Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

Szerda, 1983. Július 24. DÉL-MAGYARORSZÁG AZ UJ TANTERV ELŐTT A szegedi iskolák tavaly végzett munkájáról A múlt tanévben kezdő­dött el tulajdonképpen az iskolareform megvalósítása. Ezért különösen fontos, hogy a szegedi iskolák mi­lyen eredményeket értek el az oktató-nevelő munkában, s milyen hiányosságok hátrál­tatják még a fejlődést. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága nemcsak megtárgyalta az 1962 63-as tanév munká­ját, hanem a helyzetet fel­mérve, megfelelő határozato­kat is hozott, mivel a jövő tanévben már sor kerül az új tantervek és a nevelési tervek bevezetésére. Jó tanulmányi eredmények A szegedi iskolában ele­gendő számú nevelő dolgo­zik, néhány szaktárgyban azonban pedagógus hiány van. Kevés a palitechnikus, az orosz, a matematika és a testnevelő szakos tanár. A gyógypedagógiai szakos ta­nárok száma sem elegendő. •Néhány év óta viszont a kel­leténél több a biológia és a magyar tanárok száma. A jövőben a megüresedő stá­tusokat szigorúan csak a szükséges szaktanárokkal töltik be Az általános iskolák tan­évvégi tanulmányi átlaga 3,8, a félévi eredményhez ké­pest lényeges javulást mu­tat. Különösen a tanárképző főiskola gyakorlójában, a Zrínyi Ilona, a Dózsa György és a Madách utcai általános iskolában értek el szép ered­ményt. A középiskolák ta­nulmányi átlaga 3,4, de en­nél jobb a húsipari techni­kumé, a Ságvári és a Rad­nóti gimnáziumé. A szakfel­ügyeletre és az általános ta­nulmányi felügyeletre vár a feladat, hogy a következő tanévben segítséget nyújtson a gyengébb eredményt elérő iskolák nevelői számára. Az első osztályosok A Rózsa Ferenc és a Tö­mörkény István gimnázium­ban a múlt tanévben igen nagy nehézségek mutatkoz­tak az első osztályosok taní­tásával kapcsolatban. Egy­egy osztályba különösen nagy számban kerültek ösz­sze meglehetősen gyenge elő­menetelő tanulók. A kérdé­ses osztályokban az eredmé­nyek év végére lényegesen megjavultak ugyan, de ha időben felfigyelnek a jelen­ségre, elkerülhető lett volna a baj. Az 1963/64-es tanév kezde­tén a szegedi középiskolák­ban összesen 47 első osztály nyílik. A beiratkozott tanu­lók száma 1801. A múlt tan­év végén 1343 nyolcadik osz­tályos tanuló végzett az ál­talános iskolákban, s közü­lük 883-an iratkoztak be kö­zépiskolába. Minden gyere­ket, aki eredményesen fe­jezte be általános iskolai ta­nulmányait és továbbtanu­lásra jelentkezett, felvették a gimnázium első osztályába. A nyolcadik osztályt vég­zett, de középiskolai tovább­tanulásra nem jelentkező fiatalok ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tanulók, s to­vábbképző iskolák, valamint a gyors- és gépíró iskolák növendékei lesznek. Arány­lag csak kevesen maradtak otthon. Még mindig nagy a zsúfoltság Az iskolareform célkitűzé­seinek megfelelően a szegedi iskolák is elsőrendű feladat­ként kezelték a közösségi nevelést. A tanévzáró érte­kezleteken elhangzott beszá­molók alapján megállapítha­tó, hogy az osztály- és iskola­közösségek fejlődése jó irányban haladt. A középis­kolai tanulók 89 százaléka tagja a KlSZ-szervezetek­nek. A megnövekedett tag­létszám megkívánja, hogy a KISZ tanácsadó tanárok munkáját valamennyi tanár, de különösképpen az osz­tályfőnökök segítsék. Az If­júság a szocializmusért moz­galomban egyes iskolák csaknem valamennyi tanuló­ja jelentkezett A társadal­mi munkákból szinte min­den diák kivette részét Az építőipari technikum tanulói például hatezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Jól haladt a gyakorlati oktatás mind az általános, mind a középiskolákban. A gyakorlati munka különösen az iskolai tanműhelyekben volt jó. A Radnóti Miklós gimnáziumban 9 tanuló ke­reskedő-eladói szakmában, a Rózsa Ferenc gimnáziumban 81 tanuló mezőgazdasági és különböző ipari szakmában, a Ságvári Endre gimnázium­ban 35 tanuló ipari szakmák­ban tett minősítő vizsgát. Az 1963/64-es tanévben a szak­középiskolai osztályok szá­ma, a már meglevők fejlő­dése mellett, egy közgazda­sági szakközépiskolai első osztállyal, és az ipari tanuló intézetben, egy mezőgazda­sági gépszerelő osztállyal bő­vül. A gimnáziumokban évről évre több tanuló iratkozik be, de a tantermek száma nem növekedett építkezéssel. A gimnáziumok zsúfoltsága kedvezőtlenül hatott az ok­tató-nevelő munkára. A Ró­mai körúton épülő új gimná­zium is csak átmenetileg ja­vít a helyzeten, ugyanis évenként már 10—12 tanuló­csoporttal növekszik a sze­gedi gimnáziumi tanulók száma. Újítók a termelőszövetkezetekben Nemzetkőzi konferencia a vasútépítésről A Szocialista Országok Nemzetközi Együttműködési Szervezetének egyik munka­bizottsága július 23 és au­gusztus 3 között Budapesten tartja konferenciáját A ta­nácskozáson a bolgár, a cseh­szlovák, a kínai, a lengyel, a német a román, a szovjet és a magyar szakemberek a vasútépítés és pályafenntar­tás gépesítéséről tárgyalnak. A konferenciát kedden Harmati Sándor MÁV vezér­igazgató-helyettes ünnepé­lyesen nyitotta meg a MÁV vezérigazgatóság kulturális termében. Bánhidán felszerelik hazánk legnagyobb energiatermelő gépegységét Magyarország legnagyobb áramtermelő gépegységét építik Bánhidán. Az Erőmű Beruházási Vállalatnál a következőket mondták az új létesítményről: — A régi bánhidai erőmű gépegységei elavultak, eze­ket hamarosan kikapcsolják az áramszolgáltatásból. Üj, nagyobb teljesítményű áramfejlesztőkre van szük­ség. Ezért magyar tervek alapi­ján elkezdtük — 650 millió forintos beruházással — egy 100 megawattos erőműrész­A belkereskedelemben is megindult a mozgalom a szocialista munka részlege, vállalata címért Az elmúlt években a keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozók körében is elterjedt a szocialistabrigád-mozgalom, s már több helyen kezde­ményezték a mozgalom ki­terjesztését. Ennek alapján a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének elnöksége keddi ülésén tárgyalta a szo­cialista munka részlege, vál­lalata címért kibontakozó verseny irányelveit. A szak­szervezet és a belkereske­delmi minisztérium helyesli ezeket a kezdeményezéseket cs úgy látja, hogy a mozgalom akkor tölti be hivatását, ha javul a ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari dolgozók magatartása a vásárlók iránt, minden vásárló megelége­detten távozik a kereskedel­mi, vagy vendéglátó egység­től. Az elnökség a belkereske­delmi minisztériummal együttesen — a SZOT elnök­ségének határozata alapján — kidolgozta a szocialista munka részlege, vállalata címért induló mozgalom bel­kereskedelmi irányelveit Eszerint ott indítható el ez a verseny, ahol a szocialista­brigád-mozgalom már meg­felelően elterjedt és ered­ményes volt. A vállalatoknál akkor indokolt a verseny a szocialista cím elnyeréséért, ha az arra al­kalmas egységek többségé­nek a címet már odaítélték és a többi egységek dolgozói­nak zöme is tagja a szocia­lista címet viselő, vagy azért versenyző brigádoknak. A mozgalom eredményeit a SZOT elnökségének irány­elvei szerint értékelik. A ke­reskedelemben a szocialista címet csak az az egység, vállalat nyerheti el, amelyik egyeidejűleg a kiváló címet ls elnyerte Az elnökség ha­tározatban kimondta, hogy a szocialista címért indí­tott versenyből kizárják azt az egységet, vállalatot, amelyet a fogyasztók meg­károsítása miatt megbün­tettek. Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Tausz János bel­kereskedelmi miniszter. leg építését. Az 57 méter magas kazán óránként 320 tonna, 570 fokos túlhevített gőzt szolgáltat. Kis kalória­tartalmú palaszén nfel fűthe­tő. A telepítésnél figyelem­be vettük a helyi adottságo­kat. Közel van a szénlelő­hely, s szakképzett elektro­mos szakemberekben sem lesz hiány. A régi erőmű munkásai veszik át az új létesítmény kezelését. A 22. számú Építőipari Vállalat 500 munkása már 1962 de­cembere óta dolgozik. Meg­kezdték az üzemi épületek munkálatait. Jövő év közepén a gépsze­relök is bekapcsolódnak az építkezésbe. 1965. december l-re elké­szül az új áramfejlesztő részleg, amely az ország áramszükségletének tizen­ötöd részét adja majd. T izennégy esztendővel ezelőtt Csepelről, a magyar munkásmoz­galom egyik régi, nagy fel­legvárából indult el útjára az ipari újítómozgalom. Az­óta a magyar ipar vala­mennyi világszínvonalat je­lentő termékében is jelen van a munkások, műszakiak, egyszerű dolgozók felbecsül­hetetlen értékű szellemi energiája. Mezőgazdaságunk átszer­vezésével lehetővé vált, hogy az újítómozgalom a falvak­ra is átterjedjen, s még több, olcsóbban előállított húsban, tejben, búzában, ta­karmányban, ipari nyers­anyagban kamatozzék a leg­jobb szövetkezeti gazdák okos találékonysága, lelemé­nyessége. Az Országos Talál­mányi Hivatal, a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­ge, a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a MEDOSZ már jó másfél évvel ezelőtt tanácskozott arról: miként lehetne az ipari újítómozga­lom mintájára, vagy ahhoz hasonlóan a termelőszövet­kezetekben megszervezni az újító dolgozó parasztok kö­zösségeit. Az ügy azonban az említett tanácskozás után egyidőre "elaludt-, míg az­tán a sajtó és a rádió közre adta az első hírt: a budapes­ti Rozmaring Tsz 1963. már­cius 18-án megalakította újítási bizottságát. Ezt kö­vetően június 14-én ünnepé­lyesen bejegyezték a tsz újítási naplójába az első há­rom újítást. Ezt a napot a Találmányi Hivatal, a Föld­művelésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront és a ME­DOSZ elnöksége és a fővá­rosi Rozmaring Tsz gazdái a termelőszövetkezeti újító­mozgalom születésnapjának szánták. A Rozmaring Tsz-ben le­hetőséget találtak arra is, hogy az újítók mun­káját érdemek szerint jutal­mazzák. Egy-egy újító a ter­melést kimagaslóan köny­nyítő és gyorsító módszeré­ért esetenként 10 ezer forint­nál is nagyobb tiszteletdíjat kaphat. A kezdeményezés érdeme tehát a budapestieké, a szö­vetkezeti újítómozgalom fel­virágoztatásában azonban nagy sikereket érhetnek el már a közeljövőben a sze­gedi, és a szegedi járás tsz­gazdái is. A mi szövetkeze­teink sincsenek híján az öt­letdús, állandóan ezermester­kedő parasztembereknek. S tegyük hozzá, a szövetkezeti mozgalomban most és a jö­vőben még milliónyi újíta­ni, felfedezni való akad. A fejlettebb nagyüzemi eljá­rások bevezetésében nagy fehér foltok, úgynevezett "Szűz területeké vannak. N agyon sok fáradhatat­lan szövetkezeti gaz­dáról tudunk, akik máris önzetlenül, számos újítással segítették a közös­séget, de mivel még nem áll a hátuk mögött szervezett újítómozgalom, így sokszor nagyértékű újításaik elkal­lódnak. S mert hiányzik a kellő anyagi megbecsülés is, maguk sem fordítanak újí­tásukra annyi gondot, mint kellene. Csak néhányat em­lítsünk: Kormány Antal, a tápéi Tiszatáj Tsz kerté­sze kidolgozta a zöldségfé­lék magjának ragasztott el­járású vetését. A magokat átlátszó papírlapokra, vona­lazott sablon felett cseppen­tett rozskovászba már télen felragasztják. S ha megérke­zik az alkalmas idő, elkészül­nek a melegágyak, szétterí­tik a papírhengereket, kevés földet szórnak rájuk, s kész a vetés. így a tavaszi mun­kacsúcsok egy részét messzi előre "bevihetiké a télbe, másrészt tüzdelés nélkül is egyenletesen fejlődő szép palántákat nyernek. Válo­gatás nélkül könnyen, gyor­san szedhetik, ültethetik azokat Dr. Juhász István, a kü­bekházi Sarló-Kalapács Tsz mezőgazdásza a búzater­mesztésnél a közvetett mélyművelésben alkalmazott jó, új gyakorlati módszere­ket. Ezek nagy termésnöve­lő hatással vannak nemcsak a kalászosokra, hanem a réti agyagtalajokon termesztett kapás növényekre is. A rú­zsai Napsugár Tsz-ben szer­kesztették meg az első spirá­lis rugótesteken alapuló cső­kutakat, melyeknek az a nagy előnyük a régiekkel szem­ben, hogy nemcsak régi fo­lyami kavicságyakból, ha­nem aprószemcsés homokból is felveszik a növények szá­mára életet jelentő vizet. Bakson a vemhes kocák fialtatásának előkészítésé­ben alkalmaztak új takarmá­nyozási eljárást. E módszer bevezetése óta a tsz-ben szin­te ismeretlen a malacelhul­lás. A kismalacok olyan erőben jönnek a világra, hogy a mostohább tartási körülményeket is jól elvisel­hetik. Pusztaszeren a gaz­daságos pecsenyekacsa-neve­lés üzemszervezési problé­máinak megoldásában értek el országosan is kimagasló eredményeket. Mindezek és azok is, melyeknek felsoro­lására itt most nincs lehető­ség, ma még csak egy-egy tsz javát szolgálják. Ha azon­ban szervezett újítómozga­lom működnék a tsz-ekben is, az egész magyar mező­gazdaság közkincsei lehetné­nek. S zakkönyvekből, más leírásokból és kül­földi tapasztalatcse­rékből rengeteg olyan új, kiváló módszert ismerünk már, melyeket többek kö­zött azért nem alkalmazunk, mert nincs még a tsz-ekben olyan apparátus — történe­tesen az újítási bizottság és a köréje sereglett újítók cso­portja —, amelynek tagjai közösen keresnék, s kutat­nák a lehetőségeket az új eljárások alkalmazására. Például a vírusmentes vető­burgonya termesztése éven­te legalább 15—20 mázsával növelné holdankénti termés­eredményeinket. De sajnoa nincs elegendő vírusmentes vetőmagunk. Sok jó ötlet érik már a szövetkezeti gaz­dák fejében például azzal kapcsolatban is, miként le­hetne a kevés költséggel megépített, az igényeknek azonban korántsem megfe­lelő szerfás épületeket mo­dern berendezésekké átala­kítani. Érezzük égető szükséges­ségét a szövetkezeti újító­mozgalom megszervezésé­nek. Bizonyos, hogy egysze­riben nagy szárnyakat kap majd ez a mozgalom, ha a tsz-ekben kifizetik az első nagyobb összegű újítási dí­jakat; ha széles paraszti közvélemény láthatja: nem­csak a fizikai munkában va­ló jeleskedéssel lehet tisztes­séges anyagi haszonhoz jut­ni a közösben, hanem a hal­latlanul nagy szellemi erők, találékonyság értékesítésé­vel is. A megalakuló újtíási bi­zottságokban a tsz-elnökök, mezőgazdászok, főkönyvelők mellett ott lesznek a párt­szervezet kommunistái, a KISZ-esek képviselői is. Munkájukhoz az újítási bi­zottságok kérjenek segítsé­get a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól, a Hazafias Népfronttól, a megyei, járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályaitól, ha kell a pártbi­zottságtól. Problémáikkal forduljanak az Országos Ta­lálmányi Hivatalhoz is. Bi­zonyos, hogy ezek a szer­vek minden tőlük telhetőt megtesznek e nagyszerű mozgalom életrehívásához. Talán nem messze már az idő, amikor az Üjítók Lap­jában, a Találmányi Hivatal kiadványaiban olvashatjuk majd egyes szegedi, Szeged környéki szövetkezeti gaz­dák neveit is. I smerünk falusi, tanyai parasztembereket Szatymazon, Rúzsán, Öttömösön és máshol, kik a múltban a hat elemit is csak nehezen végezhették el s most mégis büszkén muto­gatják — még kiállításokon is — a maguk tervezte, szer­kesztette motoros ekekapákat, csörlős permetezőgépeket. Sőt a tsz házi műhelyeiben fémeket öntenek, szivattyú­berendezéseket készítenek. Egy-egy ötletük kikísérlete­zéséhez gyakran évekre volt szükségük, sőt némelyeket mint fantasztáikat gyakran kis is mosolyogták. Például a szatymazi Frank-testvérek bevált motoros ekekapájáról régen senki sem gondolta komolyan, hogy egyszer még kapálni is lehet majd a gu­miszalagon gördülő géppel. Az ilyen nyugtalan vérű, örökké álmodozó "fana­tikus" emberek alkotó kö­zössége legyen hát minden szövetkezetben az újítók csoportja. Most van lehető­ség arra, hogy hasznos ötle­teik, elgondolásaik testet ölt­senek az egész parasztság és önmaguk hasznára. CSÉPI JÓZSEF FPP; A hosszú tél késleltette a budai vár újjáépítését. Most az építők lendületesen dol­goznak. hogy megszüntessék az elmaradást. Jelenleg a kupola alatti nemes vakolást Épül a vár ... végzik, s A tetőfedők is munkájuk befejező szakaszahoz érkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents