Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

4 Dél-magyarország Péntek, 1963. február 13. SZOLZSENYICIN: IVAN GYENYÍSZOVICS t&ty nap fa KISREGÉNY Peters Magda Metényi Pái Dosek Lajos Murányi Bel fordítása (38.) És máris kiáltoztak n naposok: — Számlálási Számlálás! Kimenni számlálásra! A számlálás levezetésére küldött smasszer tehát már a barakkban van. Körülnézett a kapitány — vigye a buslátot? Űgyis le­szedik ott róla, csak a pufajkát hagyják meg. Kimegy úgy, ahogy van. Azt remélte, hogy Volkovoj megfeledkezik ró­la (pedig Volkojov senkinek semmit sem felejt el) és nem készült fel, még dohányt sem rejtett a pufajkájába. Kéz­bevenni meg hiábavaló, a motozásnál rögtön elveszik. Míg a sapkáját vette, Cézár mégis odadugott neki né­hány cigarettát. — No, minden Jót, testvérek —, a másodkapitány za­vartan bólintott a 104-es brigádnak, és elment a smasszer után. Néhányan utána kiáltottak, kl azt: fel a fejjel, kl azt: ne hagyd el magad —, de mit ls mondhattak neki? Maguk építették a BUR-t, ismeri a 104-os. A falak köböl vannak, a padló cement, ablak nincs semmiféle, a kemencéket csak annyira fűtik, hogy a jég leolvadjon a falról és tócsákban álljon a padlón. Aludni puszta deszkán alhatsz, ha tudsz a vacogástól, kenyér 300 gramm egy napra, leves csak a har­madik, hatodik és kilencedik napon. Tiz nap! Tlz nap Itteni karcer, ha ezt szigorúan és végig leüli valaki — soha életében nem lesz már egészsé­ges. Tüdőbajt kap és kl nem kerül többé a kórházakból. Aki pedig 15 nap szigoritottat leül, azt már csak az anyaföldbe viszik. a barakkban élhetsz. Imádkozz örömödben, és le ne bukj. — Hé, kifelé, háromig számolok! — kiabál a barakk­felelős. — Aki háromig ki nem megy, felírom a számát és átadom a felügyelő polgártársnak! A barakkfclelős — az még csak a ctfra gazember. Pe­dig velünk együtt zárják a barakkba egész éjszakára, de a főnökséggel tart és nem fél senkitől. Tőle viszont min­denki fél. Az egyiket átadja a smasszernek, a másikat ő maga törli képen. Rokkantnak számit, mert az egyik ujját verekedésben leszakították, a pofája meg akkora, látszik, hogy bűnöző. Közönséges bűnöző, csirketolvaj, de n többi paragrafus között az 58/14-est is a nyakába varrták, ezért került ebbe a lágerbe. Világos, hogy akit most felír a papírra és átad az őr­nek, azt egyesbe csukják két napra, kivonulással. így hát a rabok lassan megindulnak az ajtó felé, ott tömörülnek, tömörülnek, a felső prlcesekről is leugrálnak már, mint a medvék, s a szűk ajtó felé tartanak. Suhov, kezében tartva a már megsodort, rég óhajtott cigarettát, ügyesen leugrott, bedugta lábát a valen­klbe, és már menni akart, de megsajnálta Cézárt. Nem keresni akart tőle még valamit, de szívből megszánta: olyan sokat képzel magáról ez a Cézár, közben meg sem­mit sem ért az életből: ha csomagot kanott, nem gyönyör­ködni kellett volna benne, hanem mielőbb a megőrzőbe vinni, számlálás előtt. Enni később ls lehet. Most aztán mihez kezdjen Cézár a csomaggal? Az egész cuccot kivin­ni magával számlálásra, röhej! — ötszáz torokból harsog­na a röhej. Ha Itt hagvja, pillanatok alatt szétkapkodják, rklk számlálás után elsőnek futnak vissza a barakkba. (Uszty-Izsmában még kegyetlenebb volt. n törvény: ott munkából haza érve, a banditák, a bűnözök mentek elöl, s mire a hátul haladók beértek, a szekrényeiket már ki­ürítették). Látja Suhov. hogy Cézár észrevette magát, kapkod Ide-oda. de már késő. Keblébe dugja a kolbászt, meg a sza­lonnát, legalább ennyit kivigyen a számlálásra, legalább ennyit megmentsen. Suhov megsajnálja és kitanítja: — Lapulj Itt, Cézár Markovics, amíg csak lehet, hü­zódj be az árnyékba, várd kl az utolsót is. Amikor aztárt a smasszer meg a naposok végigjárják a priccseket, min­den lyukba benéznek, eredj kl. Mondd, hogy beteg vagy! Én majd kimegyek elsőnek és elsőnek ugrom vissza. Ezt igy csinálják! És kifutott Először keményen tolakodnia kellett Suhovnak (a meg­sodort cigarettát az öklében őrizte). De mór a folyosón, amely közös volt a barakk két fele számára, meg az elő­térben senki sem törekedett előre, a ravasz népség, inkább a falhoz húzódtak, két sorban jobbról. kettőben balról — csak egy embernyi átjárót hagytak középen: menjen ki a fagyba, aki ostobább, mi Itt is elvagyunk. Űgyis egész nap kint a fagyban, most aztán még tíz percet fagyoskod­ni? Nem ettünk kefét Dögölj meg ma te, én majd csak holnap! Máskor Suhov ls ugyanígy a falacskához húzódik. Most azonban kackiás léptekkel kivonul és még henceg is. — Mitől ijedtetek meg, tökfilkók? Nem láttatok még szibériai fagyot? Gyertek melegedni a farkas-napocskéra! Rajta, adj tüzet, apó! Rágyújtott az előtérben és kiment a tornácra: "Far­kas-napocska*, így nevezték Suhov vidékén tréfából a Holdat. Magasan állt már a Hold! Még egy kicsi és az ég te­tején lesz. Fehér az ég, a csillagok fényesek, de ritkák A hó fehéren csillog, a barakk fala ls fehér, a reflektor­fény mór nem Is sokat számit. Amott egy barakknál fekete tömeg hullámzik — jön­nek ki, sorba állni. A másiknál is. Barakktól barakkig nem beszélgetés hallatszik, csak a hó csikorgása. A lépcsőkön leereszkedve, szemben az ajtóval őt em­ber állt. mögöttük még három. Ehhez a háromhoz csatla­kozott Suhov, beállt a második ötös sorba. Kenyeret rág­csálva, cigarettával a foga között el lehet itt álldogálni. Jó ez a dohány, nem csapta be a lett — erős ls, Illatos ls. Néhányan még szállingóznak az ajtóból, Suhov mö­gött már két-három ötös sor van. Most már aki kijött, düh­be gurul: mit lapulnak azok a férgek a folyosón, miért nem Jönnek kl? Fagyoskodhatunk Itt helyettük. A zekek közül soha senki nem lát szemtől szembe órát, minek ls nekik (ira? A zeknek csak annyit kell tudnia: kö­zel-e már az ébresztő? Mennyi Idő van még kivonulásig? Ebédig? Takaródéig? (Folytatjuk.) Rádióműsor Péntek KOSSUTH-BADIÖ 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, fris­sen! 6.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 0.00 Hírek. 6.25 Jó reggelt! 7.0C Hírek. 7.05 UJ könyvek. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.00 Műsorismertetés. s.to Könnyű­zene. 8.50 Iskolai kórusok éne­kelnek. 9.03 Lecke esernyővel. Vidor Miklós elbeszélese. 9.10 Rádióegyetem. 10.00 Hírek. 10 óra 10 Az óvodások műsora. 10 óra 38 Kamarazene. 10.59 Lottó­eredmények. 11.00 Népdalok. 11 óra 25 UJ versek. 11.40 Az orosz forradalom dalaiból. 12.00 Hí­rek. 12.15 Mindenki kedvérel Közben: Kb. 13.00-13.02 A vi­déki színházak műsora. 13.57 Napirenden ... 14.02 Hogyan veszett össze Iván Ivanovlos Iván Nylklíorovlccsal? Gogol kisregénye, folytatásukban. 14 óra 18 Tánczene. )4.45 Ge.zdá­szemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 13.00 Hírek. 15.10 Há­rom ember a hóban. Rádióko­média. 18.30 Haydn: Daphne. 16.33 Periszkóp Minőség: I. o. 16.55 Műsorismertetés. 17.00 Hí­rek. 17.10 Találkozások német földön. Szepesi György fllljevv­zete. 17.23 Táncene. 17.40 Rá­dlólftkoU). 18.25 Török Erzsébet és Boitor Imre énekel. 18.40 A felvégtől nz alvéRlz 19 00 Pén­teken este... 23 08 7enekort muzsika. 24.00 Hírek. 0.10 Film­zene. PBTOFI-RADIO 3.00 Reggeli zene. 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 9.00—8.03 Hírek. 14 óra Időjárás- és vízállásjelen­té*. 14.15 Műsorismertetés. 14 óra 20 A falu vendégel. 14.30 Zempléni Kornélia hangverse­nye. Kö'ben: 15.10—15.22 Vajda János verseiből. Elmondja Ascher Oszkár és Latlnovics Zoltán. 10.00 Hírek. 18:03 Szív küldi... 16.43 Muzsikáló fiata­lok. 17.13 Ezer szó franciául. 17.23 A bokoazlj. A. valevszkij elbeszélése. 17.38 Bágya And­rás: Könnyűzene hegedűre és zenekarra. 18.00 Hírek. 18.10 Don Carlos. Részletek Verdi operájából. 19.08 Hírek. 19.05 Justll Zsigmond születésének 100. évfordulóján. 19.30 Régi ma­gyar dalok és táncok. 18.30 Dá­niel Sofran zenekari gordon­kaestje. Közben: Kb. 20.48 Lát­tuk, hallottuk. Kb. 21.00—21.10 Hírek. Utána: Molnár Antal és Mihály András beszélget az el­hangzott hangversenyről. Kb. 22.05 Táncdalok. 22.28 Sporthír­adó. 22.35 Esti kórusmuzsika. 23.00—23.13 Hírek. A szegedi színháztörténef kin rsej b án ipája Két vaskos kötet fekszik előttem. Gépelt kézirat, ösz­szesen 877 lapon. Csupa adat: a szegedi színház mű­sora és szereposztása 1919 őszétől 1944 nyaráig. A sze­gedi színház története re­konstruálható belőle: a Hor­thy-korszak negyed százada a kulturális élet e jellegzetes ^^^^ szeletén. A roppant gazdag- végét' » f-lnlgazgató ne- 1921. szeptember 17-én a ságú adattar összegyűjtője cs ^ A J^.íl -T Luxemburg grófja egyik kis értelmes rendbe állítója, Je " ~ "" nő István elmondja: Jenő István értékes feldolgozása a színház negyedszázados történetéből Huszonöt év minden előadása — 1961 Őszén a Somogyi­ad a bemutatott müvek mu- ,, .. faji megoszlásáról, a bemu- szerepében lépett élőszór látók fajtáiról (eredeti be- színpadra. Biliest Tivadar mutató, főiújítás stb.). Min- 1935. szeptember 28-án Far­ttf®^ ka* Imre egyik operettjében den mű minden megállapítható belőle. Föl • . ,, , . ütöm például a színház mű- in*"" el pályájára. Lado során most játszott operett merszky Margit két nappal könyvtár egyik tudományos első szegedi előadását: a előbb Móricz Zsigmond Sári munkatársának biztatására, Maya 1032. január 29-én b{róiában debütált. a • , , . . ~ , ifOPlllT />! nfl7/"iP CTIriPA x7ACfA_ * majd a budapesti Színhaztu Páger Isten őszi csillaga . JLff ] maja a ounapesu özmnaztu- J^KoíSfiboSlal f Antal tancoskomikusként. dományi Intézettől kapott aen nonaor íooiyavai a cím , . „, , . megbízás alapján láttam a szerepben. Barbarát Kis Ma- kezdte 1926 őszén. Első pro­gyűjtőmunkának. A tsapila- Rudlt MtaoflB ^^ zat szerepét 1927. január 11­pokon kívül színházi ujságo- kitott.a Molnár Ferenc é a siókban játszotta. kat sőt falragaszokat is et- g1™*^4 £ gjftg* Kirobbanó nagy sikert, mint rr^l'SLlt I ^XmíAT prózai színész először Mo.nar r.kons.ruálnom, nemcsak az £'fics' T,ly?dar- Pál- Ferenc Liliomának címszere­elfariésok időpontját, hanem Vilmos, Oláh Ferenc ^^ aratott a szeretplők névsorát is. játszott benne... o , . .„ - Nvilván valami külónie- Hallatlanul értékessé teszi izembe Jut az anekdota, . ' , ., ezt a gazdag anyagú összcál- amit egy színházi hetilap ges oka volt, hagy ezt a té- lítást a M(nművek címmuta- őrzött meg erről a forró si­mát javasolták számára? tója amelynek segítségével a kerű wtér6L A futató után — Hogyne. Tízéves korom kutatók és érdeklődők a Jő- , . , , _ óta színházjáró vagyok, s vőben pillanatok alatt meg- a színészek és újságírók a alig 18 évesen mint. kezdő állapíthatiák egv darabról, Tiszában ünnepelték Thália riporter, éppen a színház hogy mikor került színre papjait Juhász Gyula ekkor különös világával ismerked- Szögeden. Most készül — montjta tréfásan egykori ma­tem. Helyi és országos híres- ugyancsak óriási munkával •„nmtánvőról Páeerrőh ségokkel készítettem akkori- — a névmutató, amely vi- kói tanítványáról, Fágerroi, ban interjúkat. Egv időben szont azt teszi lehetővé, hogy hogy ő Tháhának nemcsak egvlk szerkesztője voltam a egyes színművészeink szege- papja, hanem szerzetese: Színház és Társaságnak, di tevékenységéhez találhas- molnárierencrendi szerzete­amelyben az ifjú Józ-rf At- sunk percek alatt adatokat. tilának ls jelentek meg ver- Jenő István máris elárul a se"' i sei. névmutató érdekességeiből — Most mái csak neveket Adattár 1200 mdrSI »orolok föl - folytatja Jenő naaitar izuu muroi az érdekel bennünket: ma élő . iMcményi Lili Pof­kXXl!ínTdlh^2Z Srmu^z'kbe^TiX kóJ Inna, Dayko Margit, a SSS!" enn^i inű Iteriilt « elhunyt Peéry Piri, színre 25 esztendő alatt a Szegeden tCntek fel Kiss Manyi, Komlós Juci, szegedi színházban. Minden — Fölsorolni sem tudnám Mészáros Ági, Fónay Márta évről közli a szezon kezde- őket mind. Greguss Zoltán — itt kezdte Szegeden. Nem különben Rajz János, Szabó Samu, Kovács Károly, Ajtay Andor, Erdődy Kálmán, Hlat­ky László, Apárdi (Jábor, Horváth Jenő, Bodor Tibor, Ladányi Ferenc, Bessenyei Ferenc, Both Béla ... Nyilvánosságot és folytatást kíván De ne vágjunk elébe a to­vábbi kutatásoknak. Hiszen a Jenő István által egy év fá­radságos munkájával össze­gyűjtött adatok a színháztör­ténet kutatóinak kimeríthe­tetlen kincsesbányáját jelen­tik. Sokszor panaszkodunk, hogy nálunk — más vidéki városokhoz vagy kivált a fő­városhoz viszonyítva — nem folyik kielégítő mértékű hely­történeti kutatómunka. Ez a hatalmas gyűjtemény bizo­nyítja: a munka folyik, csak egyelőre nincs még láttatja. Jenő István összeállítása sem maradhat véka alatt, hanem gondoskodnunk kell arról, hogy nyomtatásban vagy leg­alább korszerű sokszorosítás­ban, néhány száz példány­ban a nyilvánosság elé kerül­jön, közkézen foroghasson, megtermékenyíthesse a sz'n­háztörténeti, művelődéstörté­neti kutatást helyben, és pél­daként szolgálhass :n más vá­rosok kutatói számára is. S mind a szerzőtől, mind a munkáját anvagilag biztosító Színháztörténeti Intézettől, nevezetesen igazgatójától. Je­nő István ifjúkori barátjától, Hont Ferenctől azt leéri szü­lővárosunk, hogy tegyen,ok meg mindketten mindent e munka folytatására. Fölsznbadulásunk közelgő huszadik évfordulója egyene­sen sürgeti, hogy hasonló át­tekintést nyerjünk színhá­zunknak az 1915-tól rumja­inkig mentett, útjáról. S ha maid e)ké<""'ilt és nyilvános­ságra ke-ült ez ls. a'-k-r ugvanes-V' Jenő Tctv:'.n ÜE""­sze-etetótől és szorgalmától váriuk. bo«rv a szegedi szülé­szet múltiának adattárát a kezdetektől 1019-ig szintén, kezünkbe adja. Nemcsak a színháztörténet, hanem az irodalom, a politika, a mű­velődés kutatója lesz hálás neki. Könyves László Ma, amikor szinte divat az úri világ rajzának a kez- rülnek felvevőgépének len­bizonyosfokú kedvetlenség- detlegessége a legfőbb oka. A cséje elé Talán nem téve­gel fogadni az új magyar kubikosok élettel teli, eleven dünk, ha ezt a művészi esz­filmeket, helyes, ha ennek az ábrázolásához, képest ez a közök tekintetében is jelent­új alkotásnak az ismert,eté- rész közhelyszerű, semmit- kezó színvonalkülönbséget a sét kategorikus kijelentéssel mondó, sablonos és semati- hitelességgél, a mondanivaló kezdjük: az Isten őszi csil- kus. Az urak szinte karika- igazságával hozzuk kapcso­laga az átlagnál jóval sike- túrák, s ezért részben nem latba. resebb film. Sikeresebb és tünnok hitelesnek, részben , . , jobb, mert amit elmond — pedig unalmasak, annyiszor A ízineszek játékában sze­a dolog lényegét tekintve — láttunk már velük teljesen ?r"cse:r® nem tallllhutó ^én­végig igaz és újszerű. Sok azonos alakokat más filmek- f6ie, .t0^e,s- Szinte minden sze­olyat hallunk, látunk ebben ben. replo atlagon felülit nyúj­a filmben, amit eddig még Ebben persze nemcsak a ^tt. Apar János mérnöke vé­nem vettek filmkockákra. forgatókönyv írója a hibás, gig hiteles meggyőző. Páger Mindenekelőtt arról kell hanem Kovács András egyéb- t^Z'^oa KZeff beszélnünk, hogy drámaian ként erőteljes rendezése is. 7 koncentrált, izgalmas, jól Még Herczenik Miklós ope- a ' ,n összejogott maga a történet, ratőr is_ mintha _ kifulladt ffiWáts^öS úri ficsúrja ls. Törőcsik Mari a mese. A film arról szól, v°lna az úri világ ábrázolá­hogy 1957-ben egy paraszti sában. Amennyire érdekes, . . „. .. sorból származó mérnök ta- szokatlan beállításokat alkal- T T" nácsára 15 nincstelen kubi- maz, ha parasztokat fényké- ™af8885^vonalon koscsalád közös vállalkozás- Pez, annyira öflettelen a kedves' ba fog. 150 irld szikes, ter- munkája, ha a velük szem- tis2ta Parasztlányát méketlen földön rizst kezd ben álló erők képviselői ke- (j. L. termeszteni. A történet azt mondja el, hogyan vezet , ez a szépnek induló munka az akkori idők forrongásában tragédiához. A kubikusok — egyébként értelmes, okos, becsületes és szorgalmas em­berek, csakhogy az ezerszer rászedett nincstelenek félel­me még elevenen él bennük és azt hiszik, most is ők lesz­nek a vesztesek — a film vé­gén megölik, agyonverik a mérnököt, aki valami szépet, jót akart nekik és valami nagyszerű új felé indította őket A történet és az emberek jellemzése szempontjából Ga­lamb os Lajos forgatókönyvé­nek kétségtelenül az a leg­jobb része, ámely a kubiko­sokkal és a hozzájuk tartozó mérnökkel foglalkozik. Ez a rész képviseli a tulajdonkép­peni és igazi drámát, az igazi feszültséget, és oz a rész mondja a legtöbb újat. Erről a korról és ezekről a problé­mákról több filmet láttunk már, 6okat is olvastunk róla. s az Isten őszi csillaga azt bi zonyítja, művészeink még korántsem mondtak el min­dent erről az izgalmas idő­szakról. Hogy a film mégsem teljes­értékű alkotás, annak talán Aki ujjaiVal Ját Nem mindennapi élettani vevő van, melyek — akárcsak jelenség felfedezéséről számol ^ emberi szem _ a s2infcp be az Izvesztyija című szovjet , . . .. nap lap. A Nyizmyij Tagilban három ^pszínere; a vörösre, élő Róza Kulesova egyszerű a kékre és zöldre reagálnak, tapintással akármilyen nyom- A szovjet tudósok jelenleg tátott szöveget ei tud olvasni, azt kutatják hog az ujjbegv. UayaQlrJ- táTgVak ÓVel látás mis J-n U is színét is megállapítja. előfordul-e, vagy pedig telje­A Szovjetunió két tud:má­nyos intézetében kísérletek­nek vetették alá Roza Kule­sovát, és megállapították, hogy az asszony ujjainak bő­rében valóságos fényvevő ké­szülékek, sajátos látószervek találhatók. A tudósok arra a következ e ésre j 'tottak, hog Kulesova v) bcg el úg j rea­gálnak a fényre mint mis­vak a szemé. A kutatások bebizo-yították. hogy Roza ujjbegyének minkén négyzet milliméterén minteg i 10 fényérzékeny elem található. A kísérletnek egyik legbo­nyolultabb fejezetét annak a tanulmányozása képezte, aho­gyan Kulesova a tárgyak szí­nét állapítja meg ujjaival. Kitűnt, hogy ujjaiban 3 fény­sen egyedi jelenség. Az UNESCO , fordítási evkönyve Az UNESCO fordítási év. könj've beszámol arról, hogy 1961-ben világszerte milyen Irodalmi, műszaki, tudomá­nyos stb. fordítósok jelentek meg. Míg V. I. Lenin to­vábbra is a világon a leg­többet fordított szerző ma­radt, addig erősen csökkent például a Shakespeare, a Verne, a Dosztojevszkij, a Tolsztoj és a Csehov fordí­tások száma. Ennek ellenére továbbra is ezek a listave­zetők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents