Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-17 / 165. szám

Swrte, 1963. Júllua 11 DTL-MAGYARORSZÁG 5 A tüzelővásárlásról Szegeden és még néhány más városban sorba állnak tüzelővásárlég céljából. Az elmúlt szokatlanul kemény tél tapasztalatai késztetik arre a vásárlóközönséget? Igen, de mégis indokolatlanul, hiszen as 1063-oe év első felében 4311 vágón szénnel, 80 vagon brikettel, 67 vagon koksszal, $68 vagon tűzifával kapott többet Csongrád megye. Szeged. mint az elmúlt év azonos időszakában. Érthető, hogy a lakosság érdeklődése nagyobb a tüzelő iránt, mint az elmúlt években volt Ezt kézzelfoghatóan kifejezi az is, hogy néhány mázsával több tüzelőt vásárolnak a háztartásokba, mint korábban. Számítva egy esetleges újabb kemény télre. Ezzel magyarázható, hogy az igények egyenletes kielégítésében néha-néha zökkenők keletkeznek, amit a sorbanálló türelmetlenkedés is elősegít s a közületek megemelt természetes igénye is befolyásol. Csongrád megyében forgalomba hoztak 30 036 szén- ős 331 Mutatványt. Ebből eddig beváltottak 9647 szén- éa 178 fautalványt Az utalványok beváltásánál eddig három üzem vezetett be megoldást jelentő gyakorlatot. Az alkalmazásban álló dolgozóktól a szakszervezeti bizottságok összeszedték az utalványokat és intézményesen biztosították a TÜZÉP-nél, hogy a beérkező tüzelőmennyiség alapján beváltsák azokat Ezáltal megkímélték munkásalkat a felesleges utánjárástól. Érdemes lenne ezt a bevált gyakorlatot általánosítani. Megoldottnak tekinthető a nyugdíjasok tüzelőigényének kielégítése, illetve kiszolgálása is. Szegeden zökkenők a tüoelőszálUtásban tapasztalhatók. Az AKÖV 17 napos szállítási lemaradással küzd. Intézkednek több tehergépkocsi beállítására a tüzelőszállításhoz, hogy ezt az elmaradást megszüntessék. A megye más városaiban nincs ilyen nagy szállítási lemaradás. Maximum 4—5 napon belül magánfuvarosok, közületi szállítómüvek igénybevételével lebonyolítják a tüzelősZállítást. A szénféleségek közötti válogatás ls kedvezőtlenül befolyásolja és zavarja e gyors kiszolgálást. A lakosság keresi a Német Demokratikus Köztársaságból importált brikettet. Viszont az NDK-ban ls éppen olyan kemény tél volt, mint nálunk, a tartalékképzés ott is nagyobb és ezáltal csökkent a kivitel. Ezzel függ össze, hogy nem kapható NDK-brikett, amire nem ls lehet számítani az óv hátralevő felében sem. A beérkező szén megoszlása a következőképpen alakul: a készletek kb. 40 szészaléka iszapszén lesz, éppen azért, mert a megyében kedvelik, szeretik ezt a tüzelőfajtát, 20—25 százalék berentei szén, 10—10 százalék lignit-szén és 15—20 százalék komlói, délnógrádi szén. Változás nem várható és ezt a TÜZÉP-telepeken, nagyon helyesen, meg ls mondják a vásárlóknak. A lakosság ás a közületek igényeit folyamatosan kielégíti a kereskedelem. Ezért felesleges sorban állni és indokolatlanul várakozó álláspontra helyezkedni, más minőségű szén forgalomba hozatalának reményében. Ezáltal csak növekszik majd — auÍ

usztuibon, szeptemberben, ülönösen Szegeden — a tüzelószállítós gondja. o Helye*, ha az üzemi szakszervezeti bizottságok elősegítik az üzemek alkalmazásában álló dolgozók tüzelővásárlásának lebonyolítását, az AKÖV pedig Szegeden meggyorsítja a szállítást. (Rakodómunkás-hiány esetén a gépkocsivezetők ls segíthetnek rakodni. A vállalat érdekeltté tehetné Őket anyagilag is ebben, legalább addig, amíg a munka fő tömege lebonyolódik.) Ezek után pedig jól teszik a vásárlók, ha megszüntetik a felesleges sorban állást, mert minden czalád bőségesen vásárolhat tüzelőt sorbanállás nélkül ls, még a hideg Idő beköszöntése előtt. K. Két szovjet képkiállítás Táncklub, táncstílun. fáucvcrGcny Munka után óde» a pihe- ken la részt vehessenek ée nés — tanulás után a szóra- eközben egy olyan gárda alakozáe A tiauiok nyári pí- kuljon ki, amely alkalmas a henését és szórakozását több nemzetközi táncstílus elsaszerv számos intézkedése Játítósára, egyszóval nemszolgálja, kezdve az úttörőktől. akik táborokba utaztak vagy a helybeli napközis táborban töltik az időt, (én^^i^ '^^„„t, folytatva a középiskolása zetközlleg versenyképes. Izgalmas terv, mihelyt tudomást szereznek róla. bizokon, akik munkatáborokban, túrákon, üdülésen vesznek részt E számtalan lehetőség mellett most a KISZ egy újabb és biztosan nagyon népszerű tervvel állt elő: táncklubot szervez a Magyar Tanácsköztársaság útján levő Ifjúsági Házban. SŐt, már folyik is a klub szervezése, csak még kevés a jelentkező, mert kevesen tudnak róla. Egyelőre több a lány, mint a fiú. Pedig ha a jelentkezések gyorsan befutnának, napokon belül megnyithatnák a táncklubot — egyébként csak augusztus elején kezdheti meg működését. Ml a tervük vele? A modern táncokat jó stílusban megtanulni, hogy a klub tagjai később táncvensenyeGazdasági épületek futószalagon A nagyüzemi mezőgazdaság építkezéseinek fejlesztésére és meggyorsítására nagyszabású kísérletsorozatot kezdett az Építésügyi Minisztérium. A sorozatszerűen gyártható és felállítható, valamint sokféle rendeltetésnek megfelelő gazdasági épület legjobb típusának kialakítása a kísérlet célja. A típustervező intézet mérnökei már elkészítették ennek az univerzális gazdasági épületnek a tervelt A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége a szabadtéri játékok idejére kit szovjet fotoklállitást rendez Szegeden. Az egyiknek — mely Ogyeszszának, Szeged szovjet testvérvárosának életét és fejlőTündér — civilben Né«t«l«n tündér a Szentivánéjt álomból. Most civilben van, mozgása kiesi félszeg, mintha még most ls szürke kis egérnek érezni magit, mint amikor a főiskolára ment. De ha beszélni kezd, ampa szín lesz, csupa lelkes fiatalság. Nemcsak a színpadon — már akkor is, ha megkérdezzük tőle: milyen érzés tündérnek lenni7 — Ceodúlatosl Mikor megtudtam a főiskolán, hogy ide jöhetek, lehunytam a szemem, elképzeltem, hogy tündér vagyok — is tanulni kezdtem. Még csak harmadéves leszek, ilyen nagy színpadon ekkora szerepem nem volt: legalább harminc sori Ahogy itt az első próbán a színpadra léptem, azt hittem, meggimberedek a félelemtől — annyi nagy színész közti De észrevettem tanáromat, Szinetár Miklóét ii felbátorodtam.., S meséli — mert hát még igazi diák — főiskolás-élményeit, szerepeit, aztán vágyait — és boldog. Boldog, hogy azt tanulhatja, amit szeret. Nagy igényei sincsenek. — Világéletemben vidéki voltam. 0, ha én két év múlva mondjuk Szegedre kerülhetnék... Persze nagy szerepekről álmodozik, bár most csak egy névtelen tündér. De azért a tündér is ember, így hát neve is van: Drahota Andrea, N. F. dését mutatja be — a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában adnak helyet Tizenöt hatalmas tablón helyezik el a művészi felvételeket hogy az érdeklődők július 20-tól egy hónapon keresztül ismerkedhessenek szovjet testvérvárosunkkal. A szabadtéri jttékók színhelyén, a Dóm téren hat nagy méretű tablót állítanak fel az árkádok alatt, melyeken szovjet fotoaok művészi felvételeit helyezik el. Az Itt elhelyezett képeket nemzetközi kiállításokon bemutatott anyagból válogatták össze, a legváltozatosabb tematika szerint. Az érdeklődök a szovjet fotóművészek képeit a szabadtéri játékok egész időtartama alatt megtekinthetik. Nemcsak előadási napokon, s nemcsak az előadások idején, hanem a tér nyitvatartási rendje szarint. A kiállítások megtekintése díjtalan. Ismthktdis a Bbankduics (foötypptl A szabadtéri játékok idei bemutatói közül kétaégtelenül Erkel operája, a Brankovics György hat leginkább az újdonság erejével. ErkelA mai közönség az említett okok miatt nem Ismeri kellőképpen Erkelnek ezt a művét Célszerű ezért kis figyelmet fordítani a bemutaab(Ninek ez a monumentális mű- tót követő egykori kritikákra ve azért ls megérdemli a és arra a történelmi háttérnövekvő érdeklődóst, mert re, valamint azokra a históilyen kiállításéban még soha riai eseményekre, amelyek és sehol nem játszották ezt az operát közelebb hozzák a az operát. Ugyanakkor azon- nézőhöz és megértését megbán kulturális, politikai sorsa ls elég mostoha volt, különösen a múlt rendszerben, hiszen a kiegyezés utáni Magyarországon valóságos vádiratként tartották számon a Brankovics Györgyöt a behódoló politika ellen. A legideálisabb színpadon Nehéz volt ezt az operát könnyítik. A korabeli kritikákból Erkel *egyik legmonumentálisabb operája« a Brankovics György, melynek muzsikája *telített felszárnyalással, mesteri kidolgozással, s oly változatos színgazdagsággal, minő talán egyik operájában sem fordul elő, műsorra tűzni azért ls, mert mert felette hálái anyagot nagy sodrású cselekménye és nagy tömegjelenetei rendkívül sok szólistát, hatalmas kórust és statiszták tömegét kívánják meg. Így érthető, hogy a Brankovics György kifejezetten -kívánkozott* a szegedi szabadtéri színpad nyert a cselekvényi incidensek különféle nemzetiségi zeneelemeiben, minő a magyar, a szerb és a török* — írta Ábrányi Kornél, a kor egyik leghivatottabb zenekritikusa. -Elementális hatásokban gazdag ez az opera, nak magaslatán áll és szolút mű beccsel bír* kolits Sándor — Fővárosi Lapok) monumentális művel állunk szemben*, amely bizonyítja, hogy -a magyar zeneköltő nemcsak speciális, hanem világmúveszeti érdekeknek is képes géniusza által szolgálni* (Pesti Napló). -A zenekar folyton hullámzó hangjával kellemesen érinti hallérzékünket, e részben oly finomságokat, s zenekari részleteket tárva fel, minőket eddigi dalmüveiben, ideértve magát a Dózsát is, hiába keresnénk, s melyek egy Gounodnak, vagy magának Wagnernak sem válnának szégyenére.* (Vajda Viktor — Magyarország és a Nagyvilág). A történelmi háttér hogy EFuj utakon páratlan hazai körülményei ügy lírai, mint drámai, s közé, ahol minden monu- nemzetiségi kolorit takintementalitésa korlátlanul kl- tében*. bontakozhat. a világ zeneirodalmiA történelem és a legendák Rózsa Sándora Születése 150. évfordulójára Eev alsóvárosi tanyában látta -történelmi alaknak* tekinteni, egy c67 alsóvárosi m^g a napvi- -eltévedt, de nem minden erény lágot a legendás hírű alföldi be tyárklrály. A ferencesek Llber Baptizatóriumában, a 2. kötet 17. oldalán található bejegyzés szerint Fülöp páter tartotta keresztvíz alá Rózsa András csikóspásztor és Kántor Erzsébet Sándor nevű gyermekét Apját korán elvesztette; 12 esi- dal ma t. amelyben élt*. nélküli embertársunknak..., nem zárkózva el annak az igazságnak megállapítása elől. hogy mindaz a sok gonoszság, mely cselekedeteiben megnyilatkozott, nem csupán az Ő bűne, hanem vele együtt nagymértékben terheli azt a kort és társu* kólopás terhelte lelkiismeretét, az utolsóra életével fizetett rá, hasonló sorsra jutott az anyja is, akit rablók vertek agyon. Sándor, az árva csikósgyerek, Iskolába sohasem járhatott, írni-olvasni nem tudott haléléig sem, de már siheder korában is jól megülte a lovat. Cimboráival bekalandozta a szomszéd községek területeit. 1835-ben Kajla János szegedi csikósnak bojtárja, s tőle megválva, 23 éves korában követi el az első tehénlopást. Kézre kerül, s a szegedi törvényszék másfél évi börtönre, s negyedévenként 25 botütésre ítélt. A szabad puszták neveltje azonban nem tudja elviselni a botozást. s 1837. február 19-én megszökik... Ha termetre nem ls, de viselkedésében kimagaslott társai közül. A -betyárböcsület* megtestesítője volt; ezt létta benne a nép ls, midőn legendás hőssé magasz toeította. Hitelt érdemlő adatok szerint azonban több mint harminc ember élete — köztük egyaránt voltak haramiák és pandúrok! — nyomta a lelkét, amiért minden bizonnyal felakaszthatták volna. Mégsem lehetett öt közönséges kapcabetyárnak tekinteni. Edvt Illés Károly, aki a rablóvezér bűnperében 1857-ben a vádat képviselte, rokonszenvesnek találta a -pusztai sast*, s későbbi emlékezéseiben hajlandó volt őt Élete tragédiája, hogy csendbiztos szeretett volna lenni, s rablóvezér vált belőle. Talán nem is lett volna azzá, ha 1844-ben kegyelmi kérvényét, melyet Ósztrovszky József akkori szegedi ügyvéddel akar megíratni, el nem utasították volna. Pedig családot akart alapítani a jóra hajló, szép tanyai Bodó Katával. S hogy eltarthassa -Sólyom* Katáját, két Időközben született gyermekével, kiket csak titokban szerethetett, hogy megélhessenek, tovább rabolt... Vagyont nem gyűjtött, legföllebb száz forintokat vett el azoktól, akiknek volt, vagy ökröket, lovakat, göbölyöket, birkákat hajtott el uradalmakból. Innen is kerültek kl elsősorban kérlelhetetlen üldözői. A zsellér nép védelmezőjét látta benne az urakkal szemben. S amikor Kossuth amne6ztlalevelével, mint számadó csikós Tari Pál szegedi tanyáján, párt által már a vészteljes forradalom alatt müeszközűl volt kiszemelve, s kinek késégbeesett gonosztevők maradványaival ismét a Kossuth-féle utóbbi terveket kell vala elősegíteni, hogy az országban újabb bátortalanságot terjesszen, kézrekerítési jutalmul 10 000 pengő, vagyis 25 000 váltóforintnyi öszveget tűz ki...* 1857-ben, mikor első ízben került be a szegedi várba, az államügyész nem is annyira a volt bűntárs és orgazda. Katona Pál lelövéséért vádolta, hanem politikai szereplését kutatta, és azokat, melyeket 1849ben történt megugrása óta a közhatóság emberei ellen elkövetett. Másodszor ls kegyelmet kapott, de folytatta régi életét 1869-ben tudták Rádayék fondorlattal újból a szegedi vár kazamatáiba, a Zwingerbe juttatni, s onnan Szamosújvárra, hol utolsó éveit élte le, akkor már karikásostor helyett varrótűt adtak kezébe ... Kórházban, betegágyban halt meg 1878. november 22-én. Sírját ma ls mutogatják. Rózsa Sándor második élete a népköltészeté és az irodalomé. Jókai még elfogult vele szemben: a Lélekidomárbah bűnéül rója fel, hogy nem tudta megbecsülni kétszer is visszakapott szabadságát. Visszaemlékezéseiben is többször utal a rablóvezérrel való elsó. állítólagos (1848), és Szamosújváron történt másodszori, valóságos találkozására. A »...<« népies írók. Palotás A szegedi Fausztin, Cserzy Mihály, Békefl Antal összegyűjtött novelláiból, lókötők, Jérlathamlsítók, -becsületes* emberként élhetett vol- kocsin járók, kisebb-nagyobb lovon na, a szabadságharc bukása után a Bach-korszak hajszát imjftott ellene. 1853-ban a magyarországi cs. és kir. katonai és polgári kormányzóság három nyelvű, országra S2Ó1Ó körözőlevelet adott ki ellene, vérdljjal. Nagyon jellemző, hogy a lagersdorfl csata guerillahősének a körözőlevél mit ró föl legfőbb bűnéül: -Most az e honbani rablógazdálkodás vezérére, Rózsa Sándorra, ki a fölforgató járók, nehéz életű emberek közül -tisztőletet parancsoló módon* emelkedik ki a nagy paraszt alakja. Tö- szevonja szemöldökét--, látva, hogy Móra Ferenc harminc éven át gyűjtögette a színes fonalakat a betyárveaér csipkés szemfödőjéhez, s egyik remekéhen (A Sándor körül) számol be arról, hogyan lett szerte a tanyavilágban -A Sándor*ból -Sándor bácsi*; s a homok népe hogyan jelezte a gémeskút álláséval a betyároknak, mikor tiszta a levegő... Móra Rózsa Sándora csak a veszélyből és a dicsőségből vette ki részét, a zsákmány java a többinek jutott, a maga része azoknak, akiket szeretett, s akik őt szerették. Írónk szerint ez volt tekintélyének, s népszerűségének titka, s uralkodását -ezért nem rendítették meg soha még palotaíorradalmak sem*. Irodalmunk ólomlovagja. Krúdy iroaaimunK Gyula kisregényt szentelt Rózsa Sándornak, a betyárok csillagának. Talán ő értette meg legjobban a tévutakra terelődött rablóvezér lelkének tragikus hullámzását. Tanulmányozta is hősének életét; bizonyítja ezt regényének legsikerültebb részlete, melyben a budai börtönben a betyár álmában beszéli el a túlvilági jegyzőnek földi pályafutását. A legemberibb ítéletet is ő mondja ki fölötte, mikor á strucctallas kalapos, menlevelet hozó fiatal Jókait paroláztatja egy rongyos szűrös betyárral: -Jókai elfogadta a kinyújtott kezet. Kl tudja, mennyi szenny és vér tapadt ehhez a kézhez, de most a haza dolgáról volt szó .. .* Móricz Zsigmond itt, városunkban tanulmányozta a környezetet hatalmas regényéhez. Nála Jár a legtisztább öltözetben az amúgy is kedvelt népi hős. Az első részben még csak a -lovát ugratja* az úri bltangságok ellen, a másodikban *öszmörkény hideg, szeles téli estéken a kandalló mellett, nagyapja elbeszéléséből Íe6ti ragyogóra a futóbetyár, de máskülönben szabad ember Rózsa Sándort, aki nem felejti el a délvidéki harcok idején őrnagyát, s szívességéért -igaz jószággal* íiaefc a hazáért csak véreznie jó a Jobbágynak. -Mindönnek vége lösz, csak a szögén ység marad örökké .. .* Romantikus alakja ma is itt él közöttünk. S elmondottakkal másfél század távolából tartoztunk a betyár emlékezetének... Dr, Csongor Gyóaő Annak ellenére, kel zenei téren próbálkozik a Brankovics Györggyel, ez a müve mégis folytatása a Bánk bán és a Hunyadi László hagyományainak, hiszen maga a történelmi téma is ezek sorába illeszti. Brankovics György szerb fejedelem megszegte a Hunyadiaknak adott igéretét és esküjét adta a szultánnak, aki az eskü megtartása fejében a fejedelem két fiát vitte magával túszként. Brankovics akkor döbbent rá tettének súlyára, amikor két fia megvakítva került viszsza a szultán táborából. Árulásával nemcsak népe, hanem gyermekei ellen is cselekedett, s ez a rádöbbenés késztette arra, hogy csapataival, ismét szövetségben a magyarokkal, leszámolásra induljon a török ellen. A győzelmes harcot azonban nem éli túl: halálos sebet kap a csatában és lelkileg ls összeroppan, mert a török táborban találja leányát, akiben a szerelmi érzés erősebb volt, mint a hazaszeretet. Mindenkinek úf Az opera cselekményének ezt a vázát sokszínűen szövi át a tömegjelenetek, kórusok és táncbetétek színes gazdagsága, a líra és a dráma plasztikus ereje, melyből a szegedi adottságok és a rendezői fantázia minden bizonnyal a szabadtéri játékok egyik legnagyobb szabású, legemlékezetesebb előadását produkálja a kitűnő szereplőgárdával. Fokozza majd az élményt a világ zeneirodalmának rangjáig emelkedő zene. Ilyenformán a szegedi szabadtéri Brankovics-előadás megtekintésével azok ls nyernek, akik korábban már látták az operát, hiszen a páratlan kiállítás teljesen az újdonság erejével hat, de kétszeres élmény lesz a szegedi előadás azoknak, akik Itt ismerkednek majd meg Erkel életművének e kiemelkedő alkotásával. Sz. S. I,