Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

Szombat. 1963. január 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ­(Somogyiné feív.) A József Attila Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Intézetében dr. Frantisek Kahuda (balról) dr. Szabó Zoltánnal beszélget Szegedi látogatásunk hasznos tapasztalatcsere volt — mondotta F. Kahuda csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszter A Szegeden tartózkodott dr. Frantisek Kahuda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság iskola- és művelődésügyi minisztere, és dr. Halubec Ludek, a Csehszlovák Nem­zetközi Kulturális Kapcsola­tok Intézetének főigazgatója tegnap délelőtt ellátogatott a a József Attila Tudomány­egyetemre. Dr. Antalffy György, az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora, dr. Márta Ferenc, a városi pártbizottság tagja, az egyetemi pártbizottság titká­ra és az egyetem több pro­fesszora fogadta a vendége­ket. Megjelent Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Tari János, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese is. • A csehszlovák vendégek és az egyetem vezetői a két or­szág felsőoktatási intézmé­nyeit érintő kérdésekről be­szélgettek, s a további együtt­működés konkrét lehetősé­geiről. Dr. Frantisek Kahuda hangsúlyozta, hogy napjaink­ban a felsőoktatási intézmé­nyeknek lehető legjobb tan­könyvekkel kell szolgálniuk a technikát és a tudományt — Éppen ezért — mondotta — helyes lesz majd, ha a két ország felsőoktatási intézmé­nyei a jövőben kölcsönösen megküldik egymásnak a leg­jobb egyetemi tankönyveket, hogy ezáltal megkönnyítsék egymás munkáját, ugyanak­kor eleget tegyenek a kor­szerű követelményeknek. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszternek mi már átadtunk több egyetemi tankönyvet, s cserébe szeretnénk majd ma­gunkkal vinni magyar egye­temi tankönyveket A csehszlovák vendégek ezután megtekintették az egyetem Szervetlen Kémiai Intézetét dr. Szabó Zoltán akadémikus, Kossuth-díjas professzor vezetésével, majd a Kísérleti Fizikai Intézetet dr. Kecskeméti István kandi­dátus vezetésével. Ezt követően a Szegedi Ta­nárképző Főiskolára látogat­tak, ahol Csukás István, a városi párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a főiskola igazga­tója üdvözölte a tanári kar képviselőivel együtt. A vendégek a kora délutá­ni órákban Fehértóra láto­gattak, ahová elkísérte őket Ilku Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, Perjést László, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, Bi­czó György és Tari János. A vendégeket Horváth Károly, a Fehértói Halgazdaság igaz­gatója tájékoztatta a halgaz­daság eddigi eredményeiről. Röviddel ezután a csehszlo­vák vendégek elutaztak Bu­dapestre Ilku Pál kíséreté­ben. Szegedi látogatásáról a kő­vetkezőket mondotta dr. Frantisek Kahuda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság iskola- és művelődésügyi minisztere: — örülök, hogy megismer­kedhettem Szegeddel, amely rendezettségével, kulturált arculatával nagyon megnyer­te a tetszésemet. Az egyete­men és a tanárképző főisko­lán tett látogatásunk hasznos tapasztalatcsere volt és meg­győzött bennünket arról, hogy ezekben az intézmé­nyekben magasszintü .oktatói és tudományos munkát vé­geznek. Eredményeikre jog­gal lehetnek büszkék dolgo­zóik. Szívélyesen üdvözlöm Szeged lakóit, s további sike­reket kívánok nekik várostik fejlődésében Hajlékony vesszőkből — erős kévéket H árom évvel ezelőtt — a mostanihoz hasonló hideg télben, behava­zott utakon mentek, vergőd­tek előre a városi munkásság legjobbjai, az agitátorok, hogy gondolatokat ébressze­nek az új paraszti jövő iránt, A földek művelőit közössé­gekbe hozzák össze, hogy mint megannyi hajlékony vesszőt erős kévékbe kössék. Ügy tűnik az egész, mintha még csak tegnap történt vol­na. Pedig azóta már a nagy paraszti sorsforduló nehéz évei mögöttünk vannak. Ha­talmas társadalmi, gazdasági változások jellemzik ezeket az esztendőket­Eddig rendeztük az átszer­vezéssel járó birtokviszonyo­kat, kialakítottuk a szövetke­zeti majorságokat, felépítet­tük a legszükségesebb állati férőhelyeket, magtárakat stb. A szövetkezeteken belül töb­bé-kevésbé már kialakultak a főbb termelési irányok. Az egyik gazdaság adottságának megfelelően a szőlő-gyümölcs­termesztést, a takarmányter­mesztést választotta, a másik a szemes takarmányok és a kenyérgabona nagy tömegű előállítására rendezkedett be. Ezek után Csongrád me­gyében, a szegedi járásban is kitűzhetünk olyan célokat — melyeknek megvalósításán már erősen munkálkodunk is —, hogy egyetlen esztendő alatt 12—14 százalékkal emel­jük mezőgazdasági termelé­sünk hozamait Bármelyik szegedi vagy járásbeli tsz adottságát elemezgetjük is, azt tapasztaljuk: a 12—14 szi­ti mm hideg túlfeszíti az áramszolgáltatás „húrjait" is Mintegy húros hangszer, olyan most az ország elektro­mos érhálózata. Minél lejjebb száll a hőmérő higanyszála, annál feszítettebbek lesznek a húrok. A nagy hideg, mint láthatatlan kéz, a Dél-Ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat vonalait sem kíméli, sőt alig múlik el nap, hogy valahol túl ne feszítené. Ilyenkor aztán néhány pilla­nat alatt elolvad a hó és jég a sisteregve égő vezeték nyo­mán. Csak néhány pillanatig tart ez a halálos erejű lán­golás, aztán kialszik, s vele együtt a körzetben levő vil­lanylámpák fénye is. Vagy leállnak a villanymotorok, mert megszűnt az áramszol­gáltatás. A kapcsoló leváltott A DÁV diszpécsertermé­ben óránként csöng a telefon. Az ügyeletesek az idetartozó elektromos érhálózat külön­böző állomásairól jelentik, hogyan működik az áram­szolgáltatás. Ha rendkívülien csörren a telefon, ez rendsze­rint bajt jelent. Így volt ez szerdán éjjel egy óra után 5 perccel is. A jelentés rövi­Február második felében tárgyalnak idei terveikről az ipari üzemek dolgozói és az önköltség javításához kérik a dolgozók segítsé­gét. den így hangzott: a Békés­csabát—Mezőhegyest össze­kötő 20 kilovoltos vonal kap­csolója leváltott. Zárlatot jelez. A jelentés vétele után el­hangzott a diszpécseri utasí­tás: — Próbakapcsolással ellen­őrizzék a vonalat! Röviddel ezután megérke­zett a válasz: — A zárlat nem szűnt meg. Bontsa szét a vonalat! A következő telefonhívá­sok már a részletvizsgálat felől intézkedtek. Utasítás Meggyesegyházának: A kör­zeti szerelő bontsa szét a vo­nalat a határárbócon! Éjszaka volt. A havas, csi­korgós országúton elindult egy szerelő a jelzett határ­árbócos oszlop felé. S a bon­tás után ismét próba követ­kezett, hogy közelebb jussa­nak a hibaforráshoz. Kide­rült, hogy míg Nagybánhe­gyesen nyugodt álmukat aludták az emberek, a hideg­feszítette húr, a villanyveze­ték elszakadt. Mivel minden fontosabb hely kétfelöl kap 20 kilovoltos áramot, még egy ponton szét kellett bon­tani a vezetéket, hogy mire megvirrad, zavartalan legyen az áramszolgáltatás a körzet­ben, és hozzáláthassanak a helyreállító munkához. Szembeszál unk a hideggel Még alig virradt, amikor újra bajt jelzett a telefon. Az előző évekhez hasonló­an az idei terveket is vala­mennyi üzemben megtár­gyalják a dolgozókkal, ki­kérik véleményüket a mun­ka módszereinek javításá­hoz. A tervismertető terme­lési értekezletek a SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint az éves feladatok tisztázása és a tavalyi mérlegek elké­szítése után február közepén kezdődnek és körülbelül két hét alatt bonyolódnak le. Még januárban valamennyi szakszervezet kidolgozza az idei szocialista munkaver­seny irányelveit, amelyek­ben elsősorban a műszaki A központi vezetőség elhatározta, hogy a szakszervezet színvonal. a 128, tooeresgeusát 14)63. március 16-13-én tartják. (MTI) Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken a szakszer­vezet Jókai utcai székházában ülést tartott. Részt vett az ülésen Tausz János belkereskedelmi miniszter is. A központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet 1960 novembere, a 28. kongresszus óta végzett tevékenységét. A beszámoló előadója Ligeti László főtitkár volt. Szász Fe­rencné titkár a szakszervezet idei feladatairól tartott be­számolót. A hódmezővásárhelyi ipari körvezeték felelőse jelentett zárlatot A gyors ellenőrző kapcsolások után itt is ha­tárárbóc-bontásra került sor, s a Klauzál téri épületben a diszpécsertáblán egy zöld mágneses kocka jelezte, hogy a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezethez leága­zó 20 kilovoltos vezeték el­szakadt Még a nagy hideg tart, jórészt a rendkívüli hibák megszüntetésén munkálkod­nak a DÁV szerelői. A háló­zati brigád, a Lumumba szo­cialista brigád, a Klacsák- és a Mühelyi-csoport bevonult a városba. Most néhány hé­tig abbahagyták a termelő­szövetkezeti villamosítást, hogy melegebb helyen dol­gozhassanak, vagy olyan munkán, ahonnan időközön­ként be lehet valahova men­ni melegedni. De ha kell, szem beszállnak a hideggel, s vállukra akasztva a mászó­vasak magukkal cipelve a szerszámokat, mennek veze­téket helyreállítani. Nemcsak győzelem, vereség is van így van ez éjjel-nappal, s így volt ez, amikor ugyan­csak éjszaka, a cegléd—rao­nori vezeték szakadt el. Saj­nos, ilyen hidegben tizenöt percnél tovább nem bírják az emberek fenn az oszlop tetején. Nehéz megbirkózni az idővel, s ebben a birkó­zásban nemcsak győzelem, hanem vereség is van. Hajnali fél 5-kor jelezték a cegléd—monori győzelmet. Helyreállították a vezetéket, egyben közölték a vereséget is. Munka közben, az oszlo­pon megfagyott az egyik szerelő és művezető lába Or­vosi ápolásukról gondoskod­tak. Óránként jelentkeznek te­lefonon az áramszolgáltatás ellenőrei. Másnap a késő esti órákban Nagybánhegyesrői. majd Hódmezővásárhelyről — ahonnan éjjel a bajt je­lente tték. s a többi állomá­sokról egybehangzó hír érke­zett; Minden rendben! zalékhoz a legtöbb teltétel megvan. Van elég sok jó gé­pünk, nem hiánya k a neme­sített vetőmag, sokkal több a műtrágya, a szerves trágya is, mint eddig volt. A paraszt­emberek nagy többsége is lát­ja már, hogy az összefogás szebb, gondtalanabb életet ígér, ha szívesen, a régi szor­galommal dolgozik. Egy do­iog azonban még nerrt minde­nütt megnyugtató. Ez pedig a szakmai-politikai vezeiés javítása, mely szorosan össze­függ a szövetkezeti demokrá­cia kérdéseivel. A szegedi járásban nagy számmal vannak ínég gyenge szövetkezetek. Annak, hogy egy-egy tsz ma még gyenge, sok objektív cka is lehet A sándorfalvi, dőci és egyes balástyai tsz-ek pél­dája azt igazolhatja: a gyen­geség leginkább a vezetés gyengeségével magyarázható. Számos tsz-ben súlyos takar­mánygondok jelentkeznek például most, kiváltképp a homoki gazdaságokban. A ba­lástyai Móra Ferenc és a kis­teleki Felszabadulás is homo­ki termelőszövetkezet. Ezek­ben a közösségekben a gazdák és választott vezetőik mégis nyugodtan várják a jelenlegi szigorú tél végét: van ele­gendő takarmány, nem eshet vissza az állattenyésztés szín­vonala, és ez sok esztendőre jó hatással lesz a termelés nö­vekedésére. Amikor látták, hogy a szárazság miatt kiesés várható valamelyik takar­mányfajtából, nem ültek tét­lenül, szerencsésen meg is ta­lálták a súlyosabb vesztesé­gek elkerülésének módját. Az olyan emberek tudják rövid idő alatt jobbra fordí­tani a falu vagy a kisebb kö­zösség sorsát, kik nem vár­nak mindent, még az esőt is a megyétől, a járástól. Okos irányítói saját maguk és em­bertársaik sorsának. Bizo­nyos, hogy nincs ma már Sze­ged vidékén egyetlen olyan tsz sem, ahol a vezetők nem a tőlük kitelhető legnagyobb jóindulattal, tisztességes tö­rekvéssel végeznék munkáju­kat. A jóindulattal párosult tehetetlenség viszont a jövő­ben senkit sem menthet fe­lelőssége alól. Miért van az többek között, hogy a doma­széki Rákóczi Tsz — ahol Tóth József az elnök —, vagy a bordányi Munkásőr Terme­lőszövetkezet — melyben Du­dás Imre az elnök — szinte egy és ugyanazon adottságok mellett, valamennyi növény­féleségből kataszteri holdan­ként a többszörösét termelte annak, amit a balástyai Rá­kóczi, a sövényházi Piros Ró­zsa vagy a kisteleki Fekete­halom tsz-ek gazdái elértek? A szövetkezetekben — amelyekben esedékes ez — a zárszámadás után vezetőség­választó közgyűlések lesznek. E tanácskozásokon nagyon sok múlik abban, hogy megja­vítsák a vezetést. Az olyan igazgatósági tagok, akikkel csak sűrűbben voltak eddig, jobb, ha mihamarabb kima­radnak a vezetőségből. Az el­múlt, tapasztalatokban gaz­dag esztendők már megmu­tatták. kik szolgáltak rá a bi­zalomra és kik nem. És lát­ják már a szövetkezeti gaz­dák azt is, hogy kik azok az emberek, akik sokkal jobban, okosabban tudnák képviselni ügyeiket a vezetőségben. S ezeknek kell elsősorban he­lyet adni a "kormánykerék* mellett. M ennyire szükséges ez? Arra szemléltető példa a sándorfalva-homok­pusztai Űj Élet Tsz. mun­kássága. Ez a szövetkezet még mindig meglehetősen gyenge. Űgyannyira, hogy számos gazda fejében megfor­dult itt már a gondolat: kilép, vagy átlép egy másik közös­ségbe. Ez kísértetiesen össze­függ azzal, hogy a vezetőség­ben csupán két olyan ember van az elnök mellett — Sipos József és Pataki János —, kik igazán megértették, miért vá­lasztották őket az igazgató­ságba. A szomszédos Fehértó Tsz-ben annak idején sokkal jobban sikerült megválasztani a vezetőket Eztsl tóTCfljfo Homokpusztán mostanában sokan: miképp lehetne rábír­ni a járás és a megye vezetőit, hogy adják beleegyezésüket a két tsz egyesüléséhez. Erre a "házasságra* nyilvánvalóan nincs szükség. Hiszen az Űj Élet Tsz gazdái egyéni koruk­ban éppen olyan szorgalmas, életrevaló emberek voltak, s ma is olyanok, mint a Fehér­tó Tsz-ben élő rokonaik, is­merőseik. Igaza volt Árendás György­nek, a szegedi Felszabadulás Tsz elnökének, amikor azt mondta: "Minden faluban, szövetkezetben egész tucatnyi olyan derék, nagy termelési és szervezési fantáziával ren­delkező parasztembert talál­hatunk, leikből egész rövid idő alatt kiváló elnökök, bri­gádvezetők, igazgatósági ta­gok lehetnek. Csupán ko­molyságuk és szerénységük tiltja, hogy személyesen kö­veteljenek maguknak helyet a vezetésben*. Mindmegannyi született te­hetség! Eszük, tudományuk, termelőszövetkezeti mozgal­munk legnagyobb kincse, csupán szóhoz, levegőhöz kell juttatni őket. Egyikük-mási­kuk nem juthatott tovább a 6—8 oleminéi, azonban ki­járták a dolog, a munka ke­mény életiskoláját S akárho­vá jutnak az életben, nyitott szemük, okos találékonyságuk révén mindig a talpukra es­nek. A gyenge tsz-ek megerő­södésének alapkérdése a szövetkezeti demok­rácia ügye is. Ma még sok szövetkezeti közösségben olyan a demokrácia, amilyent a vezetőség, kiváltképpen az elnök, a mezőgazdász és a fő­könyvelő csinál. Számos pél­da van arra, hogy egyes tsz­elnökök jövedelme aránytala­nul magasabb a legjobban dolgozó szövetkezeti tagoké­nál is. Ha rossz a termés, ke­vesebbet kapnak a gazdák, de némely vezető éppen annyi jövedelemhez jut mint­ha minden a legjobban ment volna. Állami támoga­tást élveznek, ugyanakkor külön, a kataszteri holdak számától függően is kapnak javadalmazást. Ezesetben az lenne igazságos, ha a tervel; teljesítésétől, a jövedelmező­ségtől is függne bizonyos alapjövedelem biztosításával a vezetők fizetése. Sok elté­rés van még egyes tsz-eken belül a különféle üzemágak­ban dolgozó tagok jövedelme között is. Töbt) munkával ke­vesebb jövedelemhez jutnak néhol a tehenészek, a sertés­gondozók, mint azok a pa­rasztemberek. kik százalékos vagy részes alapon művelnek öt-hat holdnyi földet. ök nem ritkán száz mázsánál is több terményt vihetnek haza, míg az állatgondozók alapjö­vedelmét csak a munkaegysé­gek képezik. Ezek az igazság­talanságok is komolyan sér­tik a dolgozók önérzetét, a szövetkezeti demokráciát. Sok problémájuk van a szö­vetkezeti asszonyoknak, lá­nyoknak is. Alig van tsz a megyében, ahol nem az asz­szonyok lennének lényegesen nagyobb többségben a férfi­tagsággal szemben. Mégis­csak mutatóban láthatunk nőket az igazgatóságokban, így ezek az asszonyok nem érezhetik, hogy ügyeiket igaz­ságosan képviselik. Jóllehet náluk nélkül szövetkezeti mozgalmunk sem léteznék. M ég nem volt arra példa mezőgazdaságunk történetében, hogy egyetlen év alatt 12—14 szá­zalékkal emeljük a terme­lést az előző évihez képest. Dehát tsz-mozgalmunk seim volt még ennyire fejlett so­ha. Küzdünk a vezetés javí­tásáért, a gyenge tsz-ek kö­zepes színvonalra emeléséért, egy dolog azonban tény: politikailag, gazdaságilag egyaránt sokat fejlődtek az új paraszti munkaközössé­gek. Pedig a nagy lehetősé­gek kapui csak most tárul­nak kl. Okosság. találé­konyság a mérője annak, hogy e lehetőségek mikor és miként válnak teljes való­sággá. CSEH JOZSEV

Next

/
Thumbnails
Contents