Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, J94. szám Ára: 80 fillér Hétfő, 1963. augusztus 19. Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A népuralom ünnepén írta: DR. ANTALFFY GYÖRGY vizsgálat biztosításával, a kifejezetten a törvényesség, és ezen belül az állampolgári jogok védelmére létrehozott új típusú, ügyészi szervezettel is. Más szóval az egyes embert megillető alanyi jogck az állami és társadalmi szervek aktív szerepét is kifejezik. Magába foglalja az állami szerveknek azt a kötelezettségét, hogy tevőlegesen segítsék elő az alkotmányban rögzített állampolgári jogok tényleges gyakorlásának lehetőségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa is a szocialista demokrácia kifejlesztésére hívta fel a figyelmet, amikor többek között megállapította: »szocialista államunk továbbfejlesztésének az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb politikai kibontakoztatása. Tovább javítjuk a „népképviseleti elv szerint választott államhatalmi szervek munkáját, az országgyűléstől a községi tanácsokig... A szocialista demokrácia fejlődésének fontos követelménye, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe.* Alkotmányunk fényénél szembetűnően látszik, hogy az egész államszervezetet érinti ez a kulcsfeladat, hiszen nemcsak az államigazgatási szervekben, de az igazságszolgáltatásban, a szocialista törvényesség ellenőrzésében. a hivatalok vezetésében egyaránt érvényesülnie kell a szocialista demokrácia kifejlesztésének. Mégis úgy találjuk, hogy elsősorban a népképviseleti szervek azok, ahol leginkább kell e kérdés megoldását és továbbfejlesztését szorgalmazni. Ezek a szervek nálunk is a népszuverenitás kifejezőivé váltak. s- a történelem tanúsága szerint a lakosság egyre bővülő reprezentációját jelentik ezek, majd ezt a vonást túlhaladva, egyre alkalmasabb eszközökké kell váltiiok a lakosság bevonására az állami tevékenység gyakorlásába. A végső fejlődés abban fog megmutatkozni, hogy a tanácsok a közvetlen demokrácia, a lakosság önigazgatási szervévé válnak. Ehhez azonban még igen hosszú útra van szükség, és a képviseleti rendszer szükségszerűségéből kiindulva a közvetlen demokratikus formák egész hálózatát kell kiépíteni a mi állami rendszerünkben is. A közvetlen demokratikus formáknak döntő és elsődleges szerepük elsősorban az államigazgatási feladatok megvalósításában lesz. Mi még azonban nem tartunk itt és helytelenítjük például azt az irányzatot, amely utópisztikusán kommunizmust akar feltüntetni az állam- és jogirodalomban, amikor a való életbem még csak a szocializmus építésén munkálkodunk. Mi még a való életben csak a közvetlen demokrácia elemeinek kimunkálásánál tartunk, a gyakorlatban a tárA

magyar országgyűlés 1949. augusztus 20-án iktatta törvénybe a Magyar Népköztársaság alkotmányát, mely azóta a dolgozó nép alaptörvénye. Augusztus huszadika e naptól a magyar nép nemzeti ünnepe. Azóta minden esztendőben megemlékezünk róla és többnyire számot vetünk az azóta bekövetkezett fejlődéssel, feladatainkkal. Az alkotmány és a kenyér ünnepét idén is békében, biztonságban, jó hangulatban ünnepeljük. Jó hangulatban ünneplünk, mert az utóbbi években, és így a legutóbbi alkotmányünnep óta eltelt egy esztendőben is, jelentős lépéseket tettünk előre azon az úton, melyet a szocializmus építése útjának szoktunk nevezni. Újabb sikerek, gazdasági. politikai és kulturális eredmények jelzői ennek az útnak, melyet azért járhatunk eredménnyel, mert az alkotmányadta alapon és kereteken belül élni tudtunk a népköztársaság társadalmi rendjéből, politikai szervezetéből, az állampolgárok számára nyújtott jogokból adódó lehetőségekkel. A mi társadalmi rendszerünkben éppen az átmenet viszonylag békés jellegéből, továbbá már az új államfejlődés első szakaszában erőteljesen kibontakozó gazdasági szervező, kulturális nevelő funkcióból következően széles körben kiépült az állampolgári jogok, de azok anyagi biztosítékainak rendszere is. Alkotmányunk már az állampolgári jogok szabályozásának sorrendjével is hangsúlyozni kívánta, hogy et)térbe helyezte az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, azokat a jogosultságokat, amelyek összességükben mintegy előfeltételei a többi jogok gyakorlati megvalósulásának « melyeket csak a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épülő szocialista állam tud biztosítani polgárai számára. A mi szocialista államunkban az állampolgári jogok egész más tartalmat fejeznek ki, mint a kapitalista országokban. Hiszen élesen domborodik ki az állampolgári jogok formális volta még a legdemokratikusabb polgári köztársaságban is. Ismerjük azt a tényt, hogy ezekben az országokban az állam szerepe az állampolgári jogokkal szemben eleve passzív. Legjobb esetben a »védd meg a szegénynek az ő szegénységét, a gazdagnak az ö gazdagságát* elv alapján jogi védelmet ígér azok számára, akik abban a társadalmi helyzetben vannak, hogy egyáltalán gyakorolhatják e jogokat. S

a szocialista állam az állampolgári jogok jogi biztosítékainak is új formáit teremti meg. Többek között az igazgatási szervezetnek a választott szervek alá rendelésével, a küldöttek visszahívhatóságával. az állami szervek népi ellenőrzésével, a választott bírák és népi ülnökök rendszerével, meghatározott államigazgatási ügyekben a bírói felülsadalmi és tömegszervezeti formák megtalálásánál, melyek révén a dolgozó tömegek az állami munkába egyre jobban bekapcsolódnak. Ehhez megvannak a kedvező feltételeink, főként abban, hogy társadalmunk egységesebb, mint bármikor eddig, érdekellentét nem áilitja szembe a különböző osztályokhoz, társadalmi rétegekhez tartozó embereket. Az így felszabadult erőt az építő munkára lehet fordítani, melyet a helyes politikai vonalvezetés mellett most könnyebb megvalósítani. mint bármikor. Nehézségeink, problémáink vannak, melyek nemcsak az időjárás okozta hátrányos körülményekből folynak, hanem sok esetben a szervezetlenségből, a tartalékok figyelembe nem vételéből. De nemegyszer adódnak a közömbösségből is. Az élelmiszer- és építőiparban levő munkaerőhiány leküzdése is komoly erőfeszítéseket igényel. A

z alkotmány ünnepe a munkásparaszt szövetség ünnepe is, azé az összefogásé, amelynek eredményeképpen a falu arculata is megváltozott, gyökeret vert és nap mint nap erősödik a szocializmus. Alkotmányunk a szocializmust építő állam, de még nem a megvalósult szocializmus alkotmánya. Ezért nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem programszerű kijelentéseket is tesz. Amint visszatekintünk azonban az alkotmány megszületése óta tett útra. láthatjuk, hogy alkotmányunk élő valósággá lett, hiszen minden előremutató pontja megvalósult. Az esetleg száraznak tűnő paragrafusok mögött szép. új. vidám élet alakult ki. Megváltózott népünk életkörülményei, egészségügyi.^ kulturális helyzete. A nyomort most már csak az irodalom emlékei őrzik. Tény az is, hogy például 20 év alatt tíz évet nőtt az átlagos életkor; hogy éppen 1963. augusztus 20-án fejeződik be az ország községeinek villamosítása. De sorolhatnánk tovább új, nagyszerű létesítményeinket, intézményeinket egyaránt. Azt is tudnunk kell, ha felépül a szocializmus hazánkban, nyilván a megvalósult szocializmust tükröző új alkotmányra lesz majd szükség, de népköztársasági alkotmányunk a miénk, hiszen ez jelzi, hogy néphatalom, proletárdiktatúra van Magyarországon. Ezt ünnepeljük. Nemcsak jól ismerjük azt, hanem meg is becsüljük, szeretjük és védelmezzük minden egyes pontját, amikor valamennyi területén minden lehetőt megtettünk ós megteszünk a benne foglaltak megvalósítására és jó értelemben vett -túlteljesítésére* amikor pártunk vezetésével szoros egységben minden jóakaratú emberrel, a marxizmus eszméit védelmezve szilárd léptekkel, ingadozas nélkül haladunk a szocializmus teljes felépítésének útján.