Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

Vasárnap, 1963. február 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Víz. gáz, fürdők, köztisztaság A mt>i>oidá» útián Szeged régi kommunális problémái Ha a második emeleten időnként nem ad vizet a csap. ha a vasárnapi ebéd alatt pislákolva ég a gáz­láng. ha nyáron a partfür­dő medencéiben ember em­ber hátári izzad, imitt­amott szemetes az utca. mél­tatlankodunk és panaszko­dunk, s reklamálunk a ta­nácsnál, interpellálunk a pártszervezeteknél — ilyes­féle türelmetlenséggel: "Hát igazán furcsa, hogy a népi demokrácia tizennyolcadik évében ...« Igazunk is van, ha igé­nyeinkhez mérjük a víz köbmétereit és a gázvezeték hosszát, s igazságainkat el is ismerik — tanácsüléseken és pártfórumokon is —, de mégis csak be kell látnunk, hogy mindennek megvan a sora és a munkás állam sem tud varázsolni. Nem tehe­tetlenség és nemtörődömség ugyanis e bosszúságok oka, tészeti vállalat növényházá­ba és a Székely sor—Szőregi út között megépülő 169 új lakásba. Ahol sok a xfz... Míg háztartási célokra ke­vés a vizünk, egyik-másik város küszködik a vízzel. Ennek az az oka, hogy a csatornahálózat is "kinőtt nadrág*. Úgyannyira éget ez a gond, hogy szintén gyors intézkedéseket tervez a vá­rosi tanács az eddigiek ki­egészítéseként. Százmillió­kat kell földbe temetni, hogy elűzzük ezt a gondot. A hattyasi átemelő, a Vám tértől a Kossuth Lajos sugárútig terjedő fő gyűjtő­csatorna kiépítése —, mely Móravárost megmenti az esős évszakok vízveszélyé­től —, az előbbi összeggel már 100 millióra ugrik! Még ebben az ötéves terv­haneiri egyrészt a szegényes b60 meg akarja gyorsítani a városi tanács a móravárosi gerinccsatorna építését: meg­építik Észak-Újszeged csa­tornahálózatát; gondoskodik a társasházak zárt szelvényű csatornarendszerének kiépí­téséről és elkészítteti a teljes hálózat rekonstrukciós ter­vét. I fiüdoázé a jövtf örökség, másrészt a város fürge növekedési tempója. Mert Szegednek ezek a problémái napirenden van­nak, tervek készültek és készülnek, milliós beruházá­sok valósulnak meg. Emberek és testületek, társadalmi szervezetek és vezető szervek latolgatják, hogy ,mi a leggyorsabb meg­oldás útja a kommunális el­látás színvonalának ugrás­szerű fejlesztéséhez — mint legutóbb a párt-végrehajtó­bizottság —.se gondosko­dásból, nem is olyan hosz­szú idő múltán, a lakos­ság mind nagyobb kériyel­me, mind jobb ellátása bon­takozik ki. A gáz és a víz — rokon gondok. Az 1864-ben épült gázgyárat a századforduló után átépítették, de a felsza­badulás utáni évekig csak nyolc retortás kemence dol­gozott. 1957-től nőtt roha­mosan a gáztermelés. Akkor 4 és fél millió köbméter volt, tavaly pedig már több mint 6 és fél millió. A számítá­Elfireqed'tt berendezlek.sok ^erin,tr. .1965:beT, mjnt_ . . . , • egy 17 millió köbméter lesz — növekvő fogyasztás Szegedet az ötvenes évek első felében, téves és sújtó ítéletekkel nagyon elhanya­arra, hogy Szegeden bővíte­ni kell a fürdőzési, üdülési lehetőségeket. Erre két út kínálkozik. A városi fürdő­nek, mint tisztasági fürdő­nek a szerepe csökken a la­káskultúra növekedésével és az üzemek jobb szociális el­látottságával — gyógyító szerepe viszont nő. 1960-ban még csak 9 ezer, de 1961­ben már, több mint 20 ezer beteget gyógykezeltek itt. A fürdő belső felújítására 600 ezer forintot költenek, a ti­szai fürdőzés kultúráját pe­dig — a 4 és fél milliós költ­ségen megépített medencék mellett — új úszóházzal, strandvendéglővel, új közös öltöző megépítésével és száz­darabos kabinsorral emelik. Csak a strandvendéglő újabb 4 és fél millióba kerül. A SZUE uszodájának már építik a csővezetéket, mely a meleg vizet a medencébe hozza és biztosítja az öltö­zők fűtését, s ha a tél "alább adja*, rövidesen megnyitják a melegvizes szabadtéri fürdőt. — a magunk portá án Szegedet a tiszta városok sorában emlegetik, mi még­is azt mondjuk, sok még a sepergetni való, jóllehet a Köztisztasági Vállalat 95 munkása több, mint 700 ezer négyzetméternyi közterüle­tet tisztogat. Érdekes adat, hogy 3 és fél ezer házból szálítja el a szemetet (1957­ben 2770 volt ez a szám). Évente több, mint 70 ezer köbméter szemetet, hulladé­kot fuvaroznak el a város­ból. melynek jó kétharma­dát" a háztartások "termelik*. Ragyoghatnának az utcák és terek, ha rajtunk kívülálló okok nem gátolnák az ira­mosabb fejlődésit. Sajnos korszerű úttisztító seprő­a lakosság és az ipar gáz­szükséglete. S nemcsak a termelést kell fokozni — a gázvezetékek rekonstrukció­att. így történhetett meg, darab 8 ezer köbméter napi-*f^ezni Eddíg négy kuka­hogy rriípdaddig az ötven- teljesítményű levegős gáz- voM '" " ' eves vízmutelepre es csöve- bontó ^ több nyomassza* KOCS1 zetékre épült a varos teljes bályozó állomás megépítése vizellatasa is, a legnagyobb is 1965-ig. Az új gázmű­melegben éppúgy, mint tél- telep kiépítése - mely már viz idején. A régen lefek- megkezdődött — két éven bélül fejeződik be, 42 mil­a vállalat gép­parkjában, az ötödiket ja­nuár elején szerezték be. tetett öntöttvas csöveket is kikezdte az idő foga. Ugyan­akkor öszkomfortos lakások százait kezdtük építeni, megnövekedett a víz áldá­sait élvező családok száma, de a fejlődő ipar is egyre több vizet kért. Hogy mi­lyen hatalmas ütemben nőtt, illetve nő a vízigény, azt a következő számok illusztrál­ják: 1957-ben közel hétmil­lió köbmétert használtunk, az 1965-re tervezett szük­séglet pedig ennek több, mint kétszerese, tizenhat és fél millió köbméter. Hogy liós költségen. Szeged gázellátásában a földgázé lesz a főszerep, mely két vezetéken érke­zik. Az egyik Újszegedre fut, a másik — a főág — az új gázműbe. Ha a földgáz nem késik, 1966-tól folyamatosan áttérnek 1970-ig a tiszta földgáz-szolgáltatásra, aho­gyan a vezetékek cseréjének üteme engedi. Közfürdöböl gyógyfürdő? A városi pártértekezlet zett országos kezdetét vette a negyedik mezőgazdasági könyvbónap. helyi Vörös Csillag Terme löszövetkezet különösen Jó fogalmunk legyen róla: kö- 1958-ban határozatot hozott zepes vízállásnál körülbelül 20 óra alatt folyik el ennyi víz Szegednél a Tiszán. Enyhítettek a vízellátási gondokon az új vízművek és kútcsoportok, de még min­dig sok a tennivaló. Ezért a következő években meg­kezdik a vízgondok gene­rális megoldását. Megkezdik a csőhálózat felújítását A városi tanács tervei sze­rint 1965 végéig, tehát a legközelebbi években tízezer köbméterre emelik az űjsze­gedi és az I. sz. vízmű napi teljesítményét, befejezik a III, sz. vízműtelep építését, amely 20—24 ezer köbmé­ter vizet ad naponta, s még idén elkészítik az V. sz. víz­műtelep műszaki és kivitele­zési tervét, hogy jövőre ideiglenesen már azt is be­kapcsolhassák a hálózatba, s ezzel Dorozsma vízellátását is biztosítsák. Idén tehát már 30 százalékkal több víz lesz, mint tavaly. De ez még nem minden. A csőhálózat felújítását is még 1963-ban el akarják kezdeni. E terveket kiegészíti a melegkutak vizének terv­szerű hasznosítása is — így első helyen a gazdag hoza­mú és 90 Celsius-fokos űj­szegedi kút vizének bekap­csolása az uszodába, a ker­Mint cikkünk elején emlí­tettük, Szeged kommunális' helyzetét és problémáit az MSZMP városi végrehajtó bizottsága is megtárgyalta. Az ismertetett adatok és tervek a végrehajtó bizott­ság tanácskozása előterjesz­tett jelentésben szerepeltek. A jelentést a végrehajtó bi­zottság jóváhagyta, és ja­vaslatait eljuttatta a városi tanács végrehajtó bizottsá­gához, azzal, hogy a megkez­dett úton haladva gyorsít­suk meg a város kommuná­lis építkezéseit. Sz. S. I. Megkezdődön a vetőuiagszallítás A tapasztalatok szerint a korán beálló kemény tél után hirtelen köszönt be a tavaszi jó idő. A mezőgaz­dasági üzemekben már erre az eseményre készülődnek. A közö6 gazdaságokban újra felmérik, szelektálják a ve­tőmagkészletet, és most szerzik be a termelési ter­vekhez szükséges, még hi­ányzó szaporítóanyagot. Az idén e tekintetben nem lesz fennakadás. A kertészeti magtermeltető és vetőmagel­látó vállalat, mintegy 700 00 holdról gyűjtötte be a ne­mes fajtájú, garantált minő­ségű növénymagvakat, ame­lyekből 15 000 vagonnyi sza­porítóanyaggal látja el a ter­melőszövetkezeteket és az ál­lami gazdaságokat. Csaknem 1300 fajta vetőmagot hoz­nák forgalomba. A vállalat tisztítótelepeiről nagy téte­lekben szállítják már az or­szág minden részébe a leg­különbözőbb kerti- ós takar­mánymagvakat. (MTI) Pályázat vízmű tervezésére Az Építésügyi Miniszté­rium és az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság pályáza­tot hirdet vas- és mangán­talanítóval ellátott vízmű tervezésére. A pályázati ki­írást 30 forintért már átve­hetik az érdeklődők az ÉM tervezési főosztályán (Buda­pest, V. kerület, Beloiannisz utca 2., ötödik emelet 5.). S ugyanitt kell benyújtani az elkészült terveket legkésőbb április 22-ig. A pályázat dí­jazására összesen 65 000 fo­rintot irányoztak elő. A leg­nagyobb díj azonban nem le­het több húszezer forintnál, és a megvásárolt tervekért négyezer forintnál keveseb­bet nem fizetnek ki. (MTI) Orosz nyelvi versenyek az általános és középiskolákban Az idegen nyelvek tanulá- nárok is közreműködnek, sának nem az a célja, hogy ugyanígy a megyei és szegedi a nyelvtani szabályokat be- városi döntőn is. A járási és magolják, vagy hatalmas kerületi versenyekről — 2—2 passzív szómennyiséget sa- versenyző jut tovább a me­játítsanak el, hanem az, hogy gyei, illetve a szegedi városi beszélni tudjanak a tanulók, döntőbe. A versenyek győz­a tanult idegen nyelven. Ez teseit a járási és városi mű­ma a gyakorlati élet köve- velődésügyi osztály, valamint telménye az idegen nyelvek a Magyar—Szovjet Baráti tanítására vonatkozóan, ami Társaság megyei elnöksége az iskolareform téziseiben értékes könyvjutalomban kifejeződik és azokból követ- részesíti. Nagyszabású országos ver­már most senyt hirdetett meg a folyó ebbe az irányba fordultunk tanévre a középiskolák nö­az idegen nyelvek tanításé- vendékei számára a Műve­ban. Ez még sok nehézség- lődésiigyi Minisztérium, a gel jár. Még a nyelvtanárok KISZ és a Magyar—Szovjet között is vannak, akik nehe- Baráti Társaság Országos El­zen állnak át, nehezen szok- nöksége is. A verseny "Szép ják meg azt, hogy a nyelvta- kiejtés és társalgás* címmel ni elemezgetés helyett a be- és jelszóval indul. A közép­szód gyakorlását kell előtér- iskolák IV. osztályos növen­kezik. Iskoláinkban be helyezni. A nyelvtanítás ilyen gya­korlati eredményességét kí­vánja támogatni a Magyar— dékei vehetnek részt, esetleg III. osztályosok is a szakta­nárok külön javaslata alap­ján. Külön versenyeznek a Szovjet Baráti Társaság az gimnáziumok — lenyegesen évenként megrendezett orosz nagyobb anyag alapjan — és nyelvi beszédversenyekkel is. külön a technikumok ta­Hagyománnyá vált Csongrád nulói. megyében és Szeged város- Az ' ban, hogy április 4-re, ha- n>'ek után Budapestem már zánk felszabadulási ünnepé nek tiszteletére versenyre ké­Az iskolai és megyei verse­cius végén országos döntőn mérik össze tudásukat a me­szülnek a kis és nagy diákok gyei és a szegedi középisko­az általános és középiskolák­ban. Versenyeznek abban, lai diákok más megyék és megyei jogú városok diákjai­hogy ki ér el jobb eredmé- val- üt az országos első he­nyeket a folyamatos beszéd­ben, a helyes kiejtésben. Ebben a tanévben már a lyezett jutalma szovjetunió­beli út külön a gimnáziumi, külön a technikumi csoport­tanév elején meghirdették a ban. A többi helyezett is ér­versenyt Azóta lelkesen ké- tékes jutalomban részesül — szülnek a tanulók. Most ke- lemezjátszót, hanglemeze­rül majd sor a különböző ket, fényképezőgépet kapnak lebonyolítására. — így érdemfes iskolákban házi szülni. versenyek Előbb az versenyeken folytatják le a jól felké­Várakozással tekintünk a kiválogatást. Ezeken dől el, versenyek elé, bízunk abban, hogy kik kerülnek tovább a h°gy tanulóink helytállnak járási — Szegeden a kerületi és gazdagodnak az orosz — versenyekre. Itt már ide- nyelven va\ó szabad beszél­gen versenybizottságok előtt getés alapos elsajátításában. Fábián Miklós, MSZBT megyei alelnök, tanulmányi felügyelő folyik a verseny. A járási és kerületi versenybizottsá­gokban orosz anyanyelvű ta­­. Mi különbség kenyér és kenyér között? Válaszféle egy találós kérdésre Állandóan aktuális talá- lel meg a "kényesebb« íz- jából azonos. Ma már min­lós kérdés: mi különbség két lésnek. hasonlónak látszó kétkilós vekni között? Mindenki tud­ja, hogy attól függ. hol vá­sárolták. a Belvárosban, Fel­sővároson, vagy másutt. Ahány péküzem van a vá­rosban, annyiféle a kenye­rek minősége. Egyesek a Gyöngy, mások a Maros, is­Áltól függ, hogy milyen a liszt Még aki nem is tudja, merre van a sütőipari vál­lalat 5. számú üzeme, a ke­nyérillattól az is hamar rá­talál a Maros utca végén. De az Állami Kereskedelmi .nét mások a Gogol utcai Felügyelőség munkatársa pékségre esküsznek. Néha már járatos itt; s jól ismeri azonban még az eskü is cserbenhagyja az embereket, s a kedvenc sütöde kenyere is lapo6, szalonnás, nem fe­den szegedi pék géppel da­gaszt, s csak a kenyérgyár műszaki berendezése mond­ható modernebbnek a vá­rosban található régi kis üzemekénél. Nem mindegy, mint szállítják és raktározzák Fogadjuk tehát el, hogy Érdeklődés és tudásvágy — a mezőgazdasági könyvhónap iillési megnyitóján TeftóP a Fejér megyei tak ott forráskútiak, bordá- lisztharmat pusztításai ellen. Polgárát községben rende­megnyitón nyiak is többen. Taps köszönte meg az ér­a választás azért esett erre tékes, tartalmas tájékoztatót. Mások a gyümölcsösök trágyá­zásának hatásos módszereiről kérdezték Claus Józsefet, aki­st dunántúli faiura, mert a ^e a tapsnál többet mutatott, nek Az őszibarack és ter­szakkönyvét _ ________ __ többet mondott az emberek mesztése című termelési eredményeke" ért szemében csillogó tudásvágy, forgatják az üllési gazdák is el az elmúlt gazdasági év- érdeklődés. Senki meg sem ben ^ mozdult előadás közben. Du- Nem akarnok elmaradni . . ., . dás Imre, az Árpád Tsz tag- sokáig elhúzódott a beszél­* ft íir<;m ,zsuf0lasig ja a lakodalmat hagyta ott, getés, amely bizonyította a telt. Aluknek nem jutott ülő- hogy az előadást meghall- fejlődő község lakóiban élő hely, azok a fal mellett áll- gassa. Czekus Mihály hat ki- tudásvágyat. Atlasz Henrik, a tak meg. Onnan figyelték az lométert gyalogolt a tanyá- járási tanács művelődési osz­eloado szavait. Claus József, ról a faluig, s most szinte íályának munkatársa is ezt a budatetenyi Beke Terme- rezzenés nélkül figyelt min- az érdeklődést méltatta záró­loszovetkezet foagronomusa den szót. A hetvenéves Sári szavaiban. Az érdeklődést, az őszibaracktermesztes leg- Mihály bácsi, az Árpád Tsz amely itt a mezőgazdasági ujabb módszereirol, az egesz- nyugdíjasa pedig fölrakta a könyvhónap járási megnyitó seges lombvedelemre alapo- szemüveget. es lassú, öreges rendezvényén a hallgatóság zott korszerű koronametszés kézvonással jegyezgette a fontosabb dolgokat egy elő­szedett papíroslapra. tapasztalatairól beszélt. A környékbeliek is Sokan jöttek el tegnap es- M;( _,.,,„„. te az üllési művelődési ház- Milyen módszerrel ba meghallgatni figyelmén, a kérdések sokasá­gán keresztül tanúsította, hogy az üllési gyümölcster­mesztők sem akarnak elma­radni tudásban. Az előadást és a vitát film­Aztán a helybeli szakembe­szakember előadását. Nem- rek, tapasztalt őszibarack- vetítés követte. Ma délután csak az üllési termeiőszövet- termesztő gazdák szólaltak 3 órakor a kisteleki művelő­kezeti gazdák ültek ott a te- meg. Gyuris József arról ér- dési házban rendez hasonló A rúzsai deklődött, hogy a nagyüzemi előadást a MÉSZÖV, ahol Termelőszövetke- táblákon milyen sor- és tő- Claus József megismétli az elnök, Négyökrű távolság a legelőnyösebb, őszibarack-termesztésről szó­Antal vezetésével 10—12 gaz- meg hogy milyen szerrel le- ló tájékoztatását, da jött át okosodni, de vol- het legjobban védekezni a P. L. rem széksoraiban Napsugár zetből az Orbán Lajost, 'a teleD veze- csupán a liszt a ludas, ami­tőjét ~ ert ho1 üt, hol ott gyen­—' Érdeklődni jöttünk fébb a kenyér minősége? csupán, mi lehet annak az Lehet, sot bizonyos, hogy oka, hogy olyan változó a 02 's kozrejátszik benne. De kenyér minősége9 a hozza nem erto ember ta­— Hát kérem,' az attól Pasztalata azt mondja, hogy függ, hogy melyik malomból a. Gogo1 utcai kenyerek ko­milyen lisztet kapunk. Ahány 131113601 olyan Szépek ezen szállítmány, annyi féle s a naP°n' mint a Maros ut­igaz ugyan, hogy a vállalat calakf- Ugy tünik. másban laboratóriuma ad hozzá ls Iehet ,tehat hlba. nem­mindig utasítást is, de az csak * Ésrtben. legtöbbször késve érkezik. Mindkét helyen sűrű pol­Éppen jelen van a Minő- rokon toroljak a friss ke­ségvizsgáló Intézet egyik el- nyeret Olyan polcokon, me­lenőre is, aki szintén hason- !yekre csak sor kenyér lóan vélekedik. — A Maros utcai sütödé­ben akad talán a legkeve­sebb kifogásolni való. • De ha nem is hinne az ember a mondott szónak, csak rá kell nézni a szép piros színű, magas, jól át­sült veknikre, s maga meg­győződhetik róla, hogy va­lóban úgy igaz. Az is fontos, mikéht sütik És a Gogol utcai pék­üzemben? — A liszt minőségétol függ a kenyéré is. Mert ha gyenge a liszt, nehéz belőle veknik egymásra hajigálva, jó kenyeret sütni. Ha pedig mesteri rendetlenségben zsú­akármílyen apró technoló- folódnak össze. giai hibát vétünk, akkor Mi különbség tehát a ha­már kész a baj — mondja sonlónak látszó kétkilós az üzemvezető. veknik között? A kereske­— Azután meg az időjá- delmi felügyelőség munka­fér el, mégpedig élére ál­lítva. Nem nyomják tehát agyon egymást, mint az üz­letek állványain. Vajon nem lehetne-e a boltokban is ilyen polcokat felállítani? Hátha akkor legalább az a kenyér nem menne tönkre, ami a sütödében szépen si­került? Illetve: közben még a szállítás is ront a dolgon. A Maros utcában éppen ra­kodnak, s később a Magyar Tanácsköztársaság útján le­vő fűszeresnél hordják be a kenyeret. A gépkocsi nyi­tott ajtaján át jól látni, amint a frissen gőzölgő rás is befolyásolja a muri­kát. Az ilyen nagy hőmér­sékleti különbséget, mint a mostani, a kelés sínyli meg. __ A két üzem technikai fel- lönbségeket készültsége egyébként nagy­társával együtt megállapít­hatjuk. hogy liszt, a sütés módja, a szállítás és a rak­tározás egyaránt hozhat kü­F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents