Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1993. Január 95. SZOLZSENYICIN: IVAN GYENYISZOVICS cg-'f núf ia KISREGÉNY Peters Nsgda Hetényi Pál Dosek Lajos Murányi Bea fordítása (20.) »Jól végezte be* — ez azt jelenti, hogy öt napig jól esz­nek. Jobban mondva négy napig, mert az ötödik napot elsin­kófálja a vezetőség. Ez a biztosított minimumra megy, amely egyforma az egész táborban, jó és rossz dolgozot egyformán megillet. Látszólag senki sem károsul, hiszen mindenki egyenlően részesedik. Pedig a zekek hasán spórolnak. Ör­dög vigye, a zek hasa mindent kibír. Ma lapos, holnap meg­telik. Ezzel a reménnyel megy aludni a tábor olyan napo­kon, amikor csak a biztosított minimum jár. Jól meggondolva — öt napon dolgoznak, négy napon esznek. , A brigád elcsendesedett. Akinek van dohánya, szótlanul füstöl. A sötétben ülnek és a tűzbe bámulnak. Mint egy nagy család. Az is a brigád. Család. A brigadéros a kályhánál valami történetet mond el. Kevésbeszédú ember, biztosan jó hangulatban van, hogy így megeredt a nyelve. Andrej Prokofies sem szokott kucsmában enni. Fedet­len fején már meglátni, hogy öregszik. Neki is rövidebbre nyírtak a haját, s a kályha fényénél látszik, hogy már mákos, tele van ősz hajszállal. — ... Én a zászlóaljparancsnok előtt is reszkettem, hát még az ezredparancsnok előtt! Jelentkeztem. "Tyurin vörös­katona jelentem, parancsára megjelentem ...« ö szúrósan rám nézett bozontos szemöldöke alól. "Vezetékneved? Atyai neved?* Megmondtam. "Mikor születtél?* Megmondtam. F,z 30-ban volt, 22. évemet töltöttem be, buta bornyú vol­tam. »No, kit szolgálsz Tyurin?* — "A dolgozó népet szol­gálom!* Az ezredparancsnok indulatosan egyszerre két öklé­vel az asztalra vert. "A dolgozó népet szolgálod, de te ki vagy, te aljas?* Engem mintha leforráztak volna!... De erőt vettem magamon. "Gépppuskás lövész, első szám. Kivá­ló a harci és politikai.. .* — "Első szám, te nyomorult? Apád kulák' Megjött az írás Kamenyből! Apád kulák, te meg bujkálsz, már második éve keresnek!* Fehér lettem, mint a fal. Hallgattam. Egy éve már nem írtam haza, ne­hogy nyomomra bukkanjanak. Azt se tudtam, élnek-e ott­hon, ők sem tudtak rólam semmit. "Van neked lelkiismere­ted? — üvöltött rám az ezredparancsnok, hogy a falak is megremegtek. — Becsapod a munkás-paraszt hatalmat?* Azt hittem, összevissza ver. De nem tette. Parancsot írt, hogy hat órán belül kergessenek ki a kapun.,. November volt, de lehúzták rólam a téli öltözetet és nyárit adtak helyette, amit már harmadik éve viseltem, adtak hozzá egy vásott köpenyt Barom voltam, nem tudtam, hogy nem kell lead­nom a katonaruhát; elküldhetném őket a... Kegyetlen iga­zolást nyomtak a kezembe. "Kulák fia. elbocsátva a.. .* Me­hetek valahova ezzel az igazolással! Négynapos út állt előt­tem. Vonaton. De menetlevelet nem adtak, élelmiszert sem utaltak ki. Utoljára még megebédeltem a táborban, s az­után kidobtak. ... ázavnmat ne feledjem, 38-ban a kotlaszi fegvenc­továbbftó állomáson találkoztam volt szakaszparancsno­kommal. Tíz évet kapott ő is. Tőle tudtam meg, hogy az ezredparancsnokot és a politikai biztost 37-ben agyonlőtték. Egykutya itt, proletár-e valaki, vagy kulák, van-e lelkiisme­rete, vagy nincs... Keresztet vetettem és felfohászkodtam: »Van isten az égben! Hosszútűrő, de ha lesújt, kegyetlenül büntet!