Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. Július 2R @ik keink lüi izltangja. Restelkedés A Képes Újság legújabb számában olvastuk: Erősen restellem a dolgot, ezért, íme, nyilvánosan meg­pirongatom magamat. Betéve tudom a nemrég befejezett labdarúgó-bajnok­ság számottevő eseményeit Még idegeimben vannak a pompás mérkőzések izgal­mai, és a csapnivaló mérkő­zések bosszúságai. Nem fe­lejtettem el, micsoda nehéz szögből lőtte egyik gólját a kitűnő Sándor Csikar. Kép­zeletemben ma is eleven a győri ETO-beli Adrigán egyik becsúszó szerelése. Mérkőzésről mérkőzésre a legnagyobb figyelemmel kö­vettem a fiatal Vasas-csatár, Bozó fejlődését. Bozó kinőtt az utánpótlásból, helyet har­colt ki magának a nagy csa­patban. Tudom ezt és nem győzök örvendezni neki. Ámde nem tudtam arról, hogy egy harminc esztendős magyar tudós, Domokos Gá­bor, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet munka­társa, körülbelül ennek a lab­darúgó idénynek a végefelé, elkészült kandidátusi érte­kezésével, amelyben saját felfedezését tárgyalta, ezt az értekezést a bíráló bizottság elfogadta, és annyira kima­gaslónak találta, hogy Domo­kos Gábornak a kandidátusi fokozat mellőzésével mind­járt »a fizikai tudományok doktora* címet adta. Azt sem tudtam, hogy ez a java futballistáinknál fiatalabb tudós, az atomfizika világ­nagyságainak figyelmétől ki­sért előadásokat tartott Ber­linben, Varsóban, Moszkvá­ban, Prágában, Genfben. Nem tudtam arról, hogy Blohincev akadémikus, Le­nin-díjas szovjet tudós az Izvesztyijában méltatta Do­mokos felfedezéseinek jelen­tőségét És azt sem tudtam, hogy Domokos Gábor tagja a dubnai atomkutató dele­gációjának, amely amerikai meghívásra Stanfordba uta­zott. Honnét is tudtam volna minderről, ha nem olvasom el a szegedi újságból, a Dél­Magyarországból. De mert elolvastam, restelkedem. Bi­zony arról is tudnom kel­lett volna, hogy Domokos Gábor bekerült -az első csa­patba* Én ls pirulók, ha ar­ra gondolok, mennyire tö­kéletlen és korszerűtlen a mi érzékünk a szenzációk iránt. Gólok és rekordok hányszor legyezgetik nemzeti hiúságunkat... A szurkolás zajos izgalmában pedig néha nem vesszük észre az olyan szenzációkat, mint például Domokos Gábor világraszóló teljesítménye az emberiség jövőjéért vívott küzdelem arénájában. Horváth József Munkaerő, munkaerő... A Szovjetunióban olyan nagy a munkaerő kereslet, hogy a munkaerőfelvételi hirdetmények olykor minden más hirdetést kiszorítanak a lapok hasábjairól. Csupán a főiskolai és technikumi fel­vételi hirdetmények konku­rálnak velük. Vállalatok, üze­mek mérnököket, szakmun­kásokat, tisztviselőket keres­nek. Csupán a Sztrojityelnaja Gazeta 50-nél több ilyen hir­detményt közölt július 12-i számában. A legkülönbözőbb szakmá­jú építőipari dolgozókat ke­resnek a kazahsztáni öntöző­rendszerek, a szibériai bratszki vízierőmű, az észak­krími csatorna stb. építkezé­sére. A jelentkezők nagy összegű egyszerű pénzsegély­ben részesülnek és munka­helyükön lakást kapnak. Bodapesttöl Buenos Airesíg Tetemes mennyiségű gom­bostű kerül forgalomba. Négy éve 50 tonnányit gyártottak, az idén pedig -mindössze* 36,5 tonna a hazai gombostű termelés. E súlyban — gyor­san ki lehet számítani — 401.5 millió gombostű van, amit, ha egymás után hosz­szába el helyeznének, a gom­bostű-csík Budapesttől Bue­nos Airesig érne. KIL Az üzemegység központ­jában csak Kovács József szőlész-technikust találtam, pedig sokan voltak a kör­nyéken. A sűrű, másfél mé­ter magas szőlőhártyák azon­ban mindent, mindenkit el­takarnak már ilyenkor. A pusztaszeri gazdaság közis­merten kimagasló szőlőter­mesztési eredményei után az embereket kerestem, akikről alig tudtunk eddig többet annál, hogy két ifjúsági bri­gád kivételével valameny­nyien szocialista munkabri­gádban dolgoznak. S a legtöbb csapat már nem először, hanem harmad­szorra is kiérdemelte a büsz­ke címet. Czinege Regina szocialista brigádjához akar­tam menni a kisteleki határ­ba, közben azonban a tech­nikus annyi jót mesélt Sza­bó Marika szocialista brigád­járói, hogy nem kerülhet­tem el őket. Csendes szóval Buja körtefa árnyékában kilenc fiatal lánnyal kezdő­dött a beszélgetés. Egészen fiatalok, s mégis már 1961— 62-ben szocialista brigád cí­met nyertek. Faggattam őket, mit is vállaltak erre az esztendőre, a szocialista cím megtartásáért? A máskor nyelves, hangos lányok most csendesek, ki­mértek voltak. Szabó Mari­C LÁ A Hortobágy - délibáb nélkül A híres Hortobágy, a esf­hósok és a délibáb hazája egyre jobban megváltozik. A rideg pusztából mind na­gyobb területet hódítanak el a környező falvak és mező­városok, valamint a Keleti Főcsatorna, amely az életet adó vizet szállítja. A régeb­ben teljesen száraz síkságon ma a Hortobágyi Állami Gaz­daság öntözött szántó- és rizsföldjei, sok ezer holdnyi öntözött legelői zöldellnek, s halastavak borítanak el nagy területeket. A Hortobágy gaz­dag állatállományán kívül je­lentős a korszerű gépekkel folytatott növénytermesztés. A puszta még ma is megle­vő híre és romantikája éven­ként többszázezer turistát vonz, így a Hortobágy az or­szág leglátogatottabb idegen­forgalmi helyei közé tartozik. Érdekes és gazdag vidék, amely az alkotómunka nyo­mán megszűnt sivár pusztá­nak lenni. mmé Az új Hortobágy, háttérben a rövidesen megnyíló hatemeletes hajdúszoboszlói SZOT­üdülő , kának segíteni is kellett, hogy elsorolhassa a vállalást. — Termelési tervünket 6 százalékkal túl fogjuk telje­síteni, s ezzel 36 ezer 700 forint terven felüli nyeresé­get biztosítunk a gazdaság­nak. Azután még szó esett a lelkiismeretes anyagtakaré­kosságról, arról, hogy a csa­patban egész évben senki sem követ el fegyelmi vét­séget, s hogy mint máskor, idén is ismeretlen fogalom marad az igazolatlan hiány­zás. Munkavédelmi őrséget tartanak s biztosítják a bal­esetmentes munkát. Szó volt még filmek közös látogatá­sáról, újságolvasásról is. S mint a fiatal brigádvezető mondta, ez nagyjából mind megvan. Csak addig... Később életcélok, elképzelt jövők, sorsok kerültek napi­rendre. Azonnal éreztem, ne­héz kérdés ez. Ügy láttam, mondanák is meg nem is. Végül Gyapjas Ilonka, ter­metes szőke lány szólt a bri­gád nevében. — Itt nemigen marad kö­zülünk senki. Itt csak addig dolgoznak a lányok, amíg lányok. Mindenkinek eljön egyszer a jövendőbelije, az­tán itthagyja a szőlőt. Megtudtam azt is, hogy a kirepülésre éppen most Sza­bó Marika brigádvezető ké­szül, neki már karikagyűrűs vőlegénye van. Ha meglesz az esküvője, más vezetőt vá­laszthatnak maguknak a lá­nyok. Kutatom az okokat, s ne­hezen oldódik a szerénység alatt lapuló bizalmatlanság. A felgyői állami gazdaság­nak a pusztaszeri üzemegy­sége, ahol most vagyunk, immár lassan tíz éve, hogy megvan — eleinte borforgal­mi célgazdaság volt —, de állandó munkás-törzsgárdája még ma sincs. Senki sem, mint ahogy ezek a lányok sem gondolt itt még arra, hogy egyszer majd innen búcsúztatják el nyugdíjba. Gyapjas Ica, Somodi Erzsé­bet, Baranyai Erzsébet, meg Korom Eszti boncolgatják az ügyet. Amit mondtak, így jegyeztem fel sommázva: nincs itt semmi, ami ide kötné ezeket a fiatalokat, ök ugyan évről évre teljesítik a szocialista brigád cím köve­telményeit, de ezért nem va­lami nagy megbecsülésben van részük. Miért mindig segédmunkások ? A fizetés sem olyan, hogy azzal egy életre meg lehetne elégedni. Ok valamennyien segédmunkások, 5600 forint­tól 7 ezer forintig megy a tavaszi szőlőmunkáktól taka­rásig a keresetük. Amolyan 800 forintos havi átlag ez, mely egy mai fiatalnak, amikor elhagyja az iskolát, még elég lehet, de ahogy kö­zeledik a felnőtt kor felé, egyre kevesebb. Márpedig — A pusztán nem ritka a régi ruhába öltözött csikós és a modern mezőgazdasági repülőgép találkozása Burai Zsiga és népi zenekara szórakoztatja a hortobágyi csárda vidám vendégeit kedvelt ez kiderült a beszélgetés kapcsán — eddig