Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

Szerda, 1963. augusztus 14, DÉL-amgyaaorszX® 3 Száz százalék alatt Mar a statisztika is sok »zebra« zöld csíkos szőnyeg- Hozzáteszik még hogy gondrol számol be az újsze- ről is hasonló a vélemény. akad olyan szövő is,' aki ~el­gedi kendergyarban: nagyon — Két szőnyeget nem le- lógja* az időt. De az ilyen magas a szövőteremben a het elhajtani, amikor csak lelkiismeretlenek csoportja, száz százalék alatt teljesítők egyik gépemen volt szőnyeg, nem számottevő, szama. termeltem 115 százaiéikra is Összesen 367-en dolgoznak — adja a bizonyságot Nagy Sok OZ Új SlövS á teremben. S negyven szá- M. Mária. — Meg ez a hő­zalékuk. azaz 150 szövő nem ség... — Nem is folytatja a — Én is úgy látom, hogy képes teljesíteni normáját, mondatot. Aki néhány per- nagyon rossz a helyzet. Ami Ezt mutatja a fél éves átla- cet a teremben tölt, megérti Panasz itt elhangzott, abban gos teljesítményszázalék. Ez szó nélkül is, hogy valóban sok az igazság. Meleg az idő a szám, így magában véve is nagyon nehéz lehet így dol- isaz, de nem tehetünk ellene szomorú képet mutat, és gozni. semmit. Több anyag minő­még aggasztóbbnak tűnik a sége rossz, olyan alapanya­helyzet. ha összehasonlítjuk A jól dolgozók véleménye got használhatunk fel, ami­az elmúlt év adataival, ami- lyent kapunk — mondja kor egy évben 110 fő volt a Vajon a felsorolt okok Lebák József szövödevezető. normát nem teljesítők szá- csak hivatkozások? Csak — És nagyon sok az új szó­rna. azért mondják, hogy elhárít- vő is. Munkaerőben sem vá­sák magukról a felelősséget? lógathatunk, olyanokat ve­Rossz oz anyag, Mégis lehet igazság a szava- szünk fel, akik-éppen jelent­. ~ . ikban, hiszen a szövőterem keznek. nagy a noseg dolgozóinak negyven száza- Elmondja, hogy az év első - Adjanak jó árut, akkor ^í1*2?; ^ t hÓ*Tában, az 5™ szö" _ ' ctlr ' A Tnhhiolr lr/\m 11 Vmx_ \rr\ri oi riolrfrvTo Irovn 1 Iri r Érdemes tanulni termelünk rendesen! — fa­kad ki Seres Lászlónéból a szó. — Nézze meg ezt a hengert is. Nagyon rossz a , . - ., Véte, állandóan szakad, mert kakonilményeik beleraknak rothadt fonalat Í6. ek!? A többiek — körűibe- vödéi dolgozó közül kilenc­lül kétszázan vannak — ho- venen léptek ki. S ebből gyan tudják mégis elérni a negyenhat szövő volt. Ez a kívánt normát. Hiszen mun- teremlétszám 17 százaléka. megegyez- Ennyi embert pótolni valé­nek. ban nagyon nehéz. Próbál­— A keveset termelőknél ták kutatni, hogy miért két nagy hibát látok. Talán mennek el, hiszen ezek kö­— Nekem is kmzetőbb egyikről sem tehetnek, csak zött tekintélyes számot tesz­lenne, ha többet keresnek, közvetve — mondja Kiss nek ki a régi szövők. A leg­de hiába! nem megy. Most Mihályné. — A legnagyobb többjük az épülő textilmű­operáltak néhanv hete. nem baj> hogy nem tudják beosz- vekbe megy. Az tisztább tudok úgy ugrálni, rmntha tani idejüket, s ez abból adó- munkahely, újabb is és mo­mi sem történt volna^És legtöbbnek nincs dernebb is. Ügy látszik meg­az az igazsag, hogy nagyon ' ^ 15 éri. hogy munkahelyet vál­rosszui mennek a gépek! — meg a kellő gyakorlata. De tolassanak. panaszolja Horváth Irén. mindennek a fő okozója, — Abban igaza volt Kiss Kalicka Margit már hét hogy nem foglalkoznak úgy, Mihálynénak, hogy nem éves szövős múltra tekint ahogy kellene az új, fiatal megfelelő a szövőutánpótlás vissza. Mi az oka, hogy még „, képzése, oktatása. Ezt már most sem megy? „ " . . . . . . mi is beláttuk, és most új - Ha állandóan egy gépen Fogas Andrásne 18 ugy ve" oktatási formával próbálko­dolgozhatnék be tudnám lji> hogy a nemteljesítők szá- zunk. Indítottunk tanuló par­gyakorolni magam. De így! ma azért ugrott meg ennyi- tit, ahol több munkamódszer­Hol itt, hol ott - ez na- re, mert túl sok az új dol- foglalkozik a tanulók­gyon rossz. Volt állandó gé- „ozó Azoknak nem megy vt !Üíf JU 62 ^fJ K nem de art leszerelték már " nem megy' Hk. meghozza a változást S ^nT e^ ^ A^ Ha megnézzük azonban a Azzal egyetértett hogy va­olyan vándormadár lettem, nyolcvan, száz százalék kö- lóban fennáll a szövőterem­Pedig az állandó gépen jó zött ingadozók hosszú név- ben, hogy egyik szövő job­szövö voltam. sorát akkor láthatjuk, hogy ban, a másik kevésbé leter­Az eddig kérdezettek két, a fiatal szövők mellett szép helt Vannak egygépes szö­vagy egygépes szövők vol- SZÁmmai van több éves gya- vők, akik — véleménye sze­lak. Kelemen Laszlonénak , _ , , . „ . . . ' _ , ,, .. négy géppel kell bánni. Azt korlattal rendelkező is. nnt - fizikailag, s elmeleti­xnondja, győzi ő azokat csak — Nézetem szerint az a leg sem tudják .úgy ellátni akkor nem, ha egyszerre baj, hogy hiba van az áru- egy gépüket hogy azon a több nehéz áru van rajtuk, féleségek elosztásánál. Az normát teljesítsék. Akkor v^ay egyik SZÖVÓ vala™nnyi gé" miért változtatják meg tója sem éri el a száz szá- pére állandóan könnyű, a a követelményeket? balekot. másik meg nehéz árut kap. A régi, ma már elavult gé­Altalában hasonlókat pa- így azután van, aki képes peken valóban igaz, hogy naszkodott valamennyi meg. kérdezett. Szidják a "pony­va*-cikket. Azt mondják, nagyon rossz minőségű a fo­nál, amelyből készül. A arra, hogy huzamosabb ide- nehéz feladat műszaki intéz­ig, állandó jelleggel jól dol- kedésekkel emelni a terme­gozzon, a másik meg hiába lékenységet. Azt már ók is iparkodik, látszatja nincs. Traktorosok vetélkedője Dorozsmán A járási tanács Kiskundo- len traktorost sem tarthat rozsmán, a József Attila Tsz távol az említett gépálloma­lerületén mintegy 10 holdon sok vezetősége. Ezeket a gép­iegnap rendezte meg a tsz- állomásokat távolmaradásu­ek es gépállomások traktoro- kért bizony nem illeti di­sainak járási versenyét. A csérét. versenyen tizenheten vettek ___________________ részt gépeikkel. Az első he­lyet az újszentiváni Üj Élet Tsz traktorosa, Balla László érte el 86,5 ponttal. Két eke­vasas Bjeloiusszal dolgozott nagyon szépen. Edzője Török László volt. aki a versenyre nagyon előkészítette az első helyezést elért traktorost. A második helyen 77,7 ponttal Pocos Emil, a röszkei Kos­suth Tsz traktorosa végzett. Edzője ördög Károly volt. Harmadik helyezést ért el 74,2 ponttal Lestyán György, a Kiskundorozsmai Gépállo­más traktorosa, edzője Áb­rahám Vince előkészítésével. A negyedik helyen 69,7 pont­tal Lele Antal, az újszent­iváni Üj Élet Tsz traktorosa végzett. Edzője Török Antal volt. Az első helyezést elért traktorost. 1500, a másodikat 1000. a harmadikat 800 fo­rinttal jutalmazták. Ugyan­csak 800 forintos jutalomban részesült az első helyezést elért traktoros edzője, Török Antal is. A traktorosok versenye kitűnően sikerült, jó volt a szervezés, csak az a baj, hogy nem minden gépállo­más képviseltette magát, no­ha a távolmaradottak bene­veztek a versenyre. Nem vett részt a versenyen a sándor­falvi, a kisteleki és a deszki gépállomás sem. A jó helye­zés lehetőségétől pedig egyet—l tudják, hogy a szövődé ál­landóan emelkedő fonalvas­tagsága mellett a gépgyorsí­tás sem megoldás. Az üzem műszaki gárdájának viszont mégis csak fel kellene figyel­nie és meg kellene találnia a megoldást. Mert a száz szá­zalék alatt teljesítők magas száma azt bizonyítja, hogy az elhangzott panaszok zöm­mel helytállók és jogosak. Méry Éva 1 smeretes, hogy az idén új felvételi rendszert vezettek be az egye­temeken és a főiskolákon. A Dél-Magyarország hasábjain is számos cikk jelent meg erről. A szabad pártnapokon és párttaggyűléseken, vala­mint a tömegszervezetek összejövetelein is gyakran szóba került ez a probléma. A szegedi városi párt-végre­hajtóbizottság tanácskozott az új felvételi rendszer meg­valósításának előkészítéséről és később a végrehajtás ta­pasztalatairól. A felvételek már befeje­ződtek — a fellebezéseket most bírálják el a minisz­tériumokban — s az új fel­vételi rendszer első alkal­mazásának tapasztalatait az illetékesek most tanulmá­nyozzák és elemzik. Anélkül, hogy az új felvételi rendszer tapasztalatainak összegezé­sére törekednénk, az ered­mények birtokában megál­lapíthatjuk, hogy a felvéte­lek új rendje bevált. Ezt bizonyítja az az általános tapasztalat, hogy a legjobb tudást nyújtó, a legjobb ma­gatartású tanulókat vették fel ós hogy a Szegeden fel­vett 1170 első éves tanuló fele fizikai dolgozó gyerme­ke. Ez az eredmény a vizs­gabizottságok és a felvételi bizottságok jó munkáján fe­lül tükrözi a felsőoktatási intézmények állami vezetői­nek és pártszervezeteinek igen jó, körültekintő felké­szülését az új feladatok megoldására. A létszámkeret az egyete­meken és a főiskolákon év­ről évre emelkedik. Pár év­vel ezelőtt a József Attila Tudományegyetemnek 1200— 1300 nappali hallgatója volt. Az új tanévtől a számuk 2000. A tanárképző főiskolán nemrégen 500 hallgató ta­nult. Most, az új tanévtől kezdve: 1050. Közben újabb két felsőfokú tanintézet nyílt Szegeden, a Felsőfokú Vasútforgalmi és a Felső­fokú Tartósító és Húsipari Technikum. A pártunk VIII. kongresszusán elfogadott ha­tározat megvalósulását bizo­nyítja ennek a két új tan­intézménynek a létesítése is. A kongresszus határozatai a többi között kimondják, hogy -•oktatási intézményeinket úgy fejlesszük, hogy elegen­dő számban legyenek mér­nökeink, szakembereink, ku­tatóink a technikai és a kul­turális haladás igényeinek kielégítésére. Ezért a jelen­leginél lényegesen többet ál­dozunk a szakemberképzésre, a felsőoktatás fejlesztésére... Nagy erőfeszítéseket teszünk a kollégiumi ellátottság meg­javításóra. Fokozatosan rá­térünk az ingyenes oktatás­ra*. Pártunk VIII. kongresz­szusa óta mindössze három­negyed év telt el, de máris Közönség a vízben — színészek a szárazon A Fürdők