Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

Pántok, 1M9. szeptember 9». Megjutalmazzák az őszi munkában élenjáró tsz-dolgozokat Iameretea, hogy a kormány és Földművelésügyi Mlnisa­térium egymillió forintot ad a legeredményesebben dol­gozó taa-eknek, amelyek idő­ben befejezik as osai kalá­szosok elvetését, ugyanakkor befejezik a betakarítást is. Csongrád megye ket darab 20 és három darab 10 ezer forintéi jutalmat kap, ame­lyét a legjobban dolgozó taa-eknek nyújtanak majd át A jutalom 40 százalékai aa fisai gabonák elvetésében Példát mutató tsz-tagok kap­ják. így szólt a hirdetés. jogfamácso* **k válanmol... A talált tárnyakkal kapcsolatos eljárás lobi) szabályai A hatályost jogszabályaink kezik, a személyi tulajdon rendelkezései értelmében, ha szokásos tárgyai körébe tar. valaki idegen ingóságot ta- tozó dolgot a találónak ki Tál ró bizonyos idő eltelté- kell adni, ha arra igényt vei a tulajdonos nem jelent- tartott a beaaolgáltatáskor. kezük, tulajdonjogot szerez a dologra. Félreértések tisz­tázására most ismertetjük a talált tárgyakkal kapcsolatos adhatja el, nem ajándékoz­eljárás főbb szabályait. A találó köteles a talált dolgot a találástól számított engedheti át. Ha jogosult a 8 nap alatt a dolog elvesz- találástól számított egy éven tőjének, tulajdonosának vagy belül som a rendőrségen, átvételre jogosult személy- sem a találónál nem jelent­nek átadni, vagy a rendőr- kezik, a találó a tárgy tű­snek beszolgáltatni. A sze- lajdonjogát megszerzi éaak­mélyi tulajdon szokásos tár- kor már a dologgal oaaba­gyai körébe tartozó dolog- don rendelkezik, nak a rendőrséghez való be- Ha a tulajdonos a rendőr­szolgáltatásakor a találó nyi- ségen három hónapon belül latkozni köteles arra, hogy nem jelentkezik a tárgyéri es a találó arra a nem tart rendőrség A közönség számára nyit­hivatali, vállalati letben, vagy (Vábbá közfor vagy mas | helyiségben. igényt tart-e a dolog tulaj • doinjogára. A találó igénybe- igényt, akkor jelentéséről a rendőrség iga- értékesíti, zolást ad. Ha a beszolgáltatott tárgy álló átvételére jogosult személy | gáUapítható, a rendőrség adja a | dolgok, amelyeknek az át- . . ... . .. vételére jogosult személy találó köteles a vállalat vas nem állapítható meg, a rend- hivatal alkalmazottjának ( őrség a beszolgáltatrót<üssá- kalauznak) azonnal MÍTOTT 3 HÓN őrzi. Ha eg alatt az idő alatt « jogosult nem jelent­„Külön bejáratú szoba kiadó" Ilyen, vagy ehhez hasonló — Bátraké a szerencse — vonatkozik a gázhasználatra hirdetéseket olvashatunk na- mondta a társ.nöm, akinek i$. Persze főzni itt nem le­ponta aa újság hirdetési ro- valóhan szobára lett volna hét, csak teát. Vendégeket vatában. Ezekből a fél sorok- szüksége. Becsengettünk, w- nem fogadbatmk. még ba­bol aaonhan m>mifien derűi va számítva, hogy ba szína- rátnőfaH sem. Fdrödni lehet, ki, hogy « szegedi iakasadó patikusnak talál bennünket a majd megállapodunk, hogy milyen feltételeket szab az főbérlő, maris megkapjuk a ki adja a tüzelőt. A szoba albérlőnek. Pe erről bárme- szobát, Pe hogy nem a szinv nem fűthető. Télen a mi ezo­lylk egyetemi hallgató tudna pátia a mérvadó, hanem, em bankból estefelé beengedünk beszélni. Nem árt tehát utána- nél magasabb szempontok, egy kis nyeleget. Ha vgy meg­járni és a főbérlő szavai arról pillanatok alatt meg- felel, még ma boköltözbet­alapján szerezni meg a való- győződhettünk nek, ha nem, akkor feiesje­sagos kepet. Középkorú népi nyitott aj- megnézni a szobát. ficak férfiaknak Amikor megmondjuk, Valóban felesleges. Ennyi icumniidP hogy a hirdetés miatt jót- "kedvezményt* potom ,380 A Katona József utca 29- tünk, azonnal kijelenti: ki- forintért talán máshol is kap­es számú házban fürdőszoba- adó ugyan a szoba, de nem hatunk! használattal adják ki a szo- nők részérő! . . ... u . . bat, de csak fiúk részére — — Csak nem gondoljak, •»»"« ™ hogy nőket veszek ide? Szó Találtunk, hogyne! De a sem Tehet róla. A nők min- címet most már nem érde­dig mosnak, vasalnak. Aat ^-s göareadni, mert említett már nem! Az én házamban társnőm, akivel az aíberlet-. ilyen nincs, Különbenis a keresés kálváriáját bejártam nagylányomnak társaságra, — persze a leíri. két stáció­táncpartnerekre van szüksó- nál több is volt! azóta ge. A szomszédban lakott egy ,ná,r talált szobát. Kár íen­orvostanhattgató fiú és ami- ne még jobban tönkretenni kor végzett, a főbérlő lányát amúgy sem túl rózsás hétköa­vette el. Ha'ha az én Évi- napjait új otthonában, kémnek is sikerül ilyen Jó Néhány következtetést partit, kifogni! azonban érdemes levonni. Íme az ELS-Ő magasabb például hogy az idén QSZ­s^empont: az albérlet, mint, sínes könnyebb dolguk a talaionak ki a férjfoeás egyik kiváló esz- azoknak a diákoknak — le­közft gyónok középiskolások, vaoc R«rlvc7mánvplin egyetemisták —, akik alhér­MátoliróZá leiben kénytelenek lakni. Al­ouu renmtri bárlőnek lenni sohasem volt Nem különb a helyzet a könnyű, most sem a* József Attila sugárút 117-es Természetesen nem minden számú háznál sem. Hosszas mI S' dörömbölés után nyitnak albérlője eletet. Nem mwd­csak ajtót, s még mielőtt efvlk akar kivenni a zsebe­megmutatnák az albérletet, bői annyi pénzt, amennyit az előszobában megkapjuk a csak lehet, mégis a túlzások dörgedelmet. íme: ragadjak meg leginkább a — Előre kijelentem, hogy figyelmet. A sok különleges 9 óra után nem járthatnak Mv«n«á& mondhatni bátran, haza, mert lakáskulcsot nem. h°8V rigolya, ami egy-egy adok. A szobájukat maguk renyen fogalmazott apro­fogják takarítani. Ha vasalni hjrdetró mögött rejlik, joggal akarnak, a villanyszámlába alakit ki haragot a kozvele­heie kell fizetniük. ugyanez manyhóft- V;wgz Edit A találó a neki kiadott tárgyat ál lagúnák sérelme nélkül használhatja, de nem hatja el, nem terhelheti meg ró használatát, másnak nem imgguap - . PPPHH • • • i a dolgot haladéktalanul át- galmú közlekedési szállítási a jogosultnak Az olyan vállalat szállítóeszközén (pl. villamoson) talált targvat a átadni. át meg- Az ilyen dolog tuljdonjogára a találó nem tarthat igényt. »r. K- J­Űj lakásszövetkezet alakúit az Ogyessza városrészben Az értekezletről hiányoztak a tervezőit és a kivitelezők A napokban megalakult az között az ata<b*ji hatapwfo, újszegedi Ogyessza városrész Hivatalosan mind a, három Il-es számú lakásszövetke- házat november 20-rq át kel­zefe. A városi tanács építési- lene adnia az építőknek, A ós köziekedesi osztálya hívta jelek pedig area mutatnak, össze az éréekel teket, pon- hogy a határidőt nem tud­tosabban )S2 új lakástuiaj- ja megtartani az építőipari donost, akik az Ogyessza vá-. vállalat Fosrész 11—13 és 14-es jeksé- A közgyűlés így csak a sú épületeit veszik majd bir- "hivatalos* ügyeit intézte el. fokukba. Az Új szövetkezeti hiánytalanul megjelentek Megválasztotta az igazgató­tagok ságot. Tagjai megtartották el­sö ülésüket. Itt a lakass aö­közgyÜlésen. Pe voltak tá- vetkezet elnökének Papp Tá­volmaradók is, igy a lakóhá- kocs Sándort, a Szegedi Epi­zak építője, a Csongrád Me- töipari Vállalat gypj Építőipari Vállalat, és választották meg. tervezője, a Szegedi Tervező Vállalat dolgozóiát Az Ogyessza II. lakássziV vetkezet elnöke elhatározta. As új lakásszövetkezet tag- hogy rövidesen ismét össae­jai alaposan felkészültek az hívja a közgyűlést. Erre alakuló közgyűlésre, s sze- meghívják a Csongrád Me­vettek Yohva néhány kérdést gyei Építőipari és a Szegedi feltenni az építőkhöz és a Tervező Vállalat képviselőit, tervezőkhöz Ezeket ugyan el 3 bíznak abban, hogy még­is mondták, csak nem kap- jelennek, a lakásszövetkezet tak választ. -Kényes* kérdő- tagjai elmondhatják majd ár seik közé tartozott többek mét kérdéseiket Oj fllrntk Hazánkba érkezett ez iráni gazdasági miniszter Dr. ítarérdi Ferenc nehéz- rium és a Külkereskedelmi jftari miniszter meghívásé- Minisztérium több vezető ra Budapestre érkezett dr. A. munkatársa fogadig. Alikbani iráni gazdasági mi- A miniszter magyapersaá­niszter. A minisztert a ítéli gi tartózkodása során megte­pályaudvaron dr. Eévárdi kint néhány üzemet és mcg­Ferenc nehézipari miniszter, beteléseket folytat magyar valamint a KUiügyminiszté- gazdasági szervekkel. Két vígjáték 9 szegedi mozikban Nemezak a kánikula tart cselekmény azzal indul, tovább, hanem, úgy látazjk, hpgy négy olasz vagróty, a jellegzetes nyári filmek négy próbált, öreg nehézfiú, áradata is. Jól megcsinált felismerve a magyar diss»­szeliemes és szórakoztató, de densek irártt megnyilvánuld azért végeredményben igény- érdeklődés üzleti" lehetősé­telen filmek ezek, olyanok, geit, elhatározza, b«B* M%" mlnt például a tegnap a?e- gy%imrszágról geden bemutatott két tag- Résnek adja ki magát. Si­játék Í8- A Szabadság Mo- kerül is bejuttüok egy kö­ziben vetített lbátórfea. s ügy hiszik, ter­vüket eredményesen hajtják Negy sggrzgtes végre, A kolostorban a.tön­ban egészen más történik, című olász film — Bragaglia mjrit amire számítanak, a rendező alkotása — ragyo- püspök penitenciára ítéli goan indül: ® történet kez- (jket hogy testük megszabU­4elf egy rendkívül éles tár- bűnöktől • • • sadalmi-poltitkM szatíra le- . cselekmenvnek üven hetőséqét villantja fel A A cselekménynyK uyen Eötvös József eszanéinek fejlődési irányára gyermek­korától kezdve ellentétes ha­tások érvényesültek. Kezdet­ben anyja nevelte a kor fő­úri családjai aulikus szel­lemében, Később nevelé­sét a szabadelvű Pru­zsinssky Jóasef vette át, aki részt vett a magyar jakobinus mozga­lomban. Nevelője puritán jellemével es patrio­tizmusával igen nagy hatással volt ifjú növen­dékére. Eötvös egyetemi éveit a reformkor haj­nalán kezdte meg. Tanulmányai végeztével köz­pályára ment, majd pedig 32 éves korában be­járta Angliát. Németországot és Franciaorszá­got. megismerkedett ezen államok társadalmi, politikai és gazdasági szervezetevei, kiváló ha­ladó szellemű egyéniségeivel, Hugó Victorral, Lamgrtina-Ml, Gutaot-vai chgfeaubmnd­NAL. Az 1139—40-es országgyűlésen a felsüházhan aa alsóha» eilentok nézeteit képviselte, a v»l­lagegi anlóreg, szólásszabadság mellett küzdött és ellenezte a raaervállgok adasat. öaechenyi és Kossuth vitájában ez utóbbi partját fogta és vedelmében írta Kelet népe es Pesti Hírlap cí­mű munkáját. Kesnbb ő es Szalay, valamint né­hány barátjuk as ellenaéknck Kossuthtól elváló külön csoportját alkották, éspedig a centralis­ták csoportját. A centralisták a vármegyei autonómiát tá­madtak, abban a haladíjé kerékkötőjét es a visfzaelések melegágyát láttak. É3 a közigazga­tás központosításában, a képviseleti parlament­ben a felelős kormányban latiak a fejlődés biz­tosítékait; ezentúl a magyarsag védélmeaóját is, amely szerintük sokkal jobban biztosítja a füg­getlenséget, mint a Kossuth és csoportja által védelmezett vármegye. A centralizmus és mu­nicipializmus elvi kérdeseivel a Reform cimü röpiratban foglalkozott. Eötvös e munkájában összetéveszti a nyugati alkotmányos államokat és Magyarországot, s barom fő eltérést állapít meg. a) az alkotmány szerint létező osztályku­lönbségekból következő viszonyoki b) törvény­hozás helyzete; r) közigazgatási viszony­Megkülönbözteti az prszág nemes és nem ne­mes lakosságát. Statisztakai adatok alapján megállapítja, hogy a lakosságnak körülbelül 1/20-ad része nemez, 19/20-ad része „nemtelen". A kettő közti különbeéget vizsgálva megállapít­ja, hogy „minden alkotmányos jog kizárólag az elsőt, minden, a közállomány fenntartásából eredő kötelesség a második osztályt illeti". A közigazgatás tekintetében megállapítja, hogy nálunk a közigazgatási szerv (testület) egyszer­smind bírói hatáskörrel is rendelkezik, vagyis a bírói és közigazgatasi hatáskör nincs elválaszt­EÖTVÖS JÓZSEF, a politikai és jogi gondolkodó Sxül«té9ón»k 150. évfordulójára va. A közigazgatás decentralizált, hiányzik min­den egység. így eltérően a fejlett államoktól, a közigazgatást részben a kormány, részben a törvényhatóságok gyakorolják egymástól függet­ML) kul, olyannyira, ^P^HHHHOWmUPIPRPipi hogy meg a kormány szervei között is lényeges szerint „valamennyi nemzetisegi törekvés alapja fi azt az állapotot tekin­ti „melyben az ember mind önerőit, mind az őt kör­nyező természetét a lehe­tőség határai között maga választott célok elérésére használhatja". Az állami élet szabályozása keretei között egyenlőség akkor áll fenn, ha „az egyea előjoggal nem bír, sem külön te­herrel nem Illetheti". A nemzetiség eszméjét, amennyihen az abban nyilvánul meg, hogy más nemzetekkel szemben, azok érdekeivel ellenté­tesen fellépjen, úgy elítéli, márpedig felfogása IPA _ N | . RI, L_ T véleményeltérések állanak fenn. Végül a közi- a magasabb hivatás érgeto- célja: uralkodás".Tfíz orveny hozásunk képvisel". gasgatásban hiányzik a felelősség elve. A közös tehemdaelésrfi) szólva annak szüksé­gességét igazolja, mert mint mondja, ninea na­gyobb szégyen annál, hogy a nemzetnek éppen az « rétege, amelyik a legtöbb javakat éhezi, nem tesz a nemzet érdekében semmit ró ha „az összes nemzetet egyszerre nemessegre emel' .. a haza elveszett aznap". A nemesség adómentes­ségének szerinte semmi jogalapja nincs. A nép­képviselet kérdéséiről szólva, annak szükséges­ségét állapítja meg, hiszen „csak úgy remélhet­jük e hon gyarapodását, ha tqj mincjen érdeket kellő mértékbenB 1848-ban felelős kormány megalakulásával Eötvös vallás- eg közoktatásügyi miniszter lett. E pozíciójában eszméinek megvalósítására töre­kedett az egyházi és oktatási ügyek területén, e a minisztertanácson bejül jelentkező éles ellen­téteket próbálta áthidalni, kibékíteni. Rendkívül lényeges é;; igen haladó Eötvösnek mind az egy­ház ró állam szétválasztására, mind az oktatás államosítását* vonatkozó tercre. Igaz az is, hogy Eötvöe szemben állott Kossuth 48—49-es politi­kájával és a forradalommal magával, és már 48 őszen ls a Habsburgokkal mindenáron való meg­egyezés, tehát a későbbi békepart álláspontját képviselte. J848 után pedig a forradalomtól el­fordult jomodü birtokos nemesség jobboldali csoportjáét A Batthyány-kormány lemondása Utan kül­földre menekült, s Münchenben telepedett |e. Itt irta „A XIX század uralkodó eszméinek be­folyása az álladalomra" című kétkötetes munká­ját. Ebben a kor uralkodó eszméit, szabadság, egyenlőség és nemzetiség gondolatait fejtegeti, valamint az állam célját, az egyén és közösség viszonyát, a haladás kritériumait. A második kö­tetben az egyéniség fejlődését optimálisan biz­tosító állam berendezését vázolja fel- Végül ki­fejti a fejlődésbe vetett hitét. Azt, hegy a hala­dás néha megrekedhet, de egészében véve min­dig előre megy. A XJX. század három uralkodó eszméje a sza­badság, egyenlőség és nemzetiség. Szabadságnak sremben áll a szabadság ós egyentóseg eszme­iével. Az egyenlőség szerinte nem a természet. ténye, annak megvalósítása csak a szabadsz* megszorításával az államban lehetséges. Ha a ssabadságut g népfelség eszméjében látjuk és az egyenlőséget abban, hogy az államhatalomban mindenki egyenlő részt kapjon, úgy ez — fel­fogása szerint - a zsarnokságra vezet. Szabad­ság alatt ő azt érti, hogy a* államban ne létez­zék korlátlan hatalom- egyenlőség alatt pedig az egyén szabadságát kell érteni. Ez Eötvös sze­rint döntő jelentőségű, mert mimton haladás egyéni szabad-tagnak köszönhető Enpek pedig legtágabb teret a szabad verseny nyit, s nem Pe­dig az általános egyenlőség. As állam és az égybáz viszonyát vizsgálva, ál­láspontja azerint „egy állam sem adhat fenn vai­las nélkül". A? állam eg az egyház különválasz­tásának #\vén 41} pgy, hogy az állam nem gyám­kodhat gz egyház felett, ugyanakkor az egyház az allgm felett 4U- Tekintve, hogy csak igy szol­gálhat az állam erkölesi alapjául es tamaszáu! annál is inkább, mert „a jag fogalmai mindig va Hasas eszményeinken alapszanak" es „csak ott számíthatni a jog és a vallás azon tiszteletese, mely az államnak támaszul szolgál". Eötvös hazatérve Magyarorszagra folytatja közeleti szereplőiét. Az 1861-es országgyűlésen Peák mellett elsőrendű szerep jut számára, Ígg7-ben pedig az Andrássy miniszterelnöksége alatt létrejött kormányban vallás és közoktatás­ügyi miniszter ieit- Ekkor sikerül megvalósítania eszméinek egy részét: a felekezeti egyenjogúsá­got, a nemzetiségek egyenjogúságának részletes biztosítását valamint a népiskolai törvény meg­alkotását. És ez akkor nem volt kis dolog. Amikor a 150 éve született Eötvösre emléke­zünk, nemesak az íróra, a publicistára gondo­lunk, hanem a politikai, jogi gondolkodóra ifi, aki polgári demokratizmusával, antifeudáüs be­állítottságával előre nézett ró mutatott tévedései ellenére is. ANTALFFY GYÖRGY 180 fokos fordu­latot csinál a film. S a to­vábbiakban mintha a rende­ző elfelejtette volna, hon­nan is indult. A politikai­társadalmi szatírái kisiklat' já es a filmet a de igénytelen, más sainie mondanivaló nélküli vígjá­ték vágányaira tereli. Félre­értések, komikus helyzetek, mulatságos verekedesek, sok­szor sziporkázó megoldások következnek ezek után. úgy ahogyan az az ilyen és ha­sonló filmekben lenni szn­kott. Bármennyit »s n,lll,a" tunk azonban a szelle­mes ötletein, a jelaáott le­betö.séget végig nagyon saj­náIjyk. s e?en nem segít az sem, hogy a negy szerzetest alakító színész — különösen Aído Fabrizi — végig kitű­nően játszik. } Egészen más jellegű alko­tás a Vörös Csillag Moziban bemutatott Vidám utaiát pimú fizovjet filmvígjáték.' Tulajdonkeppen nem is víg­játék ez, hanem csztradfilm, illetve revü. Keretjateka ter­mészetesen vam ez azonban nem tartozik a lényéghez A mondanivalót, az gikotak szandékalt a lazán egymas­fcop kaposalodó, de egyébként színvonalas, szellemes, ötle­tes és mulatságos műsorszá­mok kepuiselik. Az gsztrad jellege szerint szerepelnek a filmben énekesek, artisták, zsonglőrök, bűvészek, tánco­sok, kórusok, hangszeres együttesek stb­A mondanivalé a szovjet élet hibái, a bürokrácia, az emberek iránti közömbösség, lelketlepség ellen irányul- Ez a bírálat ezopban a legtöbb­szar eléggé direkt, pinkáí­szerü, s ezért nem is eléggé hatásos. Nagyon szellemes viszont az a mód, ahogyan Timosenka rendező a film cselekményébe beleolvatft­ja a rajzfilm elmeit is. fz valóban nagyon érdekes és frissé, lendületessé teszi az egész produkciót.

Next

/
Thumbnails
Contents