Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. iprlTls IL Az ötéves tervben Három új általános Iskola és húsz középiskolai tanterem épül Szegeden Nyilatkozat az oktatási reform végrehajtásának eredményeiről A szegedi pedagógusok többsége már az iskolareform megjelenése előtt ls vallotta: »a gyors társadalmi előrehaladás szükségessé teszi, hogy az eddigieknél Jobban készítsük fel Ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági éa kulturális feladatainak elvégzésére.* Az előkészítés szakasza lezárult ' S hogy azóta milyen előrehaladás ment végbe eteklntetben Szegeden, arról Kovács József, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője lapunknak a következőket mondotta: — Az iskolareform előkészítő időszakában az országos méretű munkákban sok tekintetben gyorsabban haladtunk előre, mint mások. A gyakorlati foglalkozások például már az 1960/ 61-ea tanévben folytak valamennyi általános iskola V—VIII. osztályában. A gimnáziumban folyó szakmai előképzés tartalmi és formai kimunkálásában pedig a Rózsa Ferenc és a Radnóti Miklós Gimnázium úttörő szerepet töltött be. Az Iskolareform előkészítő szakasza a törvény elfogadásával lényegében lezárult Szegeden. Ebben a tanévben már a törvény végrehajtásán dolgoznak a tantestületek. Az első fél évi munkát követő elemzés már Jelentős eredményekkel számolhatott, ugyanakkor néhány komolyabb probléma is felszínre került A tárgyi feltételek fejlődése — A tárgyi feltételek a közelmúltban sok tekintetben fejlődtek. A Kolozsvári téri - 8 tantermes általános iskola után 1962 augusztusában átadták a gedól 8 tantermes iskolát, most pedig befejezés előtt áll Újszegeden egy 16 tantermes általános iskola építése is. Az ötéves tervben még további három általános iskola épül Szegeden. ÜJ gimnáziumot építenek már most a Római körút és a Felső Tisza-part sarkán. 1965-ig pedig még további 20 középiskolai tanterem építését hagyta Jóvá az Országos Tervhivatal és a Művelődésügyi Minisztérium. A tanul ők száma állandóan nő — A tanteremhiány ennek ellenére jelenleg is komoly gondot okoz. Az általános iskolai osztálytermek több mint 50 százalékában (a Belvárosban mindenütt) váltakozó tanítás folyik, sok esetben 40-nél magasabb osztálylétszámmal. A középiskolai tanteremhiány miatt már az elmúlt tanévben több gimnáziumi osztály csak délután jutott tanteremhez. A délutáni tanítás a középiskolákban még több nehézséggel Jár, mint az általános iskolák esetében. A középiskolai tanteremhiányt elsősorban az idézte elő, hogy a továbbtanulás iránti érdeklődés mint társadalmi Igény az utóbbi két évben nagymértékben megnőtt A szegedi középiskolák tanulóinak létszáma három év alatt közel 1100-zal növekedett A pedagógusok többsége, a középiskolai tanárok vállalták ezeket a nehézségeket, amelyek a tanulólétszám ilyen nagymértékű növekedéséből adódtak. Szegeden már ebben a tanévben sem kellett elutasítani a gimnáziumokból egyetlen felvételre Jelentkezőt sem. — A továbbtanulni akarók számszerű adatai egyaránt emelkedést mutatnak általános és középiskoláinkban. Jelenleg 12 ezer 600 iskolaköteles tanul általános Iskoláinkban. A VIII osztályt az iskolakötelesek 94—96 százaléka végzi el. A tanulók kétharmadrésze folytatja tanulmányait középiskolában, 15—20 százaléka pedig Ipari, vagy kereskedői pályát választ, tehát ugyancsak Iskolában tanul. A többi gyermek kevés kivételtől eltekintve a továbbképző Iskolán folytatja tanulmányait. Gyakorlatilag a 16 éves életkorig minden fiatal tanul Szegeden. — A felnőttoktatás számszerű adatai is igen kedvezőek. Az általános Iskola esti és levelező tagozatán körülbelül ezer, a középiskolák esti és levelező tagozatán pedig 8700 dolgozó tanul. A város lakosságának mintegy 20—22 százaléka tanul jelenleg általános- vagy középiskolában. Nőtt a bukások száma — A nevelők többsége az iskolatörvényt nagyon komolyan vette. A félévi tanulmányi eredmények elemzése azonban több problémára hívta fel a figyelmet A középiskolák, de főleg a gimnáziumok első osztályában a tanulók jelentős része nem tudta elsajátítani a tantervi anyagot Emiatt a korábbi évekhez képest a bukások száma is megnőtt. Az okok között elsősorban a tantervi maximalizmust kell megemlíteni. A gimnáziumi tananyag csökkentésére komolyabb intézkedések eddig nem történtek, ugyanakkor az általános iskolai anyagnál volt bizonyos csökkentés. Szerepet Játszik továbbá az is. hogy a középiskolák kapuinak szélesre nvitásával már nemcsak kiftínő, jeles, Jó. hanem közepes, sőt elégséges rendű tanulmányi eredménnyel is nagy számban tanulnak a középiskolákban. Ezek között sokan vannak olyanok, akik szüleik akaratára kerültek középiskolába. A szülők ugyanis hamarabb felismerték a továbbtanulás fontosságát. mint a fiatalok. Az első osztályosok egy részének gyenge tanulmányi eredménye azonban harmadsorban a korszerű pedagógiai módszerek lassú előrehaladásával ls magyarázható. Pedagógusainknak egy kis része még nem szakadt el a régi szemlélettől. attól, hogy "a középiskola nem kötelező, ha a gyermek nem tud előre haladni, legfeljebb lemarad*. — Ennek a szemléletnek ma már tantestületeinkben egyre kevesebb a nyoma. Középiskolai tanáraink a nehéz körülmények ellenére Is napról-napra előbbre jutnak a korszerű pedagógiai módszerek kialakításában. Meg kell azonban érteni az iskolatörvény adta lehetőségek mellett a kötelességeket is, nemcsak a pedagógusoknak. hanem a szülőknek és a tanulóifjúságnak is. Az is' n'a és az élet kapcsolata — Az Iskola és az élet kapcsolatának elmélyítésében elég gyors az előrehaladás. Az általános iskolákban máiebben a tanévben törekedtünk a kezdeti egyoldalúság felszámolására. Ma már nemcsak ipari Irányú gyakorlati foglalkozás folyik általános iskoláinkban, hanem több iskolában mezőgazdasági gvakorlatl képzést is bevezettünk. Javultak a politechnikai gyakorlatot biztosító adottságaink a műhelyek felszerelésében és az oktatók számának növekedésében is. Sajnos, általános iskoláink 50 százalékában a műhelyszükséglet csak átmeneti megoldással elégíthettük ki. A helyi erőforrásokból és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával évenként továbbra ls egykét műhelyt kellene építeni, hogy az általános iskolai műhelyprobléma 1967-ig véglegesen megoldódjék. A szakközépiskolák munkája — A gimnáziumokon folyó szakmai előképzés változatos. A város nagyobb üzemei ehhez igen sok segítséget nyújtottak. Jelenleg 67 gimnáziumi osztály közül 48-ban folyik szakmai előképzés. A szakközépiskolák létrehozására eddig csak meglevő glmnázlumkoban került sor. Szegeden 10 szakközépiskolai osztály működik, autószerelő, kereskedő, mezőgazdasági, elektromos-szerelő, kerámikus, díszítőszobrász, kéziszedő tagozattal. A következő tanévben n Munkaügyi Minisztérium az iparitanulóiskolákban is tervbe vette egv szakközépiskolai osztály létesítését. A középiskolai tantervek vitáinak tapasztalatai alapján ma már eldőlt kérdés a gimnáziumi tagozatok ' problémája is. A humán- cs reál tagozat tervét a minisztérium elvetette, ugyanakkor egységes tantervi törzsanyag mellett speciál tagozatok szélesebb skálájának lehetőségein munkálkodnak. A szegedi gimnáziumokban különböző idegennyelvű tagozatok létesítésére történtek már előkészületek. A költségvetési keret évről évre nagyobb — Az iskolareform megvalósítására államunk jelentős anyagi erőket fordít. Az oktatási Intézmények költségvetési kerete az elmúlt években Szegeden is nagymértékben növekedett. 1960ban az oktatási intézmények 45 millió 800 ezer forintot élveztek, ezzel szemben az 1962-es költségvetésben oktatási célokra közel 73 millió forintot fordítottak Szegeden. Ennek köszönhető, hogy az oktatási intézmények fejlesztése 1960-tól egyenletessé vált. A második ötéves tervben öt új éltalános iskola, két középiskola épült, illetve épül, ezenkívül pedig több iskolát 2—4 tanteremmel bővítenek. Rádióműsor CSUTÖETOK KOSSUTH RADIO 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 1.00 Hírek. 6.25 Orvosi tanácsok. 7.00 Hírek. 7.03 ÜJ könyvek. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.00 Műjorismerietés. 8.16 opereurószletek. 8.45 Edea anyanyelvünk. 8.30 „így írunk ml..." 10.00 Hírek. Lapszemle. 10.10 Az emberi test titkai. 10.35 Francia sanzonok. 11.00 Napirenden ... 11.05 Zenekari muzsika. 12.00 Hirek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.05 A Vidék! Színházak műsora. 13.07 Egy falu — egy nóta. 13.50 Emberek sorsáról döntenek... Biportmüsor. 14.00 Kamarazene. 14.40 A VIII./A pályát választ. A Gyermekrádió riportmüsora. 15.00 Hírek. Közlemények. 15.08 Idojárásjelentés, 15.10 Uj jelenségek prózairodalmunkban. I. 15.40 Zenekari muzsika. 16.10 Lányok, asszonyok. 10.25 Népdalcsokor. 10.55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.10 Nemzetközi tükör. 17.20 ötórai tea. 18.20 Ifjú figyeld. 18.40 Waener-clklus. Lohengrin. Háromíelvonásos opera. A szünetben: 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti Krónika. 22.00 Hirek. 22.15 Gyermeknevelés. A gyerekek és a színház. 23.35 Verbunkosok, magyar nóták. Közben: 24.00 Hírek. PETÖFI-BAOrO 0.15 Torna. 0.36 Hírek. 8.00 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.17 Műsorismertetés. 14.20 Richárd Tauber operettdalokat énekel. 14.33 Búcsú. Vers. 14.42 Könnyűzenei híradó. 13.32 Akik a gyermekeknek Írtak: A. A. Mllne. A Gyermekrádió műsora. 16.00 Hírek. 18.03 Részletek cseh operákból. 16.43 Az állatvilág törpe atlétái. Előadás. 17.00 Fúvószene. 17.20 Rádióegyetem. 18.00 Hirek. 18.05 Műsorismertetés. 18.08 így Jó élni! Versek. 18.20 Szlrmay Márta énekel, Kőrössy János zongorázik, a Krautgartner-zenekar Játszik. 10.00 Hirek. 18.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 10.15 Virágénekek. 19.30 Vidám félóra. 20.00 Brahms: a-moll kettősverseny. 20.30 Miről Ír a Társadalmi Szemle legüjabb száma? 20.40 Előszóval — muzsikával. Közben: 21.00 Hírek. 23.00 Hírek. Te'evizfómfisor 17.15 Hírek. 17.20 Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 17.40 A Magyar Hirdető műsora. 17.50 Paletta. Kisdobosok és úttörők műsora. 18.20 Nagy pillanatok — nagy felfedezések. A mozi gyermekkora. 18.45 Telesport. 19.10 Mai vendégünk ... Szurdi István, az MSZMP KB. osztályvezetője. 19.30 Tv-hiradó. 19.45 A Jövő hét műsora. 19.50 A tv mesekönyve. 19.55 Nagy nevettetők. Stan és Pan. 20.55 Fórum, a tv művészeti folyóirata. 22.15 Hírek. TV-hlradó. (Ism.) Meghalt dr. Hadnagy László miniszterhelyettes DR. HADNAGY LÁSZLÖ művelődésügyi miniszterhelyettes április 10-én, 42 éves korában, rövid betegség utén váratlanul elhunyt. Dr. Hadnagy László 1921ben született Szombathelyen. A felszabadulás előtt nehéz körülmények között végezte iskoláit. 1943 után tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán. A tanácsok megalakulása után 1934-ig megyei népművelési osztályvezető, majd 1962-ig a Zala megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese volt. 1962-ben művelődósügyi miniszterhelyettessé nevezték ki. Munkája elismeréséül két alkalommal részesült kormánykitüntetésben. Dr. Hadnagy Lászlót a Művelődésügyi Minisztérium saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Iltlti»im«"»'" ommTom mmwrnm MONTESQUIEU: IGAZ TÖRTÉNET Montesquieu neve éis munkássága elválaszthatatlan a feudalizmus megdöntésétől, s a polgári forradalom előkészítésétől Franciaországban. Amikor már nem élt, a forradalom szónokai és publicistái is nagyon gyakran hivatkoztak rá, pedig nem is volt forradalmár. Tornyos kastélya volt. születése vagyont és kényelmet biztosított számára, s ha tehette, még kisebb megalkuvások árán is kitért az összeütközések elől. Halála után kiadott művein kívül tekintélyes mennyiségű kézirat is maradt utána. E hagyatékból való az Igaz történet is, ez a kis remekmű, amelynek lapjaink franciás könnyedséggel kápráztatja el az olvasót. Pikáns galantériákat miniatűr jellemtanulmányokkal vegyít, letekint az emberi fonákságok mélyére, célba veszi a balga szenvedélyeket és a képmutatást, a vallási rigolyákat, a törtetést, a szolgaiélkűséget és a hatalmaskodást. Mint a fordítást ellenőrző Lukácsy Sándor írja: mire az olvasó eljut a szellemes könyvecske végére, "ámulva tapasztalja, hogy az erotikus kalandok és apró fricskák, mulattató kópéságok és dévaj sziporkák körtáncát egy világfeszegető filozófus gondolatainak óriás ritmusa mozgatja, s hogy valójában a 6zázad egyik legkomolyabb könyvét tartja kezében*. Ez a könyv szép kiállításban Werner Klemke fametszeteivel Illusztrálva a Magyar Helikon gondozásában látott most napvilágot. Tardo» Tibor fordította magyarra. PRISVIN: SZARVASLESEN Költészetnek is megfelelne a szerző misztikus ós racionális szemléletű kisregénye, amelyet a Magyar Helikon adott most közre. Prisvin maga is vegyész és agronómus, akárcsak elbeszélésének hőse. aki az első világháború után vetődik a szibériai tajgára és ott nagy szarvasszelídítő munkába kezd. Félelmes tigrisek, kecses járású pettyes szarvasok és a- növényvilág csodái: páfrányok, aráliák között él és az életgyökérnek nevezett Zsenysenyt keresi, amely a lakók hite szerint megifjftja az öreget. Csodálatos tájak tárulkodnak ki a Szarvaslesen olvasói előtt, és aki szereti a szabad természetet, kedvére gyönyörködhet benne. Fordította Görög Imre és G. Beke Margit, a fametszetek Vlagyimir Favorszkij munkái. MÓRÉ TANÁR büszke volt a maganevelte fácskára. Most már kezdett a kis jelleme is lombot hajtani. Móré tanárnak kedvére való lombocskát A kislány egyáltalán nem hasonlított a mai ifjoncokra, kis kortársaira. az apró huligánokra. Nemhiába, Móré tanár, hermetikusan elzárta őt a korszellemtől. molytől mint kétségbeejtőtől, valósággal reszketett. Be nem engedett házába semmi olyat, amin csak a szaga is érzett a mai hóbortoknak. Félt tőle, mint ördög a szentelt víztől. Ártatlan semmiségnek látszó dolgok nyomában — akár egy" divatos szájbiggyesztés, nem Is 6zólva holmi köszöntés-formulákról — a romlás egész felhői tódulhatnak be a ház résein és lyukain. Halásznadrág és bugifrizura — huh! Ezek még csak az ész ágába se tehették be a lábukat. A kis Emőke, a hatodik általános színjeles és példás magaviseletű tanulója rakott szoknyácskát és tisztességes nyakig érő hajat hordott, csattal. Lám — mondta magában Móré tanár elégedetten —, most mutatkozik meg pedagógiai módszerem helyessége. Itt van ez a leány. Példá» jellem, kötelességtudó, szorgalmas, jó magaviseletű, csendes gyerek. S az erkölcseivel se lesz baj, rá se néz a fiúkra. Mindez pedig — folytatta a gondolatot — annak az eredménye, hogy a holmi "ártatlan apróságokban* sem engedtem a hetvennyolcból! Hogy az én házamban se szia, se csau nem megy. de még hulahula se. SZEBERÉNYI LEHEL: OLAJ VALÓ IGAZ, Emőke még mint ama egyszeri szülők, barátnőkhöz se járt. Ha lec- kiket a példabeszédből iskéjét elvégezte, kézimunká- merünk, és akik a jóslattól zott. komoly könyveket ol- rettegvén, hogy leányukat vásott, vagy édesanyja körül sürgött: eltörölgette a konyhaedényeket, a szobában letörölte a port, zongorázott. A tanárnő, ki tanította, házhoz járt. A kis Emőkének csak két útja vezetett a házon kívül: egvlk az iskolába, másik a templomba. hol a kórusnak tagja volt. De egyik útja után se maradt el soha. A fiúkat szinte hideglelősen zavarta el magától, s csak a felnőttek társaságát kedvelte. így nevelték Emőkét négy tömör fal között, légmentesen elzárva a külvilágtól, virágjában magához veszi az Ür, vasajtó mögött vasházban őrizték, melynek még ablaka se volt. Emőkének se nyílott ablaka a külvilágra, annyira nem nyílott, hogy már maga se igényelte, eszébe se jutott a vaspántos ajtót feszegetni, de az is lehet, hogy egyszerűen csak apja természetét örökölte. TÖRTÉNT azonban, hogy az Iskolában, hová Emőke járt. és ahol apja is tanított, farsangi bált rendeztek. Ez alól pedig nem volt kibúvó. Móré tanár kézen fogta hát Emőke lányát, s kivezette a négy fal közül — a bálba. Hanem még ilyen lányt kl látott? Ez bizony nem táncolt az égadta világon senkivel. Csak ült az apja nadrágja mellett feszesen, a rakott szoknyácskában, és csattal a nyakig érő hajában. Igaz, a fiúk se igen mertek odajönni, hogy felkérjék. Már maga a tanárpapa is riasztóan hatott, mintha madárijesztőnek szúrták volna a féltett kukoricacső mellé, mely aranysárgán virít rá a szemtelen madarakra. Egy csőnadrágos emberke mégis kísérletet tett. Amolyan rockísan odacsellengett* s a lány felé hajította a kezét. — Csau! — vihogott; az egészséges fogazatát, melynek sűrű bokrában úgylehet még -tejfogak is kerülköztek, mind kiterítette a leányra. S EMŐKE — apja nagy rőkönyödtére — amolyan bugi-vugis közönnyel végigmérte a legénykét, mutatóujjával blúzocskája anyagát vakargatva a válla táján, mint ki azt a portól tisztogatja, ekként szólt cseresznye szájának csücskéből: — Kopj let Majd hogy a legénvke még tétovázott a vigyori fogazatával, tett egy elbocsátó legyintést is e szó kísérőiében: — Olaj. A fiú távozott, s az apa ott ült, mint egy összeszaladt harmonika.