és Hőforrás Vállalat igazgatósága ötletes kezdeményezéssel szomba­ton és vasárnap délutánonként néhány szegedi színész kabaréműsorával szórakoztat­ja a meleg vizű medencében hűsölő közönséget. A színészeknek is jól jön ez a kis be­ugrás — no nem a vízbe, csak a medence fölé állított »világot jelentő deszkákra*. Műsoruk ugyan tarka is meg barka is, de gondolják, a kritikus úgysem ugrik miat­tuk a vizbe, a közönség pedig nem mászik ki a hőségbe. A siker forró — milyen is lehetne a tűző napon? Akinek pedig e műfajban is tan valamilyen igénye — az menjen a viz alá?l valósággá kezd válni az idézett határozat is. A szavak tettekké érnek. A z új felvételi rend­szerrel szoros kapcso­latban áll a hallgatók szociális helyzetének javítá­sa. A művelődésügyi minisz­ter utasítást adott ki *a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami tá­mogatásokról*. Országosan mintegy 8u ezer egyetemen, főiskolán tanuló diák szülei­nek anyagi megterhelésén könnyít ez, és a fiatalok szá­mára gondtalanabb tanulást biztosít. Szocialista államunk és kormányunk igen nagy anyagi áldozatokat hoz an­nak érdekében, hogy még több diák kapjon helyet a diákotthonokban. A tandíjcsökkenés is min­den diákot érint. Főként természetesen a szülőket. Többen kapnak tanulmányi ösztöndíjat is. A diákotthon­ba való felvételt és a tan­díjkedvezményt, valamint a kedvezményes étkezésre vo­natkozó rendelkezést szocia­lista demokratiküs szellem hatja át. Előnyben részesül­nek ugyanis az alacsony jö­vedelmű fizikai dolgozók gyermekei, s az állami támo­gatás szempontjából az egy családtagra eső átlagjövedel­met veszik figyelembe. A múlt tanév elején a diákotthonok férőhely száma a három szegedi felsőokta­tási intézményben 1503 volt. Az új tanévben 2046 lesz. Szeptember 1-én adják át a tanárképző főiskola igen szép és nagyon korszerű új kollégiumát A jövő év vé­gére készül el a tudomány­egyetem 304 férőhelyes új diákotthona. J ól tudjuk, a mostani elhelyezési lehetőségek még nem elégítik ki az igényeket Mondhatjuk azon­ban, hogy lényeges javulást értünk el e téren is. De az albérleti teher súlyát sem érzik majd annyira azok a diákok, akik kollégiumban nem kapnak elhelyezést, múlt eddig. Az egy főre eső családi jövedelem alapján ugyanis 250—350 forint pénz­beli tamogatást kapnak az államtól, s azonkívül 4 fo­rintért ebédet és 2,50 forint­ért vacsorát. Az idézett ren­delet megjelenéséig a Szege­di Orvostudományi Egyete­men 520 hallgató részesült napi egyszeri és még keve­sebben kétszeri étkezésben. Az új tanévtől körülbelül 1100 hallgató kap ellátást. Ebből 640-en napi háromszo­ri étkezésben részesülnek. A tudományegyetemen tavaly 1200 hallgató kapott étkezést Az új tanévtől 1800-an, s közülük 900-an napi három­szor. A többiek kedvezmé­nyesen naponta egyszer-két­szer. A tanárképző főiskola 1050 hallgatója közül több mint 800-an kapnak majd menzaellátást Magától értetődik, hogy a mintegy 4200 egyetemi és főiskola hallgató ellátásához nem elegendő a korábbi ét­kezési kapacitas. Bővíteni es korszerűsíteni kell az élel­mezési felszerelést, s ez újabb beruházásokat igényel, így például a József Attila Tudományegyetemen a tan­év kezdetéig több mint fél­millió forintot fordítanak ét­keztetési beruházásokra. A többi felsőfokú tanintéz­ményben is nagy összegű be­ruházásokra kerül sor. S az állami támogatás másik formáját, a ta­nulmányi ösztöndíja­kat is jelentősen kiterjesz­tik és összegüket emelik. Ta­nulmányi ösztöndíjat a jó, jeles és kitűnő rendű tanu­lók, valamint az első évesek közül azok — szinte az ösz­szes! — akik a felvételi vizsgán 14, — illetve a ta­valy előzetesen felvettek 16 — pontszámot értek el. A tanulmányi eredménytől függően 150—300 forint a ta­nulmányi ösztöndíj összege. Korábban a jórendűek sem kaptak minden esetben ál­talános tanulmányi ösztöndí­jat Most 250 forintot kapnak majd. Az orvosegyetemen össze­hasonlító számítást végeztek. Ebből kiderült, hogy amíg a tavalyi tanévben a közel 1400 hallgató közül 480 hallgató részesült általános tanul­mányi ösztöndíjban — az új rendelet alapján körülbelül 1050-en kapják majd meg. Ennek évi összege körülbelül 2 millió forint lesz. Tavaly szociális támogatásban része­sült 400 fő, 600 ezer forint­nyi összegben. Most körülbe­lül 1100-an kapnak — körül­belül évi 3 millió forint ösz~ szegben — ilyen támogatást Mindehhez még hozzá kell számítani, hogy a tandíj ke­vesebb lesz, mint korábban. Az elégtelen rendű tanulók tandíja a szülők összjöve­delme arányában féléven­ként 500, az elégséges rendű­eké 250—450, a közepes ren­dűeke pedig 150—350 forint Ezenkívül még Népköztársa­sági Tanulmányi ösztöndíj — egyezer, illetve hétszáz fo­rint — és a Társadalmi ösz­töndíj adományozható az ar­ra érdemes hallgatóknak. M ég rosszindulattal sem lehet azt állítani, hogy nem érdemes tanulni nálunk a fiataloknak. Társa­dalmunk érdeke úgy kíván­ja, hogy minél több jóképes­ségű szakemberrel rendel­kezzen a gazdasági, kulturá­lis és politikai vezetés. Így nálunk a tanulás egyéni és társadalmi érdek is. Egyre kevesebb terhet jelent a ta­níttatás az egyénre, a szülő­re nézve, s egyre több es nagyobb terhet vállal magá­ra népi államunk. Nagyon fontos, hogy felső­oktatási intézményeink jól felkészüljenek a sokrétű fel­adatok lebonyolítására. Eh­hez vegyék igénybe a tár­sadalmi segítséget. Sárközi István, a városi pártbizottság munkatársa Ősszel partvédelmi munkák kezdődnek a Sárga-üdülőtelepnél Lapunkban már többször foglalkoztunk a Tápé előtti Sárga-üdülőtelep iSsza-oart felőli részének évről évre történő pusztulásával. A Ti­sza és a Maros összefolyása ugyanis ezen a részen erő­sen rombolja a partot, s ho­vatovább elmossa az üdülő­telepet, s ha időben nem ké­szülnek fel a partrész meg­erősítésére. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság még az ősszel hozzákezd ennek a partsza­kasznak a megerősítéséhez. Jelenleg a munka megkezdé­séhez szükséges feltételeket teremtik meg. Előre látható­lag a munkálatok több mil­lió forintba kerülnek, e ezt az Alsótrsra vidéki Vízügyi Igazgatóság egymaga nem tudja vállalni, mert a mun­ka megkezdését nem sürge­tik árvízvédelmi okok. Ezért megalakult most a Sárga­üdülőtelep partvédő társula­ta, amely anyagiakkal, s fő­leg társadalmi munkával já­rul majd hozzá a part védő­iemhez. A munkalatok el­végeztetéséhez bizonyos osz­szeggel hozzájárul a városi tanács is.

Next

/
Thumbnails
Contents