Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. Június 14. Vélemények a moszkvai atomértekezletről Az Indiai sajtó örömmel verkezési hajszának. — Ezek üdvözli a bejelentett moszk- az emberek logikával rendel­vai szovjet—amerikai—angol keznek és tudatában vannak tárgyalásokat a nukleáris a nukleáris kísérletezések fegyverkísérletek beszünte- folytatása kockázatának.­tésóról. A Hindustan Times . , ,, , , . szerkesztőségi cikkében egye- A l«zerelesi ós fegyverzet bek mellett ezt írja: Az egész ellenőrzési hivatal vezetője világ számára a legszeren- megjegyezte, hogy bármilyen esésebb lesz az a nap, ami- megegyezés elkerülhetetlenül kor a nukleáris hatalmak bizonyos kockázattal jár. Az birtokában levő összes atom­fegyvert az óceánba süly­lyesztlk. Ez a cselekedet a legnagyobb jótétemény lese az emberisig számára. A lap megállapítja: Ha Moszkvában eredmény szü­letik, akkor ez eredményt hoz a fegyverkezési hajsza beszüntetése útján ls. Az atomnak az emberiség javát, nem pedig romlását kell szolgálnia. William Foster, az Egye­sült Államok leszerelési és fegyverzet ellenőrzési hiva­talának vezetője szerdán ki­jelentette, hogy o szenátus minden megegyezést elfogad, ami a Szovjetunió és a nyu­gati hatalmak között létre­jön a nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetésében. Foster véleménye szerint most túl nagy súlyt fektet­nek a tárgyalásokon a fel­ügyeletek számára- Az évi húrom ellenőrzés túl kevés — mondotta —, de a hetes szám sem túlságosan vonzó. Foster kijelentette: bízik az oroszok őszinte óhajában, hogy véget vessenek a íegy­— mondotta —, aki a számá­ra teljesen kockázatmentes megegyezés elérésében re­ménykedik, nincs tisztában a jelenlegi helyzettel. (MTI) A francia baloldal a Párizs—Bonn tengely ellen A francia nemzetgyűlés szerdán este megkezdte a francia—nyugatnémet együttműködési szerződés vitáját. Az egyezmény ratifikálásával szemben a parlamenti ellenzék és a francia közvélemény körében ls erös el­lenállás mutatkozik. A nemzetgyűlés ülésének megkez­dése előtt párizsi és környékbeli Üzemek küldöttségei keresték fel a parlament tagjait és felszólították a kép­viselőket, ne szavazzák meg de Gaulle és Adenauer pak­tumát. A Francia Kommunista Párt egyértelműen az egyez­mény ellen foglalt állást A Befejeződött az űrkutatók varsói tanácskozása Varsóban befejeződött a Nemzetközi Világűrkutatáai Bizottság (COSPAR) VI. köz­gyűlése és IV. tudományos symposiona, amely csaknem két hétig ülésezett a lengyel fővárosban. A tanácskozáson magyar küldöttség is részt vett Ennek vezetője dr. Egyed László akadémiai le­velező tag, az MTI varsói tu­dósítójának többi között el­mondotta: — A Nemzetközi Világűr­kutatási Bizottság varsói ta­nácskozásai nagyon haszno­sak voltak. Magyar szem­pontból különösen azért, mert a múlt év végén meg­alakult magyar űrkutatást bizottság most kapcsolódott be a COSPAR munkájába A közgyűlés határozata ér­telmében Magyarország jú­lius közepén automatikusan e nemzetközt tudományos szervezet teljes jogú" tagja lesz. Mindezen túlmenően pe­dig a COSPAR közgyűlése és symposiona újabb ötletekkel gazdagította a magyar vi­lágűrkutatókat és bizonyos fokig irányt szabott a koz­mosz titkainak feltárásán munkálkodó tudományágak kutatásainak. Varsóban határozat szüle­tett arra, hogy a COSPAR legközelebbi kongresszusát 1964. májusában Firenzében tartják. Néger egyházi személyeket vettek őrizetbe Kennedyt „megdöbbentette" Evers meggyilkolásának híre A Mississippi államban Jacksonban szerdán .elköve­tett gyilkosság — amelynek Edgár Evere, a jacksoni né­g< t\ k egyik vezetője esett áldozatul — még fessülteb­• kongresszus mindkét pártjának vezetőivel ta­nácskozott A megbeszélések után a madt feszültség minden más b* tette azt problémát háttérbe szorít A ben az Egyesült Államok né- Fehér Hálban ^ aa ig,Ur ger lakosságának harca fo- gágügymlnlsztériumban lyik egyenjogúságáért Jacksonban szerdán egy- egymást követik a tanács­mást követték a letartózta- kozások, tások: amelyéknek fő célja meg­a rendőri* ; 13 négerjy- SfSrir^ hazi szemelyt vett őrizetbe, ^^ ^ ^^ amikor aaok gyászünnepsé- kön röggel get szerveztek a meggyilkolt emlékére. Ezt követően a városka néger lakossága til­takozó felvonulást akart tar­tani, do s rendőrség közbelépett és 146 négert gyűjtőtáborba szállított. A színesbőrűek haladásá­ért küzdő országos szövetig tízezer dollár jutalmat ígért Evers gyilkosa kés­rekeritőjének. Evers meggyilkolása még a déli államokat képviselő kongresszusi tagokat is állás­foglalásra kényszeritette. Az AP jelentéséből kiderül, hogy több kongresszusi tag ••megdöbbentőnek* de leg­alábbis ••sajnálatosnak* minősítette a gaztettet. A Fehér Ház szóvivője sze­rint Kennedy elnököt szin­tén -megdöbben tette* a me­rénylet. Ugyanakkor — mint azt Igor Orlov, n TASZSZ szem­leírója megállapítja — az amerikai kongresszus befo­lyásos köreiből hallatszó vé­leményekből ítélve, komoly ellenzésbe ütközik Kennedy elnöknek a polgári jogok vé. delméről kilátásba helyezett törvényjavaslata. Richárd Russel, a déli ál­lamok szenátori csoportjá­nak vezetője, aki egyúttal a szenátus hadügyi bizottságá­nak az elnöke, június 12-én kijelentette, hogy a kormány fenti törvényjavaslatával szemben a kongresszus elutasító ál­láspontra fog helyezkedni, mert — úgymond — nzok'az intézkedések, amelyeket a Kennedy-kormányzat a né­gerek polgári jogainak meg­védésére szándékozik tenni, lépést jelentenek a szóda- kongresszusi vezetők a Fe­lizmus és a kommunizmus hér Ház egyik oldalajtaján felé. át távoztak, hogy elkerüljék A aa épület előtt várakozó új­A -hivatalos* Washington- ságírókat. a* elnök tegnap ban a néger kérdés miatt tá- , , r szakszervezeti vezetőket ls fogadott, hogy megvitassa velük a négerek alkalma­zásának kérdését. A Virginia államben Danvllle városkában a né­gerek Ulősitrájkot kezdtek. A néger szervezetek beje­lentették, hogy pénteken dél­után Washingtonban rendez­nek tüntetést — ezúttal első ízben. A terveik szerint a Fehér Ház előtti park­ban gyülekeznek majd, éa onnan az igazságügy mi­nisztérium elé vonulnak. Szocialista Párt nemrégiben megtartott kongresszusán ugyancsak leszögezte: az egyezmény felesleges és ár­talmas, semmi köze a fran­cia-német kibékülishez. A szocialisták és az ellenzéki polgári pártok mindenek­előtt azért helytelenítik az egyezményt, mert a nyugat­európai országok „integrá­ciójának" akadályát látják Párizs és Bonn kétoldalú együttműködésében. merte; Párizs és Bonn néze­tej nem azonosak, eltérnek Anglia és a hatok viszonyát, illetően, a mezőgazdasági Közös Piac kérdésében és más területeken. De Gaulle július elejei nyugat-németor­szági látogatásának célja, hogy ezekről a problémák­ról tárgyaljanak — mondot­tá Couve de Murville. A francia— nyugatnémet egyezmény parlamenti vitá­ja és főleg Couve de Mur­ville külügyminiszternek a szerződést „magyarázó" be­széde csak fokozta a francia közvélemény ellenállását de Gaulle és Adenauer paktu­mával szemben. A francia lapok többsége Franciaor­szág jövőjét félti Párizs és Bonn külön szövetségétől és elveti a kormánynak azt az átlátszó érvelését, hogy az egyezmény a „francia—né­Couve de Murville francia külügyminisztár szerdán este met kibékülést szolgálja . a francia—nyugatnémet egyezmény vitája során be­szédet mondott a nemzet­gyűlésben. A miniszter a francia—német kibékülés megpecsételóseként igyeke­zett feltüntetni a Párizs és Bonq közötti-katonai és po­litikai szövetséget. Az ellen­zéki képviselők között nagy visszatetszést keltett a kül­ügyminiszter kijelentése, mi­szerint a „francia és a né­met hadsereg ugyanazokon a hagyományokon nőtt fel, te­hát együtt dogozhat és egy­ségesen gondolkodhat". Couve de Murville Igyeke­zett „megnyugtatni" a par­lament „európai ellenzékét", amely attól tart, hogy Párizs és Bonn külön együttműkö­dése eltávolítja Franciaor­szágtól Olaszországot, a Be­nelux-államokat és az an­golszász atlanti szövetsége­seket. Kijelentette: a fran­cia kormány hajlandó szer­ződést kötni a „hatok" töb­bi államával is. „De Gaulle azért döntött a frá'ncia— nyugatnémet külön egyez­mény mellett; mert többi kö­zös piacbell partnere — első­sorban Belgium és Hollan­dia — visszautasította az Anglia nélkül elképzelt nyu­gat-európai politikai unió francia tervét" — tette hoz­zá. Magyar felszólalás a nemzetközi munkaügyi konferencián A Genfben ülésező 47. nemzetközi munkaügyi kon­ferencián szerdán felszólalt Mekis József munkaügyi mi­niszterhelyettes, a magyar küldöttség vezetője. Beszédé­ben a nemzetközi munka­ügyi szervezet átszervezésé­ről szóló főigazgatói jelen­téssel foglalkozott Amer marsall Irkuisshban Az Egyesült Arab Köztár­saság küldöttsége Abdel Ha­kim Amer marsall vezetésé­vel szibériai látogatása során Irkutszkba érkezett. A ven­dégeket Aléltazandr Grlcen­ko, az irkutszki területi ta­náes végrehajtó bizottságá­nak elnöke fogadta. A külügyminiszter kitért a degaullel politika és a Bonn­ban egyre erőteljesebben érvényesülő erhardl Irányzat közti ellentétekre is. Elis­Francóok Ramon Ormazabal meggyilkolására készülnek? Ramon Ormazabalt, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ját néhány napja a madridi Carabanchel börtönbe szál­lították. Carabanchelben vé­gezték ki Julián Grimaut, ezért Ormazabal átszállítása a rosszhírű madridi börtön­be, nagy nyugtalanságot vál­tott ki Párizsban. Spanyol emigránskörök valószínűnek tartják, hogy a francóista hatóságok Ismét hadbíróság elé akarják állítani Ormaza­balt a polgárháborúban vi­selt szerepéért A kommu­nista vezetőt, a múlt év őszén 20 évi börtönre ítélték, mert részt vett a tavasa nagy sztrájkok és Franco-el­lenes tüntetések szervezésé­ben. A tárgyaláson nyíltan hangoztatta, hogy 1934 óta tagja a Spanyol Kommunista Pártnak és a polgárháború alatt baszk földön harcolt a köztársaságért. Hasonló te­vékenységért ítélték halálra Julián Grimaut, s így indo­kolt a feltevés, hogy Fran­cóék újabb gaztettre készül­nek. Riasztó hírek érkeznek a spanyol börtönökben sínylő­dő többi politikai fogoly sor­sáról is. Amerikai munkás virágcsokra William Super minneapolisi mun­kás levelet inté­zett a moszkvai rádióhoz és azt kérte, hogy nevé­ben helyezzenek el virágcsokrot, a Lenin Mauzóle­umban. A Pravda csü­törtöki számában beszámol a levél­ről és fényképfel­vételt közöl arról, amint William Su­per óhajának meg­felelően a virágot elhelyezik a Lenin Mauzóleumban. Az amerikai munkás levele hangoztatja: »öt dollárt küldök önöknek. Kérem, vásároljanak rajta virágot és helyez­zék el a Lenin Mauzóleumban. Egyúttal köszöne­temet szeretném önöknek és külö­nösen Nyikita Hruscsóvnak ki­fejezni azért, hogy Kuba miatt nem tört ki háború.