Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. április 14. Az utánpótlás — három lány ? A mezőgazdasági szakmunkásképzés ügyét minden termelőszövetkezetben az égető problémák közé soroljuk napjainkban, s még sokáig napirenden marad majd a jövőben is. Sajnos, nem mindenütt gondolkoznak igy, s nem eléggé törődnek az utánpótlással, a mezőgazdasági tanulókkal. A szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetben például mindössze 3 tanulólány van. A tsz új vezetősége úgy vigyáz, mint a szeme fényére, erre a három lányra, hogy megmaradjanak választott szakmájukban, a kertészetben. Akiket nem engedtek tanulni Vigyázhatna a tsz 14 tanulóra is, fiúkra és lányokra, mert egy évvel ezeiőtt ennyien jelentkeztek felvételre és szerződéskötésre. Hogy mégsem lett a szerződésből semmi, az a tsz régi vezetőségén múlott, s a kertészetben néhány »Okos Tóbiáson*. A tanulójelöltek ugyanis, amikor megjelentek szüleikkel, hogy leszerződjenek, egy-két nagyhangú ember riasztó beszédbe kezdett: — Mit akartok itt tanulni?... nem látjátok, hogy nincs itt semmi lehetőség? — mondták. — Inkább adják iparosnak a gyerekeiket, minthogy a földet túrják! — oktatták lű ugyanezek a szülőket Az ilyeneket akkor még nem tudták rendre utasítani, s a kertészet egész képe sem volt vonzó. Annak idetörzsgárdát, mint ahogy ez már sok szövetkezetben megvan. Itt még nincs. A tsz bodomi üzemegységében a mórahalmi tanyákról egyelőre három tanuló, Bárkányi Gizella, Csongrádi Veronika és Kispál Sarolta szorgalmasan sajátítja el a virágkertészet fortélyalt Ácsai Imre kertésztechnikus és Fehértói Ferenc kertész irányitásával. A munkában nem egy tsztagnak mutattak már példát. Orroltak is ezért rájuk egyesek, hogy felnőtt számba veszik őket. Pedig dicséretet érdemelnek, mert többet dolgoztak, mint egynémely felnőtt Hozzáértéssel, szeretettel dolgoznak Az idei nagy télben is helytálltak e lányok, akik a gazdaságban laknak és csak szombaton mennek haza. Jól tanulnak az iskolában is, az újszegedi Ifjú Gárdában, ahol hetenként két alkalommal vesznek részt elméleti oktatáson és gyakorlati bemutatókon. Ácsai Imre kertésztechnikus elmondotta, hogy a legkényesebb kertészeti szakmunkát is bátran rábízhatja e lányokra, pedig még csak egy esztendeje tanulnak. Az exportra váró tulipánhagymák kiválogatását, osztályozását például már ők végzik majd el. A 10 milliónyi és 50 fajta tulipánhagymából kiválasztani — a láthatatlan porzószám és kehelyszín szerint — a megfelelőket, bizony nem kevés szakértelmet és gyakorlatot kíván. Ebből is látszik, hogy nagyon számítanak e lányok munkájára a tszben és olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyek tovább gyarapítják szaktudásukat. Ez helyes, jó elv és gyakorlat. Emberibb körülményeket Ehhez még csak annyi kívánkozik javaslatként, hogy mezőgazdasági tanulók lakáskörülményeit tegye kulturáltabbá a tsz vezetősége. Vegyen a szállásukra •például rádiót. Van ott egy fürdőszoba is, csak rendbe kellene hozatni. Ácsai Imre technikus szerint is nagy a sár a gazdaság körül. A lányok féllábszárig merülnek a sárba, saját cipőjükben. A technikus belátja, hogy gumicsizma nélkül nem boldogulhatnak. A lányokat pedig rá kell szoktatni arra, hogy munka végeztével keressék fel a művelődési otthon könyvtárát, s éljenek bátran a kulturális lehetőségekkel is, mert a jó szakmunkássá válásnak ez is elengedhetetlen feltétele. fa. F. Látogatás egy csendes hivatalban Egy év alatt 7500 beadvány Szegeden a bíróság épületében több nagy termet foglal el a telekkönyvi hatóság, mellyel már mindenki kapcsolatba került, aki ingatlant vásárolt, örökölt, eladott. Napjainkban mintegy százezer telekkönyvi betét tanúskodik a tulajdonjogról, az ingatlant terhelő esetleges adósságról. Nincs elírás A hivatal legfőbb jellemzője a csend. Évről évre odaadó figyelemmel jegyzik be, vezetik át a különböző változásokat. Egy esetleges elírás már galibát okozna, de ilyesmire hosszú évek óta nem emlékszik Hódi Miklós, a telekkönyvi hatóság vezetője, aki idestova fél évszázada dolgozik ebben a munkakörben. — Az utóbbi években mégszaporodott a munkánk — mondta Hódi Miklós. — Tavaly például 7500 beadványban kellett intézkednünk. Durván számolva: egy napra 25 ügy jutott a szokásos napi feladataink mellé. Igyekszünk a pontosság mellett gyorsak is lenni. Ám gyakran okoz "restanciát*, azaz némi lemaradást, hogy a felék nem tartják be mindig az előírásokat, vagy pontatlan beadványokat nyújtanák be. Az ügyintézés akadálya A továbbiakból azután az is kiderült, hogy mi hátráltatja leginkább az ügyek intézését. Gyakori hiba, hogy az ingatlanátruházásnál elírják a helyrajzi számokat. Előfordul, hogy az eladó nem csatol megfelelő adóigazolást. Sok probléma van a juttatott házhelyekkel. Ezeket csak akkor lehet új tulajdonosra átírni, ha a megváltási árat kifizették, a telket beépítették és ennek megtörténtét az illetékes kerületi, vagy községi tanács igazolta. Az apróbb pontatlanságokat a telekkönyvi hatóság kiigazítja, vagy módosításra visszaadja a beadványt a félnek. Nem ragaszkodik mereven az előírásokhoz, nem kér teljesen új iratot, hogy az ügyfelek kényelmét ezzel is szolgálja. Az viszont mindenkinek érdeke, hogy pontos adatokkal, megfelelő iratokkal kérje bármilyen ingatlan — ház, házrész, telek és egyebek — átírását. Jelentsék az utcanév megváltozását ' Nemcsak a magánosok, a szegedi és járásbeli ingatlantulajdonosok könnyíthetik azonban saiát érdekükben a telekkönyvi hatóság munkáját. Az elmúlt években például sok utcának a neve megváltozott. Jó lenne, ha erről azonnal értesítenék a telekkönyvi hatóságot, hogy ott is feltüntessék a változást. Ezzel sok hiábavaló keresgélésnek lehet elejét venni. Mint említettük, a hivatalban a gyors, pontos ügyintézés a jelszó. Ez alól csak egy kivétel van: még gyorsabban. soron kívül intézik a kislakás-építkezésekkel kapcsolatos teendőket. Évről évre újabb helyeket parcelláznak a város területén a magánházak részére. Ezeknek a telkeknek a tulajdonjogát azonnal rendezik, hogy még napokkal se késleltessék a vásárolni, illetve építeni szándékozókat. K. B. jén. ugyanis, amikor az új szegedi Kertészeti Vállalat bodomi gazdaságát átadta az Űj Élet Tsz-nek, minden elmozdítható felszerelést elvitt, mint sajátját A tsz pedig még n«i tudott vásárolni újabb berendezést. Főleg pedig nem tudott új munkamorált, új emberi viszonyokat teremteni. A leendő szakmunkás törzsgárda A tsz új vezetőségének sok más gondja mellett most főhet a feje, hogy a szakember-utánpóLlás természetes útját rendezetté, biztonságossá tegye, mert bizonyos, hogy a szakmák egész sorában újabb fiatalok is jelentkeznek majd mezőgazdasági tanulónak: szarvasmarha-, sertés-, baromfitenyésztőnek, általános növénytermesztőnek, szőlőés gyümölcstermelőnek, öntözőnek, stb.. hogy csak néhány szakmát említsünk. A következő öt-hat esztendőn belül a mezőgazdasági termelés minden ágában létre kell hozni a szakmunkás Új üzemi konyhákat nyitnak Szegeden Szegeden jelenleg mintegy 35 ezren étkeznek az üzemi előfizetéses rendszerű éttermekben. A dolgozók nagy része megkedvelte az olcsó, ízletes ételeket, s ezért egyre többen jelentkeznek, kérik, biztosítsanak számukra is előfizetéses ebédet Az üzemek kötelességei Az üzemi vendéglátó vállalat konyhái, éttermei — bár rendszeresen, évről évre korszerűsítették, bővítették őket — nem győzik kapacitással, s nem tudnak több ezer ember részére ebédet főzni. Szeged megyei jogú városi tanácsának végrehajtó bizottsága is többször foglalkozott már a város közétkeztetésének helyzetével. Megállapította: Szeged iparfejlesztése, a lakosság lélekszámának növekedése szükségessé teszi, hogy az üzemek vezetői gondolkozzanak saját üzemi konyha és étterem berendezéséről, és a meglevők bővítéséről. Így lehet csak az egyre növekvő igényeltet, a kulturált étkeztetést biztosítani. Az ételek minősége is csak úgy javulhat jelentősen, ha helyben főzött friss ételt tálalnak az üzemi éttermekben. A készételek szállítása, a felmelegítés csaknem minden esetben rontja az ételek ízét. Az első fecske Több szegedi üzemben nemcsak foglalkoztak az üzemi konyha létesítésének gondolatával, hanem már tettekre is sor került. A kábelgyár vezetői jelentkeztek elsőként, mivel a konyha helyisége és szép étterem is készen áll, csak felszereltetni és üzemeltetni kell. A kábelgyáriak részére eddig az üzemi vendéglátó vállalat Jósika utcai konyhájából hordták az ebédet. Most — miután a lehetőségeket megvizsgálták, s megegyezés jött létre a gázművekkel és az üzemi vendéglátó vállalattal — május végére már a kábelgyár konyháján főzik az ebédet. Addig bevezetik a konyhába a gázt, az üzemi vendéglátó vállalat pedig felszereli gázüstökkel, gázzsámollyal, gáztűzhellyel az új konyhát. Így a tervek szerint Az első siker után Oj kórussal gyarapodott nemrégiben a szegedi járásban működő énekkarok száma. Bemutatkozott és megérdemelt sikert aratott a községi művelődési házban Ásotthalam huszonöt tagú vegyeskara. Az ünnepségen lelkes taps jutalmazta a kórus begyakorlott éneklését. Persze az út nem ezzel a fölavató szerepléssel indult el. — Hosszú, fáradságos munka előzte meg — mondja a kórus vezetője és szervezője, Magyar János gyógyszerész — ezt az első szereplésünket. Sok próba. néha bosszúság is a tagok hiányzásai miatt, s aztán az első öröm, az első hibátlan éneklés. A napi munka mellei! Fél esztendő. Tavaly nyár végén fogott hozzá Magyar János az énekkar szervezéséhez. A napi munkája mellett mindig szívesen foglalkozott maga is énekléssel, s így szerzett még korábban — kedvtelésből — karvezetői oklevelet is. Borsod megyében dolgozott, s mikor Ásotthalomra hívták, az áthelyezési kérelemben már szó esett énekkar szervezéséről. A községi tanács aztán tehetőséget biztosított Magyar Jánosnak arra, hogy munkája mellett kedves szenvedélyének is hódolhasson. — Október elején — folytatta szavait — megtartottuk a próbaénekléseket és kiválogattuk a jelentkezők közül a jó hangú ós hallású nőket és férfiakat. A kórustagok. fiatalok és idősebbele egyaránt nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a tanuláshoz. Nehézségek Az első próbák után azonban kezdtek el-elmaradozni néhányan a megbeszélt öszszejöveteleikről. Kit az őszi betakarítás munkái, kit más gondok kötöttek le. Sok volt a hiányzás és ez bizony megnehezítette az előbbrejutást. Magyar János többször is személyesen ment el egyik-másik notórius hiányzóhoz, hogy próbára hívja. Aztán végre "beállt* az első néhány szám. Nagy öröm volt az. Nemcsak a kórus szervezőjének és vezetőjének. hanem az éneklő kórustagok nak is. — Akkor már nem sülhettünk föl — említi mosolyogva ezzel kapcsol n-ban a karvezető —. nem táncolhattunk vissza, mert mindenki számon tartott bennünket és várta az első fellépést, A kórustagok szülei, hozzátartozói jobban izgultak a sikerért, mint mi magunk. Az utánpótlás Nem volt könnyű eljutni az első sikerig. De megérte a fáradságot. Az ásotthalmi községi énekkar mo6t már a nyári kórustalálkozóra készül. Schubert- és Kodályszerzeményeket tanulnak a hetenként kétszer megtartott próbákon. A csukott ablakon át is kihallatszik a Békedal szárnyaló melódiája, vagy Ixiebl játékos, vidám népdalfeldolgozása; a Zöldellt a rózsafa. S már az utánpótlás is biztosított a "nagyok* kórusa számára. Hiszen az iskolában is működik egy kórus — az úttörők énekkara —. amelyet szintén Magyar Jáno6 vezet. A kórustalálkozóra készülés mellett szeretnének az ásotthalmiak ellátogatni más községekbe is. Tanulni, tapasztalni a többi, régebben működő dalosoktól. Ennek bizonyára nem is le6z akadálya. r, t. a kábelgyárban mintegy 1200 személy részére főznek ebédet hamarosan. Ezáltal a Jósika utcai konyhában is lehetőség nyílik kisebb üzemek dolgozóinak bekapcsolására az üzemi étkeztetésbe. A kenderfonőgyárban is A Szegedi Kenderfonógyárban is tervezik saját üzemi konyha létesítését. A tárgyalások eredményéként hamarosan itt is helyben, frissen főzött ebédet tálalnak majd a dolgozóknak. A Szegedi Textilmúvekben a rekonstrukcióval együtt fejlesztik az évek óta jól működő üzemi konyhát és éttermet. Itt is több száz ember részére főznek majd ebédet a bővítés után. Világviszonylatban egyre nagyobb tért hódítanak az önkiszolgáló rendszerű éttermek. Szegeden azonban — nem tudni miért — az üzemek vezetői idegenkednek attól, hogy az épülő új üzemi konyhák önkiszolgáló rendszerben működjenek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jövő az önkiszolgáló rendszeré, mert így lehet a leggyorsabban lebonyolítani a bevásárlást és az étkeztetést Kivilágítjiík Szeged érdekességeit A szegedi tanácsok több nagyváros tapasztalatai alapján új módon kívánják díszíteni a városi. Megvilágítják Szeged érdekességeit. A Széchenyi téren például három tulipánfa díszeleg. Ezek városunk érdekességei és lila színben pompáznak tavaszszal. Most készítik azt a világítóberendezést, mely a fák tövétől alulról fölfelé fényárba borítja majd a lombozatot és a virágokat. Ugyancsak kísérleti kivilágítást alkalmaznak több szobor körül. A Széchenyi téri Vásárhelyi Pál szobornál a mélyedésből alulról fölfelé világítják meg a szobor fő alakját. Tisza Lajos emlékművét két oldalról világítják meg. A további terv, hogy a legnevezetesebb platánfákat, sőt épületeket hasonlóan szemléltetővé teszik. A Széchenyi tér dísze lesz még a bérházzal szembeni parktükör mezője. Ide megvilágított pálmákat és egyéb nagy növésű virágokat helyeznek. Háromszázezer háztáji csirke A Szegedi Földmúvesszövetkezet már a múlt esztendőben is nagy forgalmat bonyolított le a városi és a környékbeli háztáji gazdaságokkal. A Marx téri pavilonban negyedmillió naposcsibét adott el, azonkívül több ezer nevelni való kiskacsát Az idén a hosszantartó tél miatt nehezen indult a szegedi földmúvesszövetkezet naposcsibe-akciója és tojásfelvásárlása is. Ennek ellenére a múlt hónapban már 18 ezer darabbal több tojást vásároltak, mint a múlt év hasonló időszakában. A naposcsibék árusítását is megkezdték, ám eleinte csupán 2—3 ezer darab kelt el hetenként. Most a jó idő beálltával már hetenként 10 ezer naposcsibét adnak el a háztáji gazdaságoknak. Az érdeklődés áprilisban tovább nőtt, mert a korszerig keltető állomásokról kikerülő csibék közül úgyszólván egy sem hull el. Eddig 50 ezer naposcsibe lelt gazdára, s ugyancsak napjainkig 100 ezer tyúktojást, valamint 5 ezer libatojást vásárolt fel a szegedi földműves szövetkezet. Az utóbbiakat a keltetőállomásoknak szállítják. A szegedi földművesszövetkezet eddig 90 százalékban teljesítette az idei baromfiszerződési tervét, s összesen 500 mázsa csirkét vesz át. Ez egyötöde annak, ami a háztáji gazdaságoknak előirányzott 300 ezer naposcsibe felneveléséből várható. A többi körülbelül 2 ezer mázsa a szabadpiacon kerül majd forgalomba. Műattyagfótiás melegágyak . „ y»» V (Tóth Béla felv.) Mindinkább terjed a műanyagfólia a mezőgazdaságban. A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet kertészetében a múlt évben kitűnően bevá! alt a müanyagfóliás palánt ás ágyak, s az idén még nagyobb mértékben alkalmazzák. Kispá! László brigádjának tagjai a beültetett melegágyakon elhelyezik a fóliák