Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

Péntek, 1963. február 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Nyolcezer fiatalt vesznek fel az idén szakközépiskolába tozó évvégi gyakorlaton is részt vesznek. A szakközépiskolák háló­zata most van kialakulóban. Több mint 80 ilyen oktatási intézmény működik már az A Munkaügyi Minisztéri­um, az Országos Tervhiva­tal és a Művelődésügyi Mi­nisztérium kiadásában most megjelent pályaválasztási ta­nácsadó a többi között is­merteti a szakközépiskolák- . . , ban kínálkozó továbbtanulási ^ragban (Budapesten 13 a lehetőségeket, amelyekről többi vidéken). es az erett­.. , , . . .„„. , segi bizonyítvány melle gep­a fiatalok es a szulok meg jakatOB esztergályos, autóla­kevesbé tájékozottak. kato6 autószerelő, villany­tek intve, hogy uj tipusu is- szerelő, elektroműszerész, rá­kolakrol van szo dióműszerész, elektronikai A szakközépiskola angyi­müszerész, mezőgazdasági gépszerelő, növényvédő gé­pész, kertész, állattenyésztő, közgazdasági, kereskedelmi, postaforgalmi stb. szakmun­kás-bizonyítványt ad, asze­rint, hogy az iskolát milyen mesterségre szakosították, érettségi bizonyítványon ki- Szakközépiskolába az 1963— vül szakmunkás-bizonyít- 64. tanévre országosan kö­ványt is ad a kezükbe ta- rülbelül nyolcezer tanulót vesznek fel. ban különbözik az általános ismereteket nyújtó gimnázi­umtól, hogy a diákokat a gimnáziumi anyagon kívül valamilyen ipari vagy mező­gazdasági szakmára is képe­síti, és a gimnáziumi­A KGST végrehajtó bizottsága ölést tart Moszkvában Moszkvában pénteken Bruno Leuschernernek, a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanács el­nökhelyettesének elnökleté­vel megkezdi munkáját a KGST végrehajtó bizottságá­nak 4. ülése. A végrehajtó bizottság megvitatja a tagállamok együttműködésének kérdését néhány népgazdasági ágat illetően, valamint foglalko­zik szervezeti és jogi kérdé­sekkel. (MTI) Küzdjünk közösen azért, hogy céljaink mielőbb megvalósuljanak Kállai Gyula elvtárs választási beszéde Debrecenben nult mesterségükről. Ennek a bizonyítványnak a tulajdonosa érettségi után nyomban szakmunkásként helyezkedhet el vagy a szak­májának megfelelő főisko­A feltétel: legalább közép­rendű általános iskolai bi­zonyítvány. Lányok felvételére vala­ián, egyetemen tanulhat to- mennyi szakközépiskolában vább. A szakközépiskolában van lehetőség. A jelentkezé­több a szakmai tárgyak el- 6ek és a szakmák jellege méleti és gyakorlati óraszá- szerint az összes felveendők­ma, mint az általános gim- nek mintegy 30 százaléka náziumban. Heti kétnapos lesz lány. Az általános is­(négy plusz 2) üzemi gya- kolai igazgatók adnak tájé­korlat biztosítja a szakma koztatást, hol. milyen mes­jnegfelelő elsajátítását, terségre képesítő szakközép­A tanulók a tanévhez tar- iskolák vannak. (MTI) Hetven postás­nyugdíjast búcsúztatott Kossá István A postánál immár hagyo­mány, hogy az időszakonként nyugdíjba induló több száz dolgozó képviselőit — a legkiválóbb, legöregebb postásokat — ünnepélye­sen búcsúztatják. Ilyen ünnepséget tartottak csütör­tökön délután a Postavezér­igazgatóságon, ahol Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter 70 nyugalom­ba vonuló postást búcsúzta­tott. Az ünnepségen kormány­kitüntetésekkel, miniszteri és vezérigazgatói dicséretekkel, jutalmakkal is elismerték a most nyugdíjba menők sok évtizedes munkáját. Kiugró teljesítmény újssegedi sxövíígyárban a% Kevéssel múlt fél éve, venni. A kísérlet lélektani hogy lapunkban az újszegedi kutatói szerint a délelőtti szövőgyár történetében elő- műszak dolgozóinak fáradt­szőr előforduló kimagasló sága 10 óra körül tetőzik, teljesítményt, napi 33 millió Üjabban ekkor negyedórás vetést jelentettük. Szerdán a múlt évihez ha­sonló, de annál még je­lentősebb eredményt értek el a gyár szövőműhelyé­nek dolgozói. Bar az űj eredmény — 35 millió 22.9 ezer vetés, ami 38 764 négyzetméter szövet­nek (ponyva, szőnyeg, kárpi­toskellék stb.) felel meg — éppúgy egyszeri, kiugró tel­jesítmény. mint a tavaly má­jusi 33 milliós, elérését még­sem lehet véletlennek tekin­teni. — Kijött a lépés — mond­ja félig tréfásan Lebák Jó­zsef, a szövőműhely vezetője. Aztán komolyra fordítva a szót, így folytatja: — Mi is elemezgettük a szokatlan teljesítményt, mert szeretnénk, ha a jövőben — bár állandósítani egyelőre nem tudjuk — tartósan meg­közelíthetnénk. Már hetek óta 34 millió fölött termeltünk. tehát a tavalyi — szintén még csak egyszerinek látszó •— eredményt már rendsze­resen túlszárnyaltuk. A fo­kozatos fejlődést néhány szám jól mutatja. 1961-ben az egy gépre eső óránkénti vetésátlag 4961, 1962-ben 5099. most pedig, a tegnapi napon 5260 volt. Egyetlen napon 22 tonna pamut- és kenderfonalat használtunk föl. — Ügy látjuk, hogy több tényező együtthatása idézte elő a rendszeresen elért napi 34 milliós, s a tegnapi ki­ugró 35 milliÓ6 eredményt. Az egyik a géppark fokozatos kor­szerűsítése: az utóbbi időben kísérlete­ket folytattunk a műszaki feltételek megjavítására, régi gépeket átalakítottunk, auto­mata szerkezetekkel egészí­tettünk ki. Másodiknak a műszaki színvonal emelését tartanám kiemelendőnek: egyre többen vesznek részt szakmunkásképző tanfolya­mokon. Harmadszor: a szocialistabrigád-mozga­lom is érezteti hatását. Javult a munkafegyelem, csökkent a késések száma. Negyedszer az új évben be­vezetett munkaközi szünet hatását is figyelembe kell pihenőt kapnak dolgozóink. Ez eleinte visszavetette a termelést, de mintegy két hete — amióta a 34 millió® napi átlagot is elértük — nemhogy elérték, de túl is teljesítették a szövőnők a munkaközi szünet bevezetése előtti eredményüket. Ötödik­nek említeném, hogy javult a gyár részlegei: a cérnázó, a fölvető, a kop­szoló és a szövőműhely kö­zötti együttműködés i$. Végül kétségtelenül sze­repet játszik az eredmény­ben az időjárás: most nin­csenek szabadságolások, mi­nimális a beteg. — Igyekszünk még kisebb részletekig hatolva elemezni a rendkívüli teljesítmény műszaki és lélektani tanul­ságait, kiküszöbölni a még mutatkozó fogyatékosságokat, hogy minél rövidebb idő múlva elérjük azt a színvo­nalat, amelynél már ez a napi átlag nem kivételes, ha­nem mindennapi lehet. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese. az órszággyülési­képviselő-jelöltek Hajdú-Bi­har megyei listájának veze­tője háromnapos látogatast tett Hajdú-Bihar megyében. Kedden Monostorpályiban és Nagylétán telt látoga­tást. Szerdán délelőtt a deb­receni dohánygyárat keres­te fel. Délután a zsúfolásig megtelt Bartók Béla központi kultúrotthonban választási nagygyűlést tartottak, ame­lyen Kállai. Gyula beszédet mondotf. Bevezetőben rámutatott: igen jelentőssé teszi a vá­lasztásokat az a tény, hogy közvetlenül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt nyolca­dik kongresszusa után körül rájuk sor. A választásokat a pártkongresszus program­ja alapján tartjuk meg: ez egyben azt jelenti, hogy a kongresszus programja, a szocializmus teljes fel­építésének nagy feladata választási programmá vált. Ennek megvalósításán dol­goznak állami, társadalmi szerveink, tömegszervezete­ink, s ezért tevékenykednek majd sz új országgyűlésben és a tanácsokban is. — A választási gyűlések figyelemre méltó tapasztala­ta az is, hogy a jelöltek je­lentős. az eddiginél nagyobb százaléka párton kívüli. Mi ezt örvendetesnek tartjuk, mert ebben tömegméretek­ben érvényesül pártunknak az a politikája, hogy .a pár­ton kívüliek — pártfunkció kivételével — minden tár­sadalmi és állami funkciót betölthetnek. Joggal mondhatjuk tehát: a párton kívüliek fokozódó részvétele az állami és tár­sadalmi szervek vezetésé­Dohi István rádió- és televíziós beszédét 21-én közvetíti a Kossuth-rádió és a televízió Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének rádió- és tele­víziós beszédét a kiadott idő­ponttót eltérően, 17-e helyett 21-én, • 19.45 órakor közvetíti a Kossuth-rádió és a televí­zió. (MTI) ben és munkájában nagy­mértékben erősíti rendsze­rünket. Kállai Gyula a továbbiak­ban részletesen szólt a szo­cializmus teljes felépítésé­ben népünk előtt álló nagy feladatokról. A többi között, kiemelte, hogy tovább kell folytatni a szocialista iparosítást, ja­vítani kell az ipar struk­túráját, területi elhelye­zését, jobban ki kell használni a szocialista nemzetközi mun­kamegosztást adó lehetősége­ket. A mezőgazdaságra váró feladatok közül kiemelte annak fontosságát, hogy a termelőszövetkezetek virág­zó nagyüzemi gazdaságokká fejlődjenek. — A szocializmus teljes felépítéséért folyó munkánk­ban nagyon nagy feladatok várnak ránk kulturális té­ren is — folytatta Kállai Gyula. A közoktatásban és a kultúra más ágaiban Ma­gyarország már felülműit nagyon sok kapitalista or­szágot. Közoktatásunk Fejlődésé­nek üteme olyan arányú, hogy az teljesen ismeret­len a kapitalista országok­ban. Az általános iskola nyolca­dik osztályát elvégzett tanu­lók többsége valamilyen for­mában már most tovább ta­nul, s a következő tíz esztendő­ben el fogjuk érni. hogy minden gyermek elvégez­ze a középiskolát is. Mindez népünk további mű­velődési felemelkedését jel­zi. Kállai Gyula ezután az irodalom és a művészet kér­désével foglalkozott — íróink és művészeink egyre inkább megértik — mondotta —. hogy felada­tuk nem lehet más, mint a dolgozó nép. a szocializmus szolgálata. Mutatkoznak helytelen nézetek s törekvé­sek az irodalmi és a művé­szeti kísérletezésben is. Egyesek úgy értelmezik a kísérletezést, hogy minden áron újra kell törekedni, valami olyasmit kell »alkot telen gondolatokat es esz­méket takar. Azt állítják ugyanis, hogy a szocialista társadalmi rend­szer problémáit, a szocialis­tává érlelődő ember lelkivi­lágát csak azok fejezhetik ki igazán, akik már ebben a társadalmi rendben szület­tek, vagy lettek emberré. Külpolitikai kérdésekről szólva Kállai Gyula hang­súlyozta: a Magyar Népköz­társaság a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi or­szágával együtt a békefenn­tartásáért. a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­ért tevékenykedik. Küzd az általános és tel­jes leszerelésért, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való meg­oldásáért. — A békés egymás mellett élésre irányuló politikánkból következik az is — foly­tatta —, hogy nagy gondot fordítunk a gyarmati sorból felszaba­dult országokkal való kap­csolataink további erősíté­sére, s újabb kapcsolatok létreho­zósára. Kállai elvtárs említést tett a közelmúltban vezetése alatt Afrika néhány országá­ban járt magyar kormány­küldöttség kedvező tapaszta­latairól. a meglátogatott or­szágoknak a szocialista álla­molt iránti baráti érzéseiről, politikájáról. — Meg kell azonban em­lítenem azt a sajnálatos tényt is, hogy több afrikai országban betiltották a kom­munista pártok működését, holott e pártok a nemzeti függetlenségért folytatott harc élvonalában küzdöttek, szervezték és tömörítették a gyarmati rendszer ellen har­coló demokratikus erőket, s vállalták e küzdelem min­den megpróbáltatását, gyak­ran a halált is. A függetlenség kivívása után a kommunista pártok állhatatosan munkálkodtak a gyarmati múlt keserű örökségének felszámolásán, támogatták kormányaik imperialistaellenes, az új gyarmatosítás ellen irá­nyuló politikáját, a demokratikus fejlődést 4 férfiak hívtákde az asszonyok is jól jártak vele Ritka még az olyan termelőszövetkezet, amelynek nő a veze­tője. A deszki Tán­csics Tsz elnöke azonban Demeter Ká­rolyné. Községi párt­titkár volt, s jól ér­tett a gazdálkodás ezernyi fortélyához is, hisz Gödöllőn mező­gazdasági akadémiát végzett. Mint párttit­kár néha-néha bele­szólt a közös gazda­ságok ügyeibe, javas­latokat tett, amelyek nagy szakmai hozzá­értést árultak el. Hasznos tanácsait mindig megfogadták a Táncsics Tsz gazdái olyannyira, hogy vé­gül is meghívták, vál­lalja ej az elnöksé­get. Akik meghívták — a tsz vezetőségi tag­jai —, valamennyien férfiak, Deméter­né vállalta a tisztséget, s elnöksége óta mindinkább vágya is: mindig van költőpénzük. A kedvezőtlen gaz­dasági év ellenére két esztendő adóssá­gát törlesztették, s a dolgozó tagok átlag­keresete tizenöt-húsz­ezer forint között van. A kezdeti eredmé­nyek után az új gaz­dasági évben nagy­szabású tervek meg­valósításán fáradozik Demeterné munka­társaival. A megye egyik legrégibb szö­vetkezete a Táncsics, de még nem gondol­tak arra, hogy a pusz­tító aszállyal sikere­sen megbirkózhat­nának. Pedig erre megvan a lehetőség, csak meg keli fogni a földjükön keresztül­folyó Maros vizét Ezt a terv az idén A másik fontos dolog volt valóság lesz. Legalább száz az asszonyok bevonása a holdra vezetik az éltető vi­amit eddig még senki rendbejönnek a tsz kuszált közös munkába. Ehhez azon- zet. Nem csupán a kony­dolgai. A legtöbb baj a ban könnyíteni kellett az hakertészetet öntözik, hanem munkafegyelemmel volt. Ez otthoni teendőkön. Mosógé- a cukorrépát, a fűszerpapri­abból adódott, hogy senki peket vásárolt a szövetkezet, kát a kukoricát & ^ szán_ keU ^Ináté^holThelye amelyek háZrÓ1 háZra T" tóföldi növényeket, csak ácsorogtak az udvaron' torolnak. Ennek es a ha- Demeternét a férfiak hív. hogy majd csak küldik őket vonkénti rendszeres előleg- tók meg tsz-elnöknek, de valamelyik területre. Ennek osztásnak az eredménye. most niar mindenki tudja a ^ bíZOnyt®^nffÍ"®,: hogy a kétszáz tagú közös íaluban , az asszonyok m!fntatervd¥stasá^ri «-—*»» ™ egy hétre előre kiosztották a asszony segít a munkában. feladatokat. Teljesült a fiatalok régi T. B. nem csinált. Az ilyen felfo­gás az esetek túlnyomó több­ségében liern vezet célra, mert vagy olyat alkot az a kísérletező, ami a nép szá­mára elfogadhatatlan, vagy olyan régi dolgokat -fedez fel«, amelyek fölött a fejlő­dés már régen kimondta a halálos ítéletet. Az egészsé­ges kísérletezésnek viszont nagyon örülünk — mondta egyebek között Kállai Gyu­la. — Fiatal íróink, művésze­ink egy részénél más vonat­kozásban is jelentkeznek kü­lönféle helytelen nézetek. Legutóbb például a fiatal költők pécsi konferenciáján legfontosabb követelésként a -nemzedékké szerveződés* célját tűzték ki maguk elé. Ez a követelés téves, hely­kenységükkel, magatartá­sukkal bebizonyították, hogy a nemzet igazi érdekeit fe­jezik ki és szolgálják. Ezért rendkívül sajnálatos, hogy e pártokat több or­szágban törvényen kívül he­lyezték. Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések gyengítik az antiimperia­íista egységfrontot, növelik az új gyarmatosítás esélyeit. Választási jelszavunk, amely a Hazafias Népfront felhívásában is kifejezésre jutott: -Béke, jólét, szocia­lizmus*. Küzdjünk közösen azért, hogy közös almaink, cél­jaink mielőbb megvaiósul­• janak — mondotta befejezésül Kál­lai Gyula. Tanácskozás a növényvédelemről A szegedi növényvédelmi hívást ismertette, melvet el­akciobizottság ülést tartott juttatnak minden kerület­a Hazafias Népfront szegedi hez. a megye valamennyi bizottsaga helyiségében. No- városához és járásához. Ver­vothny János, a bizottság senyfelhívásunk lényege: az elnöke bevezetőjében elmon­dotta, hogy az Ornitológiai Tanács is támogatósáról biz­tosította a növényvédelmet. Több évtizedes tapasztala­tait összegezve. számokkal bizonyította, hogy a mada­rak a legmegbízhatóbb és legszorgalmasabb pusztítói a károkozóknak. Javasolta, ismeretterjesztő munkát oly annyira kiszélesíteni, hogy büntetésekre ne kerüljön sor a növényvédelem elmulasz­tása miatt A megyei Növényvédő Ál­lomás küldötte ismertette a feladatokat felhívta a fi­gyelmet a mielőbbi téli fa­tisztogatásra. valamint a le­ís. az egesz járt vele. szövetkezet jól hogy a növényvédelem meg- mosó permetezés megkezd­szervezesevel egyidőben gon- sére. Hidas Ferenc, az AG­ROKER megyei vezetője be­jelentette. hogv a földmű­vesszövetkezet útján közpon­ti készletből biztosítja a szükséges növényvédő-szere­ket a megalakult növényvé­delmi brigádoknak. doljanak a madárvédelemre is: a város gyümölcsösei vál­janak ornitológiai rezervá­tummá. Zalányi István, a III. kerü­let akcióbizottságának nevé­ben az eddig végzett mun­kát, majd azt a versenyfel-

Next

/
Thumbnails
Contents