Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

Szerda, 1963. JűHns S. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Szegedi eszperontistálc külföldön A szegedi eszperantisták tisták szeretettel fogadták. Európa minden országával Többen készülnek Szegedről leveleznek. Jó kapcsolataik az augusztusi szófiai kong­révén sok külföldi eszperan- resszusra, a vrácai ifjúsági tista jön el városunkba és találkozóra és a belgrádi pe­sok szegedi látogat el kül- dagógus konferenciára, földre. A nemzetközi kong- A külföldről hazatérők resszusokon, találkozókon rendszeresen beszámolnak szegedi eszperantisták is útjukróL Baráti kapcsolatai­részt vesznek. Kovács Ml- lkkal nemcsak a népek kö­hály szegedi vasutas eszpe- zötti barátság elmélyítését, rantista nemrég számolt be hanem hazánk megismerését a Zamenhof Körben angliai is szolgálják. Így például Ju­dtjáról. ö a Stoke on goszláviában több városban Trent-ben rendezett Vasutas bemutatják a Szegedről ké­Eszperantó Világkongresszu- szült színes filmet. Hasonló son vett részt, majd beutaz- célbó1 egyre, ínkább igényük . . ' , , ,, a varosról készült, elfogyott ta egész Angliát és Skóciát eszperantó nyelvű prospek­Az angol vasutas eszperan- tus újranyomását is. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Algériába Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság ki­kiáltásának első évfordulója alkalmából rendezendő ünnep­ségekre kedden magyar párt- és kormányküldöttség uta­zott Algírba. A delegáció vezetője Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára. Tagjai: Mátyás László, a a Magyar Népköztársaság algiri rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és Pataki János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főtitkára. (MTI) Nagyság vagy súly szerint ? A szentgotthárdi kasza­gyár konstruktőrei új, érde­kes gyümölcsosztályozó gé­pet szerkesztettek a közel­múltban. Az eddigi hason­ló munkagépek úgymond ka­liberezték az árut, azaz mé­ret és nagyság szerint osz­tályozták a gyümölcsöt. A szentgothárdi osztályozógép viszont boszorkányos gyor­sasággal minden őszibarac­kot, almát külön-külön le­mér, s összegyűjti az egy­forma súlyú gyümölcsöket. Valósággal súly szerint osz­tályozza az árut. Egy-egy alma, vagy őszibarack lehet külsőre valamivel kisebb, vagy nagyobb, de súlyban egyezniök kell. A szerkesztők szerint en­nek a gépnek az önkiszol­gáló gyümölcsárusításban lesz nagy szerepe. Ugyanis a ládákra feltüntetik egy szem gyümölcs súlyát, s a vevő is, a kereskedő is azon­nal láthatja, mérlegelés nél­kül is, mennyi az áru és mennyi pénz jár érte. Az ötletes gépujdonságot — melynek még csak a proto­típusa készült el — most próbálják ki a szatymazi gyümölcsfelvásárló- és cso­magoló telepen. Gyors ütemben fejlődik az élelmiszeripar Az országgyűlés négymllli- árd 124 millió forint az élel­árd 79 millió forintot ha- mezésügyi tárca beruházási gyott jóvá az élelmezésügyi kerete. A rendkívüli téli idő­tárca beruházásaira a máso- járás hátráltatta a terv tel­dik ötéves terv idejére. A jesítését, elmaradtak a fél­felhasználás a tervnek meg- évi előirányzattól, mégis je­felelően évről évre növek- lentősen fejlődik az idén is szik. Az ötéves terv első évé- az élelmiszeripar. Nemrégen ben, 1961-ben 630 millió fo- adták át rendeltetésének a rintot költöttek élelmiszer- békéscsabai hűtőház új mi­ÍPTz második üzemét, az év második évében, 1962-ben is új élei miszeripari üzemek egész so rában kezdődött meg a ter­melés, ugyanakkor hozzá­láttak az időközben kapott több mint egymilliárd forint gazdaságos elosztásához, és ennek eredményeként az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban üzembe he­lyezték a békéscsabai kon­zervgyárat és hűtőházat, meggyorsították a nyíregy­házi új konzervgyár építését és a tervezettnél korábban, még ebben az ötéves tervben megkezdik a bajai és a szé­kesfehérvári hűtőház építé­sét, és napirendre került még egy új konzervgyár lé­tesítése. Az egész évben 888 millió forintot költöttek be­ruházásra. Ebben az évben egymilli­felében pedig befejeződik a rákospalotai tejpalackozó üzem építése. Kádár János elvtárs fogadta Ville Pessi elvtársat Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára kedden fogadta a hazánkban tartózkodó Ville Pessi elvtársat, a Finn Kom­munista Párt főtitkárát. A két pártot kölcsönösen érin­tő kérdésekről folytatott szí­vélyes eszmecserén részt vett Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára ls. (MTP Cikkeink MjtonáH Nem kell lakás az ecetraktárért Lapunk június 6-i számá­ban Ecetraktár helyett la­kást is? címmel foglalkoz­tunk a FÜSZÉRT Petőfi Sándor sugárút' 1. szám alatt lévő raktárának átte­lepítésével kapcsolatos visz­szássággal. A vállalat ugyan­is lakót helyezett el a so­főrpihenőben, holott tudta, hogy el kell onnan költöz­nie, mert épületeit szanál­ják. Ráadásul még lakást is követelt dolgozójának a kár­talanítás fejében. A kiala­kult vita miatt attól lehetett tartani, hogy nem tudják majd időre megkezdeni az erre a telekre tervezett 22 lakásos ház építését Június végén a FÜSZÉRT levélben kereste fel a ta­nács terv-, valamint Igaz­gatási osztályát — akikkel a vitát folytatta —, s közölte, hogy az ecetraktárt és a hozzá tartozó helyiségeket bármikor kész rendelkezésre bocsátani. Csak azt kéri, hogy a szanálás megkezdése előtt 48 órával értesítsék, hogy a lakást kiüríthessék s lakóját másutt elhelyezhessék. Mint írták: „Ügy gondoljuk, hogy intézkedésünkkel eleget tet­tünk a határozatnak, s ré­szünkről az építkezés meg­kezdése nem ütközhet aka­dályokba." Még Jobb lett volna a vi­tát eleve elkerülni, olymó­don, hogy az említett intéz­kedést még a vita előtt meg­teszik? Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze Karbantartás és javítás A munkaeszközök —gé­pek, berendezések — a mun­kafolyamatok közben éllan­dóan kopnak, míg végül tel­jesen elhasználódnak. Ez a fizikai kopás, elhasználódás a különböző iparágakban az eltérő berendezések, a tech­nológia, a feldolgozandó nyersanyag, stb. különböző­sége miatt egyik helyen gyorsabb, másik helyen las­súbb folyamat. A technoló­giát, a feldolgozandó nyers­anyagot a gyártmány jelle­ge határozza meg, s ezek megváltoztatása alapvetően műszaki fejlesztési kérdés. A mindenkori adottságok (technológia, nyersanyag) mellett azonban a munka­eszközök kopását, elhaszná­lódását nagymértékben be­folyásolja a tervszerű meg­előző karbantartás, végső soron az, hogy a vállalat-ve­zetés milyen gondot fordít erre. Közismert a karbantartás jelentősége: a karbantartás a népgazdasági vagyon egy részét, másszóval az állóesz­közök állapotát, termelőké­pességét hivatott megőrizni, óvni. A karbantartás, a műszaki fejlődés — gépek, berende­zések, technológia — követ­keztében mind tökéletesebb szervezői tevékenységet, tervszerűséget követel. A ré­Városl tanács szolgáltató üzeme őröket felvesz, nappali é« áj Jeli őriztetésre, kezdő fizetés 800 Ft. Jelentkezni lehet Koeeuth Lajos sgt. 10. sz. K. 301 Felveszünk konzerváruk szakismeretében Jártea technikusokat minőségi ellenőri munka­körbe. Jelentkezés a „MERT" szegedi kirendelt­ségén. lészletes önéletrajz­zal. Szeged. Viktor Hugó u. 4. x A Szegedi Konzervgyár férfi éa női segéd­munkásokat vesz fel azonnalra. Jelent­kezni lehet a gyár munka­ügyi oeztályán reggel fél T órától délután 18 óráig. Vi­dékleknek tanáoslgazolée szükségéé. S. 84983 A Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Hódmezővásárhely gyakorlattal rendelkező gépipari technikusokat, általános lakatos szakmunkásokat, esz­tergályosokat és villanyhegesztőket keres felvételre Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán a délelőtti órákban. 53.103 gi kisipari jellegű munka­eszközök ^karbantartása­még megelégedett, Illetve ki­merült a gépek, szerszámok -kenésében-. A fejlődés so­rán a karbantartás mind bo­nyolultabbá vált, hiszen komplikáltabbak a termelő berendezések. Mindezzel együtt nő a karbantartási költség. A karbantartási munka elvégzéséhez a ve­zetési módszerek megjavítá­sa és mindinkább nagyobb szakképzettségű munkások beállítása szükséges, hiszen a növekvő termelési feladatok, a folyamatos termelés bizto­sítása nem nélkülözheti a gépek, termelőberendezések meghibásodásának tervszerű megelőzését. A tetvszerű megelőző kar­bantartás tehát szükséges a gépek és berendezések jobb kihasználásához, a tervszerű termelés biztosításához, a gyártmányok minőségének emeléséhez. A tervszerűtlen állásidők — a veszteségidök­nek egyik jelentős hányada — csökkenése javítja a munkafegyelmet és a gépek élettartamának emelésével csökkenti az önköltséget. A karbantartási munka megjavításával, színvonala emelésével kapcsolatban ál­talában a következő felada­tok állnak gazdasági vezető­ink előtt: A karbantartási munká­ban is elengedhetetlen a tervszerűség, nem folyhat ötletszerűen. Így egy-egy új gép üzembe állításakor már helyes, ha az üzemeltetés körülményeinek figyelembe­vétele alapján a karbantar­tási tervekben számításba vesszük a javításbavétel idő­pontját. Ez, az úgynevezett javítási ciklus, időtartamá­nak a meghatározása ma ál­talában megtörténik. Gyako­ri hiányosság azonban, hogy a javítási időpont megállapí­tása mechanikus, vagyis a gép fajtájától, az üzemelte­tés körülményeitől, a műsza­kok számától függetlenül, annak figyelembe vétele nél­kül történik. Ez a helyzet ab­ból következik, hogy ma még vállalataink jelentős részénél a berendezések ki­használását nem mérik, s így annak mértékéről vállalatve­zetőink nincsenek tájékozód­va. Aaalkttvatkozendő időben a karbantartási költségek csökkentése érdekében nagy gondot kell fordítani az al­katrészellátás megjavítására. A tervszerűtlen alkat rész­rendelés ma komoly gátja a karbantartási-Javítási költ­ségek csökkentésének. A vállalatok sokszor arra -kényszerülnek-, hogy sa­ját műhelyeikben állítsák elő többszörös költséggel a szük­séges alkatrészeket holott ha erről idejében gondoskodnak, jóval olcsóbb áron megvásá­rolhatták volna. Az előkészí­tés ilyen jellegű hibái miatt a tervezett javítási határidő­két túllépik és ez zavarja a termelési tervek időben tör­ténő teljesítését. Szintén a szervezetlenség következmé­nye a tervezett javítási-kar­bantartási költségek túllépé­se, ezek utólagos megállapí­tásának rendkívül nagy bi­zonytalansága, sőt, teljes hi­ánya. Tulajdonképpen a jól szervezett, korszerű gépjaví­tási eljárás ma azt követel­né meg, hogy szervezzük meg az alkatrész-cserés, il­letve bizonyos esetekben a gépcserés-javítás feltételeit. A javítandó gépek egyes al­katrészeit ma még igen sok helyen sokszor kisipari mód­szerekkel drágán állítják elő, a javítandó gép sokszor hosz­szú ideig szétszerelve kiesik a termelésből és a javítandó gépek a termelő üzemrészek­ben maradnak, ahol hasznos területeket foglalnak el, za­varva a termelést. Tetemes költségeket takaríthatnának meg tehát vállalataink, ha legalább a nagyszámú azo­nos, vagy hasonló berende­zés javítását központosíta­nánk. Valóban, csak ezzel a módszerrel lehetne a gép­cserét módszert is általános­sá tenni. összefoglalóan az eddigiek alapján a karbantartási te­vékenység színvonalának emelése céljából az alábbi főbb szempontokra kell ki­terjednie a szervezésnek: A termelő berendezések időelőtti elhasználódásának megelőzésére tervet kell ké­szíteni. Ügy kell a karban­tartási, közép- és nagyjaví­tási munkákat megszervezni, hogy a javítások a termelés minél kisebb kiesésével jár­janak, ezért időben biztosí­tani kell a szükséges javító létszámot, a javítási munkák elvégzéséhez szükséges gé­peket — segédberendezése­ket, alkatrészeket és anyago­kat. A javítási költségek csökkentése megfelelő nyil­vántartások vezetését köve­teli meg, csak így válik lehe­tővé az egyes költségténye­zők csökkentését szolgáló in­tézkedések kidolgozása, a ja­vítási ciklus időtartamának csökkentése. Végső soron te­hát a tervszerű megelőző karbantartás a vállalati gaz­dálkodásban egy olyan rend­szer kialakítását, szervezé­sét igényli, amely magában foglalja mindazokat a szer­vezeti és műszaki Intézkedé­seket, amelyek biztosítják a termelő berendezések várat­lan meghibásodásának meg­előzését, a javítási költségek csökkentérét. Kahulits István. Ülést tartott a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága A KGST mezőgazdasági Megvizsgálták azokat az állandó bizottsága ülést tar- előzetes adatokat, amelyek a tott a bulgáriai Russzéban. tagállamok traktor-, mezó­Az ülésen részt vett Bulgá- gazdasági gép- és műtrágya-, ria, Csehszlovákia, Lengyel- valamint vegyszerszükségle­ország, Magyarország, Mon- tére vonatkoznak. A bizott­gólia, a Német Demokrati- ság a mezőgazdasági gépek kus Köztársaság, a Szovjet- 1963-ben végzett összehason­unió és Románia küldöttsé- lító vizsgálatainak eredmé­ge, A bizottság megvitatta a _ .. . , KGST-tagállamok vetőmag- nyelt is megvitatta, majd szükséglete teljes kielégíté- megállapította az összeha­sének kérdését az 1970-ig sonlító vizsgálat 1964-re vo­terjedő időszakra, s javasol- natkozó tervét, és több ja­Í^^SSS veti fogadott el a mező­magszállítási egyezményeket gazdasági együttműködés kössenek. fejlesztésére. Magyar államférfiak üdvözlő távirata jugoszláv államférfiakhoz Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének Petar Sztambolics elvtársnak, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének, Belgrád Megválasztásuk alkalmá­ból üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük önök­nek az egész magyar nép, r Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány és a magunk nevé­ben. őszinte szívvel jó egészsé­get és további sikereket kí­vánunk önöknek a jugoszláv nép felemelkedéséért, a szo­cializmusért és a békéért foly­tatott felelősségteljes mun­kájukhoz. Dobi István ,\y. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Dühöng a kánikula A 30—35 fokos rekkenő hőség mér napok óta ter­peszkedik az ország fölött: a városok házrengetege egé­szen átforrósodott már, a tű­ző nap szinte ^szivattyúzza* föld nedvességtartalmát, a folyók és tavak naponta több millió köbméternyi vi­zet »izzadnak el* a rendkí­vüli módon meggyorsult pá­rolgás révén. Legtöbb vizet veszít a dü­höngő kánikulában a Bala­ton, amelynek kereken 600 négyzetkilométernyi terüle­te jelenleg naponta mintegy 7 millió köbméter, azaz 7000 millió liter vizet bocsát a le­vegőbe. Ez körülbelül 12 milliméternyi napi vizszint­apadásnak felel meg. A Duna magyar szakaszá­nak kereken 350 négyzetkilo­méternyi a vízfelülete. Pá­rolgása azonban — főleg a víz alacsonyabb hőmérsékle­te miatt — lassúbb —, mint a Balatoné. A magyar Duna­szakasz napi átlagban jelen­leg 2,5—3 millió köbmétert, tehát mintegy 3000 millió li­ter vizet veszít. (MTI) Tiltott helyen ap mint nap olvashat­juk a lapokban a megdöbbentő hírt, újabb áldozatot szedett a Tisza. Még el sem ült a hír vissz­hangja a két egyetemista vízbefúlásáról, amikor újabb értesítést kaptunk. N. K. 19 éves fiatalember július 1-én este 6 óra kö­rül a Molnár utca végén a Tisza jobb oldalán víbe­fúlt. A nyomozás során ki­derült, hogy a fiatalember nem tudott úszni, s egy nagy labdával ment a víz­be. Társai a partról újabb labdát dobtak felé, s ami­kor arra akart kapaszkod­ni, lecsúszott, s többé nem látták. Az Idei szomorú statisz­tika — négyen a Marosba, négyen pedig a Tiszába fulladtak — arról is szá­mot ad, hogy a szerencsét­lenül jártak valamennyien tiltott helyen fürödtek. A révkapitányság ellenőrzé­se, felvilágosítása kevés. Nem veszik komolyan fi­gyelmeztetésüket, s ha el­halad a motorcsónak, a fürdőzők ismét birtokukba veszik a Tisza tiltott terü­leteit. Elsősorban a szülők kötelessége gyermekük fi­gyelmeztetése, de sok meg­gondolatlan felnőtt is meg­szegi a tiltó szabályokat. A városi tanács, a fürdő vállalat is tehetne egyet, s mást a fürdőzők biztonsá­géért. Így például az új­szegedi oldal legszebb ré­sze, a Bertalan emlékmű­től a partfürdő területéig a tiltott vizekhez tartozik. A fürdésre kijelölt hely különösen szombatonként és vasárnaponként kicsinek bizonyul, s ezért veszik birtokukba a szegediek a tiltott részeket ls. Helyes lenne, ha az előbb említett tiszai részt is gondozásba venné a fürdő vállalat, s megjelölné a helyeket, hol szabad fürödni, hol nem. A megdöbbentő balesetek megelőzése így válik köz­üggyé, hiszen ez illetékes szervek, a közönség össze­fogásával meg lehetne előzni a bajt. II. Zs. r

Next

/
Thumbnails
Contents