Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

Szombat. 1963. január 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 (Somogyiné feív.) A József Attila Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Intézetében dr. Frantisek Kahuda (balról) dr. Szabó Zoltánnal beszélget Szegedi látogatásunk hasznos tapasztalatcsere volt — mondotta F. Kahuda csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszter A Szegeden tartózkodott dr. Frantisek Kahuda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iskola- és művelődésügyi minisztere, és dr. Halubec Ludek, a Csehszlovák Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intézetének főigazgatója tegnap délelőtt ellátogatott a a József Attila Tudományegyetemre. Dr. Antalffy György, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora, dr. Márta Ferenc, a városi pártbizottság tagja, az egyetemi pártbizottság titkára és az egyetem több professzora fogadta a vendégeket. Megjelent Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Tari János, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. • A csehszlovák vendégek és az egyetem vezetői a két ország felsőoktatási intézményeit érintő kérdésekről beszélgettek, s a további együttműködés konkrét lehetőségeiről. Dr. Frantisek Kahuda hangsúlyozta, hogy napjainkban a felsőoktatási intézményeknek lehető legjobb tankönyvekkel kell szolgálniuk a technikát és a tudományt — Éppen ezért — mondotta — helyes lesz majd, ha a két ország felsőoktatási intézményei a jövőben kölcsönösen megküldik egymásnak a legjobb egyetemi tankönyveket, hogy ezáltal megkönnyítsék egymás munkáját, ugyanakkor eleget tegyenek a korszerű követelményeknek. Ilku Pál művelődésügyi miniszternek mi már átadtunk több egyetemi tankönyvet, s cserébe szeretnénk majd magunkkal vinni magyar egyetemi tankönyveket A csehszlovák vendégek ezután megtekintették az egyetem Szervetlen Kémiai Intézetét dr. Szabó Zoltán akadémikus, Kossuth-díjas professzor vezetésével, majd a Kísérleti Fizikai Intézetet dr. Kecskeméti István kandidátus vezetésével. Ezt követően a Szegedi Tanárképző Főiskolára látogattak, ahol Csukás István, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a főiskola igazgatója üdvözölte a tanári kar képviselőivel együtt. A vendégek a kora délutáni órákban Fehértóra látogattak, ahová elkísérte őket Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Perjést László, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Biczó György és Tari János. A vendégeket Horváth Károly, a Fehértói Halgazdaság igazgatója tájékoztatta a halgazdaság eddigi eredményeiről. Röviddel ezután a csehszlovák vendégek elutaztak Budapestre Ilku Pál kíséretében. Szegedi látogatásáról a kővetkezőket mondotta dr. Frantisek Kahuda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iskola- és művelődésügyi minisztere: — örülök, hogy megismerkedhettem Szegeddel, amely rendezettségével, kulturált arculatával nagyon megnyerte a tetszésemet. Az egyetemen és a tanárképző főiskolán tett látogatásunk hasznos tapasztalatcsere volt és meggyőzött bennünket arról, hogy ezekben az intézményekben magasszintü .oktatói és tudományos munkát végeznek. Eredményeikre joggal lehetnek büszkék dolgozóik. Szívélyesen üdvözlöm Szeged lakóit, s további sikereket kívánok nekik várostik fejlődésében Hajlékony vesszőkből — erős kévéket H

árom évvel ezelőtt — a mostanihoz hasonló hideg télben, behavazott utakon mentek, vergődtek előre a városi munkásság legjobbjai, az agitátorok, hogy gondolatokat ébresszenek az új paraszti jövő iránt, A földek művelőit közösségekbe hozzák össze, hogy mint megannyi hajlékony vesszőt erős kévékbe kössék. Ügy tűnik az egész, mintha még csak tegnap történt volna. Pedig azóta már a nagy paraszti sorsforduló nehéz évei mögöttünk vannak. Hatalmas társadalmi, gazdasági változások jellemzik ezeket az esztendőketEddig rendeztük az átszervezéssel járó birtokviszonyokat, kialakítottuk a szövetkezeti majorságokat, felépítettük a legszükségesebb állati férőhelyeket, magtárakat stb. A szövetkezeteken belül többé-kevésbé már kialakultak a főbb termelési irányok. Az egyik gazdaság adottságának megfelelően a szőlő-gyümölcstermesztést, a takarmánytermesztést választotta, a másik a szemes takarmányok és a kenyérgabona nagy tömegű előállítására rendezkedett be. Ezek után Csongrád megyében, a szegedi járásban is kitűzhetünk olyan célokat — melyeknek megvalósításán már erősen munkálkodunk is —, hogy egyetlen esztendő alatt 12—14 százalékkal emeljük mezőgazdasági termelésünk hozamait Bármelyik szegedi vagy járásbeli tsz adottságát elemezgetjük is, azt tapasztaljuk: a 12—14 sziti mm hideg túlfeszíti az áramszolgáltatás „húrjait" is Mintegy húros hangszer, olyan most az ország elektromos érhálózata. Minél lejjebb száll a hőmérő higanyszála, annál feszítettebbek lesznek a húrok. A nagy hideg, mint láthatatlan kéz, a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat vonalait sem kíméli, sőt alig múlik el nap, hogy valahol túl ne feszítené. Ilyenkor aztán néhány pillanat alatt elolvad a hó és jég a sisteregve égő vezeték nyomán. Csak néhány pillanatig tart ez a halálos erejű lángolás, aztán kialszik, s vele együtt a körzetben levő villanylámpák fénye is. Vagy leállnak a villanymotorok, mert megszűnt az áramszolgáltatás. A kapcsoló leváltott A DÁV diszpécsertermében óránként csöng a telefon. Az ügyeletesek az idetartozó elektromos érhálózat különböző állomásairól jelentik, hogyan működik az áramszolgáltatás. Ha rendkívülien csörren a telefon, ez rendszerint bajt jelent. Így volt ez szerdán éjjel egy óra után 5 perccel is. A jelentés röviFebruár második felében tárgyalnak idei terveikről az ipari üzemek dolgozói és az önköltség javításához kérik a dolgozók segítségét. den így hangzott: a Békéscsabát—Mezőhegyest összekötő 20 kilovoltos vonal kapcsolója leváltott. Zárlatot jelez. A jelentés vétele után elhangzott a diszpécseri utasítás: — Próbakapcsolással ellenőrizzék a vonalat! Röviddel ezután megérkezett a válasz: — A zárlat nem szűnt meg. Bontsa szét a vonalat! A következő telefonhívások már a részletvizsgálat felől intézkedtek. Utasítás Meggyesegyházának: A körzeti szerelő bontsa szét a vonalat a határárbócon! Éjszaka volt. A havas, csikorgós országúton elindult egy szerelő a jelzett határárbócos oszlop felé. S a bontás után ismét próba következett, hogy közelebb jussanak a hibaforráshoz. Kiderült, hogy míg Nagybánhegyesen nyugodt álmukat aludták az emberek, a hidegfeszítette húr, a villanyvezeték elszakadt. Mivel minden fontosabb hely kétfelöl kap 20 kilovoltos áramot, még egy ponton szét kellett bontani a vezetéket, hogy mire megvirrad, zavartalan legyen az áramszolgáltatás a körzetben, és hozzáláthassanak a helyreállító munkához. Szembeszál unk a hideggel Még alig virradt, amikor újra bajt jelzett a telefon. Az előző évekhez hasonlóan az idei terveket is valamennyi üzemben megtárgyalják a dolgozókkal, kikérik véleményüket a munka módszereinek javításához. A tervismertető termelési értekezletek a SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint az éves feladatok tisztázása és a tavalyi mérlegek elkészítése után február közepén kezdődnek és körülbelül két hét alatt bonyolódnak le. Még januárban valamennyi szakszervezet kidolgozza az idei szocialista munkaverseny irányelveit, amelyekben elsősorban a műszaki A központi vezetőség elhatározta, hogy a szakszervezet színvonal. a 128, tooeresgeusát 14)63. március 16-13-én tartják. (MTI) Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken a szakszervezet Jókai utcai székházában ülést tartott. Részt vett az ülésen Tausz János belkereskedelmi miniszter is. A központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet 1960 novembere, a 28. kongresszus óta végzett tevékenységét. A beszámoló előadója Ligeti László főtitkár volt. Szász Ferencné titkár a szakszervezet idei feladatairól tartott beszámolót. A hódmezővásárhelyi ipari körvezeték felelőse jelentett zárlatot A gyors ellenőrző kapcsolások után itt is határárbóc-bontásra került sor, s a Klauzál téri épületben a diszpécsertáblán egy zöld mágneses kocka jelezte, hogy a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezethez leágazó 20 kilovoltos vezeték elszakadt Még a nagy hideg tart, jórészt a rendkívüli hibák megszüntetésén munkálkodnak a DÁV szerelői. A hálózati brigád, a Lumumba szocialista brigád, a Klacsák- és a Mühelyi-csoport bevonult a városba. Most néhány hétig abbahagyták a termelőszövetkezeti villamosítást, hogy melegebb helyen dolgozhassanak, vagy olyan munkán, ahonnan időközönként be lehet valahova menni melegedni. De ha kell, szem beszállnak a hideggel, s vállukra akasztva a mászóvasak magukkal cipelve a szerszámokat, mennek vezetéket helyreállítani. Nemcsak győzelem, vereség is van így van ez éjjel-nappal, s így volt ez, amikor ugyancsak éjszaka, a cegléd—raonori vezeték szakadt el. Sajnos, ilyen hidegben tizenöt percnél tovább nem bírják az emberek fenn az oszlop tetején. Nehéz megbirkózni az idővel, s ebben a birkózásban nemcsak győzelem, hanem vereség is van. Hajnali fél 5-kor jelezték a cegléd—monori győzelmet. Helyreállították a vezetéket, egyben közölték a vereséget is. Munka közben, az oszlopon megfagyott az egyik szerelő és művezető lába Orvosi ápolásukról gondoskodtak. Óránként jelentkeznek telefonon az áramszolgáltatás ellenőrei. Másnap a késő esti órákban Nagybánhegyesrői. majd Hódmezővásárhelyről — ahonnan éjjel a bajt jelente tték. s a többi állomásokról egybehangzó hír érkezett; Minden rendben! zalékhoz a legtöbb teltétel megvan. Van elég sok jó gépünk, nem hiánya k a nemesített vetőmag, sokkal több a műtrágya, a szerves trágya is, mint eddig volt. A parasztemberek nagy többsége is látja már, hogy az összefogás szebb, gondtalanabb életet ígér, ha szívesen, a régi szorgalommal dolgozik. Egy doiog azonban még nerrt mindenütt megnyugtató. Ez pedig a szakmai-politikai vezeiés javítása, mely szorosan összefügg a szövetkezeti demokrácia kérdéseivel. A

szegedi járásban nagy számmal vannak ínég gyenge szövetkezetek. Annak, hogy egy-egy tsz ma még gyenge, sok objektív cka is lehet A sándorfalvi, dőci és egyes balástyai tsz-ek példája azt igazolhatja: a gyengeség leginkább a vezetés gyengeségével magyarázható. Számos tsz-ben súlyos takarmánygondok jelentkeznek például most, kiváltképp a homoki gazdaságokban. A balástyai Móra Ferenc és a kisteleki Felszabadulás is homoki termelőszövetkezet. Ezekben a közösségekben a gazdák és választott vezetőik mégis nyugodtan várják a jelenlegi szigorú tél végét: van elegendő takarmány, nem eshet vissza az állattenyésztés színvonala, és ez sok esztendőre jó hatással lesz a termelés növekedésére. Amikor látták, hogy a szárazság miatt kiesés várható valamelyik takarmányfajtából, nem ültek tétlenül, szerencsésen meg is találták a súlyosabb veszteségek elkerülésének módját. Az olyan emberek tudják rövid idő alatt jobbra fordítani a falu vagy a kisebb közösség sorsát, kik nem várnak mindent, még az esőt is a megyétől, a járástól. Okos irányítói saját maguk és embertársaik sorsának. Bizonyos, hogy nincs ma már Szeged vidékén egyetlen olyan tsz sem, ahol a vezetők nem a tőlük kitelhető legnagyobb jóindulattal, tisztességes törekvéssel végeznék munkájukat. A jóindulattal párosult tehetetlenség viszont a jövőben senkit sem menthet felelőssége alól. Miért van az többek között, hogy a domaszéki Rákóczi Tsz — ahol Tóth József az elnök —, vagy a bordányi Munkásőr Termelőszövetkezet — melyben Dudás Imre az elnök — szinte egy és ugyanazon adottságok mellett, valamennyi növényféleségből kataszteri holdanként a többszörösét termelte annak, amit a balástyai Rákóczi, a sövényházi Piros Rózsa vagy a kisteleki Feketehalom tsz-ek gazdái elértek? A szövetkezetekben — amelyekben esedékes ez — a zárszámadás után vezetőségválasztó közgyűlések lesznek. E tanácskozásokon nagyon sok múlik abban, hogy megjavítsák a vezetést. Az olyan igazgatósági tagok, akikkel csak sűrűbben voltak eddig, jobb, ha mihamarabb kimaradnak a vezetőségből. Az elmúlt, tapasztalatokban gazdag esztendők már megmutatták. kik szolgáltak rá a bizalomra és kik nem. És látják már a szövetkezeti gazdák azt is, hogy kik azok az emberek, akik sokkal jobban, okosabban tudnák képviselni ügyeiket a vezetőségben. S ezeknek kell elsősorban helyet adni a "kormánykerék* mellett. M

ennyire szükséges ez? Arra szemléltető példa a sándorfalva-homokpusztai Űj Élet Tsz. munkássága. Ez a szövetkezet még mindig meglehetősen gyenge. Űgyannyira, hogy számos gazda fejében megfordult itt már a gondolat: kilép, vagy átlép egy másik közösségbe. Ez kísértetiesen összefügg azzal, hogy a vezetőségben csupán két olyan ember van az elnök mellett — Sipos József és Pataki János —, kik igazán megértették, miért választották őket az igazgatóságba. A szomszédos Fehértó Tsz-ben annak idején sokkal jobban sikerült megválasztani a vezetőket Eztsl tóTCfljfo Homokpusztán mostanában sokan: miképp lehetne rábírni a járás és a megye vezetőit, hogy adják beleegyezésüket a két tsz egyesüléséhez. Erre a "házasságra* nyilvánvalóan nincs szükség. Hiszen az Űj Élet Tsz gazdái egyéni korukban éppen olyan szorgalmas, életrevaló emberek voltak, s ma is olyanok, mint a Fehértó Tsz-ben élő rokonaik, ismerőseik. Igaza volt Árendás Györgynek, a szegedi Felszabadulás Tsz elnökének, amikor azt mondta: "Minden faluban, szövetkezetben egész tucatnyi olyan derék, nagy termelési és szervezési fantáziával rendelkező parasztembert találhatunk, leikből egész rövid idő alatt kiváló elnökök, brigádvezetők, igazgatósági tagok lehetnek. Csupán komolyságuk és szerénységük tiltja, hogy személyesen követeljenek maguknak helyet a vezetésben*. Mindmegannyi született tehetség! Eszük, tudományuk, termelőszövetkezeti mozgalmunk legnagyobb kincse, csupán szóhoz, levegőhöz kell juttatni őket. Egyikük-másikuk nem juthatott tovább a 6—8 oleminéi, azonban kijárták a dolog, a munka kemény életiskoláját S akárhová jutnak az életben, nyitott szemük, okos találékonyságuk révén mindig a talpukra esnek. A

gyenge tsz-ek megerősödésének alapkérdése a szövetkezeti demokrácia ügye is. Ma még sok szövetkezeti közösségben olyan a demokrácia, amilyent a vezetőség, kiváltképpen az elnök, a mezőgazdász és a főkönyvelő csinál. Számos példa van arra, hogy egyes tszelnökök jövedelme aránytalanul magasabb a legjobban dolgozó szövetkezeti tagokénál is. Ha rossz a termés, kevesebbet kapnak a gazdák, de némely vezető éppen annyi jövedelemhez jut mintha minden a legjobban ment volna. Állami támogatást élveznek, ugyanakkor külön, a kataszteri holdak számától függően is kapnak javadalmazást. Ezesetben az lenne igazságos, ha a tervel; teljesítésétől, a jövedelmezőségtől is függne bizonyos alapjövedelem biztosításával a vezetők fizetése. Sok eltérés van még egyes tsz-eken belül a különféle üzemágakban dolgozó tagok jövedelme között is. Töbt) munkával kevesebb jövedelemhez jutnak néhol a tehenészek, a sertésgondozók, mint azok a parasztemberek. kik százalékos vagy részes alapon művelnek öt-hat holdnyi földet. ök nem ritkán száz mázsánál is több terményt vihetnek haza, míg az állatgondozók alapjövedelmét csak a munkaegységek képezik. Ezek az igazságtalanságok is komolyan sértik a dolgozók önérzetét, a szövetkezeti demokráciát. Sok problémájuk van a szövetkezeti asszonyoknak, lányoknak is. Alig van tsz a megyében, ahol nem az aszszonyok lennének lényegesen nagyobb többségben a férfitagsággal szemben. Mégiscsak mutatóban láthatunk nőket az igazgatóságokban, így ezek az asszonyok nem érezhetik, hogy ügyeiket igazságosan képviselik. Jóllehet náluk nélkül szövetkezeti mozgalmunk sem léteznék. M

ég nem volt arra példa mezőgazdaságunk történetében, hogy egyetlen év alatt 12—14 százalékkal emeljük a termelést az előző évihez képest. Dehát tsz-mozgalmunk seim volt még ennyire fejlett soha. Küzdünk a vezetés javításáért, a gyenge tsz-ek közepes színvonalra emeléséért, egy dolog azonban tény: politikailag, gazdaságilag egyaránt sokat fejlődtek az új paraszti munkaközösségek. Pedig a nagy lehetőségek kapui csak most tárulnak kl. Okosság. találékonyság a mérője annak, hogy e lehetőségek mikor és miként válnak teljes valósággá. CSEH JOZSEV