Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

Vasárnap, 1963. január 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 1 Délszláv kulturális est A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­ge szombaton délszláv kultu­rális estet rendezett Buda­pesten a Rózsa Ferenc Műve­lődési Otthonban. Az esten megjelent Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes, a társadalmi és a kulturális élet több kép­viselője. Ott volt Mirko Te­perne, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti nagykövete. Több mint hatezer traktor nagyjavítását végzik el február végéig a gépállomásokon Nehéz körülmények között dolgoznak a szerelök A gépállomások és gépja- letek is csökkenőben van­vító állomások szerelőcsar- nak. Ennek ellenére a javí­nokaiban teljes erővel fo- tások a tervezett ütemben lyik a munka. Decemberben haladnak. 1200 termelőszövetkezeti és A rendeletnek megfelelően gépállomási traktor nagy- a javításoknál a termelősző­javítását végezték el és ez vetkezeti erőgépeket sorolták év első két hónapjában to- be az elsők közé, s ezek vábbi több, mint 9000 erő- nagy részét már rendbe hoz­gép kap generáljavítást. ták. A több mint hatezer Az elmúlt hetekben a sze- traktor generáljavításán kí­relők rendkívül nehéz kö- vül a többi erőgépeken is rülmények között dolgoztak elvégzik az időszerű karban­és továbbra is mostoha tartási munkákat, s kijavít­munkaviszonyokkal kell szá- .., . , ., , molniok. A nagy helyisége- 3ak a munkákhoz ket nem lehet megfelelő mó- szükséges munkagépeket is. don átfüteni és a szénkész- (MTI) A SZOT gyermeküdülőiben szórakoznak és tanulnak is a diákok Az ország különböző tá- Gondoskodnak szórakoztatá­jain a diákok részére a SZOT sukról Ls: ifjúsági filmeket gyermeküdülőket tart fenn. vetítenek, ezenkívül rádió, Ide — a parádfürdői, párád- televízió és különféle társas­sasvári, kőszegi, ormánd- játék áll rendelkezésükre, pusztai, röjtökmuzsaji, tó- Gyógyüdültetésben az utóbbi almási és újabban a vajtai 12 év alatt több mint hat­üdülőbe — általában agyén- vnnezer tanuló részesült. Az gébb fizikumú, vérszegény, idei tanévben 8350-en kap­betegség után levegöválto- lak, illetve kapnak beuta­zásra ajánlott gyerekeket vi- lást, >s tíz csoportban 23 na­szik. A beutalásnál figyelem- pig üdülnek. A gyerekek be veszik az iskolaigazgató napi hat forintot fizetnek, véleményét, a tanuló család- nz útiköltség a SZOT-ot ter­jának szociális helyzetét. heli. Egy-egy beutalt gye­Az üdülőkben napi három rekre csaknem 1500 forintot órát foglalkoznak a pedagó- költ államunk, gusok a gyerekekkel, hogy A tapasztalatok azt bizo­lépést tarthassanak a tan- nyitják, hogy az ilyen jel­anyaggal. A tanulás mellett legű üdülés eredményes, idejük nagy részét a sza- hasznára válik a gyerekek­badban töltik a beutaltak, nek. (MTI) Á posta nagy erővel javítja a távbeszélő hálózat hibáit A korszerűsítésig korlátozzák az 5-ös postahivatal forgalmát A hosszan tartó hideg nap- rossz időjárás még úgy is ról napra újabb problémákat nehezíti munkájukat, hogy okoz a Szegedi Postaigazga- ahol napközben összekötik az tóság területén is. A rendkí- elszakadt vezetékeket, ott vüü hideg miatt Szegeden is éjszaka a fagy ismét megron­több helyütt elszakadt a táv- gálja. beszelő vezeték. A hiba elhá- A Szegedi Postaigazgatóság rítása azért is nehéz, mert a távbeszélőhálózat zavarta­^ szerelőknek legtöbbször a lan működése érdekében tetőn kell dolgozniuk. A Szegeden szinte állandóan 12 emberrel végezteti a javítá­sokat. Munkájukat — külö­nösen a pénteki enyhülés kö­vetkeztében — egyre több si­ker koronázza. Nagy gondot fordítanak a helyközi központok üzemel­tetésére is. Igen fontos ez, mert ha itt lép fel vonalsza­kadás, akkor nem tudják a vidéki beszélgetéseket kap­csolni. Szerencsére eddig — az erőfeszítés eredménye­ként — nem történt komo­lyabb zavar. A Szegedi Postaigazgató­ság vezetője értesíti a lakos­ságot, hogy a Kossuth Lajos sugárút 33. szám alatti 5-ös számú postahivatal forgalma a Marx tér, Rákóczi tér, il­letve a Kossuth Lajos sugár­út kiépítése következtében az utóbbi évek alatt annyira megnövekedett, hogy a je­lenlegi szűk helyen a forgal­mat biztonságosan ellátni nem tudja. Ezért a postaigaz­gatóság korlátozza az 5-ös számú postahivatal forgal­mát. Ezúton is felkéri az 5-ös számú postahivatalnál eddig pénzt befizető, vagy csoma­got tömeges mennyiségben feladó közületi szerveket, hogy ezentúl a Szeged l-es sz. postahivatalnál (Széche­nyi tér 1. szám alatt) adják fel a küldeményeket. A korlátozás a hivatal kor­szerűsítéséig tart. „Olyan ez a szövetkezet, mint az ország99 Pártmunkások, közéleti vezetők találkozója a szegedi Felszabadulás Tsz gazdáival Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője és Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, szombaton dél­után Perjési László elvtársnak, a szegfedi vá­rosi pártbizottság első titká­rának és a szegedi közélet más vezetőinek kíséretében ellátogattak a Felszabadulás Tsz gazdáihoz. A vendéglá­tók külső Baktóban, a közös kertgazdaság telepén fogad­ták őket. Nagyszerű eredmények Az első út a tsz tejterme­lő gazdaságába vezetett. Ko­mócsin Zoltán, Győri Imre és Perjési László elvtársak, meg a többi vendégek a te­henészetben olyan nagyszert parasztemberekkel ismer­kedhettek meg többek kö­zött. mint Molnár Imre te­henész, aki tavaly egy év alatt a gondjaira bízott 19 tehénnél, darabonként 4135 literes átlagos tejtermelést ért el. Ez csaknem 2 ezer li­terrel magasabb az országos átlagnál. Megismerkedtek Rócz Lajos tehenésszel is, ki szintén az országos szö­vetkezeti tejtermelő rekor­derek közé tartozik egy te­hénre jutó 3936,5 literes tej­termelési átlagával. Vajger István tehenész szép telje­sítménye szintén feltűnt a vendégeknek. Ez a fiatalem­ber 81 ezer 664 liter tejet termeltetett teheneivel a múlt évben. A tehenészetet egyébként Kárászt István álattenyésztö mutatta be a vendégeknek. Mint a látogatók mondották, ezek a gyönyörű 6—7 má­zsás tenyészállatok sok ki­váló állami gazdaságnak is becsületére vállnánck. Száz­tíz fejőstehén egyetlen esz­tendő alatt 477 ezer 147 li­ter tejet adott, jóllehet a termelési tervben csak 399 ezer liter tej szerepelt. A másik meglepetés Meglepetés volt a vendé­gek számára a tsz primőr kertgazclasága is. A 8 ezer 300 négyzetméter alapterü­letű üvegházakban teljes a nyár most is. Huszonegy fokos melegben exportszállí­tásra kész karalábé, retek tízezer csomóit láthatták a szemlélők. Látták a tél hi­dege miatt szünetelő nagy építkezéseket ls, az újabb üvegházakat. Ez a »téli nyár* csak ma 8 ezer 300 négy­zetméter itt, egy év múlva már sokkal nagyobb lesz. Mire véget ért a gazda­sággal való futó ismerkedés, a kertészet klubhelyiségében már hosszú fehér terített asztalok várták a gazdákat és vendégeiket. A havas ud­varon rotyogott a birkapap­rikás. Míg a fehér kötényes vidám asszonysereg kivárta a szakácsokat, baráti ismer­kedés zajlott a nagyterem­ben. Árendás Ovörgy elv­társ, a szegedi párt-végrehaj. tóbizottság tagja, a tsz el­nöke, sorra mutatta be a vendégeknek a közösség II Szegedi Cipőgyárnak rangja van az iparban Megkezdődött a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének tizenhatodik kongresszusa Szombaton megkezdődött a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének kongresszusa. A tizenhatodik kongresszust Móczi András, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Csákó Mihály főtitkár számolt be az iparág fejlődéséről, a szak­szervezet tevékenységéről. A tanácskozáson részt vett So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Kiss líároly, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné köny­nyűipari miniszter és dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter. A vitában felszólalt Somogyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke is. (MTI) Havi ezer forint közvetett juttatás A vegyipari és bőripari munkások szociális % ellátásáról A kongresszusaikra készülő­dő szakszervezetek sok érde­kes statisztikai adattal alá­támasztott "érvgyűjteményt* állítottak össze arról, ho­gyan alakult a dolgozók életszínvonala az utóbbi két évben. A vegyiparban 76 000 SZTK-tag adatai alapján többi között a társadalom­biztosítás eredményeit és az ilyen címen juttatott állami támogatás mértékét vizsgál­ták. A múlt évben kifizetett táppénz összege eléri az 50 millió forintot, a szülési, te­metkezési és egyéb címen kiosztott segély körülbelül hatmillió forint volt az el­múlt évben, a több gyerme­kes vegyipari dolgozók csa­ládi pótléka pedig mintegy 35 millió forintot tett ki. A Boripari Dolgozók Szak­szervezete többi között az üzemegészségügy és a mun­kásellátás fejlődéséről gyűj­tött össze tanulságé® adato­kat. Ezenkívül kiszámították azt ls. hogy mit nyújt az állam és a szakszervezet közvetett módon a bőripari munkásoknak. Az utazási kedvezmény, az üzemi ét­keztetés, a munkásszállások és a gyermekintézmények fenntartása és más címen a fizetésen felül nyújtott jut­tatás dolgozónként eléri a havi ezer forintot. A vasutasok szakszerveze­téhez tartozó üzemek, szol­gálati helyek munkásvédel­mi- és szociális beruházásai­ra az elmúlt két évben 70 milió forintot költöttek, a második ötéVes terv végéig pedig több, mint 150 millió forintot tesz majd ki az ál­larrji támogatás. (MTI) A Szegedi Cipőgyár épüle­tének kopott homlokzata he­lyett néhány hónap óta vi­dám sárga falak mutogatják magukat. De nemcsak kül­sejében változott meg a gyár, bent, a műhelyekben is sok minden történt. Az egy­mást követő évek szívós munkája következtében új helyzet alakult kl. I gyárlnrtnyoti minősége kilőne Talán két adat is elég bi­zonyítékul. Az egyik: míg korábban a kivitelre szánt •ipőkhöz adott úgynevezett 1 oiztonsági tartaléknál —még ha az összes anyagszükség­let 20—25 százalékát is en­gedélyezték hozzá — mindig többre volt szükség a visz­szavetések pótlásához, tavaly a rendelkezésre álló 11 szá­zalékot sem használták fel teljes egészében. Ezzel függ össze a másik példa, a mi­nőség javulása. Bár a gyárt­mányok minőségével soha­sem volt különösebb baj, az első osztályú árak tavaly elért 94,2 százalékos aránya kiváló eredmény. Három üzem van jelenleg az országban, amely ragasz­tott