Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

Vasárnap, 1963. július 88. DÉL-MAGYARORSZÁG Szegeden megnyílt az országos őszibarack-kiállítás Losoncii Pál földmfly'tsütyj wtwtsflw •átiitu a wagrír flsiilaracfckultúra k magasló sikereit Losonczi Pál földművelésügyi miniszter megnyitja a kiállítást A gyümölcstermesztés és a kereskedelem szakembereinele közel féléves jó munkája eredményeként szombaton délelőtt 11 órakor megnyílt Szegeden az első országos őszibarack-kiállítás. Űj magyar mezőgazdasági kultúra mutatkozik Itt be, melyet már a szocialista építőmunka alkotó ereje hozott létre. A magyar őszibarackkultúra e nagyszerű seregszemléjét Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg. A kiállítás színhelye — a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Klauzál téri székházának kultúrterme — az ünnepi megnyitó alkalmából zsúfolásig megtelt közönséggel. A földművelésügyi miniszter a kiállítást köszöntő beszédében kifejezés; e juttatta elismerését a d( • magyarországi, elsősorban a szegedi járás dolgozó parasztjait, a Buda vidéki, a Baranya megyei, a Bács-Kiskun megyei, a Pécs környéki és a Békés megyei termelők jó munkája iránt, mellyel kimagasló, új növénykultúrát teremtettek hazánkban. — Ez a kiállítás — mondotta többek között a földművelésügyi miniszter — nagyszerű bizonyítéka annak. hogy dolgozó parasztságunk az egyéni életből nemcsak a földet, gazdasági felszerelését vitte a közösbe, hanem behozta szorgalmát, tudását, szivét és lelkiismeretét is. Erről legszemléletesebben ez a kiállítás is tanúskodik. Az ünnepélyes megnyitó után a miniszter és kísérete, valamint az érdeklődő közönség megtekintette akiállítást, melyen a jelenleg érő őszibarackfajták közül tizenkettőt, és az új fajtajelölt hibridek közül pedig közel harmincat mutattak be az ország legkülönbözőbb vidékeiről összesereglett állami gazdaságok és szövetkezetek termelői. Különös feltűnést keltettek a T—l-es, a T—2es és a T—x fajtajelöltek, melyeknek kinemesítésével a szegedi Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet foglalkozik. Első alkalom, hogy a magyar termelők és a fogyasztóközönség a konkurrencia, a külföldi termelök termését is láthatja. A HUNGAROFRUKT olasz, francia, görög és spanyol őszibarackfajtákat is hozott a kiállításra. A látogatók első véleménye az volt: ami a termelést illeti, nincs okunk a félelemre. A külföldi konkurrenciától viszont még nagyon sokat tanulhatunk a csomagolástechnikában és a kereskedelmi munkában egyaránt. A kiállítás augusztus 4-ig tartja nyitva kapuit HAT HÓNAP - 600 ezer forint A szegediek társadalmi munkával szépítik városukat Az élen a 111. kerület A városi tanács végrehajtó bizottsága a kerületi tanácsok között társadalmi munkaversenyt hirdetett. A munkák értékelésére állandó bizottságot hívtak életre. Játszóterek A kerületi tanácsoknál ezekben a napokban vették számba, hány ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a terület lakói. A munkaverseny állásáról érdeklődve a kerületi tanácsok titkárait kerestük fel. Dr. Bödő István, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára arról adott számot, hogy 1963 első fél évében a kerület lakói 166 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A kerület általános iskoláiban és óvodáiban a szülők munkaidő után kijavították a játszószereket, a berendezést, s kisebb-nagyobb munkákat végeztek el, ennek összértéke 33 ezer forint. A Bécsi körút, valamint a Bérkert utca kövezetének felszedésénél jelentős társadalmi munkát végeztek a környék lakói. Ezenkívül az Ogyessza körutat egyengették. Az Anna-kúti büfé lebontásánál is sok társadalmi munkás vett részt. Idén télen a társadalmi hómunkások közel 35 ezer forint értékű munkát végeztek. Utak és járdák Kerepesi József, a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára szép eredményről számolt be. Az első fél évben 234 ezer forint értékű munkával csinosították a lakók városrészüket. Legjelentősebb társadalmi munka a II. kerületben a Szilléri sugárút kőburkolatának felszedése volt. Ekkor jelentősen bővül a vízhá43 ezer forint értékű munkát végzett a lakosság. Idén a Körtöltés soron, a Duda és a Kürt utcában, a Fenyves lejtősoron és Petőfitelepen a 4-es utcában mintegy 700 méter vízvezetéket fektettek le, s az ehhez szükséges árkot a felsorolt utcák lakói ásták ki, majd csőfektetés után befedték. Az Árvíz és a Francia utca tégla gyalogjárdáját is az itt lakók szedték fel. A felszedett téglákból a petőfi- és új-petőfi-, valamint a béketelepi lakosok új járdát hoztak létre, és a meglévőket javították. A kerületben is jelentős összegű társadalmi munkát végeztek a szülők az általános iskolák és az óvodák csinosításánál. A II. kerületi tanács 1963-ra 270 ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett. Az előbb felsoroltakból kiderül, hogy a kerület lakossága lelkes munkával ezt az összeget év végére jelentősen túlteljesíti. A jobb vízhálózatért Az eddigi állapot szerint a kerületek között folyó társadalmi munkaversenyben a III. kerületi tanács vezet Markos Károly, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondotta, hogy az első fél évben 263 ezer forint értékű társadalmi munkát könyveltek el. Az összeg megoszlása a következő: az utak, gyalogjárdák javításánál, útburkolat felszedésénél 65 ezer forint értékű a társadalmi munka. A házak előtti parkosítást 70 ezer íoúntra becsípték. Idén lózat Alsóvároson és a Szél utcában. Az itt már eddig végzett társadalmi munkák értéke 18 ezer forint. A III. kerületi tanács jelentős összeget könyvelhetett el a szülők áldozatkészségéből, hiszen a kerület iskoláiban több mint 70, óvodáiban pedig közel 40 ezer forint értkű munkát végeztek a szülők. H. Zs. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 18. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 18. ülésszakáról az alábbi közleményt adták ki: Július 24—26-án Moszkvában megtartotta 18. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagországok — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió — küldöttségei. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka gyakorlati intézkedéseket dolgozott ki azoknak az ajánlásoknak a megvalósítására, amelyeket a KGST-tagországokban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek értekezlete tett. Ezeket az ajánlásokat a végrehajtó bizottság ama beszámolója alapján dolgozták ki, amely a KGST-tagországokban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek 1962. júniusi értekezletén hozott határozatok valóra váltásával foglalkozott. Az ülésszak határozatot hozott arról, hogy a tanács új állandó bizottságokat — rádiótechnikai és elektronikaiipari, valamint geológiai bizottságot — állít fel, továbbá, hogy a könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottságot két önálló, könnyűipari bizottsággá és élelmiszeripari bizottsággá alakítják át Az ülésszak szívélyes légkörben, a testvéri barátság szellemében végezte munkáját. (MTI) Ülést tartott a KGST végrehajtó bizottsága Július 26-án Moszkvában megtartotta 8. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsénak végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság elfogadta a KGST-tagországokban működő kommunista ós munkáspártok első titkárainak és a tagországok államfőinek értekezletén hozott ajánlások és a tanács július £4—26-án Moszkvában megtartott 18. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. (MTI) A Varsói Szerződésben részt vevő áfóamok politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági, együttműködési kölcsönös segélynyújtási szerződés tagállamai politikai tanácskozó testülete 1963. július 26-án Moszkvában megtartotta soronlevő ülését. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Komumnista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnökhelyettese és Dobri Dzsurov, nemzetvédelmi miniszter; A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes; A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Willi Stoph, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, KarlHeinz Hoffmann nemzetvédelmi miniszter és Ottó Winzer, a külügyminiszter első helyettese; A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Zenon Kliszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára és Marian Spychalski, nemzetvédelmi miniszter; A Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az RNK államtanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Amil Bodnaras, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gaston Marin, az állami tervbizottság elnöke, León ti n Salajan, a fegyveres erők minisztere és Corneliu Menescu külügyminiszter; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, A. Gromiko, külügyminiszter és Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CSSZK elnöke, Villám Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese és Bohvmir Lomsky, nemzetvédelmi miniszter. A politikai tanácskozó testület ülésén megvizsgálták a varsói szerződésben résztvevő államok fegyveres erőinek helyzetével kapcsolatos problémákat Erről a tárgyról Grecsko marsall, a varsói szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka tartott beszámolót. A kérdések megvitatása, a lezajlott eszmecsere eredményeképpen a testület határozatokat fogadott el. A politikai tanácskozó testület megbeszélései a kölcsönös megértés és a teljes egyöntetűség légkörében zajlottak le. (MTI) Megzabolázzák a rakoncátlan országhatárt Hárommillió köbméteres víztárolót építenek az Ipolynál sok majd minden évben kárt okoz. Százötven kilométer hoszszan az Ipoly folyó a határ Magyarország és Csehszlovákia között. A szeszélyes fo- Északi oldalán, a délszlovályó, amikor hegyhátakról le- klal falvak szövetkezeti gazzuduló jég és hólé megduz- daságainak majdnem 15 000, zasztja tekergös és rendezet- déli oldalán a Nógrád megyei len medrét, termelőszövetkezeti falvakMagyar hajók Norvégiának •f A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében most bocsátották vízre a norvég megrendelésre készül tengerjáró hajót. Einer Höv lingnek, Norvégia képviselőjének annyira megtetszett az 1400 tonnás tengerjáró hajó hogy további ötöl rendelt. Képünk az új hajó vízre bocsátásakor készült. nak több mint 10 000 holdnyi területét fenyegeti, azért rendezése évek óta megoldásra váró problémája a két országnak. A legérdekeltebb két szomszédos terület, Nógrád megye, valamint a középszlovákiai besztercei kerület tanácsa és egyéb szervei hamarosan hozzálátnak az Ipoly szabályozásához. Már az idén 16 millió forint áll a Nógrád megyei tanács rendelkezésére erre a célra. Legelőször mintegy hárommillió köbméteres víztárolót építenek Mihálygergénél. A tároló 1965-ben már napi 5000 köbméter vizet ad Salgótarjánnak. A folyó szabályozására és a mihálygergel tároló feltöltésére épülő parti vízkiviteli munkálatok megkezdődtek. Az árterület rendezésére, körülbelül húsz kilométeres szakaszon, most készül a részletes beruházási program. A munka a Csehszlovák hatóságokkal egyeztetett, közösen elfogadott terv szerint, az együttesen kijelölt folyószakaszon kezdődik meg.