így volt: aki segédmunkásként jött ide, az annak is marad -örökre*. Száz dolgozó közül — meg­közelítően ennyien dolgoz­nak a brigádokban — még egyetlen egy szőlész szak­munkás sincs. Legalább is Kovács József technikus — aki egyben most üzemegy­ségvezető-helyettes is — nem tud arról, hogy akár­csak egy szakmunkás is len­ne. Pedig a szakmunkások­nak már a tsz-ekben is 5— 10 százalékkal magasabb fi­zetés jár. Ezek a fiatalok most sze­retnének szórakozni is, mert most fiatalok. A gazdaság azonban semmit sem tett még ezért. A szőlőtelepen több fiatal dolgozik, mint a falu három tsz-ében együttvéve. Itt még sincs KISZ-szervezet. Soha senki nem is gondolt még arra, hogy meg kellene alakítani. Beszélnek, most már egy­más szavába is belevágnak a lányok. Kiderül az is, hogy itt Pusztaszeren mo6t már jobb a fiataloknak a tsz­ekben. Például a Petőfi Tsz­ből nyári táborozásra is el­járnák a fiatalok, van pén­ze az ottani KISZ-sterve­zetnek arra, hogy jutalmaz­za azokat, akik megérdem­lik. Természetesen a tsz-ve­zetőségé és a pártszervezeté a nagyobb érdem. Itt a sző­lőgazdaságban pedig ilyes­miről még sohasem esett szó. Jutalomüdülés? Ez is­meretlen fogalom. pedig ezek a lányok már arra is kíváncsiak lennének, hogy mi van a falu határán túl. Törődjenek velük ! Szabó Marika szocialista brigádjából négyen már a Petőfi Tsz KlSZ-szervezeté­be léptek. Ott rendszeresen tartanak klubestéket is, be­szélgetni és néha táncolni is lehet. Különben évente csak jelesebb ünnepekkor jutnak el egy-egy bálba. Igazuk van abban, hogy ez nagyon ké­vés. A brigád kimozdult a hű­vösből, abbamaradt a be­szélgetés. A technikus pa­naszkodott még, hogy lassan­ként állandósul a munka­erőgond. Pedig a szőlők jó része még termőre sem for­dult. Aztán szóba kerülnek még egyszer a gazdaság ed­digi termelési sikerei. Se szeri, se száma a 90—100, sőt 150 mázsás hektáron­kénti terméseredményeknek. S ez már világszínvonalat jelent! Szabó Marikáék, és a töb­bi szocialista brigádok által termelt szőlő minden ősszel Prágától Berlinig, Hambur­gig és Varsóig is eljut. & ez mindenképpen igazi szo­cialista munkát jelez. De az már egyáltalán nem jól van, hogy nem törődnek eléggé a gazdaságban a szerény, mun­kaszerető fiatalokkal. Csépi József Hatvanfele új gép az állattenyésztés segítésére Gépesítési és állattenyész­tési szakemberekből állattar­tásfejlesztési bizottság ala­kult a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. Az állatte­nyésztés gépesítése — ami­nek világszerte sok a meg­oldatlan problémája — ná­lunk négy-öt évvel maradt el a növénytermesztés mögött. A bizottság feladata: kidol­gozni az állattartás gépesíté­sének irányelveit és prog­ramját, s összefogni az ezzel kapcsolatos kísérleteket, vizsgálatokat A bizottság megállapította, hogy az állattenyésztés jelen­legi technológiai rendszerei­hez 1965-ig milyen új^bb gé­peket kell tervezni, gyártani és minősíteni. Mintegy 60 féle gépet, berendezést irá­nyoztak elő, közöttük külön­böző kiskocsikat az épületen belüli szállításra, továbbá száraztakarmánykeverő gé­pet, vezetékes fejőgépet, to­jásfertőtlenítőt és átvilágítót, etető-itató berendezést a ví­ziszárnyas-telepekre és sok egyéb gépet. Három hetei éltek a tenger mélyén Legelő birkanyáj a Hortobágyi AilaflM Gazdaság földjén Jacques-Yves Cousteau l francia mélytengeri kutató hét társával együtt három hetet élt vízalatti -házban* a Vörös-tenger mélyén, 10 méterrel a tengerszint alatt. A rendkívül érdekes kísérlet­ről James Dugan, Cousteau egyik munkatársa számolt be Philadelphiában, a mélyten­geri kutatásokkal foglalkozó társaság kongresszusán. Cousteau és társai napon­ta öt órát töltöttek -házon kí­vül*, aqualung berendezéssel a tenger fenekén. Idejük többi részét az öt helyiségből álló, teljesen izolált búvár­harangban élték le. Levegőt és táplálékot a külvilágból, a víz felszínéről juttattak »e hozzájuk,

Next

/
Thumbnails
Contents