Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, I963T. augusztus ft Hirosima a harc folytatására szólítja a világ népeit Véget ért az atomfegyver-ellenei értekezlet Szerdán Hirosimában vé- — folytatta a szovjet kül- zott nemmel. A kínai kfll­get ért az atom- és hidro- döttség vezetője. Ügy gondo- döttség akkor nem esatlako­génfegyverek eltiltását köve- lom. hogy ezek az embe- zott hozzájuk. Nem akarom telo 9. nemzetközi értekez- rek maguk Is szégyenkezni let. A záróülésen a japán fognak a konferencia után. elhinnI' hogy a kínai kul" küldöttség javaslatára hatá- amikor meglátják, hogy ho- döttség most az amerikaihoz rozatot hoztak az akcióegy- va akarták vezetni.. és a nyugatnémethez csat­ség fokozásáról és felhí- _ A pekingi Heir úr nyi- lakozott. vást intéztek a nemzetközt iatkozatát nem vesszük ko- Az ilven vitába bocsátko­megmozdulások osszehango- molyan mondott zsu_ zóAsZzeSek 1 hangsútyoz­Kedden délelőtt Hirosimé- ^agukaMórTtjáTle'ésTöI ban, a 9. nemzetközi atom- . . . .. „ „ , . maguKat jaratjak le es ko­és hidrogénfegyver-ellenes Iflente te: Csu Csl-ei azon- zos e lensegunket. az amen­konferenciára érkezett kül- ban ,fe'?,í™ T- ' ',1 3 f". imperialistákat orven­földi delegációk megbeszélé- K<ín?,' Nepkoztarsasagot kep- deztetik meg. Mt nem le­sén a Kínai Népköztársaság vl«» ~ ..•"°te,"ll« f °r; fü"fc « utra ~> íele?" képviselője -bizonyos külföl- szagot' szövetségesünket, tette ki Zsukov a jelenlevők di országok* Pekingből ma- amelyet baratsagI Szov?tsé- viharos tetszésnyilvánítása gával hízott képviselőinek *> es kcilcsonós segélynyújtó- közepette. Továbbra is kuz­témógatáséval kirohanáso- 51 szerződés fuz hozzánk, azt den, fogunk az 6gszeg béke. kat intézett a szovjet kor- 02 0rsza90t- amelyet mi szerető emberek egységéért mány ellen és javasolta a nem e9V ízben mentettünk és összeforrottságéért. És moszkvai egyezmény elítélé- me9 a tajvani agressziós ki- bármennyire igyekezzék Is sét térietektől. Akkor ml vilá- Heir úr kiprovokálni azt, G. Zsukov a szovjet dele- ?osan kijelentettük, hogy al- hogy ml elmenjünk innen ­gáció veeztője bírálta azt az kalmaznl fogjuk -­állítást, hogy a nukleáris kí- fegyvert Kfna serietek betiltását felhasz- Ezért Csu Csi-clnek tudnia nálva, az amerikai imperia- kellene, hogy felelős saját listák állítólag olyan közvé- szavaiért tudnia kellene pél­lemenyt alakíthatnak ki, _, , ' . ,, , , amely meggátol minden más daul- hogy a beke vedelme­szocialísta országokat a nuk- ben tartott moszkvai kong­leáris fegyver megszerzésé- resszuson a kínai küldöttség pett az emelvényre, ben és ezzel megfosztja a 120 más résztvevő ország A szovjet küldöttség nem szocialista tábort az ameri- képviselőihez hasonlóan a tartotta szükségesnek yála­kai nukleáris zsarolással népekhez Intézett üzenet el- szólni a kínai delegátus hisz­szembeni ellenállás megszi- fogadása mellett szavazott, térikus kirohanásaira, meg­lárdításának lehetőségétől. Én is küldött voltam ezen a állapítva, hogy »sokkal in­kongresszuson és emlékszem kább becsüli a kínai népet arra, hogy kétezer ember annál, semhogy ilyen mél­közül csupán egy amerikai tatlan hangnemben vitatkoz­ét egy nyugatnémet szava- zék«. az atom- mondotta befejezésül Zsu­védelmében, kov — mi nem távozunk, ha­nem elmondjuk az Igazsá­got. Zsukov felszólalásának ha­tásét csökkenteni Igyekez­vén a szovjet küldött után Ismét Kína képviselője lé­Zsukov ezután példákkal bizonyította, hogy a Szov­jetunió nukleáris erejét tel­jes mértékben a szocialista tábor szolgálatába állítja. Így történt ez 1959. szeptem­berében a tajvani térségben kialakult feszültség idején és a tavaly októberi kubai események idején is. Ezek nem szavak voltak, hanem tettek —. folytatta az össze­gyűltek lelkes tapsa köze­pette — és ezek a tettek visszarettentették az impe­rialistákat. Ellenük nem a szavak hatnak, hanem a tet­tek. • — Nem akarok bővebben foglalkozni a durva és igaz­ságtalan támadásokkal, ame­lyeket Itt bizonyos szónokok a Szovjetunió ellen intéztek Testvérpárfok küldöttségei az SZKP KB-nál Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára kedden fogadta a Chilei Kommunista Párt küldöttségét, amely Corva­lan főtitkár vezetésével a? SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev, és Borisz Ponomarjov, szerdán fogadta az Osztrák Kommu­nista Párt Johann Kople­nlng elnök által vezetett küldöttségét. A tanácskozások során megvlttték a nemzetközi kommunista mozgalom kér­déseit, a nemzetközi helyzet problémáit, és tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről. A baráti légkörben lezaj­lott beszélgetés arról tanús­kodott, hogy mindhárom párt azonos nézeteket vall az érintett kérdésekben. ítéletidő Franciaországban Franciaországban augusz­tusban leáll csaknem az egész gazdasági élet és a vá­rosok elnéptelenednek. Aki csak teheti, sátorban, nyara­lóban, szabadban, víz part­ján tölti szabadságát. Szomorúan kezdődött idén ez a vakáció. Augusztus el­seje, a nagy szabadságidő kezdete óta ítéletidő tombol Franciaországban: szüntele­nül esik az eső, a hőmérsék­let 15—20 fok között ingado­zik. Sokfelé valóságos árvi­zek pusztítanak. A kormány szabadságra ment —a problémák maradnak Pompldou francia mlnlsz­terelnöloegy héttel De Gaulle után szintén szabadságra ment! Vidéki birtokáról csak augusztus 13-án tér vissza, hogy részt vegyen a minisz­tertanács ülésén. A kormány szabadságát hosszú huzavona előzte meg: De Gaulle ugyanis ragasz­kodott ahhoz, hogy minisz­terei augusztusban is "dol­gozzanak*, élénken foglalkoztatja De Gaulle Kennedyhez és Mac­millanhez intézett válaszle­vele. Hivatalos források cá­folták a francia sajtóban kedden elterjedt hireket, amelyek szerint De Gaulle levelében eluta­sította az amerikai atom­titkok átadására vonatkozó, Kennedy július 25-1 leve­lében foglalt ajánlatot, mivel álláspontja szerint ami nem kis elégedetlensé- semmiféle köteléknek sem get váltott ki a kabinet tag- szabad korlátoznia a megte­jai között. Végül a tábornok remtendő francia atomerő beleegyezett abba, hogy az függetlenségét. Párizsi újság­augusztus 6-ra tervezett ülést író körökben azonban a cá­elhalasszák és így rövid idő- folat nem sok hitelre talált, re a miniszterek is vakációz- annál is inkább, mert ked­hatnak. Amíg a kormány nyaral a közvéleményt továbbra is Rosszindulatú rágalmasások A TASZSZ az Új-Kína hírügynökség mesterkedéseiről Az Üj-Kína hírügynökség, leplezte az orenburgi terület jet élet tipikus jelenségei amely minden lehető módon egyes polgárainak társada- lennének. A tájékoztatásnak rágalmazza a Szovjetunió lpmellenes cselekedeteit: ez a lelkiismeretlen módsze­külpolitikáját, ezzel már nyereséghajhászás végett ^ enyhén szólva nem éri be és ugyanis házuk egy részét » hamisításhoz hasonlít az utóbbi időben tenden- kiadták átutazóknak, ciózus közleményeket ter- A pártos szovjet sajtó ha­jeszt gyományai közé tartozik, a szovjet valóságról. hogy ne leplezze él a ténye­A Szelsritaja Zeizny című ket olvasói előtt A Szelszka­szovjet lep július 17-én le­Adenauer meg akarja hosszabbítani kancellárságát? A Stuttgarter Zeitung jól Bonn szempontjából, "o értesült bonni forrásokra hl- helyzet rendkívül veszélyes« vatkozva arról ír, hogy és nem szabad megkockáz­Adenauer még nem törődött tatni azt, hogy éppen egy bele az őszi visszavonulásba ilyen "válságos időpontban* és most újabb akciót tervez bonyolítsák le a kancellári kancellársagának meghosz- őrségváltást -A CDU nagy szabbítására. A stuttgarti többsége azonban továbbra lap szerint a kancellár arra is határozottan ellenzi Ade­akar hivatkozni, hogy a nauer kancellárságának moszkvai atomcsend-egyez- akárcsak néhány hónappal mény és az azt követő szov­való meghosszabbítását is* jet—amerikai—angol tárgya­lások -súlyos külpolitikai ~ fűzl hozza » Stuttgarter nehézségeket* támasztanak Zeitung. ja Zsizny megmutatta az ilyen -fo­gadók* tulajdonosainak igazi arculatát, akik kihasználva az állami szállodáit építésében mutat­kozó átmeneti nehézségeket, hasznot húznak házuk ki­adásából. Három hét telt el ém ime, augusztus 6-án az Űj-Kína hírügynökség nem talált jobb elfoglaltságot a maga számára, mint hogy az egész világ számára különböző nyelveken Is­mertesse e tudósítás kivo­natát. A hírügynökség minden kommentár nélkül idézve a tudósításból Igyekszik olyan benyomást kelteni, mintha a lapban közölt esetek a szov­ható. Uiwl Az Űj-Kína eltitkolja olvasói előtt, hogy a lap felháboro­dott hangon foglalkozik az általa leleplezett egyéni hi­bákkal Az Űj-Kína kézdörzsölve, élvezettel terjeszti ezeket a visszaéléseket. Minek lehet ezt nevezni, ha nem rosszindulatú rágalma­zásnak? (MTI) Hazaérkezett a magyar küldöttség Kubából Szerdán hazaérkezett az a küldöttség, amely Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes vezetésével a Kubai Köz­társaság forradalmi kormá­nya és a Kubai Népek Ba­rátsága Intézetének meghí­vására látogatást tett Kubá­ban. (MTI) den Harriman amerikai kül­ügyminiszter-helyettes is megerősítette, hogy »De Gaulle minden seglt­addig a franciák esetleg újabb kísérleteket akarnak végrehajtani a Szaharában. Mi történik tehát, amikor Al­géria csatlakozik a moszkvai egyezményhez? — teszik fel a kérdést Párizsban. — Vajon Franciaország ebb«M az esetben tartőzkodlk-e a légköri atomrobbantá­soktól? Éppen erre a helyzetre va­ló tekintettel figyelemre mél­tó az algériai FLN félhivatalos lapjának, a Le Peuple-nek keddi kommentárja. A lap rámutat: "Ha örülünk is a moszkvai szerződésnek, mint az első kézzelfogható eredménynek, úgy tűnik, felhők homályosítják el Algéria egét és esetleg vi­har közeledését jelzik, ség nélkül akarja fejlesz- Franciaország kijelentette, teni atomerejét". hogy nem tekinti magára Párizsi politikai megfigye- nézve kötelezőnek a moszk­lők rámutatnak, hogy a fran- vai szerződést, cla kormány számára újabb Párizs Így Ismét a Damok­nehézséget jelenthet Algéria Iész kardját helyezte a állásfoglalása az atomfegy- fejünk fölé. ver-kísérletek betiltásával Egyszer a mindenkorra meg kapcsolatban. Mint ismere­tes, a csendes-óceáni francia atomkísérleti terület előre­láthatólag csak 1065-re ké­szül el, s kell szűnnie annak a lidérc­nyomásnak — követeli a Le Peuple —, amelyét egy algé­riai atomrobbantás lehetősé­ge jelBüt. (MTI) KÁPOLNAAVATÁS Segnl olasz köz­társasági elnök most tért vissza nyugat-németor­szági látogatásá­ról. Ennek az út­nak van egy — a napi politikától tá­vol eső — részlete, amelyről a lapok ugyancsak meg­emlékeztek. A ven­dég Lübke nyugat­német köztársasági elnökkel együtt el­látogatott Dachau­ba, és közösen fel­avattak — egy ká­polnát. Ezt a ká­polnát a volt kon­centrációs tábor helyén építették, ott, ahol a háború éveiben az olasz ellenállás harcosai is sínylődtek. A tudósítások különböző részle­teket ismertetnek. Elmondják, hogy az avatö misét Bologna püspöke celebrálta, hogy az épületet a ve­ronai Enca Ronoa tervezte olasz márványból. Köz­lik, hogy mennyi pénzt adott az építkezéshez az olasz kormány és mennyit a nyugat­német és hány de­kagramm aranyat raktak a kupolá­ra. Sok mindent el­mondanak tehát, sokszínű tudósítá­sokat közöltek az ünnepségről, egyet azonban meg sem emiitettek. Azt, hogy a két elnök találkozásán szá­mos olyan magas rangú nyugatné­met űr volt jelen, aki magas rangú német úr volt ak­kor is, amikor a kápolna helyén még az olasz el­lenállás harcosait tartották fogva. T. I. N. TOMAN; A Big Joe foglyai KISREGÉNY — FORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA © QUELTCH LEÜTI EDDYT Queltch a következő szöveget olvasta fel, miután meg­fejtette Dixon tengernagy újabb rejtjeles rádiogramját: "Kategorikusan megtiltom, hogy külön engedély nél­kül használják az adójukat.* — Ennyi az egész? — csodálkozott Hazard. — Mit akarna még? — nevetett fel Queltch. — Mit közölhetnének még? Hozzá, még, ha jól hallom, a "Fowen* torpedóromboló most sokkal meszebb tartózkodik a Szent Patrick-szigettől, mint reggel. Ügylátszik, a tengernagy kissé fél a dzsinntől, amelyet ő maga eresztett ki az új transzurán elemből. Megengedi, sir, hogy kikapcsoljam az adót? Takarékoskodni kell az árammal, — Nem engedem! Vinné el az ördög! — villant Ha­zard szeme fenyegetően. — Ne kapcsolja ki! Azonnal kö­zölje velük, hogy radioaktív víz fenyeget minket. Mit mu­tatnak a műszerei, professzor? — Még mindig ugyanazt. &őt talán egy kicsivel többet is — felelte Medows, műszereit vizsgálgatva. — No közölje csak velük! — kiáltott Hazard Queltch­re. — Rejtjelzés nélkül is adhatja. Queltch sietve lekopogta Hazard üzenetét és átállt vé­telre, de a hangszóró hallgatott Csupán a légköri elektro­mosság kisüléseinek hangos csattogásai hallatszottak. — Ismételje meg mégegyszer! — krákogta Hazard. — És addig ismételje, míg nem válaszolnak. & hogy az ak­kumulátorok ne merüljenek ki, kapcsolja ki a világítást. Áthatolhatatlan sötétség borult az óvóhelyre. Ügy tűnt, mintha csak a sarokban levő radioaktív tócsa világitana hideg, zöldes fénnyel. Ismét felmásztak asztalaikra. Még Hazard tábornok is maga alá húzta lábait és úgy ült "heverőjén*, mint egy muzulmán — namazánkor. Csupán Queltch maradt to­vábbra is állva a cementpadlón, s kopogtatta rendületlenül a rádiótávíró billentyűjét. Lassacskán ez a kopogás kezdett Hazardnak a már amúgy Is felzaklatott idegeire menni, és már éppen parancsot akart adni, hogy Queltch hagyja abba az egé­szet, amikor váratlanul nagyot dörrent valami odafent, va­lószínűleg a szikla felszínén. Az óvóhelyen azonnyomban megremegtek a falak... — Pontosan olyan, mint a bombázás — jegyezte meg Queltch. — Próbáljon átállni vételre, mister Queltch — szólalt meg Medows aggodalmas hangon és gyorsan leugrott az asztalról. — Azt hiszi, hogy "Omár* megmagyarázza nekünk a dolgot? — kérdezte Queltch gúnyosan, amikor a profesz­szor melléje telepedett az akkumulátorládára. — Azt éppenséggel nem hiszem — felelte Medows. — Láthatóan a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy magyarázattal szolgáljanak nekünk. Ellenőrizze le, hogy készüléke tud-e egyáltalán fogni valamit. Queltch kipróbálta egymásután az Összes hullámsávokat, amelyeken készüléke dolgozott, de egyiken sem tudott egyet­len hangot sem fogni, ha csak nem BZámítjuk ide adó­állomása generátorának zúgását. — Maga szerint, mit jelent ez? — kérdezte a profesz­szortól. — Büntetés a parancs megszegéséért — mosolyodott el sötéten Medows. — Egyszóval szétbombázták az antennánkat? — képedt el Queltch. Senki nem válaszolt neki. Még Hazard tábornok is hallgatott. Ellenben Eddy Qld váratlanul hisztérikusan fel­üvöltött: — Nem lehet igaz... Nem létezik! Ezt soha nem ten­nék velünk!.,. — Fogd be a szád, ta tejfölösszájú! — kiáltott rá Queltch. — Enélkül is émelyeg a gyomrom. Készülj inkább a halálra, te gyáva féreg! — Maga meg mit parancsolgat? — gurult dühbe Ha­zard. — Ne vitézkedjen és rendelkezzen itt! — Tábornok úr! Én már néztem farkasszemet a halál­lal — felelte Queltch nyugodtan, önérzetesem —, nem elő­ször búcsúzom az életemtől... — Nem hiszem el magának!... — Eddy Old csaknem vonított már. — Nem hiszem, hogy nem fél! A készüléket pedig bizonyára maga rontotta el... — Ne higgyél — mondta Queltch jóindulatúan —, csak ne fecsegjél annyit feleslegesen. Néhány percig csend honolt az óvóhelyen. Csak a fotel­rugók nyikorogtak Hazard tábornok súlyos teste alatt. Queltch is kis ideig nyugodtam feküdt, aztán hirtelen felugrott és meggyújtotta zseblámpáját. Sárgás fényében mindnyájan látták, amint Eddy Old a rádiótechnikus asz­tala alá erősít valamit. — Mit csinálsz, te gazember?! — kiáltott rá Queltch és elkapta a hadnagynak azt a kezét, amelyben görcsösön szorongatott egy sötét tárgyat. — Mi van nálad? Magnó? Rádiótechnikus vagyok és jól ismerem az efféle holmikat Biztos vagyok benne, hogy a hazafiság-ellenes tevékenysé­get kivizsgáló bizottság pecsétje van rajta. Szóval nekik dol­gozol? Politikai megbízhatóságunkat ellenőrzöd? Ütés hallatszott, majd Old tompán felnyögött és a pad­lóra zuhant. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents