Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. július T. A magyar operairodalom büszkesége Brankovics György Idén is íiUd-opCMuat kezdődnek a Wctytdi Szafradtéú láttkok Néhány nap múlva, július 9-én megkezdődnek a szabadtéri színpadon a játékok megnyitó előadásának és egyben első idei bemutatójának, Erkel Ferenc Brankovics György című operájának próbái is. A szegedi közönség nagy többsége nem ismeri Erkelnek ezt a művét. Az operát ugyanis az 1874-es bemutató óta —nem számítva most a tavalyi pesti felújítást — nem adták elő. A kiegyezés utáni és az ellenforradalmi rendszernek nem tetszett a mű haladó lelően jelenik meg a szerb fejedelem. Bánk bánt még a nemzet ügyéért való kiállás vitte a tragédiába. Brankovicsot viszont saját hibái sodorják a bukásig. A fejedelem harcba hívja népét A négyfelvonásos opera azzal kezdődik, hogy Brankovics György harcba hívja népét: Hunyadi seregével egyesülve kergessék pokolra a törököket. Hírül hozzák azonban, hogy a szultán bémondanivalója. A Brankovics keköVeteket küld a fejedeGyorgy a nepek baratsagá- lemhez. Brankovics nem tudja, mit tegyen. Hosszas vívódás után azonban fogadja a szultán követeit, akik békét ajánlanak, de Brankovics egyik gyerekét kérik kezesnek. Gergő, Brankovics idősebb fia, a szövetségi hűséget kéri apjától. Ne bontsa fel a Hunyadival kötött egyezséget. A még gyermek István, viszont sok szempontból Brankovics kisebbik fia. eh• ^••ttnaHrÍTViílr. HeZ nak, összefogásának és az elnyomók elleni kérlelhetetlen harcnak a gondolatát hirdeti. Népi zenedráma Erkel korábbi művei — jellegüket, felépítésüket tekintve — leginkább talán az olasz operákhoz hasonlíthatók. A Brankovics György azokra a népi zenedrámákra emlékeztet, amelyeket a zenetörténetben először a XIX. század nagy orosz muzsikusai, mindenekelőtt Glinka és Musszorgszkij, alkottak. Erkel művének és az orosz szerzők operáinak is igazi és tulajdonképpeni hőse a nép. A haladást, az igazságot a tömeg, a nép képviseli ezekben a művekben. Azt a szerepet tölti be tehát a nép, amit Erkel korábbi műveiben a nemesi hősök képviseltek. Az ilyen jellegű operákat joggal nevezhetjük népi zenedrámának. A történelmi háttér Brankovics György fejedelem, az opera szerb címadó nem tud hozzászólni. A két fiú végül is elhatározza, hogy nem szakadnak el egymástól: együtt indulnak a török táborba. Győzelem és vereség Közben Hunyadi diadalmasan kergeti maga előtt a török sereget. A szerb nagyurak, akik látják, hogy a török ügye elveszett, arra biztatják a fejedelmet, hogy álljon ismét Hunyadi mellé, ő is legyen részese a győzelemnek. Brankovics iszonyú harcot vív önmagával: ha visszalép, a törökök megölik fiait. Murát, a szultán fia, aki szerelmes Marába, Brankovics lányába, a szendrői vár közelébe lopódzik, hogy a hőse valóban élő alak volt. lányt titkos találkára hívja. Egy ideig Hunyadi Jánossal Mara felindulva érkezik meg, együtt harcolt a törökök el- 8 k«ri a török ifjút, engedje len. 1443-ban a magyar tö- vissza testvéreit, s fogadja rokverö hős nagy hadjáratot el őt a béke kezeséül. Muvezetett Egészen Bulgáriáig rat teljesíti a lány kérését és nyomult előre és visszaállt- parancsot ad Cselebi agátotta Brankovics uralmát. A nak, hogy a két fiút küldje szerb fejedelem azonban vissza az apai házba. A gyűrtem tartott ki Hunyadi mel- lólködő Cselebi aga eleget ia lett Az 1448-as rigómezei tesz a parancsnak, de előbb vereség egyik fő oka éppen megvakíttatja a fiúkat. Branaz ő árulása volt. kovics Györgyben erre felObernyik Károly drámája, lángol a bosszú tüze. Fegymelyböl Erkel operájának verbe szólítja népét, s véres szövegkönyve készült, szép- megtorlásra indul, irodalmi feldolgozásban A török táborban Murátugyan, de a történelmi va- nak, aki nem tud a két fiú lósághoz hűen mutatja be megvakíttatásáról, bejelenBrankovics alakját. Erkel tik, hogy Brankovics hitszeoperájában is ennek megfe- gő módon a török hadakra Szeded a hazai lapokban 21 LÖK OS Zoltán: A Szabadtéri Játékok ötödik évében — SIKLÖS János: A Szabadtéri Játékok hatása Szeged idegenforgalmára — SZ. SIMON István: Szeged és a nagyvilág — TARI János: Gondolatok a Szabadtéri Játékok jövőjéről — GÁCS György: Szegedi tervek — Szeged város programja a Szabadtéri Játékok idején — Sz. S. I.: Szegedi mozai k — NÉMETH István: Az iskoláscsoportok vezetése. Idegenforgalom, június, 11. szám. KEDVESSY György: Az újjáépített szegedi egyetemi gyógyszcrtechnológiai intézet. Gyógyszerészet, 1963. június. PÉTER László: Amikor Juhász Gyula köszöntötte a Ferencvárost Szegeden. A Fradi első szegedi mérkőzésének fél évszázados évfordulója. Népsport, jún. 30. SZEKERES Kálmán: A kékszakállú herceg vára Szegeden. Muzsika, július (Képpel.]. CSIZMADIA György: A Szegcdi Szabadtéri Játékok elé. Muzsika, július. (Interjú Mikó Andrással, Békés Andrással, Rábai Miklóssal.] (Szegedi látkép.] — TÖBIÁS Áron: Város és építészet [című cikkében]. Népmüvelés, július. KELEMEN György: Vadászkorong-lövészet. Szeged. Magyar Vadász, július. [Képekkel.] BERETZK Péter: Varjúper. Magyar Vadász, július. [Varjak a Széchenyi téren. Képekkel.] A Radnóti Miklós Kupáért. Turista, július. [A Radnóti gimnázium természetjáró versenye.] Üj lakótelep épül Szegeden. [Kép.] (JÁRMAI Béla fölv.) Népszava, júL 3. Ogyessza városrész.] PICK Jenő: Kell-e még mangalica a szalámigyártáshoz? Figyelő, júl. 3. [A szegedi szalámigyártás tapasztalataiból.] HORVÁTH Gyula: [Szegedi eset.] Riportereink mesélik... Rádió és Televízió Újság, 27. sz. Két kép Szegedről. Film, Színház. Muzsika, júl. 5. [A Bartók művekből.] A szerkesztőség válaszol Film, Színház, Muzsika, júl. 5. [Kovács János "Az ügynök halála* pesti előadásán. Képpel.] r. i.: Szegedi szikra. -Kepes tJjság. júl. 6. [A gyufagyárról. Képekkel.] 200 000 vendéget vár az ünnepi játékokra a Tiszaparti metropolis. Népszava, júl. 6. Nagy az érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Népszabadság, júl. 6. Nagy nyugati érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Magyar Nemzet, júL 6. tört. Murát azonnal harcba elfogadott véleménye szerint indul. A nagyvezért sátor- a Brankovics György az erban Mara egyedül marad. keü operaművészet realista Nemsokára szerb katonák fejlődésének csúcspontja. Bár rontanak be a sátorba, majd vannak benne törések, aszöbehozzák a halálosan megsebesült Brankovics Györgyöt is. aki még mielőtt bármit is mondana, meghal. Erkel művészetének csúcspontja Mit tanít erről az operáról a zenetörténet? A tudósok és esztéták általánosan veg sem mindenütt méltó a zenéhez, egészében véve a mű a magyar operairodalomnak egyik legnagyobb értéke és büszkesége. Nem sok operaszerző jutott el a reaEzerkétszáz cipőmodell Szombaton a budapesti könnyűipari pavilonban megnyílt az állami cipőipar 1964. évi mintakollekcióját bemutató kiállítás. Hat vállalat 1200 cipőmodelljét mutatják itt be, 6 a kollekciókban a pantonettől a bundacipőig a férfi-, női és gyermeki ábbelik sokféle változata megtalálható. A kollekció összeállításánál érvényesült az ipari és kereskedelmi szervek jó együttműködése, az öltözködési tanács, valamint a reskedelmi szervek, a nőtaá nács észrevételeit, a vásárlók panaszait és arra törekszenek, hogy a panaszok rövidesen megszűnjenek. Éppen ezért többféle, széles orrú, kényelmesebb sarkú, az egészségügyi követelményeknek megfelelő cipőt terveztek. Arra törekedtek, hogy javuljon a gyermekcipők minősége is. Növelték a serdülőkorú lányok és a kamaszfiúk számára készülő cipők választékát. Újdonságot jelentenek a bemutatott gyártmányfejlesztési divat- sportos jellegű férfi-, női és bizottság hathatós segítsége. Azonos kollekció készült a hazai vásárlók számára, a külkereskedelem pedig exlista kifejezésmódnak ahhoz portra ugyanazokat a model a gazdagságához és magasságához, amit Erkel elért a Brankovics Györgyben. leket rendelheti meg. A kollekció összeállításá- gyártani nál figyelembe veszik a ke- (MTI) gyermekcipők, amelyek amellett, hogy olcsók, az igényeknek és a divatirányzatnak is megfelelnek. Az őszitéli idényre vízhatlan, vulkanizált lábbeliket akarnak egy új eljárással. r Épülő városok A z ötéves terv idején, tehát még ebben az esztendőben és 1964-ben, nemcsak Szegeden, hanem az ország valamennyi nagyobb városában jelentős építkezések folynak. Több városunk van még olyan kedvező helyzetben, mint Szeged: valóságos rekonstrukción, megújuláson mennek át folyamatosan. A most folyó építkezések szinte mindenütt egy-egy széles városfejlesztési program részeként valósulnak meg. Több helyen építenek teljesen új városnegyedeket, modern üzletházakat és művelődési intézményeket, s egész városközpontokat is újjávarázsolnak a tervezők által kidolgozott majd elfogadott nagyarányú tervek szerint. Ezek az építkezések abban is jelentősek, hogy beleillenek a hatalmas lakásépítési és településfejlesztési programba, melyet pártunk és kormányunk a következő tíz-tizenöt esztendőre meghirdetett. Ha más vidéki városokba ellátogatunk, bizonyára mi, szegediek is úgy járunk, mint akik hozzánk érkeznek: meglepődnek, hogy utcák fiatalodtak meg, épültek újjá, paloták nőttek ki. a földből gyomos házhelyeken. Ez is éppen olyan nagy öröm, mint mikor az Ogyessza városrészben fölhúznak egy-egy új emeletet, hiszen mindmind annak a bizonyítéka, hogy rohamos tempóban fejlődik a vidék is, s szinte az egész ország arculata megfiatalodik, mindig szebb, mindig változatosabb lesz. Képeinken vidéiki városok fejlesztésének egyegy kiemelkedő építészeti alkotását mutatjuk be, a LAKÖTERV grafikai műhelyében készült makettek alapján. Az ózdi filmszínház makettje. A szép díszítésű, egyszerű stílusú kezdik alapozni. Tervezője Lőrincz József. épületet 1964-ben Modern magasépületekből áll majd a veszprémi Kiss Lajos lakótelep, melyhez a lakóházakon kívül diákszálló és áruház is csatlakozik. A monumentális építészeti együttest Márton István tervezte. Székesfehérvár városképét emeli majd a képen látható üzletház, mely ugyanúgy egyszintes, mint a szegcdi lesz, és csupa-csupa üveg uralja a homlokzatát. Tervezője: Hervay Hugó.