Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

Vasárnap, 1963. július 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 AMIKOR VISSZAFELE SÜL EL A PUSKA Ez idő szerint három szö­vetkezet birtokolja a nagy­kiterjedésű pusztaszeri ha­tárt Az Árpád és a Kossuth Tsz közössége egészen fiatal még, a gazdák most töltik együtt a harmadik nyarat. A Petőfi Tsz azonban már több mint 10 éves múltra tekint vissza. Most mégis úgy lát­szik: a két fiatalabb testvér munkaszervezettségben és a termelésben hamarosan meg­előzi az öregebbet, melytől pedig mindenben példamu­tatást várnának. Készen a kapálással Jócskán benne vagyunk már az aratásban, s mégis a Petőfi Tsz veteményeinek — amikor ott jártunk — még az első kapálása sem fejeződött be teljesen. Nem is szólva a második és a har­madik kapálásról. A lemara­dásból ítélve már szinte bi­zonyos, hogy a Petőfi Tsz gazdáinak jelentős termés­veszteségei lesznek, A két új szomszéd azonban remél­heti, hogy a tavalyi jelen­tős mérleghiánytól idén si­keresen megszabadulhatnak. A gazdákon nem múlik ez. Közös földjeiket mint egyé­ni korukban, nagyszerűen bemunkálták, kész a máso­dik kapálás is. — A kétféle munka és a kétféle eredmény a külön­böző üzemszervezési mód­szerből ered — magyarázta Sebők József, a községi ta­nács elnöke. Mindhárom szövetkezetben úgy látták tavaly a vezetők, javítani kell a munkafegyel­met, sokkal érdekeltebbé kell tenni az embereket a mun­kában. Az érdekeltség foko­zásában a Petőfi Tsz veze­tői licitálták. Ügy döntöttek, hogy továbbra is megadják a munkáért az egységkönyv szerinti 100 százalékos mun­kaegységet. Ezen túl odaítél­ték a tagságnak az összter­més 20 százalékát is. Azok a gazdák, munkacsapatok, akik túlteljesítik az egyálta­lán nem magas termelési terveket, szabadon rendel­kezhetnek a terven felüli termés 40 százalékával is. Családokra osztva A Kossuth és az Árpád Tsz-ek vezetői másképp gon­dolkodtak, jóllehet, náluk is az első szóra megszavazták volna a gazdák a Petőfi Tsz módszerét. Elhatározták, hogy szakítanak a munka­egységen alapuló elszámolá­si formákkal. Ehelyett csa­ládokra is felosztották a te­rületeket, s az általuk meg­művelt földek termésének egy részét kapják meg a gazdák munkadíjuk fejében. A kukoricát, a répát, s a szénakaszálást 30 százalé­kért vállalták. A burgonyá­hoz mindkét tsz-ben a ta­gok maguk adták a vetőma­got, s a védekező szereket is. A közösség csak a szán­tást és a trágyát biztosítot­ta. Ezért a burgonyatermés az egyezség szerint feles. A csaljidok kötelesek gondos­kodni a fogatmunkáról is. Ez úgy történik, hogy a ne­kik járó termésrész 5 szá­zalékát adják oda a fogato­soknak, akik egész nyáron ckekapázzák a területet és szállítják a termést. Ilyen alapon — amikor a trágya kivételével szinte mindent a gazdák biztosítanak a ter­méshez — felezik a tsz-ek­kel a szőlőtermést is. A rossz módszer visszaüt A vezetők ez esetben a Földművelésügyi Minisztéri­um normái álapján kapják jövedelmüket, s anyagilag is felelősek a tervek teljesíté­séért. Ugyanis mint a köz­ségi tanács elnöke elmon­dotta, havi jövedelmüknek csupán 60 százalékát kapják kézhez évközben. A fentma­radó 40 százalék zárszám­adáskor lehet több is, keve­sebb is, attól függően, ho­gyan teljesítették a terme­lési tervet. Ezt igazságosnak tartják a gazdák is, mert hiszen nemcsak ők egyedül viselik a kockázatot a ter­melésben. Ugyanezt nem mondhatják el a Petőfi Tsz-ben. Itt a kollektív felelősségen belül nincs lehetőség az egyéni felelősség érvényesítésére. Ebből eredően nagyon so­kan úgy gondolkodnak: ha egy héten csak három na­pot dolgozunk a közösben, az se baj, majd megcsinál­ják a munkát a többiek. Nem az a fontos, hogy időre befejeződjék például a nö­vényápolás, hanem az, hogy minél több munkaegység szaporodjon össze a köny­vecskékben. És ez lehetsé­ges, mert a vezetőség maga tette lehetővé a burkolt munkaegységhigítást. Hi­szen a termés 20 százaléká­nak odaítélése semmi más, mint munkaegységhigítás, olyan jövedelem, amelyért szinte semmit sem kell dol­gozni a Petőfi Tsz tagságá­nak. Különösen a keveset dolgozók jutnak érdemtele­nül több haszonhoz, míg a legszorgalmasabbaknak le kell mondaniuk jogos jöve­delmük egy részéről. Fülöp János, a Petőfi Tsz elnöke és társai már jól lát­ják, hol követték el a hibát, érzik, hogy bizony vissza­felé sült el az anyagi érde­keltség növelésében alkal­mazott puska. Szívesen vál­toztatnának a helyzeten, de már úgy vélik, késő. Pedig még most is lehetne segí­teni a nehézségeken. A gaz­dák személyes érdeke is ezt kívánja. Hiszen ha az idén — márpedig ezt mutatják a kilátások — tovább növek­szik a mérleghiány, az is a Petőfi Tsz gazdáinak adós­sága lesz. Cscpi József Jlí üeh'k és riátasző k AZ ÚJSZEGEDI PARTFÜRDŐRŐL Mondhatnánk, "már me­gint a partfürdő*, azonban a szegedi strandolok minden­napi problémájáról van szó ismét a nyári idényben, és ezért adunk helyt olvasóink panaszainak, javaslatainak. Ugyahakkor mindjárt lehető­séget is nyújtunk a válasz­adásra, és ezúttal tulajdon­képpen — habár közvetve — olvasóink folytattak interjút Bárdos Miklóssal, a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat igazgatójával. LEVÉL: »A gyerekek szá­zai miatt szinte tarthatatlan a helyzetünk a partfürdő meleg medencéiben. Az vol­na a kérésünk, osszák két­felé a medencét, egyik ré­szében fürödjenek a gyere­kek, a másik részében a reumás felnőttek«. Több alá­írás. VÁLASZ: Ez már két éve tartó probléma, és ennek felvetése teljes mértékben jogos. Tulajdonképpen egyik medencében sem lehet ug­rálni, azonban hiába helyez­tük el a figyelmeztető fel­iratokat és biztosítottunk úgynevezett vízőrt, továbbra is fegyelmezetlenek nemcsak a gyerekek, hanem egyes fel­nőttek is. Természetesen a medencékből sem a gyere­keket, sem a felnőtteket nem tilthatjuk ki, elosztani sem tudjuk vendégeinket. Egye­lőre úgy oldjuk meg a dol­got, hogy a jövőben szigo­rúbban betartatjuk a ren­det, hogy a meleg vizet nyu­godtan tudják használni az idősebb emberek is. Ehhez kérjük vendégeink segítsé­gét is. Reméljük, jövőre el­készül a harmadik medence, QikUeink niffímún Vita a Korányi rakpart r r. r r rr I építéséről Lapunk június 19-i szá­mában Marad olyan, ami­Két-három napig felhők fá­tyolozták az eget, do most már újra szabadon ontja a meleget felettünk a nap. Köz­ben sem volt éppen hideg, de lassacskán ismét 35 fo­kot mutat a hőmérő még az árnyékban is. Lehet azért, hogy nem egészen precíz a mérés, a Vasasszentpéter ut­cában csak 34,9 fokig, a Re­tek utcában meg 35,l-re kú­szott fel a higanyszál. Még a második emeleten is! Néhány tizedfok ide vagy oda, nem számít. Megint itt a kánikula! De a csapból ví­gan folyik a víz, a második emeleten és a harmadikon is. Tavaly? Még csak nem is csepegett. Nem ám, mert a vízmű­vek a múlt nyáron „csupán" 16—17 ezer köbméter vizet produkáltak naponta. Azóta megépítették a III. számú telepet a Csongrádi sugárút végén, úgyhogy 24—2a ezer köbméterre nőtt a teljesít­Tanácsi vb-ülés a fsz-ben Hagyomány már az I. ke­rületi tanácsnál, hogy min­den évben, amikor a terme­lőszövetkezeted; tevékenvségét értékelik, a végrehajtó bi­zottság tagjai a Haladás Ter­melőszövetkezetben tartják meg ülésüket. így történt ez idén is. A végrehajtó bizott­sági ülés kora reggel határ­szemlével kezdődött. A vb tagjai és a meghívott ven­dégek nemcsak az írásos je­lentés, hanem személyes ta­pasztalat alapján értékelhet­ték a termelőszövetkezetben folyó munkát. A hátán?zemle, valamint a jelentés és a végrehajtó bi­zottság is megállapította. hogy az 1963-as gazdasági év is biztató. A Haladás Ter­melőszövetkezet földjei gon­dosan műveltek, különösen vonatkozik ez a kertészetre. A végrehajtó bizottság