* (MTI) A középkor bebocsátást kér Az ilyen hírekre mondja az em- lik meg a helyzetet, hogy pont akkor ber, az első hallomáskor, hogy és pont úgy kell a színre lépniük, nem igaz. Hogy nem lehet igaz. Habsburg Ottó és családja vissza óhajt térni Ausztriába. szó, hanem nagyon is átgondolt poll­Rlp van Winkle, avagy egy Űj- tikai manőverről, s ml csak rokon­Zrínyiász hőse, felébredvén régi ál- szenvvel emlékezhetünk meg az oszt­mából, ott folytatná, ahol annak ide- rák népről, amely ezt nyomban fel­jén abbamaradt. Azaz nem egészen ismerte és elszántan kész elutasítani, pontosan ott: őfelsége-jelölt hűség- Arra az átgondolt politikai ma­Ottó köztársasági elnök úrral az élen mindenesetre némi garancia lehet­ne... Ez a távlati cél. Az első lépés pedig: hazasegíteni Ottót az államhű republikánus ábrézatában. De tel­jesen jogos feltételezni, hogy ha az Osztrák Köztársaság ezt az első, vi­szonylag kevéssé álcázott teherpró­bát nem állja ki, akkor később, az Itt nem egyszerűen egy operett- óriási Habsburg-propaganda megté­*_úralkodó szórakozásáról van vesztő hatása alatt, még engedéke­nyebb lesz. Ha ugyaoiis elfogadható a néptől elrugaszkodott közigazgatási bíróság döntése a hazatérés ügyében, bízvást Illetékesnek fogadják majd el ugyanezek a reakciós körök eme bí­P^P H^H róság illetékességét vagyonjogi, majd nyilatkozatot adott, hogy mint az nővérré, amelyre az imént utaltam, később más közjogi ügyekben. Már­Osztrák Köztársaság egyszerű állam- következtetni lehet — ismétlem — polgára, elismervén a köztársaság Ottó előéletéből ós politikai tevé­jogrendjót és törvényeit, éldegélne kenységéből. De az időpont megra­családjával a hazai földön. Így a hű- gadása magyarázatra szorul, ségnyilatkozat. Az az anyakönyv vi- ugyan miért találják alkalmasnak szont, amelybe legutóbb született kis- a mostani helyzetet Ottó és a mögöt­gyermekét bejegyeztetni kegyes volt, te állók a cselekvésre? Kétsógbevon­az apa foglalkozásául nemes egysze- hatatlanul összefügg ez az egész nyu­rűséggei az -Ausztria császára és gati világ fő bajával: a polgári de­Magyarország királya* megjelölést mokrácia krónikus betegségével. A örökíti meg. Ez ia * hűségnyilatko- Klasszikus polgári demokrácia szem­zat egy bizonyos fajtája, de tágfőkóp- látomást már nincs ínyére a mono pen az aa egész élet és életmód, polkapitalizmusnak: szerinte túl sok ahogy Ottó von Habsburg-Lothrin gen élt ée él. Mondom, az ember először meg­dörzsöli a szemét, és hajlamos el nem hinni a hírt, amely pedig ko­moly, s amelyet nem szenzáclóvadá­szabadságjogot ad a népnek, ami rá­nézve azért veszedelmes, mert ez a nép már felvilágosult. Korunkban mindenütt elemi erejűek a szabad­ság- és békemozgalmak, s szemünk láttára fonódnak össze a forradalmi szásból tálal' szenzációsan az érdé- mozgalommal. A májusi békemene­kelt nyugati sajtó Érdekelt, írom, tok slk«r« Nuygat-Európában éppúgy mert hisz' ha Ottó pont most ós pont igazolja ezt az állítást, mint a pán­így szánta rá magát a hazatérésre, afrikai mozgalom tó az Egyesült Al­akkor alapoe a gyanú, hogy valami lámákban a négerek fellángoló tö­okból történt igy. Általában az el- megharca. üldözött uralkodók tó azok leszárma- Az imperializmusnak nem tetszik zottai nem oiak úgy ukmukfuk ha- Ausztria .semlegessége. Távlatilag; tározzák el az ilyesmit, nem megál- egy abszolút monarchia — amolyan modják az egyik éjjel és lépnek a De Gaulle-féle tekintélyuralmi rend­cselekvés útjára másnap, hanem ők szer — akár királlyal, akár — tisztes­maguk és bölcs tanácsadóik úgy íté- ség ne essék szólván — Habsburg pedig pénz beszél, kutya ugat — ez a magántulajdonon alapuló társada­lom vastörvónye és természetrajza. Hacsak a nép közbe nem szól. A nép közbe akar szólni. Vajon hagyják-e? — ez is a polgári demokrácia próbatétele. És le kell győzni, közömbösíteni kell a királypárti propagandát Ne áltassuk magunkat: van ilyen pro­paganda, és talaja ls van. A polgár­ságra oly jellemző konzervatív, retrográd nosztalgia, azaz a múltba néző, csak a szépre emlékező régi­imádás. Nemhogy Ausztriában — még Magyarországon is az idősebb évjárat egyes képviselői szólnak né­melykor a -boldog békeidőkről*, a -ferenejóskal igazi békéről*. Mi tudjuk, hogy ezekben az emlékezé­sekben mindössze annyi az igazzág, hogy az emlékezők akkor voltak fiatalok, e erre még akkor is szíve­sen gondol az ember, ha egyéb pozi­tívumra nem hivatkozhat is... A négy évszázados Habsburg-uralom a középkort örökítette meg Magyaror­szágon, uralmi rendjével, sötétségé­vel, kiszolgáltatottságával —. ponto­san azzal, aminek a forradalom ál­tal el nem oszlatott, pusztán a pol­gári fejlődés által már jócskán ki­kezdett maradékát megmenekítenék Ausztriában, amíg nem túl késő. Pedig dehogynem túl késő már. [yi a már arra is reagál a világpo­litika, hogy Dom nikában — például — elkergetik Trujillo diktá­tort, s más követi őt; a világpolitika arra is rezdül, hogy Csang-Kaj-sek trónja miként inog Tajvanon —, hegy a világnak két nagyon távoli sarkát említsem. Hogyne lenne vi­lágpolitika hát, nempedig Auszlria kizárólagos belügye, visszatér-e Habsburg Ottó, visszatér-e vele egy történelmileg túlhaladott, elítélt és bukott irányzat: hogyne lenne vi­lágórdeklődósű összecsapás és erő­próba az osztrák és egyéb reakció összecsapása ebben a kérdésben az osztrák néppel. Európa közepe a NATO és á Közös Piac korszakában nem egy háromfolvonésos limonádé­vígjáték színpada, ahcí a dirigens beintésére cselekszik népség, kato­naság .., Ottó a jelek szerint megértette, hogy Magyarországra nem térhet vissza, nevezze bár magát csökönyö­sen magyar királynak is- De azt, ugyancsak a Jelek szerint, még nem fogta föl, hogy Ausztria sem az övé. As osztrák nép is tudja, hogy Habs­burg Ottó — még ha ő maga akarná Is — nem lehet egyszerű állampol­gár A császár: jelkép. Ezt kijelen­teni nem n személyébe vetett buz­gó hit — ilyenre ok sincsen, mert Ottó történetesen nem valami te­hetséges ember •—, de a nagy beteg­ségek is úgy indulnak eb úgy ütnek tanyát a szervezetben, hogy először talán egyetlen kórokozó fertőzi mag. És ha van rá feltétel, tenyészik to­vább éa elhatalmasodik. A z osztrák népen a Bor, hogy bi­** zonyságot tegyen: Ausztria nem olyan szervezet, amelyben a kö­zépkor baktériuma új életre kelhet. V. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents