Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1983. augusztus tt. Jutalom a dohánytermelés legjobbjainak A magyar dohányipar lágymányosi gyáregységében kedden tájértekezleten beszélték meg a tízmázsas dohánytermelést mozgalom tapasztalatait. Dr. Olasz Ernő, a magyar dohányipar osztályvezetője bevezető előadásában elmondotta, hogy a hazai doháaiyfogyasztáa jelenleg csaknem kétszerese az 1938. évinek, a Jelentősen emelkedett a dohányipari termékek exportja ls. Emellett > állandóan nő a fogyasztók minőségi igénye. Ezeknek a követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha javitjuk a dohánytermesztés agrotechnikáját. A három évvel ezelőtt Indult tíz mázsás mozgalomban már csaknem 600 termelászöoetkezet és állami gazdaság vew réozt több mint 14 000 holdnyi területtel, s példátjuk ösztönzően hat azokra a termelőkre ls, akik nem csatlakoztak a mozgalomhoz. A tanácskozás után osztották U a tíz mázsás mozgalom tavalyt legjobbjainak a jutalmakat. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz televízlót, a taakt Béke éa a faddl Lenin Tsz rádiókészüléket kapott, az 1. díjjel járó oklevelet és 1000 forintos pénzjutalmat 8 tsrmelószővetkezeti elnöknek. illetve brigád vezetőnek idtéfc át. A repülőgép korában... Himlőjárványok egykor és most A himlő, amely az utóbbi ség Európában történt megje- betegség az elmaradott orévekben több ízben Európa- lenése előtt rájöttek. A be te- szágokban, főleg Indiában és ban is felbukkant —, egyik gek himlőhólyagocskáiból Pakisztánban, évezredes veszedelme az em- nyert folyadék, vagy a hólyaberlségnek. Keleten már idő- gócska elszáradása után kép- Gyors, eredményes számításunk előtt néhány év- zódött és porrá tört pörk védekezés századdal nagy himlőjárvá- volt az első keedetleges öltönyök pusztítottak. Valószínű- anyag, amelyet Kínéban az ifjabb ismételt európai leg Kínából Perzsián és Izra- orrba helyezett vattával, ké- megjelenésé részben a techelen kersztül haladt a be- sőbb másutt a mai védőol- nika fejlődésének köszönhetegség Európa felé, ahol a tl- táshoz hasonlóan, karcolás- tő. A repülőgép korában zenegyedik és tizenkettedik sal juttattak a szervezetbe, néhány órára zsugorodott le században vonta magára a Ez a módszer különösen az utazási idő, amihez hajón gyeimet, amikor a keresztes Európában, főleg a Balká- hetek kellettek. Minthogy a hadak nagy tömegben hehur- non terjedt el népszokás- betegség lappangási ideje köcolták. Különösen nagy mé- ként de a tizennyolcadik rülbelül két hét, előfordulreteket öltöttek ezek a Jár- század elejétől egyre széle- hat, hogy egészségesnek látványok a tizennyolcadik szá- sebb körben alkalmazták szó emberek fertőzést közvezadban, amikor a mai Német- Nyugat-Európában is. títsenek, annyival is Inkább, ország területén évente mert a himlőoltás csak há70 000, Franciaországban lenner felfedezése rom évig nyújt teljes védett30 000 ember halt meg him- séget, azon túl fokozatosan lőben és a megbetegedettek A nagy angol orvos, Jen- csökken a védettség, továbszárna ennek lefcilább tíz- ner korszakalkotó felfedező- bá néhá"y e^rópai szerese lehetett. Sok járvány , . ban — köztük a védőoltás dúlt hazánkban is, főleg a tl- amely az emberiség ke- hazájában Angliában - ma zenhetedik és tizennyolcadik «őbe adta a betegség teljes sem kőtelező a himlőoltás, században. kiirtásának lehetőségét ls, M» azonban már lényegesen mások a himlő elleni küzdelem feltételei, mint a Jenner ugyancsak egy népi tapaszAz Immunlzálás gondolata ulaton ,ndult el Jmner A betegség ragályos voltát még orvostanhallgató koránagyon hamar felismerték, ban hallotta egy asszonytól, _S?kr™IlU-h-arlUned-^®l1. hogy 6 nem kaphatja meg a himlőt, mert tehénhimlőn felfedezése előtti évszázadokban. Ha néhány hónapon belül egy-két tucat megbetegedés fordul elő — mint most Lengyelországban, vagy SvédorZakarijja El-Razi az egyik legkiválóbb arab orvos 900ban valósággal klinikai le- Mett át Jenner kísérletei azírását adta. A betegség ter- után kimutatták, hogy az szágban — szinte az egész jedéséit füstöléssel, a betegek emberre sokkal kevésbé ve- világ megmozdul, emberek ruháinak elégetésével, vesz- «edelmet tehcnhimlő-vaeci- tízezreit helyezik megíigyeíffi££ SKSF IS; "a teljes Védettséget nyújt. szükség esetén szá. volt az ls, hogy a kimosott Jenner 1798-ban tette közzé ezreket és milliókat oltanak ruhaneműket, tárgyakat hu- felfedezését és már a követ- be, és mint a tapasztalat muzamosabb ideig kitették a évben megalakult az tatta, Ilyen módon eddig napra4 mw,Alljo első himlő elleni oltóintézet, mindig sikerült is a tulajk hsaTt^tet öltöttMi- ™jd rövid néhány év lefor- dóriképpen! járványoknak után megfigyelték, hogy a gása alatt egész Európában elejét venni. A teljes megolhimlő kiállása megvéd az elterjedt a himlő elleni vé- dáa az lesz, amikor minden újabb megbetegedéstől, mes- ddojtás. Magyarország az el- ma még fejletlen ország terségesen idézték M e«y- ^ kftzött voU a nagyjelen. egészségügye olyan színvotőségű találmány átvételé- nalra emelkedik, hogy az ben: magyar orvosok már egész lakosság átesik a himhébb lefolyású himlőt. A kí naiak erre még jóval a beteg Piros rózsa egy lengyel lánytól Igazság szerint tudósítást kellene írnom szárazon és tömören, valahogy így: Harmincnyolc wroclawi lengyel pedagógus — többnyire óvónő és pedagógus — érkezett Szegedre vasárnap. Megtekintették a várost, a múzeumba, Iskolákba, óvodákba éa üzemekbe látogattak; megnézték a szabadtérin a Cigánybáró előadását. A lengyel pedagógusok csereakcióképpen a szarvasi óvónőképző meghívására vannak Magyarországon. Szegedről ma Budapestre, majd a Balatonra utaznak... Csakhogy nem mondanék róluk semmit, ha így folytatnám. Éppen a füvészkertbe indultak, amikor rájuk találtam. ée mikor tolmácsuktól, dr. Arató Ádám tanártól megtudták, miért keresem őket, elhalmoztak kérdéseikkel. mosolyaikkal, köszöneteikkel — és rózsáikkal. — Nagyon hálásak vagyunk, hogy Magyarországon lehetünk. Szeged nagyon szép, nagyon tetszenek az iskolák, nagyon kedvesek az üzemeik, alig győzünk eler

tenni a meghívásoknak, főleg a szabadtéri! — mondja sietve Zdrzalka Iza, törve a németet. — A magyarok a szívüket Is kiteszik értünk — folytatja Iwanowska Stanlszlawa —, ha visszamegyünk LenCelországba, minden el fogunk mondani... A kedvességet egy kislányos tanítónő tetőzi be: Baderna Mária, egy szál piros némáját nyújtva felém. Ha egy rózsát lehetne az újságban közölni! De akkor is kimaradna a testvéri szeretet és kedvesség, amellyel átadta. Míg foglalkozását kérdezem, társai ugratják: csak székről ári el az iskolai táblát, s fel kell néznie a gyerekekre. Nevet, bólogat — éa egy kicsit elpirul. O is qílyen, bűnt egy kis rózsa. Mindenki mondani szerelne még valamit, de már Jön a füvészkert! autóbusz. Elköszönni sincs idő, épp csak jó utat kívánok nekik, s míg szemmel követem a buszt örülök, hogy jól érzik magukat Németh Ferenc magyar 1801-től oltottak. A legtöbb európai állam még a múlt század elején, vagy a közepén bevezette a kötelező védőoltást. Az eredmény az lett, hogy 1871—1872-től megszűntek az általános európai himlőjárványok éa a századvégi fiatalabb orvosnemzedék a gyakorlatban már nem találkozott himlővel. Továbbra la fennmaradt azonban a lóoltáson. UJ ZENEI KÖNYVEK ALBERT—FABlAN: EGYÜTT, ŰJ UTAKON A négy nagy tanulmányt tatja be, hogyan vált ki a tartalmazó kötet a Művész- XVII. századi olasz ikadócsoportok a zenetörténetben miák közül az a római műalcímet viseli és arra a prob- vész és tudós kör, amely a lémakörre keres választ, kor legnagyobb muzsikusait hogy ml tartotta össze eze- egyesítette. A schubertiánuket a csoportokat, inl indí- sok köre című tanulmany a totta el a résztvevőit közös biedermeier Bécs legjellegzeúton, s hogy ebben az együ- tesebb művészcsoportjának vétartozósban miképpen történetét vázolja, s vogul őrizték meg a művészek lel- Az orosz ötök-ről szől a sok jes alkotói szabadságukat, új adatot közlő befejező éregyéniségüket, tehetségük tekezés. eredetiségét,. Az étoezetós A Zenemű kiadónál megformaban. színes, szellemes jelent., fényképekkel gazda stílusban megírt tanulmá- gon illusztrált kötet első két nyok közül az első Az np?ta , ._,„„ _ születésé-vei foglal kittit. A. - tanulmányát Fábián Imre. e kádia pásztorai címmel a masik kettőt Albert István második tanulmán/ azt mu- írta. ZDENEK NEJEDLY: VÁLOGATOTT ZENEI TANULMÁNYOK A tavaly 85 éves korában nagyságából és arra is alkálelhunyt rendkívül sokoldalú mas, hogy a korszerű zenei csehszlovák tudós, politikus műveltségért folytatott báréi nemzetnevelő Zdenek cainkhoz segítséget adjon. A Nejedly hatalmas munkássá- realizmusról, a zene proggából a Bibliotheca Musiea ramszerűségéről, de föképsorozatban jelentetett meg a pen Berg Wozzeck című röZenemükiadó hat nagy ta- videsen Magyarországon is nulmányt. Természetesen bemutatásra kerülő operájáezek a tanulmányok nem ad- ról írott cikksorozatára gonhatnak teljes képet Zdenek dolunk ezzel kapcsolatban Nejedly munkásságáról, mindenekelőtt. Ezek az íráNemcsak azért, mert a szer- sok képviselik ugyanis legzőnek — kisebb cikkeit, ér- szemléletesebben azokat a tekezéseit most nem számít- gondolatokat, amelyekért a va — 155 könyve jelent tudós csehszlovák szerző meg, hanem azért is. mert egész életén át harcolt. Zdenek Nejedly munkássága Zdenek Nejedly ugyanis nagyon sokrétű. Történész, mindenféle formalista mamuzsikus, esztéta, irodalom- gyarázókkal szemben követés kultúrpolitikus volt. s ezt keze'esen hirdette, hogy a a tevékenységet egy kötettel zenében ls a valóság tükrömagától értetődőleg még váz- zödjk, hogy a muzsika meglatoaan sem lehet átfogni. ^távozott tartalmat, mondaArra azonban alkalmas ez > a kis kötet, hogy felvillant- nivalót hordoz, s gondolatoson valamit Zdenek Nejedly kat, világnézetet fejez ki. HESZKE BÉLA: A ROMÁN ZENE TÖRTÉNETE A nagy szakértelemre és hogy a részletek tisztázása a kitűnő tájékozottságra valló román világi zene kezdeteimunka hét fejezetben ismer- vei kapcsolatban még a jötatl a román zene történe- vő feladata. Ezután a román tét. A tudomány korszerű zene XIX. századi fejlődékövetelményeinek megfelelő- séről kap szemléletes képet en a szerző a népzene vizs- az olvasó, majd a modern gálatáböl indul ki, ismerte- román muzsika és zenei élet ti a népdalok 'jellegzetes vo- történetét ismerteti a könyv, násait, s részletesen foglal- Külön fejezetet kapott az kőzik a népzenegyűjtők mun- 1955-ben elhunyt világhírű kajával is. Bartók Béla hegedűművész és zeneszerző, ilyen irányú munkásságának a modern román zene legjelentóségét kiemelten mél- nagyobb hatású alakja, a tatja a könyv. zseniális George Enescu. A népi hangszerek ismer- A bibliográfiával gazdag tetése után az egyházi ze- fényképanyaggal kiegészített ne problémáiról, majd a vi- kötet a Zeneműkiadó Bibiági muzsika kezdeteiről ér- liotheca Musica sorozatában Földcsuszamlás Nepálban Katmandutól 80 kilométernyire nyugatra, Frisuli Gazar közelében földcsuszamlás eltemetett négy falut. Becslések szerint mintegy kétszáz ember vesztette életét a szerencsétlenség következtében, tekezik a szerző, megemlítve, jelent meg. A termonukleáris háború és a néptömegek J. Arbatov cikke a Pravda keddi számában t lenini LxmixunáHI, mindig úgy véle- kommunista mozgalomban az a külön álláspont, enml wnimuniian kedtak, hogy a há- amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetősége foglalt el a háború és a béke kérdéseit illetően. a szocializmus és a kommunizmus felépítését isi Ezért irányítja a kommunista mozgalom olyan harcba a dolgozó tömegeket, hogy fennmaradjon a béke és békés viszonyok között biztosítsuk a szocializmus győzelmét. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek a termonukleáris háború kérdésében elfoglalt álláspontja lényegében v.éve nemcsak az új háború elleni harc, hanem maga az imperializmus elten folytatott harc aláaknázására irányul. Az atomfegyver megjelenése új fordulatot JeEz az álláspont ékesen megnyilvánul abban, lentett a militarizmus "dialektikájában*. Nem ahogyan a Kínai Kommunista Párt vezetői a ter- mentesítette az imperialistákat attól, hogy tömegmonukleáris háborúhoz viszonyulnak. hadseregeket hozzanak létre és felfegyverezzék Sőt, ml több, a Kínai Kommunista Párt ve- a népet, miként eleinte egyes burzsoá katonai | zetől a testvérpártok elleni "elméleti* támadá- teoretikusok remélték, termonukleáris világháború megakadályozásá- sukat az utóbbi időben olyan politikai kirohaná- A tömegpusztító fegyverek felfedezése viszont ra, újabb politikai tételeket dolgozzanak kl, új sokkal próbálták alátámasztani, amelyek arra irá- — az imperialisták terveivel szemben — sajátos taktikát alkalmazzanak a marxista—leninista pár- nyúlnak, hogy aláássák a termonukleáris hábo- módon előmozdította, hogy új, sohasem látott tok egyik hagyományos céljáért, a népek közötti rú veszélyének kiküszöböléséért folytatott har- lehetőségek és előfeltételek jelenjenek meg a cot. Egyik jellemző bizonyíték erre az a rágalom- békéért, a háború megakadályozásáért folytatott hadjárat, amelyet a kínai vezetők a nukleáris harc számára. Ez a következtetés, amelyet a ború elfogadhatatlan eszköz az államközi viták rendezésére — írja bevezetőben a cikk szerzője. A korszerű tömegpusztító fegyverek megjelenése — folytatódik a cikk, melyből részleteket közlünk — szükségessé tette, hogy a marxista—leninisták határozottan mozgósítsanak mlndan erőt békéért folytatott harcban. A kommunista mozgalom ez alkalommal ls az élet és az Idő követel menyeinek magaslatára emelkedett: kidolgozta fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződéssel kommunista pártok annak Idején levontak, maés politikájának alapjává tette ezeket a tételeket Ilyen tétel, hogy korunkban a fő feladat a termonukleáris háború megakadályozása és hogy az tők e kérdéssel kapcsolatos álláspontját részletekapcsolatban indítottak, valamint az a tény, hogy radéktalanul összhangban áll a háborúkról és az megtagadták e szerződés aláírását. A kínai veze- imperializmusról szóló marxista—leninista taníerőviszonyoknak a nemzetközi küzdőtéren történt megváltozása eredményeként korunkban lehetővé vált az új világháború kirobbantására irányúsen a kellő megvilágításba helyezte a szovjet kormány nyilatkozata. A kínai elvtársak szemlátomást lebecsülik a tással. Mint Krupszkaja emlékirataiban tanúsítja, Lenin megjövendölte, hogy a haditechnika előrehaladása annyira pusztítóvá teheti a háborút, hogy az egyszerűen lehetetlenné válik. Mivel segíthette elő a nukleáris fegyverek megjelenése konkrétan azt, hogy új lehetőségek nyílkülpolitikájának fő irányvonala. Ilyen tétel, hogy vélekednek, hogy veszedelmes dolog megmenda- janak meg a békeharcban? Elsősorban azzal, hogy harcolunk az általános és teljes leszerelésért, ni az igazságot a termonukleáris háborúról, mert a szocialista tábor létezése következtében az ló imperialista kísértetek meghiúsítása. Ilyen té- nukleáris fegyverek szörnyű pusztító erejét, azt tel, hogy békés együttélés a szocialista országok állítják, hogy "az atombomba papírtigris*, úgy mint olyan célért, amely rendkívül fontoe és meg- ez "megbéníthatja* a tömegeket, csökkentheti valósítható. Ilyen tétel, hogy megteremtsük a békeharcosok széles körű eip'Ségf ront ját, amely átfog minden országot, átfogja a legkülönbözőbb osztályokat és társadalmi retegeket. Mindezek a tételek és következtetések benne vannak az 1957-ben kiadott Moszkvai Nyilatkozatban és békekiáltványban és az 19A0-ban kiadott Moszkvai Nyilatkozatban, amelyeket az egész kommunista mozgalom helyeselt, benne foglaltaknak a marxista-leninista pártok kongresszusi határozataiban. Következetes megvalósításuk fontos gyakorlati eredményekkel járt, többakaraterejüket. és elszántságukat. Veszélyes álláspont ez, ám logikusan következik a kínai vezetők felfogásából. Ezt bizonyltja a kínai dokumentumokban újra meg újra megismételt tétel, amely szerint egy termonukleáris háború eseten "8 győzelmes népek rendkívül gyors ütemben ezerszer magasabb rendű civilizációt teremtenének az elpusztult imperializmus romjain, mint aminő a kapitalista rendszerben volt, felépítenék valóban ragyogó jövőjüket*. Kell-e arról szólnunk, hogy a termonukleáris háború után megmaradó rádióaktív romok az elimperializmus nem tarthatta meg a nukleáris fegyver monopóliumát. A szocialista tábor a Szovjetunió révén a legrövidebb időn belül megteremtette saját pusztító nukleáris erejét. Ez a tény a háború és a béke egész problémáját, még az imperialisták szemszögéből nézve is teljesen új síkra helyezte. Az uralkodó burzsoá osztály annak idején úgy kezdhetett háborút, hogy számolt ugyan a győzelem vagy a vereség lehetőségével, de nem kockáztatta saját létét. Most elérkezett az idő, amikor a háború már pusztulást és megsemmisülést hozna mindarra, amit az imperialisták becsesnek ször ls lehetővé tette az emberiséget fenyegető képzelhető legrosszabb alapot nyújtanák az -ezer- tartanak és amiért minden gaztettre készek: tutermonukleárls konfliktus megakadályozását előmozdította a szocialista eszmék tekintélyének növekedését, a kommunisták és a tömegek közötti kapcsolatok erősödései, s ugyanakkor az imperialisták egyre fokozódó elszigetelését. Ezért keltett nyugtalanságot és megütközést a szer magasabb civilizáció* felépítéséhez? Minden lajdonukat, előjogaikat, sőt. életüket is. Egy hájózan gondolkodású ember előtt világos az is, ború kirobbantásával az imperialista országokhogy szó sem lehelne semmiféle "rendkívül gyors ban uralkodó monopóliumok már nemcsak a haütemű* építésről. Ha az imperialisták kirobban- talom elvesztését, hanem elkerülhetetlen fizikai tanának egy ilyen háborút, ez természetesen az pusztulásukat is megkockáztatnák. Ezzel ma ipar <5 pusztulásukra vezetne. De ez megnehezítené a kapitalista világ sok vezetője is tisztában van.