Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

Vasárnap, 1963. január 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 1 A kemény hideg uralmát megtörte a „pálfordulás" Vasárnap estig kiszorul hazán*ból a nagy hideg A népi szájhagyomány sze- súbb lesz a »helycsere«. A rint január utolso harmada jelek szerint — elsősorban a rendszerint fordulatot hoz az Dunántúlon és az északi or­idöjárásban, amit afféle idő- szágrészeken — kiterjedt ha­járási pálfordulásként emle- vazás kiséri majd a tengeri getnek. Az idei pálfordulás levegő térhódítását. A vasár­nagyjából megfelelt a vára- napra virradó éjszaka és va­kozásnak, mivel — mint a sárnap az északnyugati szél Meteorológiai Intézet köz- megélénkül, ezért hófúvások­ponti előrejelző osztályán tá- ra is számítanunk kell. A jékoztatásul elmondották — vasárnap reggeli hőmérsék­az enyhe levegő erőteljes be- let előreláthatólag nyugaton áramlása tovább tart, való- mínusz három-hét, keleten színűnek látszik, hogy vasár- mínusz nyolc-tizenkettő, a nap estig a kemény hideg ki- nappali maximumok a Du­szorul hazánk légteréből. A nántúlon plusz egy-mínusz 3, Dunántúlon viszonylag gyors, a keleti megyékben mínusz a keleti országrészeken las- 4—8 fok körül lesznek. Erősödnek a finn és a magyar ncp közölt va barátság szálai flpr lishan ü, n pi magy«tr he et rendezne H Isinkitien A nagyüxemi zöldségtermesztés SKS J f*É í éiéi bflUSfffl A Kölcsönös Gazdasági 14 rll,'S HH»»IHI Segítség Tanácsának állandó statisztikai bizottsága janu­"Közgazdász szemmel«... magot, a termés beszállításé- előtt az üzem termeltetési ár 22-től 25-éig Moszkvában Többször és több helyen hal- hoz szükséges ládákat, és költsége 2,6 millió forint volt. megtartotta második ülését, lottam e kifejezést mire vé- átvették az árut. Ez bizony Tavaly — mivel lényegesen a bizottság összefoglalta a gigjártam a Szegedi Kon- sok embert kötött le és sok nagyobb területen termeltet- KGST-tagországok statiszti­zervgyán üzemrészeit Azt pénzébe került a vállalatnak, tek zöldségfélét —, az előző kai mutatószámainak egy­mondják. ez a kifejezés az Három évvel ezelőtt még évhez mérten nagyobb össze- ségesitésére az elmúlt idő­titÁKhi VtónortnlzKon Irovd! D •ormocz+óci IzArvofo xrnlt rfa* állílcllob V-»«-v o ÁntroKn • « . . . s A Finn—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartóz- ban is igen népszerű magyar kodó képviselői Mirjam; filmek a leghatásosabb esz­Kuosmanen filmművésznő, közei a két nép közötti ba­az FMBT elnöke, Anelli rátság ápolásának. Ezeket a Aarika operaénekesnő, az filmeket nemcsak a mozik­FMBT titkára és Antti So- ban, hanem a társaság klub­vijárvi egyetemi tanár, szom- jaiban is gyakran vetítik, baton a Magyar Sajtó Hé- Helsinkiben Petőfiről el­zában beszámoltak az újság- nevezett irodalmi körbe íróknak magyarországi ta- tömörültek a magyar iro­munkájáról. Elmondották: dalom kedvelői, látogatásukkal a két ro- akik rendszeres Wubestjei­kon nep közötti haí)«a- ken nemcsak költöink, író­nyos Daraisagot mvanjuw ink műveivel_ hanem a ma­ujabb szalakkal erősíteni. Kne & képzőművészet Ennek egyik egfobb eszko- legkiváíóbb aikotásaival is zét. továbbra is a sokoldalú ^^ ismerkednek. A tár­kulturális kapcsolatok ápo- . ir;in vitásával Ifisában látják. Örömmel ta- sasag •^nyitasaval pasztalták a magyar társa- "^J." 'yam ,s dalom széles rétegeiben a mukod.k Helsinkiben, finn testvérnép iránti mély Bőséges ismereteket nyújta­rokonszenvet és barátságot, nak népünk életéről, s min­s ugyanilyen dig igen látogatottak Finn­széles körű érdeklődés mu- országban a különböző ma­tatkozik Finnországban ls gyar szervezetektől kapott a magyar nép élete, mun- kiállítási anyagok, jkája, eredményei iránt. A finn—magyar barátság Ezt az érzést finn részről a ápolásának minden észten­Helsinjciben. működő Finn— dobén az ünnepi magyar Magyar Baráti Társaság hét a legjelentősebb esefrté­igyekszik minél nagyobb tö- nye, amelyre az idén április megek körében erősíteni, elején kerül sor. Programja amire — ha egyelőre szeré- ezúttal is változatos és gaz­nyebb keretek között is — dag lesz. s alkalmat ad a nz évnek szinte minden sza- magyar kultúra, a művelő­kában számos lehetőséget dés kiváló eredményeinek talál. sokrétű dokumentálására. utóbbi hónapokban kezdi 8 termesztési körzete volt get állítottak be a tervbe — csak igazán kiverekedni ma- a Szegedi Konzervgyárnak, több mint 3 millió forintot, gának a helyet az üzemi élet tavaly 6, az idén már csak 5. Az év végi eredmény azt mu­szótárában. Nem kell ma már nagyon" tatja, hogy elszámították ma­— Most érkeztünk el oda messzire járni a termelőkhöz gukat. — magyarázza Ábrahám An- és távoli gazdaságokból fu- _ talné igazgatónő —, hogy az varozni a megtermelt árut. Termékenyebb osztályvezetők, mérnökök, Ezzel természetesen csökken- hai)C>olat művezetők, de igen sokan a tek a vállalati költségek is. " gépek mellett dolgozó mun- Érdekes azonban, hogy míg jgen kedvezően éreztette kások is, nemcsak felfigyel- szűkül a termelési körzet, hatását a nagyüzemi gazda­nek a termelés eredményeire, nőtt a szerződésre lekötött ságokkai való termelési problémáira, hanem elemzik terület. Az idén már 6400 kapcsolat Mindössze 1 8 mii­ezeket és tanulságot vonnak holdon termeltet zöldsegfé- forintjába került 'a ter­le belőle. lét a szegedi üzem, 147 ter- meltetés a konzervgyárnak. E tajekoztatas ismereteben melőszovetkezeti gazdasag- jgen jelentős a fuvarköltség­már nem is csodálkoztam, gal. csökkenés is. 1961-ben' ilyen amikor többen a vallalat ter- nír-hh címen 5,4 millió forintot fi­melesi munkajanak eredme- Ulrsobt SZUtlllUS zettek k- tava] már csak nyeit elemezve olvan lelke— sen magyarázták á termelő- Ennek egyenes következ- 4,5 milliót. Ezért mondják, szövetkezeti, a nagyüzemi ménye, hogy a vállalat veze- hogy a nagyüzemi zöldség­zöldségtermesztés előnyét, tői átszervezték az üzemi ter- termesztés nemcsak a terme­meltetési munkát. Ügy is szakban végzett munka ered­ményeit, jóváhagyta 1983. évi munkatervét és megvi­tatott több szervezési kér­dést. A bizottság megjelölte a konkrét tennivalókat a mun­ka formáinak és módszerei­nek további tökéletesítése céljából, hogy ezáltal meg­gyorsítsa a statisztikai és tervmutatószámok egységesí­tését a KGST-tagországok népgazdasági terveinek öss­szehangolása érdekében, (MTI) Elsősorban a Finnország- i hasznosságát, a vállalati ter in ic iDon T>/MXc-7orii marcvíir , . , , , , , , meles onkoltségenek alakula­sában. Kevesebb körzet mondhatnánk: a mezőgazda- ^szövetkezeteknek hasznos, sági nagyüzemi gazdálkodás hanem a gyárnak is. teremtette új helyzethez iga- E számok ismeretében, a zították. Néhány szakember következtetések levonása munkája most már felesle- .. . . . Már közismert Szegeden, ^essé vált a gyárban. Ezeket utón' természetesnek veszi hogy a konzervgyár egész évi átadhatták a termelőszövet- az idegen is, hogy a konzerv­munkájához szükséges zöld- kezeti gazdaságoknak. Ez ha- gyáriak most az éves verseny ségfélét évek óta Bács, Békés szon a szövetkezeteknek és az vállalásánál, miután közgaz­és Csongrád megyékben ter- üzemnek is, mert itt keve- (jászszemmel vizsgálták a többnyire c^ltaz egyénüeg ^ létSzámmal tudják meg- múltat, és vizsgálják a jövőt, dolgozó parasztok iSsf- 0,dani 3 nagyobb feladat0" a minisztérium által adott gaiban, egy-két holdas par- kat- tervszámot, a 2 százalékos cellákon termesztették a A munkaerő megtakarító- költségszint-csökkentést meg­^r^jr^if^ Sánál számottevöbb az. amit toldják még egy fél százalék­borsot, uborkát, papnkat pa- a száuítási költségek csök- kal radicsomot. Ez az évekkel , ., . , , „,. , , Kal­ezelőtt, lényegében nem is kentese Jelent. Ket évvel ez- N. P. olyan régen volt, mert pél­dául 196Ó-ban, amikor alig több mint 4 ezer 700 holdon termesztettek a gyár részére zöldségfélét, 190 termelőszö­vetkezeti gazdasággal és 6 ezer egyénileg dolgozó pa­raszttal volt termelési kap­csolata az üzemnek. E szá­mokból is fogalmat alkothat magának az ember, mennyi adminisztrációra, és hány konzervgyári dolgozóra volt szükség e kapcsolat fenntar­tásához. Ha csak abban me­rült is ki e kapcsolat, hogy évente legalább háromszor beszéltek egy-egy termelő­vel, kiadták részére a vető­Ez világos beszéd! Különösen, ha te­kintetbe vesszük, hogy a -komoly és megbízható* rétegeken a vagyonosokat érte tték Még a titkos választójogi törvény előtt a kormányzó ' jogkörét kiterjesztették, Horthy szinte királyi jogkört kapott. A felsőházat, ahol a feudális mágnások, az iparbárók és főpapok ültek, egyenjogúsí­tottak a képviselőházzal. Találóan je­gyezte meg Rupert Rezső ellenzéki kép­viselő, mikor a parlamentben kijelen­tette: -Nemcsak megállítjuk a törtenel­met, hanem egészen 1508-ig visszavisz­sztik.* A képviselőház szerepe meg jobban leszorítva ezután már jöhet a tit­kos választójog a vagyonosok részére. A jogfosztó fasiszta törvényeket csak a Kommunisták Magyarországi Pártja lep­lezte le következetesen, s vezette ellene harcba a dolgozókat. A Horthy-rendszer pártjai jogfej­lődésről, haladásról beszéltek. Echardt nem átallotta kijelenteni a parlament­ben: -Az a jogfejlődés, ami most lefo­lyikj a magyar parlamentarizmus meg­erősödését szolgálja* A Szociáldemokrata Párt reakciós út­ra lépett vezetői meg sem próbálták harcra vinni a tömegeket az altalanos választójogokért. A párt a polgárságnak azt igyekezett bizonyítani, hogy a titkos választójog bevezetése a kapitalizmus megmentését szolgálja, s ezért szükséges a megvalósítása. A Szociáldemokrata Párt ezért csak azt követelte, hogy ne vegyék el azoktól a választójogot, akik­nek már eddig is volt. Így árulta el a jobboldali vezetőség a Szociáldemokrata Párt évtizedes főkövetelését is — a tit­kos választójogot. Rengeteg választójogi reformtervezet látott napvilágot Magyarországon és ezek mindent megpróbáltak, hogy a választasi technikával vegyék vissza azt, amit a vá­lasztási jog reformja -megjavításanafc* elvi arogramjával megígértek. Most nézzük az 1938-as választójogi törvényt. A titkosság volt az az arany­papír. amelybe a páratlanul reakciós és jogfosztó törvényt becsomagolták. A tör­vény több, mint 200 paragrafusból állt és "bonyolultságánál fogva -tökéletes* volt árihoz, hogy a választók ne tudjanak rajta eligazodni. A törvény háromféle választást és kétféle választójogot ismert. Mind az aktív, mind a passzív választó­jogot megszüntették, hogy az -ábrándozó fantaszták, hivatalos demagógok veszé­lyes fajtáját* a választás menetéből ki­kapcsolják. Választójogot adtak annak a 10 év óta magyar állampolgársággal ren­delkező 26 éves férfinek (a nőknél 30 év), aki az elemi iskola 6 osztályát elvégezte és 6 év óta egy helyen lakott. A vagyono­soknak, -vitézeknek* elég volt az írni, olvasni tudás is. A törvény alapján az ország lakossá­gának körülbelül 28—30 százaléka volt választó. Azok közül, akiknek eddig vá­lasztójoguk volt, körülbelül 1 milliót ki­zártak. Elsősorban az ipari és mezőgaz­dasági munkásság és a szegényparaszt­ság vesztette el választójogát. Az összes 24 éven felüli népességhez viszonyítva elvesztette választójogát, illetve abban nem részesült az ipari munkások 55.8 százaléka, a mezőgazdasági cselédek és munkások 57,2 százaléka, az 1—5 hold­dal rendelkezők 33,7 százaléka. De voltak olyan vezető politikusok is, akiknek még ez a jogfosztó választójogi rendszer is túl radikális volt Bethlen volt miniszterel­nök szerint a törvényből a néptömegek­kel szemben a valódi védőgátak hiányoz­nak és csak -nyúlgátak* épültek, rögzí­tette a Képviselőházi napló 1938, már­cius 24-én. A fasizmus, látva az ellenzéki pártok megalkuvását és gyengeségét, a választó­jog körüli harcokban vérszemet kapott és fokozta agresszivitását. A Szociálde­mokrata Párt és a polgári ellenzék poli­tikájában a választójog terén az volt az egyik legnagyobb veszedelem, hogy de­moralizálta az ország demokratikus erőit, a fasizmussal szemben álló pártok tö­megeibe a csüggedés szellemét vitte be és felbátorította a fasisztákat támadásra. Ilyen helyzetben választották meg 1939-ben az országgyűlést. Ez a választó­jog is hozzájárult ahhoz, hogy a feltétel nélküli németbarát fasiszta elemek túl­súlyba jutottak a parlamentben, hogy a fasiszta Magyarország Hitler utolsó csat­lósa lett. A demokratikus jogok zászlaját az egész idő alatt csak a kommunista párt emelte magasra, s a felszabadulás után meg is valósította. A szocializmust épít­ve maga köré tudta tömöríteni a dol­gozó népet, s a nép egysége megszilár­dult. Dr. Csépányi Dezső adjunktus A lakosság igényeit tolmácsolja a piac írató bizottság Munkája nyomán egyre több félkész- és készétel is kapható az üzletekben Tavaly tavasszal alakult a házhoz szállítást, minden meg Szegeden, az Élelmi- nagyobb üzletben kifutót al­szer Kiskereskedelmi Vál- kalmaztak és várták a meg­lalatnál a piackutató bizott- rendeléseket. Sajnos, a kez­ság. A bizottság tagjai elha- deti érdeklődés alábbha­tározták, hogy szervezetten, gyott, s néhány hónap óta lépésről lépésre javítják, már igen kevés vásárló ké­kulturáltabbá teszik a vá- ri a házhoz szállítást ros kereskedelmét. Nagy gondot fordít a A piackutató bizottság piackutató bizottság a boltok tagjai Szeged valamennyi állandó ellenőrzésére is, így élelmiszeripari üzletében fe- például figyelemmel kísé­lülvizsgálták az édesipari ri, hogyan alakulnak a ke­termékek választékát. Ez volt reskedelem készletei, külö­első tevékenységük. A ta- nős tekintettel az áruk sza­pasztaltakat, a vevők kíván- vatossági idejének betartá­ságait továbbították az ille- sa. Hamarosan éppen ezzel tékes szervekhez. Munkájuk kapcsolatban indít nagyobb nem volt eredménytelen, vizsgálatot a bizottság, s ez­mert azóta az üzletekben zel tovább segíti a kultúrál­nagyobb a választék édes- tabb kereskedelem kialakí­ségből. A program szerint már megkezdték a konzerváruk felülvizsgálatát, s ezt a köz­véleménykutatás is segíti. Érdeklődtek a vásárlóktól, elsősorban a dolgozó nőktől, mivel tudnák megkönnyíteni a második műszak problé­máit. így többek között, ép­pen a dolgozó asszonyok ké­résére bevezették nemrégi­ben Szeged csaknem vala­mennyi élelmiszerkiskeres­kedelmi üzletében a félkész termékek árusítását. Ugyan­csak az asszonyok kérését tolmácsolták akkor is, ami­kor a tortakarikák, krómes­lapok töltésére ízléses mű­anyagcsomagolású kész tor­takrémet hoztak forgalom­ba. A piackutató bizottság leg­közelebbi munkája a szol­gáltatások felülvizsgálata lesz. Különösen nagy gondot fordítanak majd a házhoz szállítás bővítésére. Az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­I lalat vezetői megteremtették tását, a vevők jobb kielégí­tését. Ogyesszai és szegedi bélyeggyűjtői barátkozasa A szocialista országok po®­taügyi minisztereinek buda­pesti konferenciájával kap­csolatban rendezendő bélyeg­kiállítás alkalmából levelet kapott a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége. A levelet Ogyesszában postázta az ottani bélyeggyűjtő társa­ság, s a többi között ezeket írta: "Kérjük, szíveskedjenek elősegíteni a szegedi filatelis­tákkal való kapcsolatunk lét­rehozását. Szeged és Ogyesz­sza ugyanis testvérvárosok, különböző állami és gazda­sági szervek már kapcsolatba léptek egymással. A bélyeg­gyűjtők azonban eddig még nem tudtak kapcsolatot te­remteni, pedig ez is közös ér­dek. Ogyesszai Gyűjtők Tár­sasága.* A levelet természetesen azonnal továbbította Szeged­re a MABEOSZ vezetősége. A "Sfcegedi bélyeggyűjtő -kór­ban örömmel fogadták a hírt s máris megtették az első lé­péseket a baráti kapcsolat ér­dekében. A kör vezetősége meghívta N. P. Haritonovot, az ogyesszai gyűjtök társasá­gának elnökét, hogy alkalom adtán látogasson el Szegedre. Haritonov a meghívást elfo­gadta, s ígéretet tett: amikor — előreláthatóan májusban — Magyar os zágra látogat, tiszteletét teszi a szegedi fila­telisták körében is. Természetesen nemcsak a vezetőség, hanem az egyes bélyeggyűjtők közül is többen kapcsolatba kívánnak lépni ogyesszai gyűjtőtársaikkal. Eddig már 15-en jelentették be ezt a szándékukat. edz alaaiá ír ja A Szegedi Építőipari felvesz építészmérnököt, kőműveseket, parkettázókat, segédmunkásokat Jelentkezés: Szeged, Oskola u. 1. Munkaügy. ftilőzzük meg a baleseteket! Tegnap Szeged—Rókus vas- zók tömegei. A tömegben az­útállomás előtt a villamos után mindig akad fegyelme­megállónál csaknem végze- zetlen ember, aki nem töröd­tessé válható szerencsétlen- ve azzal, hogy saját épségét ség történt. Egyik utazó tár- veszélyezteti, felugrik a moz­sunk meggondolatlanul a gó kocsira. Ezt egyébként mozgó villamosra ugrott, on- njeg lehet érteni, mert a vo­nan visszaesett és a villamos nat közönsége leginkább a alá kerültek a lábai. Hogy heti vagy napi munkából ha­azokat nem vágta le a villa- zatérő dolgozó, akinek az a mos, azt csak annak köszön- néhány perc is sok, amit a hette, hogy az utolsó pilla- következő villamosra kellene natban el tudta magát rúgni várnia és így felugrik a moz­és így menekült meg talán gó járműre, kisebb sérüléssel. Megértem, hogy a villamos­E szerencsetlensegnek az nak menetrend szerint kell oka Pedig az volt, hogy a járnia, de hogy ilyen szeren­y llamos akkor indult ki az csétlenségnek elejét vegye, allomásrol, amikor az ajtó- indítson ki az állomásról ha ban mar megjelentek az uta- meg hallja, hogy a vonat be­jár és ne várja meg amíg a tömeg az ajtóban megjelenik, mert akkor az utazó közön­ség türelmesen megvárja a másik villamos bejárását; ha pedig nem indított ki a tö­meg megjelenéséig, akkor várja meg azt az 1—2 percet, amíg a kocsi megtelik és ak­kor indítson. Így elkerülhetővé válik a tegnapihoz hasonló szeren­csétlenség megismétlődése. Ezzel az utazóközönséget is sok bosszúságtól kímélik meg. T. I. Szeged, Lechner tér 2/b Vállalat azonnali belépéssel K 46

Next

/
Thumbnails
Contents