Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

Szerda, 1963. február 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 VÁLASZTÓK ÉS JELÖLTEK FÓRUMA utiiittiittiiitiittitiiitiiiiiiitiiaiitiiifiiiiiitiitiitiattiitiitiiiiiiiatictiiitiiiitiitiiniitiiiviftiititiittitiitiitiaiiiiitiittiiiiiiiiiiiniiiiititiiit fhélután és este, amikor már túl vagyunk a napi munkán, politizálni, vitatkozni, beszélgetni Járunk mostanában. A választók és a jelöltek fórumán, üzemi gyűléseken és beszélgetéseken vesszük számba országunk és városunk dolgait, összeállítjuk közös akarattal az eredmények és hibák leltárát, mint egy nagy család. A jelöltek elképzeléseket, terveket vázolnak föl, a választópolgárok pedig hozzáadják ezekhez elképzeléseiket, kollektív bölcsességgel ellenőrzik és korrigálják azokat. Másutt pártmunkások és a Hazafias Népfront aktivistái vezetik a beszélgetéseket, válaszolnák kérdésekre és összegyűjtik a javaslatokat. Tegnap is több helyen összedugták a fejüket emberek, hogy útra bocsássanak jelölteket, számba vegyék saját kötelességüket és javasoljanak közérdekű dolgokat. Délután fél 3-ra hirdették, de már két óra után néhány perccel együtt voltak a Szegedi Falemezgyár gőzfűrész üzemének dolgozói — mint egy nagy család. Kell-e ennél komolyabb bizonyíték, mennyire érdeklődnek a közélet eseményei, a választások iránt? S milyen szívesen hallgatták a városi tanácstagjelöltet, Sándor Jánost, a városi pártbizottság titkárát. A választók és a tanácstagjelölt meghitt hangulatban több mint két és fél órát beszélgettek. S végig Vendéglátóipar! dolgozók között Tegnap délután a Hági Étterem vadásztermének fehér asztalai mellett felszolgálók, szakácsok, üzletvezetők, az iroda, a műhely dolgozói, kávéfőzőnők ültek. A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat dolgozóival dr. Csikós Ferenc, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára találkozott és beszámolt a tanács legutóbbi négyéves tevékenységéről. Válaszolt a vendéglátóipari vállalat dolgozóinak mintegy 50 kérdésére. A közvetlen hangú baráti találkozón kiderült, hogy a vendéglátó szakmunkásokat életünk sok-sok kérdése foglalkoztatja. Érdekli őket, mi történik a nagyvilágban. Kérdéseikből fény derült arra is, hogy figyel mmel kísérik a nemzetközi eseményeket. Azután szűkebb hazánk, Szeged problémái is szóba kerültek. Érdeklődtek Szeged húszéves távlati terve iránt. Szóvá tették, hogy a szegedi tanács miért nem kérte előbb a lakosság segítségét — úgy mint a budapesti — a hóeltakarításban? És természetesen a baráti találkozón legtöbb szó a alakítsanak ki kisvendéglőket. Dr. Csikós Ferenc ismertette, hány millió forintot költenek a Tisza Szálló átalakítására és hol kíván a tanács újabb üzleteket kialakítani, majd kérte a dolgozókat, hogy az osztályba sorolásnak megfelelően fogadják és szolgálják ki a vendégeket. Azt kívánta a Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari dolgozóknak, hogy az idei szabadtéri játékokon még jobban vizsgázzanak ország-világ előtt, mint valaha. volt mondanivalójuk, kérésük, javaslatuk a választóknak és a jelöltnek egyaránt. Sok szó esett a város nagyütemű fejlődéséről, a modern, új bérházakról, az üzlethálózatról, s természetesen felvetődött több kommunális probléma is. A választók ilyeneket javasoltak például: ' — Vegye a tanács jobban gondjaiba a társadalmi munkát. — Ne forduljon elő. hogy a II. kerületi tanácstól egy éve hiába kérjük a homokot és a termésköveket az átjárók társadalmi munkában való építéséhez, mert ígéretet kaptunk, de anyagot nem — mondta a petőfitelepiek nevében Csányi Vince. Az újszegediek elpanaszolták, hogy a Gyapjas Pál utcai élelmiszerbolt' reggel 6-tól délután 2-ig van nyit\a. s aki délután hazajön a munkából, már nem tud hol vásárolni. Sándor János beszélt választóinak az üaesm jövőjéről, fejlődéséről. Elmondta, hogy a ládagyár után a nyugati ipari övezetbe akarják majd telepíteni a gőzfűrész üzemet is, illetve itt tervezik egy nagyobb faipari kombinát kialakítását. Sok közös tervről, problémáról beszéltek még a választók jelöltjükkel, s a végén azzal váltak el: közös erővel sokat tehetünk majd a város fejlődéséért, szépítéséért. Szocialista államigazgatás — a gazdaság igazgatása 4 gazdasági építőmunka ezeket a javakat békében, és a politikai harc egy- boldogságban élvezhesse az máshoz való viszonya egyike emberiség. azoknak a kérdéseknek, amelyet az elhajlók saját szájuk íze szerint magyaráznak. Jobbról a revizionisták úgy, hogy miközben a gazdasági építőmunkából aranyborjút csinálnak, megtagadják a politikai harcot; úgy vélik, ha történetesen hazánkban a gazdasági építőmunka kerül napirendre, a politikai harc egyszersmind lekerül róla. Balról, a dogmatikusok viszont a politikai harcot féltik a gazdasági építéstől és rendszerint nem tudják megítélni, hogy mikor melyiket kell napirendre tűzni, és milyen mértékben. Pedig ami az osztályharc eme két formájának egymáshoz való viszonyát illeti — mert a gazdasági építőmunka is az, mégpedig a javából — kristálytiszta a marxista álláspont. "A hatalom megszerzése után a fődolog: a TVemcsak a szocializmust ^ építő népek közvetlen érdekei követelik ezt meg, hanem a világ munkásosztályának, népeinek érdekei is. A szocialista országok építőmunkájának a kapitalista országokban vívott osztályharcra gyakorolt hatását jól fejezte ki pártunk kongresszusán Jean Tervfe, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. "Harcunkat nem vívhatjuk meg egyedül. Széles körű szövetségesekre van ehhez szükségünk, elsősorban a dolgozó tömegek legszélesebb körű, aktív összetartására. Hogy ezt az összefogást minél gyorsabban és minél biztosabb alapokon valósíthassuk meg, szükséges, hogy a szocializmus, amelyet hirdetünk, a tömegek szemében világosan és egyre inkább kezdetleges formájában is, de létrehozta a világon először a proletariátus diktatúráját, Marx örvendezve mutatott rá, hogy a Kommün, azaz a proletariátus diktatúrája "... az a végre felfedezett politikai forma, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása végbemehetett-'. Lenin, aki soha nem szűnt meg küzdeni a politikai harc elvetői ellen, azt mondotta, hogy »a politika a gazdaság koncentrált kifejezése .. .*, és szüntelenül arra emlékeztetett, hogy a szocializmusnak végül is a gazdaságban kell legyőznie a kapitalizmust. Lenin nemcsak vallotta ezeket a nézeteket, hanerq a legelső adandó alkalommal hozzá is fogott azok megvalósításához. Mindössze öt hónap telt el a forradalom győzelme óta, s már így értékelte a helyzetet: "A kizsákmányolók ellenállása leBeszélgetés az ellátásról „ i^hh küzdésének és elnyomásának mint a obb, hatékonyabb, feladata Oroszországban ma igazabb es emberibb eletfor- ' • x .iú.T, T ma mutatkozzék meg- - fo ~^ban„be/e3e2°mnnHntta tío" • • •> m°3t az allam tgazmonaoua. gatásának feladata kerül sorCsak fel kell ütni a mar- ra..., át kell térni, minden xizmus klasszikusainak mű- osztálykülönbség nélkül, az gazdasag^ szocialista fejlesz- veit, és bárW megtalálja ben- egész lakosság igazgatásának „,,!, - -„i.x.... v- békés feladatára*. tése* — hivatkozott éppen a közelmúltban Leninre Hruscsov a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán. Világos álláspont ez, amely azt is kifejezi, hogy a politikai harc a marxisták számára nem öncél. Ez értnük a politikai harc és a gazdasági építőmunka viszonyára vonatkozó, ma is maradéktalanul érvényes tanításokat, melyek vörös fonalként húzódnak végig e művekben. Hogy idézzünk távolabbi időkből, a Nemzetközi lista államigazgatás hető is, mert pusztán politi- Munkasszovetseg 1864-ben el- daság igazgatása. Az SZKP kai harcból még nem lesz ^^tt^zervezeti szabályza- Központi Bizottsága mellett 1 enin nem akármilyen igazgatást sürgetett. Marx gondolatát továbbfejlesztve, kidolgozta a szocialista államigazgatás ismérveit, melyeket úgy összegezhetnénk, hogy a szociaa gazsem lábbeli, sem ruha, sem élelem, sem lakás. Márpedig a kommunizmusnak éppen az az értelme, hogy a javak soha nem látott bőségét teremtse meg a földön, s tában Marx ezt írta:*Amun- működő Marxizmus—Lenikasosztaly gazdasagi felsza- nizmus Intézet által nemrébaditasa az a nagy cél, giben nyilvánosságra hozott amelynek mint ?szközt min- dokumentumokban olvashatom politikai mozgalmat alá juk Lenin zseniális sorait: kell rendelni*. Amikor pe- „Az állam igazgatása feladódig a párizsi munkásosztály 1871 tavaszán a Kommün, ha A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalatnál Balogh István, a városi pártbizottság osztályvezetője folytatott eszmecserét a választókkal. Egyremásra tárták fel a problémáMegtörténik. hogy az üzemek ezt nem gyártják, mert nem kifizető számukra a kis tétel. Ha pedig többet rendelünk a szükségletnél, hogy mégis termeljék, bennünket bírságolnak. Péter Sándorné, Ökrös Jókat. Gyakran indokolatlanul zsefné' és mások több tárokolnak minket egyes áruk sadalmi megbecsülést kértek hiányáért —mondották töb- a kereskedelmi dolgozóknak, ben is, majd Kántor István Hosszas beszélgetés után vendéglátóiparról esett. Töb- elmondta: jött el a búcsú, melynek ben kérték, hogy a tanács — Sok az olyan áru, amit summája volt: "Az élvtársak bővítse a vendéglátó-üzlet- nagyon keres a lakosság, de máskor is jöjjenek hozzánk hálózatát, a külvárosokban csak kisebb mennyiségben, ilyen baráti eszmecserére.* Dobi István látogatása az Egyesült Izzóban Dobi István, az Elnöki Ta- brigádtaggal is elbeszélgetett, nács elnöke kedden látoga- majd elismerő sorokat irt az tást tett az Egyesült Izzóban. Üj élet, a Kossuth- és az AdyA pártbizottságon a gyár ve- brigád naplójába. Délben zetői tájékoztatták Dobi Ist- ebéden látták vendégül Dobi vánt a nagy múltú üzem tör- IstVánt, délután az Elnöki Tanács elnöke a gyár dolgozóinak egy csoportjával találkozott. (MTI) ténetéről A megbeszélés után Dobi István a gyár több üzemét felkereste. Több szocialista a kocsiban, de én ismerek Önök közül három lassan kerekedett a válasz. Az elnök ismételte a urat — Juhász felé fordult —, a költő urat, akit lapozó felé, aki végül is megszólalt: nagyon tisztelek és minden versét ismerem. Aztán a szerkesztő urat is jól ismerem a kávéházból — fordult felém — Horváth urat a faluból ismerem és tudom, hogy a választás miatt jöttek ide, tessék elmenni, megnézni, szabad az út és ismételten csendőreim nevében is bocsánatot kérek az uraktól. — Miért zárták ránk az ajtót a csendőrök? — -kérdeztem. — Szokásból — válaszolt röviden és kissé mosolyogva. — Szokásból? — ismételtem a kérdést. — Igen — válaszolt a szolgabíró. — A csendőr megszokta, hogy ha kihallgatásra várat egy szobában, ráfordítja a zárra a kulcsot. Aiiy.-_._t_i. csendőreivel az udvaron. MenUundgylUh tünk az iskolába, a szavazóhe— Nincs szavazati lasztók között. joga, nem szerepel a vá— Nem ilyen — vágott közbe Horváth Jóska — ez csak most került ide, még nem tudott megkeményedni. Az ebéd nagyon ízlett és egyszerre csak vendég — Hallotta? — mondotta az elnök —. nem érkezett közénk. Szegedi ügyvéd, dr. Csikós Nagy szerepei a listán. Elfelejtette megszerezni szavazati jogát. — Kérem én. . — próbált beszélni az első ember, de az elnök már a másodikhoz fordult és azt kérdezte ugyanúgy, mint az előzőt, akire közben rászólt: — Elmehet — maga nem szavaz. A másodiknak nagyobb szerencséje volt. Benne volt a listában és így szavazhatott. — Kire szavaz? — kérdezte az elnök. — Dénes Istvánra — hangzott a felelet. — Írja be — szólt az elnök az asztal végén ülőnek. Közben három ember jött be a terembe, akik mind benne vóitak a listában és leszavaztak FaJózsef ült le engedélykérés után az asztalunkhoz. 0 is sajnálkozását fejezte ki, hogy a csendőrök "feledékenységből* ránkzárták az ajtót. — Egy órával előbb még szórakozottságból zárták ránk — néztem azí ügyvédre. — Mindegy, szerkesztő úr — vigasztalt —, disznóság volt és ahogy hallottam, a főszolgabíró Z'nagy épitő terveink. Iparunk Pify le is kapta az őrmestert a lábáról. •«•»»;</».».*/. .a tának, amely most a szovjethatalom elsőrendű feladatává vált, meg van még az a sajátossága is, hogy most — és a civilizált népek legújabbkori történetében alighanem elsőízben — olyan igazgatásról van szó, amelyben nem a politikának van a legnagyobb jelentősége, hanem a gazdaságnak. Az "igazgatás* szóval rendszerint, sót gyakran kizárólag politikai tevékenységet kapcsolnak össze. Holott a szovjet hatalom alapjai, a szovjethatalom lényege. — mint ahogy általában a kapitalista társadalomból a szocialista társadaloma való átmenet lényege — éppen az, hogy a politikai feladatok a gazdasági felada1 ttokhoz képest alárendelt heZlyet foglalnak el*. S Ha pártunk nem az állam5 igazgatás eme lenini értelJmezését valósítaná meg, hoSgyan is állapíthatta volna Jmeg a Hazafias Népfront JOrszágos Tanácsának válasz5tási felhívása, hogy "Az el• múlt négy esztendő nagy uOyőzelmeket érlelt hazánkmban. Népünk szorgos munkáija nyomán valóra váltak Jyiségbe. ,, , . . _., A kapu előtt balra sorban álltak a választok, binyi Tihamerra. Dénes-pártiak voltak. Várták, hogy a szavazó Aztán fÖttek sorban a Denes-valasztok es bizottság elé menjenek. Jobbra a kapu felé né- ' ha-néha szállingózott egy-egy Fabinyi-választó. A Dénes-pártiak zajongtak, türelmetlenkedtek, de a csendőrök közéjük mentek és csendre intették a zojongókat, bizonyos eljárást helyezve kilátásba, ha továbbra is megzavarják a rendet. Bent a teremben cigarettázva, -beszélgetve ültek vagy csoportokban álltak a szavazatszedőtársaság tagjai. Hangosan bemutatkoztunk, hogy a szegedi Délmagyarországtól jöttünk, megnézni, hogy folyik a választás? Kissé meglepődtek megjelenésünkön, aztán visszaültek az asztalhoz és az elnök, akiről meghol benne voltak a listában, hol nem voltak benne, és így nem szavazhattak. Közben dél lett és az elnök kihirdette az ebédszünetet. Két óra múlva folytatják a szavazást, addig küldjék haza a csendőrök a szavsfzókat, adta ki az utasítást az ajtónál álló valamilyen hivatalos személynek. A pap odajött Juhászhoz és barátságosan mosolyogva rá, nyújtotta a kezét. — Nem emlékszel rám? Együtt voltunk Vácon. Több se kellett Juhásznak. Mérgesen, dühösen, szinte kiabálva válaszolt: — Nem emlékszem semmire. Amit most itt láttam és hallottam elvette az emlékezéstől a kedtudtuk, hogy az igazgató-tanító, odaszólt az aj- vemet, tónál álló altisztnek: — Engedjen be három Dénes-párti szavazót. Három ember jött be, egymás mögött megálltak, kalapjukkal kezükben. Hogy hívják — fordult az elnök az előtte álló felé. Sarkon fordult és szó nélkül otthagyta a meglepődött papot. Elindultunk a nagyvendéglőbe. Feltűnt, hogy mennyire üres, de az ételek hosszú sorát sorolta fel, amiből rendelhetünk. Most már felengedett közöttünk a feszültség és Juhász kiviccelte a csendőrőrmester dörmögő Megmondta a nevét, az elnök elismételte a tő- hangjá., de úgy látszott, jólesett neki a szolgabíte balra ülő felé, az pedig gyorsan lapozott egy ró versismerete, mert egész szinpatikusnak füzetben. találta. — Hány éves? Hol lakik, mi a foglalkozása? _ igaz, hogy még nem láttam eleven szolgjibi— záporozott az elnöki keretesek tömege, mire rót, de ha mind ilyen. Csikós Nagy rövidesen elbúcsúzott, és mi törtük a fejünket, hogy került ide ez a szegedi ügyvéd? Mikor ebéd után fizetni akartunk a kocsmáros kijelentette, hogy ez a vendéglő a Fabinyi-párt kortestanyája, és aki ma ide bejön, az Fabinyi vendége. — Az ügyvéd úr a Fabinyi-párt pénzügyminisztere — mondotta nevetve a kocsmáros —, ő már kifizette az urak ebédjét. Egymásra néztünk. Horváth és Dénes elsápadtak. Röstelték magukat, hogy az ellenfél számlájára ebédeltek, mikor kortes beszédjükben ócsárolták és szidták Fabinyit. Mit tphpttiink egyebet? Egészen jól ebédel1uu icucuuilh tünk és nevettünk a sors kü_ lönös szeszélyén, hogy a kormány jelöltje fizette az ebédünket, és mi ezért a reggeli lapban — ahogy elhatároztuk — leszedjük a keresztvizet Fabinyiról is meg a kormánypártról is. Dénes Mihály kijelentette, hogy nem marad Dorozsmán, visszamegy a kocsival Szegedre, ha akarunk, mehetünk vele vissza, ő már úgyis látja, hiába minden, Fabinyit jelentik ki győztesnek, hiszen a Dénes-szavazók negyedrészének nincs szavazati joga. Nem vették fel őket a szavazók listájára. Mit tehettünk egyebet, beültünk az autóba. Másnap a Fabinyi-párt és a kormány elleni cikkek mégsem kerültek a szedők kezébe. Hiába íródtak meg, Pásztor főszerkesztő félve a betiltás veszélyétől, zsebrevágta írásainkat és csak ő tudta volna megmondani, mikor került zsebéből a szemétkosárba. ŰR GYÖRGY mezőgazdaságunk, kultúránk •évről évre egészségesen fejZlödött..., nemzeti jövedel•mürifc 31 százalékkal, a fogilalkoztatottak száma 21 százalékkal, a fogyasztás 19 Sszázalékkal nőtt. Az élet orZzágunkban jobb lett*. • • gazdasági formában víS vott politikai harc 5 eredménye az a történel5 mi győzelem is, hogy ha•zánkban leraktuk a szocializ•mus alapjait. Következéskép•gpen minden tett, amely a •szocializmus teljes felépítését •segíti elő — osztályharcos •cselekedet. Az osztályharc•nak ez a formája emeli né• pünket még magasabbra, erő•síti hazánkat, növeli a lakos•sag anyagi és szellemi javait •és kovácsolja dolgozó társa• dalmunkat politikailag egy•ségessé ama politikai harc •eredményeként, amelynek Jmost a gazdasági építőmunka • a fő formája. 5 Katona István