Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

0 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. február 3. Tavaszvárók A hideg elmúltával 3300 kertészablak alatt kezdik meg a korai primőr zöldségfélék hajtatását az űjszegedi Haladás Tsz gazdái. Hidegre azonban még a hajtatás kezdete után is számítanak. Éppen ezért most annyi nádtakarót készítenek, hogy minden egyes ablakra jusson belőle. A nádvágó brigádokban a férfiak lent dolgoznak a holt Maros medrében, az asszonyok pedig az egyik előkészítő üvegházban ütötték fel műhelyüket. Felső képünkön Kovács Vince bácsit láthatjuk mint anyagszállítót. Az asszonyok keze alá hordja a nádat. Bihari Erzsébet és Szűcs Jánosné pedig sebes öltésekkel varrják a nádtakarót, vagy ahogyan ők nevezik: hacuRÁL Nyeletlen seprűvel nem lehet seperni Tudvalevő, hogy a nyeletlen fejsze nemigen úszkál a vizben, s az sem újdonság, hogy nyél nélküli seprűvel nem lehet sepregetni. Márpedig a seprügyár rövidesen rátérhet ez utóbbi gyártása,-' ra, ha nem történik közben valami változás. A baj nem jár egyedül Mert a baj sosem já»- egyedül, két dolognak is meg kellene változni: az anyagkiutalásnak, meg az időjárás következményei nek. Vegyük sorra őket! Még szeptemberben, a tervjavaslat elkészítésének idején annak rendje, s módja szerint 700 köbméter seprűnyélnek való bükkfalécet igényeltek a készletező vállalattól, az ERDÉRT-től. Januárban kapták kézhez a rendelés visszaigazolását, de benne, írd és mondd, nem 700, hanem csupán 220 köbméter szerepelt. Futás a minisztériumba! Az ugyan nem derült ki, mi okozta az igénylés és a viszszaigazolás közti lényeges eltérést, hiszen a seprűgyár lécszükséglete nem olyan anyagigény, amelyből ekkora mennyiséget egyszerűen le lehet faragni. A gyár kizárólag exportra dolgozik, ezt nemcsak mi, szegediek tudjuk. Szó, ami szó, néhány nap múlva az illetékes előadó telefonon értesítette őket, hogy már minden rendben van, eljárt az Országos Tervhivatalnál. s megkapják a hiányzó fát. Se az erdőgazdaság, se a gőz fűrész Ebben nem is kételkedik senki, ámbár az ÉRDÉRT mind a mai napig nem tud arról, hogy mégsem 220, hanem 700 köbmétert kell kiutalnia. Súlyosbítja a helyzetet, hogy időközben a külkeresNépműielesi aktívaértekezlet Szegeden Mezőgazdasági és kulturális szakemberek, tanácsi dolgozók, agronómusok, pedagógusok, művelődési otthon igazgatók gyűltek össze tegnap a Csongrád megyei tanács művelődésügyi, valamint mezőgazdasági osztályának meghívására Szegeden, a megyei tanácsháza nagytermében, hogy a parasztság kulturális helyzetéről és a népművelési munka további feladatairól tanácskozzanak. Az értekezleten megjelent Takács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője és Dobos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője is. Megnyitót dr. Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott. majd Döme Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott beszámolót a falvak kulturális helyzetéről és az általános, illetőleg szakmai műveltség emelésének feladatairól. A beszámoló hivatkozott a Csongrád megyei pártbizottság 19B1 decemberi határozatára. amely a falusi népművelési munka fő irányait megszabta, továbbá arra a helyzetre, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kialakult. Ennek egyik jellemző mutatója a tanyák számának rohamos csökkenése. Csongrád megyében az utóbbi időben évenként átlagosan ezer tanya szűnik meg, és ennek megfelelően sok tanyai iskola elnéptelenedik. A művelődési munkaigye* kezett lépést tartani ezzel a fejlődéssel és jórészt megfelelt a szövetkezetbe tömörült parasztság fokozódó igényeinek. Az elmúlt kétévben jelentősen nőtt az ismeretterjesztő előadások sz<i ma 1961-ben 1680, tavaly 2103 előadást hallgattak meg a falvakban, s egy-egy előadáson átlagosan 73-an vettek részt. Fokozódott a felnőttoktatásba bekapcsolódottak száma is. Az 1960—61-es tanévben 2300-an, 61—62-ben 3750-en, 62—63-ban pedig már 4260-an tanultak a dolgozók általános iskoláiban. Ugyanebben az időszakban 1685-ről 2639-re emelkedett a középiskolákban tanuló dolgozók száma. A kihelyezett mezőgazdasági technikumok osztályaiban 630 felnőtt tanuL A különböző szaktanfolyamokon résztvevők száma is jelentősen emelkedik Jelentősen fejlődik a falvak könyvtárhálózata. 1958ban a lakosság 7,8 százaléka volt beiratkozott olvasó, 62-re ez a szám 11,3 százalékra emelkedett. Jóval rohamosabban nő az egyénileg vásárolt könyvekre fordított összeg nagysága. 1958ban négymillió, tavaly pedig már 10 millió forintot fordítottak erre a célra Csongrád megyében. A további fejlődést segíti, hogy ebben az esztendőben 10 mezőgazdasági nagyüzemben szakkönyvtárat létesítenek. A beszámoló elhangzása után Sas Béla, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője koreferátumában tájékoztatta az ankét résztvevőit a megye mezőgazdaságának fejlesztési terveiről és a szakoktatási feladatokról. A vitában többek között felszólalt Acs Zoltán, a szegedi járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Szabó István, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa. Kamenszki Béla nyugdíjas szatymazi pedagógus. Tóth Ferenc, a szakmunkásképzés megyei felügyelője és Moharos István, a Művelődésügyi Minisztérium megyei instruktora <Váiasz&ínak az ittet éketek kedelem az eredeti tervhez képest növelte a hosszú nyelű seprűk számát, tehát még ha rendelkezésre állna is az igényelt lécmennyiség, akkor is nehéz volna kigazdálkodni a szükséges nyeleket. De egyelőre 220 köbméterre van kiutalás, melyből 70-et a Zemplénhegységi Állami Erdőgazdaság. 150-et a Szegedi Falemezgvár gőzfűrészüzeme szállít. Ha szállít. Az erdőgazdaság legalább február derekáig nem jndít szállítmányt, mert ha lenne is lécnek való fája, akkor sem tehetné, mivel a jelenlegi helyzetben csak tűzifát hozhat ki az erdőből. Máris kellene az utánpótlás A gőzfűrésztelep eddig valamivel több mint 30 köbméter fát adott. De náluk is rönkhiány van, s ami fa minőségileg megfelel, azt nem a seprűgyárnak adják oda, hanem természetesen felhasználják furnérgyártásra. Hiszen nekik az a kötelességük, hogy a maguk tervét igyekezzenek teljesíteni. Jelenleg körülbelül február közepéig elegendő léc áll mindössze a seprűgyár rendelkezésére, de ez nem azt jelenti, hogy addig várhatnak az újabb szállítmányra. Ugyanis, ha 16-án is dolgozni akarnak, akkor már 5-e táján meg kell kezdeni a lécek feldolgozását seprűnyéllé. Mert mire lehúzzák, fehérítik, csiszolják, lakkozzák a nyeleket, 8—10 nap is eltelik. Gyakorlatilag tehát, ha néhány napon belül nem kapják meg az utánpótlást, akkor veszélybe kerül a termelés. Az export ütemes termelést kíván Érdemes még egyszer hang, súlyozni: nem akármilyen, hanem közvetlen, mégpedig nyugati piacra kerülő áruk termelését akadályozhatja meg a léchiány. Az üzem napi ütemezés szerint dolgozik, nem raktározza, hanem azonnal útnak indítja a készárut. Hogy jót is mondjunk: még ezekben a nehéz napokban is időre kiállítja számukra a vagonokat a vasút, mert tudja, hogy az export még ilyen rendkívüli körülmények között sem maradhat el. A nyeletlen seprűt azonban itthon is nehéz volna eladni, nemhogy külföldön. Az üzem nagyobb megértést vár, s erre megvan minden oka. Azt szeretné, ha a felettes hatóságok nemcsak tudomásul vennék a súlyos helyzet esetleges következményeit, hanem segítségül is sietnének, mégpedig azonnal. Azzal is, hogy kiutalnák végre a szükséges lécmennyiséget, azzal is, hogy biztosítanák számukra, hogy — ha más megoldás nincs — akár más üzem terhére kapják meg. a napp i/afpai csatától A nagy volgai csata cimű film dokumentumszerűen visszaadja a történelmi jelentőségű ütközet valamenynyi szakaszát, kezdve a Volgográd ellen intézett első légitámadásoktól — amelyek lángoló pokollá változtatták a várost — egészen az 1943. február 2-án eldördült utolsó ágyúlövésig. A dokumentumfilmek központi stúdiójában készült film a második világháború legnagyobb csatájának 20. évfordulójára kerül a nézők elé. A filmet 200 riporter készítette, közülük 150-en frontoperatőrök voltak. A művezetőnek ismernie kell a munkaverseny eredményeit Lapunk január 25-i számában ^Nyilvánosság — titokban* címmel cikk jelfent meg a Szegedi Ruhagyárról. Ezzel kapcsolatban kaptuk a következő levelet: /•Vállalatunk vezetősége egyetért a cikk tartalmával, és bízik abban, hogy elősegíti azoknak a hiányosságoknak a megszűnését, melyek a versenynyilvánosságban még fennállnak. A ruhagyár dolgozói lelkesedéssel vesznek részt a szocialista munkaversenyben, s ez az üzem termelési eredményeinek alakulásában is megmutatkozik. A munkaverseny hatékonysága, szervezése, nyilvánossága érdekében tett erőfeszítéseink általában sikeresnek mondhatók. Erről a cikk is elismerően nyilatkozott. Sajnos azonban, ezeket az eredményeket még hibák is tarkítják A hiányosságok közé tartozik többek között, hogy egyes művezetők nem foglalkoznak eleget a munkaversennyel. A cikk által említett művezető minden bizonyára magára fog ismerni, és már a közeljövőben igyekszik változtatni hibáján. Ez annál is inkább szükséges, mert a művezetők egyik legfontosabb feladata, hogy a hozzájuk tartozó termelési egység munkáját irányítsák, s ebben feltétlenül a dolgozók kezdeményezéseire, versenylendületére kell támaszkodniuk. Ki más ismerheti jobban, mint a művezető, hogy az általa vezetett szalagban ki dolgozik a legjobban? Nyilvánvaló az is, hogy a művezető hivatott arra, hogy népszerűsítse, hogy példaképül állítsa a dolgozók elé a legjobbakat. Nagy szegénységi bizonyítvány a művezetőre, ha ezt nem tudja, hiszen ez azt is jelenti, hogy nem tud élni a munkaverseny lehetőségeivel. Vállalatunk mindent elkövet, hogy a még meglevő hiányosságok mielőbb megszűnjenek, s a szocialista munkaverseny eredményei még inkább megmutatkozzanak tervfeladataink teljesítésében. Ábrahám István, a Szegedi Ruhagyár igazgatója* Majd ha nertt fagy ? Mivel a kályhám a nagy igénybevétel miatt két helyen is átvilágít, költség- és időkímélés miatt magam akartam azt samott- és vízüveg-keverékkel megjavítani. Be is mentem egy háztartási boltba, de itt is csalódtam, és amikor naivan megkérdeztem, hogy mikorra remélhetek kapni fél kiló samottot. az eladó udvariasan a következőképpen világosított fel: — Sajnos, amíg a hideg tart, nem valószínű, hogy lesz. Van ugyan a raktárakban, de azokat 50 kg-os zsákokban tárolnak, de viszont nincsen ember arra, hogy kilós vagy még kisebb tételekbe szétcsomagolja azokat. A felvilágosítás vitathatatlanul udvarias volt, de mégsem mondhatom, hogy megnyugtató érzéssel távoztam, legfeljebb azzal a tudattal, hogy augusztusban talán mégis sikerülni fog kályhámat megfoltozni. Addigra talán majd csak akad ember, aki saétcsomagolja az 50 kilós zsákokat J. L Szegeden holnap kezdődik a tanítás A kemény tél miatt elrendelt két heti iskolai szénszünet a mai nappal befejeződik, s bár a hideg időjárás tovább tart, a megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztálya úgy határozott, hogy holnap reggel Szeged valamennyi általános és középiskolájában ismét megkezdik a tanítást. A szegedi iskolák fűtése biztosított, ezért a tanulócsoportok a szokásos beosztás, tanrend és óraszám szerint folytatják tanulmányi munkájukat. Szerkesztő üzenetek Kása Gyuláné, Szatymaz utca 3.: Lakása falától a homokot — mihelyt az Idő engedi — az ÉleUnlszerklskereskedelml Vállalat elszállíttatja. Dr. M. O.-né, Partizán utca 34.: A fürdőben bevezetett kötények higiénikusak, a saját fürdőruha használatát ezért nem engedélyezik. Tóth Irén, Párizsi körút 34/b: A külföldről küldött csomag meg nem érkezését a címzett számonkérheti, de csak a feladó reklamálhatja eredményesen a feladóvevény birtokában. M. J. Dorozsma, Brassói u. «.: A tánchelyiségben is jogosan követelik meg a tisztességes viselkedést. Józan tanúk igazolásával a bíróságnál kereshet magának elégtételt. Apró János, Tisza-pályaudvar 15.: Ismételten Jelentsék panaszukat a in. kerületi tanácsnál: ott már tudnak a vállalati telepeken szabadon engedett kutyákról, és ennek nyomán megfelelően intézkednek. Kocsis Ferenc, Sándorfalva, Aradi u. 6.: Panaszát továbbítottuk a sándorfalvl gépállomásnak, ott megsürgetik a munkabérüket az Igási AUaml Gazdaságnál. K. Jánosné, Ságvárltelep: Az autóbuszmegállót körültekintően, a lakosság kívánságainak figyelembe vételével jelölték kl; ezt már korábbi Írásainkban ls közöltük. Egyes személyek Igénye csak a köz rovására lenne megoldható. Szeged a hazai lapokban Beszámoló a Magyar Biológiai Társaság szegedi osztályának működéséről. 1960 szeptemberétől 1961 áprilisáig. összeáll. GALLÉ László. Biológiai Közlemények, 1962. 2. füz. BANFALV1 József: A gyakorlati foglalkozások tapasztalatainak alkalmazása. Pedagógiai Szemle, 1963. 1. sz. (A Radnóti-gimnáziumban.) — gé — : 50 év a fotoriport szolgálatában. [Liebmann Béláról.] Szövetkezeti Hírlap, 1963. jan. 17. (Arcképpel.) (vajda): Szegedi képeslap. Kábel, jan. 22. (Színes riport.) [DALOS László]: Mint vendég. Film, Színház. Muzsika, jan. 25. (Pap Éva a bp-i Nemzeti Színházban.) HORVÁTH József: Nyilvánosan. Képes Üjság, jan. 26. (A lakáskiutalások kifüggesztéséről.) Megkezdődött a Szegedi Textilművek rekonstrukciója. Magvar Nemzet, jan. 27. FÁBIÁN Imre: Szeged: A szicíliai vecsernye. Muzsika, február. CSERHALMI Imre: A Pintér család. Népszabadság, febr. 1. (Zákányszéki riport.)