Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 14. DiL.MAarARORSZÁG 5 Közügy az építkezések meggyorsítása Az építőiparról napjainkban. A szokatlanul kemény tél okozta elmara­dás megszüntetésére a kőr­nagyobb termelékenység el- . érésére. A munkafegyelem nem javult lényegesen. Köz­rejátszik ebben az is, hogy a normarendezés műszaki és mány számos intézkedést politikai előkészítése gyenge tett. A Csongrád megyei pártbizottság márciusi ülése pedig helyes útmutatást adott ahhoz, hogy a — me­gyében is jelentkező — na­gyobb feladatokat miként le­het megoldani. A rendkívüli helyzetet so­kan felismerték. A munká­sok vállalták a megnyújtott műszakokat. Szaporodott a szocialista címért küzdő brigá­dok száma. Szegeden nyug­dijasok is — főleg munkás­mozgalmi veteránok — szer­számot vettak a kezükbe, hogy szépülő városukat to­vább -építsék. A vakáció egy részét az ifjú építőkkel tölti jelentős számú tanuló is. A pártszervezetek, a szak­szervezetek jelentős nevelő tevékenységet fejtettek ki az utóbbi hónapokban. A gazdasági vezetők valamivel szervezettebbé tették mun­kájukat, javult a különböző szervek együttműködése is. Mindez elősegítette, hogy az első negyedévi 58 százalék helyett a második negyed­évben 90,4 százalékos volt a tervt'eljesítós. A Csongrád ges, hogy az egyes iparvál­lalatok szüntessék meg a munkáscsábítást ós kérjük, hogy adják kölcsön az építő­ipari szakmunkásaikat meg­határozott időre az igénylő volt, és a menet közben Iát- vállalatoknak. Ugyanezt te­ható tévedéseket, jogos rek- gyek a tsz-ek is. Általában lamációkat nem intézik kellő jobban ki kell terjeszteni a következetességgel. A nagy- kooperációt, úgy kell egyez­számú túlórafelhasználás sem tetni a megyében a munka­vitte előbbre kellően a ter- erő-felhasználást, hogy az a melést. A munkafegyelem legcélszerűbb és leggazdasá­rontásának "felülről* való gosabb legyen. Szükséges ösztönzését tapasztaltuk az egyik vállalat igazgatójánál, aki pénzt kölcsönzött a mun­kaidőben való névnapolásra. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy csök­kent a termelékenység az előző évhez képest. A Csong­rád Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál az első fél­évi 92 százalékos létszám mellett 103 százalékos bér­alap-felhasználás volt. Tapasztalataink ^ az építkezésekhez kapcsolódó különböző szervek felismer­ték, hogy segíteni kell az építőipart az idei nehézsé­geink leküzdésében. Érre mutat a vasutasok, az autó­közlekedési dolgozók helyt­állása a szállításban. Áz áramszolgáltatók, a gázszol­gáltatók időben teljesítik a Megyei Villanyszerelő Válla­latefc a Közúti Üzemi Vál- lakóházak bekapcsolását. lalat dolgozói megszüntették az L negyedévi elmaradásu­kat. ' Az eddigi fejlődés biztató ugyan, de az első fél év nem hozott megfelelő ered­ményt. Vállalataink nagyobb Vannak azonban olyan em­berek, akik szívükkel ve­lünk vannak, elfogadták a párt felhívását, de munká­jukban mégis figyelmen kí­vül hagyják mások erőfeszí­téseit. Az egyik tanácsi dol­még, hogy a munkaképes, szakképzett nyugdíjasokat is minél nagyobb számban vonjuk, munkába. Ezt kor­mányintézkedés is segíti most azzal, hogy nem szün­tetik meg, illetve nem csök­kentik a nyugdíjakat akkor sem, ha munkába lépnek. A munkaidőalap növelésé­nek új lehetőségét adta meg a kormány azzal, hogy — a dolgozók kérésére is — en­gedélyezte július 1-től októ­ber 31-ig a pihenőnapok csökkentését. Ebben az idő­szakban — legfeljebb nyolc alkalommal — el is rendel­hetik a vállalatok a köte­lező munkavégzést. Tovább­ra is szükséges, hogy nyúj­tott műszakban dolgozzanak azokon a munkahelyeken, ahol ez szükséges. A veze­tőknek azonban úgy kell szervezniök a munkát, hogy e mögött teljesítmény is le­gyen. Ne tekinthesse senki sem ezt a keresetet "aján­dékforintnak*. A járási és a városi pártbizottságok,' a megyei szakszervezetek ad­janak konkrétabb segítséget a munkahelyek pártszerve­hányada nem teljesítette ter- 2,ozó több hétig akadályozta beinek, szakszervezeteinek. _ . • „ . « - 1 ... _ ATAT-VI®.^®.*- cnv: lolr/shoo+íMVI- - . .. ' _ . . melési tervét. Megyénkben az állami ipar a meggyor­sult.'országos fejlődéssel el­a Népkert sori lakóháztöm­bök építkezését a közterület használati engedély megadá­lentétben — nem csökken- sának huzavonájával. Az tette" tetvlemaradását a má- egyik rendőrségi dolgozo pe­sodik negyedéében, hanem dig az éjjeli koszállít ast al­43 százalékkal növelte azt. "tóttá le. ahelyett, hogy a EZ "TÖAT ÍM HMHL rt„ helyes megoldáson segített tot jeleni 'Volna.- Azlyiépíítöanyagipari Az tervét rmod" ' dolgozóknak * • *fB össráj?9.f^alékró ' telje*. szüntetniük a njrérógyarta* Kitette. Nem teljesítették la- "ah, az egeteöben léVo elrha­kásátadási tervüket, késtek radasukat ' több építménv határidőben Vgy gondoljuk, hogy adol­történő átadásával, s nagy gozók reális igényetjejezzük elmaradás van tobb. jelentős hí azzal, * beruházás — Szegedi Gumi­gyár, termelőszövetkezeti is-­tállók, egyes iskolák — épí­téseben..,. Milyen okok maradás növekedésében? E cikk keretében a teljesség igénye nélkül írunk erről. Megállapíthatjuk, hogy igen nagy számban akad olyan ok, ami gazdasági vezetőink és a társadalmi szervezete­ink gyenge, igénytelen mun­káját mutatja. Nem állna ilyen gyengén a tervek tel­jesítése, ha a gazdasági ve­zetők kihasználták volna job­ban a belső szervezési, ve­zetési és műszáki tartalé­kaikat. Van hibája a fel­ügyeleti szerveknek, a beru­házóknak, és magunknak is. (Anyaghiány, műszaki terv­dokumentáció-hiány, gépal­katrészhiány stb.) Felismerték-e az építőipari dolgozók, hogy milyen fel­adatot kell elvégezniük? So­kan igen, sokan nem. Addig, amíg a Csongrád Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat csongrádi munkahelyein ki­váló munkaszervezés folyik, Jól dolgozik a vezető és a ha azt mondjuk: meg kell szüntetni a több mint 50 milliós elmaradást. Ehhez ebben a fél évben kétszeresét kell beépíteni — alig több munkással az első félévi teljesítésnek. Ez rjagy munka. A teljesítés is azonban nemcsak az építő­ipari dolgozók, hanem me­gyénk minden dolgozójának ügye. Népgazdasági érdek a termelő beruházások belépé­se, sajátos helyi érdek a la­kások és iskolák időbeni át­adása. Ha ifvpn mértékben köz­N«* UYEII ÜGY ^ ÉPÍT_ kezések meggyorsítása, mit kell tennünk, hogy előreha­ladjunk? A legnagyobb fel­adat az építőipari vállalatok vezetőire, dolgozóra hárul. Azonnal, gyors és tervszerű intézkedéseket kell tennjök, hogy egyenletesen és szer­vezetten meg lehessen szün­tetni az elmaradást és egy­idejűleg teljesítsük a terv időarányos részét. Kapkodni nem szabad. De van ok ar­ra, hogy nyugtalankodjanak és egészséges türelmetlenség­gel lépjenek fel a jelenlegi helyzetben. Rövid idő van már a nyárból, az ősz vi­Személyasen győződjenek meg, hogy mi hátráltatja a nagyobb előrehaladást és sürgessék a vezető szervek intézkedéseit az akadályozó tényezők elhárítására. A kö­zeljövőben megtartásra ke­rülő- kibővített párttaggyűlé­sekéh - segítsék a vállalati ne­hézségek felismerését. A /j.j.i végrehajtása reiaaat ^ össze­hangolt — szinte menetrend­szerű — intézkedést kíván. Felelős vezetőink keresik is a megoldásokat, bár egye­sek még mindig magyaráz­kodnak. Nagy többségük ké­pes is a nehézségek leküz­désére.- Az öntudatos mun­kások őszinte erőfeszítését is tapasztaljuk. Meg kell is­mertetni minden munkással a tervfeiadatot, őszintén kell beszélni a nehézségekről és a jó munka nem marad el. A párt számít a megye minden állami, gazdasági és pártmunkására, és számít a dolgozókra. Bízik abban, hogy körülményeihez képest mindenki segiti az építőipar munkáját. Bízik a vezetők­ben, a munkásokban, de el ie várja, hogy ebben a hely­zetben megtegyenek min­dent, amit az ügy érdekében meg lehet tenni! KARDOS JÁNOS, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője Több mint félmillió tonna kőolajat szállított eddig íizemzavarmentesen a Barátság vezeték magyar szakasza ötnapos tanácskozás és jet delegáció vezetője el­majdnem 10 napi üzemláto­gatási körút után hazaér­keztek a Szovjetunióból a Barátság nemzetközi kőolaj vezeték üzemeltetőinek első megbeszélésén járt magyar szakemberek. Landler Erzsé­bet, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese a magyar küldöttség vezetője elmondotta, hogy az első ta­lálkozás igen hasznos és eredményes volt. A megbe­szélést részben az tette idő­szerűvé, hogy a szovjetunió­beli fővezeték, valamint a csehszlovák és magyar elá­gazás tavalyi üzembehelye­zése után az idén elkészült s de­cemberben megkezdi mű­ködését a lengyelországi, valamint az NDK-beli sza­kasz is. A szovjet, a csehszlovák s a magyar üzemeltetők, akik­nek már körülbelül tízhóna­pi gyakorlatuk van, ez alka­lommal átadták tapasztala­taikat a lengyel és a német üzemeltetőknek. A. I. Szoro kon, a Gasprom Tervező Vállalat igazgatója, a szov­mondotta, hogy az intézeté­ben kidolgozott tervek sze­rint a Kárpátokon át lefek­tetett vezetékrendszer teljes mértékben megfelel a vára­kozásnak. Ugyanúgy bevál­tották a reményeket a cseh­szlovák és a magyar terve­zők közreműködésével épí­tett elágazások is. Az eltelt több mint 10 hónap alatt minden vezeték ág a legcse­kélyebb üzemi hiba nélkül működött. A szovjet vezeték az előirt terv szerint körülbelül 4,5 millió tonna kőolajat szállí­tott eddig, ebből nem egé­szen 4 millió tonnát Cseh­szlovákia, több mint fél mil­lió tonnát pedig Magyaror­szág vett át a maga vezeték­szakaszán. A földművesszövefkezet felújítja gyümölcs- és zoldségárudáít A Szeged és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet idén 18 gyümölcs- és zöld­ségárudát újít fel Szegeden. A munkálatok, valamint a berendezés 750 ezer forintba kerül. Üj, modern berende­zést kapott már a Bajcsy­Zsilinszky, a Jókai és a Hunyadi János utcai, vala­mint a Tolbuhin sugárúti zöldségbolt Az utóbbiakban a raktárhelyiséget is bőví­tették­Tegnap megnyitották a Széchenyi téri 25-ös, gyü­mölcs-zöldségárudát. Az üv let portálját a ház stílusú­nak megfelelően alakították át, ezenkívül modern beren­dezés szolgálja a vájárlók kulturáltabb kiszolgálását A Széchenyi téri üzlet átala­kítása mintegy 130 ezer fo­rintba került. Ué'pzdapúU Július 22-án ünnepli a lengyel nép felszaba­dulásának 19-ik évfor­dulóját. A mai Lengyel­országból, a mai len­gyel nép életéből elle­sett alábbi kis pillanat-, képek is szolgálják e közelgő felemelő évfor­duló emlékét... Végre megmozdul a vonat 8 csehszlovák határállomá­son. Lustán, mintha unná a menést, döcög át Lengyelor­szágba. Egy fiatal lengyel férfi áll az ablaknál, s fi­gyelmesen nézegeti a dom­bos-lápos tájat. Korábban már megtudtuk tőle, hogy Magyarországról utazik ha­zafelé Gdanskba, ahol ter­melőszövetkezetben dolgozik. Elmondta, hogy feledhetetlen két hetet töltött a Balaton mondás: jó, de idehaza. Mindenütt nagyon mégiscsak legjobb Zakopane, a lengyel Tátra fővárosa, a Giewont lábánál fekszik. Ezt a közel 1900 mé­ter magas, jellegzetes for­májú hegyet, számtalan tu­rista fényképezte már. Való­sáegal rontja-fáljá a filmkoc­kákat, mert az arcát csak nagyon tiszta időben mutat­ja, egyébként felhővel taka­ródzik a feje búbjáig. Mert olyan ez a hegy, mint egy alvó óriás. Hanyatt fekszik, akár egy útközben elfáradt csavargó. Hatalmas kopo­nyája, orra, álla, nyaka, gi­gantikus mellkasa annyira hasonlít a hanyatt felevő emberéhez, hogy órákig is elgyönyörködteti a nézőt. A zakopaneiak pedig elmesélik pártján. Ragyogott az arca, ilyenkor, hogy a legenda sze­ban, buszon, templom előtti gyülekezetben, hegyi ösvé­nyeken hallja őket az em­ber tömegével. Vannak kö­zöttük pajzánok, amelyeken teli szájjal lehet hahotázni és politikaiak is, amelyek kü­lönféle mosolyokat, fintoro­kat csalnak az arcokra. A tolmács is mond egy vaskos lengyel vonatkozású viccet', mire az egyik — egyébként edzett viccgyáros — magyar­nak kicsúszik a száján, hogy ő még ilyen reakciós viccet sohasem hallott. A tolmács önérzetesen ad magyaráza­tot. "A Lengyel Népköztár­saság van olyan erős, hogy önmagát is kigúnyolhatja, ha kell.. .* És elmesél még hárorn ha­sonló, de kétségkívül szelle­mes viccet. amikor kissé dicsekedve el­mesélte Erzsit, Magdát, a tüzes badacsonyit, a séta­hajózást, a sok-sok táncot, a mámoros estéket. Végül huncutul kacsintva tette hoz­zá: "De persze mindent nem mondok el a feleségemnek*. A vonat a határhoz ér. A mi lengyelünk izgatottan mutogat kifelé, hogy nézzük csak, amott az a pici fahá­zikó mar legyei földön ül a fűben. Hirtelen megfordul és szó nélkül kezet csókol a magyar asszonyoknak, mi­közben így szól meghatódott, átszellemült arccal: "Üdvöz­löm magukat Lengyelország­ban. Érezzék magukat olyan jói nálunk, mint amilyen jól éreztem én magam magyar rint élt ezen a vidéken egy Giewont nevű haramia, itt lelte vegét a Tátra hegyei között, s az érdekes hegy­csúcs őt mutatja. Már megint egy medve. Két lábra állva cammog szembe velünk lustán, maf­la pofával. Mit akar ez a dög? Egyszer csak útját áll­ja két fodros ruhájú takaros lánynak, az egyiket felkapja az ölébe és megfordul vele. Ugyan mi lesz ebből? Serp­mi. Megvárja, amig kattan egy fényképezőgép, azután leteszi az édes terhet. A lá­nyok — jó ülepes mindkettő — visítva menekülnek a Vaojora a krakowi újság­íróklubban. Olyan díszva­csoraféle, mert a savanyú­ság mellé pálinkát meg bort is felszolgálnak. Kell ennél több a magyarnak? Az ital fogyasztásával egyenes arány­ban nő a hangulat. Jó lenne egy kis nótázás. de muzsika nélkül nem sokat ér. Zené­szek pedig nincsenek, sőt, mivel tizenegy felé jár az óraiputató, elszállingóznak a törzsvendégek is. Csak a magyar beszéd válik egyre hangosabbá. A házigazda gondol egyet és telefonál. Jön vissza, hogy mindjárt lesz zene. Egy fél­óra múlva asztalunkhoz bo­torkál egy galambősz mat­róna, kezében kottacsomó. földön-" Szemében ott volt a köz— mackó közeléből, pedig az ^^S&^JL^ beosztott, ennek a vállalat- szent már nem kedvez az nak néhány szegedi építke­zést irányító vezetője a mun­kások helyes javaslataival fcevésbé törődik és hagyja a omaga útján* a dolgokat. A Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat szegedi főépítésve­zetője — habár a tervtelje­sítéstől measze elmarad a részlege — engedély nélkül "szabadságolta magát* és a saját "vállalkozására* irá­nyított át még négy mun­kást is. Meg kell monda­nunk, hogy az építésvezetők anyagi ösztönzésére és lelki­ismeretes munkájának meg­követelésére némely válla­latnál kevés gondot fordíta­nak. A 7 szakmákban és egyes a segédmunkás­ban levő hiány nem ösztö­nözte : a gazdaságvezetőket a jobb munkaszervezésre a építőiparnak. Segíteni kell a munkaerők számának növe­lésében, a szakmunkásigény kielégítésében. A segédmun­kások számát — a női mun­kaerők számának növelése mellett — ma elsősorban a termelőszövetkezetekből való szervezett átirányítással le­het növelni. Ennek több módja lehet Az egyik, hogy a tsz-nél levő építkezések­hez adjanak segédmunkást. A másik, hogy a tsz veze­tősége meghatározott idő­szakra engedje el a tágo­kat az építőiparba: például az aratás és kukoricaszedés között stb. Az egész megyé­ben célszerű ezt tenni, de a járásokban különös gonddal kell a szegedi építkezések munkaerejének növelésévél is foglalkozni. A szakmun­káshiány csökkentésének is több módja lehet, Szüksé­Megnyílt a IV. Szegedi Nyári Tárlat Nagyszámú érdeklődő je­lenlétében nyílt meg tegnap déiben a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képcsarnokában a Szegedi Ünnepi Hetek legjelentosebi; kiegészítő rendezvénye: . IV. nyári tárlat A megjelen teket — akik között ott volt Szögi István, a városi párt­bizottság osztályvezetője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront, városi bizottságá­nak titkára, valamint több fővárosi és vidéki, és szege­di festőművész is — Bálint Alajos, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója kö­szöntötte, majd Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se megnyitotta a kiállítást. Beszédében méltatta a sze­egy keresztmetszetét adja a mai magyar képzőművészet­nek. A beszéde után a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese kiosz­totta a városi tanács végre­hajtó bizottságának képző­művészeti díjait Chiovipá Fe­renc szolnoki, Jakuba János budapesti, Tápai Lajos sze­gedi, Tóth Sándor szegedi, Füstös Zoltán hódmezővá­sárhelyi, B. Mikii Ferenc ba­jai és Zombori László sze­gedi művésznek. Ezután a megjelentek megtekintették a 73 művész 114 alkotását tartalmazó tár­latot. A kiállításra az ország minden részéből jelentkez­tek festőművészek, köztük a magyar művészetnek olyan gedi nyári tárlatok jelentősé- reprezentáns képviselői, mint gét és hangoztatta, hogy ez Bernáth Aurél, Ék Sándor la mostani kiállítás is mint- és Holló László. nem veszélyes, örüi, hogy él. Fáradt és rettentően melege van abban a vastag sjörbun­dában. Néha muszáj egy kis levegőt szippantania, és ilyenkor leveszi saját fejet. De csak pár percre, mert a fényképész rászól: "Vladek, elég!* És a csinos arcú fia­talember újra medvévé vál­tozik tetőtől talpig, hogy ne rontsa az illúziót — és az üz­letet • Ügy terem a vicc, mint a hegyeken a fenyő. Presszó­A néni leül a zongorához és játszani kezd. Frissen, pat­togósán. A lábunk már mo­zog, de még bátortalanok, szégyell ősek vagyunk. A néni meg csak bíztat: rajt*, rajta. Sorra végigjátssza a magyar kottákat és rendkí­vül tetszik neki, hogy tanó­ra buzdította fia vendegeit Mert a vendéglátónk édes­anyja volt ő, s azért, ke1* fel első álmából, hogy egy Kel­lemes óráv al kedveskedjék a magyaroknak. F. Nagy István Nyomdászat! kiállítás a múzeumban Szombaton dálután fél 1- Főigazgatóság helyettes ve­kor a Móra Ferenc Múzeum zetője mondott beszédet. Ez­két földszinti termében meg- után a közönség megtekin­nyílt Az első szegedi nyom- tette a gazdag, szép könyve­dótól a szép könyvig című ket és változatos könyvil­kiállítás. Bálint Alajos mű- jusztrációkat bemutató ki*l­zeumigazgató köszöntötte a .... , , . , megnyitáson megjelent kfi- lltástl amelyet a szabadten zönséget. A bevezető szavak játékok ideje alatt mutatnak után dr Komis Pál, a Kiadói be.

Next

/
Thumbnails
Contents