Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

Csütörtök, 1963. január 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Mit kap és mit ad 1963-ban a Szegedi Nyomda Vállalat ? Két kérdéssel nyitottam be ritotta a szegedi nyomdászo- tatványokkal. Helyesebben: a Szegedi Nyomda Vállalat- kat Most már csak abban re- látna, ha tudna. Nincs elég hoz: mit kap és mit ad ménykcdnek. amit a tájé- kapacitás több nyomtatvány 1963-ban az üzem? Amikor koztató befejező sorai mon- készítéséhez. Ezért gazdasáezelőtt egy évvel az itteni danak: "Biztosak vagyunk gos lenne a nyomda felújítervekről írtam, azt mondták abban, hogy a későbbi idő- tása. tökéletesítése. A rea vezetők: ben további üzemek rekonst- konstrukció megvalósítása — Az 1962-es esztendő az rukciójára is sor kerül.* utan duplájára lehetne nöépítés és gépvásárlás szem- vélni a könyvgyártást. Így pontjából "szökőév* előtti A munkatermek hamar megtérülne a beruháesztendő lesz. zsúfoltak zás költsége is. E reményteljes mondat lé- J A rekonstrukció megvalónyegében azt jelentette, hogy A kérdése}?' sorrendjében sitása városrendezési szema vállalat ' 1963-ban nagyot szándékosan vettem elsőnek Pontból is sürgető. Az egyébszeretne előrelépni. A veze- a „mit kap^-ot Ma már ként is forgalmas Kárász tők és munkások reményét ugyan;s 0tt tart a szegedi utcából át lehetne terelni a akkor az táplálta, hogy már nyomda, hogy a "mit ad?* teherjármű-forgalmat az 1959-ben elkészítették a be- nagy részben a "mit kap?—tói újonnan épülő üzemrész teruházási programot, s ezt. függ Erről így ír ^ bujáit rületére, a Bajcsy-Zsilinszky 1961 első felében jóváhagy- év decembere végén készített uteábatak-. A ^kivitelezesi tervek is egyik jelentésében Zombori Természetesen a termelés elkeszultek 1961 vegere, JánoSj a városi ipari növelésének van más lehetőhogy a beruházás megvalosí- osztályának vezetője- "A Sze- sége is. Például újabb au totósa a következő évben meg- gedi Nyomda vállalat mun- matagépek beszerzése és kezdődhessen. Epre nem ke- termei zsúfoltak. Ez igen munkába állítása. De ezekrult sor. A remeny azonban komoly akadálya a zavarta- is hely kellene. Így azmaradt es éltette a bizalmat lan termelésnek. A vállalat ^n bezárult a gyűrű, s toa beruházás 1963. evi meg- tervét évenként a szükséglete vábbra is csak a remény élvalositásban. Az egyik sze- nek megfelelően négy-öt szá- **** a termelés növelésébe gedi helyiiparj vallalat zalékkal emeljük. A jelenlegi vetett bizalmat, s talán az, ugyanis rendelkezik hiteiké- termelési feltételek nem te- hofiy valóra válnak a papírettel. de kivitelezési tervé- szik iehetővé a célszerű ós ^ meglevő beruházási A művészet a millióké nek elkészítése csak 1963 végazdaságos termelést.* tervek, s a szegedi nyomda sen sor kerül. N. P. gére várható. A városi ta- Lényegében ilyen körűimé- rekonstrukciójára is rövidenács azt javasolta az Orszá- n k voltak má gas Tervhivatalnak, hogy eb- az üzemben amikor 12 £ bol a pénzből valos.tsak adó váUaIat részére 150 tonmeg a szegedi nyomda re- m könyvet készítettek a konstrukcióját. szegedi nyomdában. EzenkíVárják az OT döntését ^J^f™ a nyomdf!^ J közel 500 tonna napilap, több Ezt követően a remény is- ^^ tonna doboz és vegyes ma olvan erőteljes volt, nyomtatvany. Ezt tetézték hogy a városi tanács ipari tavaly, amikor 171 tonna és tervosztálya jóváhagyá- ™yvet,es Í°vaI több dósára másodszorra is megren- bpzt gyártották, mint az elődeitek a beruházáshoz szük- 00 övben. Az öt százalékkal séges épületgépészeti béren- emelt teljes termelési tervet dezéseket. Szívesen vállal- 101,9 százalékra teljesítették kőztek erre hiszen a Beru- Ez szé eredmény) küiönösen hazasi Bank budapesti igaz- , , . gatóságának képviselői is biz- ha figyelembe vesszük, hogy tatták a vállalat vezetőségét, tíz évvel ezelőtt alig több hogy megkezdhetik rövidé- mint 20 tonna könyvet gyárBen az építkezést. Még ma is kíváncsian várják az Országos Tervhivatal A

ki figyelemmel kíséri irodalmi és művészeti életünk eseményeit, szinte naponta találkozik a fejlődés örvendetes jeleivel. Egyelőre nem mondhatjuk ugyan, hogy bővében vagyunk a remekműveknek, az azonban mégis kétségtelen, hogy a személyi kultusz korszakának hibáitól megtisztult mai, friss, alkotásra serkentő légkörben születtek már olyan művek, amelyek magas színvonalon, bátran vetik fel korunk nagy kérdéseit és becsületes, igaz választ igyekeznek rájuk adni. Az MSZMP VIII. kongresszusa tágra nyitotta a kapukat e kibontakozó fejlődés előtt. A művészek kísérletezési szabadságának meghirdetése, illetőleg ismételt és határozott lerögzítése a kongreszszus fórumán, valamint egyebek közt annak kimondása, hogy az irodalomnak és a művészetnek nem a politika ábrázolójának, illusztrátorának kell lennie, önmagában is bizonyítja, hogy a párt támogatja e folyamatot, és döntését. E várakozás közben kapták kézhez a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének hiteit a szegedi nyomda. Nincs kapacitás Az igények, a szükségletek nőnek. Ezért az idén is tovatalos lapját, amely közli, vább emelte a városi tanács hogy mit kapnak a nyomdák a vállalat tervét több mint a második ötéves terv be- négy százalékkal. A könyvruházásai révén. Azt már termelés eléri az évi 200 tudják a szegediek, hogy tonnát. De még így sem tudmegvalósították a pécsi és a ják kielégíteni a kiadó válEzékesfehérvári nyomda re- lalatok igényeit. Különösen a konstrukcióját, s most e tá- műszaki és matematikai jjékoztatóból értesültek, hogy könyvek iránt nagy a keresaz Athenaeum, a Debreceni let. A könyvkiadó vállatokoh Alföldi Nyomda, a Békési kívül állandóan kopogtatnak Nyomda, a Glóbus Nyomda az üzem ajtaján a helyi megberuházásai kerülnek sorra, rendelők is. Több mint száz A szegedi ebben a felsorolás- szegedi és Szeged környéki ban nem szerepel. üzemet, intézményt lát el a Ez a tájékoztatás elszomo- vállalat kereskedelmi nyomIpari tanulók békegyűlése Szegeden Tegnap este tartották meg a Szegedi Nemzeti Színházban az ipari tanulók hagyományos januári békegyűlését. Az ünnepségen megjelent Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Bíró Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Nagy István, a városi pártbizottság tagja, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának titkára, Nógrádi Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Részt vettek az ünnepségen a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet tanárai, szülők és meghívott vendégek. Megnyitót László Nándor, a szegedi iparitanuló-intézet igazgatója mondott. Utána Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül átadta a szegedi ipari tanulóknak és tanáraiknak, nevelőiknek a KISZ Központi Bizottságának üdvözletét. majd részletesen foglalkozott a fiatalokat érintő időszerű politikai és társadalmi kérdésekkel. Ezután az ifjúság helyzetével foglalkozott, s többek között hangoztatta, hogy a mi ifjúságunk — amint munkája és tanulása is bizonyítja — képes megfelelni azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket a párt és a nép rájuk bíz. A jövőben azt várjuk a fiataloktól, hogy még többet tegyenek a szocializmus, az új társadalom építéséért, még nagyobb segítséget adjanak az idősebbeknek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Pataki László átadta a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet tanárainak és tanulóinak a KISZ Központi Bizottságának és a Csongrád megyei KISZ-bizottságnak a kitüntetéseit. Nagy Andrásné tanárnőnek a KISZ KB dicsérő oklevelét és aranykoszorús jelvényét nyújtotta át. Bakos Béla. Ruh Rózsa, Futó Antal, Mezey Károlyné és Kamarás Gábor tanárok a megyei KISZ-bizottság dicsérő oklevelét kapták meg. Hasonló oklevelet kapott Keszthelyi Károly, Lovas Imre, Szabadi Rezső, Sziráki Rozália és Kertész Károly ipari tanuló. A békegyűlés után a Szegedi Nemzeti Színház művészei bemutatták a megjelenteknek Németh László Az utazás című vígjátékát. * Ebben az évben befejezik a falvak villamosítását Új erőművek kapcsolódnak be a hálózatba A második ötéves terv Az idén lényegében teljeharmadik esztendeje az elő- sen elkészül az Oroszlányi ző kettőnél is nehezebb fel- Hőerőmű. Hátra van másik adatot ad a villamosenergia- nagy jelentőségű esemény, a iparnak. Egész sor új ipari Százhalombattai Dunamenti beruházás érkezik el ebben Hőerőmű első gépegységéaz évben az üzembe helye- nek üzembe állítása. Á próba zéshez. A városok, a falvak, megkezdésének terv szerinti a háztartások is mind több határideje december l-e, az villanyáramot igényelnek, lé- építők és a szerelők azonban nyegesen több energiát kell határidő-rövidítést vállaltak, tehát termelni, mint tavaly. Az idei villamosenergiaA fogyasztók számítanak igé- ipari terv azért is nevezenyeik kielégítésére: a villa- tes, mert előírja a falvak mosenergia-ipar erőművei villamosításának teljes befe1963-ban a terv szerint 8 jezését. Tizenhét községnek milliárd 480 millió kilowatt- az energiahálózatba való beóra villamos energiát fej- kapcsolása van még hátra. Iesztenek. Ez 10,8 százalék- Ez ebben az évben legkékal több az 1962. évi ener- sőbb augusztus 20-ig meggiatermelésnél. Ehhez jön történik, és akkor az ország még az ipari kis erőművek mind a 3207 községében viltermelése, valamint a kül- lany világít majd. A szociaföldről távvezetéken érkező lista mezőgazdaság fejleszenergia. Ezzel együtt össze- tése céljából 1963-ban 653 sen 10 milliárd 300 millió termelőszövetkezetet villakilowattóra áll majd a fo- mosítanak. Ez azt jelenti, gyasztók rendelkezésére. Az hogy az év végéig a termeerőművek ennek megfelelő 1&zövetkGzet<o, «<, „á^iA csúcsterhelési kapacitása 1700 JoszovetKezeteK WJ szazaiemegawatt lesz a múlt évi kát bekapcsolják a villamos1557-tel szemben. • energia-ellátásba. (MTI) Szegeden jól működnek as önkiszolgáló boltok Megyei ankétot tartottak az új kiszolgálási formákról A megye kereskedelmi vezetői és dolgozói hetek óta készülnek a jövő héten Budapesten megrendezendő országos tanácskozásra. Ezen az új kiszolgálási formákat vitatják meg a kereskedelem vezetői és legjobb dolgozói. E készülődés jegyében Szegeden mo6t megyei ankétot rendezett a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács kereskedelmi osztálya. valamint a MÉSZÖV és a KPVDSZ. Deák Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője beszámolt az önkiszolgáló boltok új rendszeréről. Megállapította, hogy különösen Szegeden fejlődött szépen az utóbbi években az új, korszerű kiszolgálási forma. A városban jelenleg 20 önkiszolgáló és két gyorskiszolgáló rendszerű bolt árusít. Az önkiszolgáló forma bevezetésével növekedett a boltok kapacitása, ugyanazon a területen sokkal több vevőt tudnak egyszerre áruval ellátni. Ezt bizonyítja az is, hogy 1962 harmadik negyedévében 17,3 százalékkal nőtt a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló boltjainak forgalma az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezzel szemben a vállalati összforgalom, éppen a hagyományos kiszolgálással működő boltok miatt, mindössze 8,5 százalékkal emelkedett. Az ankéton részt vevő bolti dolgozók közül Igen sokan kértek szót. Beszámoltak tapasztalataikról, és azt is elmondták, hogy jobban kell bízni a vevőkben, nem szabad sértő módon figyelni vásárlásukat, mert ez rontja az önkiszolgáló forma népszerűségét. Sok szó esett arról is, hogy a csúcsforgalom idején az önkiszolgáló boltokban gyakran torlódás van a pénztárnál. Ezért az ankét feladatul jelölte meg, hogy feltétlenül foglalkozzanak e problémával a kereskedelem vezetői. Hangoztatták, ahol mód van rá, ott több pénztár beállításával vagy a meglevők átalakításával segítsék a forgalom gyorsítását. A hozzászólók elmondták azt is, hogy Szegeden a vendéglátóiparban és a ruházati szakmában némi elmaradás van az önkiszolgáló forma alkalmazásában. igyekszik megteremteni a nyugodt alkotó munka minden feltételét. V

annak, akik erre a nem rég kezdődött és tulajdonképpen még csak ezután kibontakozó fejlődési folyamatra némi aggodalommal tekintenek. Azt mondják, azokon a szélesre nyílt kapukon, amelyek a művészi alkotómunka előtt most feltárultak, sok minden bejöhet hozzánk, olyasmi is, amit nem kívánunk, amire nincs szükségünk, ami nem hasznos, hanem egyenesen káros. Igaz-e ez? Ilyesmi csakugyan elképzelhető, sőt lehetséges. A fejlődés ugyanis nem számítható ki minden apró mozzanatában előre. Nem katonás rendben, nem vezényszóra születnek az irodalmi és művészeti alkotások, színházi produkciók, hanem a fejlődés sajátos törvényei szerint, s azok, akik nem szeretnek olyan jelenségekkel szembenézni, amelyekre nem számítottak, valóban áttekinthetetlennek, kuszának, zavarosnak láthatják az egész folyamatot, olyannak, amelyben nem kívánatos elemek, dekadencia, öncélúság, pesszimizmus, formalizmus is jelentkezhetnek. Az ilyenféle aggodalmak nem teljesen alaptalanok. Többek között bizonyítja ezt, hogy az MSZMP VIII. kongresszusa fokozottan hangsúlyozta a művészi szabadság növelésének gondolata mellett azt is, hogy továbbra is határozottan harcolnunk kell a dekadencia és a formalizmus megnyilvánulásónak minden jele ellen. Azokat az aggodalmaskodókat azonban, akik az esetlegesen jelentkező veszélyek miatt becsuknák a művészet előtt a mór megnyílt kapukat, mindenekelőtt mégis óvatosságra, mértéktartásra, higgadtságra és türelemre kell intenünk. Ne feledjék: az irodalom és a művészet tiltó és figyelmeztető rendelkezések, adminisztratív intézkedések szűk korlátjai között nem juthat el fejlődésének új csúcsaira. A béklyókat, amelyeket a személyi kultusz időszakában raktak az alkotómunkára, már leszedtük és ezzel szabaddá vált az út. S

enki ne higgye azonban. hogy ezzel feladtuk a" pártos, a néphez hű művészet követelését. A bürokratikus Rendelkezések megszüntetése, a helytelen módszerek elhagyása ugyanis egyáltalán nem elveink, nagyszerű eszméink megtagadását jelenti. Sőt: az adminisztratív intézkedések elhagyása lehetőséget teremt arra, hogy ezek a nagyszerű eszmék még jobban behatoljanak a művészetekbe, és szerves részévé váljanak az egyes alkotásoknak, s amikor értékeljük a művészek munkáit, éppen ezeket a nagy eszméket kell számon kérni tőlük. Ha ilyen alapokról indulunk ki az irodalmi és a művészeti élet mai folyamatainak vizsgálatában, nem kell félnünk; bármilyen bonyolultnak is látszik a fejlődés, eligazodunk benne; s határozottan meg tudjuk mondani, mi a jó és mi a rossz, mi felé kell haladni, mit kell támogatnunk, mi az, amire szükségünk van, s mi az, amire nincs. Mi a fő követelmény? Amint erre a VIII. kongreszszus tanácskozása is rámutatott: az, hogy a művészek azoknak a konfliktusoknak, összeütközéseknek és társadalmi folyamatoknak az ábrázolásában, amelyek műveikben megjelennek, mindig határozottan a szocializmus, a nép, a párt, a haladás erői mellé álljanak. Minden egyéb ebből következik. Többek között például az, hogy mi a művészetek öncélúsága ellen is harcolunk. A mi társadalmunkban a művészet nem önmagáért van, nagy és szép feladatokat kell teljesitenie; az öncélúság minden jelentkezését tehát határozottan visszautasítjuk. Kállai Gyula fejtette ki a VIII. kongresszuson pártunk irányelveinek azt a gondolatát, hogy egész ideológiai munkánk egyik legfőbb feladata: megtanítani népünket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Elképzelhető-e szebb, magasztosabb feladat író, képzőművész, színész, muzsikus számára, mint részt venni ebben a munkában, segíteni a dolgozók millióiban a szocialista erkölcs és magatartás normáinak kialakítását és megszilárdítását? M

agától értefődik, hogy ennek a feladatnak az ellátására csak olyan művészet vállalkozhat, amelyet a tömegek a magukénak vallanak. , Olyan művészeti alkotások, amelyeket a dolgozó emberek milliói nem éreznek a sajátjuknak, amelyeknek tehát éppen ezért az égvilágon semmi hatásuk nincsen a dolgozó emberek között, nem képesek hatékonyan hozzájárulni a szocialista erkölcs és jellem formálásához. Csak közérthető alkotásoktól várhatjuk ezt. Éppen ezért a közérthetőség, mint követelmény, az egyik legfontosabb norma annak eldöntésében, hogy mi a jó és mi a rossz. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a korábbi évekhez képest, ezt a követelményt is újszerűen kell vizsgálnunk. A személyi kultusz időszakában a közérthetőség fogalmát vulgárisan értelmezték és a korszerű, modern kompozíciós eszközökre kitették a tilos táblát. Magától értetődik, hogy nekünk nem szabad ebbe a hibába esnünk. Határozottan meg kell mondanunk, hogy a közérthetőségen nem valami gyermeki és primitív egyszerűséget és nem is a XIX. század művészettechnikai eszközeihez való visszakanyaroflást .értjük, hanem olyan megfogalmazást, amelyben azok a kompozíciós eszközök is benne vannak, benne lehetnek, amelyeket a XX. század haladó művészete alakított ki. Természetesen így bonyolultabb, összetettebb — ha tetszik: nehezebben érthető — alkotások születnek majd, mégis hirdetnünk kell a művészeti alkotások megfogalmazásának korszerűségét, modernségét. E

nnek ' sok oka van. Többek között azért is szükség van erre, mert a művészetnek, amely nálunk a dolgozó millióké, nemcsak az a feladata, hogy kimondja, amit az egyszerű emberek gondolnak, éreznek, hanem az is, hogy ennél többet mondjon. Vagyis, hogy formálja, alakítsa, nevelje a népet. Köztudomású, hogy a maradi, alacsony színvonalú művészeti ízlés még azok egy részének a gondolkodásában is hat — méghozzá nem is kis mértékben —, akik egyébként politikailag haladó gondolkodásúak. Letagadhatatlan, hogy a giccs, az érzelmeskedő, szentimentális művek és az ilyen előadási mód még ma is nagyon sok embernek tetszik. Ha a művészetektől korszerűséget kívánunk s elvárjuk tőlük, hogy ne csak tartalomban, hanem kifejezési eszközökben is modernek legyenek, akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy a közérthetőség mércéjét emeljék magasabbra, mint a személyi kultusz éveiben. Ezzel hozzájárulnak ahhoz is, hogy az említett ízlés és igénybeli maradiság csökkenjen, s idővel teljesen meg is szűnjék. A művészet nálunk a dolgozó millióké. Az a feladata, hogy egyszerre kifejezze a tömegek érzéseit és gondolatait, vágyait, reményeit, és egyszerre nevelje és fejlessze őket. ÖKRÖS LÁSZLÓ