kivitelű női félcipőket és szandálokat készít: a bu­dapesti Minőségi, a sziget­vári és a szegedi cipőgyár. &' nem túlzás azt állítani, hogy az utóbb említett sem­mivel sem marad szégyenben társai között. I termelékenység jobb, mini másutt Tudjuk például, hogy az üzemek jó vagy rossz mun­kájának egyik mércéje a termelékenység alakulása. A cipőiparban ezt úgy mérik, hogy egy teljesített órára hány pár gyártása jut. Saj­nos, csak az 1962-es első fél­évi adatok állnak rendelke­zésre az összehasonlításhoz, amikor még a Divat Cipő­gyár nem egyesült a Minő­ségivel, de az ebből kapott kép nagyjából ma is helyt­álló. A Minőségi Cipőgyár termelékenységi mutatója 0,478, a Divat Cipőgyáré 0,447, a szigetvárié 0,456, a szegedié 0,519 volt. S a Sze­gedi Cipőgyár év végére még szebb eredményt ért el: 0,535-ös termelékenységet. M ősiképpen is lehet érzé­keltetni, hogy bár a Szegedi Cipőgyár nem a legnagyobb az említett négy üzem kö­zött, semmiesetre sem ját­szik alárendelt szerepet a ha­zai cipőiparban. Emlékeze­tes, hogy a tavalyi utolsó negyedévben a Minőségi Ci­pőgyár helyett — mely nem bírt eleget tenni exportköte­lezettségének — tízezer pár cipőt gyártott a külkereske­delemnek a rászabott kivi­teli terv teljesítése mellett. Érdemes megemlíteni, hogy ez a terv 430 ezer pár elké­szítését írta elő számukra. Növekszik a nyugati export Eddig arról esett szó, ami még tavaly volt, de most már benne járunk az új év­ben, amely még nagyobb, niég szebb feladatokat ró az üzem dolgozóira. Mert Igaz ugyan, hogy 1962 első évne­gyedéhez képest valamelyest csökken az exportra gyártott cipők száma, de értékük nem változik, hiszen ötször any­nyl cipőt készítenek nyugati piacokra, mint tavaly ilyen­kor. Január vége felé még nem lehet lemérni, hogy miként alakul majd a negyedévben a tervteljesítés. A minőségi követelmények természete­sen nagyobbak, az export biztonsági tartalék meg ki­sebb, mint eddig. Ugyan a hónap elején nem várt anyagellátási nehézség zavar­ta meg a munkát, de végül is sikerült elejét venni a bajnak, s jelenleg úgy tű­nik, hogy a Szegedi Cipő­gyár idén tovább növeli majd jó hírét nemcsak az iparág többi vállalatai kö­zött, hanem a külföldi vá­sárlók körében is. F. K. Kétezer fiatal jön Szegedre tavasszal A szegedi Idegenforgalmi Hivatalban most sincs idény­szünet. Nap mint nap érkez­nek a levelek az ország min­den részéből, amelyekben ta­nulmányi csoportok jelent­keznek, kalauzolást, hasznos programösszeállítást és szál­lást kérnek. Az "Ismerd meg hazádat* mozgalom kereté­ben április és május hóna­pokban — az eddigi jelent­kezések alapján — kétezer fiatal jön Szegedre. Győrből öt iskola — technikum és gimnázium — jelentette ér­kezését. Ezenkívül Miskolc­ról, Kaposvárról, Debrecen­ből, s más városokból indul­nak különautóbuszok. A diá­kok általában két-három na­pot töltenek Szegeden, s nemcsak a várost nézik meg, hanem ellátogatnak üzemek­be, termelőszövetkezetekbe is. Legtöbben a Textilmüvek, a Szalámigyár és a Paprika­feldolgozó Vállalat munkáját szeretnék megtekinteni. Több csoport kívánsága volt, hogy a Szegedi Nemzeti Színház előadásaira is kapjanak je­gyet. * Érdekes terv megvalósítá­sa merült fel Szegeden: a Hazafias Népfront és az Ide­genforgalmi Hivatal segítsé­gével életrehívni a Szabad­téri Játékok Barátainak Tár­saságát. Salzburgi tapasztala­tok ugyanis azt mutatják, hogy egy ilyen baráti társa­ság tagjai a játékok legjobb propagandistái lehetnek. Még nincsenek határozott és vég­leges tervek, de gondolnak arra, hogy nemcsak hazánk­ban lennének tagjai a társa­ságnak, hanem a környékbeli országok Szegeden járt ven­dégeit is— akiknek címe meg van az Idgenforgalmi Hiva­talban — felkérnék, kapcso­lódjanak be, segítsék a társa­ság munkáját. Az ötlet, a kezdeményezés igen jó, s minden valószínűség szerint el is éri célját. szép sikereit. A vendégek­nek alkalmuk volt megis­merkedni a szövetkezeti pa­rasztélet olyan derék mun­kásaival, mint Molnár Ven­cel, Hegedűs Ferenc, Sója Imre és mások. Cseppben a tender Szabó bácsi, a tsz rizsőre tálalta elsőként a magyaros ételt. Szellemes rígmüsain jókat kacagtak a gazdák és a vendégek. Aztán Komó­csin Zoltán elvtáns emelke­dett szólásra. A párt Köz­ponti Bizottsága, és a for­radalmi munkás-paraszt kormány baráti üdvözletét hozta. Üdvözölte régi bará­tait, kubikosokat, kisparasz­tokat, szegényparasztokat, a szegedi földek művelőit, kilo Valaha — mint mondotta — személyes példájukkal segí­tették neki megismerni a ré­gi Magyarország munkásai­nak, parasztjainak nehéz, el­szánt harcot követelő éle­tét. — Mint csepp vízben a tenger, úgy él ebben a kö­zösségben a mi magyar tár­sadalmunk. Ma sokkal szebb, mint tegnap volt, s alig tudjuk most elképzel­ni, mennyivel szebb, gazda­gabb lesz tíz év múltán. — Olyan ez a szövetkezet, mint az ország! Többet és többet termel és közben sza­kadatlanul épül — mondta később Győri Imre elvtárs, aztán tovább folytatta Ko­mócsin elvtárs gondolatát, hogy a mai emberek, mun­kások, parasztok fiatalosab­bak, egészségesebbek, mint 10 éve voltak. Dudás Miska bácsi, egy volt kubikos, bizonyította is ezt rögvest, ö már a hete­dik X-ben jár. Akik ismer­ték őt régen is, tanúsíthat­ják: olyan ő most, mintha csak 50 éves lenne,., pedig sokat dolgozik még. Csatlakozás a jelöléshez A közvetlen hangú beszé­dek és a taps után a gaz­dák egyhangúan csatlakoz­tak a zákányszéki dolgozó parasztok és a Szegedi Ken­derfonógyár dolgozóinak je­löléséhez, hogy Komócsin Zoltán és Győri Imre elv­társak legyenek Csongrád megye országgyűlési képvi­selőjelöltjei a február 24-1 választásokon. Ezután sokáig együtt szó­rakoztak a vendégek és vendéglátók, jó kedvvel, vi­dáman. Cs. J. Új munkaszervezési módszerek az építőiparban Az Építésügyi Minisztérium elrendelte, hogy a nagy lakó­telepek építői az idén térje­nek ót a fejlett folyamatos termelés-szervezési módszer­re, amely termelékenyebb és gazdaságosabb az eddigi épí­tési eljárásoknál. Az új szervezési módszér reknek megfelelően az Idén legalább 12 szakosított épí­tésvezetőséget kell alakítani a lakótelepek építőinek. Mindegyik szakosított épí­tésvezetőség kialakítja azt az állandó létszámú munkósgár­dát, amely egy nagy torony­daru folyamatos kihasználá­sához szükséges. Az építési feladatokat is úgy szabják meg, hogy ez a munkaszer­vezet mindig együtt marad­jon és szabályos ütemben, egyforma munkát végezzen. Ez a szervezés jelentősen megnöveli az építőipar erejét. Régen csupán 180—200 lakás* tudtak felépíteni egy torony­daruval, most már 500—606 lakást, mert az új munka­rend megszünteti a várako­zást, a munkakiesést. Az idén megalakuló szakosított építésvezetőségek évente 6800 lakást építenek fel 12 daru­val. Ehhez a feladathoz a régi módszerrel 34 darura volna szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents