Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. augusztus IS. Holnap kezdődik Hruscsov jugoszláviai látogatása Belgrádban nagy érdeklődéssel várják N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke Jugoszláviába érkezését. A jugoszláv főváros politikai köreiben nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy Hruscsov kedden kezdődő látogatása jelentősen hozzájárul majd a két szocialista ország baráti együttműködésének erősítéséhez és a világbéke megszilárdításához. A Szovjetunió miniszterelnöke a hirek szerint tárgyalásokat folytat majd Tito elnökkel és más vezető jugoszláv személyiségekkel, továbbá országjáró körútja során — amelynek állomásai között valószínűleg szerepel Szkoplje, Tltograd, Dubrovnik, Split és Ljubljana is — több beszédet mond. * A Magyar Televízió augusztus 20-én. kedden, előreláthatólag közvetítést ad Belgrádból Nylklta Szergejevics Hruscsovn&k, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Jugoszláviába érkezéséről. A közvetítés kezdési időpontja körülbelül 12 óra 30 perc. Eltemették a brazzaville-i sortüzek áldozatait Kocsa Popovics Lengyelországba utazik Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter ez év szeptemberének első napjaiban hivatalos látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. A jugoszláv külügyminiszter viszonozza Adam Rapacki lengyel külügyminiszter tavalyi jugoszláviai látogatását. Szombaton este eltemették a brazzavllle-i kormányellenes tüntetések rendörsortűzben elesett négy áldozatát. A koporsók mögött nagy tömeg haladt, s ott voltak az új kormány tagjai is. Massemba-Debat, a "Szakértők kormányának* feje, szombati rádióbeszédében kijelentette: megteszik a szükséges lépéseket azok ellen, akik az áldozatok haláláért felelősek. A kormányfő egyébként katasztrofálisnak minősítette a volt Francia Kongó gazdasági helyzetét és azt ígérte, hogy az új kormány Igyekszik rendbehozni majd az előző által tönkretett nemzetgazdaságot. Bár a francia barátság mellett máris hitet tett új brazzaville-i kormány feje nyilvánvalóan a megbuktatott Youlou diktátorra és társaira célzott, eddig semmi jele annak, hogy a letűnt rendszer politikusait valóban felelősségre vonnák bűneikért — írja a Reuter iroda. A haiti felkelők sikerei Súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatoknak azok a haiti felkelők, akik augusztus 5-én szálltak partra a szigetország földjén, hogy megdöntsék Duvalier diktátor uralmát — jelenti az AP hírügynökség. A harcokban Duvaliernak állítólag 125 katonája esett el, míg a partizánoknak csak 5 halottjuk van. Tüntetések a bonni kormány politikája ellen Az ADN jelentése szerint szombaton nagyszabású tüntetéseket rendeztek ÉszakRajna-Veszfáliában a bonni kormány hidegháborús és fegyverkezési politikája ellen. A tüntetők végigvonultak Bonn utcáin, s a következő feliratú táblákat vitték: a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés az első lépés az általános leszereléshez; a következő lépés — atommentes övezet KözépEurópában. Számos felirat figyelmeztette a nyugatnémet kormányt ne engedjék vissza a hatalomra Strauss volt hadügyminisztert, aki az NSZK militarista köreinek legdühödtebb képviselője. Az egyik nagygyűlésen felszólalt Werner. a Német BéA munkásosztály imperializmus ellen A kurdok folytatják harcukat Az Observer szerint a kurd felkelők egyik képviselője, aki London ba érkezett, 6zom haton határozottan megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a kurd felkelők Észak-Irakban vereséget szenvedtek. A Londonba érkezett kurd felkelövezetó szerint a kurdok egy talpalatnyi sem adtak fel területet abból, amit a február 8-i fordulat előtt kezükben tartottak. Elmondotta, hogy az iraki hadseregnek sikerült ugyan előrenyomulni Ravanduza körzetében, de hozzátette, hogy ez egyike azoknak a körzeteknek, amelyeket a kurdok a februári for. dulat után foglaltak el. A kurdok szilárdan tartják hegyi állásaikat, s az utóbbi két hónap során nagyobb veszteségeket okoztak az iraki hadseregnek, mint Kasszem uralkodásának legutolsó 18 hónapja alatt. A felkelők vezetője elmondotta: a kurdok mindent elkövetnek, hogy békésen rendezzék a lényegbevágó problémákat, de az iraki kormány nem vette komolyan a tárgyalásokat. Minden ígérgetés ellenére sohasem vitatta meg komolyan a kurdok javaslatait, a tárgyalásokat, csupán egy újabb támadás előkészítésének leplezésére használta fel. ke Unió egyik vezető személyisége, aki hangoztatta, hogy a bonni kormány csak kényszerűségből csatlakozott a moszkvai szerződéshez. A szónok megjegyezte, hogy miközben Moszkvában megkötötték az atomcsendszerződést, a nyugatnémet kormány számos Intézkedést hozott az NSZK további militarizálására. Ez pedig ellentmond a moszkvai megállapodás szellemének és nem a feszültség enyhülését, hanem az új háború előkészítését szolgálja. Werner végezetül hangoztatta Bonn politikai irányvonalának kilátástalanságát és követelte: a kormány vegye tudomásul a világon végbement Változásokat és támogasson minden olyan lépést, amely enyhíti a nemzetközi feszülteéget. Strauss aknamunkája Strauss. a CSU elnöke, nyilatkozatot adott a Welt am Sonntag részére, s abban hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint a CDU—CSU képviselői frakció túlnyomó többsége továbbra is aggályokat táplál az atomcsendegyezménnyel szemben, és "német szempontból továbbra is aggasztónak tartja az egyezmény előtörténetét, létrejöttét és jelenlegi formáját*. Strauss ezután azt hangoztatta, mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy az egyezményhez való csatlakozás megnyissa az NDK de facto elismerésének útját. A vasárnapi Pravda terjedelmes cikket közöl V. Nyekraszov tollából a munkásosztálynak az imperializmus ellen vívott Karcáról. »Az imperializmus ellen vívott szívós, hosszadalmas és megfeszített harc elengedhetetlen feltétele a társadalom fejlődésének, az igazi társadalmi haladásnak. A leninizmus elmélete és gyakorlata abból indul ki, hogy ebben a harcban a győzelem elengedhetetlen feltétele: az imperializmus minden ellenfele forradalmi erőfeszítéseinek egyesítése*. Ennek a lenini elvnek — mutat rá Nyekraszov — élesen ellentmondanak a Kínai Kommunista Párt vezetői által javasolt nézetek. A kínai vezetők szavakban elismerik ugyan a szocialista világrendszernek, mint korunk forradalmi erejének vezető szerepét, valamint a szocializmus és kapitalizmus ellentmondásainak jelentőségét — folytatja Nyekraszov —. tetteikkel azonban lebecsülni Igyekeznek ezeket. Június 14-i levelükben eljutnak addig a megállapításig, hogy korunkban a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető fél adata: "támogatni Ázsia, Afrika és LatinAmerika elnyomott nemzeteinek é6 népeinek forradalmi harcát, mert e harc döntő jelentőségű a nemzetközi proletariátus egész ügye szempontj ából*. A kapitalista országokban élő dolgozó tömegek harci szellemének fokozódása — amelyet a kínai elvtársak igyekeznek figyelmen kívül hagyni, mert nem ülijc bele az általuk össze tákol tf témák Prokrusztesz-ágyába — elsősorban a sztrájkharcok méreteiben jut kifejezésre. Állandóan nő a sztrájkok száma — mutat rá Nyekraszov. A dolgozók harci hangulatának fokozódásában lényeges szerepet tölt be a szocialista államok békés együttélési politikája. Mélységesen hlbasak és veszélyesek a kinai vezetőknek azok a megállapításai, hogy a békés együttélés viszonyai — úgymond — kedvezőtlenül hatnak arra a harcra, amelyet a tömegek vívnak követeléseik kielégítéséért, a szabadságért. a szocializmusért. A kapitalista országokban a munkásmozgalom általános fellendülése alátámasztja azt a megállapítást, hogy a SzovA Pravda cikke jetunió, a többi szocialista ország sikerei a tartós békéért ée a békés együttélésért vivott harcban, óriási mértékben megkönnyítik a munkásmozgalom harcát a kapitalista országokban. A kapitalista országok dolgozóinak forradalmi harcát a nemzeti felszabadító mozgalommal való szoros összefüggésben kell vizsgálni. A fejlett kapitalista országok dolgozó tömegei és a gyarmati rendszer jármát lerázó népek közös harci frontjának megteremtése és megőrzése nagymértékben függ a munkásosztálytól, annak az egyik vagy másik országban vívott harcától. Ha csupán a nemzeti felszabadító mozgalommal kapcsolatos "kisegítő* szerepet szánnak azon térségek munkásosztályának, amelyekben a modern kapitalizmus alapvető termelőerői összpontosulnak, akkor egyetlen mozdulattal eltörlik NyugatEurópa. az Egyesült Államok, Kanada és Japán forradalmi potenciálját, semmibe veszik a kapitalista országok munkásosztályának hozzájárulását a világ forradalmi haladásának egységes ügyéhez. A fejlett kapitalista országok kommunista és munkáspártjai megtestesítik az ezekben az országokban élő népek lelkiismeretét és reményeit. Sok pártnak ezek közül nehéz körülmények között kell vívnia harcát. Bármilyen furcsa is, de ezek közül néhány dicső, osztályharcban ki kovácsolódott párt ellen irányítják a Kín*! Kommunista Párt vezetői megalapozatlan kritikájuk tüzét. Ezzel gyakorlatilag kezére játszanak a kommunista mozgalom demoralizálásáról és szétszakításáról álmodozó Imperialista erőknek. Mivel vádolják a kínai vezetők e pártok vezetőségét? Azzal, hogy állítólag nem úgy értelmezik a békés együttélés politikáját, mint az államok együttélését, hanem mint együttélést egy bizonyos ország munkásai es vállalkozói között. Azzal vádolják őket, hogy a dolgozók legközelebbi követeléseinek kielégítéséért állítólag gyakorlatilag lemondanak a társadalmi forradalom alapvető céljairól. A KKP vezetői felhívják a kommunistákat, hogy ne vegyék számításba a pártszervezetek határozatait, ne törődjenek a vezetőséggel, tiporják lábbal a demokratikus centralizmus lenini elveit. A KKP vezetői ösztönzik e pártokban a bomlasztó elemek cselekedeteit. Gyökeréig dogmatikus, szektás, az élettől elszakadt álláspont az, amelyet a kínai vezetők magukévá tettek. A légierők napja a Szovjetunióban Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter napiparancsot adott ki a szovjet légiflotta napja alkalmából. A honvédelmi miniszter napiparancsában megállapítja: a szovjet fegyveres erők állandóan tökéletesítik harci képzettségüket, hűen őrzik az ország határait és készek minden pillanatban szétzúzni azt a támadót, amely meg merészeli akadályozni a szovjet népet a kommunizmus építésében. A léRierők napja alkalmából Moszkvában és szerte az országban ünnepségeket rendeztek. A fővárosi ünnepségen Rugyenko légimarsall mondott beszédet. Jelképes éhségsztrájk Saigon egyik pagodájánál vasárnap reggel mintegy tízezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy a helyszínen tartott 12 órás éhségsztrájkkai tartsa éberen emlékét azoknak a buddhista szerzeteseknek, akik önmaguk elégetésével tiltakoztak a katolikus Ngo Dinh Diem diktátor vallásüldözése ellen. A legújabb hírek szerint Saigon katolikus érseke sem támogatja a diktátort. Az AFP értesülése szerint VI. Pál pápa ls "bizalmas diplomáciai úton* azt tanácsolta Ngo Dinh Diem-nek, igyekezzék mérsékletet gyakorolni a buddhisták kérdésében. N. TOMAN: A Big Joe foglyai KISREGÉNY — FORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA €

jt — Egyszerű a dolog, sir — felelte Dudley nyugodtan. 9 — Azon a napon borzalmas vihar tombolt. — Lehetséges volna, hogy szigetünk a fertőzöttség olyan övezetében fekszik, amelyet egyetlen mentőhajó sem mer megközelíteni? — kérdezte Stowne — Ez is könnyen lehetséges — bólintott Dudley. — Radioaktív csapadékot hullató felhők rendszerint több mint háromszázötven kilométeres körzeten belül figyelhetők meg. Ugyanakkor az átható sugárzás nagysága 36 órán keresztül eléri a háromszáz röntgent. — És harminchat óra után? — Aztán fokozatosan csökkenni kezd. Tehát türelemmel várnunk kell, míg Tabu szigetének körzete veszélytelenné nem válik. Akkor majd megközelíti valamelyik hajó — fejezte be szavait Dudley csüggedten. Az éhség és a szomjúság közben egyre erőteljesebben jelentkezett. Most mér nemcsak az összes matrózok és tisztek itták a kókusztejet és halásztak a lagunában, hanem Dixon is könyörögni kezdett Stowne doktornak, adjon neki legalább egy korty kókusztejet. És Francis Stowne legyintett és adott neki. Am halat is egyre nehezebben tudtak fogni a lagunában mert a vörös korallzátonyok között mind gyakrabban tűntek fel a cápák. Az egyik ragadozó majdnem leharapta Tommy matróz kezét. Ezután az eset után rá kellett fanyalodniuk az ehető puhányokra. _ Istenem! — kiáltott fel Stowne doktor elszörnyűlködve, amint megpillantotta Bridge fedélzetmester kezében a puhánvokat. — Azonnal dobja el ezt az undokságot! Hisz ez peloris puhány, a radioaktivitás akkumulátora. — Ugyan, doktor úr! — legyintett a fedélzetmester könnyelműen. — Én már annyi ilyen szemetet megettem, hogy rövidesen magam is különféle alfa-, béta- ás gammasugarakat fogok kibocsátani. — Képzelje csak el — magyarázta Stowne felháborodva az esetet Dudley mérnöknek —, ez a hülye Bridge pelorla puhányokat eszik! Tudja-e, hogy amikor kifogtak ilyen puhányokat a Csendes-óceánból, radioaktivitásuk kétezersaer volt nagyobb, mint az óceáni vízé, amelyben éltek. — Ezek szerint komolyan kell beszélni a matrózokkal — javasolta Dudley. — És ez a maga feladata, doktorként! Magyarázza meg nekik, hogy az óceán vizának radioaktivitása kétezer kilométernyire a magfegyverkísérletek övezetétől is még mindig hússzor nagyobb a normálisnál. — Talán még azt is jó volna elmondani nekik, hogy kísérleteink eredményeképpen a halak és planktonok radioaktivitása a Csendes-óceán jelentős részében aokazázszorosan és sokezerszeresen túlszárnyalja az óceán vizének rádióaktivttását. — Miért is ne közölhetné velük? — mondta Dudley olyan hangon, hogy a doktor mindjárt tudta, nem tréfál. — Akkor hát mondja meg nekik azt is, hogy a Japán kormány kénytelen most átvizsgálni sokezer hajóját és sokszázezer tonna halat visszadobálni a tengerbe. Stowne doktor látva, milyen izgatottan beszélt Dudley ezekről a dolgokról, elhatározta, hogy valóban beszélni fog a tisztekkel és a matrózokkal. — Rendben van — mondta minden lelkesedés nélkül. — Beszélek a fiúkkal. — De ahelyett, hogy megrémítsem őket ezekkel a borzalmakkal, inkább néhány gyakorlati tanácsot adok nekik. Még aznap összegyűjtötte a torpedóromboló megmaradt legénységét és a következő beszédet intézte hozzájuk: — Tisztek és matrózok! Nehéz helyzetbe kerültünk mindannyian. De ml katonák vagyunk, .tehát fegyelmezett és bátor férfiak. Viselkedésünk például kell hogy szolgáljon azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek majd egyszer ... — A tárgyra! — kiáltotta egy rekedtes hang a matrózok hátsó soraiból. — Nem a viselkedésünk fog például szolgálni, hanem radioaktív holttesteink szóigálnak majd figyelmeztetésül másoknak — Jegyezte meg az első sorban álló Bridge íedélzetmester rendkívüli nyugalommal. — Nagyon örvendek Bridge, hogy megőrizte humorérzékét — folytatta Stowne tettetett mosollyal az arcéh. — Vegyenek példát magéról a többlek. Ahhoz pedig, hogy valóban ne váljunk radioaktív holttestekké, néhány gyakorlati tanácsot akarok adni maguknak, fiúk. Ha már egyszer az Itteni halak Ilyen vagy olyan mértékben fertőzöttek, ezen már nem tudunk .segíteni. De nem tanácsolom, hogy a tonhalat fogyasszák. Különösen radioaktív Inkább a makrélát halásszák, szerintem kevésbé veszélyes. És vegyék számításba, hogy mindenféle halban a legtöbb radioaktív anyag a májában, epehólyagjában és szívében található. Húsa tehát kevésbé veszélyes mint a belső része. Zsigereljék kl és jól mossák ki a halakat... Amikor Stowne visszament a tengernagy sátrába, Dixon megkérdezte tőle: — Miféle tanácsokat adott a matrózoknak, Francis? Tisztában van azzal, hogy ezekkel a tanácsokkal most mintegy hivatalosan megengedte a legénységünknek a radioaktív táplálék fogyasztását? — Dehát mit tehettem volna, Edgár? Valamit csak emníük kell a matrózoknak. Attól tartok, hogy rövidesen nekünk kettőnknek is át kell térnünk a radioaktív puhányok fogyasztására ... Am a radioaktív puhányok megkóstolására nem került sor, mert másnap megérkezett Tabu szigetéhez a Chariti nevű hazai hajó, amely úszó kórházzá volt berendezve. — Fedélzetén az Eugene Hapworth doktor vezette egészségügyi személyzetein kívül ott volt még a Sircna című újság tudósítója, Sydney Millberry és az ország legnagyobb' rádiótársaságának képviselője, Harvey Morrison is. Alighogy a Chariti motorcsónakja kikötött Tabu szigetén, elsőnek ugrott belőle partra Hapworth doktor, egy magas, derék férfiú. Francis Stowne örömrivalgással rohant eléje: — Eugene! Pajtásom, micsoda találkozás! Mi szél hozott ebbe a pokolba? ... (Vége következik.)