Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

Csütörtök IflfiS. angnerfuí. 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Ne legyenek csúcsnapok a csúcsforgalomban A vasút az év elején, a rossz időjárási viszonyok miatt kénytelen volt árufuvarozását korlátozni, s így országos méretekben hárommillió tonnával kevesebbet szállított, mint amennyit kellett volna. Ezért az ország egész területén, valamennyi MÁV igazgatóságon, lázas szállítási iram indult a tél okozta elmaradás megszüntetéséért. A Szegedi MAV Igazgatóság területén is a féléves tTedmény 97,2 százalék volt. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez az eredmény is emelkedést mutat, de a féléves tervet, az első három hónap rossz eredményei miatt teljesíteni nem tudták. Még mindig sok az üresjárat! Az időjárás okozta nehézségeken túl is sok a probléma. A megsokszorozódott feladat végrehajtása nagy gondot okoz a kocsiintézőségnek, és ehhez járul még több olyan hátráltató momentum, amelyet a szállíttató vállalatok segítségével, körültekintésével megszüntethetnének. Idén nagyon jó a gyümölcs- és zöldségtermés országszerte, A friss áru elszállítása nagy erőpróba elé állítja a vasutasokat. Á kocsipark, csak pontos irányítással, nagy beosztással elegendő a felmerülő igények kielégítésére, itt a szegedi igazgatóság területén is. Az igénylők által elkövetett szabálysértések egész sora elősegíti, hogy ebben a "kocsihiányos világban- a megengedettnél nagyobb a meglevő kocsik üresen járatásának százaléka. Nagyon hátráltatja a munkát, hogy egyes vállalatok, túlbiztosítva önmagukat, több kocsit rendelnek, mint amennyire szükségük van. Az sem írható a vállalatok javára, hogy a kocsirendelést nem adják le időben. Nagyobb pontosságot a kirakodásnál Nagyon sok problémát okoz a beérkezett áruk kirakása. Sok vállalat nem tartja be a rakodási időt, s ennek túllépésével más megrendelőtől vonja el a kocsikat. Így van ez például a 10-es számú AKÖV-vel. Azzal, hogy vontatottan szállítják tovább a beérkezett árut, nemcsak kocsikiesést, hanem mivel a rakodófelületet a megengedettnél hosszabb ideig foglalják el, rakodási problémákat is okoznak. Hasonló nagy gondot jelent, hogy a vállalatok szállítási megrendeléseiket legMegkezdték az algyői híd átalakítását Az algyői vasúti híd közelében 16 zöldre festett lakóés, szerelőkocsi áll a csonkavágányon. A MÁV Hídépitő Vállalat 7. számú Építésvezetőségének munkásai laknak benne. Köröskörül vasraverzek, sínek, új talpfák és sok építőanyag várja, hogy beépítsék a híd új pályaszerkezetébe. Egyelőre hatvanan dolgoznak itt, de számuk rövidesen százra emelkedik. Egyidejűleg a posta szakemberei is végzik a maguk munkáját, átszerelik a különböző vezetékeket. A híd újjáalakításával kapcsolatos munkálatokról Megyeri György építésvezető adott felvilágosítást. Elmondotta, hogy megkezdték már Cftrégi pályaszerkezet bontását. A javítási munkák 1964. június l-ig tartanak. Ezalatt kicserélik a vasúti híd egész pályaszerkezetét, új vasbeton pályát létesítenek és aszfalttal öntik le, mint korábban ezt a híd középső szakaszán már megcsinálták. Közben 56 centiméterrel kiszélesítik a híd belvilágát is, mert új, konzulos gyalogjárdát építenek a híd egyik oldalára. Mivel télen a pontonhidat el kell bontani, így a forgalomkorlátozás első szakasza előreláthatólag december elejéig tart. A második szakasz tavaszra esik, amikor ismét üzembe lehet helyezni a pontonhidat. A lezárt vasúti híd helyett jelenleg — mint ezt jelentettük — pontonhíd biztosítja a közúti forgalmat Szeged és Hódmezővásárhely között. Ezt a pontonhidat Tápéról vontatták ide, ahol most komppal oldják meg az átkelést a Tiszán. A forgalomkorlátozás alatt átszállással oldják meg a vasúti személyforgalmat. inkább szerdára, csütörtökre, péntekre adják le. Így a nyári csúcsforgalom alatt, még külön csúcsnapok is vannak, a hét elejére és végére pedig nincs elegendő megrendelés. Nagy segítséget jelentene a MAV-nak, ha szombat és vasárnapokra a vállalatok átvevésre kijelölt emberei elérhetők volnának. Nem kellene állandó ügyeletet tartaniuk, csak lakáscímükre, vagy telefonszámukra volna szükség, hogy esetenként értesíteni lehetne őket. Erre az igazgatóság területén 10—15 vállalatnál volna szükség, s egy év alatt üzemenként csak néhány alkalommal. A MÁV-nak viszont egy-egy szombaton, vasárnapon 100—150 vagon felszabadulását jelentené. Több gondossággal elkerülhetnék sok kocsi tisztíttatását, mosását, fertőtlenítését Csupán annyi kellene, hogy minden vállalat tartsa kötelességének azt, hogy a kiürített kocsikat tisztán, rendben adja vissza. Már elérték a 106 százalékot Naponta 1300—1400 kocsit raknak be a szegedi igazgatóság területén. Ez 3—400-al jelent többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez a szám körülbelül ?5 százalékos forgalomemelkedést jelent s úgy számítják, hogy az ősz beálltával ez még fokozódni fog. Jelenleg a legtöbb problémát a zöldség- és gyümölcsszállítás okozza. Napi 200— 250 vagont igényel, és emellett 80—100 vagont köt le naponta a gabonafélék továbbítása is. Az őszi forgalomra való felkészülés nagy gondot jelent. Többek között megindul a kender és a len, a cukorrépa szállítása is. A forgalom zavartalan biztosítása érdekében a kocsi intézőségnél augusztus 1-től állandó éjjel-nappali szolgálatot vezetnek be. Minden szállítóval kapcsolatot tartanak. A következő napi szállításokat telex-gépen beszélik meg. Bár az első féléves tervteljesítésük 100 százalék alatt maradt, van erejük arra. hogy rendszeresen segítsék a szomszédos MÁV igazgatóságok munkáját. Mert a mutatkozó 40 ezer tonnás féléves hiány valójában csak adminisztratív hiány volt. A valóságban ugyanis nincs semmiféle hosszabb ideje szállításra váró árujuk a területen. Júliusban pedig már ezt a 40 ezer tonnás elmaradást is megszüntették. Ekkor ^nemcsak havi, hanem göngyölített eddigi éves tervüket is 100 százalékra teljesítették. M. fi. (Enyedi Z. ielv.) A közéti forgalom számára épített pontonhíd TEKINTÉLYFÉLTŐK V

alahányszor éles hangon tárjuk fel a hibákat, szinte mindannyiszor felhangzik a viszszavágás: ez a vezetők lejáratása. A mi vezetésünket nem a hibák megírása járatja le, hanem egyedül a bajok elkenése, elhallgatása, vagy letapadása. Nem szívesen idézgetek önmagam régebbi írásaiból. Most mégis kénytelen vagyok e sorokat egy tavaly májusban írt cikkemből venni. Két okból. Egyrészt mert eszembe juttatták az újszegedi szövőgyárban munkások, vezetők, amikor másokkal együtt a néhány hete tartott vizsgálat tapasztalatairól beszélgettünk velük pahaszaikról. Másrészt eszembe jutott azért, mert hasonló tekintélyféltés miatt a gyufagyárban igyekeztek fátyolt borítani egy művezető tevékenységének hibáira. A gyufagyári bíráló írós megjelent, pedig voltak, akik szerették volna, ha az íróasztal-fiókba marad. Miért? Nehogy — mint mondták — a vezetői tekintély veszélybe jusson. Más szóval: a vezetést le ne járassuk. Pedig ahol hiúságból, tekintélyféltésből visszaszorítják a bírálatot, könnyen kritikátlan légkör alakul ki. Senki sem csalhatatlan, ezért aztán ha nincs, aki szóvá tegye a hibákat, akkor nincs, ami gátat vessen az újabb hibák elkövetésének, és nagyobb baj is keletkezhet. Az ilyen helyen a munkások egy idő után úgy látják, nekik már eleve nem lehet igazuk, ezért hallgatnak, nehogy kellemetlenségük támadjon, vagy akadnak, akik elhagyják a gyárat. Ha aztán a vezetők később rá is eszmélnek, hogy eredményes munkájuk nélkülözhetetlen kelléke a dolgozók bátor véleménynyilvánítása, nem könnyű változtatni a kritikátlan légkörön. Nem véletlen dolog, sőt a kritikátlan légkör egyenes következménye, hogy a vezetők éppen azt vesztik el, amire annyira vigyáztak, a tekintélyüket. M

int az újszegedi megismétlődő és a gyufagyári eset, más üzemekben is elvétve hasonló jelenségek tanúsítják, hogy hazajáró rossz szellemként üti fel a fejét a gorombaság. Ha ezért bírálunk valakit, akkor jelentkezik a tekintélyféltés. Az ilyen "tekintély féltők* kérelme azonban nem teljesíthető. Ez ugyanis ellent mond annak a mindenki által elfogadott és helyeselt törekvésnek: tegyük bátran szóvá a hibákat, hogy felismerve azokat, gyorsan megszüntethessük. Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a helytelenül értelmezett és védelmezett tekintély különféle megnyilvánulásaival, az ebből fakadó bajokkal, feszültségekkel. A rosszul értelmezett, nagyonis káros tekintély rendes, becsületes vezetőket is tévútra vezethet. Nemcsak a sajtókritikát fogadják ellenszenvvel az ilyen vezetők, hanem a taggyűléseken, termelési tanácskozásokon elhangzott bírálatokra is rásütik a tekintélyrombolás pecsétjét. Pedig az lenne helyesebb, ha megvizsgálnák a szóvá tett hibákat, s ha azok jogosak, intézkednének is, hogy az emberek sérelmükre rövid idő alatt orvoslást kapjanak. S

miféle jogos és jogtalan aggályok váltják ki a tekintély fél test? Általában hivatkoznak vezető beosztásra, jó szakmunkára, társadalmi funkcióra és több más egyéb tevékenységre. Mondanunk sem kell, hogy ez hallatlanul káros szemléletet tükröz, amelynek nincs és nem is lehet létalapja a szegedi üzemekben. Ha elfogadnánk nézeteiket, az igazság, a jog teljesen mellékes tényezővé válna. A vállalaton belül a vezetők és munkások közötti vitás kérdések eldöntése során eszerint csak egyetlen értékmérő lehetne, hogy ki hol áll az üzemi, a gazdasági, vagy a társadalmi élet ranglétráján, ki milyen funkciót visel, milyen beosztásban van. Ez távol áll a mi viszonyainktól, ez nem más, mint a "mundér* becsületének elvtelen és igazságtalan védelme. Az ilyen módon és áron szidolozott, és tisztán tartott mundér csillogása, bármennyire is akarják, sohasem takarhatja el a védelme alatt vétett szabálytalanságokat, igazságtalanságokat. A kommunista magatartásról teljesen idegen megneheztelni a jóindulatú, segítő bírálatok miatt s az, hogy az ügy, a probléma alapos vizsgálata helyett hadakozzunk a bírálat ellen, s lényegét elhallgatva hangoztassuk, hogy ez a vezetés tekintélyét járatja le. Nem látszat szocializmust építünk, nem fogadhatjuk el a látszat hamis etikáját sem. A

hibákat elhallgatni egyet jelent céljaink feladásával. A dolgozók ügyének igazságos rendezése érdekében síkra szállni, akár újságcikkben, akár más módon, nem tekintélyromboló, s nem a közérdek ellen való, hamem éppen érte. Üzemeink munkáját, a szocializmus eredményeit méltatni, s a hibákat félvetni, azok megszüntetését követelni, szorgalmazni kötelességünk. A hibák igazságcs szóvá tevése nem visszahúz, hanem előresegít bennünket, ezért elfogadhatatlan a tekintélyféltők érvelése. NAGY PAL A magyar narancs kiállításán Hatodik napja, hogy megnyílt Szegeden az első országos őszibarack-kiállítás, és ez idő alatt közel 60 ezer látogató kereste fel a csodálatos illatok és színek gazdag tárházát. Az illatok! Nos, ez is élmény, melyet magával visz innen az ember. Ehhez hasonlót még nem állítottak elő vegyszerekkel laboratóriumban. A közönség, haladva a bejárattól a terem belsejébe, egyik csodálatból a másikba esik. Mire a harmadiknegyedik kiállítási sorhoz ér az ember, már-már kételkedik: igaz lenne, hogy ezeket a mesésen szép, esztétikai élvezetet is nyújtó gyümölcsöket a mi földünk termi? Fajták és színek skálája A sok jó ízléssel elkészített rekeszekben azonban isA korszerű növényvédelemről tanácskoztak Szegeden Megnyílt a növényvédelmi bemutató A Csongrád megyei szövetkezeti gazdák, mezőgazdasági szakemberek képviselői szerdán délelőtt növényvédelmi tanácskozást tartottak Szegeden, a megyei jogú városi tanács dísztermében. Az értekezleten Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának igazgatója tartott előadást, s vázolta a mezőgazdasági termelésünk legveszedelmesebb kártevői elleni küzdelem jelentőségét. Hazánkban évente több száz millió forint értékű gazdasági kárt okoz — többek között — a kaliforniai pajzstetű, az amerikai fehér szövőlepke hernyója, valamint a szálastakarmány termesztésben az aranka. A kártevők elleni korszerű védekezés elterjedése ma még felbecsülhetetlenül nagy tartalékokat jelent népgazdaságunk számára. A vitában felszólalt Horváth László, a Csongrád megyei Növényvédő Állomás megbízott igazgatója, s a ^konkrét Csongrád megyei növényvédelmi teendőkre hívta fel a figyelmet. Kiss Sándor, a megyei tanács kertészeti felügyelője az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítésekkel párhuzamost növényegészségügyi feladatokat ismertette. Gombos István, a megyei jogú városi tanács növényvédelmi akcióbizottságának titkára az idén életrehívott növényvédelmi brigádok munkájáról szólott. A tanácskozás résztvevői ezután átmentek a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházába, ahol részt vettek a növényvédelmi kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A ' megnyitón Sas Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője mondott beszédet. Ezt követően a látogatók nagy figyelemmel tanulmányozták a kiállítást. Itt megismerkedhetnek a látogatók vegyiparunk legújabb termékeivel is, melyek a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését segítik. mer ős nevek, címek sorakoznak. Néhány a nagy nevek közül: Helvéciái Állami Gazdaság, Mezőhegyesi Állami Gazdaság, Balatonboglári Állami Gazdaság stb. Aztán a termelőszövetkezetek közül: nagydíjjal reprezentált a szatymazi Béke, az ugyancsak szatymazi Fehértó Tsz. A fajták, ízek, színek egész skáláját mutatják be a bordányi Mező Imre, a Dobó István és a Rákóczi Termelőszövetkezeti csoportok tagjai. Ismerősök a rúzsai parasztemberek nevei is. Ök, állami gazdasági dolgozók és szövetkezetiek valamennyien a magyar narancs, a hazai őszibarack kultúra megteremtői. Legtöbbjük egy évtizeddel ezelőtt még nem is sejtette, hogy van más fajta barack is, mint a kajszi, meg a kecskeméti sárga és a majombarack. Ma pedig? Tizennyolc év alatt Egy tabló áll a terem végében. Rajta magasra ívelő oszlopsorok ábrázolják a fejlett mezőgazdasággal rendelkező őszibaracktermés hozamait. Az USA, Kína, Japán és Olaszország után a termés összmennyisége tekintetében a 14. helyen áll Magyarország. Hozzátehetjük, hazánkon belül vezető helyet foglal el a szegedi járás. Tavaly például mezőgazdaságunk őszibarack-termésének mintegy 60 százalékát a szegedi járás adta. Egy másik tabló azt ábrázolja, hogy a földteke melyik részén, mikor kezdődött el az őszibarack-termesztés. Azt látjuk itt, hogy az egykori kínai birodalomban már időszámításunk előtt ismert és fejlett volt az őszibaracktermesztés. Hazánkban azonban a laudai dombokon csak alig 100 évvel ezelőtt ültették el az első nemes őszibarackfákat. A magyar őszibarack-termesztésből számottevő kultúra azonban csak a felszabadulás után lett. A tabló tanúsága szerint a világ egyes tájain évezredek kellettek ahhoz, míg e kultúra a maga szépségében kifejlődhetett. A magyar parasztság számára az alkotó szocializmus szellemében viszont 18 esztendő is elég volt ahhoz, hogy ezt a nagy elmaradást megszüntesse. ,,Szervírozni" is kell Az őszibarack nálunk már szinte népélelmezési cikk! A Szegedi Konzervgyár számtalan őszibarackból készült kiváló terméke mutatja ezt a kiállításon. Mohácsi Mátyás professzorral, a magyar őszibaracktermesztés legnagyobb élő apostolával találkoztam a kiállításon. Az idős tudós áradt a boldogságtól. Nem hitte volna, hogy megéri ezt a napot, amikor a magyarok, mint az őszi baracktermesztök is a világ elé léphetnek. Szólni kell egy másik idős .szakemberről, Kuti Ernőről is. ö is nap mint nap ott van a kiállításon. Igaza van abban, hogy nem elég csak megtermeszteni a szép árut, azt a mai és hazai külföldi fogyasztók igényeinek megfelelően "szervírozni* is kell. Kuti Ernő járja a nemzetközi kiállításokat, mindig azzal tér haza: a jó magyar gyümölcsöt tanuljuk meg még jobban csomagolni, mint a külföldiek. S ő fogyhatatlan az ötletekben. A kiállítás — amely betekintést enged a jövőbe is — a DÁV Klauzál téri székházában néhány napig még nyitva lesz, s hirdeti szövetkezeti parasztságunk tehetségét, munkaszeretetét.