Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 14. DiL.MAarARORSZÁG 3 Összeülnek a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak első titkárai és kormányfői A KGST-tagországok testvérpártjainak Központi Bizottságai között létrejött megadapodás értelmében július 24-ére Moszkvába összehívták a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozását, A tanácskozáson magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese vesz részt. A tanácskozáson megvitatják a KGST végrehajtó bizottságának jelentését, amely beszámol a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1942. évi júniusi tanácskozásén hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatban végzett munkáról és a tagországok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének további feladatairól. * A tanácskozásra Apró Antal szombaton reggel a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott. (MTI) A tanulók aktivitása és a szakirányú képzés a gimnáziumokban Korunk társadalmi és technikai fejlődése az oktatás jelentős részét tartalmazó általános műveltség módosítását hozta magával. Az egykori polgári humanista műveltséget az idő túlszárnyalta és avulttá tette. Fizikai és szellemi munka Az osztálytársadalom egyik jellemzője a fizikai és a szellemi munka egymástól való elszakítása, a termelő munka háttérbe szorítása. Nálunk ez a technikai műveltség teljes mellőzését eredményezte gimnáziumainkban. Erősen rányomta bélyegét ez az iskolai ismeretszerzésre is. Kulturális forradalmunk követelményeinek megfelelően — a hagyományos tantárgyak tartalmi korszerűsítésén kívül — új tantárgy vonult be gimnáziumainkba —: a szakirányú képzés. A szakirányú elméleti és gyakorlati oktatás nélkül az aktív munkára való nevelés, melyet egyébként minden tantárgynak szolgálnia kell, komoly csorbát szenvedne. A szocialista ember erkölcsi arculatának egyik lényeges vonása a munkaszeretét, a hasznos közösségi munka végzésé, melynek kimunkálásában egész tantárgyi rendszerünknek részt kell venni, A tanulók aktivitása és a technika fogaskereke Nálunk a tudományok egyre fokozottabban a termelést és a termelékenység fejlődését segítik elő. Ezt a szaktárgyak oktató-nevelő munkájában is figyelembe kell vennünk. Mint talán minden gyakorló pedagógust, engem is megragadott, mikor láttam tanulóinkat iskolai tanműhelyeinkben robinsoni munkakedvvel és hévvel munkadarabok előállításán dolgozni. Talán akkor értettem és éreztem meg igazán, hogy milyen szükséges tanulóinknak a munkaoktatás! Láttam azt is* hogy ebben az új tantárgyban rengeteg felhasználható pedagógiai lehetőség van. Ennek feltétlenül hatással kell lennie a tanulóknak az elméleti tantárgyakkal kapcsolatos aktivitására • is. Ezt személyesen is tapasztaltam a természettudományos tárgyak érettségi vizsgálatain az idén és az elmúlt évben, amikor a tanulók a gyakorlati foglalkozásokra hivatkozva az életből merített példákkal igazolták az elméleti tételeket. Iskolai tanműhelyeinkben tapasztaltam, hogy az energiákat csillapító és a serdülőkor természetes aktivitását gyakran még elnyomó iskolai környezetből felszabadulva lelkesen dolgoztak tanulóink az alkotás vágyától hajtva. Úgy vélem, helyesen villant fel bennem, hogy az alkotás műhelyében még sok szuny nyadó és néha talán egészen helytelen irányba ható erő találja majd meg a maga természetes medrét. A politechnikai, illetve a szakirányú gyakorlati foglalkozások igen sok izgalmas feladatot kínálnak kutatóinknak, nevelőinknek éa pszichológusainknak. Szakfelügyelői jelentések Visszatekintve az útkeresés időszakába, 1059 60. tanévben a megyei szakfelügyelő többek között ezt írta a szakirányú képzésről: *Az üzemi gyakorlati képzésben a szentesi gimnázium négyéves múltra tekint viszsza. Ezt követve három évvel ezelőtt két osztállyal kezdte meg ugyanezt az pktatasi formát a Ságvári Endre gimnázium...! .... A Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium az elmúit évben tizenegy mu helytermet rendezett be társadalmi úton, valamint az egyetem támogatásával- Itt a tanulók az első évben lakatos, gépkocsis zere lő. bútorasztalos, villanyszerelő, rádiószerelő, szabó-varró és üzemélelmezési .szakmára készülnek elő. Az itt folyó szakmai előkészítés kiváló eredményéről tanúskodik az iskola évvégi kiállítása, mely bemutatta a különböző készítményeket. Anyagában és tartalmában kifejezte, hogy az iskolai és üzemi oktatásnak szorosan össze kell kapcsolódnia. A kiállítás értékét az is növelte, hogy egy év munkáját a vizsgadarabokon keresztül mutatták be.* A városi szakfelügyelő — ugyancsak a szegedi Ságvári gimnáziumról — az 1962/63as tanév lezárásakor a többi között ezt jelentette; "Az iskola 556 tanulójából 409 vett részt szakirányú képzésben. Körülbelül a tanulók negyed része dolgozik iskolai tanműhelyben (72 tanuló), háromnegyed része pedig ipari üzemekben (387 tanuló). A tanulókat minden üzemben az üzem profiljának megfelelően a termelésben foglalkoztatják. Szakmunkával mindenhol ellátják őket ás a megfelelő gyakorlati kiképzést is minden üzemben elvégzik. A gyakorlati oktatásnak ebben az iskolában tapasztalt színvonala jó. Az üzemekben a munkavédelmi körülményeket biztosítják, baleset ebben az iskolában még nem fordult elő.* Eredményes minősítő vizsgák A szakemberek jelentéseiből kiemelt idézetek után röviden még megemlíthetjük, amíg az 1961/62. tanév zárásakor a Ságvári gimnáziumból két szakmából önkéntesen 10 tanuló, addig az 1962/ 63. tanév befejeztével hét szakmaból 85 tanuló tett eredményes minősítő vizsgát. Hasonlóan hatványozottan fokozódott azoknak a tanulóknak a száma, akik a tanult szakmáknak megfelelő munkakörben helyezkedtek ti. Tapasztalataink összegezéseként zárómondatként megjegyezhetjük. hogy a gimnáziumi szakirányú oktatás szocialista pedagógiánk lényeges része, amely szocialista társadalmunk által igényejt világnézeti, technikai és niunkaerkölcsi színvonal emelését szolgaija, egész tantárgyi rendszerünkkel együtt. Farkas Ernő AZ ELET MUZSIKAJA npegnap este ismét meg- munkánk ós harcunk eredszólaltak a fanfarok, ménye*. ünnepélyes csönd hú- Furcsán hat, hogy egy lódott a Dóm előtti tér négy- nagy színház tribünjén ülve, szöge fölé. Néhány perces előadás szüneteiben Ilyen »neszünet, üdvözlő mondatok, héz gondolatok* keverednek azután kihunyt a rivalda Erkel Ferenc gyönyörű rau-a rivalda tcnyfüggönye és felcsendült Erkel Ferene muzsikája. Rövid negyedóra múitán a több ezer főt számláló pubzsikájának élményével. De megkerülhetetlenül ide tartozik az Erkel muzsika is, hiszen összefügg a mi világlikum a művészeinek járó nézetünkkel. Erkel Ferenc áhítattal figyelte a hatalmas mondanivalójának tisztasága, színpadot. Már csak Erkel nemes érzése — hamisítstlabeszélt a darabot formáló nul — csak fesztelen, szaművészek hangján, meg a bad légkörben vet maradannagy zenekar összehangolt dó nyomot az embereikben, melódiájában. Milyen szép Csak kátáruikozottan. féieez! Nemes érzéseket, gondo- iemérzet nélkül, biztonságlatokat ébresztő órák, itt a érzettel lehet érteni, élvezni hét év elegendő volt ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt által kidolgozott politikát önmagáénak tekintse minden érdeklődő, élni vágyó ember. Az élet ezer jelensége bizonyítja — üzemekben, földeken, egyetemeken —, hogy ezt a politikai vonalat nemcsak a kommunisták, hanem az egész nemzet helyesli és védelmezi is. Mert benne a megépítendő szocialista rend megvalósíthatóságát látja, amely az egyén és a társadalom érdekeinek szerves egységét i» jelenti. szabad ég alatt, az ország legnagyobb színházában. Az érdeklődő közönség nem mennyei békességben Ült itt, hanem eleven földi békében, mindennapi fárasztó munkájának biztató eredményeivel gazdagon. Még sohasem ült színpadi nézőtéren ilyen nyugodt, magabiztossággal egymás mellett munkás, paraszt, inteliektuel. Erkel mondanivalóját is. Az étet reményében, a boldogulás hiteved lehet és válhat ra.