megállapította ugyanakkor, hogy a megművelt földterü­letek között vezető utak gon­dozatlanok. Felhívták a ter­melőszövetkezet vezetőinek figyelmét a tagság szakmai és politikai továbbképzésé­nek fontosságára. A korábbi években a munkaversenyben igen szép sikereket ért el a Haladás Termelőszövetkezet, s ezt tovább kell fokozni, s megállapították, hogy a munkaverseny szellemét job­ban kell ápolni. mény. Most már kinn va­gyunk a vízből! Mégis kár ennyire túlzás­ba vinni az örömöt! A vá­ros elhasználja ezt a tömén­telen mennyiségű vizet is ezekben a forró napokban. Nem állunk olyan nagyon jól most sem, mivel a lakos­ság nem eléggé takarékos­kodik a vízzel, meg közben egyre-másra épülnek az új lakóházak, s mind szomja­sak a vízre. Védőital a kűpolónál Kibírhatatlan ugyan a hő­ség az utcán, az irodában, az üzletben, de leginkább az üzemi munkások teljesítőké­pességét teszi próbára. Képzeljük csak el a vas­öntödében Csánk István ön­tőbrigád a kúpolókemence mellett! Kinn, az árnyékban 35 fokot mutat a hőmérő, a kemencénél... még sohasem mérték meg. Kár, mert úgy becsülik, hogy legalább 40—• 50 fókot mutatna. "Kapnak is sós vizet inni, amiről tud­juk, hogy feltétlenül szüksé­ges, ha nem is ízletes, de hát mégsem ez az, amiért becsü­lettel helytállnak. Tisztelet jár minden egyes munkásnak, különösen mun­kásasszonynak, szövőnek, fonónak, aki ebben a rek­kenő hőségben éppúgy dol­gozik, teljesíti tervét, mint mondjuk a langyos tavasz­ban. Ahol lehet, igyekeznek is valamennyire elviselhetőb­bé tenni számukra a meg­próbáltatást. Ami a munka­helyet illeti. De azután? Még a Tisza is „beleizzad" Múlt vasárnap csaknem 15 ezren keresték fel a partfür­dőt és a versenyuszodát. Hét közben is öt-hatezren jártak át Üjszegedre strandolni. Meg is érzi a Tisza a nagy megterhelést, "beleizzad* a munkába: fél centiméter ma­gas vizet párologtat el na­ponta hozzávetőlegesen. Ez pedig azt jelenti, hogy a folyó Csongrád megyei sza­kaszán egy nap alatt 50 ©zer köbméter víz illan el a leve­gőbe. Nagy iramban apad is a Tisza, július elsején még +18, tegnap, szombaton már csak —32 volt a vízállása. Félméteres tehát a szintkü­lönbség. De nemcsak a fürdőzők "terhelik* a folyót, a csóna­kázók is. Az ifjúsági csónak­házból például 260 kajak, la­dik, párevezős és motorcsó­nak indul útnak. Ilyenkor, hét végén, különösen nincs megállás: mindig és mind­egyiknek akad evezőse, veze­tője. Nyolcvanhat fordulóval • Sok sörre meg fagylaltra is szükség van a kánikulá­ban, de — már az eddig elmondottakból is adódik — a víz kell leginkább. Inni, fürödni és locsolni. A köz­tisztasági vállalat négy nagy Skoda s két kisebb Csepel autója éjjel-nappal járja a város utcáit. A szokásos út­vonalak mellett újabban a Csongrádi sugárút környékén is gyakran megfordulnak, mert a sugárút építése miatt földes utcákon bonyolódik le a forgalom. Persze még több utca lakói várnák a lo­csolást, de egyelőre nem te­lik rá. Így is, 86 fordulóval 2200 köbméter vizet öntöz­nek el egyetlen napon. A kánikula előtt előfordult, hogy zivatar idején is lo­csoltak — jót derültek raj­ta a járókelők —, most nem ártana, ha egy kiadós eső is segítené őket. Plusz 35 fok Celsius ár­nyékban! Ez a kánikula. Még szerencse, hogy az időjósok hűvös nyarat jeleztek, mert mi lenne akkor, ha igazán meleg volna?! Nem valószí­nű, hogy még ennél is me­legebb! F. K. lyen? címmel foglalkoztunk a Korányi rakpart építésének problémáival. A Hídépítő Vállalat szegedi építésvezető­sége szerint a cikk adatai megfelelnek a valóságnak, ám arról nem ők tehetnek, hogy nem halad a munka. Mint írják: "A Tisza vize a partfal összetörött hasadé­kain olyan nagy mértékben ömlik a munkaterületre, hogy eltávolítása szivattyúk­kal nem lehetséges. A terve­ző által adott terv és techno­lógia nem megfelelő, ki­vitelre nem alkalmas.* Azt is közlik, hogy főhatóságuk több neves szakembert kért fel a torvek és a technológiai utasítás felülvizsgálatára. A tanács tervosztálya — mely az építkezés beruházó­ja — más nézetet vall. Azt állítja, hogy a terület át­adása tavaly július 25-én volt, a szükséges munkaárkot vi­szont csupán december 22-én kezdték el kiásni, s akkor történhetett az a vízheömlés is, amit a hídépítők emlite­nek. Ami pedig a felkért szakemberek vizsgálatát ille­ti: döntés még nem született, tehát azt sem lehet tudni, hogy mit tartalmaz majd. A kivitelező és a beruházó — az elmondottakból nyil­vánvaló — nem ért egyet, vi­tatkozik, s közben a munka, a Korányi rakpart átépítése, természetesen nem halad úgy, mint kellene. A kérdés tehát még min­dig aktuális: marad olyan, amilyen? Függetlenül attól, hogy ki a hibás, a beruházó, a tervező vagy a kivitelező — nem a mi feladatunk el­dönteni —, a határidő 1963. augusztus 15-e. Az eddigi eredménytelen vita helyett inkább dűlor© kellene vin­ni az ügyet, mert azon még csak vitatkozni sem lehet, hogy az átépítésre szükség van, meg arra is, hogy befe­jezzék, mégpedig minél ha­marabb! és akkor art csak a felnőt­tek számára biztosítjuk. LEVÉL: "A zuhanyozó kö­rül most sincs korlát és a medence mellett sem, ahol a fürdőköpenyt vagy a törül­közőt el lehetne helyezni. Pedig már nagyon szeret­nénk ... Sch. jozsefné*. VÁLASZ: AZ egyik me­dencénél már elhelyeztünk két fogast, egyenként 30—40 akasztóval. A szabadtéri já­tékok megkezdéséig újabb fogasokat állítunk fel. LEVÉL: "Szeretnénk, ha a két medence között egy órát állítanának fel. Addig is, amíg ez elkészül, a hangos bemondó legalább félórán­ként közölje a pontos időt. Sokan vagyunk, akik csak megszabott ideig strandolha­tunk és órát a fürdőzéshez nem vihetünk*. Több alá­írás. VÁLASZ: Egyetértünk a javaslattal, félóránként be­mondjuk a pontos időt. Saj­nos. a hangosító berendezés nem megfelelő, másikat csak jövőre szerelünk fel. A kö­vetkező szezonra a kért órát is felállítjuk. LEVÉL: "A férfiöltözőben nincs lábmosási lehetőség, és ez nagyon kellemetlen. Azon­kívül itt gyenge a világítás és ezért a ruhatáros alig látja a számokat. Az ital- és ételellátás már hosszabb ideje rossz a strandon, ezen már végre változtatni kell. Fodor Károly. Bercsényi u. 16.*. VALASZ: Igaza van. Az emeleti közös öltözőben jú­lius végéig lábmosót szere­lünk fel. A jobb világítást is biztosítjuk. A büfé ellátása az elmúlt vasárnap már jobb volt. Rövidesen friss gyü­mölcsöt is lehet majd kapni a partfürdőn, erre a célra átadjuk korábbi elsősegély­nyújtó helyiségünket. LEVÉL: "Szeretnénk tud­ni, milyen újabb fejlesztést ákar végrehajtani a fürdő vállalat most, a szabadtári játékok idejének előestéjén? Tóth Károly*. VÁLASZ: Lehetőségeink nem korlátlanok, azonban tőlünk telhetően igyekszünk fürdőegységeinket korszerű­síteni. A sokat vitatott ke­rékpármegőrzést is megold­juk. Vállalatunk július 20-án minimális árért és olcsó bér­lettel a partfürdő bejárata előtt, a töltésen fedett ke­rékpártárolót épít a szezon idejére. A pénztárnál való torlódás elkerülése végett tí­zes tömbjegyet biztosítunk a partfürdő látogatói részére. A tömbjegyeket a város több trafikjában — azok helyét időben meghirdetjük — előre meg lehet váltani, öt. úgy­nevezett tengerparti kosarat helyeztünk el a partfürdőn, további nyolc felállítására is rövidesen sor kerül, azonkí­vül öt háromszemélyes füg­göágyat is létesítünk. A part­fürdőn rövidesen női fodrá­szatot nyilunk, amely hétfő kivételével 12 órától este 8 óráig lesz nyitva. Üjabb öt hordozható virágággyal dí­szítjük a partfürdőt, e hó­nap közepéig elkészül 204 új kabin. Az ifjúsági üdülőben 90 korszerű öltözőszekrényt adunk át néhány napon be­lül. Színes ernyőket, gombá­kat, asztalokat és szőnyege­ket helyezünk el az úszóhá­zakon. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents