Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

I Vasárnap, 1963. február 10. DÉL-M AGYARORSZÁG Négy év alatt csaknem megnégyszereződött a lakosság megtakarított pénze A statisztika szerint 1958ban 2,2 millió, a múlt év végén pedig már 4,6 millió takarékossági számlát kezelt az OTP. Csupán a betétkönyvek száma több mint egymillióval gyarapodott ez alatt az idő alatt. Az egy betétkönyvre jutó összeg 1958-ban átlagosan 1716 fprint volt, a múlt év végére pedig 3554 forintra •hízott*.. Az OTP statisztikája azt is mutatja, hogy egy lakosra— mindenkit beleértve — 1958-ban 240 forint, 1962-ben pedig már 880 forint megtakarítás jutott. Közzétették már, hogy az ország lakosságának a betétállománya a múlt esztendő végén 8 milliárd 800 millió forint volt. Ez az összeg csaknem négyszerese a négy évvel ezelőttinek. Érdekes megemlíteni, hogy 1959 végén még •csak* 3,9 milliárd, 1960-ban 5,5 milliárd, s 1961-ben 6,6 milliárd forint volt a lakosság megtakarított pénze. Különösen örvendetes, hogy növekedett a falusiak megtakarításainak összege, amely több mint négyszerese az 1958. évinek. A vidéki betétállomány jelentősen gyarapodik a szövetkezeti parasztság rendszeres jövedelmének hatására. Négy évvel ezelőtt az ország lakossága betétállományának 49,5 százaléka volt vidéki eredetű, a részarány ma már 54,7 százalék. Az idén várhatóan tovább fokozódik a lakosság takarékossági kedve. Január első két hetében 40 millió forinttal többet tettek takarékba, mint a múlt év hasonló időszakában. » Termelők és felvásárlók szakmai továbbképzése (Tudósítónktól.) A közelmúltban rendezték meg Szegeden a város és Csongrád megye földművesszövetkezeti és MÉK felvásárlóinak, valamint a termelőszövetkezeték zöldség-gyümölcs áruátadóinak összevont szakmai tanfolyamát. Tizenkilenc földművesszövetkezeti és 30 MÉK körzeti felvásárló mellett összesen 48 termelőszövetkezet küldte el megbízottját a szakmai továbbképzésre, ahol egy héten át jól képzett előadói gárda tájékoztatta a hallgatókat. Az előadáson 12 szákmai filmet vetítettek, s a tanfolyam végén a hallgatók az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet termálkutas kertészeti kombinátjában tettek tanulmányi kirándulást. Fekete János Felkészültek az esetleges belvízkárok elhárítására Észlelő állomások — A jelenlegi hólakaró eddig kedvező Az Alsótiszavidéki Vízügyi Megkezdték a csatornák cső- belvízvédelmi hitel fedezheti Igazgatóságon, noha nagy a átereszeinek tisztífisát. El- a szükséges kiadásokat, hótakaró, ami hirtelen olva- takarítják a lefolyást akadá- Ezenkívül a most már mindás vagy esőzés esetén ko- lyozó hó- és jégrétegeket. Je- den területen működő víz. moly problémákat jelentene, lenleg mintegy kétszázan dol- gazdálkodási társulások is nem tartanak belvízkároktól, gaznak ezen a munkán. Ám jelentős összegeket fordítaSőt. a szakvélemények sze- nemcsak ez a munkássereg nak a többi között a belvízáll készenlétben. Miután va- károk elhárítására. Az igaziamennyi szivattyútelepet gatóság szakemberei az el•indúlásra kdsz« állapotba múlt hetekbén többször istahoztak, másfél száz embert nácskoztak ezek vezetőivel, — időszaki és állandó al-. útmutatásókkal látták el rint ez a csapadékmennyiség hasznos a mezőgazdaságnak. -.Jelenleg tizenöt-húsz centiméteres hó borltja az igazgatóság területén a földeket. A laza réteg víztartalma 15 —20 milliméteres csapadéknak felél meg. A föld befogadóképessége még legalább ugyanenynyit, . sőt még többet is elbír. Ez a vízmennyiség szinte pótolja az elmúlt két esztendő csapadékhiányát. A szokásos kalmazottat. — helyeztek ké- őket. szenlétbe. Ok abban a pillanatban, amikor szükséges, sorompóba állnak. A telepeken harminc napos üzemanyagkészletet biztosítottal;. A csatornaőröket utasították, hogy gondoskodjanak pótőrökről. Rendszeresen ellenőrzik a mellékcsatornákat. Tíznaévi átlagból tavaly 180. az ponként jelentést kérnek a azt megelőző esztendőben 150 földeken álló csapadék vízmilliméter eső hiányzott mennyiségéről. Ezenkívül het Természetesen bekövetkez- észlelőállomást állítottak fel, hot kedveződen időjárás. Ha melyek az igazgatóság különnem egyenletes az olvadás, bözo területein folytatják a vagy nagyobb lesz az esőzés. a felszaporodó belvizek veszélyt jelentenek. Ennek elhárítására a> vízügyi igazgatóság megtett minden szükséges előkészületet. méréseket, vizsgálatokat, A vízügyi igazgatóság körülbelül másfél millió forintot fordít ezekre a munkálatokra. Költségvetésen felül pedig úgynevezett árvíz- és Gyógyszeré$zavalás az orvostudományi egyetemen Szombaton délben a központi egyetemi épületben ünnepélyesén avatták doktorrá a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti karának végzett hallgatóit. A kar Ötvenhárom végzett növendékének avatása után dr. Nóvák István, a gyógyszerészed kar dékánja beszédet mondott. Az új gyógyszerész doktorok nevében Beregszászi Judit mondott köszönetet. Miért magas a tejtermelés önköltsége? A mesterséges borjúnevelés eredményei az öthalmi állami kísérleti gazdaságban módsze. Talán a városi fogyasztók elavult tenyésztési nem is tudják, hogy ahány- rek teszik azzá. szor vásárolnak egy-két palack tejet a Csemegében, annyiszor kapnák pár forintot teljesen ingyen az államtól. Ma még ugyanis sok nálunk az olyan tejtermelő gazdaság, melyben a tej literenkénti önköltsége meghaladja az 5—6 forintot is. gyarapodásra jutó önköltséget. A régi nevelési eljárások szerint ugyanez, a gazdaság kalkulációja szerint, 25 forint 20 fillérbe kerül. Az érdekes, igazán sokat mondó A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öthalmi gazdaságában már évekkel ezelőtt hozzáláttak a tejtermelés korszerűsítésé- számadatok 180 napos kar hez. S a kitartó munka szép elérése után jelentkeznek. A eredményeket hezott. Tavaly mesterséges nevelési módszer a szegedi kerületben már mellett 1820 forint tákar4059 liter tejtermelés jutott mányköltség mutatkozik daTalán a tej előállítása ma- átlagosan egy tehénre. Emel- rabonként, míg ha állandó gában véve nem is lenne kedett a termelési színvo- teljes tejet kapnak az állanal az ugyancsak ide tar- tok, az egy jószágra jutó tatozó kiszombori kerületben karmányozási költség 3500 is, ahol 3530 liter tehenen- forintot tesz ly. Könnyű kénti átlaggal zárták a múlt megérteni e lényeges különbévet. Ezeket a sikereket csak séget,. ha figyelembe veszakkor értékelhetjük igazán, szük. hogy borjanként a mesha látjuk, hogy az országos terséges nevelési módszer setejtermelési átlag még csak gítségével 630 liter tej vá2700 liter körül mozog. Csak lik érlékesíthetővc. Ugyanakígy érthető: miként lehetsé- kor előnye a mesterséges neges az, hogy a szegedi álla- vei esnek Itt az is, hogy 128 mi kísérleti gazdaságban egy növendékállatot két dolgozó liter tej előállítási költsége kényelmesen kiszolgálhat. A már 2 forint 3 fillérre csök- tápok, szálas takarmányok az drága, drágává teszi azonban a korszerűtlen borjúnevelés. Egy kiló súlygyarapodás A kisborjak egy-egy kilónyi súlygyarapodáshoz — ahol nincs mesterséges nevelés — általában 9 liter tejet használnak fel. Könnyű kiszámítani, mennyi tej fogy, mennyi munkaerő kell a hagyományos nevelési módszerekkel ahhoz, hogy a keht. Az általános gazdasági önetetökben áUnak a borjak; kisborjú elérje a 120 kilogrammos választási súlyt Még a legjobb termesztő — ahol anyáktól szopnak a borjak — egy kisborjú felneveléséhez mintegy 3500 forint költségekkel együtt is épp- előtt. A kisebbéket naponta hogy csak meghaladja a 2 háromszor, az erősebbeket takarmány- fOrint50 fillért. Viszont nagy- pedig kétszer itatják kongazdaságokban is yj^mi felárral és a terven zervtejjel, melyhez előírás közvetlenül az felüli tejzsír értékével együtt szerint kevés teljes tejet ifi 2 forint 87 fülért fizetnek adagolnak, literenként a gazdaságnak. Ilyen körülmények között az A legkifizetődőbb beruházás értékű tej és egyéb takar- egész gazdaság átlagában mány szükséges. Ha ehhez már most mintegy 35 fillér hozzáadjuk a gondozók munkabérét. a felmerülő általános költségeket, csakhamar kiderül, hogy a jámbor képű bocikák négyezer forintot is kicsalnak a gazdaság kasszájából, mire kinőnek az •óvodás* korból. Ezután másfél esztendő kell, mire visszajutnak a tehenészettiszta nyereség mutatkozik a tejtermelésben literenként. Még csak a kezdet Érdekes, hogy a kis. kényes szervezetű állatok a mostani mínusz 20—25 fokos hideget is nagyszerűen viselik el a szabadtartásc6 épületben. Havi átlagos súlyAzt mondhatnánk: ez már gyarapodásuk decemberben szép. elégedettek lehetünk a meghaladta a 21 kilogramnyereséggel.' Ezek a sikerek mot. Semmivel sem keveazonban még ebben a gaz- sebb ez, mintha zárt, meleg MP Ml dóságban is csupán a kez- istállókban nevelkednének. be mint tejtermelő tenyész- ' detet jelenük. Tavaly decem- Ott ugyanis a trágyából felállatok A sok neveléssel bérben veglegesem szákltot- szálló ammoniakgoz roniáró kiadás koníolv teher- tak itt a hagyományos gálja a borjak szervezetét. Krt nkh^ik ró a tenl boriúnevéléfceb 530 ezerfo- Zárt istállóban télen ammo lésre s egyáltalán nem rit- nntert felepult a mesterse- makmergezes miatt gyakori futsz azelhunás íorintoki a moníi" veszf^g. tórvak al^ri ez a béruháTlyehkor aztán két eset van: rés ev végéig mintegy 706 zsebébe nyúl az állam. vagy ezerfonnt me^akantast | ^ _luciJ11 pedisf má*. jövedelemezőbb eredményez a nepgazdasag- bdrlúntve termelési ágazatok4hasznából Mk. Gyakorlatilag ez azt ]e- egjT mesterseges bta<junéve' izetik ki a tejtermelés de- lenti, hogy mar iden 250 ezer lot, hogyan kell tákarmacicitiét liter tejjel többet adhatnak a fogyasztóknak, mint eddig. Az átlagnál jobban A kisborjak már 9—10 napos korukban bekerülnek a Mindez egyáltalán nem borjú* törvényszerű. Csak az ósdi, napos Hiba volt eddig, hogy Szeged környékén a szövetkezeti gazdák sehol sem láthatták: miként kell berendezni egyhogyan nyoznj az állatokat az új tartásmód szerint. Most hát a szegedi öthalmi állami kí•óvódába*. ahol 120 sérleti gazdaság példát mutakorukig elfogyaszta- tott. Már az is óriási lépés a dolgozókkal. Sokan lebecsülték ennek jelentőségét eddig a megyében is és félő, hogy egyes esetekben kellemetlen meglepetések is lehetnek. A féladatok itt is több oldalról jelentkeznek. Azt minden dolgozónak ismernie kell, hogy miért vált szükségessé a saját vállalatának átszervezése, ml az üzem perspektívája, és hogyan oldódnak meg az őket közvetlen érdeklő problémák. m-t em szabad lebecsülni a személyzeti kérdéseket. Vezetőknek — párttagságtól függetlenül — a szocializmushoz hű, jó szervező képességű, szakmájához jól értő, jó emberi tulajdonságú embereket kell beállítani. Eddigi munkája, . tanulása, igyekezete döntse el az emberek sorsát. Lesznek akik kisebb beosztásba kerülnek, akiknek megszűnik a beosztásuk, de minden esetben emberségesen kell eljárni. Biztosítani kell a méltányos elhelyezést, és meg kell beszélni az okokat. Ultimátumszerű, bürokratikus ügyintézés nagyon káros lenne. Vannak és lesznek olyan problémák — a már említetteken kívül —, amelyek élesebben jelentkezhetnek. Melyekre kell előre számítani? Közvetlenül érinti a munkásokat a termelőegységek átszervezése. Ilyenkor új munkahelyre kerülhetnek, vagy új termék gyártásra térhetnek át és ebből kereseti problémák, a családtól való távol lét, stb. jelentkezhetnek. Lesznek esetek, amikor több gyár egy vállalatba kerül, hogy lényegesen eltérő szociális és munkásellátási körülményeket kell egyenlővé tenni, vagy ellent kell állni az egyenlősítő törekvéseknek. Megoldásra vár a nyereségrészesedési rendszer olyan átalakítása, amely összhangba hozza a szűkebb gyári életet és a nagyvállalat egészének anyagi érdekeltségét. Az is lehetséges, hogy bérkonstrukciós intézkedések, normaváltozások válnak szükségessé. M

unka tehát van éppen elég. Szaporítja a gondot, hogy vannak szkeptikusok, akik előre bírálják — legtöbbször személyes érdekből — az új szervezeti formát. Vannak, akik külföldi negatív tapasztalatokkal érvelnek, mások előbb koncentrálni akarnak és utána csak centralizálni. Akadtak olyanok is, akik sekélyes vitát folytattak arról, hogy melyik utcában legyen a központ. Az alacsonyabb beosztásba került emberek egy része hosszabb ideig is paszszív lehet a problémák iránt, A párt- és a gazdasági vezetés eddig főleg irányítószervi szinten dolgozott. Most már szélesíteni kell a kört, szervezni kell a munkát üzemi szinten is. Egységes szellemű vezetést kell kialakítani, amely szívvel-lélekkel támogatja ezt a jelentős gazdaságpolitikai akciót. Jelentős a pártszervezeteink szerepe ebben a munkában. A sok személyi, gazdasági, szervezeti problémából nekik is jut bőven. Ott ke'll állniok .mindenütt a gazdasági vezetők mellett, és segíteni nekik. Közben meg kell oldani a pártszérvezetek és tömegszervezetek átépítését is. A Politikai Bizottság 1962. novemberében határozatot hozott, hogy milyen szervezeti elveket kell kialakítani. Ez a határozat nagyobb súlyt helyez arra, hogy pártmunkánk a gazda- 1 naszénát kapnak. nak 270 liternyi zsíros tejet lenne a tejtermelés költséés 300 liter tejporból készí- geinelc csökkentésében, ha tfett sovány tejet. Ehhez még az idén legalább négy-öt borjútápot és leveles lucer- ilyen mesterséges borjúne120 nap velő épülne a szegedi jásági feladatok megoldásának megfelelőbb szervezeti keretet kapjon. A területi elv mellett a termelési elvet is hangsúlyozza, és ennek megfelelően kerül sor több helyen pártszervezők beállítására. Az új, mondhatjuk, hogy •kettős irányítás*, nagyobb felelősséget ró a vállalati központok pártszervezeteire is. A központ összesített termelési, beruházási, stb. feladatainak ellenőrzése mellett a gyárak, telepek pártmunkáját is kell segíteniök. Most alakítják ki a szakszervezetek és tömegszervezetek új munkastílusát is. A

z 1963-as év tehát az átszervezés éve. Bár sok energiát leköt ez a munka, a Központi Bizottság — népünk érdekében — szükségesnek tartja, hogy a termelés-beruházás stb. növekvő feladatait is jól elvégezzük. Sajnos, vannak jelek bizonyos lazaságokra az üzemekben és az irányító szerveknél is. Lényegesen előre kell haladnunk a tervek minden részletének teljesítése terén ez évben. A szokatlan, nehéz időjárás miatt nehezen indult az év, és ez visszavetett bennünket egy kissé. Ezt is be kell pótolni. Ilyen a mi 1963-as •programunk*. Bízunk abban, hogy üzemeink pártés gazdasági vezetői megtalálják a lényeges tennivalókat. A munka annál sikeresebb lesz, minél jobban megosztják gondjaikat a kommunistákkal, a becsületes munkáskollektívákkal. KARDOS JÁNOS, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője i után már elvonják tőlük a rásban. Ide kell írnom tejet, s kizárólag csak gaz- Pásztói Lajos igazgatóhelyetdasági takarmányokkal tart- tcs gondolatát, aki azt vallják őket. A mesterséges ne- ja: mezőgazdaságunkban mavelés é» a gazdaság decem- napság a lehető legkifizetőberi adatai szerint 12 forint dőbb beruházás a mestersé13 fillérre csökkentette le a ges borjúnevelő építése, borjaknál az egy kiló súly- Csépi József Tanácskozik a Ruházatipari Do'gozok Szakszervezetének kongresszusa A Május 1 Ruhagyár művelődési termében szombaton megkezdődött a Ruháza tipari Dolgozók Szakszervezetének huszonkettedik kongresszusa. Varga József főtitkár az iparág munkáját mérlegelve, elmondotta, hogy a konfekcióipar termelése két év alatt 15,7 százalékkal emelkedett. Exportra nyolcvanegy százalékkal több terméket adtak a külkereskedelemnek. Az állami ruhaipar több, mint huszonötezer dolgozójának része van abban, hogy hazánk lakosságát a külföldiek véleménye szerint is, a jól öltözöttség jellemzi. Az utóbbi két évben a ruhaiparban 34 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére. A nagyarányú gépesítéssel korszerűbbé vált a technológia és javultak a munkakörülmények is. A ruhagyárak dolgozóinak tizennyolc százaléka tömörült szocialista brigádokba, a több, mint háromszáz versenyző csoport közül kilencven nyerte el a szocialista címet, A beszámoló behatóan foglalkozott a dolgozók munkakörülményeinek alakulásával is. AZONNALI belépéssel felveszünk legalább 5 évi nagyüzemi gyakorlattal rendelkező. főiskolát végzett állattenyésztőt, valamint ÁLLATGONDOZÓKAT készpénzfizetéssel Jelentkezés személyesen a délelőtti órákban Szeged Sándor u. 1. sz. alatt a tsz-irodában. SÍ3934 r