Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-22 / 195. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. augusztas ít. A szovjet kormány nyilatkozata az atomcsend-egyezmcnnyel kapcsolatos kínai álláspontról Moszkva (TABZSZ). A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben értékelj a Kínai Népköztár­saság kormányszóvivőjének augusztus 15­tett és lapunk 4. oldalán közölt nyi­latkozatát A szovjet kormánynyilatkozat rövidí­tett szövege a következő: "A Kinai Népköztársaság kormánya az atomkísérleteket eltiltó szerződéssel szem­ben elfoglalt álláspontjával csatlakozik az imperialista hatalmak legagresszívebb kö­reihez. sőt ezen túlmenően megáravállalja az amerikai "veszeltek«, a nyugatnémet revansisták, a francia ultrák seregében az ifányjelző szerepét* — állapltja meg a szovjet kormány. A továbbiakban úgy jel­lemzi a kínai kormány kénviselőjének nyi­latkozatát, mint "rágalomáradatot az atomfegyver-kísérleteket megtiltó szerző­dés ellen és a Szovjetunió külpolikája el­len* A kínai vezetők fel akarják használnia szerződés megkötését, »ezt a fontos nem­zetközi eseményt ahhoz, hogy kitalálások és aljas fogások segítségével rákénysze­rltsék más országokra a háború és a béke alapvető kérdéseiben elfoglalt kalandor platformjukat*. A kínai vezetők ma saját maguk meg­ítélhetik, hogyan fogadja a világ a kínai kormánynak ezt az állásfoglalását — mu­tat rá a szovjet kormány nyilatkozata. — Ehhez elegendő végigolvasni azoknak az államoknak a jegyzékét, amelyek a szerző­dést aláírták. A továbbiakban a szovjet kormány nyi­latkozata leleplezi a kínai vezetőknek azo­kat az állításait, mintha az atomfegyver­kísérletek megtiltásáról azóló szerződés megkötése fokozta volna a háború veszé­lyét, s ez a veszély nagyobb lett, mint a szerződés megkötése előtt volt. Hallgatva a kínai vezetőket — állapítja meg a szovjet kormány — "a dolognak az a látszata, mintha a béke megszilárdításá­nak használna az, hogy folytalják és bő­vítik az atomfegyver-kísérleteket, mind többféle halálthozó atomíegyvertípust ké­szítenek, olyan helyzetet alakítanak ki, amelyben ez a fegyver elterjed az egész világon, holnap gyártani kezdik a nyugat­német revansisták, holnapután mondjuk a Csang Kaj-sek-klikk, hiszen bőven akad olyan, aki segítséget nyújt nekik ehhez*. A szovjet kormány foglalkozik az újabb kínai nyilatkozat szerzőinek minden jel szerint -mentőérvnek* minősített indoko­lásával, amely azt állítja, hogy a szerződés nem tiltja meg az Egyesült Államoknak föld alatti atomkísérletek végzését és fo­kozza az atomfegyver-készleteket, s ezzel kapcsolatban a szovjet nyilatkozat jelenti: é "Elsősorban is az Egyesült Államok keze ebből a szempontból a szerződés aláírása előtt sem volt megkötve, úgy hogy ilyen értelemben semmi új nem történt. Má­sodsorban a szerződés'nem tiltja meg a Szovjetuniónak, hogy szükség esetén ne végezhessen föld alatti atomkísérleteket, hogy ne fokozza a atomfegyver-készleteit, és ne alkalmazza ezt a fegyvert az impe­rialista agresszorok ellen, ha őrültség! ro­hamukban háborút robbantanak ki.* "Az atomkísérleteket eltiltó szerződés megkötésével a Szovjetunió egyáltalán nem akar egyoldalúan leszerelni az impe­rializmussal szemben* — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata, majd a to­vábbiakban igy folytatódik: t- "A Szovjet­uniónak az atomfegyver-kísérletek megtil­tásának kérdésében elfoglalt álláspontja nem merevedett meg, hanem annak meg­felelően alakult, ahogy az erőviszonyok változtak a nemzetközi porondon, amilyen sikerek születtek a Szovjetunió és a szo­cialista közösség valamennyi országa vé­delmi képességének erősítésében. Ez az ál­láspont figyelembe vette mindazt, amit az atomkor realitásának szoktak nevezni.