Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

Csütörtök, 1963. január 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Mit kap és mit ad 1963-ban a Szegedi Nyomda Vállalat ? Két kérdéssel nyitottam be ritotta a szegedi nyomdászo- tatványokkal. Helyesebben: a Szegedi Nyomda Vállalat- kat Most már csak abban re- látna, ha tudna. Nincs elég hoz: mit kap és mit ad ménykcdnek. amit a tájé- kapacitás több nyomtatvány 1963-ban az üzem? Amikor koztató befejező sorai mon- készítéséhez. Ezért gazdasá­ezelőtt egy évvel az itteni danak: "Biztosak vagyunk gos lenne a nyomda felújí­tervekről írtam, azt mondták abban, hogy a későbbi idő- tása. tökéletesítése. A re­a vezetők: ben további üzemek rekonst- konstrukció megvalósítása — Az 1962-es esztendő az rukciójára is sor kerül.* utan duplájára lehetne nö­építés és gépvásárlás szem- vélni a könyvgyártást. Így pontjából "szökőév* előtti A munkatermek hamar megtérülne a beruhá­esztendő lesz. zsúfoltak zás költsége is. E reményteljes mondat lé- J A rekonstrukció megvaló­nyegében azt jelentette, hogy A kérdése}?' sorrendjében sitása városrendezési szem­a vállalat ' 1963-ban nagyot szándékosan vettem elsőnek Pontból is sürgető. Az egyéb­szeretne előrelépni. A veze- a „mit kap^-ot Ma már ként is forgalmas Kárász tők és munkások reményét ugyan;s 0tt tart a szegedi utcából át lehetne terelni a akkor az táplálta, hogy már nyomda, hogy a "mit ad?* teherjármű-forgalmat az 1959-ben elkészítették a be- nagy részben a "mit kap?—tói újonnan épülő üzemrész te­ruházási programot, s ezt. függ Erről így ír ^ bujáit rületére, a Bajcsy-Zsilinszky 1961 első felében jóváhagy- év decembere végén készített uteába­tak-. A ^kivitelezesi tervek is egyik jelentésében Zombori Természetesen a termelés elkeszultek 1961 vegere, JánoSj a városi ipari növelésének van más lehető­hogy a beruházás megvalosí- osztályának vezetője- "A Sze- sége is. Például újabb au to­tósa a következő évben meg- gedi Nyomda vállalat mun- matagépek beszerzése és kezdődhessen. Epre nem ke- termei zsúfoltak. Ez igen munkába állítása. De ezek­rult sor. A remeny azonban komoly akadálya a zavarta- is hely kellene. Így az­maradt es éltette a bizalmat lan termelésnek. A vállalat ^n bezárult a gyűrű, s to­a beruházás 1963. evi meg- tervét évenként a szükséglete vábbra is csak a remény él­valositásban. Az egyik sze- nek megfelelően négy-öt szá- **** a termelés növelésébe gedi helyiiparj vallalat zalékkal emeljük. A jelenlegi vetett bizalmat, s talán az, ugyanis rendelkezik hiteiké- termelési feltételek nem te- hofiy valóra válnak a papí­rettel. de kivitelezési tervé- szik iehetővé a célszerű ós ^ meglevő beruházási A művészet a millióké nek elkészítése csak 1963 vé­gazdaságos termelést.* tervek, s a szegedi nyomda sen sor kerül. N. P. gére várható. A városi ta- Lényegében ilyen körűimé- rekonstrukciójára is rövide­nács azt javasolta az Orszá- n k voltak má gas Tervhivatalnak, hogy eb- az üzemben amikor 12 £ bol a pénzből valos.tsak adó váUaIat részére 150 ton­meg a szegedi nyomda re- m könyvet készítettek a konstrukcióját. szegedi nyomdában. Ezenkí­Várják az OT döntését ^J^f™ a nyomdf!^ J közel 500 tonna napilap, több Ezt követően a remény is- ^^ tonna doboz és vegyes ma olvan erőteljes volt, nyomtatvany. Ezt tetézték hogy a városi tanács ipari tavaly, amikor 171 tonna és tervosztálya jóváhagyá- ™yvet,es ͰvaI több dó­sára másodszorra is megren- bpzt gyártották, mint az elő­deitek a beruházáshoz szük- 00 övben. Az öt százalékkal séges épületgépészeti béren- emelt teljes termelési tervet dezéseket. Szívesen vállal- 101,9 százalékra teljesítették kőztek erre hiszen a Beru- Ez szé eredmény) küiönösen hazasi Bank budapesti igaz- , , . gatóságának képviselői is biz- ha figyelembe vesszük, hogy tatták a vállalat vezetőségét, tíz évvel ezelőtt alig több hogy megkezdhetik rövidé- mint 20 tonna könyvet gyár­Ben az építkezést. Még ma is kíváncsian vár­ják az Országos Tervhivatal A ki figyelemmel kíséri irodalmi és művészeti életünk eseményeit, szinte naponta találkozik a fejlődés örvendetes jeleivel. Egyelőre nem mondhatjuk ugyan, hogy bővében va­gyunk a remekműveknek, az azonban mégis kétségtelen, hogy a személyi kultusz kor­szakának hibáitól megtisztult mai, friss, alkotásra serkentő légkörben születtek már olyan művek, amelyek ma­gas színvonalon, bátran ve­tik fel korunk nagy kérdéseit és becsületes, igaz választ igyekeznek rájuk adni. Az MSZMP VIII. kongresszusa tágra nyitotta a kapukat e kibontakozó fejlődés előtt. A művészek kísérletezési sza­badságának meghirdetése, illetőleg ismételt és határo­zott lerögzítése a kongresz­szus fórumán, valamint egyebek közt annak kimon­dása, hogy az irodalomnak és a művészetnek nem a politi­ka ábrázolójának, illusztráto­rának kell lennie, önmagá­ban is bizonyítja, hogy a párt támogatja e folyamatot, és döntését. E várakozás közben kapták kézhez a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezetének hi­teit a szegedi nyomda. Nincs kapacitás Az igények, a szükségletek nőnek. Ezért az idén is to­vatalos lapját, amely közli, vább emelte a városi tanács hogy mit kapnak a nyomdák a vállalat tervét több mint a második ötéves terv be- négy százalékkal. A könyv­ruházásai révén. Azt már termelés eléri az évi 200 tudják a szegediek, hogy tonnát. De még így sem tud­megvalósították a pécsi és a ják kielégíteni a kiadó vál­Ezékesfehérvári nyomda re- lalatok igényeit. Különösen a konstrukcióját, s most e tá- műszaki és matematikai jjékoztatóból értesültek, hogy könyvek iránt nagy a keres­az Athenaeum, a Debreceni let. A könyvkiadó vállatokoh Alföldi Nyomda, a Békési kívül állandóan kopogtatnak Nyomda, a Glóbus Nyomda az üzem ajtaján a helyi meg­beruházásai kerülnek sorra, rendelők is. Több mint száz A szegedi ebben a felsorolás- szegedi és Szeged környéki ban nem szerepel. üzemet, intézményt lát el a Ez a tájékoztatás elszomo- vállalat kereskedelmi nyom­Ipari tanulók békegyűlése Szegeden Tegnap este tartották meg a Szegedi Nemzeti Színház­ban az ipari tanulók hagyo­mányos januári békegyűlé­sét. Az ünnepségen megje­lent Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Bíró Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Nagy István, a váro­si pártbizottság tagja, a Ha­zafias Népfront szegedi bi­zottságának titkára, Nógrádi Gyula, a Munkaügyi Minisz­térium főosztályvezetője. Részt vettek az ünnepségen a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet tanárai, szülők és meghívott vendégek. Megnyitót László Nándor, a szegedi iparitanuló-intézet igazgatója mondott. Utána Pataki László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül átadta a szegedi ipari tanulóknak és tanáraik­nak, nevelőiknek a KISZ Központi Bizottságának üd­vözletét. majd részletesen foglalkozott a fiatalokat érin­tő időszerű politikai és tár­sadalmi kérdésekkel. Ezután az ifjúság helyze­tével foglalkozott, s többek között hangoztatta, hogy a mi ifjúságunk — amint munkája és tanulása is bi­zonyítja — képes megfelelni azoknak a nagy feladatok­nak, amelyeket a párt és a nép rájuk bíz. A jövőben azt várjuk a fiataloktól, hogy még többet tegyenek a szo­cializmus, az új társadalom építéséért, még nagyobb se­gítséget adjanak az időseb­beknek. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után Pataki László átadta a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet tanárai­nak és tanulóinak a KISZ Központi Bizottságának és a Csongrád megyei KISZ-bi­zottságnak a kitüntetéseit. Nagy Andrásné tanárnőnek a KISZ KB dicsérő okleve­lét és aranykoszorús jelvé­nyét nyújtotta át. Bakos Bé­la. Ruh Rózsa, Futó Antal, Mezey Károlyné és Kamarás Gábor tanárok a megyei KISZ-bizottság dicsérő okle­velét kapták meg. Hasonló oklevelet kapott Keszthelyi Károly, Lovas Imre, Szaba­di Rezső, Sziráki Rozália és Kertész Károly ipari tanuló. A békegyűlés után a Sze­gedi Nemzeti Színház mű­vészei bemutatták a meg­jelenteknek Németh Lász­ló Az utazás című vígjáté­kát. * Ebben az évben befejezik a falvak villamosítását Új erőművek kapcsolódnak be a hálózatba A második ötéves terv Az idén lényegében telje­harmadik esztendeje az elő- sen elkészül az Oroszlányi ző kettőnél is nehezebb fel- Hőerőmű. Hátra van másik adatot ad a villamosenergia- nagy jelentőségű esemény, a iparnak. Egész sor új ipari Százhalombattai Dunamenti beruházás érkezik el ebben Hőerőmű első gépegységé­az évben az üzembe helye- nek üzembe állítása. Á próba zéshez. A városok, a falvak, megkezdésének terv szerinti a háztartások is mind több határideje december l-e, az villanyáramot igényelnek, lé- építők és a szerelők azonban nyegesen több energiát kell határidő-rövidítést vállaltak, tehát termelni, mint tavaly. Az idei villamosenergia­A fogyasztók számítanak igé- ipari terv azért is neveze­nyeik kielégítésére: a villa- tes, mert előírja a falvak mosenergia-ipar erőművei villamosításának teljes befe­1963-ban a terv szerint 8 jezését. Tizenhét községnek milliárd 480 millió kilowatt- az energiahálózatba való be­óra villamos energiát fej- kapcsolása van még hátra. Iesztenek. Ez 10,8 százalék- Ez ebben az évben legké­kal több az 1962. évi ener- sőbb augusztus 20-ig meg­giatermelésnél. Ehhez jön történik, és akkor az ország még az ipari kis erőművek mind a 3207 községében vil­termelése, valamint a kül- lany világít majd. A szocia­földről távvezetéken érkező lista mezőgazdaság fejlesz­energia. Ezzel együtt össze- tése céljából 1963-ban 653 sen 10 milliárd 300 millió termelőszövetkezetet villa­kilowattóra áll majd a fo- mosítanak. Ez azt jelenti, gyasztók rendelkezésére. Az hogy az év végéig a terme­erőművek ennek megfelelő 1&zövetkGzet<o, «<, „á^iA csúcsterhelési kapacitása 1700 JoszovetKezeteK WJ szazaie­megawatt lesz a múlt évi kát bekapcsolják a villamos­1557-tel szemben. • energia-ellátásba. (MTI) Szegeden jól működnek as önkiszolgáló boltok Megyei ankétot tartottak az új kiszolgálási formákról A megye kereskedelmi ve­zetői és dolgozói hetek óta készülnek a jövő héten Bu­dapesten megrendezendő or­szágos tanácskozásra. Ezen az új kiszolgálási formákat vitatják meg a kereskede­lem vezetői és legjobb dol­gozói. E készülődés jegyében Szegeden mo6t megyei an­kétot rendezett a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács kereskedelmi osztá­lya. valamint a MÉSZÖV és a KPVDSZ. Deák Ferenc, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője beszámolt az önkiszolgáló boltok új rend­szeréről. Megállapította, hogy különösen Szegeden fejlő­dött szépen az utóbbi évek­ben az új, korszerű ki­szolgálási forma. A városban jelenleg 20 ön­kiszolgáló és két gyorski­szolgáló rendszerű bolt áru­sít. Az önkiszolgáló forma bevezetésével növekedett a boltok kapacitása, ugyanazon a területen sok­kal több vevőt tudnak egy­szerre áruval ellátni. Ezt bizonyítja az is, hogy 1962 harmadik negyedévé­ben 17,3 százalékkal nőtt a Szegedi Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat önki­szolgáló boltjainak for­galma az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva. Ezzel szemben a vállalati összfor­galom, éppen a hagyomá­nyos kiszolgálással működő boltok miatt, mindössze 8,5 százalékkal emelkedett. Az ankéton részt vevő bolti dolgozók közül Igen sokan kértek szót. Beszámoltak ta­pasztalataikról, és azt is el­mondták, hogy jobban kell bízni a vevők­ben, nem szabad sértő mó­don figyelni vásárlásukat, mert ez rontja az önkiszol­gáló forma népszerűségét. Sok szó esett arról is, hogy a csúcsforgalom idején az önkiszolgáló boltokban gyakran torlódás van a pénz­tárnál. Ezért az ankét fel­adatul jelölte meg, hogy fel­tétlenül foglalkozzanak e problémával a kereskedelem vezetői. Hangoztatták, ahol mód van rá, ott több pénz­tár beállításával vagy a meg­levők átalakításával segítsék a forgalom gyorsítását. A hozzászólók elmondták azt is, hogy Szegeden a ven­déglátóiparban és a ruházati szakmában némi elmaradás van az önkiszolgáló forma alkalmazásában. igyekszik megteremteni a nyugodt alkotó munka min­den feltételét. V annak, akik erre a nem rég kezdődött és tu­lajdonképpen még csak ezután kibontakozó fejlődési folyamatra némi aggodalom­mal tekintenek. Azt mond­ják, azokon a szélesre nyílt kapukon, amelyek a művészi alkotómunka előtt most fel­tárultak, sok minden bejöhet hozzánk, olyasmi is, amit nem kívánunk, amire nincs szükségünk, ami nem hasz­nos, hanem egyenesen káros. Igaz-e ez? Ilyesmi csakugyan elképzelhető, sőt lehetséges. A fejlődés ugyanis nem szá­mítható ki minden apró moz­zanatában előre. Nem kato­nás rendben, nem vezényszó­ra születnek az irodalmi és művészeti alkotások, színházi produkciók, hanem a fejlő­dés sajátos törvényei szerint, s azok, akik nem szeretnek olyan jelenségekkel szembe­nézni, amelyekre nem szá­mítottak, valóban áttekinthe­tetlennek, kuszának, zavaros­nak láthatják az egész folya­matot, olyannak, amelyben nem kívánatos elemek, deka­dencia, öncélúság, pesszimiz­mus, formalizmus is jelent­kezhetnek. Az ilyenféle ag­godalmak nem teljesen alap­talanok. Többek között bi­zonyítja ezt, hogy az MSZMP VIII. kongresszusa fokozot­tan hangsúlyozta a művészi szabadság növelésének gon­dolata mellett azt is, hogy továbbra is határozottan har­colnunk kell a dekadencia és a formalizmus megnyilvánu­lásónak minden jele ellen. Azokat az aggodalmasko­dókat azonban, akik az eset­legesen jelentkező veszélyek miatt becsuknák a művé­szet előtt a mór megnyílt ka­pukat, mindenekelőtt mégis óvatosságra, mértéktartásra, higgadtságra és türelemre kell intenünk. Ne feledjék: az irodalom és a művészet tiltó és figyelmeztető rendel­kezések, adminisztratív in­tézkedések szűk korlátjai között nem juthat el fejlődé­sének új csúcsaira. A béklyó­kat, amelyeket a személyi kultusz időszakában raktak az alkotómunkára, már le­szedtük és ezzel szabaddá vált az út. S enki ne higgye azon­ban. hogy ezzel fel­adtuk a" pártos, a néphez hű művészet köve­telését. A bürokratikus Ren­delkezések megszüntetése, a helytelen módszerek elha­gyása ugyanis egyáltalán nem elveink, nagyszerű esz­méink megtagadását jelenti. Sőt: az adminisztratív intéz­kedések elhagyása lehetősé­get teremt arra, hogy ezek a nagyszerű eszmék még job­ban behatoljanak a művésze­tekbe, és szerves részévé vál­janak az egyes alkotásoknak, s amikor értékeljük a művé­szek munkáit, éppen ezeket a nagy eszméket kell szá­mon kérni tőlük. Ha ilyen alapokról indu­lunk ki az irodalmi és a mű­vészeti élet mai folyamatai­nak vizsgálatában, nem kell félnünk; bármilyen bonyo­lultnak is látszik a fejlődés, eligazodunk benne; s határo­zottan meg tudjuk mondani, mi a jó és mi a rossz, mi felé kell haladni, mit kell támo­gatnunk, mi az, amire szük­ségünk van, s mi az, amire nincs. Mi a fő követelmény? Amint erre a VIII. kongresz­szus tanácskozása is rámu­tatott: az, hogy a művészek azoknak a konfliktusoknak, összeütközéseknek és társa­dalmi folyamatoknak az áb­rázolásában, amelyek mű­veikben megjelennek, min­dig határozottan a szocializ­mus, a nép, a párt, a hala­dás erői mellé álljanak. Min­den egyéb ebből következik. Többek között például az, hogy mi a művészetek öncé­lúsága ellen is harcolunk. A mi társadalmunkban a mű­vészet nem önmagáért van, nagy és szép feladatokat kell teljesitenie; az öncélúság minden jelentkezését tehát határozottan visszautasítjuk. Kállai Gyula fejtette ki a VIII. kongresszuson pártunk irányelveinek azt a gondola­tát, hogy egész ideológiai munkánk egyik legfőbb fel­adata: megtanítani népünket szocialista módon élni, dol­gozni és gondolkodni. Elkép­zelhető-e szebb, magaszto­sabb feladat író, képzőmű­vész, színész, muzsikus szá­mára, mint részt venni eb­ben a munkában, segíteni a dolgozók millióiban a szocia­lista erkölcs és magatartás normáinak kialakítását és megszilárdítását? M agától értefődik, hogy ennek a feladatnak az ellátására csak olyan művészet vállalkozhat, ame­lyet a tömegek a magukénak vallanak. , Olyan művészeti alkotások, amelyeket a dol­gozó emberek milliói nem éreznek a sajátjuknak, ame­lyeknek tehát éppen ezért az égvilágon semmi hatásuk nincsen a dolgozó emberek között, nem képesek hatéko­nyan hozzájárulni a szocia­lista erkölcs és jellem formá­lásához. Csak közérthető al­kotásoktól várhatjuk ezt. Ép­pen ezért a közérthetőség, mint követelmény, az egyik legfontosabb norma annak eldöntésében, hogy mi a jó és mi a rossz. Hangsúlyoznunk kell azon­ban, hogy a korábbi évekhez képest, ezt a követelményt is újszerűen kell vizsgálnunk. A személyi kultusz időszaká­ban a közérthetőség fogal­mát vulgárisan értelmezték és a korszerű, modern kom­pozíciós eszközökre kitették a tilos táblát. Magától értető­dik, hogy nekünk nem sza­bad ebbe a hibába esnünk. Határozottan meg kell mon­danunk, hogy a közérthető­ségen nem valami gyermeki és primitív egyszerűséget és nem is a XIX. század művé­szettechnikai eszközeihez va­ló visszakanyaroflást .értjük, hanem olyan megfogalma­zást, amelyben azok a kom­pozíciós eszközök is benne vannak, benne lehetnek, amelyeket a XX. század ha­ladó művészete alakított ki. Természetesen így bonyolul­tabb, összetettebb — ha tet­szik: nehezebben érthető — alkotások születnek majd, mégis hirdetnünk kell a mű­vészeti alkotások megfogal­mazásának korszerűségét, modernségét. E nnek ' sok oka van. Többek között azért is szükség van erre, mert a művészetnek, amely nálunk a dolgozó millióké, nemcsak az a feladata, hogy kimondja, amit az egyszerű emberek gondolnak, éreznek, hanem az is, hogy ennél töb­bet mondjon. Vagyis, hogy formálja, alakítsa, nevelje a népet. Köztudomású, hogy a maradi, alacsony színvonalú művészeti ízlés még azok egy részének a gondolkodásában is hat — méghozzá nem is kis mértékben —, akik egyébként politikailag haladó gondolkodásúak. Letagadha­tatlan, hogy a giccs, az érzel­meskedő, szentimentális mű­vek és az ilyen előadási mód még ma is nagyon sok em­bernek tetszik. Ha a művé­szetektől korszerűséget kívá­nunk s elvárjuk tőlük, hogy ne csak tartalomban, hanem kifejezési eszközökben is mo­dernek legyenek, akkor tu­lajdonképpen azt mondjuk, hogy a közérthetőség mércé­jét emeljék magasabbra, mint a személyi kultusz évei­ben. Ezzel hozzájárulnak ah­hoz is, hogy az említett ízlés és igénybeli maradiság csök­kenjen, s idővel teljesen meg is szűnjék. A művészet nálunk a dol­gozó millióké. Az a feladata, hogy egyszerre kifejezze a tömegek érzéseit és gondola­tait, vágyait, reményeit, és egyszerre nevelje és fejlessze őket. ÖKRÖS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents