Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

Péntek, 1963. Június 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Harcsabőség — pontyhiány Készülnek a halászok a szabadtéri Játékok vendégeinak ellátására A Szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezet tagjainak tavaszi szerencsesorozata a nyáron is folytatódik. Való­sággal »aratnak* a Tiszában ós a Marosban, ahol tavasz óta kilenc óriásharcsát fog­tak. Legutóbb Török György deszki halászhoz pártolt a szerencse, s két nap alatt két nagy vlziragadozót emelt szárazra, s előlegként több mint ezer forintot kapott. Ugyancsak a napokban Máté János negyvenkilós példányt fogott a Marosban, Apátfalva határában. Mátó Jánosnak az idén ez már a harmadik nagy zsákmánya. Az ez évi rekordot Szabó Nyirí György tartja egy hat. van ki lós harcsával. — Amilyen bőség van har­csából, olyan kevés a ponty — mondja Juhász József, a szövetkezet elnöke. Ez azzal magyarázható, hogy a min­den évben szokásos áprilisi áradás most elmaradt, a víz nem hatolt ki az árterületre, a pontyok pedig csak itt, a bozótos, gödrös részeken, langyos vízben tudnak le­ívni. A napokban fogott pontyok tele vannak ikrával. Amennyiben lesz nyári ára­dás, lehet számítani az el­maradt pontyszaporodásra. Másfajta nemes halak, mint például süllő, kecsege a szo­kásos mennyiségben kerül­tek a hálókba, s már napok­kal ezelőtt teljesítette a szö­vetkezet féléves termelési tervét. Egyébként most van a ha­lak "díszlakomája*, mert a folyókban megjelentek a ti­szavirágok. Az utóbbi né­hány nap kánikulai forrósá­ga felmelegítette a vizet, s a folyók mélyén rejtőző iszaplakó kérészek előjöttek. Ilyenkor élénk a halak moz­gása, s népes madárcsapatok is előszeretettel vadásznak a víztükör felett. A Marosnak csak a felső szakaszán — és Jóval kisebb mennyiségben, mint a Tiszán — látni kéré­szeket, mert a sebes folyó partvédelmi munkálatai so­rán köveket süllyesztettek a mederbe, s ezzel nagy terü­letről kiszorították a tisza­virágokat. A halászati szövetkezet már készül a szabadtéri já­tékok vendégeinek fogadásá­ra, jó ellátására. Eddig hu­szonnégy mázsa halat tarta­lékoltak, Illetve adtak át a Halértékesítő Vállalatnak, amit majd annak idején visszakapnak. Bárkában hu­zamosabb ideig ugyanis nem lehet tartalékolni, mert nem esznek, vesztenek súlyukból a halak. A gyomai Vihar­sarok Htsz ígéretet tett arra, hogy a nyáron megfelelő mennyiséget szállítanak, s természetesen ehhez járul még a napi fogás. Ezek sze­rint halászléből és rántott halból nem lesz hiány. Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze Gondos, alapos tervezést! Amikor ax üzemszer- ból a szempontbői, hogy mi- lémákat állítanak a vezetők vezés aktuális, alapvető fel- lyen mértékben vesznek részt elé. Helyes, ha ebben a kér­adataira hívjuk fel a figyel- a tervek előkészítésében és désben is a vállalat vezető­met, ezzel egyidőben hang- végső elkészítésében. Nincs sége egy évnél is távolabb súlyozni szeretnénk azt is, tisztázva és ezért ki semala- lát, alaposan mérlegeli elkép­hogy ez nem jelentheti a vál- kult a tervmunka helyes sor- zeléseit, s az éves terveknél lalati tevékenység egészét át- rendje, ki milyen adatszol- részleteiben ezeket az elkép­fogó szervezési munka taga- gáltatásra kötelezett, kire zeléseket aprópénzre váltja. dását. Az alapvető felada- milyen felelősség hárul a Csak így biztosítható az üte­tok megjelölésének gyakorla- terv helyességéért, a tervosz- mes és folyamatos termelés, ti értéke csupán az, hogy a tályok hogyan koordinálják kerülhetők el a tűzoltó meg­szervezés elindításához ad az egyes szervek munkáját oldások, segítséget, kiemelve a szerve- stb. stb. Akkor is, ha a termelési zésnek azokat a területeit, A vállalati tervek ezért struktúra viszonylag hosz­ahol ezt a munkát helyes el- nem képesek számolni a szabb időszakra adott, a ter­indítani. Az üzemszervezői meglevő tartalékokkal, szűk melés egyre bonyolultabbá munka sikerének fontos fel- keresztmetszetek képzéséhez válik, pl. nő a gépesítés fő­tétele, a helyes kiindulás, vezetnek, az elmúlt időszak ka> az alkatrészek száma szá­mért ez teszi lehetővé az aránytalanságait nemhogy ki- porodik, fejlettebb technoló­erők koncentrálását, az igé- küszöbölnék hanem az új &iai eljárások lépnek be stb. nyek felkeltését, tehát a ha- tervekben tovább viszik, fo­tásosabb munkát. A sematiz- kozzák az addig is meglevő mus, az egy kaptafára hú- nehézségeket. Ilyenformán zás általában káros, de külö- már a tervekben ellentmon­nösen áll ez az üzemszerve- dások jönnek létre, s ennek zésre. Minden egyes vállalat- egyenes következménye vala­nak, sőt üzemrésznek és mű- melyik gazdasági mutató helynek sajátosak a szerve- nem teljesítése, vagy túltelje­zésbői adódó problémái. A sítése, a termelési zavarok továbbiakban ismertetett "tervszerű* előidézése, alapvető feladatok megjelö- A reá,is tervek eg^k {on.. tos feladata, az eszközök he­GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Elzárt kút és új kezdeményezés lakásában van víz, az udvari kutat valóban többször el­rontották, ennek javítása sok gondot okozott vállala­tunknak és mivel lényegében szükségtelen — szemetes edényt különben sem szabad ott mosni — ezért szereltük le. Ha esetleg előfordul, hogy csökken a víznyomás — ritkán adódik ilyen — két mosókonyha van a házban és onnan szerezhetnek a fel­ső lakók vizet Egyébként a bérház lakói néhány nap­pal ezelőtt egy új kezdemé­nyezéssel fordultak vállala­tunkhoz: társadalmi munká­* ban az udvaron egy fürdő Az ingatlankezelő vállalat medencét akarnak építeni a 4. számú házkezelőségén ^"nekek simára. Ameny­részletésen ismerik a ház nyiben M a val6ban tálTK>­körülményeit és Körösi Fe- gatóst érdemlő kezdeménye­A Kálvária sor_ 16. szám alatti hatalmas bérház ud­varán volt egy magasnyomá­sú artézi kút. Ezt a kutat az Ingatlankezelő Vállalat két hónappal ezelőtt leszerelte, mivel a gyerekek korábban gyakran elrontották. A kútra viszont szükség van, mert ha a második emeleti lakások­ban a nagy melegben nin­csen víz, akkor az Alkony utcából kell hordani. Az ud­vari kút egészségügyi szem­pontból is fontos szerepet játszott. Kérjük a kút ismé­telt üzem behelyezését Pálfi Gyuláné, házbizalmi rencné a következőket vála- 208 megvalósul, szólta: kutat erre a célra hasznosít­— A nagy bérház minden juk. Törmelékdomb az udvaron az udvari A Berzsenyi n. l/a. szám alatti ház udvarán mintegy fél éve nagy rakás kőtörme­lék "díszeleg*. A házfelügye­lő már több izben jelentette a házkezelőségnek, de a törmelékdomb még mindig itt maradt sőt gyarapodott Egészségügyi szempontból is kifogásolható a törmelék tá­rolása s ezért szeretnénk, ha azt mihamarább elvitetnék. Fábián Imre Az I. számú házkezelősé­gen Orbán Györgyné már többször szorgalmazta a vál­lalat illetékeseinél az emlí­tett ház udvarán felgyülem­lett törmelék elszállítását. — Most ismét megérdek­lődtem műszaki részlegünk­nél — mondotta Orbánné, — mikor viszik el a törmeléket. Megtudtam, hogy a pincében bizonyos feltöltés céljából szükséges a kőhulladék. Ezt a munkát egy héten belül el­végzik. Ezek a tényezők önmaguk­ban is számottevő változáso­kat idézhetnek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szer­vezési kérdéseik. A tervosz­tály, a műszaki, a munkaügyi és szinte valamennyi osztály munkáját egybe kell han­golni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a fő­^ tevékenység — mellett az latébresztés, az üzemszerve- iVM^mpstowtYrÁ^^^fa- úgynevezett kiszolgáló rész­zési munkára irányuló figye- llés^m^SnakwL ***m™k<Üa lem felkeltése. tosítáea Ebben lénvepes sze- 18 hozzájárulhat a munkatér­Nézzük a vállalati vezetés ^an^ hTlySrifal^- a. tott kooperációnak. A tervek alakulásához Igy készítésének fontos szervezé- az "zeme!? bolub f»ya«­si kérdése tehát a vállalatok S?4** ,f ^rbantortás, a közötti kooperáció előkészíté- muszakl ellenorzes stb- ösz­se. Ezért a kooperáció legala- szehangolása, vagy összehan­posabb előkészítését a terv- golatlansága is hatással van megjavítása előtt álló egyik fontos feladatot, a vállalati tervezés megjavításának problémáját. E munka meg­javításánál abból kell kiin­dulnia, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni. Ez első­sorban a vállalat vezetőinek a feladata. A tervekben nem­csak az elérendő termelési célt, hanem azokat az eszkö­zöket ls — számításokkal alátárrtasztva — be kell ter­vezni, amelyek a terv telje­munkával együtt kell végez­ni, hiszen ebben az időszak­ban még van mód és lehe­tőség e kooperáló vállalatok közötti vitás kérdések tisztá­zására, megoldására. Az időközbeni profilválto­zások is újabb és újabb ko­sítését biztosítják, illetve az- operációs nehézségeket, prob­zal összhangban állnak. (Így a munkaerőt, az anyagot, munkaeszközöket stb.) E szerteágazó problémák a ter­vezők munkájának időbeni összehangolását igénylik. Je­lenleg a vállalati tervezés módszere inkább az, hogy évről évre az elmúlt időszak tényszámait emelik (tervtel­jesítést) bizonyos közgazda­sági becslések alapján. A megalapozott számítások he­lyett általánosságban a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zök, a kereskedelmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállalatok elé állítható feladatokat, mi­után a legtöbb helyen hiány­zik a megfelelő anyag- és munkanorma, a kapacitások felmérése, stb. E terveknek megalapozott számítások nél­küli "feszítése* hol az aláter­vezéshez, hol irreális célki­tűzésekhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreálisan túlfeszített tervek nem ösz­tönöznek, nem segítik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek leggazda­ságosabb felhasználását. A tervek elkészítése a vállalat különböző szervei­nek együttes, komplex fel­adata. Ma még nem egyér­telműen tisztózott az egyes vállalati szervek jeladata ab­a termelés alakulására. Ezért igen fontos, hogy a vállala­tok terveiben a fő és "kise­gítő* üzemek, üzemrészek működését, feladatait a ter­melési tervekkel összehan­golják. Kahulits István, Kivitelező kerestetik! A míg a közúti híd újsze­gedi felén az uszoda mellet levő lépcsőt meg nem javítják, addig a gyalogosok nem tudják betartani a köz­lekedési szabályokat. — írja levélírónk, Barna Lajosné. S ha nincs is égészen igaza — mert azért nem feltétlenül szükséges átvágni az úttes­ten, körül ls lehet kerülni az uszodát ahhoz, hogy valaki eljusson a Felsőkikötő sorra —, tarthatatlan állapot, hogy egy olyan egyszerű munkát, mint amilyen a lépcsőjaví­tás, hetekig, hónapokig kép­telenek elvégezni. Képtelenek, de kik? A Hódmezővásárhelyen műkö­dő Közúti Igazgatóságnak kellene a szegedi híd javítá­sait megcsináltatnia, de nem talál rá jelentkezőt Tavaly az Innenső oldal aládúcolá­sára még kapható volt a Sze­gedi Építő Kisipari Szövet­kezet, de az idén — éppen egy hete írták meg — nem bírja elvállalni még a lépcső rendbehozását sem, mert sok a munkája. Rajta kívül ugyan létezik még a Szegedi Építőipari Vállalat, a Csong­rád Megyei Építőipari Vál­lalat, valamint a Közúti Üze­mi Vállalat is, dehát vala­mennyi el van foglalva a ma­ga dolgával, s nem ér rá Ilyen mellékes apróságokkal bíbelődni. Tehát kivitelező kereste­tik! S amíg nem találtatik, addig az újszegedi lépcsőt használni nem lehet Hogy ez nem nyugtatja meg Barna Lajosnét, sem azit a néhány­ezer embert, aki naponta ar­ra jár, az bizonyos. De ki be­szélt itt megnyugtatásról?! Kisteleki nyertes országos pályázaton A SZOT kulturális, agitá­ciós és propaganda osztálya múlt év novemberében pá­lyázatot hirdetett a felnőtt­oktatást elősegítő módszerta­ni témák feldolgozására. A beérkezett 37 pályamunkát elbírálták, s csütörtökön dél­után a SZOT székházában hirdették ki az eredményt. A legjobb munkák készítői­nek összesen 15 ezer forint pályadíjat osztottak ki. Az iskolai és iskolán kívüli nevelőmunka lehetőségei, módszerei a dolgozók isko­láiban című témakörben a második díjat Révész Pál, a kisteleki Petőfi Sándor ál­talános iskola igazgatóhe­lyettese kapta. (MTI) Ma, egy évtizede­ken át helytállt ta­nárától búcsúzik a Tömörkény Gimná­zium: Sós Paulától. Paula néni nyugdíj­ba megy. Huszon­nyolc éve tanít eb­ben az iskolában; tu­lajdonképpen har­mincnyolc éve tanár, de tíz évig, mint annyi sok kartársa a zidőben, állástalan diplomás volt. Tíz évig! Hogy mi min­dent csinált ennyi idő alatt, regényt tudna mesélni arról. S hogy azután a hu­szonnyolc éven át hány nemzedék nőtt Jel a keze alatt eb­ben a gimnáziumban, az az iskola történe­tének külön fejezete. — A fél tanári kar a gyerekem — meséli kedvesen tréfás hang­ján —, s nekem a fiatalságról jó a vé­leményem: ezek a fiatalok, akiket taní­tottam és most kar­társaim, igazán helyt­állnak, és szeretettel Paula muí dtnttyty:. vannak hozzám. Én boldog vagyok: éle­temben sok örömöm volt, s a legfőbb az, hogy azt a pályát vá­laszthattam, amelyi­ket akartam. Ha új­ból születnék is ma­tematika-fizika sza­kos tanárnak men­nék! Érthető, ha kitün­tetései mellett egy nekünk laikusoknak ismeretlenül hangzó ju*alomra, a Beke Manó-díjra legbüsz­kébb, melyet mate­matikai munkájáért kapott. Emellett a legeisók között tün­tették ki a Kiváló ta­nár címmel, s nemré­gen pedig a Szocia­lista Munkáért Ér­deméremmel. A matematika nem könnyű tantárgy. Ta­nítványai mint na­gyon szigorú tanárra emlékeznek és mégis nagy szeretettel em­legetik. Szigorúsága az volt, hogy idejét és türelmét nem kí­mélve, megtanította a gyerekeket; igy történhetett, hogy most két kezén össze tudná számolni, hány diákot buktatott meg egész pályáján. — Fiatalon közelebb voltam a gyerekek­hez és szigorúbb vol­tam hozzájuk — em­lékszik vissza —, ké­sőbb nagymamás let­tem, olyan, aki egyre többet elnéz szeretet­ből. Megvallom, most már a dolgozók gim­náziumában tanuló felnőttek állnak kö­zelebb hozzám, akik a gyerekeknél meg­értőbbek, jobbak és figyelmesebbek tud­tak lenni. Hogy kollégái mennyire szerették, erről nehéz vallanom a papíron, hiszen magam is kartársa voltam egy röpke ideig, ö volt, aki bár­mikor, bármiben, bárkinek segített, s boldog volt, ha se­gíthetett. Közvetlen­sége, humorral álcá­zott jószívűsége fe­ledhetetlen élmény marad mindig. Ne­héz tőle a búcsúzás, mint ahogy néki is nehéz megválni hu­szonnyolc év után is­kolájától s a város­tól. Hiszen szó sze­rint az iskola volt az otthona, lakásában — mely magával ke­veset törődő jószí­vűsége folytán mind kisebbre zsugorodott — alig tartózkodott. S most mindezt el kell hagynia. De gon­dosan összegyűjtött fényképeken magá­val viszi Pestre — ahova költözik édes­anyjához —, mert nagyon a szivéhez nőtt. Németh Ferenc JKunkaüqqi tanáewdá A dolgozók anyagi felelősségének főbb szabályairól A TÁRSADALMI tulajdon védelmének kötelezettsége minden dolgozót érint, s mert a felelősségre vonás során sokszor eltérő a gyakorlat, néhány, a dolgozók anyagi felelősségéről szóló kérdést tisztázunk. Alapvető szabály, hogy a dolgozó a vállalatnak vétke­sen okozott kárért anyagi fe­lelősséggel tartozik. A vét­kesség azt jelenti, hogy a ke­letkezett kár és a dolgozó magatartása között okozati összefüggésnek kell lennie. A dolgozó magatartása viszont nemcsak tevőleges lehet, ha­nem mulasztás is, tehát az­zal is okozhat vétkesen kárt, hogy valamit nem tett meg. A dolgozó anyhgilag törté­nő felelősségrevonása során kártérítés címén — az oko­zott kár összegétől függetle­nül — legfeljebb egyhavi alapbérének 15 százaléka erejéig felel. Ez nem emel­bére 15 százaléka erejéig lenne felelős, de az okozott kár összege ennél kevesebb. Például egy 1500 forint alap­bérű dolgozó a 15 százalék figyelembe vételével csak 225 forint kártérítésre köte­lezhető akkor is, ha 1000 fo­rintot kitevő kárt okozott. Ha viszont az általa okozott kár csak 120 forint — mivel ez kevesebb az egy havi alapbére 15 százalékánál — kötelezhető a teljes kár meg­térítésére. Ha a dolgozó a kárt vala­mely dolog elidegenítésével, vagy más, szándékos maga­tartással idézte elő, a teljes kár kétszeres összegéért le­het felelőssé tenni. Akkor pedig, ha az elidegenített dolog megkerül, értékének megfelelő összeg megfizeté­sére kötelezhető. MUNKAÜGYI KÉRDÉS: kedhet akkor sem, ha egy Valamely dolgozó két tanév naptári hónapon belül több- anyagát egy tanév alatt vég­ször is kárt okozott. Megje- zi el, jogosult-e mind a ket gyezzük, hogy a jutalékos év után járó tanulmányi bérrendszerben foglalkozta- szabad&ágra?», ...,„,. ... tott, viszonylag alacsony iValasz; A alapbérű (úgynevezett bizto- °jszér'"m' a Muvelodésugyi sított bérrel alkalmazott) Minisztérium, a Szakszerve­dolgozó kártérítésre kötele- zetek °"zág°8 ,. Ta?acsa zésénél is az alapbért kell fi- együttes állásfoglalása értel­gyelembe venni. Ettől az ál- ™4ben' ha • továbbtanuló talános szabálytól eltér a fe- áol*?*> engedelyt kapott ar­lelős beosztású dolgozómon- ra- bogy egy tanév anyagai kaköre ellátásával kapcsola- rövidebb idő alatt végezze el, tos anyagi felelőssége, aki ak,kor a kötelező foglalkoza­hatheti munkabére erejéig sokon való megjelenésre biz­kötelezhető kártérítésre. Kü- tos.í,tott kedvezmenyek a lönösen fennáll ez akkor, ha szukseges mértekben, a ta­a kár az ellenőrzés elhaAya- nulol.á"yi szabadsag teljes golása, vagy a kártérítési fe- mértekben erre a rövidebb lelősség érvényesítésének el- Jdore jár. Ebből következik, mulasztása miatt keletkezett. bogy ha egy ^ ala" ket tan­Mind a felelős beosztásban fvet v,égez el a d°ig°z°- ak" levő, mind a beosztott dolgo- kof a két tanévre járó tanul­zó a teljes kár erejéig tehető mányi szabadsagra jogosult, felelőssé, ha a kárt okozó Ugyanebből az állásfogla­magatartás bűncselekmény- lásból következik az ls, hogy nek minősül és ezért a bíró- ha a dolgozó valamilyen ok­ság a dolgozót jogerősen el- ból egy tanév anyagát két ítélte. Ugyancsak a teljes kár év alatt végzi el, akkor csak megtérítésére kötelezhető a egy tanévre szóló szabadság­dolgozó abban az esetben, ha ra jogosult, egyébként csak a havi alap- Dr. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents