Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

Péntek, 1983. jannfir 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Az első magyarországi függőtető (MTI Foto — Mező Sándor felv.) Hazánkban most készült először kettős kötélrendszerrel kiképzett függőtető Buda­pesten, a Szőlészeti Kutatóintézet központi pincészetének bejárata fölé. A külföldön néhány év óta használatos függőtető építéséhez zsaluzó és állványanyag nem kellett, építése kb. 25—30 százalékkal volt olcsóbb, mint a hagyományos tetőszerkezeteké. A függőtetőt Horváth 7„ Kálmán, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági építészeti kutatócsoport szakvezetője tervezte, s az érdekes építményt Bíró Endrének és Bá­thory Józsefnek, a Közlekedési Építő Vállalat dolgozóinak irányításával készítették Szeged-Cegléd között... Nemcsak a lapátolás... Vasutasok harca a téllel Munkás életünkben a vér­keringést jelenti a vasúti forgalom. A névtelen hősök százai, ezrei, a vasutasok szál­lítják élelmünket, tüzelőnket, bútorainkat, a gyáraknak a nyersanyagot stb. Most a rendkívül hideg téli napokon — amikor az időjárás hát­ráltatja a közlekedést — egy­két napos kiesés elég volt ah­hoz, hogy felboruljon a rend és gond legyen a fűtés, a szállítás. Szállítási rekord ' rÁ ceglédi állomáson még a szakemberek is csóválták fejüket, amikor Bal la István mozdonyvezető szerelvényé­hez újabb kocsikat kapcsol­tatott A szakemberek is úgy tartják, hogy mínusz 20 fo­kos hidegben zavartalanul maximálisan ezer-ezerkétszáz tonna terhet továbbíthatnak. Balla István és társai, Rózsa I. István fűtő és Beleznai Sándor mozdonyvezető-gya­kornok vállalkoztak arra, hogy 411-es mozdonyukkal 1760 tonna szenet szállítanak Szegedre. Tudták, milyen nagy szükség van a szegedi ott­honokban, óvodákban, böl­csődékben, üzemekben a szénre; hogy a TÜZÉP-nél sok szegedi várakozik tüze­lőne — és elindult a szerel­vény. Percnyi pontossággal ér­keztek az állomásokra és indultak. Menetrend szerint érkezett meg a szállítmány, az 1760 tonna szén Szegedre. Ezt a rekordot eddig és azóta sem sikerült megismételniök a vasutasoknak. Pontoson érkezik a 424-es ' Nagy Gyula, a szegedi fű­tőház főnöke erről a követ­kezőket mondta: — Ha a hősies helytállás­ról naplót vezetnénk, akkor Balla Istvánnak és társainak hőstettét pirossal, nagy be­tűkkel íránk az első oldalra. De sokan helytállnak mások is. Néhány óra alatt 180—200 mázsa szenet kazánba lapá- tehervonat jéghideg fékező­tolni, nem gyerekjáték — és fülkéjében. Ismét sokat kés­akkor különösen nem, ha tek és csak másnap délben mindez a 424-es mozdony leve- érkezett Mórahalomra, csa­gős fűtőterében történik. Ne- ládjához. Hasonló élmények­héz lenne felsorolni a szegedi fűtőház fűtőinek nevét, akik a dermesztő hidegben nap mint nap ezt csinálják. Szin­te nehéz egy-két nevet ki­emelni. De Tasi Mihály moz­donyvezető és két fűtőtársa, Szakáli Ferenc és Farkas La­jos neve mégis toll alá kíván­kozik. Budapest és Szeged között közlekednek 424-es mozdo­nyukkal, személy- és gyors­vonatot vontatva. A leghi­degebb napokban is késés nélkül érkeztek rendeltetési helyükre 660 tonna súlyú ter­hükkel. Kocsijavítók és fékezők S a többiek, a kocsijavítók — akik a szabadban dolgoz­nak — munkájánál minden perc számít, hiszen a forga­lom egy pillanatra sem állhat le. Az ő feladatuk is ennek biztositása. A kocsijavítók kö­zül az elmúlt napokban Do­bó Jenő és brigádja kiemel­kedő munkát végzett. Tizenöt, vagy ennél is több órát a tehervonatok fékező­fülkéiben eltölteni még nyá­ron is fárasztó, hát a mosta­ni dermesztő hidegben. Ha egy-egy tehervonat befut, szinte nem lehet ráismerni a fékezőkre. Arcuk a hidegben megdermed, a füst, a korom belepi őket. Nehéz szolgálat Bitófalvi János fékező tár­sai nevében is beszélt, ami­kor nehéz, s egyben veszélyes foglalkozásukat ismertette. Elmondta, hogy az egyik leg­hidegebb napon. 20 fokos hi­degben továbbítottak egy te­hervonatot Szegedről Ceglé­dig. A rendkívüli időjárás miatt sok órát késett a te­hervonat s reggel 6 órakor futott be a ceglédi állomásra. Innen 6 óra 10 perckor in­dult vissza egy másik szerel­vény, melyen Bitófalvi Já­nosnak vissza kellett utaznia, nem kényelmes, jól fűtött személykocsiban, hanem a ról számolt be Puzsik József fékező is. Fékezők, vonatkísérők, vo­natvezetők, forgalmisták, vál­tókezelők nehéz szolgálatban teljesítik kötelességüket, hogy a forgalom zavartalan legyen. Horváth Lászlóné fi zinte naponta beszélünk ^ vagy olvasunk ar­ról, hogyan formálód­nak mind tökélete­sebbé a mi társadalmunk tagjai. De a két szemünk is meggyőz erről minduntalan. Aki tegnap még önmagának élt, az ma jobban törődik másokkal is, aki nemrég még távol tartotta magát a közügyektől, az mostanában élénken érdeklődik a politi­kai események iránt Sőt egyre többen vannak olya­nok, akik felajánlják, hogy például a város szépítése ér­dekében segítenek, amennyi tőlük telik. Ezek tények, amelyek sok más tényezővel együtt arról tanúskodnak: jó nálunk a közlevegő, a lakosság támo­gatja a párt és a kormány politikáját. Százakról és ez­rekről tudunk Szegeden is, akik a pártszervezetek, a ta­nácstagok, vagy népfrontbi­zottságok felhívására szíve­sen fogják meg az ásó, a la­pát nyelét. S az emberek megnyilatkozásai arra mu­tatnak, hogy az ilyen társa­dalmi munkások száma egy­re növekszik. Nem az olya­noké, akik rendes munkaidő után végeznek el bizonyos feladatokat, hanem az olya­noké is, akik szabad idejük­ből áldoznak fel nem is ke­veset » Ezrekkel számolunk tehát, pedig tízezrekkel számol­hatnánk. A társadalom ér­dekében önzetlenül fárado­zók ugyanis sokkal többen vannak, mint ahányról pél­dául az újságok írnak nap, mint nap. Igaz, nem földet lapátol vagy csatornázik mindenki. Tény azonban, hogy gyakran ezek az em­berek is ugyanúgy elfárad­nak, mint a fizikai társadal­mi munkások, és ráadásul nem is bizonyos óraszámot dolgoznak le. Az egyik hosz­szú hónapok óta csinálja, a másik évek óta fáradozik, legtöbbször minden elisme­rés nélkül. fZ icsodák ők? Pártszer­vezetek vezetőségi tag­jai, szakszervezeti bizalmi­ak, népfront aktivisták, tár­sadalmi ellenőrök és igy to­vább. Hasznos, sőt szinte nélkülözhetetlen munkát végző kommunista vagy pár­tonkívüli elvtársak vala­mennyien. Mindig újabb és újabb feladatokkal bízzák meg őket, de az élet is egy­re bonyolultabb problémák, megoldását követeli tőlük. S ők ilyenkor nem is gondol­nak pihenésre. Már letette mindenki a szerszámot, be­zárták a hivatalt, de azok, akik vállalták mások ügyei­nek, gondjainak intézését, nem mindig mehetnek haza a családhoz, a könyvekhez, a rádió mellé. A hivatalos munkaidő után következik a panaszok ügyében való eljá­rás, a vállalt tennivalók el­végzése. Ha olykor munka­időben intéznek is el vala­mit — leginkább az üze­mi munkásokra vonatkozik ez — akkor is rosszul jár­nak, mert helyettük senki nem áll oda a gép mellé munkájukat elvégezni, kere­setüket biztosítani. Nagyon sok ilyen embert ismerünk Szegeden és a sze­gedi járásban egyaránt. Ki kérdezi meg tőlük, hogy miért vállalják a plusz fá­radozást? Mindenki csak­nem természetesnek veszi, hogy van kihez fordulnia, ha problémája adódik. Az emberek általában nem is gondolnak arra, hogy pél­dául a tanácstag is társa­dalmi munkát végez, a leg­csekélvebb anyagi ellenszol­gáltatás nélkül. Csak men­nek hozzá — egyébként igen helyesen —, hogy ezt intézze el, meg azt intézze el a lakosság érdekében. S amikor a probléma megol­dódik, olykor még a köszö­net ls elmarad. Pedig ez az egyetlen lendítő, buzdító erő, az egyetlen fizetíség: az elis­merés, a köszönet. 'Tanuljuk meg becsülni 1 azokat, akik mindig másokért nyüvik. szaggatják önmagukat. Nem ők követe­lik ezt a megbecsülést, ha­nem társadalmunk erkölcsi felfogása, a ma emberének lelkiismerete írja elő. És kötelességünk is segíteni ne­kik. Ügy segíthetünk, hogv mind többen vállalunk plusz feladatokat, vagyis jobban megosztjuk a közös­ségért végzett munka terhe­it, amely ma még csak a legáldozatkészebb emberek vállára nehezedik. F. Nagy István Újfajta vegyszerek a mezőgazdaságnak A vegyipar tavaly számot­tevően fejlesztette a növény­védőszer-gyártást. A Budapes­ti Vegyiművek a tavalyelőtti­nek kétszeresére növelte a DDT és a HCH-tartalmú szerek előállítását. Ugyan­csak megkétszereződött az igen hatásos kukoricagyom­irtó szer, a Humgazin terme­Vásárhelyi * keramikusművészek Van Vásárhelyen egy csendes kis sziget — Fekete János és Végvári Gyula műter­me a majolikagyárban —, ahova mindig szívesen megtérek figyelni: hogyan formá­zódik az agyag karcsú vázákká, öblös tá­lakká, szobrokká dombormű vökké a fiatal iparművészek szorgos kezében ... Dísztár­gyaik örvendeztetik az igényes hazai vá­sárlókat; s a svéd, angol, olasz és más kül­földi piacokon öregbítik a vásárhelyi kerá­mia hírnevét. Számos országos kiállításon és néhány kisebb külföldi bemutatón szerepeltek si­kerrel. Az elmúlt évben — immár harmad­szor — Fekete János nyerte fekete mázas vázájával -Az év legszebb terméke- pályá­zatot, megosztva Gorka Gézával, a jeles magyar kerámikus művésszel. A nagyszerű eredményre méltán büszke a halk szavú, szerény iparművész, aki a régi magyar ke­rámiaművészet haladó hagyományait fej­leszti tovább. Am nemcsak mint kerami­kust, hanem mint szobrászt is becsüli a műértő közönség. Leginkább a humoros állatfigurákat kedveli. Most élete jelentős állomásához közele­dik. Tavasszal az Iparművészeti Tanács Végvári Gyulával közös önálló kiállításu­kat rendezi meg Budapesten. A fővárosi kiállítás után a szegedi közön­ség is szívesen gyönyörködne Fekete János és Végvári Gyula — a csendes vásárhelyi műhelyben — agyagba gyúrt-égetett kerá­mia figuráiban s élénk színeik szép har­móniájában ... R. I. ' KI :: V -V • * & • • ?„ I MFCY Vv v mm Az enyhülés lassan terjed, szórványos havazásra van kilátás Hazánk légi terét a csütör­tökre virradó éjszaka érte el az észak felől érkező, körbe vezetett enyhe lég­áramlás. A hideg légpárnára fölsikló tengeri áramlat or­szágszerte kisebb havazáso­kat okozott. Az enyhülés lassan terjed délkeleti irány­ba. Az ország nyugati és ke­leti fele között még mindig számottevő hőmérsékleti kü­lönbség marad. A nappali hőmérséklet: az Alföldön mí­nusz 7—mínusz 12 fokit; emelkedik. Kisebb, szórvá­nyos havazásra is kell még számítanunk. (MTI) lése. Az állami gazdaságok­ban tavaly már majdnem minden kukoricaföldet Hun­gazinnal gyomtalanítottak. Százezer holdon használták a termelőszövetkezetek is. Az idei termelésemelkedés mó­dot ad rá hogy ez évben több mint fél­millió hold kukoricát ezzel a vegyszerrel gondozzanak a tsz-ek. Két újfajta, erős hatású, ta­valy sikerrel kipróbált gyom­irtó, a Merkazin és a Kusz­kutex nagyobb mennyiségű előállítására is sor kerül az idén. A Merkazint főleg a kertészeti termények védel­mére. a Kuszkutexet pedig a fehérjetakarmányok gyom­növényeinek, elsősorban a lucerna veszedelmes ellensé­gének, az arankának irtására készítik. Idén a gabona vetésterü­letének 60 százalékára is kiterjeszthetik a vegyszeres gyomirtást. A vegyipar másik ága, a gyógyszeripar vitamindús és antibiotikum tartalmú takar­mányvegyszerek választéká­nak bővítésével az állatte­nyésztésben segít a mezőgaz­daságnak. A gyárak úgy ál­lították össze idei tervüket, hogy a B—2, B—12 és karo­tin tartalmú készítményeik­kel teljes mértékben ellát­hassák az állattenyésztő gazdaságokat. Ezek a szerek nemcsak a betegségeket elő­zik meg, hanem az állatok súlygyarapodá­sát is előmozdítják. Egyik ilyen nagy hatású szer a Furoxon, amelynek gyártá­sát tavaly kezdte meg a Chi­noin Gyógyszerárugyár. Fu­roxonból idén 50—60 tonnát készítenek. Önkormányzat több ezer munkásszálláson Országosan csaknem 200 000 dolgozó lakik mun­kásszálláson. Életkörülmé­nyeik javítása, kulturális- és politikai nevelésük a szak­szervezetek állandó felada­ta. Mint a SZOT megállapí­totta, a szakszervezetek ezt a munkát főleg ott végzik jól, s különösen azokon a szálláshelyeken jelentős a fejlődés, ahol a szálláslakók­ból választott önkormányzat­ban a dolgozók saját maguk intézik ügyeiket. Az önkormányzati szervek létrehozása csaknem vala­menyi szakmában megkez­dődött. s az év végén már több ezer munkásszálláson működik majd ez a szerve­zet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents