falun élő értelmiségről flz értelmiség letelepedése falun Folyamatos ugyan az értelmiség falun történő letelepedése, de üteme nem tart lépést a helyi igényekkel. A felmérés adatai szerint a falun dolgozó értelmiséglek 21,6 %-a saját házában lakik, 34,6 %-a szolgálati lakással rendelkezik, 21,2 %-a bérlő és 22,6 %-a nem rendelkezik a községben semmilyen elmen lakással, így mindennap utazik munkahelyére, ami a megye területén mintegy 600 főt érint. Ez a körülmény hátrányosan befolyásolja a községek életét, fejlődését. A tennivalók nem férnek bele a hivatalos munkaidőbe, mert az élet korábban kezdődik, mint a hivatalos munkaidő és annak végénél később szűnik meg. Ez pedig az ott dolgozó értelmiségiek állandó jelenlétét igényli, ami egyet jelent a helybenlakással, a községben történő végleges letelepedéssel. A falun dolgozó értelmiségiek letelepedését nagymértékben gátolja a kedvezőtlen lakáshelyzet, és annak kedvezőtlen volta nemcsak azt jelenti, hogy a községekben kevés a lakás, hiszen a falun dolgozó értelmiség 77,4 %-a valamilyen címen valamilyen lakással rendelkezik. A lakáshiány mellett jelentős probléma, hogy a rendelkezésre álló lakások viszonylag kis hányada felel meg a mai korszerű igényeknek és ezek a lakások sem oszlanak meg arányosan a községek között Székely Séndorék is kinn laknak munkahelyükön Fábiánsebestyénben, csakhogy egy szoba-konyhás lakásban nyolcadmagukkal, és ez a 8 főe nagy család lényegében három családból tevődik össze. Ugyanúgy kinn laknak Móricz Jenőék is, de hatan egy szoba-konyhás lakásban. Tóth Dénesék Mindszenten havi 400 Ft-ot fizetnek egy szobáért, de a munkahelyükön laknak, ök pedagógusok, de nem könynyebb a helyzet a többi értelmiséginél sem. Szeged járás 31 körzeti orvosa közül 18-an saját házban, vagy bérelt lakásban laknak. Az orvos távozása, vagy nyugdíjazása esetén ezek a lakások orvosi lakásként már nem vehetők figyelembe, mert a tulajdonosok használatában maradnak, vagy oda mennek At. Az esetek többségében maga az orvosi rendelő is az orvos, vagy más személy magántulajdonát képezi. Így személyi változás esetén maga a rendelő is kiesik az egészségügyi hálózatból. A falun dolgozó mezőgazdasági szakemberek jó része is kiutazik, vagy ott húzódik meg, ahol éppen lehetséges. Az értelmiségiek lakásellátottsága községenként különböző, ennélfogva a munkahelyre naponta utazók sem oszlanak el arányosan. Csanytelekre az ott dolgozó 24 pedagógus közül 12-en utaznak naponta Csongrádról. Az algyői iskolához 25 nevelő jár ki naponta Szegedről. Mindszenten 50 nevelőre 3, a szegvári 28 nevelőre pedig mindössze 1 szolgálati lakás jut. Ezzel szemben vannak olyan községek is, ahol az értelmiséglek lakáshelyzete megoldottnak tekinthető. Hogy az értelmiségiek lakáshelyzete melyik községben hogyan alakult, az nemcsak helyi adottság kérdése, hanem megoldási szándék, segítőkészség, mondhatnánk úgy is, hogy szemlélet kérdése ls. Sok múlik azon, hogy melyik községben követnek el mindent ennek érdekében, vagy pedig esetleg utolsó jelentőségű ügynek tekintik. Az egyes községek belső társadalmi élete, az értelmisséggel kapcsolatban uralkodó közhangulat, valamint a községi vezetők jó, vagy rossz munkamódszere is nagymértékben tudja elősegíteni, vagy hátráltatni az értelmiséglek falun történő végleges letelepedését. Az ilyen szempontból kedvező helyeken az ott dolgozó értelmiségiek fő gondja nem az, hogy hogyan tudnának elkerülni a faluból, hanem mindent elkövetnek maguk is az ottani élet és munkakörülmények megjavítása érdekében és ahol ez az igyekezet találkozik a helyi szervek segítőkészségével, ott előbb vagy utóbb meg is oldódnak a problémák. Az ilyen helyeken azok az értelmiségiek, akiknek ehhez lehetőségük van, saját erőből is .igyekeznek lakást építeni. Jelenleg 24 falun élő értelmiségi rendelkezik lakásépítési célra igénybevett OTP hitellel. Az utóbbi 5 év alatt Szentes járás községeiben 2 orvos és 5 pedagógus épített saját erőből családi házat. Ugyanezen idő alatt rajtuk kívül még 8 pedagógus építkezett, de nem a községben, hanem valamelyik városban. A városi élet vonzóereje, a gyerekek taníttatásának könnyebbsége és egyéb körülmények ma még komoly vonzóerőt jelentenek — különönsen azok számára, akik nem számolnak reálisan a napról-napra végbemenő változással, fejlődéssel. Pedig látni kell, hogy a ma és a jövő faluja már nem azonos a régivel. Természetesen helytelen volna általában és egyértelműen azt kívánni a falun dolgozó értelmiségtől, hogy építsen házat a községben. Az anyagi lehetőségek, családi és egyéb körülmények ezt ma még viszonylag kevés ember számára teszik lehetővé még akkor is, ha egyre többen gépkocsit vásárolnak munkájuk és mozgásuk megkönynyítése érdekében. A tisztán állami erőből történő lakásépítkezések a községekre még nem terjedhetnek ki. A társasház és szövetkezeti jellegű lakásépítkezések azonban szükséges, hogy ott is meginduljanak, ahogy kibontakoznak az ilyen értelmű igények, és a népgazdaság helyzete ezt lehetővé teszi. Addig is fokozottabban kell felhasználni ilyen célra a községek helyi erőforrásait és lehetőségeit, valamint a termelőszövetkezetek anyagi alapjait. A helyi igények kielégítésére, bármennyire is szűkek a lehetőségei, talán mégsem indokolt az, hogy az értelmiségiek ilyen irányú igényei mindig a sor végén legyenek. Mindenütt alaposan meg kell vizsgálni a szolgálati lakások és szolgálati szobák növelésének lehetőségeit még a község anyagi erejének e célra történő fokozottabb felhasználása árán is. A szövetkezeteknek módjukban áll saját erőből, sőt még állami hitelre is lakásokat építeni a mezőgazdasági szakemberek részére A megye erre az évre 10 hitelre történő szolgálati lakás építésére kapott keretet Sajnos — szövetkezeteink még ezt sem vették teljes mértékben igénybe. Különösen a már megerősödött termelőszövetkezeteknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniok a lakásépítésre, mert csak ezen keresztül tudhatják biztosítani véglegesen szakemberellátottságukat Végeredményben a falun élő értelmiségnek saját magának, velük együtt a községek vezetőinek, valamint a termelőszövetkezeteknek is fokozniok kell az olyan irányú tevékenységüket, mely előbbre viszi a végleges letelepedés megoldását, mert ez egyben egyik fontos előfeltétele a falu egészséges és gyorsütemű fejlődésének. Vannak kritikus pontok Szeged közlekedéséről A Dél-Magyarországnak a Csongrád megyei Balesetelhárítási Tanács legutóbbi üléséről szóló cikke késztetett arra, hogy néhány megjegyzést tegyek Szeged közlekedési problémáival kapcsolatban. Hivatottnak erre csak annyiban érzem magam, hogy a közlekedés bizonyos területeivel foglalkozom és szegedi lakos vagyok. A közlekedési balesetek mindennaposságát és azok szomorú következményeit nem áll szándékomban ecsetelni, de szeretném feltenni a kérdést: a közlekedési balesetek megelőzése érdekében megtesznek-e mindent Szegeden az illetékesek? Erre a kérdésre —eléggé nem sajnálható módon — nem lehet egyöntetű "igénknél válaszolni. Lássunk talán néhány példát, miért? Forgalmi káosz Közismert a forgalmi káosz a posta—Boszorkánykonyha sarkon. Biztonsággal e kereszteződésben áthaladni — főként csúcsidőben — igen nehéz mind gépjárművel, mind pedig gyalogosan. A KRESZ előírásainak maximális betartása mellett is igen kényes helyzetbe kerülhet az ezen a ponton áthaladó gépjármű vezetője — pláne, ha a híd felől jön. Városunk eme, forgalmi szempontból rendkívül kritikus pontjának problémáit generálisan meg lehetne oldani automatikus vezérlésű forgalomirányító lámpákkal. Tisztában vagyok egy ilyen berendezés építési költségeivel, de szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, hogy mindennap levegőben lóg itt a súlyos baleset veszélye. Hasonló a helyzet a járásbíróság sarkán a Petőfitelepre közlekedő villamosokkal kapcsolatban. Szinte csodának tekinthető, hogy ezen a ponton — tudomásom szerint — még nem történt halálos baleset. Talán erre várunk és azután végre ellátjuk ezt a pontot két, a villamos keresztforgalmát jelző villogólámpával? Nyilvánvalóan abszurd a feltevés, de a kérdés annál reálisabb: mikor gondolnak illetékesek a lámpák felépítésére? A tükör itt is — épp úgy, mint a postával szemközti sarkon — ottmaradhatna felszerelve, abban a szerepben, mint eddig: idegenforgalmi látványosságként. Mert azt minden szegedi gépjárművezető tudja, hogy a tükrök forgalmi informatív értéke a nullával egyenlő. Balesetveszély! Meghökkentő szegedi specialitás az úttestek napközbeni locsolása. Azért meghökkentő, mert a Köztisztasági Vállalat autói lelkesen és önfeledten, túlnyomórészt a pormentes burkolatú utakat locsolják. Szörnyű gyanúm, hogy az illetékesek kö* zül senkisem tudna kielégítő választ adni arra a kérdésre, hogy miért kell ezt csináil ni? A pormentes burkolatú utak napközbeni locsolása nem tekinthető másnak, mint szándékosan előidézett balesetveszélynek, ugyanis bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy a gépjárművezető a minden átmenet nélkül következő nedves útszakasz vezetési követelményeinek megfelelően pszichikailag átállítsa magát. Ezért hibás az az ellenérvelés, hogy esőben is tudnak közlekedni a járművek. Ekkor ugyanis már eleve úgy indul a gépjárművezető útjára, hogy csak nedves útra számíthat és ennek megfelelően tevékenységét bizonyos, speciális óvatossági ritmus motiválja. Szögezzünk le valamit világosam a pormentes burkolatú úttestek éjszakai lemosása alapvető higiéniai követelmény. Napközbeni locsolásuk viszont felesleges és veszélyes pazarlás. JÓ lenne tudni, hogy ffletékesék — külföldi és budapesti példákra való hivatkozás nélkül — mikor látják be végre ezt?! Tőrnek m rugók Szeged úthálózatának nagy része — sajnos — szomorú képet fest. Reprezentatív sugárútjaink (Április 4 útja, Kossuth Lajos sugárút, Tolbuhin sugárút) burkolata múlt századbeli igényeket kielégítő. Minthogy ezek korszerűvé tétele hatalmas beruházást igényi, érthető, hogy ez a munka késik. Annál érthetetlenebb, hogy a már meglevő korszerű úttestek állapotával az illetékeset keveset törődnek. A víz- és villanyvezetékek bekötésénél, javításánál az érdekelt vállalatok szemrebbenés nélkül felbontják az úttestet és a munka befejeztével, ugyancsak szemrebbenés nélkül, otthagyják az éppencsak betemetett árkot Heteken, hónapokon keresztül zökkennek a járművek, törnek a rugók, de a helyreállítást illetően nem történik semmi. Kapcsolatos kérdésem az, hogy manapság (s itt hivatkozhatnék űrhajókra, elektronikus számológépekre stb.) még mindig nincs mód, technikai lehetőség az úttest azonnali és időt álló kijavítására?! Illetékeseknek javasolnám, hogy egyszer vegyék szemügyre ilyen szempontból útjainkat. De ne Volgán — Trabanton! S végül szíves elnézésüket kérem az illetékeseknek a kemény és itt-ott ironikus hanghordozásért. De azt az emberéletekéit, értékeinkért való aggodalom, az egyszerű szegedi lakosnak a szocialista Szeged építéséért és fejlesztéséért érzett felelőssége és szeretete sugallta. M. A MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ Élelmezési költség, kiküldetés és külszolgálat Mandrin kapitány Olasz—francia iilm Színes, romantikus, kalandfilm ez is, akárcsak a nemrég látott Cartouche és a múlt héten játszott Udvari bolond. Csakhogy az Udvari bolond meseszerű és ironikus hangvételével szemben a Mandrin kapitány a történeti és társadalmi mozzanatokat hangsúlyozza. Azt akarja, hogy a nézők komolyan vegyék. Igen ám, de a mai közönség már nem hisz ezekben a romantikus kalandfilmekben, nem tudja úgy látni őket, mint realista alkotásokat, sőt. azt várja tőlük, hogy ironikusan szemléljék még önmagukat is, és szatirikusán ábrázoljanak. A Mandrin kapitány című olasz—francia filmnek, René Havard szövegkönyvének és Jean-Paul Le Chanois rendezésének az a legfőbb hibája, hogy erre nem képes. De a közönség ennek ellenére sem veszi komolyan azt, amit a filmen lát. noha el kell ismerni, hogy időnként jól szórakozik. sőt néha még izgul is Mandrin kapitányért, ezért az állandó veszélyben élő és legyőzhetetlen, ellenállhatatlan férfiért. A film nagy rutinnal, nagy szakmai hozzáértéssel készült. Az alkotók szemléletének, felfogásának említett hibáján kívül mesterségbeli, technikai szempontból szinte majdnem kifogástalan. Ennek, magától értetődően, megvan a maga jelentősége és hatása. Minden van ebben a filmben, ami szem —szájnak ingere: látványos tömegverekedések, szép tájak és fölvételek, még szebb nők, izgalmas csatajelenetek, sőt néhol még humor is. Mandrin kapitány szerepét a kitűnő Georges Riviere Játssza. A tehetséges színész azonban ebben a filmben nem elmélyült művészi játtékkal, hanem inkább férfias külsejével hat. Ez ugyan nem növeli a film színvonalát, de a sikerbe feltétlenül jelentősen belejátszik. Nem kiemelkedő film, nem jelentős művészi alkotás tehát a Mandrin kapitány, sőt még a maga műfajában sem a legjobb. De el kell ismerni, hogy jó iparosmunka, s tekihtve, hogy a nyári meleg, úgylátszik, folytatódik, sikerre is számíthat. Kánikulában a közönség szereti az ilyen jellegzetesen kánikulai filmeket. Születésnap alkalmából,. . Juhász Gyulának ez a költeménye, melynek eredetijét a Somogyi Könyvtár őrzi, először a Délmagyarország 1928. március 2-i számában, Herczeg Vilmos negyedszázados színészi jubileuma alkalmából jelent meg. Most a szegedi színház örökös tiszteletbeli tagjának 80. születésnapja alkalmából hasonmásban közöljük újra a költőbarát halhatatlanságot adó költeményt. ej/-. JLz ÓT***- / ** 0 ^. ** . a. i A kiküldetésben (külszolgálatban) levő dolgozónak az élelmezésével kapcsolatos költségei fedezésére a távollét időtartamára élelmezési költség jár. Ezt a 113/1951. (V. 27.) MT. számú rendelettel módosított 33/1951. (L 31.) M. T. számú rendelet szabályozza, melynek alapján ismertetjük, hogyan alakul az élelmezési költség, kiküldetés és külszolgálat esetén. Kiküldetésnek, illetve külszolgálatnak csak az az eset tekinthető, amikor a dolgozó állandó telephelyétől .(munkahelyétől) munkavégzés céljából van távol. Erre az időre más élelmezési költség számolható el kiküldetés és más külszolgálat esetén. A kiküldetési napidíj — amely az élelmezési költségek fedezésére szolgál — 31 forint, ez 24 órai távollétre jár. Huszonnégy órát meg nem haladó távollét esetén, ha annak időtartama 8 óránál kevesebb, élelmezési költség nem számolható fal. Ha a távollét 8 óránál több, de 12 óránál kevesebb, akkor az élelmezési költség fele (15 forint 50 fillér) illeti meg a dolgozót, ha pedig 12 óránál több, akkor a teljes élelmezési költség (napidíj) felszámítható. Huszonnégy órát meghaladó kiküldetés esetén minden 24 óra távollét után teljes napidíj, a fennmaradó időre, ha az idő 12 óránál kevesebb, a napidíj fele összegét, ha 12 óránál több, akkor a teljes összeget lehet felszámítani. A külszolgálata napidíj a fentiektől eltér, mert itt az élelmezési költségek attól függően változnak, hogy a dolgozó aznap visszatér-e lakóhelyére, vagy nem, illetve ha igen, akkor távolléti ideje meghaladja-e a 10 órát. Ha a külszolgálatban levő dolgozó aznap lakóhelyére nem tud visszatérni, napidíja 19 forint, ha aznap visszatér, de a távolléte 10 órát meghaladja, akkor 12 forintot számíthat fel. A -nap- megjelölés alatt naptári napot kell érteni. Így, ha a dolgozó távolléte a 10 órát meghaladja és nem "aznap*, hanem éjfél után, tehát másnap tér vissza telephelyére, jogosult az egy napra járó külszolgálati napidíjra. Vezető állásban, illetve irányító munkakörben dolgozók napidíját is az ismertetett szabályok szerint kell elszámolni, azzal az eltéréssel, hogy kiküldetésnél 37, külszolgálatnál 23, illetve 15 forintot kell alapul venni. Mikor csökkenthető a személyi alapbér? A munkaügyi miniszter 132/1961/23. MÜM számú utasítása megváltoztatta a vállalati dolgozók személyi alapbérének megállapítására, illetve csökkentésére vonatkozó előző rendelkezést, amelynek értelmében a vállalat igazgatójának mérlegelésétől függött a dolgozó személyi alapbérének — munkakörre előírt bértétel határai között történő — emelése vagy csökkentése. A hivatkozott utasítás értelmében ugyanis a dolgozó személyi alapbérének megállapításához és megváltoztatásához a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges. A rendelkezés azt is előírja, hogy a dolgozó személyi alapbére és munkakörére megállapított bértétel határai között akkor csökkenthető, ha a dolgozó munkájában figyelmeztetés ellenére mulasztást követ el, s ha az elkövetett hibák vagy mulasztások olyan súlyosak, hogy végzett munkáját a korábbinál alacsonyabbra kell értékelni. Apró mulasztások esetében tehát a"bércsökkentésre nem kerülhet sor. Az igazgató intézkedésében a bércsökkentés okát is fel kell tüntetni A dolgozó az igazgató által megállapított munkabércsökkenés ellen a vállalati egyeztető bizottsághoz fordulhat panasszal. Dr. K. J.