Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M A G f 4 R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 34. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1963. február 10. Hrnscsov és Malinoyszkíj televiziónyilatkozata # Az ipari átszervezésekről j|p:i A Bajazid bég bemutatójáról i '"hl flpró Untai elvtárs találkozása szegedi választókkal Látogatás a kábelgyárban — Választási gyűiós a Szabadság Filmszínházban Szombaton délelőtt Szegedre érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese, a Csongrád megyei képviselője­löltek listavezetője. Kíséretében érkezett Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Csongrád megye képviselőjelölt­je és dr. Gaál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Megérkezésük ntán a városi pártbizottság épületében rövid beszélgetést folytattak a vendégek­kel Csongrád megye és Szeged város párt- és állami vezetői: Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Török László, a megyei tanács vb elnöke, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Biczó György, . a városi tanács vb elnöke. Sándor János, a városi pártbi­zottság titkára, Sípos Géza, a városi párt­végrehajtóbizottság tagja. Részt vett a beszélgetésen Szőnyi Ferenc, a Csongrád megyei pártbizottság tagja, a makói vá­rosi-járási pártbizottság első titkára, vala­mint a Szeged városi pártbizottság több tagja is. Apró Antal kábelgyári dolgozókkal beszélget. Romberger István, a bányagyutacs­vezctékgyártó üzemrész vezet öje tájékoztatja a részleg munkájáról. Apró Antal elvtárs mögött áll Győri Imre. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Halász Árpád, a gyáregység vezetője A megbeszélést követően a vizsgálatának új módszerei- együtt ebédelt a munkások­vendégek a megye és a város ről tájékoztatta, mivel Apró kai. Ebéd után a Gera Sán­párt- és állami vezetőinek elvtárs — mint több munka- dor szocialista brigád képvi­lársaságában a Magyar Ká- helyen is — azt kérdezte, ho- selői arra kérték, írjon né­belművek szegedi gyáregysé- gyan lehetne megkönnyíteni hány szót brigádnaplójukba, gébe látogattak. Itt Halász a dolgozók munkáját. A többi között ezt írta: Árpád, a gyáregység veze- Az új dróthúzó üzemrész- "Meggyőződésem: a kábel­tője a gyáregység párt-, mú- be akkor léptek be a vendé- gyár dolgozói igen lelkes .szaki és gazdasági vezetői- gek. amikor az alumínium munkát végeznek. Munkájuk vei rövid tájékoztatást adott dróthúzórészleg megkezdte eredménye kézzelfoghatóan a gyár történetéről, munká- munkáját. kimutatható. Jó és eredmé­jarol és a jövő terveiről. Az épülő nagy csarnokban nyes munkájukért tolmácso­A tájékoztató után folyta- megelégedéssel nyilatkozott lom pártunk Központi Bi­tott beszélgetés során elisme- Apró Antal elvtárs az épü- zottsága és a kormány elis­réssei nyilatkozott Apró An- let terveiről, megoldási mód- mérését, forró üdvözletét,* taj elvtárs arról, hogy a gyár járói. Megtekintette a kábel­rnár eddig ugyanannyi fo- dobkészítő üzemYészt, majd (Folyt, a 3-as oldalon.) rintot térített vissza vállalati nyereség formájában az ál­lamnak, mint amennyit a be­ruházásokra költöttek. Rész­letesen érdeklődött az üzem nyersanyag-ellátásáról. s a '•üés záruk minőségéről, érté­kesítési lehetőségeiről, a szakmunkásképzésről. Az üzemrészekbe látogat­tak ezután. Apró Antal elv­társ minden üzemrészben megállt a munkapadok, gé­pek mellett, s beszélgetett a dolgozókkal. A bányagyutacs­ffyártó üzemrészben Fi ló Józsefnévai és lantos Ár­pádnéval beszélgetett. Lan­tosné elmondotta, hogy két éve dolgozik a gyárban, elé­gedett munkakörülményei­vel és keresetével is. Az el­múlt két év alatt igyekezett elsajátítani a szakmát, s úgy látszik ez sikerült is — tet­te hozzá —, mert már mel­lette dolgozik Gránicz Zoltán tarnjló. A vizesbevizsgáló üzem­részben — ahol magasfe­szültséggel ellenőrzik a kész huzalok minőségét - rög­tönzött bemutatót tartottak. Később Molnár István minő­ségi ellenőr a többeres kábel Roy Thompson sajtóértekezlete Moszkvában Roy Thompson szombaton Moszkvában sajtóértekezle­tet tartott, amelyen beszá­molt Nyikita Hruscsovval folytatott beszélgetéséről! Thompson elmondotta: Nyi­kita Hruscsov lehetségesnek tartja, hogy a szovjet—angol kereskedelem a közeljövőben a jelenlegi kétszeresére, vagy háromszorosára növekedjék. A szovjet kormányfő — folytatta az angol üzletem­ber — nem osztja azt a né­zetet, amely szerint a Közös Piac és annak kibővítése megkönnyítené a kereske­delmi kapcsolatok fejlődését a kapitalista és a szocialista országok között. Thompson ezután közölte, hogy a Szovjetunió és Kína viszonyára vonatkozó érdek­lődésére válaszolva a szovjet miniszterelnök értésére ad­ta: a két ország közötti kap­csolatok barátiak, barátok között persze lehetnek félre­értések, de a barátok rende­zik a nézeteltéréseket. Hruscsov még azt is kije­lentette, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok lehet­nének sokkal jobbak, s hogy e kapcsolatok megjavítása főként az amerikai kormány­tól függ. (MTI) Kádár János fogadta az Ú1 szovjet nagykövetet Kádár János, a kormány elnöke, szombaton bemutat­kozó látogatáson fogadta Ge­orgij Apolinarievics Gyenyi­szovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét. Komócsin Zoltán Sándorfalván és Bordányban Tegnap, szombaton Sándor­falvára és Bordányba látoga­tott el Komócsin Zoltán elv­társ, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Népsza­badság fűszerkesztője, Csong­rád megyei országgyűlésikép­viselő-jelölt. Elkísérte Siklós János elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára és Török Jó­zsef elvtárs, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. Sándorfalván délelőtt vá­lasztási gyűlésen találkozott Komócsin Zoltán a község és a környék lakóival, termelő­szövetkezeti dolgozó parasz­tokkal, értelmiségiekkel, kis­ipari szövetkezeti tagokkal. Népes hallgatóságnak mon­dott beszédet a • választási előkészületekről, az elmúlt négy esztendőben elért ered­ményekről, a szövetkezeti mozgalom előrehaladásáról, feladatairól, gondjairól. Este Bordányban találko­zott választópolgárokkal, s a találkozás alkalmával Komó­csin Zoltán, Siklós János és Török József hosszasan elbe­szélgetett a megjelentekkel pártunk politikájáról, a vá­lasztásokkal kapcsolatos elő­készületekről és a környék mezőgazdaságának problé­máiról. Szeged 350 lakást kap a felemelt programhói Egy év időnyerés az Ogyéssza lakótelepen Január végén nagy öröm­mel és megelégedéssel olvas­tuk a Minisztertanács ülésé­ről szóló híradást, miszerint a kormány a második ötéves terv első két évének lakás­építési eredményeire és a to­vábbi lakásépítés előfeltéte­leinek kedvező alakulására tekintettel elhatározta, hogy a második ötéves terv kere­tében az eredetileg előirány­zott 250 ezer lakás helyett 300 ezer lakást kell építeni. Ebből a többletből mintegy 6 ezer lakás állami beruhá­zásban épül meg. Már akkor gondoltuk, hogy ez a hír a szegedieknek is tartogat kellemes meglepe­tést, hiszen a többlétet el­osztják a megyék és a váro­sok között; most pedig mun­katársunk felkereste Árvái Józsefet, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­helyettesét, hogy közelebbi tájékoztatást kérjen: miként befolyásolja ez a döntés a szegedi lakásépítkezéseket, hány új lakás jut Szegednek és hol építik meg ezeket a lakásokat? (Enyedi Z. felv.) Apró Antal beszédét mondja a Szabadság Filmszínházban tartott választási gyűlésen — Az Országos Tervhiva­tal értesítése szerint Szeged­nek 350 állami erőből épülő lakás jut a felemelt prog­ramból — mondja Árvái Jó­zsef. — Ugyanakkor termé­szetesen megnő a magánépít­kezések lehetősége is. Ezt a 350 lakást a Vértanuk terén, a régi lóversenytér helyén építjük meg, egy új város­rész alapjaként. — Sokan megkérdezhetik: miért éppen erre a területre esett a választás? Gazdasá­gossági és célszerűségi okai vannak ennek. Az az elvünk, hogy az új lakóházak és la­kótelepek helyét ott jelöljük ki, ahol a víz-, gáz-, csator­na-, út- és villanyhálózat nincs kihasználva, újabb ter­heléseket könnyen elbír, vagy ahol aránylag gazdasá­gosan megoldhatjuk a kom­munális ellátást. Még akkor is ez a szemlélet előnyösebb, ha bizonyos avult épületek esnek útba, melyeknek he­lyén többszintes, modern la­kóházakat lehet építeni. — A Vértanúk terének be­építése — mint már említet­tem — része a tanács város­építési, városfejlesztési prog­ramjának. Itt — a 350 darab lakás megépítése után — a harmadik ötéves tervben folytatjuk az építkezéseket és mintegy 650 lakásból álló modem városrészt építünk ki. Már készülnek ennek a városrésznek a tervei a VÁTERV-nél. s ezek ismere­tében elmondhatjuk, hogy a XX. század emberének ma­gas igényeihez mért lakóte­lepet terveznek ide: elrende­zése. úthálózata stb. a leg­ideálisabb lesz. — A 350 új lakás felépíté­sének lehetősége — ugyan­csak gazdaságossági okokból — arra késztetett bennünket, hogy megváltoztassunk ko­rábbi határidőket, építkezési programokat. Ügy döntöt­tünk, hogy e kontingens ter­hére meggygorsítjuk az Ogyéssza városrész építését, azaz egy évvel előbbre hoz­zuk annak befejezését. Ezek az új lakások ugyanolyan blokkos technológiával ké­szülnek majd, mint az újsze­gediek, s mivel itt e prog­ram megvalósítása után is fogunk még építkezni — ezért célszerű az eszközök, technikai berendezések kon­centrálása. Miután 1964 vé­gére elkészül az Ogyéssza lakótelep első üteme, az ot­tani technikát és erőt át le­het majd csoportosítani a Vértanúk terére, s ez a prog­ram is megvalósul 1965 vé­géig, az Ogyéssza lakótelep befejezésére tervezett határ­időig. — Szeged belterületén ma még sajnos, nincsenek lehe­tőségek arra, hogy városunk egyik kincsét, a geotermikus energiát fűtésre hasznosít­suk, mert a csatornahalózat nem bírná el a hőforrások vizének elvezetését. Itt, a Vértanúk terén, azonban is­mét kedvező és nagy lehető­ség kínálkozik a melegvizes fűtésre. Egy kúttal szinte az egész lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását meg lehet­ne oldani. A kút megfúrása mintegy 4 millió forintba kerülne, egy hagyományos kazántelep megépítése vi­szont 7 millióba. A tömbfü­téses csővezetéket mindkét esetben ki kell építeni, ezért jelentős megtakarítást ered­ményezne egy melegkút, még akkor is, ha hökicserélő be­rendezésre is szükség lenne. Évente — ezeken túl — mintegy 300 vagon 4000 ka­lóriás szenet lehetne megta­karítani. De még több ígé­retet is rejt egy esetleges melegkút. Ha gázt is hozna a mélységből a víz, néhány száz lakás gázellátása is ol­csó és egyszerű lenne! — E számításainkat mesz­szemenően alátámasztja dr. Boldizsár Tibornak, a mű­szaki tudományok doktorá­nak több tanulmánya és az eddigi fúrások eredménye. A megvalósításhoz azonban a helyi kezdeményezés, lel­kesedés és bizonyítás kevés — országos szervek megér­tését és anyagi támogatását kell megnyernünk az érde­mes ilgy számára. Bízunk a számok és tények meggyőző erejében — fejezte be tájé­koztatását Arvai József — és reméljük, hogy ezen az új lakótelepen már hasznosít­hatjuk a szegedi föld kincsét az olcsó hőenergiát. Sz. S. í, J

Next

/
Thumbnails
Contents