Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK1 ViL-MAmmm AMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 175. szám Ara: 70 fillér Vasárnap. 1963. július 28. Kádár János elvtárs hazaindult Moszkvából Apró Antal elvtárs hazaérkezett Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Jánossal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes is. A szovjet főváros kijevi-pályaudvarán Kádár Jáno6 búcsúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Ugyancsak szombaton utazott haza. Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki szintén részt vett a KGST-értekezlet munkájában. MEGNYÍLT AZ ŐSZIBARACKKIÁLLÍTÁS HAT HÖNAP — 600 EZER FORINT JŐ A KÖZREND MEGZABOLÁZZÁK A RAKONCÁTLAN ORSZÁGHATÁRT Pált- és korinányvezetSk a szabadtéri játékok tegnap esti előadásán Kállai Gyula elvtárs nyilatkozott a játékokról A szabadtéri játékok tegnap, szombat esti előadását megtekintette a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány több vezetője is. Megjelentek a Brankovics György előadásán Fehér Lajos és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A szünetben Kállai Gyula elvtárs nyilatkozott a játékökről a Dél-Magyarotszág és az MTI munkatársának. (Nyilatkozatát lapunk 5, éitieián kőzöijúkj (Mebmann BHa felvételei) Fc4s6 képünkön: Győri Imre, Perjéffl László. Féhér Lajos és Komócsin Zoltán az előadás szünetében Kádári Gyula a szünetben felkereste az opera főszereplőit öltözőikben. Alsó képünkön KáHai Gyuláné, Nimandy József, Fodor János és Kállai Gyula Olasz ifjúsági küldöttség érkezett Szegedre Tegnap, szombaton a reggeli órákban olasz ifjúsági küldöttség érkezett Szegedre. Az Olasz Szocialista Ifjúsági Szövetség képviselőit Dino Fioriellot, a szövetség Központi Vezetőségének másodtitkárát, Bruno Krimit, a Conquista című lap munkatársát, Renato Takkonit, a szövetség lombardiai kerül® tének titkárát és Vito Consotit, a szövetség Központi V® zetöségének tagját — Szeg® den a megyei pártbizottságon Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei je és a megyei KISZ-bizottság vezető munkatársai f® gadták. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó küldöttséget szegedi útjára elkísérte Szűts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának alelnöke és Eredics László, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának titkára. A küldöttség a délelőtti órákban a makói Lenin Tszbe látogatott él, délután Szegeden az őszibarack-kiállítást tekintette meg, este p® dig a szabadtéri játékok alőARFÁMB MSti RÉFIÖT Harriman és Hailsham elutazott Moszkvából Averell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettes és Lord Hailsham tud® mányos ügyekkel megbízott angol miniszter — az Egy® sült Államok elnökének és Nagy-Britannia miniszterelnökének a moszkvai háromj hatalmi tárgyalásokon részt vett különleges megbízottai — szombaton tanácsadóikkal együtt elutaztak a szovjet I fővárosból. | A két diplomata még iaaoiahakm baza m érkezett. KÖZLEMÉNY a KGST-országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányf őinek tanácskozásáról Moszkvában 1963. július 24—26-ig tanácskozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaiban működő kommunista és munkáspártok Központi Bizottságainak első titkárai, és ezeknek az országoknak a kormányfői. A tanácskozás munkájában részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságainak első titkárai, a nevezett országok kormányfői. A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a KGST végrehajtó bizottságának beszámolóját az 1962. júniusi tanácskozáson h® zott határozatok megvalósításával kapcs® latban végzett munkáról és megvitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait Az élet maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont következtetes helyességét arról, hogy a szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzelj gazdaságok közelebbhozását. A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962 júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént. az első lépés a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kibővítésére, és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság, a szuverénitás szigorú betartása, az elvtársias, kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszernek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok sziiardan tartják az elsőbbséget a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. így például a KGST-országok villanyáram-termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal, cementtermelése 10,2 százalókkal, műanyag-termelése 20,7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi, műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek, különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a barnaszéntermelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cellulóz®kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962 júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében; a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről, megegyezés szül® tett a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízi erőmű tervezésében való együttműködésről; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízi erőmű építéséről. A Szovjetunió és KGST-országok többsége között — a kingiszeppi íoszforitbánya építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése a valuta-, a pénz- és bankügyek területén. Megszervezték a Nemzetközi Szabványügyi Intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság-olajvezeték csehszlovákiai ós magyarországi szakaszait. A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamos energia szállítását a Szovjetunióból Magyarországba. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelő-energetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra, ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket jgényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról taoúefcpd&i bqgx 9 nec^fittoa szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva: ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkai megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. A KGST-tagországok nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon öszsze nemzetközi értekezletet a keresked® lem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elős® gítette a KGST— mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektiv szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. A KGST-tagországok kétoldalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkozó elgondolásaikat és hoszszútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek összehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra v® natkozólag az a legfontosabb feladat, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szak® sítását és kooperációját. A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializálásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamosenergia-, nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abból kell kiindulni. hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység s a korszerű tudomány és technika vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb megszervezése alapján szüntelenül javuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értekezlet résztvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra (1966—1970) vonatkozó tervek összehangolásának határidőit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és nyersanyagszükségleteinek kielégítéséhez szükséges mezőgazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGST-tagországnak a mezőgazdaság fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagi, technikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet megvizsgált a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet résztvevői internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy a proletárinternacionalizmus elvei alapján valamennyi ország belső erőforrásait és leh® tőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését, egységük és öszszefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés sp® cializálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfontosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség. a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő nézeteinek teljes azonossága ?