Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-22 / 195. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. augusztas ít. A szovjet kormány nyilatkozata az atomcsend-egyezmcnnyel kapcsolatos kínai álláspontról Moszkva (TABZSZ). A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben értékelj a Kínai Népköztársaság kormányszóvivőjének augusztus 15tett és lapunk 4. oldalán közölt nyilatkozatát A szovjet kormánynyilatkozat rövidített szövege a következő: "A Kinai Népköztársaság kormánya az atomkísérleteket eltiltó szerződéssel szemben elfoglalt álláspontjával csatlakozik az imperialista hatalmak legagresszívebb köreihez. sőt ezen túlmenően megáravállalja az amerikai "veszeltek«, a nyugatnémet revansisták, a francia ultrák seregében az ifányjelző szerepét* — állapltja meg a szovjet kormány. A továbbiakban úgy jellemzi a kínai kormány kénviselőjének nyilatkozatát, mint "rágalomáradatot az atomfegyver-kísérleteket megtiltó szerződés ellen és a Szovjetunió külpolikája ellen* A kínai vezetők fel akarják használnia szerződés megkötését, »ezt a fontos nemzetközi eseményt ahhoz, hogy kitalálások és aljas fogások segítségével rákényszerltsék más országokra a háború és a béke alapvető kérdéseiben elfoglalt kalandor platformjukat*. A kínai vezetők ma saját maguk megítélhetik, hogyan fogadja a világ a kínai kormánynak ezt az állásfoglalását — mutat rá a szovjet kormány nyilatkozata. — Ehhez elegendő végigolvasni azoknak az államoknak a jegyzékét, amelyek a szerződést aláírták. A továbbiakban a szovjet kormány nyilatkozata leleplezi a kínai vezetőknek azokat az állításait, mintha az atomfegyverkísérletek megtiltásáról azóló szerződés megkötése fokozta volna a háború veszélyét, s ez a veszély nagyobb lett, mint a szerződés megkötése előtt volt. Hallgatva a kínai vezetőket — állapítja meg a szovjet kormány — "a dolognak az a látszata, mintha a béke megszilárdításának használna az, hogy folytalják és bővítik az atomfegyver-kísérleteket, mind többféle halálthozó atomíegyvertípust készítenek, olyan helyzetet alakítanak ki, amelyben ez a fegyver elterjed az egész világon, holnap gyártani kezdik a nyugatnémet revansisták, holnapután mondjuk a Csang Kaj-sek-klikk, hiszen bőven akad olyan, aki segítséget nyújt nekik ehhez*. A szovjet kormány foglalkozik az újabb kínai nyilatkozat szerzőinek minden jel szerint -mentőérvnek* minősített indokolásával, amely azt állítja, hogy a szerződés nem tiltja meg az Egyesült Államoknak föld alatti atomkísérletek végzését és fokozza az atomfegyver-készleteket, s ezzel kapcsolatban a szovjet nyilatkozat jelenti: é "Elsősorban is az Egyesült Államok keze ebből a szempontból a szerződés aláírása előtt sem volt megkötve, úgy hogy ilyen értelemben semmi új nem történt. Másodsorban a szerződés'nem tiltja meg a Szovjetuniónak, hogy szükség esetén ne végezhessen föld alatti atomkísérleteket, hogy ne fokozza a atomfegyver-készleteit, és ne alkalmazza ezt a fegyvert az imperialista agresszorok ellen, ha őrültség! rohamukban háborút robbantanak ki.* "Az atomkísérleteket eltiltó szerződés megkötésével a Szovjetunió egyáltalán nem akar egyoldalúan leszerelni az imperializmussal szemben* — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata, majd a továbbiakban igy folytatódik: t- "A Szovjetuniónak az atomfegyver-kísérletek megtiltásának kérdésében elfoglalt álláspontja nem merevedett meg, hanem annak megfelelően alakult, ahogy az erőviszonyok változtak a nemzetközi porondon, amilyen sikerek születtek a Szovjetunió és a szocialista közösség valamennyi országa védelmi képességének erősítésében. Ez az álláspont figyelembe vette mindazt, amit az atomkor realitásának szoktak nevezni.* A szovjlt nyilatkozat részletezi az atomfegyver-kísérletek megtiltásáért vívott harc szakaszait. Közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok az atomfegyver birtokába jutott, a kísérletek megtiltása e fegyver egyidejű elpusztítása nélkül nem felelhetett meg a szocialista országok érdekeinek, "leállította volna azt a munkát, melynek a szovjet atomfegyver létrehozása volt a célja,^s megszilárdította volna az amerikai atommonopóliumot?* Mikor azonban megszűnt az amerikaiak atommonopóliuma, a szovjet kormány 1956-ban javasolta, hogy a leszerelés problémájának megoldása előtt is állapodjanak már meg az atomkísérletek megszüntetésében. Az atomfegyver-kísérletek megtiltására abban az Időben tett szovjet javaslat éppen azon az alapon Irányozta elő ennek a kérdésnek a megoldását, mint amelyen most megoldották — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata. Abban az időben csak a légkörben és a víz alatt folytak atomkísérletek. "A különbség tehát az. hogy 195ö-ban az Egyesült Államok visszautasította javaslatunkat, 1963-ban pedig elfogadta, méghozzá némileg bővített formában: hozzávéve a kozmikus térséget* "A kialakult helyzetben a Szovjetunió és az egész világ számára nem maradt más hatra, núpj választani a három közegben való atomfegyver-kísérletek betiltása, vagy a kísérletek fel nem tartóztatható és korlátozatlan folytatása között. A népek kiemelkedő sikere, a békeszerető erők győzelme, a békepolitika reális eredménye az, hogy ma sikerült megállapodni az atomkísérletek megtiltásában három közegre vonatkozóan, s ezzel megoldani az egész probléma legfontosabb részét. Ami a kínai vezetők arra való hivatkozását illeti, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások megkezdése előtt egy-másfél hónappal még a szovjet kormány is mindenfajta atomfegyver-kísérlet heszüntetéséról szóló szerződés megkötéséért szállt síkra, erről a szovjet kormány kijelenti: "Minden józanul gondolkodó politikus és diplomata számára világos, hogy á tárgyalásokon mindegyik fél a maximum elérésére törekszik. Mi küzdöttünk ezért a maximumért, vagyis a mindenfajta atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért — beleértve a föld alatti kísérleteket is. Az adott szakaszban azonban ez lehetetlennek mutatkozott.* Ilyen körülmények között — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió egyezményt kötött a légköri, a magaslégköri és a viz alatti atomkísérletek beszüntetéséről. "Ez a lépés megfelelt a világközvélemény várakozásának, ezt a lépést a szovjet nép egészsége, valamennyi más nép s ezen belül a kinai nép egészsége iránti gondoskodás vezérelte*. "Magától értetődik, hogy a szovjet kormány most sem hagy fel erőfeszítéseivel abban a harcban, amelyet a föld alatti atomi egy verkísérleiek beszüntetéséért vív*. "A szovjet kormány már felhívta a kínai kormány figyelmét arra az egyszerű igazságra, hogy az élet nem áll egy helyben, hogy a tudomány és a technika viharosan fejlődik, s ami tegnap még elfogadhatatlan Volt, ma már hasznos, sőt szerfölött hasznos lehet. E mögött bizonyos nagy jelentőségű anyagi tényezők állnak, amelyek a szovjet kormánynak a Szovjetunió védelmi képessége és valamennyi szocialista országok biztonságának fokozásávaF kapcsolatosak. Ezek az intézkedések, amelyek sorába beletartozott a legújabb és a világon mlndezideíg a legerősebb atomfegyverek kipróbálása is, reményteljesen biztosították a szocialista államközösség biztonságát. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy védelmi képességünket továbbra is a kellő színvonalon tartsuk, olyan színvonalon, amelyet megkövetel, vagy megkövetelhet az adott helyzet*. "Sajnálatos, hogy Pekingben nemcsak hogy nem számolnak azokkal a változásokkal, amelyek meghatározzák a mai világ arculatát, hanem a kormányzás művészete csúcsának tartják a túlélt dogmák feltétlen követését a politikában ós a holtbetú szembeállítását a valóság élő szavával. Ebben rejlik a kínai vezetők politikájának fő* gyengesége, különösképpen az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében*. A szovjet kormány megállapítja, hogy — amint a Kínai Népköztársaság kormánya képviselőjének augusztus 15-i nyilatkozatából kitűnik — "a kínai vezetők rendkívül haragszanak a Szovjetunióra ezért, mert nem szállított Kínának atomfegyvereket*. "Hasonlóképpen a bosszúság" érzése vezérli a kínai vezetőket, amikor a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az atomfegyverek terjesztését ellenző politikája kapcsán támadják a Szovjetunió külpolitikai lépéseit a nemzetközi feszültseg csökkentésére és a béké erősítésére. Kiváltképpen ezzel magyarázhatók- kirohanásaik az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló szerződés ellen*. A szovjet kormány — olvashatjuk a nyilatkozatban — már számtalanszor megpróbálkozott azzal, "hogy meggyőzze a kínai kormányt: az atomfegyver terjesztésének megakadályozasa megfelel a béke es valamennyi szocialista ország, többek között a Kínai' Népköztársaság érdekeinek. A nyilatkozat aláhúzza: arnint a Szovjetunió egész külpolitikájával bizonyította »atomereje megbízhatóan védelmezi a társadalmi és nemzeti felszabadulásért küzdő népek érdekeit*. Az, hogy az atomhatalmak között egygyel, vagy jónéhánnyal több szocialista ország foglal helyet, nem hoz lényeges változást a szocialista tábor védelmi képességében, persze csak akkor, ha a szocialista tábort egységes egésznek tekintjük. Ugyanakkor azonban minden olyan eset, amikor egy újabb kapitalista állam jut az atomfegyver birtokába, növeli a nukleáris háború veszélyét. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a szo'vjet kormány feltétel nélkül elítélte a "sokoldalú NATO-atomerő* létrehozásának tervét. "A szovjet kormány lankadatlan erőfeszítésekkel törekszik arra, hogy meggyőzze a nyugati hatalmakat is: az atomfegyver terjesztésének politikája, amely ezt a fegyvert bármilyen formában is NyugatNémetország rendelkezésére kívánja bocsátani — mélységesen elhibázott és a világot nagy veszélyekkel fenyegető politika*. A kínai kormány pozícióját <— hangsúlyozza a nyilatkozat — *csak olyan értelemben lehet megérteni, hogy a kínai vezetőknek nem fontos, miképpen terjed az atomfegyver a kapitalista országok között, hanem csak az a lényeg, hogy kitapinthassák, milyen is az az atombomba*. "A Kínai Népköztársaság még nincs felkészülve arra, hogy nagy mennyiségben atomfegyvert gyártson. Ha a KNK két-három bombát készítene is, az se oldaná meg számára a kérdést, viszont nagyon megterhelné Kína gazdaságát*. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a Kínai Népköztársaság "mo3t támaszkodhat azokra a védelmi eszközökre, amelyeket a szovjet nép hozott létre, s amelyek reményteljesen szolgálják a szocialista államközösség védelmének céljait*. Éppen ezért a Kínai Népköztársaság számára a jelenlegi körülmények között a leghelyesebb politika az lenne, ha minden erőfeszítését gazdaságának fejlesztésére összpontosítsa. "A kínai vezetők azért becsmérlik a Szovjetuniót, mert atomfegyvere van, a KNK-nak pedig nincs — hangzik a nyilatkozat De mondhatják-e a KNK vezetői szívükre tett kézzel, hogy a Szovjetunió atomhatalma nélkül, anélkül a hatalom nélkül, amely éveken át minden szocialista ország érdekét szolgálta, a Szovjetunió békepolitikája és az agresszív erők megzabolása nélkül, íoglalkoZhatna-e ma Kína nyugodtan a gazdasági és államépítés belső fel"adátaiilak megoldásával? Azt a fényűzést is, hogy az atomcsendszerződést ellenezzék és durván támadják a Szovjetuniót és az SZKP-t, a kínai vezetők csakis annak következtében engedhetik meg maguknak, hogy Kína külső biztonságát a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalma védelmezi. A szovjet kormány kijelenti: az atomfegyverek korszakában végzetes hiba lenne bármely szocialista ország részéről, ha védelmének biztosításában csak saját erejére számítana, annál is inkább, mert nem minden ország rendelkezik ehhez elég erővel. A szocialista országok, közte a Kínai Népköztársaság is, hiába állítják az ellenkezőjét, védelmüket a Szovjetunió nukleáris erejével számolva építik ki, mert ez az erő meg tudja fékezni a nyugati hatalmak támadó köreit A kínai vezetők azt állítják, hogy a Szovjetunió csupán a saját boldogulásával törődik és az atomcsendszerzödés megkötésével a pillanatnyi nyugalmat hajszolva évszázados szenvedésre kárhoztat embereket. Ha a KNK kormánynyilatkozatának szerzői a nyugalom alatt azt értik, hogy nincs háború — hangzik a szovjet nyilatkozat — akkor mi valóban mindig síkraszálltunk és a jövöben is síkraszállunk az ilyen nyugalomért. A szovjet kormány nyilatkozatában rámutat: a KNK kormánya visszaélve a szocialista országok közötti bizalmas jellegű kapcsolatokkal, olyan titkos okmányok tartalmát fecsegi- ki, amelyek érintik a szocialista közösség országainak védelmét. A KNK kormányának eme eljárása után többé aligha hisz valaki ígérgetéseinek őszinteségében és közöl vele védelmi jellagű adatokat. Természetes, hogy a szovjet kormány erre vonatkozólag levonja a megfelelő következtetéseket. — hangzik a nyilatkozat. Minden lenini elveket valló kommunistának undorral kell visszautasítania a nukleáris háború Iterdésének ilyenfajta felvetését: semmi az, ha elpusztul az emberiség fele, ha elpusztul 300 millió kínai, ezzel szemben eltörlik a Föld színéről az imperializmust s az életben maradottak a romokon, állítólag gyors ütemben, az eddiginél ezerszerte magasabb civilizációt teremtenek. Ez az elképzelés többször jutott kifejezésre magasrangű kínai képviselők nyilatkozataiban. Tegyen a KNK kormánya nem két, hanem 102 nyilatkozatot arról, hogy ég az atomfegyver betiltásának és megsemmisítésének vágyától, hogy csak a népek érdekeivel törődik, nem moshatja le magáról a szégyent, hogy egy nukleáris háborúban milliók és milliók, közte kínaiak* feláldozásával számol. A KNK vezetőségének legutóbbi nyilatkozata ismételten bizonyítja, hogy külpolitikájában ma is eféle, az antimarxista—antileninista és embertelen elképzelés felé orientálódik — hangzik a szovjet kormány nyilatkozata. Ellenezzük ezt a kegyetlen koncepciót — jelenti ki a szovjet kormány. — Továbbra is a szocializmus és a kommunizmus humánus ideáljaihoz méltó módszerekkel küzdünk a marxi—lenini eszmék diadaláért, azért, hogy a népeket felszabadítsuk minden kizsákmányolás és elnyomás alól, azért, hogy a munka győzzön a tőke felett. IIa egyecek Pekingben hajlandók feláldozni az ország lakosságának felét, vagy az egész emberiség felét — hangzik a nyilatkozat —, az SZKP Központi Bizottsága számára, a szovjet kormány számára minden egyes szovjet ember élete drága. A kínai vezetők azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyomott népeinek nevében beszélnének, mintha az ő sajátos szócsöveik lennének. "A kínai vezetők felhívásain messziről érezhető a demagógia és a kalandorság* — hangsúlyozza a nyilatkozat. Rá akarják kényszeríteni az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népekre azt a gondolatot, mintha a moszkvai szerződés és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó több más intézkedés akadályozná nemzeti felszabadító harcuk kibontakozását. "Az ehhez hasonló állítás — félrevezetés* — jelenti ki a szovjet kormány. A nyilatkozat mutatja, mennyire nem meggyőző a kínai vezetők ama próbáíkozésa, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha szabadalmuk lenne az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek érzéseinek és törekvéseinek magyarázására. "A legjobb bizonyíték, hogy a kínai vezetők pozíciója összeegyeztethetetlen e népek érdekeivel éppen az, hogy az atomkísérletek beszüntetéséről szóló szerződéssel szembeni támadásaik ellenére is az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai államok egymás után csatlakoztak ehhez a szerződéshez*. A Kínai Népköztánsaság kormánya csupán "a tnockista csoportokat egyesítő úgynevezett 4. internacionálé határozatával büszkélkedhet*. "Szó se róla — „méltó" partner a „proletár internacionalizmushoz" — olvashatjuk a szovjet kormány nyilatkozatában. Az atomkísérletek beszüntetéséről szóló szerződés elleni hangzavart Pekingben felhasználják az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek érdekelnek "különleges* összefonódásáról szóló összetákolt elmélet propagálására. "A kínai vezetők — olvashatjuk a hyilatkozatban — néhány ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország egyes személyiségeinek nacionalista érzéseit felhasználva tüntetően aláhúzzák e három kontinens érdekeinek azonosságát, de nem szólnak egy szót sem arról, mennyire szükséges erősíteni e földrészek szolidaritását a szocialista országok népeivel, a világ forradalmi munkásmozgalmával*. A szovjet kormány kijelenti, hogy "az afro-ázsiai szolidaritás ilyen értelmezésben nem annyira az imperializmus elleni harc fegyvere, mint inkább eszköz e földrészek népeinek elszigetelésére a szocialista államoktól és sok más békeszerető országtól, kinek kedvező ez a" cselekvési mód, ha nem az imperialistáknak?* "Mi csak örülnénk — jelenti ki a szovjet kormány —, ha a lefegyverzésért folyó nagy harcban a népi Kina kormánya egy sorban haladna a Szovjetunióval, az öszszes szocialista országgal*. "Sajnos, ma ez nem így van* — állapítja meg a Szovjetunió kormánya. "A Kínai Népköztársaság kormánya éppen ellenkezőleg cselekszik, mint ami kívánatos egy szocialista ország kormányától — hangzik a szovjet nyilatkozat. — Igyekszik megtéveszteni a népeket, megfosztani őket helyes tájékozódási pontjuktól a béke megszilárdításáért folyó harcban, vagyis aláásni a népek offenzíváját ebben a küzdelemben*. A szovjet kormány nem mond le arról a reményről, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői még egyszer mérlegelik a szocialista országok összeforrottsaga és a béke érdekeinek ellentmondó jelenlegi politikájuk minden következményét és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaság ismét elfoglalja helyét a nukleáris háború megakadályozásáért, a békés egymás mellett élésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért lankadatlanul küzdő államok sorában. (MTI)