* A szovjlt nyilatkozat részletezi az atom­fegyver-kísérletek megtiltásáért vívott harc szakaszait. Közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok az atomfegyver bir­tokába jutott, a kísérletek megtiltása e fegyver egyidejű elpusztítása nélkül nem felelhetett meg a szocialista országok ér­dekeinek, "leállította volna azt a munkát, melynek a szovjet atomfegyver létrehozá­sa volt a célja,^s megszilárdította volna az amerikai atommonopóliumot?* Mikor azonban megszűnt az amerikaiak atommonopóliuma, a szovjet kormány 1956-ban javasolta, hogy a leszerelés prob­lémájának megoldása előtt is állapodja­nak már meg az atomkísérletek megszün­tetésében. Az atomfegyver-kísérletek meg­tiltására abban az Időben tett szovjet ja­vaslat éppen azon az alapon Irányozta elő ennek a kérdésnek a megoldását, mint amelyen most megoldották — hangsú­lyozza a szovjet kormány nyilatkozata. Abban az időben csak a légkörben és a víz alatt folytak atomkísérletek. "A kü­lönbség tehát az. hogy 195ö-ban az Egye­sült Államok visszautasította javaslatun­kat, 1963-ban pedig elfogadta, méghozzá némileg bővített formában: hozzávéve a kozmikus térséget* "A kialakult helyzetben a Szovjetunió és az egész világ számára nem maradt más hatra, núpj választani a három közeg­ben való atomfegyver-kísérletek betiltása, vagy a kísérletek fel nem tartóztatható és korlátozatlan folytatása között. A népek kiemelkedő sikere, a békeszerető erők győ­zelme, a békepolitika reális eredménye az, hogy ma sikerült megállapodni az atom­kísérletek megtiltásában három közegre vonatkozóan, s ezzel megoldani az egész probléma legfontosabb részét. Ami a kínai vezetők arra való hivatko­zását illeti, hogy a moszkvai háromhatal­mi tárgyalások megkezdése előtt egy-más­fél hónappal még a szovjet kormány is mindenfajta atomfegyver-kísérlet heszün­tetéséról szóló szerződés megkötéséért szállt síkra, erről a szovjet kormány ki­jelenti: "Minden józanul gondolkodó politikus és diplomata számára világos, hogy á tárgya­lásokon mindegyik fél a maximum eléré­sére törekszik. Mi küzdöttünk ezért a maximumért, vagyis a mindenfajta atom­fegyver-kísérletek beszüntetéséért — be­leértve a föld alatti kísérleteket is. Az adott szakaszban azonban ez lehetetlen­nek mutatkozott.* Ilyen körülmények között — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió egyezményt kötött a légköri, a magaslégköri és a viz alatti atomkísérletek beszüntetéséről. "Ez a lépés megfelelt a világközvélemény vá­rakozásának, ezt a lépést a szovjet nép egészsége, valamennyi más nép s ezen be­lül a kinai nép egészsége iránti gondos­kodás vezérelte*. "Magától értetődik, hogy a szovjet kor­mány most sem hagy fel erőfeszítéseivel abban a harcban, amelyet a föld alatti atomi egy verkísérleiek beszüntetéséért vív*. "A szovjet kormány már felhívta a kí­nai kormány figyelmét arra az egyszerű igazságra, hogy az élet nem áll egy hely­ben, hogy a tudomány és a technika viha­rosan fejlődik, s ami tegnap még elfogad­hatatlan Volt, ma már hasznos, sőt szer­fölött hasznos lehet. E mögött bizonyos nagy jelentőségű anyagi tényezők állnak, amelyek a szovjet kormánynak a Szovjet­unió védelmi képessége és valamennyi szo­cialista országok biztonságának fokozásá­vaF kapcsolatosak. Ezek az intézkedések, amelyek sorába beletartozott a legújabb és a világon mlndezideíg a legerősebb atomfegyverek kipróbálása is, reménytel­jesen biztosították a szocialista államkö­zösség biztonságát. Minden szükséges esz­közzel rendelkezünk ahhoz, hogy védelmi képességünket továbbra is a kellő szín­vonalon tartsuk, olyan színvonalon, ame­lyet megkövetel, vagy megkövetelhet az adott helyzet*. "Sajnálatos, hogy Pekingben nemcsak hogy nem számolnak azokkal a változá­sokkal, amelyek meghatározzák a mai vi­lág arculatát, hanem a kormányzás művé­szete csúcsának tartják a túlélt dogmák feltétlen követését a politikában ós a holt­betú szembeállítását a valóság élő szavá­val. Ebben rejlik a kínai vezetők politiká­jának fő* gyengesége, különösképpen az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében*. A szovjet kormány megállapítja, hogy — amint a Kínai Népköztársaság kormá­nya képviselőjének augusztus 15-i nyilat­kozatából kitűnik — "a kínai vezetők rend­kívül haragszanak a Szovjetunióra ezért, mert nem szállított Kínának atomfegyve­reket*. "Hasonlóképpen a bosszúság" érzése ve­zérli a kínai vezetőket, amikor a Szovjet­uniónak és más szocialista országoknak az atomfegyverek terjesztését ellenző politi­kája kapcsán támadják a Szovjetunió kül­politikai lépéseit a nemzetközi feszültseg csökkentésére és a béké erősítésére. Ki­váltképpen ezzel magyarázhatók- kiroha­násaik az atomfegyver-kísérletek megszün­tetéséről szóló szerződés ellen*. A szovjet kormány — olvashatjuk a nyi­latkozatban — már számtalanszor meg­próbálkozott azzal, "hogy meggyőzze a kí­nai kormányt: az atomfegyver terjeszté­sének megakadályozasa megfelel a béke es valamennyi szocialista ország, többek kö­zött a Kínai' Népköztársaság érdekeinek. A nyilatkozat aláhúzza: arnint a Szov­jetunió egész külpolitikájával bizonyította »atomereje megbízhatóan védelmezi a tár­sadalmi és nemzeti felszabadulásért küzdő népek érdekeit*. Az, hogy az atomhatalmak között egy­gyel, vagy jónéhánnyal több szocialista or­szág foglal helyet, nem hoz lényeges vál­tozást a szocialista tábor védelmi képes­ségében, persze csak akkor, ha a szocialista tábort egységes egésznek tekintjük. Ugyan­akkor azonban minden olyan eset, amikor egy újabb kapitalista állam jut az atom­fegyver birtokába, növeli a nukleáris há­ború veszélyét. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a szo'vjet kormány feltétel nélkül elítélte a "sokoldalú NATO-atomerő* létrehozásának tervét. "A szovjet kormány lankadatlan erő­feszítésekkel törekszik arra, hogy meggyőz­ze a nyugati hatalmakat is: az atomfegy­ver terjesztésének politikája, amely ezt a fegyvert bármilyen formában is Nyugat­Németország rendelkezésére kívánja bocsá­tani — mélységesen elhibázott és a világot nagy veszélyekkel fenyegető politika*. A kínai kormány pozícióját <— hangsú­lyozza a nyilatkozat — *csak olyan érte­lemben lehet megérteni, hogy a kínai ve­zetőknek nem fontos, miképpen terjed az atomfegyver a kapitalista országok között, hanem csak az a lényeg, hogy kitapint­hassák, milyen is az az atombomba*. "A Kínai Népköztársaság még nincs fel­készülve arra, hogy nagy mennyiségben atomfegyvert gyártson. Ha a KNK két-há­rom bombát készítene is, az se oldaná meg számára a kérdést, viszont nagyon meg­terhelné Kína gazdaságát*. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a Kínai Népköztársaság "mo3t támaszkodhat azok­ra a védelmi eszközökre, amelyeket a szov­jet nép hozott létre, s amelyek remény­teljesen szolgálják a szocialista államkö­zösség védelmének céljait*. Éppen ezért a Kínai Népköztársaság számára a jelen­legi körülmények között a leghelyesebb politika az lenne, ha minden erőfeszítését gazdaságának fejlesztésére összpontosítsa. "A kínai vezetők azért becsmérlik a Szovjetuniót, mert atomfegyvere van, a KNK-nak pedig nincs — hangzik a nyilat­kozat De mondhatják-e a KNK vezetői szívük­re tett kézzel, hogy a Szovjetunió atom­hatalma nélkül, anélkül a hatalom nélkül, amely éveken át minden szocialista ország érdekét szolgálta, a Szovjetunió békepoli­tikája és az agresszív erők megzabolása nélkül, íoglalkoZhatna-e ma Kína nyugod­tan a gazdasági és államépítés belső fel­"adátaiilak megoldásával? Azt a fényűzést is, hogy az atomcsend­szerződést ellenezzék és durván támadják a Szovjetuniót és az SZKP-t, a kínai ve­zetők csakis annak következtében enged­hetik meg maguknak, hogy Kína külső biz­tonságát a Szovjetunió és az egész szocia­lista közösség hatalma védelmezi. A szovjet kormány kijelenti: az atom­fegyverek korszakában végzetes hiba len­ne bármely szocialista ország részéről, ha védelmének biztosításában csak saját ere­jére számítana, annál is inkább, mert nem minden ország rendelkezik ehhez elég erő­vel. A szocialista országok, közte a Kínai Népköztársaság is, hiába állítják az ellenke­zőjét, védelmüket a Szovjetunió nukleáris erejével számolva építik ki, mert ez az erő meg tudja fékezni a nyugati hatalmak tá­madó köreit A kínai vezetők azt állítják, hogy a Szov­jetunió csupán a saját boldogulásával törő­dik és az atomcsendszerzödés megkötésé­vel a pillanatnyi nyugalmat hajszolva év­százados szenvedésre kárhoztat embereket. Ha a KNK kormánynyilatkozatának szer­zői a nyugalom alatt azt értik, hogy nincs háború — hangzik a szovjet nyilatkozat — akkor mi valóban mindig síkraszálltunk és a jövöben is síkraszállunk az ilyen nyuga­lomért. A szovjet kormány nyilatkozatában rá­mutat: a KNK kormánya visszaélve a szo­cialista országok közötti bizalmas jellegű kapcsolatokkal, olyan titkos okmányok tar­talmát fecsegi- ki, amelyek érintik a szocia­lista közösség országainak védelmét. A KNK kormányának eme eljárása után többé aligha hisz valaki ígérgetéseinek őszinteségében és közöl vele védelmi jel­lagű adatokat. Természetes, hogy a szovjet kormány erre vonatkozólag levonja a meg­felelő következtetéseket. — hangzik a nyi­latkozat. Minden lenini elveket valló kommunis­tának undorral kell visszautasítania a nuk­leáris háború Iterdésének ilyenfajta felveté­sét: semmi az, ha elpusztul az emberiség fele, ha elpusztul 300 millió kínai, ezzel szemben eltörlik a Föld színéről az impe­rializmust s az életben maradottak a ro­mokon, állítólag gyors ütemben, az eddigi­nél ezerszerte magasabb civilizációt terem­tenek. Ez az elképzelés többször jutott ki­fejezésre magasrangű kínai képviselők nyi­latkozataiban. Tegyen a KNK kormánya nem két, hanem 102 nyilatkozatot arról, hogy ég az atomfegyver betiltásának és megsemmisítésének vágyától, hogy csak a népek érdekeivel törődik, nem moshatja le magáról a szégyent, hogy egy nukleáris há­borúban milliók és milliók, közte kínaiak* feláldozásával számol. A KNK vezetőségének legutóbbi nyilat­kozata ismételten bizonyítja, hogy külpoli­tikájában ma is eféle, az antimarxista—an­tileninista és embertelen elképzelés felé ori­entálódik — hangzik a szovjet kormány nyilatkozata. Ellenezzük ezt a kegyetlen koncepciót — jelenti ki a szovjet kormány. — To­vábbra is a szocializmus és a kommu­nizmus humánus ideáljaihoz méltó mód­szerekkel küzdünk a marxi—lenini esz­mék diadaláért, azért, hogy a népeket fel­szabadítsuk minden kizsákmányolás és el­nyomás alól, azért, hogy a munka győz­zön a tőke felett. IIa egyecek Pekingben hajlandók fel­áldozni az ország lakosságának felét, vagy az egész emberiség felét — hangzik a nyi­latkozat —, az SZKP Központi Bizott­sága számára, a szovjet kormány szá­mára minden egyes szovjet ember élete drága. A kínai vezetők azt a látszatot igye­keznek kelteni, mintha Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyomott népeinek nevé­ben beszélnének, mintha az ő sajátos szó­csöveik lennének. "A kínai vezetők felhívásain messziről érezhető a demagógia és a kalandorság* — hangsúlyozza a nyilatkozat. Rá akar­ják kényszeríteni az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népekre azt a gondola­tot, mintha a moszkvai szerződés és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó több más intézkedés akadályozná nemzeti felszabadító harcuk kibontakozását. "Az ehhez hasonló állítás — félrevezetés* — jelenti ki a szovjet kormány. A nyilatkozat mutatja, mennyire nem meggyőző a kínai vezetők ama próbáí­kozésa, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha szabadalmuk lenne az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai népek érzéseinek és törekvéseinek magyarázására. "A leg­jobb bizonyíték, hogy a kínai vezetők po­zíciója összeegyeztethetetlen e népek ér­dekeivel éppen az, hogy az atomkísérletek beszüntetéséről szóló szerződéssel szem­beni támadásaik ellenére is az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai államok egy­más után csatlakoztak ehhez a szerző­déshez*. A Kínai Népköztánsaság kormánya csu­pán "a tnockista csoportokat egyesítő úgy­nevezett 4. internacionálé határozatával büszkélkedhet*. "Szó se róla — „méltó" partner a „proletár internacionalizmus­hoz" — olvashatjuk a szovjet kormány nyilatkozatában. Az atomkísérletek beszüntetéséről szóló szerződés elleni hangzavart Pekingben fel­használják az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népek érdekelnek "különleges* össze­fonódásáról szóló összetákolt elmélet pro­pagálására. "A kínai vezetők — olvashat­juk a hyilatkozatban — néhány ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország egyes sze­mélyiségeinek nacionalista érzéseit fel­használva tüntetően aláhúzzák e három kontinens érdekeinek azonosságát, de nem szólnak egy szót sem arról, mennyire szükséges erősíteni e földrészek szolidari­tását a szocialista országok népeivel, a világ forradalmi munkásmozgalmával*. A szovjet kormány kijelenti, hogy "az afro-ázsiai szolidaritás ilyen értelmezés­ben nem annyira az imperializmus elleni harc fegyvere, mint inkább eszköz e föld­részek népeinek elszigetelésére a szocialista államoktól és sok más békeszerető ország­tól, kinek kedvező ez a" cselekvési mód, ha nem az imperialistáknak?* "Mi csak örülnénk — jelenti ki a szov­jet kormány —, ha a lefegyverzésért folyó nagy harcban a népi Kina kormánya egy sorban haladna a Szovjetunióval, az ösz­szes szocialista országgal*. "Sajnos, ma ez nem így van* — állapítja meg a Szovjet­unió kormánya. "A Kínai Népköztársaság kormánya ép­pen ellenkezőleg cselekszik, mint ami kí­vánatos egy szocialista ország kormányá­tól — hangzik a szovjet nyilatkozat. — Igyekszik megtéveszteni a népeket, meg­fosztani őket helyes tájékozódási pontjuk­tól a béke megszilárdításáért folyó harc­ban, vagyis aláásni a népek offenzíváját ebben a küzdelemben*. A szovjet kormány nem mond le arról a reményről, hogy a Kínai Népköztársa­ság vezetői még egyszer mérlegelik a szo­cialista országok összeforrottsaga és a béke érdekeinek ellentmondó jelenlegi politiká­juk minden következményét és erőfeszíté­seket tesznek annak érdekében, hogy a Kí­nai Népköztársaság ismét elfoglalja helyét a nukleáris háború megakadályozásáért, a békés egymás mellett élésért, a népek sza­badságáért és függetlenségéért lankadatla­nul küzdő államok sorában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents