Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

Vasárnap, 1963. február 10. DÍL-MagyarorszAG 3 Tovább (okozzuk a vidék Iparosítását, erőnkhöz mérten javítjuk az élet- és munkakörülményeket — mondotta Apró Antal a szegedi választási gyűlésen A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi városi bizottsá- megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai; Biczó György, a va- ben vizsgálatot folytatunk ép sek évente mintegy 29 mil­ga, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a városi tanács vá- rosl tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Török József, a szükséges beruházások biz- liárd kilowattóra vlllany­lasztásl gyűlést rendezett tegnap délután Szegeden, a Sza- a szegedi járási pártbizottság elsó titkára, Szőnyi Ferenc, tcsításéval áram, tízmillió tonna acél badság Fiiszínházban. A gyűlésen üzemi dolgozók, alkal- a makói városi-járási pártbizottság elsó titkára, a megyei mazottak, értelmiséglek százai vettek részt, teljesen meg- pártbizottság tagjai; Katona Sándor, a Hazafias Népfront töltve a hatalmas mozitermet. A gyűlés elnökségében fog- Csongrád megyei titkára, Molnár Lászlóné, Csongrád mé­láit helyet Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, gyei pótképviselő-jelölt, továbbá a Hazafias Népfront és a Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az tömegsz'.rvezetek több képviselője. MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Nagygyörgy Mária, A választási gyűlést Perjési László elvtárs nyitotta meg. az MSZMP Központi Bizottságának póttagja; Nagy Dá- A Csongrád megyei párt- és tanácsi szervek, tömegszer­niel, az Elnöki. Tanács elnökhelyettese; Győri Imre, a me- vezetek és a lakosság nevében meleg szavakkal köszöntötte pei pártbizottság első titkára Török László a me^ei . elvtársat 50. születési évfordulója alkalmából, tanacs végrehajtó blzottsaganak elnöke. Siklós János es Ro- " . „ , :sa István az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Per- gratulált kitüntetéséhez. Ezután Apró Antal mondott be­jért László, a szegedi városi pártbizottság első titkára, a szédet. gondoskodunk e fontos me- gyártását, tízmillió tonna tógazdasági üzem megépl- szén és ötmillió tonna kö­téséről. olaj kitermelését teszik lehc­Szeretném felhívni a tővé. A legfontosabb Ipari nyersanyagokban is a szocia­lista országok legnagyobb szállítója. Ez a helyzet ke­figyelmet arra is, hogy a világhírű szegedi papri­ka termelését is védelmez- nvapaj,bn'n4hói is ni kell, és tovább kell dol- nyérgabonabói » gozni nemesítésén. A megyei tanács végrehajtó bizottságának a Földműve­1060—1961-ben például öt­millió tonna gabonát szál­lított a Szovjetunió a szo­cialista országoknak. Apró Antal elvtárs beszéde — Köszönöm az üdvözlé- belül 164 milliárd lesz a Beszélt Apró Antal elv- vekedett igényekhez mérten, seket, a meghívást, s enged- nemzeti jövedelem és a költ- társ megyénk felelősségéről és meg kell építeni a makói jék meg, hogy átadjam az ségvetés 49 százalékát új is. Megemlítette, hogy az dughagyma hőkezelő üzemet, egybegyűlteknek pártunk üzemek, lakóházak, utak időnként zavaró hagyma- ós Ezt már korábban is sür­Központi Bizottsága, kormá- építésére, kulturális és szo- paprikaellátást gondokon el- gette a kormány, de a nyunk és Kádár János elv- ciális célokra fordítjuk. sősorban ennek a megyének SZÖVOSZ és más illetékes Mindaz, ami eddig orszá- kell segítenie. Meg kell ol- szervek nem építették meg gu«kban történt, munká- dani végre a vetőmag- és a mai napig sem. A kor­sok, parasztok, érteimisé- dughagymaellátáet a megpö- mány részéről ebben az ügy­léaügyi Minisztériummal ter- Aml Magyaroi-szágot Illeti, a vet kell kidolgoznia ana, szovjetunióból behozott áruk tÖb» "Int «<> Elalélta ipart mesztósünk megfelelően fej- ^ m(jtógazdasági nyers. ioajeK. _ anyag, félkész áru, klvlte­Ezutan Apro Antal az idei lünknek pedig 80 százaléka rendkívüli tel nehezsegeit késztermék vázolta és felszólította a _ A Szovjetunió, a hallgatóságot; közös összefogással glck közös alkotása. Megemlékezett Apró Antal elvtárs arról a harcról, amelynek során kivívtuk, hogy egykor jogfosztott né­A Szovjetunió, a töb­bi szocialista ország azt vár­té- 33 tőlünk — s ennek telje­.... sitése nemcsak internacio­gyunk meg nundent, hogy naIista Kötelességünk, hanem lektizdjUk ezeket az átme- elsőrendű gazdasági érde­neti problémákat. künk is —, hogy jó minő­ségben, határidőre szállítsuk 4* együttműködés új keretei a KGST'ben termékSe^^uiönbín'^s csak úgy tudunk helytállni Beszélt hazánk nemzetközi közötti sokoldalú elszámo- amely összefonódik vala- a kapitalizmussal folyó bé­pünk se hatalom birtokosa helyzetéről, tekintélyének lást. Foglalkozni fog e bank mennyi szocialista ország ér- kés gazdasági versenyben, lett Február 24-én orszá- növekedéséről és kapcsolata- valutapolitikával, közös be- dekével. csak úgy tudunk terméke­gunkban közel 7 millió vá- taink gazdagodásáról. ruházások finanszírozásával Pártunk Központi Bizottsá- inknek piacot biztosítani — lasztópolgár fog szavazni. A Külön szólt szerepünkről a ls. ga és kormányunk nevében legyen az szocialista vagy politikai jogokért vívott Kölcsönös Gazdasági Segít- Részletesen szólott a szo- egyetértésünket nyilvánítjuk kapitalista piac —, ha gvűlésen megbeszélésen és harcnak több emlékezetes Tanácsában és ennek a cialista országok népgaz- Hruscsov elvtársnak a Szov- termelésünk technikai szín­niindenütt nagy érdeklődést, szegedi eseményét elevent- szocialista együttműködés- dasági terveinek egyezteté- jetunió Kommunista Pártja vonalát emeljük. tette fel a Horthy-rendszer nek előnyeiről és távlatairól. Séről. 1962. novemberi plénumán Erőnket megsokszorozza, éveiből Gazdasági kapcsolataink szé- _ Az országaink közötti elhangzott javaslatával: bát- fejlődésünket meggyorsítja. — Nálunk az állami élet 'esedésében része van Csöng- gazdasági együttműködés — rabban kell rátérnünk orszá- hogy közös célért küzdünk, irányítása a legszélesebb rád megye és Szeged ipará- mondotta — nem átmeneti gaink gazdasági fejlődésének közös a politikánk. De még nyilvánossággal történik, nak le- hwaen ^Y®"1® ,1™n.1f jellegű. Ezért együttműkö- közös tervezésére, s sok kemény, nehéz esztendőt kormányunk döntései az W \50° déel terveinket évtizedekre " egész nép nyilvánossága előtt ^ el6re kószít3Ük ek Most sziiletnek - mondotta. 198(M8 82010 terveken dol­Ezután Csongrád megye és ^KSJSMrüí «ozunk> Páctunk VI»- kong" Szeged arculatának változó- ad ex^rtra ösfizesen körül- határozatában ki­Miről beszéd és ennek a i,elül 1 míUlArd forlnt értete" mondotta, hoev orszáaunk­társ személyes üdvözletét kezdte beszédét Apró Antal elvtárs, majd megemlékezett arról a nagy munkáról, ame­lyet napjainkban a Hazafias Népfront bizottságai, a tö­megszervezetek, az egész la­kosság végez az idei ország­gyűlési és tanácsválasztások előkészítéséért és sikeres le­bonyolításáért. Elmondotta, hogy maga is részt vett Csongrád megyében számos élénkséget tapasztalt. Arról győződött meg. hogy az emberek gazdának érák magukat az országban. , osztoznak gondjain és mél­tányolják a munkásállani erőfeszítéseit a társadalmi felemelkedésért. Beszélt azokról a nagy po­litikai ée társadalmi válto­zásokról, amelyek orszá­gunkban végbementek, meg­említette, hogy idén körül­táj egységnek sajátos problé­máiról. Igyre több gyár é» munkaalkalom lére kell hoznunk a KGST- kell végigküzdenünk, hogy országok közös tervezőin- a szocializmus gazdasági ere­tézményét. jót a 150 éves kapitalizmus A tervező szervekben, afu- fölé emeljük. Ma mar mind dományos kutatóintézetek- többen látják be Nyugaton mondotta, hogy országunk- ben, a minisztériumokban és hogy b®"- . .. . . . „„„ nak fokozottabban részt kell az üzemek vezetésében ma a két rendszer között szűk­A szocialista oi-szagok gaz- vennie a szocialista nemzet- mar kevés csak nemzeti me- «éf»Mrü és ésszerű a gaz­dasagi együttműködéséről közj együttműködésben, kez- retekben, csak az országos dasági együttműködés, szólva kijelentette. hogy deményeznie kell közös in- szükségletekben gondolkod- Nem a fegyverkezésben, ha­külkereskedelmünknek mint- tézmények, közös vállalatok ni- ügy kel1 tervezni, hogy lu>m u békés termelésben — Csongrád megyében a felszabadulás előtt csau nyolc olyan üzem volt, amely száznál több munkást fog­lalkoztatott taktagyár egyik részlegét, az új erőtakarmánygyárat a Szegedi Ruhagyár telepét es ott épült fel a televízió relé- növekszik, állomása. Makón tejfeldol- feltételek a egy 71—73 százalékát bo- alapitósát nyolítjuk le a szocialista országokkal. Az országaink közötti forgalom évről évre Megvannak a Jugoszláviával A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejleszté­se legsajátosabb nemzeti érdekünk, Az ipari munkások száma gozó üzem épült és nagy be- val° gazdasági kapcsolatom saját erőinket maximálisan kell versenyezni — ez a mt kihasználva a szocialista or- jelszavunk! szagok közös érdekelt, szük- Nagy munka vár ránk. és ségleteit. a nemzetközi szívósan, állhatatosan kell együttműködés követeimé- dolgoznunk, csak így valósít­nyeit is figyelembe vegyük, hatjuk meg azt, ami! az alig érte cl a 7 ezret, ina pedig több mint 40 ezer ember dolgozik az ipar­ban. a A szocialista iparosítás je­lentós sikere, hogy évente több mint 5 milliárd forint értékű árut termelnek a me-M gye gyárai. Csongrád megye az állami költségvetésből, adja füszeipaprika-termele­sünk 50 százalékát, a szalá­mi 49. a kötél- és zsinegáru 45. a len- és a kenderszövet 29, a hagymatermelés több mint 50 százalékát. Az ipar­fejlesztés eredményeként épült meg a Szegedi Textil­művek. amelynek további bővítése is megkezdődött; ruhúzással fejlesszük a gép- további kiszélesítesse is. gyárat, Hódmezővásárhelyen Nemrégiben fejeződtek be pedig a Rico Kötszergyár Belgrádban a magyar—ju­epíttet telepet. Ezek mellett goezláv külkereskedelmi számos könnyűipari üzem tárgyalások, s a közelmúlt­bővítése valósult meg. ban hazánkban jart egy egész népnek kívánunk: a még jobb és szebb életet. — Hozzásegít a KGST 20 éves távlati tervünk célkl­Országunk távlati fejlódé- nagy alumíniumipar meg- íg^M ™ ^Y8lOÖilaSiihOZ sével kapcsolatban részlete- teremtését teszi lehető * ^ A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítsége zas. is, majd a fejlesztés során a szalámi­gyár termelése, rekonstruál­juk a kenderfonógyárat, egy­re nagyobb szerepe van a kábelgyár szegedi telepének; Szentesre telepítették a kon­évről sjsnis. rrJs^SA^. kStfi^nú'&Vtt 1958-ban 41Z millió, mez- A továbbiakban arról be- megk?tött szovjet-magyar feldolgozási költségeket kü- m ^ i m éXz it t ben pedig 600 millió forint s^t> SS f^S ka? tinttöld-alumínium együtt- lönböző magyar árukkal íl- Ebben ÜX volt ilt az állami beruhá- 3taiffi a 'nem' szocia- zeVbk: . , , , Csongrád megjK Magyarorszag 1980-lg fo- Apró Antal részletesen Távlati terveinkkel oevbe kozatosan évi 165 ezer foglalkozott azzal a felbe- esik ar Itteni zJI dséf és tonna alumíniumhoz ,1ut. csülhetetlen segítséggel, ame- gyiLölcs erniosztés bővi Ez háromszorosa a mostani lyet n Szovjetunió vala- tése bÖVÍ termélesnek és hét új inotai mennyi szocialista országnak hiszen a zöldségfelvásárlást koho kapacitásának felel nyújt. Elmondotta a többi 20 esztendő alatt körülbelül meg. Az egyezmeny értelmé- között, hogy a szocialista or- 4,8-s»r«ére k vántok fo­ben a ket orszagnak mintegy szagokban jelenleg koznl rohanta ™nt?8 milliÍT t60 «««y iP-ri objektum Az országos növekedésnél fi™ í és több m,nt 350 önUUÓ gyorsabban kell fejleszteni dot Magyarország, 14 milliár- termelőbázis épül a Szov- Csongrád megyében lista országokkal Az elmúlt öt esztendő alatt így folytatta: 2,8 milliárd forintot fordi- — a szocializmust, a kom­tottunk a megyében az ipar, munizmust csak úgy tudjuk a mezőgazdaság, a kereske- felépíteni — mondotta —, az delem fejlesztésére és több életszínvonalat csak úgy tobb mint kétszeresére nőtt mint 920 millió forintot kom- tudjuk emelni, munálls, egészségügyi és ha gazdálkodásunkban egyéb célokra. megszüntetjük a nemzeti Kormányunk megtesz min- clzárkózottságot dent, hogy a jövőben még . internaclonali3ta módon, dot a Szovjetunió fedez. lttl.1. avMtaili 00 Ibo lltinl IP. .... A 1...— l /I ' • 1 1 több munkaalkalmat te­remtsünk. A /niprikn- és hagy mater átélésünk Jövőjéről jetuntó közreműködésével. ket a termeíéki ágazato­közös erővel oldjuk meg az Aiumimumtermelesunk a csak 1961-ben a Szovjetunió kat országaink előtt álló gaz- haboru előtti 1300 tonnával által a szocialista országok- mert'itt az adottságok sok­dasági feladatokat. szemben 51 ezer tonnára ba szállított ipari berendező- knl kedvezőbbek Példaként utalt a KGST emelkedett, timfoldtermelé­legutóbbi ülésén elhatározott supket pedig hétezer tonna- A békéért. II halnihíuért közös vagonpark rol 230 ezer tonnara növel- '' ••«••»•»» " "nlUítUiert . létesítésének előnyeire A At A továbbiakban Apró An. 24-én valasztunk. mindenki _ Az iparral párhuzamo- egy-egy munkaegység A letesiUjcnek ^nye re. tal vázolta a két világrend- legyen meggyőződve, aki szu­ean fejlődőit a mezőgazda- szegedi járásban nem ilyen T í f««fre növekszik alumiw- szer harcának, békés verne- vazólapjával az urak elélép fliiu ís, bár a mostoha időjá- kedvező a helyzet, mert a ™Pi umiparanK termelese. nyének mérlegét, a Rzocla- hogy " rás ezt a folyamatot kedve- gyengébb természeti adottsá- ^^ sSékát Hár°msz^harmmcezer ton- lizmiu erűlnek előretörését. a Hazafias Népfront llgtá­zőtlenül befolyásolta. Meg gok. a futóhomok, a több „f^ visszf^s sok Umíoldet viszünk kl fel- a kapitalista országok közötti ján jó helyre adja szav? BSTB&SÜ: sast* * v"h'tó«— rrissa sagok, az egyénileg gazaai Ahözponti allami szer. letrehozando kozos vagon- Gazdasagos-e az ilyen meg- tovább kell fokozai a vi- sztagra, a magyar nép szebb veknek sokkal több ener- Park lehetove teszi, hogy 0ldas? Mindenkeppen igen. déli Iparosítását, erőnkhöz jövőjére c-s csnJádia boldn­giat kell fordítani e szö- például a hozzánk beérkező Kanada, Norvégia, az Egye- mérten kell javítani a dol- gulására szavaz Pártunk és vetkezetek gazdálkodása- lengyel, román vagy cseh- sült Államok, Olaszország, gozók elet- és munkakörül- kormányunk nevében m«í­tvtu, - nak megjavítására. szlovák kocsikat áruval meg- japán — a legnagyobb alu- ményeít, köszönöm Szeged és a me­Csongrád megyei termelő- Innen — e gyűlés fórumáról rakva küldjük vissza és ha- miniumtermelők — sok ezer növelni reáljövedelmüket és gye dolgozóinak, hogv az el­szövetkezetek is. — hívom fel az összes érde- söntéképpen a MAV külföld- kilométerről hozzak a bauxi- a fogyasztást. Javítanunk kell múlt években leikt-i munká­kéit és illetékes elvtárs fi- re küldött vagonjait is meg- tot. A 165 ezer tonna fém- a munkaszervezést, a ke- jukkái támogatták po jtikán­Makó négy szövetkezetében gyeimét: igaz, hogy a mo6- rakottan továbbítanák ama- termeléshez, ha saját erőnk- mény tél ellenére időben fel kat és további orszlgénitő és Ambrózfalván az egy tag- toha időjárás nehezíti a sze- gyar határra. kel akartuk volna megolda- kell készülnünk a tavaszi tevékenységükhöz sok sikert ra jutó, közösből származó gedi járás termelőszövetke- Az együttműködés másik ni, a jelenlegi magyar villa- feladatokra, és e gazdasági és jó egészséget kívánok, jövedelem eléri a 20 ezer fo- zeteinek megerősítését, de a új példájaként _ mosenergia-termelés 40 szá- munkával párhuzamosan kö- A választási gyűlés nepes rintot, s egv munkaegység jelenlegi helyzetben a szocialista országok kö- zalékát kellett volna igénybe vetkezeten harcolnunk kell a közönsége hosszas tapssal fo. értéke 50—68 forint. A mind- sokkal több anyagi, mű- zös bankjának szerepéről venni. Az egyenjogúságon, a békéért. Befejezésül ismét a gadta Apró Antal elvtárs szenti Tiszavirágban 63 fó- szaki és egyéb segítséget szólott. A közös bank azt a kölcsönös előnyökön alapuló február 24-i választásokról beszédét, majd a gyűlés rintot. a gyálaréti Komszo- kell adni ezeknek a gaz- cél szolgálja, hogy lebonyo- magyar—szovjet alumíni- szólott. Perjési László zárszavával mólban 52 forintot tett ki daságoknak. lítsa a szocialista országok umegyezmény a modern, — Most, amikor február ért véget. kodó parasztok jelentós része tönkrement volna. Ehelyett azonban évről évre erősödnek a

Next

/
Thumbnails
Contents