Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

Szombat, 1963. augusztus 17. BÉL-MAGYARORSZÁG 3 Két sátor, egy ponyva ÉS NÉGY GYEREK (Somogyiné A négy gyerek városnézés közben a gyár egyik dolgozójával febr.) "Kedves Igazgató Bácsi! sor az ajándékot kísérő le- ta kőzik. — Nagyon tetszett, Nagyon szépen kérjük, hogy- vélben. Meg egy meghívó- ^k sokára volt vége ha vcüna a gyárban nagyon levél, amit a Béke brigád _ , M... n, ' selejtes sátornak való pony- küldött Benne annyi állt. A ivlana' ulyan csen vájuk. úgy legyen olyan jó, hogy szívesen látnak nyári desnék latszik, de sokszor küldjön belőle nékünk. Na- üdülésre három-négy gyere- nagykomolyan csuda jókat A második KGST-csúcs után M áscdik csúcsértekezle­tükel. tartották a kö­zelmúltban Moszkvá­ban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáhaz csatla­kozott "országok kommunista pártjainak első titkárai és kormányfői. Az értekezletet több okból is óriási nemzet­közi érdeklődés kísérte. Min­denek előtt: a nemzetközi közvélemény és a vezető tő­kés országok kormánykörei is jól tudták, hogy tavaly jú­niusban az első ilyen "csúcs­értekezlet* valóságos fordu­latot hozott a KGST munká­jában. és azt magasabb szintre emelte. Másodsorban; világos volt, hogy mély elvi összefüggés van a nemzetkö­zi politikai életben bekövet­kezett viszonylag gyorsüte­mű változások és a KGST­csúcstalálkozó között. A nem­zetközi helyzet fejlődése az országok gazdasága. A 9 százalékos átlagos ipamöve­1 ;edési ütemmel szemben a KGST-országok vifranyener­gia termelése tizenegy száza­lékkal, kőolajtermelése 11.5, a vegyipari fejlődésre jel­lemző műanyag- és műtrá­gyagyártása pedig 20,7, illetve 15,3 százalékkal emelkedett. A másik, ezzel szorosan összefüggő tényező, hogy erőteljesen bővül a KGST­országok két- és sokoldalú együttműködése. A bolgár— román tervezésű, valamint a csehszlovák—magyar terve­zésű vizi erőművektől a szov­jet—magyar alumínium­egyezményen keresztül. a lengyel—szovjet vegyipari kooperációig egész sor egyezmény jutott közelebb a teljes megvalósuláshoz. Ilyen eredmények után a tanácskozás összefoglalta a eddigieknél is jobban kibon- további tennivalókat es a takoztatja a békés gazdasági legfontosabb elvi problémá­gyon szeretnénk nyáron a falunktól egy kicsit távo­labb táborozni*. A levelet a Szegedi Juta­árugyárnak címezték, s Be­rekböszörményben adták postára. Igaz, hogy a jutá­két itt Szegeden. Gyönyörű az egész város tud mondani. A múlt estén is..— hopp! itt meg kell , _ _ . állnj egy nevetésnyi időre, sz£i K azután lehet folytatni míg elfogy a fagylalt, meg felszívja a szalmaszál a a mondókát . . . . . . . J V .VW.1 T I <1 3 ^UUIIIWUIL « gyar igazgatója nem bácsi, mÁlnas2árpöti mert csak az_ hanem ^m, a gyerekek ke- utón émek rá ^ valtani lese mégis teljesült. Ajándék meghívólevéllel velem. Három kislány, köztük egy legényke. — Hogy tetszik Szeged? Naponként más az ügyeletes Már közelebb van a bú­_ csúzás ideje, mint amennyi — Megérkezett a két gyö- — Nagyon jó itti Roppant Szegeden töltött napot ma­íiyörű négyszemélyes sátor, kedvesek velünk, az egész guk mögött tudnak. Szinte meg egy nagy ponyva. Ne. váro6 nagyon szép. hiányoznak majd, ha elmen, künk is volt. egy jókora sá- _ A. város' Merre nek — mondta az alvó S^f" torlapunk. és így a kettőből íf^f, rekeket nézve a jutaárugyar összetákoltunk egy nagy 24 " igazgatónője. Bárkányi Fe­s/.emélyes sátrat — meséli ~~ i>OK "eiyen. . v?fT rencné. lisszaemlákezve Szilágyi tunk ketszer sétahajozni, jot A gyerkek együtt alsza­Gyöngyi fúródtunk a strandon, jar- nak a „yar óvodájában. A A gyerekeken látszik, hogj' tunk a füv^zkertben, a mu- brigád tagjaj haza akartak nagyon boldogok, sok él- rumban. Megnéztük a Döm vmni magukhoz óket. de az ményt hoztak magukkal a teret. a templom be eejet, igazgatónő úgy határozott, magyar tenger partjáról. a toronyba is felmen- jobb lesz nekjk. ha együtt .Szinte a vállalat valamenv- tunk- A megyei tenacshaza maradhatnak. Hadd beszél­nyi dolgozója adott néhány 18 gyönyörű epulet. jék ki magukat esténként, forintot ehhez az őrömhöz, — Tegnap a szabadtérin A reggelijükről és vacso­mert. a két négyszemélyes is voltunk, én az utolsó rajukról a vállalat gondos­hátrat újonnan az üzletiben résznél el is aludtam — húz- kodik, az ebédre, a minden­vásárolták. A megszokott — za be a nyakát Balogh Ibo- napi fagylaltra meg az használják egészséggel — jó- lya. egyéb kiadásokra a brigád­kívánság mellett még volt — Ez valami kritikaféle? tagok adták össze a pénzt, néhány kedves, meleghangú — Nem, dehogy! — til- — Anyagilag is jelentős —— —• megterhelést jelent ez. Nem [bánták meg? Szinte sértődötten utasít­ják vissza ezt a feltevést. Nagyon megszerették mind a négy csemetét. Kedvesek, okosak, aranyosak. A sok szíves szót. a ven­dégszeretetet kedvességük­kel viszonozzák a gyerekek, meg azzal, hogy ígérik, ha elmentek, írnak majd szép hosszú leveleket a Szegedi Jutaárugyár Béke brigádjá­nak, igazgató nénijének, meg a többi sok-sok isme­rősnek. Méry Éva verseny lehetőségeit. Ma igazabb, mint valaha Lenin­nek az a történelmi érvényű megállapítása, hogy a győ­zelmes munkásosztály — te­hát a szocialista országok — elsősorban gazdasági fejlő­désükkel gyakorolnak befo­lyást a világhelyzetre. Ilyen helyzetben különle­ges jelentősége volt a tanács­kozás értékelő és útmutató részének egyaiánt. Az értékelő rész elsősor­ban a KGST legutóbbi — s egyben eddigi legfontosabb — esztendejének gazdaság­politikai tanulságaival fog­lalkozott. Az alapvető, és a jövő szempontjából döntő fontosságú megállapítás az volt, hogy az iparfejlődés üte­me tekintetében a szocialista országok továbbra is tartják a tőkés államok felett szerzett "sebessége 1 őnyt*. Kilenc szá­zalékos termelésnövekedési átlagjuk jelzi, hogy továbbra is 100—120 százalékkal gyor­sabban fejlődnek a tőkés or­szágoknál. Az értekezletnek ez a megállapítása különö­sen azért fontos, mert a modern nyugati államkapi­talizmus vezető szakértői egész "elméletet* dolgoztak kat. Az értekezlet kimondotta, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a KGST-tagállamok 1966—1970. évi tervének ösz­szeegyeztetése. Ez a megál­lapítás közvetlenül érinti a KGST-ben kibontakozó egyik döntöeft fontos új szer­vezeti elem: a tervbüró, a terviroda működését. Terv­egyeztetés a korábbi évek­ben is folyt a KGST-orszá­gok között. De a terveket mindig csak két-két ország egyeztette — és mindig csak utólag, amikor a terveken már akkor sem lehetett vál­toztatni, ha a résztvevők ér­dekei azt megkövetelték vol­na A fejlődés ma már arra a szintre érkezett, hogy nem kétoldalú a q, hanem sokolda­lúan és nem utólag, hanem előzetesen történhet a tervek keretszámainak egyeztetése. Így világosian fel tudjuk mérni, hogy a KGST-ben tö­mörült szocialista országok a maguk egészében milyen erőforrásokkal rendelkeznek, hogyan alakul a nyersanyag­szükségletük és a különböző termelési ágazatok munkája. Igy könnyebbé és hatható­sabbá válik a külkereskede­ki a szocialista országok lem közös, gazdaságos terve­gazdasági fejlődésének "tör- zése is. vényszerű lassúbbodásáról*. Az értekezlet joggal állapí­totta meg. hogy a valóság félreérthetetlenül megcáfol­ja ezeket az elméleteket, hogy éppen a nagyobb fejlő­S az új módszerrel tör­ténő tervegyeztetés rendkívül egészséges hatással lehet a beruházások összehangolására A KGST dési ütem a törvényszerű, s tervegyeztetési irodájának végső soron ez a biztositéka a vezető tőkés országok gaz­dasági utolérésének és elha­gyásának. A z elmúlt év értékelésé­ben a második döntő szempont már minő­ségi jellegű. Ezen belül is a fejlődés két fontos összete­vőjét lehet megkülönböztet­ni. Az egyik: hogy a terme­lés gyors növekedésén belül éppen a legmodernebb, leg­korszerűbb növekedési üte­me jóval nagyobb az átlag­nál. Másszóval: nemcsak egy­szerűen mennyiségi, hanem kvalitatív változás is törté­nik: egyre modernebb és korszerűbb lesz a szocialista Hatalmas erejű földrengések Két szegedi tsz egyesített erejével csirkekombinát létesül Tizenhét és fél millió fo- Délután a Táncsics Tsz-ben rint beruházásával egy nagy rendezték meg a közgyűlést, tojóházat építenek Szegeden ahol a fent felsorolt elvtar­a jelenlegi Dózsa Tsz terű- sak részvételével Csúcs Mi­letén. ahol a meglevő ba- hály tsz-elnök ismertette a romfitenyésztéssel együtt ha- nagy beruházással kapcsola­taimat csirkekombinátot hoz- tos egyesítés fontosságát, nak létre. A nagy összegű A közgyűlés vita utam. a beruházást azonban egy tsz két tsz egyesítése mellett nem tudja megvalósítani s foglalt állást. felmerült annak gondolata, hogy a Dózsa és a Táncsics | Tsz egyesült erővel oldja I majd meg a feladatot. A két j tsz vezetősége alapos mérle-1 gelés után az egyesülés mel- ^ sr^ce - szerencsére lakatlan területen döntést tegnap rendkívüli közgyűlésen mindkét tsz tagsága is jóváhagyta. A Dózsa Tsz-ben délelőtt tartották meg a rendkívüli közgyűlést, amelyen megje­lent Balogh István, a városi pártbizottság osztályvezetője, Árvái József, a városi tanács vb-elnökhelyettese és Szili Antal, a városi tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője. Tolnai János, a tsz párttitkára megnyitója után Zina Miklós beszámolt a két tsz vagyoni helyzetéről, majd elemezte a létesítendő barom­fikombinát hatását a város húsellátásában. A hozzászó­lások után a közgyűlés egy­hangúan amellett szavazott, így módja nyüik arra, hogy véleményezze a beruházáso­kat, felhívja a figyelmet az esetleges párhuzamosságok­ra, feltárja a beruházások összpontosításának előnyeit — illetve azt, hogy melyik KGST-országban lehet nem­zetközi együttműködéssel a leggazdaságosabban közös beruházást létesíteni. A legközelebbi jövő szem­pontjából a moszkvai KGST­csúcs másik alapvető állás­foglalása a KGST-országok bankjával kapcsolatos. A ta­nácskozás közös közleménye megállapítja, hegy fokozni kell a többoldalú elszámo­lásra való áttérést a külke­reskedelemben, s ennek meg­valósítására létre kell hozni a KGST-országok Nemzetkö­zi Bankját. Mint azóta nyilvánosságra került, ez a bank 1964. január 1-én meg is kezdi működését. Ennek a határozatnak az a közvetlen jelentősége, hogy lehetővé teszi a KGST-or­szágok többoldalú, multilate­rális külkereskedelmi kap­csolatainak megszervezését és lebonyolítását. Jelenleg lé­nyegében kétoldalú külke­reskedelem folyik a KGST-n belül. Két állam között kül­kereskedelmi egyezmény lét­rehozása és bonvtífiiasa Nemzetközi Bank nélkül is lehetséges —, ez viszont csökkenti a külkereskedelmi lehetőségeket, sőt, a termelés szakosítását is akadályozza. Ennek az az alapvető oka, hogy az egyes országok tö­rekednek fizetési mérlegeik egyensúlyának fenntartására. Csak annyit vásárolnak, amennyit el tudnak adni, s miután az egyes kétoldalú egyezmények el vannak szi­getelve egymástól, minden ország minden irányban igyekszik fenntartani ezt az egyensúlyt. Világos, hogy en­nél sokkal fejlettebb mód­szer az, amikor egy-egy szo­cialista ország fizetési mér­legének csak globálisan, az összes többi szocialista or­szág együttes viszonylatában fenntartott közös egyensú­lyára törekszik. Ebben az esetben gyorsabban bővül a külkereskedelem, kétoldalú korlátok nem akadályozzák. Ez természetesen rendkí­vül bonyolult feladat. Az egyes országok tartozik-kö­vetel egyenlegeinek nyilván­tartása az egész sokoldalú folyamat pénzügyi bonyolí­tása elképzelhetetlen a kö­zös bank munkája nélkül. Hozzá kell tenni, hogy a többoldalú külkereskedelmi elszámolás megvalósítása csak egyik, legközvetlenebb feladata a Nemzetközi Bank­nak. A továbbiakban óriási szerepe lehet ennek a bank­nak, a már létesített és most születő közös vállalkozások (olajvezeték, közös vasúti ko­csipark, közös villamos ener­gia rendszer) pénzügyi el­számolásában. Végül: vilá­gos, hogy egy-egy nagy kö­zös nemzetközi beruházás pénzügyi műveleteinek le­bonyolítása is a közös bank­ra tartozik majd. V égső elemzésképpen el­mondhatjuk, hogy az első, 1962. júniusi KGST-értekezlet fordulatot jelentő határozatai után a mostani tanácskozás újabb rendkívüli lépést tett előre. Energikusan középpontba ál­lította a sokoldalú — tehát nem két, hanem három vagy több országot összefogó — termelési és külkereskedelmi együttműködés gondolatát. Ezt a központi jelentőségű elvet azután két oldalról is alátámasztotta és szervezeti­leg biztosította. Egyrészt a tervirodán keresztül történő előzetes tervegyeztetés, más­részt a sokoldalú együttmű­ködés pénzügyi lebonyolítá­sát végző Nemzetközi Bank oldaláról. A "második csúcson« így elvi jelentőségű — s ugyan­akkor közvetlen gyakorlati eredménnyel is kecsegtető határozatok születtek. GÖMÖRI ENDRE A földgolyó két különbö- földrengés után ennél lénye- amelyek lényegtelen anyagi ző pontján két igen erős gesen erősebb második föld- károkat okoztak, földrengés történt csütörtö- rengést jeleztek. A tudósok A csütörtök reggeli lényegesen erősebb, szerint ez a perui—ecuadori rengés, amely határ körzetében kön, . _ mint amely Szkopljét romba döntötte — jelentik a hír­ügynökségek. Ugyanezen a napon kitört Európa legaktívabb tűzhányója is, a szicíliai Etna. A két földrengés egyike a Csendes-óceán északi ré­szén a másik Dél-Ameriká­ban'történt. Egyik sem súj­tott lakott területet, halálesetről. sebesülésről nem érkezett jelentés. Az első, csütörtök reggeli földrengést igen sok föld­volt. föld­a Csendes­Az óceán északi részén történt, ecuadori fővárosban huza­mos ideig tartó, de csal; kö­zepes erősségű földrengést mértek. Ennek hatása még nem ismeretes. Limától, Peru fővárosától a svéd kutatók szerint hétszer olyan erős volt, mint az. amely a jugo­szláviai Szkopljét romba döntötte. A második földrengés inten­320 kilométernyire északra zitása körülbelül azzal egye­czzel egyidejűleg két erő- zett meg, amely 1906-ban a teljes földlökést észleltek San Franciscó-í katasztrófát Huaraz városban, idézte elő. Újabb földrengés Szkopljében Pénteken hajnalban ez- kóhelyül szolgáló sátrakból . _. _ úttal a 6. erősségi fokozat- a pánikba esett emberek, hocv a két tsz a folyó gaz- I rengés tani intézet észlelte: a boz tartozó földrengés rázta újabb katasztrófától való fé­földrengés idején Tokió bel- meg szkopljét, amelyet jú- lelmükben, kirohantak a sza­dasági év lezárásával. ja­nuár 1-ón együttes erővel fogjon a közös cél megvaló­oitasahpi. városában 20 másodpercig lius 26-án egy földrengés bad ég alá. Az újabb föld­igen erősen kilengtek a fel- csaknem teljesen elpuszított. rengés azonban az eddigi hőkarcolök. Azóta ez volt itt a legerősebb jelentések szerint nem oko­Tiaenegy orral az etaő -földlökés. Az ideiglenes la- zott komoly károkat. Befejezte Csongrád megyei tapasztalatcseréjét a jugoszláv szakszervezeti küldöttség A Szakszervezetek Csöng- A küldöttség tagjait pén­rád Megyei Tanácsa meg- teken délután 5 órakor bu­hívására több napot töltött csúlátogatáson fogadta a Szegeden a jugoszláv szak- Szakszervezeti Székház Jó­szervezetek szuboticai járási zsef Attila klubjában az tanácsának küldöttsége, Do- SZMT elnöksége. A vendé­bó Sándornak, a szuboticai gek elmondották, hogy járási szaktanács elnökének gazdag élményekkel, tapasz­vezetésével. A delegáció el- talatokkal té.rnek -vissza ha­látogatott a megye több vá- zajukba. A küldöttséget Ju­rosába, községébe, s tanul- hász József, az SZMT vezető mányozta az üzemi szak- titkára búcsúztatta, szervezeti munkát, s talál- A látogatás viszonzásául hoztak a megyei pártbizott- előreláthatóan októberbe i ság, a tanács vezetőivel, a egy Csongrád megyei szak­Szakszervezetek Megyei Ta- szervezeti delegáció utazik nácsa elnökségével. Megte- majd Jugoszláviába. A dc­kintette a Szegedi Szabadié- legáció ma a kora délelőtti ri Játékok előadásait. órákban utazik el Szegedről.

Next

/
Thumbnails
Contents