Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 14. DiL.MAarARORSZÁG 5 Közügy az építkezések meggyorsítása Az építőiparról napjainkban. A szokatlanul kemény tél okozta elmaradás megszüntetésére a kőrnagyobb termelékenység el- . érésére. A munkafegyelem nem javult lényegesen. Közrejátszik ebben az is, hogy a normarendezés műszaki és mány számos intézkedést politikai előkészítése gyenge tett. A Csongrád megyei pártbizottság márciusi ülése pedig helyes útmutatást adott ahhoz, hogy a — megyében is jelentkező — nagyobb feladatokat miként lehet megoldani. A rendkívüli helyzetet sokan felismerték. A munkások vállalták a megnyújtott műszakokat. Szaporodott a szocialista címért küzdő brigádok száma. Szegeden nyugdijasok is — főleg munkásmozgalmi veteránok — szerszámot vettak a kezükbe, hogy szépülő városukat tovább -építsék. A vakáció egy részét az ifjú építőkkel tölti jelentős számú tanuló is. A pártszervezetek, a szakszervezetek jelentős nevelő tevékenységet fejtettek ki az utóbbi hónapokban. A gazdasági vezetők valamivel szervezettebbé tették munkájukat, javult a különböző szervek együttműködése is. Mindez elősegítette, hogy az első negyedévi 58 százalék helyett a második negyedévben 90,4 százalékos volt a tervt'eljesítós. A Csongrád ges, hogy az egyes iparvállalatok szüntessék meg a munkáscsábítást ós kérjük, hogy adják kölcsön az építőipari szakmunkásaikat meghatározott időre az igénylő volt, és a menet közben Iát- vállalatoknak. Ugyanezt teható tévedéseket, jogos rek- gyek a tsz-ek is. Általában lamációkat nem intézik kellő jobban ki kell terjeszteni a következetességgel. A nagy- kooperációt, úgy kell egyezszámú túlórafelhasználás sem tetni a megyében a munkavitte előbbre kellően a ter- erő-felhasználást, hogy az a melést. A munkafegyelem legcélszerűbb és leggazdasárontásának "felülről* való gosabb legyen. Szükséges ösztönzését tapasztaltuk az egyik vállalat igazgatójánál, aki pénzt kölcsönzött a munkaidőben való névnapolásra. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy csökkent a termelékenység az előző évhez képest. A Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál az első félévi 92 százalékos létszám mellett 103 százalékos béralap-felhasználás volt. Tapasztalataink ^ az építkezésekhez kapcsolódó különböző szervek felismerték, hogy segíteni kell az építőipart az idei nehézségeink leküzdésében. Érre mutat a vasutasok, az autóközlekedési dolgozók helytállása a szállításban. Áz áramszolgáltatók, a gázszolgáltatók időben teljesítik a Megyei Villanyszerelő Vállalatefc a Közúti Üzemi Vál- lakóházak bekapcsolását. lalat dolgozói megszüntették az L negyedévi elmaradásukat. ' Az eddigi fejlődés biztató ugyan, de az első fél év nem hozott megfelelő eredményt. Vállalataink nagyobb Vannak azonban olyan emberek, akik szívükkel velünk vannak, elfogadták a párt felhívását, de munkájukban mégis figyelmen kívül hagyják mások erőfeszítéseit. Az egyik tanácsi dolmég, hogy a munkaképes, szakképzett nyugdíjasokat is minél nagyobb számban vonjuk, munkába. Ezt kormányintézkedés is segíti most azzal, hogy nem szüntetik meg, illetve nem csökkentik a nyugdíjakat akkor sem, ha munkába lépnek. A munkaidőalap növelésének új lehetőségét adta meg a kormány azzal, hogy — a dolgozók kérésére is — engedélyezte július 1-től október 31-ig a pihenőnapok csökkentését. Ebben az időszakban — legfeljebb nyolc alkalommal — el is rendelhetik a vállalatok a kötelező munkavégzést. Továbbra is szükséges, hogy nyújtott műszakban dolgozzanak azokon a munkahelyeken, ahol ez szükséges. A vezetőknek azonban úgy kell szervezniök a munkát, hogy e mögött teljesítmény is legyen. Ne tekinthesse senki sem ezt a keresetet "ajándékforintnak*. A járási és a városi pártbizottságok,' a megyei szakszervezetek adjanak konkrétabb segítséget a munkahelyek pártszervehányada nem teljesítette ter- 2,ozó több hétig akadályozta beinek, szakszervezeteinek. _ . • „ . « - 1 ... _ ATAT-VI®.^®.*- cnv: lolr/shoo+íMVI- - . .. ' _ . . melési tervét. Megyénkben az állami ipar a meggyorsult.'országos fejlődéssel ela Népkert sori lakóháztömbök építkezését a közterület használati engedély megadálentétben — nem csökken- sának huzavonájával. Az tette" tetvlemaradását a má- egyik rendőrségi dolgozo pesodik negyedéében, hanem dig az éjjeli koszállít ast al43 százalékkal növelte azt. "tóttá le. ahelyett, hogy a EZ "TÖAT ÍM HMHL rt„ helyes megoldáson segített tot jeleni 'Volna.- Azlyiépíítöanyagipari Az tervét rmod" ' dolgozóknak * • *fB össráj?9.f^alékró ' telje*. szüntetniük a njrérógyarta* Kitette. Nem teljesítették la- "ah, az egeteöben léVo elrhakásátadási tervüket, késtek radasukat ' több építménv határidőben Vgy gondoljuk, hogy adoltörténő átadásával, s nagy gozók reális igényetjejezzük elmaradás van tobb. jelentős hí azzal, * beruházás — Szegedi Gumigyár, termelőszövetkezeti is-tállók, egyes iskolák — építéseben..,. Milyen okok maradás növekedésében? E cikk keretében a teljesség igénye nélkül írunk erről. Megállapíthatjuk, hogy igen nagy számban akad olyan ok, ami gazdasági vezetőink és a társadalmi szervezeteink gyenge, igénytelen munkáját mutatja. Nem állna ilyen gyengén a tervek teljesítése, ha a gazdasági vezetők kihasználták volna jobban a belső szervezési, vezetési és műszáki tartalékaikat. Van hibája a felügyeleti szerveknek, a beruházóknak, és magunknak is. (Anyaghiány, műszaki tervdokumentáció-hiány, gépalkatrészhiány stb.) Felismerték-e az építőipari dolgozók, hogy milyen feladatot kell elvégezniük? Sokan igen, sokan nem. Addig, amíg a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat csongrádi munkahelyein kiváló munkaszervezés folyik, Jól dolgozik a vezető és a ha azt mondjuk: meg kell szüntetni a több mint 50 milliós elmaradást. Ehhez ebben a fél évben kétszeresét kell beépíteni — alig több munkással az első félévi teljesítésnek. Ez rjagy munka. A teljesítés is azonban nemcsak az építőipari dolgozók, hanem megyénk minden dolgozójának ügye. Népgazdasági érdek a termelő beruházások belépése, sajátos helyi érdek a lakások és iskolák időbeni átadása. Ha ifvpn mértékben közN«* UYEII ÜGY ^ ÉPÍT_ kezések meggyorsítása, mit kell tennünk, hogy előrehaladjunk? A legnagyobb feladat az építőipari vállalatok vezetőire, dolgozóra hárul. Azonnal, gyors és tervszerű intézkedéseket kell tennjök, hogy egyenletesen és szervezetten meg lehessen szüntetni az elmaradást és egyidejűleg teljesítsük a terv időarányos részét. Kapkodni nem szabad. De van ok arra, hogy nyugtalankodjanak és egészséges türelmetlenséggel lépjenek fel a jelenlegi helyzetben. Rövid idő van már a nyárból, az ősz viSzemélyasen győződjenek meg, hogy mi hátráltatja a nagyobb előrehaladást és sürgessék a vezető szervek intézkedéseit az akadályozó tényezők elhárítására. A közeljövőben megtartásra kerülő- kibővített párttaggyűlésekéh - segítsék a vállalati nehézségek felismerését. A

/j.j.i végrehajtása reiaaat ^ összehangolt — szinte menetrendszerű — intézkedést kíván. Felelős vezetőink keresik is a megoldásokat, bár egyesek még mindig magyarázkodnak. Nagy többségük képes is a nehézségek leküzdésére.- Az öntudatos munkások őszinte erőfeszítését is tapasztaljuk. Meg kell ismertetni minden munkással a tervfeiadatot, őszintén kell beszélni a nehézségekről és a jó munka nem marad el. A párt számít a megye minden állami, gazdasági és pártmunkására, és számít a dolgozókra. Bízik abban, hogy körülményeihez képest mindenki segiti az építőipar munkáját. Bízik a vezetőkben, a munkásokban, de el ie várja, hogy ebben a helyzetben megtegyenek mindent, amit az ügy érdekében meg lehet tenni! KARDOS JÁNOS, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője Több mint félmillió tonna kőolajat szállított eddig íizemzavarmentesen a Barátság vezeték magyar szakasza ötnapos tanácskozás és jet delegáció vezetője elmajdnem 10 napi üzemlátogatási körút után hazaérkeztek a Szovjetunióból a Barátság nemzetközi kőolaj vezeték üzemeltetőinek első megbeszélésén járt magyar szakemberek. Landler Erzsébet, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese a magyar küldöttség vezetője elmondotta, hogy az első találkozás igen hasznos és eredményes volt. A megbeszélést részben az tette időszerűvé, hogy a szovjetunióbeli fővezeték, valamint a csehszlovák és magyar elágazás tavalyi üzembehelyezése után az idén elkészült s decemberben megkezdi működését a lengyelországi, valamint az NDK-beli szakasz is. A szovjet, a csehszlovák s a magyar üzemeltetők, akiknek már körülbelül tízhónapi gyakorlatuk van, ez alkalommal átadták tapasztalataikat a lengyel és a német üzemeltetőknek. A. I. Szoro kon, a Gasprom Tervező Vállalat igazgatója, a szovmondotta, hogy az intézetében kidolgozott tervek szerint a Kárpátokon át lefektetett vezetékrendszer teljes mértékben megfelel a várakozásnak. Ugyanúgy beváltották a reményeket a csehszlovák és a magyar tervezők közreműködésével épített elágazások is. Az eltelt több mint 10 hónap alatt minden vezeték ág a legcsekélyebb üzemi hiba nélkül működött. A szovjet vezeték az előirt terv szerint körülbelül 4,5 millió tonna kőolajat szállított eddig, ebből nem egészen 4 millió tonnát Csehszlovákia, több mint fél millió tonnát pedig Magyarország vett át a maga vezetékszakaszán. A földművesszövefkezet felújítja gyümölcs- és zoldségárudáít A Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet idén 18 gyümölcs- és zöldségárudát újít fel Szegeden. A munkálatok, valamint a berendezés 750 ezer forintba kerül. Üj, modern berendezést kapott már a BajcsyZsilinszky, a Jókai és a Hunyadi János utcai, valamint a Tolbuhin sugárúti zöldségbolt Az utóbbiakban a raktárhelyiséget is bővítettékTegnap megnyitották a Széchenyi téri 25-ös, gyümölcs-zöldségárudát. Az üv let portálját a ház stílusúnak megfelelően alakították át, ezenkívül modern berendezés szolgálja a vájárlók kulturáltabb kiszolgálását A Széchenyi téri üzlet átalakítása mintegy 130 ezer forintba került. Ué'pzdapúU Július 22-án ünnepli a lengyel nép felszabadulásának 19-ik évfordulóját. A mai Lengyelországból, a mai lengyel nép életéből ellesett alábbi kis pillanat-, képek is szolgálják e közelgő felemelő évforduló emlékét... Végre megmozdul a vonat 8 csehszlovák határállomáson. Lustán, mintha unná a menést, döcög át Lengyelországba. Egy fiatal lengyel férfi áll az ablaknál, s figyelmesen nézegeti a dombos-lápos tájat. Korábban már megtudtuk tőle, hogy Magyarországról utazik hazafelé Gdanskba, ahol termelőszövetkezetben dolgozik. Elmondta, hogy feledhetetlen két hetet töltött a Balaton mondás: jó, de idehaza. Mindenütt nagyon mégiscsak legjobb Zakopane, a lengyel Tátra fővárosa, a Giewont lábánál fekszik. Ezt a közel 1900 méter magas, jellegzetes formájú hegyet, számtalan turista fényképezte már. Valósáegal rontja-fáljá a filmkockákat, mert az arcát csak nagyon tiszta időben mutatja, egyébként felhővel takaródzik a feje búbjáig. Mert olyan ez a hegy, mint egy alvó óriás. Hanyatt fekszik, akár egy útközben elfáradt csavargó. Hatalmas koponyája, orra, álla, nyaka, gigantikus mellkasa annyira hasonlít a hanyatt felevő emberéhez, hogy órákig is elgyönyörködteti a nézőt. A zakopaneiak pedig elmesélik pártján. Ragyogott az arca, ilyenkor, hogy a legenda szeban, buszon, templom előtti gyülekezetben, hegyi ösvényeken hallja őket az ember tömegével. Vannak közöttük pajzánok, amelyeken teli szájjal lehet hahotázni és politikaiak is, amelyek különféle mosolyokat, fintorokat csalnak az arcokra. A tolmács is mond egy vaskos lengyel vonatkozású viccet', mire az egyik — egyébként edzett viccgyáros — magyarnak kicsúszik a száján, hogy ő még ilyen reakciós viccet sohasem hallott. A tolmács önérzetesen ad magyarázatot. "A Lengyel Népköztársaság van olyan erős, hogy önmagát is kigúnyolhatja, ha kell.. .* És elmesél még hárorn hasonló, de kétségkívül szellemes viccet. amikor kissé dicsekedve elmesélte Erzsit, Magdát, a tüzes badacsonyit, a sétahajózást, a sok-sok táncot, a mámoros estéket. Végül huncutul kacsintva tette hozzá: "De persze mindent nem mondok el a feleségemnek*. A vonat a határhoz ér. A mi lengyelünk izgatottan mutogat kifelé, hogy nézzük csak, amott az a pici faházikó mar legyei földön ül a fűben. Hirtelen megfordul és szó nélkül kezet csókol a magyar asszonyoknak, miközben így szól meghatódott, átszellemült arccal: "Üdvözlöm magukat Lengyelországban. Érezzék magukat olyan jói nálunk, mint amilyen jól éreztem én magam magyar rint élt ezen a vidéken egy Giewont nevű haramia, itt lelte vegét a Tátra hegyei között, s az érdekes hegycsúcs őt mutatja. Már megint egy medve. Két lábra állva cammog szembe velünk lustán, mafla pofával. Mit akar ez a dög? Egyszer csak útját állja két fodros ruhájú takaros lánynak, az egyiket felkapja az ölébe és megfordul vele. Ugyan mi lesz ebből? Serpmi. Megvárja, amig kattan egy fényképezőgép, azután leteszi az édes terhet. A lányok — jó ülepes mindkettő — visítva menekülnek a Vaojora a krakowi újságíróklubban. Olyan díszvacsoraféle, mert a savanyúság mellé pálinkát meg bort is felszolgálnak. Kell ennél több a magyarnak? Az ital fogyasztásával egyenes arányban nő a hangulat. Jó lenne egy kis nótázás. de muzsika nélkül nem sokat ér. Zenészek pedig nincsenek, sőt, mivel tizenegy felé jár az óraiputató, elszállingóznak a törzsvendégek is. Csak a magyar beszéd válik egyre hangosabbá. A házigazda gondol egyet és telefonál. Jön vissza, hogy mindjárt lesz zene. Egy félóra múlva asztalunkhoz botorkál egy galambősz matróna, kezében kottacsomó. földön-" Szemében ott volt a köz— mackó közeléből, pedig az ^^S&^JL^ beosztott, ennek a vállalat- szent már nem kedvez az nak néhány szegedi építkezést irányító vezetője a munkások helyes javaslataival fcevésbé törődik és hagyja a omaga útján* a dolgokat. A Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat szegedi főépítésvezetője — habár a tervteljesítéstől measze elmarad a részlege — engedély nélkül "szabadságolta magát* és a saját "vállalkozására* irányított át még négy munkást is. Meg kell mondanunk, hogy az építésvezetők anyagi ösztönzésére és lelkiismeretes munkájának megkövetelésére némely vállalatnál kevés gondot fordítanak. A 7 szakmákban és egyes a segédmunkásban levő hiány nem ösztönözte : a gazdaságvezetőket a jobb munkaszervezésre a építőiparnak. Segíteni kell a munkaerők számának növelésében, a szakmunkásigény kielégítésében. A segédmunkások számát — a női munkaerők számának növelése mellett — ma elsősorban a termelőszövetkezetekből való szervezett átirányítással lehet növelni. Ennek több módja lehet Az egyik, hogy a tsz-nél levő építkezésekhez adjanak segédmunkást. A másik, hogy a tsz vezetősége meghatározott időszakra engedje el a tágokat az építőiparba: például az aratás és kukoricaszedés között stb. Az egész megyében célszerű ezt tenni, de a járásokban különös gonddal kell a szegedi építkezések munkaerejének növelésévél is foglalkozni. A szakmunkáshiány csökkentésének is több módja lehet, SzükséMegnyílt a IV. Szegedi Nyári Tárlat Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg tegnap déiben a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képcsarnokában a Szegedi Ünnepi Hetek legjelentosebi; kiegészítő rendezvénye: . IV. nyári tárlat A megjelen teket — akik között ott volt Szögi István, a városi pártbizottság osztályvezetője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront, városi bizottságának titkára, valamint több fővárosi és vidéki, és szegedi festőművész is — Bálint Alajos, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója köszöntötte, majd Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese megnyitotta a kiállítást. Beszédében méltatta a szeegy keresztmetszetét adja a mai magyar képzőművészetnek. A beszéde után a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese kiosztotta a városi tanács végrehajtó bizottságának képzőművészeti díjait Chiovipá Ferenc szolnoki, Jakuba János budapesti, Tápai Lajos szegedi, Tóth Sándor szegedi, Füstös Zoltán hódmezővásárhelyi, B. Mikii Ferenc bajai és Zombori László szegedi művésznek. Ezután a megjelentek megtekintették a 73 művész 114 alkotását tartalmazó tárlatot. A kiállításra az ország minden részéből jelentkeztek festőművészek, köztük a magyar művészetnek olyan gedi nyári tárlatok jelentősé- reprezentáns képviselői, mint gét és hangoztatta, hogy ez Bernáth Aurél, Ék Sándor la mostani kiállítás is mint- és Holló László. nem veszélyes, örüi, hogy él. Fáradt és rettentően melege van abban a vastag sjörbundában. Néha muszáj egy kis levegőt szippantania, és ilyenkor leveszi saját fejet. De csak pár percre, mert a fényképész rászól: "Vladek, elég!* És a csinos arcú fiatalember újra medvévé változik tetőtől talpig, hogy ne rontsa az illúziót — és az üzletet • Ügy terem a vicc, mint a hegyeken a fenyő. PresszóA néni leül a zongorához és játszani kezd. Frissen, pattogósán. A lábunk már mozog, de még bátortalanok, szégyell ősek vagyunk. A néni meg csak bíztat: rajt*, rajta. Sorra végigjátssza a magyar kottákat és rendkívül tetszik neki, hogy tanóra buzdította fia vendegeit Mert a vendéglátónk édesanyja volt ő, s azért, ke1* fel első álmából, hogy egy Kellemes óráv al kedveskedjék a magyaroknak. F. Nagy István Nyomdászat! kiállítás a múzeumban Szombaton dálután fél 1- Főigazgatóság helyettes vekor a Móra Ferenc Múzeum zetője mondott beszédet. Ezkét földszinti termében meg- után a közönség megtekinnyílt Az első szegedi nyom- tette a gazdag, szép könyvedótól a szép könyvig című ket és változatos könyvilkiállítás. Bálint Alajos mű- jusztrációkat bemutató ki*lzeumigazgató köszöntötte a .... , , . , megnyitáson megjelent kfi- lltástl amelyet a szabadten zönséget. A bevezető szavak játékok ideje alatt mutatnak után dr Komis Pál, a Kiadói be.