Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

V TasáCtiap. 1963. február Vi. DÉL-MAGYARORSZÁG Modern iparművészeti kiállítás nyílt Szegeden Már külföldön is járt a szépségű, bájos kerámia figazdag anyag, és Budapest gurái és vázái, Szabó Erután vidéken, Szegeden ren- zsébet üveg dísztárgyai, dezték meg először a mo- Bartha Éva modern kisékdern iparművészeti reme- szerei, Sédy Mária fantázia kek kiállítását, amelyet teg- gazdag textiliái, Gorka Géza nap délután nyitott meg a korongedényeinek zománcMóra Ferenc Múzeum Hor- kultúrája, Perez János ötváth Mihály utcai képtárá- vösremekei és még számos ban Lányi Ottóné, a Mű- jeles művész alkotása emeli csarnok művészeti munka- e kiállítás sikerét és néptársa. Üvegmunka, kerámiai szerűségét, textiltervezés és ötvösművé- E kiállítás anyagából minszet alkotja e kiállítás anyagát a legválasztékosabb rendezésben, ugyanakkor hangsúlyt kap a modern lakáskultúra kifejezése is a használati és dísztárgyak harmonikus egyeztetésében. Juris Ibolya kifejező, denki könnyen kiválaszthatja magának a modern lakáskultúra legszebb dísztárgyait. Az itt képviselt különféle stílustörekvések versengéséből mindenképpen a néző szépérzéke gazdagodik. A kiállítás ízléses, hatásos szinte a festmény hatását rendezése Lányi Ottóné, a keltő nagyméretű textilmun- Műcsarnok művészeti munkái, Kovács Margit lágy ka társának érdeme. A Morava torkolatánál megindult a Duna jege A Szerb Köztársaság vízgazdasági igazgatóságának jelentései szerint a Vaskapunál pénteken folytatták a Dunán felhalmozódott jégtorlaszok robbantását. A torlaszok robbantása mindaddig tart, amíg ezen a szakaszon meg nem indul a jég. A jégrobbantási munkálatokba pénteken bekapcsolódott a román vízügyi szolgálat ís. A jugoszláv és a román szakértők közös erővel látnak hozzá Galambócnál is a jégtorlaszok felrobbantásához. A Morava torkolatától kezdve mintegy 10 kilométer hosszú szakaszon már megindult a Duna jege. (MTI) Térhódító szemlélet Egy viharos szövetkezeti kÖZCf^lll©S EszméJn«k már a doci szövetkezei! gazdák A szenvedélyes felszólalások közben úgy éreztük: sajátos szerencsétlenség űzi ezeket a szövetkezeti gazdákat Még mindig nem találták meg soraiban azokat a vezetésre alkalmas paraszt embereket akiknek irányítása mellett felvehetnék a versenyt a környék legjobb szövetkezeteivel. Miért csak 15 forint ? Szántó Sándor, a mostani elnök eredményként csak azt említhette meg leginkább, hogy időben sikerült elvégezni az őszi mezőgazdasági munkákat és már a téli fej trágyázásokat is folytatják. Ez ís jó. de kevés nagyon! Pedig az állam igazán segített. Már évközben 649 ezer forint dotációt kapott a Virágzó Tsz az aszály miatt. És most újabb 307 ezer forint hiány mutatkozik a mérlegben. Rendkívül drágán termelt a tsz. Egy hold megművelésére a tervezett 1313 forint helyett 1570 forintot fordítottak. Mindent a gépállomással csináltattak, ugyanakkor saját lovaik legtöbbször munkanélkül álltak. Ezért — meg több mindenért — most csak 15 forint 17 fillér jutott egy munkaegységre. Alig gyarapodott a közös vagyon, a gyenge állatállománynak kevés a takarmány is. Sok-sok növendékállat hullott el tavaly. A vezetők szerint azért, mert nem jelentkeztek megbízható állatgondozók. Ugyanitt a közgyűlésen hallattuk: más hiba is volt. A végtelenségig halogatták az istállók télíesítését s a huzatos hodályban, fiaztatóban sok kisbáránv, kismalac fázott meg. kapott gyógyíthatatlan betegséget. A gazdákban is sok hiba volt, derült ki az elnökhelyettes felszólalásából : „Vezessenek bennünket I" — Most mindenki követeli a kenyérgabona fejadagját, de amikor a nyáron emberek kellettek a kombájnhoz, akkor senkinek sem volt annyira fontos a gabona. C s á n y i Imre idős parasztember indulatosan beszélt. — Mindig dolgoztam, dolgozni akarok ezután is. De vezessenek bennünket! Hogyan lelt volna kedvünk a munkához, ha a legnagyobb dologidőben ís mindig azt láthattuk: semmivel sem törődik n vezetőség, gondtalanul mulatnak nap mint nap. Hogy ez megeshetett ezért mi is szégyelljük magunkat. — Kónya Imre is sok mindent keményen számonkéri; a vezetőségtől: Hová tették a premizálásra szánt 103 ezer forintot, AZ elnök habozott: -Azok kapták, akik szeptember elseje után is teljesítettek munkaegységekel.* Nagyon kilógott a lóláb. Kiknek volt a legtöbb munkaegységük szeptember 1 után? Leginkább a vezetőknek. akik a vezetőségi üléseken — amint ezt S2ántiió Sándor be is ismerte — állandóan csak a "Sajátju- ' kért* harcoltak. il közösség iörvénye Szóba került a szövetkezeli demokrácia kérdése is. Sokszor és nagyon súlyosan sértették meg ezt a törvényt ebben a tsz-ben vettek például 100 ezer forintért egy irodaházat. Szükség volt rá. Tudja ezt a tagság is, mégsem helyesli. Ugyanis azt a házat korábban Lőrinc Imre, a major gebines boltosa vette meg 65 ezer forintért, és 100 ezerért adta tovább a tsz-nek. Ha a közgyűlés határozhatott volna ebben, talán olcsóbban juthatlak volna hozzá. Csamangó Mihály elvtárs, a szegedi járási pártbizottság munkatársa mondotta: A tsz fennállása óta ez volt az első olyan közgyűlés, amikor csaknem százan jöttek el a gazdák, hogy a tsz sorsa, a sajátjuk felett ítélkezzenek. Ez már az eszmélést jelenti és nagyon nagy eredmény. fi szomszédban 70 forint egy munkaegység Többen emlegették, hogy a szomszédos mindszenti Tiszavirág Tsz-ben most közel 70 forint jutott egy-egy munkaegységre. Pedig az adottságok itt is nagyon jók. Csakhogy a mindszentiek már megtanulták becsülni a sajátjukat. , B u z a Józsefné helytelenül vetette fel, hogy majd ők is oda mennek, ahol "fizetnek* is. Erre a hibás nézetre — melyet sokan képviseltek itt eddig — Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára világított rá. aki szintén megjelent a dóciak közgyűlésén. Meggyőző erővel bizonyította, amit a mindszentiek elértek, elérhető itt a Virágzó Tsz-ben is. Viszont a mindszentiek is csak abból tudtak szép jövedelmeket kiosztani, amit megtermeltek. Ezért helyesebb azt mondani: akkor várhatunk nyugodt megélhetést. szép jövedelmet, ha clőEzör megküzdünk, megdolgozunk érte. Mesics Ferenc a községi tarács elnöke ís a hibák velejére tapintott. fl szabados geb!n8s — Rengeteg a vezetóseg részéről az önkényeskedés. Például h'ba volt. hogy az elnök a tagok megkérdezése nélkül 7500 forintot költött sárga féderes kocsira. Ez a pénz az igáskocslk kijavítására kellett volna. Baráti alapon 400 forintot adtak egy elnyűt szalagfűrészért is, ami azóta már — pedig ki sem próbálták még — ócskavas lett. Ezekkel a cselekedetekkel a vezetőség teljesen elveszítette a tekintélyét az emberek előtt. Lehetőség nyílt a lopásokra ls. Rendőrségi akták bizonyítják, hogy a feketecsatornák leginkább a gebines boltoshoz vezetnek. Ö terményekért is szívesen mérte az itglt. Évente 6—3 disznót is meghizlalt, hízói szabadon jártak a majorban, ehették a közös takarmányt. Ezért — hallottuk a tanácselnöktől — már az is nagy lépés lenne a rendteremtés útján, ha Lőrinc Imre helyett mást bíznának meg a hantházi majori bolt vezetésével. Haszna csak annak lehet, aki dolgozik Ezen a közgyűlésen a gazdák végre is eszméletükhöz tértek. Be kellett látniok: ők is hibásak abban, hogy így elfajultak a dolgok. Ellenőrző bizottság még eddig egyszer sem kérte számon a vezetőség munkáját. Nem dolgozott a fegyelmi bizottság sem, pedig ugyancsak lett volna munkája. Az csengett ki a felszólalásokból: "Másképpen lesz ezután* Az új mezőgazdász L á7. á r Lajos már megérkezett. Rövid idő alatt megszerették, jó szakembert ismertek meg benne. Amikor felszólalt, megfogadta; amíg ő a Virágzó Tsz-ben dolgozik, addig bizonyos, hogy haszonra csak az az ember tehet szert a közösből, aki becsületesen megdolgozott ezért. Most hát ismét a gazdákon a sor. A közelgő új vezetőségválasztó közgyűlésen csak azoknak adjanak bizalmat. akik igazán érdemesek erre. Nagy leckét kaptak az élettől. A széthúzás . miatt méregdrágán fizették meg a tandíjat, kár volt érte, de bizonyos, hogy nem hiába esett. Csépi József y nökök. művezetők és a gépek mellett szorgoskodó munkások közül is egyre többeket foglalkoztat az ipari vállalatok összevonása. Évekkel ezelőtt, amikor a Szegedi Falemezgyár és a gőzfűrészüzem, a Fémfeldolgozó- és Finommechanikai Vállalat egyesültek, még igen sokan értetlenül figyelték e vállalatok összekoznak az ipar-átszervezések olyan jól megy nekünk, hogsí kérdéseivel. javaslatokat megengedhetjük magunknak tesznek. így vagy úgy, be- a drága devizáért behozott kapcsolódtak ebbe a mun- gép kihasználatlanságát? kába. A konzervgyárban általaA

szocializmus teljes szokássá kezd válmy felépítése és a fejlő- antikul hozzá semíogdés gyorsabb ütemű nak valamilyen cikkfeleseg megvalósítása hatékonyabb termelesenek elókeszitesehez, vállalatvezetést és a terme- "ug meg nem vizsgáljak, nolés koncentrálását követed g>'an gyarthatjak leggazdameg. Április elsejével több sagosabban. Ezek a nemea ——, , , szegedi vállalat fúziónál, törekvések egyre inkább pávonását. Sőt nagyon sokan Ezek jóréaec ^ ^ ki6_ ^ rosulnak a munkasok akahelytelenítettek a mimszte- - —1 "EV-J riumi, tanácsi intézkedéseket. Most általában helyeslően nyilatkoznak az összevonásokról. Azt kérdezhetjük, mi hozta ezt a változást? Ebben a fokozott figyelemben egészséges szemlélet kap lábra, amely abban a felismerésben gyökerezik: ha jobban akarunk élni, ha többet és olcsóbban akarunk vásárolni, akkor jobban is kell gazdálkodnunk, gazdaságosabban kell termelnünk. középnagyságú munkahelyek, amelyek összevonására nagy szükség van, ha előrébb akarunk lépni. Ennek ismeretében a munkások is azt mérlegelik moet: mi a haszna ebből a községnek, valóra válnak-e azok a célratával, lelkesedésével. Ere ről tanúskodnak az év elején megtartott termelési tanácskozások is, ahol az éves versenyvállalást dolgozták ki üzemrészenként. Helyes éa jó dolog a munkások lelkesedésének, közgazdasági MSZMP Központi Bizottsága. s a Minisztertanács határozatban jelölt meg. Az ipar fejlődésében megtett sok apró lépéssel ugyan Magától értetődő dolognak előbbre jutottunk, de ha natartjuk. hogy ki-ki a saját gyobbat akarunk lépni, öszegyéni gazdálkodásában két- sze kell fognunk. Meg kell szer is megfontolja, hogy teremtenünk a nagyobb termire költse keresetét, ol- melési egységeket, amelyek csóbb, vagy drágább árut termelékenyebben, olcsóbban vásároljon, szigorúan taka- több árut gyártanak. Ez a felismerés nyilvánul megabkitűzések, amelyeket az szemléletének térhódítása. Jó dolog, mert enélkül nem hozhatják a vári: eredményt a vállalat vezetőinek elképzelései. a termelési tervek teljesítése. em szólam az, ha mai a munkások az általuk készített áiru jő és olcsó előállításával kap-:' csolatban azt bizonygatják), hogy ami népgazdasági ér-< dele, az nekik egyszerűen létkérdés. Tehát valahogy; úgy beszélnek a termelés nöa N' előállított közgazdáé rékoskodjon, hogy végül is ^^^ a HHCHi megvalósuljon elképzelése, ban is. amikor a ládagyári v„,•.- "r-, ' olcsóbb keveApaikor valaki túllát saját munkások eredményeikkel . LrtíL keresete, növelésének lehe- büszkélkednek, de egyúttal tőségein, felhasználásának és — «- — aruKro1' mim elköltésének keretein, már azt is nézi. mi hasznos a népgazdaságnak. Az ilyen van *gymind többen Ismerik fel az ember akarva, nem akarva rongbalta. másfél éve hasz- - ; , néneazdasáei érdek részesévé válik a közgazda- nálgatjék is. E megállapítás- S'4* SS' sági elemzőmunkának, ame- ban benne van az is. hogy . . eredményesebb Ivet szeretnénk erősíteni éle- nem folyamatosan dolgozik e hogy csak az ereomenyesepo tünk minden területén. Most gép. Ezért mondják most akik Intenzívebben foglal- egyre többen, hogy vajon azt is megjegyzik, hogy örömükbe üröm is vegyül. Négy éve, hogy a gyár területén van egy nagy kapacitású koszok. vagy mint üzletét féltő kereskedő. Ez egyenes kö* vetkezménye annak, hogy Huszonöt termelőszövetkezet gépeit javítják a Kisteleki Gépállomáson Serény munka folyik mostanában a Kisteleki Gépállomáson. Egyre több kijavított erőgép és munkagép sorakozik egymás mellett a színekben, várva a tavaszt, a munka kezdetét. Mostanáig gépparkjának 80 százalékát hozta munkakész állapotba a szerelők és traktorosok együttes a gépállomás. Különösen azoknak a gépeknek a javításával igyekeznek, amelyekre elsősorban szükség lesz majd a tavaszi munkák során. Így például már rendbehozták, kijavították az összes vetőgépeket és műtrágyaszóró gépeket, munkakósz állapotban van a traktorekék 80— 90 százaléka, s befejezéshez közeledik a többi munkagép: gyűrűshengerek, boronák, disztillerek javítása is. A javítások ütemének . gyorsítása érdekében átszer! vezték a munkák menetét is. Több szerelőcsoportot hoztak létre, amelyek futószalagszerűen egymás után haladva, egyes speciális részjavításokat végeznek el a műhelyben sorakozó traktorokon és munkagépeken. Az ügyes munkaszervezés eredményeImport helyett huxai munkával Mór hét év óta működik deltség rövid idő alatt több a Kisipari Exportra Termel- állami vállalat problémáteto Iroda. Tavaly október- jának megoldásához nyújben Szegeden is létesített t.ott segítséget, illetve állítkörzeti kirendeltséget, tátott elő olyan cikkeket, amelynek hatásköre három amelyekhez a vállalatok megyére terjed ki. Feíada- csak import után juthattak ta: szervezni a kisiparosok volna. export- és importpóüo tevé- A Szegedi Falemezgyárkenységét. Elfogad megren- nak például egy kombinált delést állami vállalatoktól, faipari gépet készíttetett 40 szövetkezetektől gépek, al- ezer forint értékben Rózsa katrészek elkészíttetésére. József szegedi géplakatos Többnyire vasipari, ezenbe- kisiparossal. Ez a gyártlül géplakatos, lakatos, esz- mány az ipari kiállításon eltergályos, öntő munkákat, ső dijat nyert, továbbá krómozást, nikkele- önálló exportként gyárzést és fémtömegcikkek tanak Csongrád megyében gyártását szervezi. Termé- nagy mennyiségű vállfákat, szetesen ha igény van, fa-, különféle tűket és keféket, tömeg- és műanyagcikkek A KETI ma már összesen gyártását is. mintegy négyezer cikket álA Szegeden működő kiren- líttat elő. ként a hónap végéig befejeződik a Kisteleki Gépállomáson is az összes erőgépek és munkagépek javítása, téli karbantartása. E mellett a gépállomás szerelői látják el nyolc község: Baks, Balástya, Csengele, Dóc, Forráskút, Kistelek, Pusztaszer és Sövényháza huszonöt termelőszövetkezete és termelőszövetkezeti munkájával csoportja gépeinek generálógtsát, téli karbantartását is. A szövetkezeti gazdaságok a gépállomás értesítése után folyamatosan hozzák be javításra gépeiket. így sem torlódás, sem Időkiesés miatti fönnakadás nem gátolhatja a tsz-ek gépelnek időben való rendbehozását. Csupán alkatrészhiány okozott eddig néhány gépfajtáná'l, így például a lóvontatású vetőgépek, •valamint a szuper zetorok javításánál gondokat. Nehezíti a munkát néhány anyagféle, elsősorban a csapágyak és perselyek javításához szükséges bronzöntvény hiánya is. A bronz hiánya, valamint az MTZ-traktorok bordázott köpenygumijának hiánya problémája a megye valamennyi gépállomásának. Jó volna, ha az illetékes központi vállalatok felfigyelnének erre a körülményre, s még időben biztosítanák Csongrád megye valamennyi gépállomása számára a "hiánycikk-ként* számon tartott anyagokat és pótalkatrészeket Kagyló nélküli telefon termelést követheti a bérclfl növelése, az árak csökkenlése. a munkaidő megrövidülése, a szociális intézmények fejlesztése. Erről a talajról szemlélik a vállalati össze* vonásokat is. Ezer jelét láthatjuk a közgazdasági szemlélet térhódításának. Sokan talán észra sem veszik, mennyire magukévá tették ezt a munkásoki is. Pedig e szemlélet térhódítását Jelzik a termelési tanácskozások, az itt elhangzói felszólalások, javaslatod amelyek mind az« önköltség csökkentését, a termelékeny* ség növelését segítik. Hason* Utsuk össze a munkások, 3 szocialista címért küzdő brH gádok nemes vetélkedését al régebbi versennyel. A lcg-i szembetűnőbb különbség —• akár a verseny célját, aká» eredményét nézzük —, hogy a mázsák, a kilométered más szóval a mennyiség mcl-' lett vagy helyett nagyobb gondot fordítanak a minőség javítására, az első osztályú áruk részarányának! növelésére. P

ersze a gazdaságosság szemlélete térhódításának, mint minden jobbra és többre törekvő akarat megvalósulásánaki akadályai is vannak. Ügy is mondhatnánk, hogy a szemlélet elfogadása és a gyakorlati megvalósítása nem esik mindig és mindenütt egybe. Tapasztaltunk nemkívánatos jelenségekeli is. Például a beruházásoki tervezésénéi, megvalósításánál. Néhány helyen pedig) még fékként tapad a gazdaságosság gyakorlati érvé* nyesülése a bátortalanság, á nagyobb felelősségtől valő irtózás, az "üzemi vakság*. A közgazdasági szemlélet) a kisebb-nagyobb gátló tényezők ellenére is egyia nagyobb tért "hódit. De mivel vannak gátló tényezők* fokoznunk kell a felvilágosító munkát. Ma már a termelést közelebbről segítő műszaki nevelésre, a szakképzettség növelése segítésére viszonylag nagyobb gondot fordítunk, mint korábban. Jó volna legalább ilyen intenzíven foglalkozni a közgazdasági kérdések propagálásával ls. Mint az általánoa technikai, műszaki ismeretek eredményes műszaki propagandája ez is, a különböző szervek együttes erőfeszité>Poznanban szerelték fel az első lengyel kagyló nélküli nyilvános telefonokat. Rendes tárcsájuk van, de kagy- w^e' oldható meg. Meggyőló helyett a villán csupán nyomaték - fekszik, amit az érme bedobása után le kell emelni és félretenni. Tárcsázás után a készülékben elhelyezett mikrofonba kell beszélni, a partner hangját pedig a készülékbe épített kis hangszóró közvetíti. ződésünk, hogy a lelkes öszszefogás sikerre viheti célkitűzéseinket. A dolgozók mind nagyobb rétegeiben éleszthetjük fel az érdeklődést. s ezzel minden bizony-' nyal újabb eredmények alap* ját vetjük meg. NAGY PÁL