Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

Csütörtök, 1963. április 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Megkezdik a lakihegyi rádióadó rekonstrukcióját Két 150 kilowattot, korszerű adót kap a Kossuth rádió A Kossuth rádió műsora az ország területének 85 százalékára, este pedig csak 55 százalékára jut el. A Petőfi adó vétellehetősége még rosszabb: nappal 77 százalékos, este 47 százalékos. Az elavult adóberendezések, a Kossuth rádió lakihegyi 135 kilowattos adója és a szinte múzeumi tárgynak számító 20/50 kilowattos tartaléka, nem tudja megállni a helyét SL zsúfolt középhullámban. A Petőfi rádió 9 adóállomása kis teljesítményénél fogva nem felel meg a követelményeknek. A posta az idén megkezdi a főműsort továbbító Kossuth adó rekonstrukcióját. Az év második felében Lakihegyen megkezdik az áramellátást biztosító hálózat kiépítését, jövőre pedig új adóépületet létesítenek. Két egyenként 150 kilowattos új, modem, adóberendezést szerelnek fel 1965ben. A Petőfi rádió műsorsugárzását lényegében nagyobb beruházás nélkül a meglevő adók korszerűsítésével, átcsoportosításával igyekeznek javítani. A Kossuth — adó rekonstrukciójának befejeztével — s a balatonszabadi 135 kilowattos adót a Petőfi műsorának sugárzására állítják át, a Dunántúl vételének javítására. Ezenkívül később az országos ultrarövidhullámú rádió-adóhálózat kialakításával folytatják majd a Petőfi adó vétellehetőségének tovább terjesztését. (MTI) Magyar-kínai megállapodás A barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalások után szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti 1963. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A megállapodás értelmében Magyarország csőgyári berendezéseket, műszereket, különböző gépalkatrészeket és gyógyszert szállít Kínának, ahonnan különféle ásványi terméket, vegyipari alapanyagokat, élelmiszereket, szerszámgépeket és könnyűipari cikkeket vásárol külkereskedelmünk. (MTI) Az üzemszervezés „normája" A brigád nem teljesítette, amit vállalt ELŐZMÉNYEK Tavaly tavasszal felajánlást tett a röszkei Lenin Termelőszövetkezetben Makra Imre brigádvezető 1es számú növénytermesztési brigádja a Szocialista brigád cím elnyerésére. Szerződésükben vállalták a brigád termelési tervének túlteljesítését, vállalták, hogy a brigád tagságának többsége bekapcsolódik a különféle oktatások, szakmunkásképző-tanfolyamok munkájába. . Vállalták, hogy együtt olvasnak, tanulnak, együtt járnak el szórakozni. Örömmel írtunk akkor erről a brigádról, erről a szép felajánlásról, amiről maga a brigádvezető, Makra Imre számolt be lapuink munkatársának. Egy év telt el azóta. A brigád nem teljesítette felajánlását. Még csak a munka értékelésére sem került sor, mert a brigádvezető elmulasztotta a brigádnapló vezetését. A brigád tagjai pedig nem kapcsolódtak be a felnőttoktatásba, nem olvasták együtt a könyveket és újságokat, s baj volt egyik-másik munkacsapatnak a földeken végzett munkájával is. Így fosztotta meg magát a brigád a cím elnyerésének lehetőségétől, még azelőtt, hogy egyáltalán értékelhették volna tevékenységét. Szégyene ez az eset az egész termelőszövetkezetnek, s tanulsága is talán. ^^ HANYAGSÁG Több mint 100 szövetkezeti gazda dolgozik ebben a brigádban. Elgondolkodtató, hogy érdemes volt-e egyáltalán egy ilyen nagy létszámú brigádnak azt a felajánlást megtennie. Olyan felajánlást, amely teljesítése lehetetlen a kollektíva szoros összefogása, a közösségi szellem akaratot és érzést egybehangoló hatása nélkül. Általában az üzemekben is 8—10 tagú brigádok vállalkoznak arra, hogy a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit teljesítsék. Alaposan meg kellett volna fontolniok a szövetkezet vezetőinek, de mindenekelőtt magának a felajánlást tevő brigádnak ezt a körülményt. S ha mélyen átérzett felelősségtudattal írják alá akkor a brigádszerződést mindazok, akiknek a neve most is ott díszlik ezen a papíron maradt felajánláson, ez a gondos megfontolás nem maradt volna el. S nem maradhatott volna el a brigádnapló elkészítése sem és Makra Imre brigádvezető bizonyára személyesen is sokkal többet beszélgetett volna a brigádtagokkal annak érdekében, hogy tanuljanak. olvassanak. A brigádvezető azonban elhanyagolta ezt a feladatot. OKÖZÖNY lőszövetkezet elnökhelyettesével beszélgettünk ezekről a problémákról, őszintén elmondta, hogy ő kezdettől fogva kételkedett abban, hogy a brigád teljesíteni tudja majd ezt a felajánlást. Mert 100 emberrel csakugyan nem lehet úgy elboldogulni, ahogy egy gyárban a 8—10 tagú brigád tagjai boldogulnak egymással. De hát akkor miért nem szólt erről az aggályáról még akkor idejében? ' Nézegettük a tavalyi termelési terv teljesítésének adatait. Makra Imre brigádja valóban elvégezte a rábízott munkát. Termésátlagaik a legjobbak voltak, ők kapták a legtöbb prémiumot S a brigád tagjai közül sokan bizonyára nem is értik, miért hibáztatják a brigádot mikor a munkáját elvégezte. Kértük a brigádszerződést, hogy összehasonlíthassuk a felajánlást a tervteljesítés tényszámaival. A brigád szerződése azonban hosszas keresgélés után sem került elő. Elkallódott. HY TANULSÁGOK így. kallódott el a szocialista brigád ügye is egyes vezetők közönyössége folytán, mint az a papírdarab. Való igaz, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya több figyelmet fordíthatott volna a mezőgazdasági szocialista brigádok, s köztük a röszkei brigád munkájának ellenőrzésére és segítésére, s idén bizonyára nem is marad el ez a segítség és támogatás. De mindenekelőtt maguknak a brigádoknak, s a brigádokat foglalkoztató tszek vezetőinek kell fokozott felelősséggel törődni a vállalt feladatok teljesítésével. Enélkül a felelősségérzet nélkül nem lehet jó munkát végezni, nem lehet teljesíteni a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit sem. Tanulságként tehát jó volna, ha megfontolnák a röszkei Lenin Termelőszövetkezet vezetői, s az l-es számú növénytermesztési brigádban dolgozó valamennyi szövetkezeti gazda: felelőtlen ígéretek és felajánlások nem viszik előbbre a szövetkezeti gazdaság fejlődését, a közösség, a közös tudat kialakításának ügyét Papp Lajos Szerelik a Dunamenti Hőerőmű szabadtéri gépegységeit Nagy lendülettel halad a munka a Dunamenti Hőerőmű építkezésein. A tervek szerint augusztus 20-án indul meg az első turbina ebben az óriási, 600 megawattosra tervezett olajtüzelésű erőműben. Az ország legnagyobb erőművének valamennyi gépegysége a szabadban dolgozik majd. Már javában szerelik a Láng Gépgyárban készült első 50 megawattos turbinát a műanyaggal borított darupálya alatt. A szabadtéren felszerelt gépegységet egy szellemesen megtervezett, egymásba tolható fémszerkezetű védőtetővel látták el K

özel két éve, hogy a szegedi üzemekben is felszámolva háromnégy esztendő mulasztását, rendezték a normákat. Kormányrendelet kötelezte a gyárak vezetőit, hogy komplex módon az egész vállalati tevékenység szerves részeként foglalkozzanak a munkanormák készítésével, alkalmazásával, megváltoztatásával. Hangsúlyozta a rendelet, hogy e tevékenység célja nem a keresetek csökkentése, hanem a termelékenység növelése. Mint ismeretes, az új normák megállapítása nem volt könnyű feladat. A dolgozók egyik-másik csoportjában vitát, sőt néhány helyen ellenvetést, meg nem értést váltott ki. Volt olyan üzem, ahol az új normákat eleinte leplezetlen ellenszenvvel fogadták. Másutt viszont úgyszólván semmi probléma sem vetődött fel, mert a dolgozók igazságosnak, szükségesnek vélték a normarendezést A gyakorlati munka igazolta, hogy az átlagkeresetek nem csökkentek Csongrád megyében sem. Igaz ugyan, hogy a normarendezés negyedévében és az ezt követő egy-két hónapban néhány helyen csökkentek az átlagkeresetek, de már 1962 első negyedévében megyei szinten 2 százalékkal magasabbak voltak a normarendezés előttinél. A normarendezés hatásának fokmérője természetesen nem a keresetek alakulása, hanem a népgazdasági haszon. Az egy napra jutó teljes termelés 1960 utolsó negyedévéhez mérten a normarendezést követő időszakban rohamosan emelkedett S 1961 utolsó hónapjaiban már 25 százalékkal, az elmúlt év negyedik negyedévében pedig már 41 százalékkal volt magasabb. Az egy foglalkoztatottra, egy napra jutó teljes termelés pedig 23 százalékkal volt több ugyanebben az időben, mint a normarendezést megelőző időszakban. H

ogy teljesebb legyen a fejlődés értékelése, el kell mondani" azt is, hogy a megye ipari termelésemelkedésében 1961-ben teljesítettük a kormány határozatát, hogy a termelés növelését legalább kétharmad részben a munka termelékenysége emelésével kell elérnünk, s legfeljebb egyharmadában a foglalkoztatottak számának növelésével. Tavaly azonban már nem e helyes arányoknak megfelelően fejlődött az ipari termelés Csongrád megyében. Az munkafegyelem fogyatékosélelmiszeripar nélkül számít- ságai miatt. Az utóbbi megva a termelésemelkedést szüntetésében szép eredcsak 37 százalékban a terme- ményt értek el, de már kelékenység, 63 százalékban vésbé volt sikeres a vezetéspedig létszámemelkedés ered- re háruló hibák felszámoláményezte. Ez nem jó jel, kü- sa. Ebben nem értük el a lönösen, ha figyelembe vesz- várt fordulatot Ezért üzeszük, hogy tavaly a termelés meinkben a termelékenység összetétele a magasabb ter- növelésének még mindig komelékenységű vállalatok ja- moly tartalékai vannak, vára megváltozott. A minisztériumi iparban elért 9 szá- m*unkanap-felveteleket zalék termelékenységemelke- !f J. egyre ritkábban védés egyharmada az összeté- geznek vállalataink, tel-változásból eredt. Pedig ezt minisztériumi utaKét évvel ezelőtt a mun- sítás jpja elő, s amit készíkanormákról szóló kormány- tenek,, az elég formális. Kirendelet végrehajtása kettős mutatják ugyan a vesztesegfeladatot jelentett a vállala- időket, de azok megszüntetek gazdasági vezetése, párt- tésében nem következetesek, és társadalmi szervezetei ré- E formális munkának ellenszéré: rendszeressé tenni a kező előjelű tünete is munormák rendbentartását és tatkozik. Állandóan csökken ugyanakkor komplex tevé- a kimutatott vesztesegidok kenységet kialakítani a nor- aránya. Ügy hisszük, ez nem mamunkában, a termeié- véletlen jelenség. Egyre gyakenység növelése érdekében, koribb az olyan jelenség, Sok jó kezdeményezés, he- h°gy a művezetők és üzemlyes intézkedés született az- vezetők nehezítik a veszteóta, amelyek mind elősegí- ségidpk tárgyilagos feltárátették a termelékenység nő- sat- Nemcsak azért, mert ez vekedését. De mint a fen- a műszaki és szervezési muntebb közölt számok is érzé- kájukra vet rossz fényt, hakeltetik, a számos jó tapasz- nern azért is, mert úgy gontalat mellett megállapítható: doljak, nem árt, ha van egy nem minden vonatkozásában kis tartalék. S ezt a tartalevolt következetes e munka kot nehezebb időre tartogatés nem kielégítő az előreha- íák- IIyen nehezebb idő szeladás. rintük a tél okozta termeléskiesés utáni időszak, amikor A

rendelet szellemében a lemaradás megszüntetésére vállalataink nagy ré- kell nagy gondot fordítani, sze intézkedési terve- Ismerve tartalékaikat, most ket készített 1962-ben és en- könnyen jelentik ki, „a tél nek alapján végezte a nor- nem vitte el, csak késleltette mák rendbentartásával kap- a terv teljesítését". Való csolatos munkát. Igen sok igaz, hogy ilyen rendkívüli helyen e terveket összehan- esetben könnyebb a „rávegolták a műszaki intézkedő- rés", de az ilyen szunnyadó si tervvel, vagy annak egy tartalék hiányzik az elmúlt részeként kezelték. Ez a cél- év termelékenység-növeketudatos tevékenység szép déséből és hiányzik a néperedményeket hozott példá- gazdaság, mindannyiunk köul a Rostkikészítő Vállalat- zös kasszájából. nál. Az idei hasonló tervekre sajnos több helyen elmondhatni: tartalmuk nem felel meg mindenben a renE hibák kiküszöbölése persze nemcsak a vállalatvezetés feladata, hanem a felügyeleti szervedeletben előírt követeimé- ^^tSSTSS^ nyeknek. Csak kevésbé van- része természetesen a gazdanak kapcsolatban a műszaki, ságvezetésre vár. Ha gond technológiai színvonal emelé- volt üzemszervezés 1962sével, igen kevés bennük a ben, nagyobb gond ez most, 1963-ban. Nemcsak a tél munka- és üzemszervezési, a okozta termeléskiesés miatt, munkavégzés körülményei- hanem azért is, mert most nek javítását célzó intézkehajtjuk végre az ipar átszer,. _ , ., . ... yezés nyomán vállalataink des. Tehát nem jol keszítet- összeVonását és ismert dolog, ték el az iden az üzemszer- hogy ezzel nemcsak a foglal-. koztatott létszám nő, hanem a feladatok is nagyobbodnak. A vállalati összevonás célja ugyanis a többi között éppen a korszerűbb termelés és vezés „normáját". A normarendezés időszakában úgy látszott, hogy a vállalatok nagyrésze felismerte a veszteségidők felmérésének és megszüntetésé- technológia, a korszerűbb nek fontosságát. Akkor igen üzemszervezés meghonosítások helyen megdöbbenéssel látták, hogy a munkaidő milyen nagy része veszett kárba munkaszervezési, anyagés szerszámellátási hibák, a . Tanács Vincével, a termeAz idei feladatok igen nagyok, s növelik az év eleji elmaradások is. Párosulnak ezekkel az iparátszervezés szülte újabb követelmények. A munkaszervezés, a gyártástechnológia tartalékai állandóan újra meg újra képződnek, és most bővülnek az átszervezés nyújtotta lehetőségekkel. Ezek hasznosításához viszont még céltudatosabb munkára, mindenekelőtt átgondolt műszaki és szervezési intézkedésekre van szükség. Ezért szóltunk itt néhány problémáról, úgy is mondhatnánk: hibáról. Teszszük ezt azért, hogy felhívjuk a figyelmet, s hangsúlyozzuk, hogy olyan állandó és következetes munkáról van szó, amelyről a vezetés egy pillanatra sem veheti le a szemét. Mert csak így szüntethetjük meg az év eleji lemaradást, s válthatjuk valóra az iparálszervezés célját, ami a többi között ugyancsak feltétele a termelékenység növekedésének, az életszínvonal ezzel lépést tartó emelkedésének. NAGY PAt >