üélvezővé a munkás és a paraszt. a semmi másról nem tennénk említést, csak arról, hogy 1959 óta közéi félmillió emter ült a szegedi játékok lelátóin — elegendő bizonyítékot nyújnr H era feltétlenül jut minden eszébe a művelődve szórakozó nézőnek, vsgy a művésznek, s az árkádok alatt hideg szörpöt kínáló személyzetnek. Eszébe jut azonban mindazoknak. akik gondolkodva, figyelve néz®fik végig a tömött széksorokon. Eszébe jut, h<}gy húsz .esztendővel ezelőtt nem szólt jnnen az élet muzsikája. A háború zajos MT^mTútoU e^yZI hazá"k ^gy-msúTo- robaja harsogott a város fameg sonasem jutott egymás- , 0,17jacáDi lársadalmi i„: i,™* .. hoz ennyi eszmei és lelki közösségbe vezető és vezetett, politikai bizottsági tag és esztergályos, miniszter és szövetkezeti gazda. Elmosódott a rossz ízű »profokollhatár* s az egészséges, nagy politikai áramlatban menezott gazdasági és társadalmi viszonyainak bizonyítására. Mert az az ember, aki nem biztos a holnapban, nem tud leülni és önfeledten hódolni a zenének. Örökösen a holnapokon jár az esze, idegeilai között. Ez a képzettársítás önkéntelenül felidézi azt is, hogy csak békés viszonyuk között szólhat az éilet muzsikája innen is, máshonnan is. Amikor nem kell ben yibrál a bizonytalanság számolni bombák -csattogápom.iK.ai aramiaioan mene- , , „ , • kenvérféltés ., telők sokasága élvezte Erkel t^vszerű kts egzisztenda sáva1' ágyúk ^ejevel. amiBrankovicsának muzsikáját g^ksenek lehetősége za- kor nem kell tartani attól, A

szünetben önkéntele- varja. Vagy a rendes kere- hogy elpusztítják hazánkart, nül arra gondoltam aet labilitása idegesíti. A városunkat, nagy szabadtéri hogy ebben a meg- politikailag wuiskolaf>t]'akat színházunkat. Nem azért, illetődéttséget teremtő szar meg a nagyobb kérdések mbadtéri atmoszférában talán fMtffc' "Jaj, forduld a po- WWfcá ««m VQina liyen senkinek sem jut eszébe. hogy minket valami olyan természetes világ vesz körül, melyben mindenki megtalálja a helyét, megélhetését és jól érzi magát. Nincsenek megmerevedett sablonok, keretek, amelyek magukba fog- emberi igazságosság lalnak ós kivetnek embere- sabb normáit keresi nem litika, az lesz-e még holnap, szándéka az imperializmusami ma?* nak. de szembenáll yele a tai Abban a társadalmi hely- aagy erönk, a szocialista vizeiben, ahol ennyi idegesítő . kérdés mered az egyen-re, a ' ' muzsikából nem az élet de- sadalmd ereje, s ez megálljt rűjét véli hallani, nem az parancsoló tényező. tenne Békésen egymás mellett ket. Nincsenek osztályozó az érdeklődő ember, hanem élni. békésen versenyezni — mércék és formák, melyben szorongva, lelki fogódzók után ez a politikai koncepció a szub.iektíve megmérettetünk kutat, amely legalább illu- ^ véleményünkkel is azoés érdekrendekbe sorolta- ziókban nyújtja a megka- . tunk. paszkodás reményét. S ha a nos' Mert a ^ahsta vfrpolitika vonala havonta tán- lágrendnek megvan az ereje torog, akkor a közélet embe- ahhoz, hogy a békés versenyre fáradtan, rezignáltán ül ^ iegy5zze az jmperializa színpaddal szemben és „ , ... gondolata valahol a politikai mus;c' s d v"™wnsy fordulók gyökere körül ma- jón tágítsa a szocialista vitat. Milyen jó, hogy nekünk lágrend kereteit. S nem hászámoló nenj Uyen a gondunk! ború út .ián, az emberiség számoló Kelnő1tek és gyerekek ar- elpusztítása cáról az életöröm, termesze- nag> reszeneK eipusztrtasa tes derű sugárzik. Magabiz- árán, mint ahogyan egyes tosság, emberi méltóság és tanácsadók azt elképzelnék, önérzet, egzisztenciális megalapozottság természetes vonásait látjuk rajtuk. S a legfontosabbat: a hitet, az élet értelmét és célját lelő hitet, amelynek alapját ,ez a politika teremtette meg. Hiszen hit nélkül, életcélok nélkül nem élhet ember, sem társacialom. Mert a társadalom elvtárs a moszkvaiak -életerejét uz egyes ember araikor azt mondta: és életcélja jelenti. Hét év tapasztalata. áll az egyes ember mögött is. Az elmúlt bét év személyes tapasztalatot adott mindenkinek, hogy kiformálódjék véleménye, állásfoglalása. Ez a Ma már nem kérdezik, hogy vajon mi ez, ami nálunk van. Valamiféle ioja1 izmus, -vagy lifoeraliamus-e? A józanul gondolkodó felnőtt lakosság tudja: ez a marxizmus—leninzmus! Az élet valóságóval forradalmi világnézet. Ez tett képessé minket arra, hogy elvessük az eleven életre húzott szubjektív nézeteket, amelyekhez Marx és Lenin téziseiből állítottak "bizonyító* citátumokat. Elevenen él a marxista világnézet a mi hazánkban, megtisztítva dogmáktól és hamis jobboldali illúzióktól. Eszünk és lelkünk mélyéből felbuggyanó gondolatokat és érzéseket összegezett Kádár JÁNOS előtt, »A noagystr nép ma szégyenkezés nélkül, emelt főve-l egy sorban halad a szocia1 izmust építő testvéri népekkel. Ez a mi kommunista és nemzeti büszkeségünk, ez ötvenmillió ember helyett dolgoznak a magyar iparban a villanymotorok A fiziológiával foglalkozó tartozó erőtelepekkel és munkagépekkel, s ezek a nap bérmely szakában ötmillió lóerő kifejtésére képesek. Az állami iparban dolgozó egymillió munkás teljesítőképessége együttvéye sem több, mint százezer lóerő. Ha egyorvosok behatóan tanulmányozták, hogy fizikailag mekkora erö kifejtésére képes az ember. Arra az érdekes megállapításra jutottak, hogy a jól nekigyürkőző, izmoktól duzzadó, makkegészséges fér. fi is alig egytized lóerőt tud szer valamilyen okból az öszlurtósao kifejteni, keveseb- h bet, mint a legkisebb varrógépmotor. Igazi ereje a helyette dolgozó gépek megalkotásában van. Az ember helyett a magyar sze* motor leállna, munkájukat csak ötvenmillió ember tudná elvégezni, .de ez is csupán elméleti szám. A gépek konstrukciója ma mar olyan bonyolult, hogy azok iparban jelenleg 540 000 vil- forgatására, üzemben tortálanymotor működik a hozzá sára csak a motorok képesek. 4

békés egymás mellett élés politikája az egyetlen reális, józan politika a mai helyzetben. Ezzel ellentétes álláspont távol .esik népünk véleményétől és érdekeitől ás. Erkel muzsikája egyben a béke muzsikája is, meri -ez a muzsika csak .békés viszonyok között nyújt élvezetet, szórakozást és gyönyörűséget Az élet muzsikája hallatszik el messzire a Szegedi Szabadtéri Játékoktól: egész népünk gyönyörűségére. tL KF/tr-iirí rtrxrítrtro A Cson8rád megyei Húsipari Vállalat szegedi szalámigyáIN Cly y J C3 VIICI5 rában már második hete szünetel a munka. Pontosabban a szalámigyártás, mert munka most is van bőven. Takarítják « munkatermeket, javítják a gépeket. Képünkön a félautomata szalámitöltő gépsort javítják a munkások. idén 100 ezer vagon takarmánykeveréket készítenek A nagyüzemi állatenyész-tés. Illetve hizlalás kitdakításjivst párhuzamosan óriási mértékben megnőtt hazánkban az igény a különböző takarmánykeverékek iránt. Ezek -néhány -évvel ezelőtt még álig pár száz vagonnyi takarmánykeveréket készítettek. tavaly azonban már 68 000 vagonnal adtak át a termelőüzemeknek, az idei előarányzat pedig kereken 100 000 vagon. Jelenleg két nagy takarmánygyárban készítik a különböző koneentrátumokat, 94 keverőüzemben pedig az igényeknek megfelelő kész keverékek előállításún dolgoznak. A tervek szerint a gyárakban, illetve a keverőüzemek gépének teljesebb kihasználásával a jövő évben legalább 130 000 vagonra fokozzák a kapacitást