Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

222 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1963. febrnár 1*. Az első fecske gépi, és 4 a talajformázásnál. Az idei tervben mégse n szerepel újabb dongölőberen dezések vásárlása. Jó parkettcsiszoló — jó parkett P.'-R'-TYV^'-Y A kisgépek A termelés olykor még manapság is méltánytalanul lebecsült segédeszközei az úgynevezett kis gépek. Nevük nemcsak azt jelenti, hogy jobbára valóban kis méretűek, hanem egyúttal azt is, hogy általában nem közvetlenül vesznek részt a termelésben, illetve olyan termelési folyamatokat könnyítetlek meg, melyeket azelőtt többnyire kézzel végeztek. Alkalmazásuknak kettős célja van: egyrészt a nehéz fizikai erőkifejtést teszik feleslegessé — másrészt éppen ezáltal — termelékenyebbé, gyorsabbá válik általuk a munka. Ma még nem sok kisgép dolgozik a szegedi üzemekben. De ahol már kipróbálták őket, tapasztalhatták hasznukat, igyekeznek minél többet alkalmazni belőlük, összeállításunk azt szándékozik érzékeltetni, hogy a kisgépesítés miként szolgálja a korszerű termelést, hogyan segíti a dolgozók munkáját. Sokáig "hiánycikk* volt a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál a parkettcsiszoló gép, pedig a manapság használt mozaikparketteket nem is célszerű a hagyományos módszerekkel kezelni. A jó gép — beleértve a jó csiszolópapírt is — a parkett minőségét is megjavítja. Az új házak lakói sokkal jobban meg vannak elégedve a szobák padlójával, mióta a vállalat beszerezte ezeket a gépeket. Bár még most sincs elég belőlük, éppen ezért rendkívül hasznos lenne, ha az illetékesek szorgalmaznák nagyobb mennyiségű beszerzésüket, vagy ha ez a kis mértékű gyártás miatt akadályokba ütközik, akkor annak növelését. Az ebben az ügyben eljáróknak nemcsak a szép parkettájú lakásokba lakók, hanem a gépekkel dolgozó szakmunkások is kifejeznék hálájukat, A bársonyos színű irhabőr Bizony ráfogni nem lehetne a Szegedi Vasöntödére, hogy modern üzem. A héjformázástól eltekintve —c mely csak az utóbbi években honosodott meg —, hagyományos módszereikkel dolgoznak, öntik a különböző motorházakat, kapcsolószerkezeteket. De az, hogy a vasöntés technikája nem sokat változott ebben az üzemben, nem jelenti egyúttal a modernebb eljárásoktól való idegenkedést. Hiszen korábban sohasem használtak az öntőhomak formába döngöléséhez sem légdöngölőt, sem légkalapácsot. Tavaly vásároltak mind a kettőből, s ez ie, az is igen jól bevált. Nem a munkás ereje, hanem a gépé tömöríti most a mintahomokot a formaszekrénybe. Igaz, a kisgépesítés első fecskéje a vasöntödében a légdöngölők és légkalapácsok beszerzése, úgylátszik azonban, hogy még nem hozzák meg a tavaszt. Jelenleg mindössze 6—6 darab dolgozik a A szőrme- és bőrruhakészitőben működik a fényképen bemutatott úgynevezett velúrozó gép, melyet az irhabőrök feldolgozásánál használnak. Ezeket a bőröket ugyanis szabás előtt vizezik és kirámázzák, mely müvelet következtében elvesztik eredeti fényüket. A gyár újítóinak alkotása a vizezéstől színét vesztett irhabőrök felületének kezelésére szolgál. A »felvelúrozott« bőr puha, bársonyos fényt kap tőle. A gép december óta dolgozik. Azelőtt a 6zűcsipar régi módszerét . használták, filccel bevont erős kefékkel, kézzel velúrozták az irhabőröket. Talán mondani sem kell, milyen nehéz munka volt. Most, miután a bőr átszalad a gép hengerei között, máris kész, máris szép, vihetik a szabászatra. A villanycsavarhúzó A Szegedi Bútorgyár sem használ régóta kisgépeket. Mindössze másfél éve van villany meghajtású lyukfúrójuk, s alig néhány hónapja szerezték be a csavarhúzókat. Hogy ezeknek az eszközöknek a használata milyen egyszerű, s milyen gyors, azt talán még a fénykép is kellő módon érzékelteti. Pillanatok alatt helyén van a bútoralkatrészeket összetartó facsavai-, s sohasem fordul elő, hogy kicsúszna a csavarfej rovátkájából. A veszélytelen pisztoly Külsejében valóban hasonlít a pisstolyhoz a sűrített levegővel működő szögbelövő, mely akármilyen falba, legyen az téglából vagy vasbetonból, könnyűszerrel fúr lyukat. Alig néhány esztendeje ismerkedtek meg vele a szakemberek, s ma már a szegedi építők munkáját is aegitt. Átszervezések az iparban « z újságokból és más forrásokból tájékozódtak már megyénk dolgozói, hogy a Központi Bizottság nagyobb arányú iparvállalati átszervezést határozott el. Ezt a feladatot zömmel 1963-ban kell megoldani. Az átszervezés nemcsak a minisztériumi, hanem a tanácsi és szövetkezeti ipart is érinti. Mi indokolja az ipar termelő és irányító szerveiben a minden ágazatra és szektorra kiterjedő átlakítást? Néhány mondatban a következőket lehet válaszolni erre a kérdésre. Gazdaságos ipari termelőmunka olyan korszerű nagyüzemekben lehetséges, ahol megvannak a feltételek a tömeggyártásra; ahol rendelkeznek nagyobb mennyiségű beruházási eszközökkel; ahol olyan műszaki és közgazdász kolllektíva kialakulhat, amely önállóan képes nagyobb feladatok megoldására. Milyen a helyzet ma nálunk ebben? Olyan, amely gátja a tartalékok jobb feltárásának, a gyorsabb fejlődés lehetőségének. Az ország 1200 ipari vállalata és 1400 ktsz-e hozzávetőlegesen 6600 telpen van. A megyében levő vállalatokra és szövetkezetekre átlagosan 5 telep esik. Számos vállalatnál nincsen mérnök és közgazdász. Sok egységben gyártják ugyanazokat a termékeket, de hozzátehetjük, nagyon eltérő önköltséggel. A szétforgácsolt anyagi eszközökkel nehéz a termelőeszközök további koncentrálását megvalósítani. Gátolja ezt — többek között — az, hogy a helyi érdeket fölé helyezik a népgazdasági érdeknek. E

lőbb is volt már átszervezés hazánkban. Három-négy évvel ezelőtt vett ez a munka nagyobb ütemet- A hazai tapasztalatok mellett hasznos külföldi tanulságaink vannak. A mostani átszervezés első lépése a nagyobb vállalati egységek kialakítása, s ezután következik — egyes vonatkozásban azonnal, de legtöbb esetben néhány év alatt — a termelőerők nagyobb koncentrációja. A nagyobb egységek kialakítását (tröszt, nagyvállalat) alapos elemzőmunka előzi meg. Figyelembe veszik az illetékes szervek, miként lehet a leghatékonyabb szervezetet kialakítani. Konkrétan kimutatható gazdasági eredmény nélkül nem lehet át szervezést végrehajtani. Minimálisan 3—f millió forint évi eredményjavulást kell elérni egy-egy új vállalat kialakításánál. M

ilyen fő elvek szerint alakultak és alakulnak a megyében az új ipari szervezetek? A könynyűiparban elsősorban a kooperáció csökkentésére alakították ki a Kenderfonó- és Szövő Vállalatot. A gyártás szakosítása jelentkezik abban a törekvésben, hogy létrehozzák az ország szükségletét kielégítő konyha- és irodabútor termelő nagyvállalatot. A területi elv érvényesülése is van abban, hogy szegedi székhellyel alakul meg az összes kender- és lenkikészítő gyárát összefogó nagyvállalat, Az élelmiszeriparban elsősorban trösztök létrehozására törekszenek, ahol a jelenlegi vállalatok az önállóságukat lényegében megtartják, de az idényjelleg, a mezőgazdasággal való kapcsolott stb. bizonyos területeken megkívánja a jelenlegi önállóságot. Az ilyen vállalatok képesei; lesznek a nagyobb szükségleteket olcsóbban kielégíteni. A közgazdászok alapos számításai alapján kell dönteni, hogyan haladjanak majd tovább a termelés különféle problémái megoldásában. Már előre látni lehet, hogy nincs szükség ennyi téglagyárra, kendergyárra az országnak. Néhány termék gyártását át kell adni más üzemeknek. Cserélgetni keil üzemek között a gépeket., sőt az új helyzetben — különösen bővítések esetén — üzemen belüli átrendezések is szükségesek. Üj tervezési, üzemszervezési, ellenőrzési stb. módszerek kellenek, vagy legalábbis egységesíteni kell valamelyest az összevont vállalatoknál. Ezekben a kérdésekben sem szabad sablont alkalmazni. Ahány egység, annyi probléma. Egy jellemző példát erre. A vállalati önállóság csökkenése szükségszerűen bekövetkezik, ha nagyvállalat alakul. Dc hiba volna, ha a kendergyárak, vagy téglagyárak esetében az eddigi jogkört csökkentenék. Ellenkezőleg — növelni kell azt. Elképzelhetetlen, hogy 3—400 kilométerre levő kisebb telepek eddigi önállóságát csorbítsák. Az egyik leglényegesebb feladat az átszervezés során, hogy szót értsünk