Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-20 / 220. szám
Pántok, 1M9. szeptember 9». Megjutalmazzák az őszi munkában élenjáró tsz-dolgozokat Iameretea, hogy a kormány és Földművelésügyi Mlnisatérium egymillió forintot ad a legeredményesebben dolgozó taa-eknek, amelyek időben befejezik as osai kalászosok elvetését, ugyanakkor befejezik a betakarítást is. Csongrád megye ket darab 20 és három darab 10 ezer forintéi jutalmat kap, amelyét a legjobban dolgozó taa-eknek nyújtanak majd át A jutalom 40 százalékai aa fisai gabonák elvetésében Példát mutató tsz-tagok kapják. így szólt a hirdetés. jogfamácso* **k válanmol... A talált tárnyakkal kapcsolatos eljárás lobi) szabályai A hatályost jogszabályaink kezik, a személyi tulajdon rendelkezései értelmében, ha szokásos tárgyai körébe tar. valaki idegen ingóságot ta- tozó dolgot a találónak ki Tál ró bizonyos idő eltelté- kell adni, ha arra igényt vei a tulajdonos nem jelent- tartott a beaaolgáltatáskor. kezük, tulajdonjogot szerez a dologra. Félreértések tisztázására most ismertetjük a talált tárgyakkal kapcsolatos adhatja el, nem ajándékozeljárás főbb szabályait. A találó köteles a talált dolgot a találástól számított engedheti át. Ha jogosult a 8 nap alatt a dolog elvesz- találástól számított egy éven tőjének, tulajdonosának vagy belül som a rendőrségen, átvételre jogosult személy- sem a találónál nem jelentnek átadni, vagy a rendőr- kezik, a találó a tárgy tűsnek beszolgáltatni. A sze- lajdonjogát megszerzi éaakmélyi tulajdon szokásos tár- kor már a dologgal oaabagyai körébe tartozó dolog- don rendelkezik, nak a rendőrséghez való be- Ha a tulajdonos a rendőrszolgáltatásakor a találó nyi- ségen három hónapon belül latkozni köteles arra, hogy nem jelentkezik a tárgyéri es a találó arra a nem tart rendőrség A közönség számára nyithivatali, vállalati letben, vagy (Vábbá közfor vagy mas | helyiségben. igényt tart-e a dolog tulaj • doinjogára. A találó igénybe- igényt, akkor jelentéséről a rendőrség iga- értékesíti, zolást ad. Ha a beszolgáltatott tárgy álló átvételére jogosult személy | gáUapítható, a rendőrség adja a | dolgok, amelyeknek az át- . . ... . .. vételére jogosult személy találó köteles a vállalat vas nem állapítható meg, a rend- hivatal alkalmazottjának ( őrség a beszolgáltatrót<üssá- kalauznak) azonnal MÍTOTT 3 HÓN őrzi. Ha eg alatt az idő alatt « jogosult nem jelent„Külön bejáratú szoba kiadó" Ilyen, vagy ehhez hasonló — Bátraké a szerencse — vonatkozik a gázhasználatra hirdetéseket olvashatunk na- mondta a társ.nöm, akinek i$. Persze főzni itt nem leponta aa újság hirdetési ro- valóhan szobára lett volna hét, csak teát. Vendégeket vatában. Ezekből a fél sorok- szüksége. Becsengettünk, w- nem fogadbatmk. még babol aaonhan m>mifien derűi va számítva, hogy ba szína- rátnőfaH sem. Fdrödni lehet, ki, hogy « szegedi iakasadó patikusnak talál bennünket a majd megállapodunk, hogy milyen feltételeket szab az főbérlő, maris megkapjuk a ki adja a tüzelőt. A szoba albérlőnek. Pe erről bárme- szobát, Pe hogy nem a szinv nem fűthető. Télen a mi ezolylk egyetemi hallgató tudna pátia a mérvadó, hanem, em bankból estefelé beengedünk beszélni. Nem árt tehát utána- nél magasabb szempontok, egy kis nyeleget. Ha vgy megjárni és a főbérlő szavai arról pillanatok alatt meg- felel, még ma boköltözbetalapján szerezni meg a való- győződhettünk nek, ha nem, akkor feiesjesagos kepet. Középkorú népi nyitott aj- megnézni a szobát. ficak férfiaknak Amikor megmondjuk, Valóban felesleges. Ennyi icumniidP hogy a hirdetés miatt jót- "kedvezményt* potom ,380 A Katona József utca 29- tünk, azonnal kijelenti: ki- forintért talán máshol is kapes számú házban fürdőszoba- adó ugyan a szoba, de nem hatunk! használattal adják ki a szo- nők részérő! . . ... u . . bat, de csak fiúk részére — — Csak nem gondoljak, •»»"« ™ hogy nőket veszek ide? Szó Találtunk, hogyne! De a sem Tehet róla. A nők min- címet most már nem érdedig mosnak, vasalnak. Aat ^-s göareadni, mert említett már nem! Az én házamban társnőm, akivel az aíberlet-. ilyen nincs, Különbenis a keresés kálváriáját bejártam nagylányomnak társaságra, — persze a leíri. két stációtáncpartnerekre van szüksó- nál több is volt! azóta ge. A szomszédban lakott egy ,ná,r talált szobát. Kár íenorvostanhattgató fiú és ami- ne még jobban tönkretenni kor végzett, a főbérlő lányát amúgy sem túl rózsás hétköavette el. Ha'ha az én Évi- napjait új otthonában, kémnek is sikerül ilyen Jó Néhány következtetést partit, kifogni! azonban érdemes levonni. Íme az ELS-Ő magasabb például hogy az idén QSZs^empont: az albérlet, mint, sínes könnyebb dolguk a talaionak ki a férjfoeás egyik kiváló esz- azoknak a diákoknak — leközft gyónok középiskolások, vaoc R«rlvc7mánvplin egyetemisták —, akik alhérMátoliróZá leiben kénytelenek lakni. Alouu renmtri bárlőnek lenni sohasem volt Nem különb a helyzet a könnyű, most sem a* József Attila sugárút 117-es Természetesen nem minden számú háznál sem. Hosszas mI S' dörömbölés után nyitnak albérlője eletet. Nem mwdcsak ajtót, s még mielőtt efvlk akar kivenni a zsebemegmutatnák az albérletet, bői annyi pénzt, amennyit az előszobában megkapjuk a csak lehet, mégis a túlzások dörgedelmet. íme: ragadjak meg leginkább a — Előre kijelentem, hogy figyelmet. A sok különleges 9 óra után nem járthatnak Mv«n«á& mondhatni bátran, haza, mert lakáskulcsot nem. h°8V rigolya, ami egy-egy adok. A szobájukat maguk renyen fogalmazott aprofogják takarítani. Ha vasalni hjrdetró mögött rejlik, joggal akarnak, a villanyszámlába alakit ki haragot a kozveleheie kell fizetniük. ugyanez manyhóft- V;wgz Edit A találó a neki kiadott tárgyat ál lagúnák sérelme nélkül használhatja, de nem hatja el, nem terhelheti meg ró használatát, másnak nem imgguap - . PPPHH • • • i a dolgot haladéktalanul át- galmú közlekedési szállítási a jogosultnak Az olyan vállalat szállítóeszközén (pl. villamoson) talált targvat a átadni. át meg- Az ilyen dolog tuljdonjogára a találó nem tarthat igényt. »r. K- JŰj lakásszövetkezet alakúit az Ogyessza városrészben Az értekezletről hiányoztak a tervezőit és a kivitelezők A napokban megalakult az között az ata<b*ji hatapwfo, újszegedi Ogyessza városrész Hivatalosan mind a, három Il-es számú lakásszövetke- házat november 20-rq át kelzefe. A városi tanács építési- lene adnia az építőknek, A ós köziekedesi osztálya hívta jelek pedig area mutatnak, össze az éréekel teket, pon- hogy a határidőt nem tudtosabban )S2 új lakástuiaj- ja megtartani az építőipari donost, akik az Ogyessza vá-. vállalat Fosrész 11—13 és 14-es jeksé- A közgyűlés így csak a sú épületeit veszik majd bir- "hivatalos* ügyeit intézte el. fokukba. Az Új szövetkezeti hiánytalanul megjelentek Megválasztotta az igazgatótagok ságot. Tagjai megtartották elsö ülésüket. Itt a lakass aöközgyÜlésen. Pe voltak tá- vetkezet elnökének Papp Távolmaradók is, igy a lakóhá- kocs Sándort, a Szegedi Epizak építője, a Csongrád Me- töipari Vállalat gypj Építőipari Vállalat, és választották meg. tervezője, a Szegedi Tervező Vállalat dolgozóiát Az Ogyessza II. lakássziV vetkezet elnöke elhatározta. As új lakásszövetkezet tag- hogy rövidesen ismét össaejai alaposan felkészültek az hívja a közgyűlést. Erre alakuló közgyűlésre, s sze- meghívják a Csongrád Mevettek Yohva néhány kérdést gyei Építőipari és a Szegedi feltenni az építőkhöz és a Tervező Vállalat képviselőit, tervezőkhöz Ezeket ugyan el 3 bíznak abban, hogy mégis mondták, csak nem kap- jelennek, a lakásszövetkezet tak választ. -Kényes* kérdő- tagjai elmondhatják majd ár seik közé tartozott többek mét kérdéseiket Oj fllrntk Hazánkba érkezett ez iráni gazdasági miniszter Dr. ítarérdi Ferenc nehéz- rium és a Külkereskedelmi jftari miniszter meghívásé- Minisztérium több vezető ra Budapestre érkezett dr. A. munkatársa fogadig. Alikbani iráni gazdasági mi- A miniszter magyapersaániszter. A minisztert a ítéli gi tartózkodása során megtepályaudvaron dr. Eévárdi kint néhány üzemet és mcgFerenc nehézipari miniszter, beteléseket folytat magyar valamint a KUiügyminiszté- gazdasági szervekkel. Két vígjáték 9 szegedi mozikban Nemezak a kánikula tart cselekmény azzal indul, tovább, hanem, úgy látazjk, hpgy négy olasz vagróty, a jellegzetes nyári filmek négy próbált, öreg nehézfiú, áradata is. Jól megcsinált felismerve a magyar diss»szeliemes és szórakoztató, de densek irártt megnyilvánuld azért végeredményben igény- érdeklődés üzleti" lehetősételen filmek ezek, olyanok, geit, elhatározza, b«B* M%" mlnt például a tegnap a?e- gy%imrszágról geden bemutatott két tag- Résnek adja ki magát. Sijáték Í8- A Szabadság Mo- kerül is bejuttüok egy köziben vetített lbátórfea. s ügy hiszik, tervüket eredményesen hajtják Negy sggrzgtes végre, A kolostorban a.tönban egészen más történik, című olász film — Bragaglia mjrit amire számítanak, a rendező alkotása — ragyo- püspök penitenciára ítéli goan indül: ® történet kez- (jket hogy testük megszabU4elf egy rendkívül éles tár- bűnöktől • • • sadalmi-poltitkM szatíra le- . cselekmenvnek üven hetőséqét villantja fel A A cselekménynyK uyen Eötvös József eszanéinek fejlődési irányára gyermekkorától kezdve ellentétes hatások érvényesültek. Kezdetben anyja nevelte a kor főúri családjai aulikus szellemében, Később nevelését a szabadelvű Pruzsinssky Jóasef vette át, aki részt vett a magyar jakobinus mozgalomban. Nevelője puritán jellemével es patriotizmusával igen nagy hatással volt ifjú növendékére. Eötvös egyetemi éveit a reformkor hajnalán kezdte meg. Tanulmányai végeztével közpályára ment, majd pedig 32 éves korában bejárta Angliát. Németországot és Franciaországot. megismerkedett ezen államok társadalmi, politikai és gazdasági szervezetevei, kiváló haladó szellemű egyéniségeivel, Hugó Victorral, Lamgrtina-Ml, Gutaot-vai chgfeaubmndNAL. Az 1139—40-es országgyűlésen a felsüházhan aa alsóha» eilentok nézeteit képviselte, a v»llagegi anlóreg, szólásszabadság mellett küzdött és ellenezte a raaervállgok adasat. öaechenyi és Kossuth vitájában ez utóbbi partját fogta és vedelmében írta Kelet népe es Pesti Hírlap című munkáját. Kesnbb ő es Szalay, valamint néhány barátjuk as ellenaéknck Kossuthtól elváló külön csoportját alkották, éspedig a centralisták csoportját. A centralisták a vármegyei autonómiát támadtak, abban a haladíjé kerékkötőjét es a visfzaelések melegágyát láttak. É3 a közigazgatás központosításában, a képviseleti parlamentben a felelős kormányban latiak a fejlődés biztosítékait; ezentúl a magyarsag védélmeaóját is, amely szerintük sokkal jobban biztosítja a függetlenséget, mint a Kossuth és csoportja által védelmezett vármegye. A centralizmus és municipializmus elvi kérdeseivel a Reform cimü röpiratban foglalkozott. Eötvös e munkájában összetéveszti a nyugati alkotmányos államokat és Magyarországot, s barom fő eltérést állapít meg. a) az alkotmány szerint létező osztálykulönbségekból következő viszonyoki b) törvényhozás helyzete; r) közigazgatási viszonyMegkülönbözteti az prszág nemes és nem nemes lakosságát. Statisztakai adatok alapján megállapítja, hogy a lakosságnak körülbelül 1/20-ad része nemez, 19/20-ad része „nemtelen". A kettő közti különbeéget vizsgálva megállapítja, hogy „minden alkotmányos jog kizárólag az elsőt, minden, a közállomány fenntartásából eredő kötelesség a második osztályt illeti". A közigazgatás tekintetében megállapítja, hogy nálunk a közigazgatási szerv (testület) egyszersmind bírói hatáskörrel is rendelkezik, vagyis a bírói és közigazgatasi hatáskör nincs elválasztEÖTVÖS JÓZSEF, a politikai és jogi gondolkodó Sxül«té9ón»k 150. évfordulójára va. A közigazgatás decentralizált, hiányzik minden egység. így eltérően a fejlett államoktól, a közigazgatást részben a kormány, részben a törvényhatóságok gyakorolják egymástól függetML) kul, olyannyira, ^P^HHHHOWmUPIPRPipi hogy meg a kormány szervei között is lényeges szerint „valamennyi nemzetisegi törekvés alapja fi azt az állapotot tekinti „melyben az ember mind önerőit, mind az őt környező természetét a lehetőség határai között maga választott célok elérésére használhatja". Az állami élet szabályozása keretei között egyenlőség akkor áll fenn, ha „az egyea előjoggal nem bír, sem külön teherrel nem Illetheti". A nemzetiség eszméjét, amennyihen az abban nyilvánul meg, hogy más nemzetekkel szemben, azok érdekeivel ellentétesen fellépjen, úgy elítéli, márpedig felfogása IPA _ N | . RI, L_ T véleményeltérések állanak fenn. Végül a közi- a magasabb hivatás érgeto- célja: uralkodás".Tfíz orveny hozásunk képvisel". gasgatásban hiányzik a felelősség elve. A közös tehemdaelésrfi) szólva annak szükségességét igazolja, mert mint mondja, ninea nagyobb szégyen annál, hogy a nemzetnek éppen az « rétege, amelyik a legtöbb javakat éhezi, nem tesz a nemzet érdekében semmit ró ha „az összes nemzetet egyszerre nemessegre emel' .. a haza elveszett aznap". A nemesség adómentességének szerinte semmi jogalapja nincs. A népképviselet kérdéséiről szólva, annak szükségességét állapítja meg, hiszen „csak úgy remélhetjük e hon gyarapodását, ha tqj mincjen érdeket kellő mértékbenB 1848-ban felelős kormány megalakulásával Eötvös vallás- eg közoktatásügyi miniszter lett. E pozíciójában eszméinek megvalósítására törekedett az egyházi és oktatási ügyek területén, e a minisztertanácson bejül jelentkező éles ellentéteket próbálta áthidalni, kibékíteni. Rendkívül lényeges é;; igen haladó Eötvösnek mind az egyház ró állam szétválasztására, mind az oktatás államosítását* vonatkozó tercre. Igaz az is, hogy Eötvöe szemben állott Kossuth 48—49-es politikájával és a forradalommal magával, és már 48 őszen ls a Habsburgokkal mindenáron való megegyezés, tehát a későbbi békepart álláspontját képviselte. J848 után pedig a forradalomtól elfordult jomodü birtokos nemesség jobboldali csoportjáét A Batthyány-kormány lemondása Utan külföldre menekült, s Münchenben telepedett |e. Itt irta „A XIX század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra" című kétkötetes munkáját. Ebben a kor uralkodó eszméit, szabadság, egyenlőség és nemzetiség gondolatait fejtegeti, valamint az állam célját, az egyén és közösség viszonyát, a haladás kritériumait. A második kötetben az egyéniség fejlődését optimálisan biztosító állam berendezését vázolja fel- Végül kifejti a fejlődésbe vetett hitét. Azt, hegy a haladás néha megrekedhet, de egészében véve mindig előre megy. A XJX. század három uralkodó eszméje a szabadság, egyenlőség és nemzetiség. Szabadságnak sremben áll a szabadság ós egyentóseg eszmeiével. Az egyenlőség szerinte nem a természet. ténye, annak megvalósítása csak a szabadsz* megszorításával az államban lehetséges. Ha a ssabadságut g népfelség eszméjében látjuk és az egyenlőséget abban, hogy az államhatalomban mindenki egyenlő részt kapjon, úgy ez — felfogása szerint - a zsarnokságra vezet. Szabadság alatt ő azt érti, hogy a* államban ne létezzék korlátlan hatalom- egyenlőség alatt pedig az egyén szabadságát kell érteni. Ez Eötvös szerint döntő jelentőségű, mert mimton haladás egyéni szabad-tagnak köszönhető Enpek pedig legtágabb teret a szabad verseny nyit, s nem Pedig az általános egyenlőség. As állam és az égybáz viszonyát vizsgálva, álláspontja azerint „egy állam sem adhat fenn vailas nélkül". A? állam eg az egyház különválasztásának #\vén 41} pgy, hogy az állam nem gyámkodhat gz egyház felett, ugyanakkor az egyház az allgm felett 4U- Tekintve, hogy csak igy szolgálhat az állam erkölesi alapjául es tamaszáu! annál is inkább, mert „a jag fogalmai mindig va Hasas eszményeinken alapszanak" es „csak ott számíthatni a jog és a vallás azon tiszteletese, mely az államnak támaszul szolgál". Eötvös hazatérve Magyarorszagra folytatja közeleti szereplőiét. Az 1861-es országgyűlésen Peák mellett elsőrendű szerep jut számára, Ígg7-ben pedig az Andrássy miniszterelnöksége alatt létrejött kormányban vallás és közoktatásügyi miniszter ieit- Ekkor sikerül megvalósítania eszméinek egy részét: a felekezeti egyenjogúságot, a nemzetiségek egyenjogúságának részletes biztosítását valamint a népiskolai törvény megalkotását. És ez akkor nem volt kis dolog. Amikor a 150 éve született Eötvösre emlékezünk, nemesak az íróra, a publicistára gondolunk, hanem a politikai, jogi gondolkodóra ifi, aki polgári demokratizmusával, antifeudáüs beállítottságával előre nézett ró mutatott tévedései ellenére is. ANTALFFY GYÖRGY 180 fokos fordulatot csinál a film. S a továbbiakban mintha a rendező elfelejtette volna, honnan is indult. A politikaitársadalmi szatírái kisiklat' já es a filmet a de igénytelen, más sainie mondanivaló nélküli vígjáték vágányaira tereli. Félreértések, komikus helyzetek, mulatságos verekedesek, sokszor sziporkázó megoldások következnek ezek után. úgy ahogyan az az ilyen és hasonló filmekben lenni sznkott. Bármennyit »s n,lll,a" tunk azonban a szellemes ötletein, a jelaáott lebetö.séget végig nagyon sajnáIjyk. s e?en nem segít az sem, hogy a negy szerzetest alakító színész — különösen Aído Fabrizi — végig kitűnően játszik. } Egészen más jellegű alkotás a Vörös Csillag Moziban bemutatott Vidám utaiát pimú fizovjet filmvígjáték.' Tulajdonkeppen nem is vígjáték ez, hanem csztradfilm, illetve revü. Keretjateka természetesen vam ez azonban nem tartozik a lényéghez A mondanivalót, az gikotak szandékalt a lazán egymasfcop kaposalodó, de egyébként színvonalas, szellemes, ötletes és mulatságos műsorszámok kepuiselik. Az gsztrad jellege szerint szerepelnek a filmben énekesek, artisták, zsonglőrök, bűvészek, táncosok, kórusok, hangszeres együttesek stbA mondanivalé a szovjet élet hibái, a bürokrácia, az emberek iránti közömbösség, lelketlepség ellen irányul- Ez a bírálat ezopban a legtöbbszar eléggé direkt, pinkáíszerü, s ezért nem is eléggé hatásos. Nagyon szellemes viszont az a mód, ahogyan Timosenka rendező a film cselekményébe beleolvatftja a rajzfilm elmeit is. fz valóban nagyon érdekes és frissé, lendületessé teszi az egész produkciót.