* Suhov a két adag kása után halálosan vágyódott egy ci­garettára. Szándékában állt a hetedik barakkból egy lettől két pohár mahorkát vásárolni. Arra előlegezhetnek neki dohányt. Halkan odaszólt az észt halásznak: — Idefigyelj, Eino! Kölcsönözz nekem egy csavarásnyi dohányt holnapig. Ne félj, nem csaplak be. Eino Suhov szemébe nézett, azután minden sietség nél­kül névleges ikertestvérére tekintett ök mindent elfeleznek egymással. Az utolsó szál dohányt is közösen szívják el. A két észt valamit sutyorgott, azután Eino elővett egy hímzett zacskót, kivett belőle csipetnyi gyári dohányt, Suhov te­nyerébe szórta, szemmel felbecsülte, s hozzátett még néhány szálat Egy csavarásravaló volt, nem több. Suhov újságpapírt vett elő, szakított belőle, beleszórta a dohányt, megcsavarta, a brigadéros lába alól felvett egy le­hullott parazsat rágyújtott. Szívta, szívta! Egész testében szédülést érzett szinte megrészegedett, elzsibbadt keze-lába, mámoros lett a feje. Alig gyújtott rá, a terem túlsó végében felparázslott Fetyukov szeme. Suhov megérezte a rászegeződő tekintetet. Megsajnálhatná ezt a sakált és nekiadhatná a csikket, de ma már látta őt csikket lőni. Inkább Szenyka Klevsinnek adja. A brigadéros elbeszélését sem hallja, csak ül az árva a tűznél, fejét félrehajtja. t A brigadéros ragyás arcát megvilágítja a kályha fénye. Hangjában nincs sajnálkozás, mintha nem is magáról be­szélne: — Ami limlomom volt. negyed áron eladtam egy ócs­kásnak. Pult aló] vásároltam két kenyeret. Akkor már je­gyes világ volt. Gondoltam, hogy tehervonaton majd haza­jutok, de már szigorú törvényeket hoztak erre is. És emlé­kezhettek rá. vonatjegyet pénzért sem lehetett venni, csak engedélyre. A porronra nem lehetett bejutni. Az ajtóban milicisták álltak, őrök jártak az állomás körül. Esteledett, kezdett hűvös lenni, befagytak a pocsolvák ... Hol éjszakáz­zak? Felmásztam a sima kőfalra, s a kenyerekkel beugrot­tam az állomás WC-jébe. Ott álldogáltam egy darabig. Rá­értem. Mint utazó katona léptem kl. Épp a vlagvivosztok— moszkvai vonat állt a vágányon. Az emberek a forró teaví­zért viaskodtak, egymás fejét verték az edényekkel. Látom ám, hogy kétliteres teásedénnyel a kezében ott topog egy kékblűzos lány, nem mer közelebb menni. Fél, hogy lefor­rázzák, vagy letapossák a lábacskáját "Nesze, fogd a ke­nyereket, hozok neked teavizet!* — mondom. Amíg meg­töltöttem az edényt, elindult a vonat. A lánv csak fogja a kenvereket: sír, hogy most mit csináljon velük, jobb, ha hagvjuk a teát. "Szaladj, szaladj, én majd megvek utánad!*, kiáltom, ö felszáll, én rohanok utána. Utolérem, egyik ke­zemmel feliebb segítem, kergetem a vonatot. Végre én is felkapaszkodtam a lépcsőre. A kalauz nem vert a kezemre, lelökni sem próbált. Mái katonák ls utaztak ott, azt hitte, közéjük tartozom. Suhov oldalba lökte Szenykát. Szívd tovább, mulya! Fa­szipkáját is neki adta, hogy abból szívja. Nincs abban sem­mi. Szenyka meg —, ezt a pofát! — mint a színész, kezét szívére tette és fejével intett köszönetet. No nézd, a süket!... (Folytatjuk.) Szovjet festőművész I a 7 képsorozata Az aranyember Magyarországról Díszelőadáson mutatták be az új magyar filmet a korszerűsített Vörös Csillag Moziban Andrej Mihajlov szovjet festőművész, aki Moszkvában szerezte képzettségét és Kir­gíziában nőtt nagy mesterré, nemrég több vázlatalbum­mal tért vissza magyarorszá­gi útjáról. Első, Magyarországról ké­szült alkotásai — 30 rajz — budapesti' témájúak. Andrej Mihajlov alkotó terveiben fontos szerepet tölt be a "Magyar barátaink or­szágában* ciklusba tartozó művek folytatása. Három ország újságíróinak könyve "Három bányász — három testvér* — ez a címe a do­nyeci területi kiadónál (Uk­rajna) megjelent új könyv­nek, amely három olyan bá­nyászról szól, aki később je­les művész lett: Gustaw Mór­cinek lengyel novellaíróról, poszcsadnij szovjet költőről. Az érdekes könyv magyar, lengyel és szovjet újságírók munkája. A könyv ezenkívül magyar, lengyel, szovjet iro­dalomkritikusok és műtörté­nészek cikkeit tartalmazza. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIHIIItlIIIIIIIIII IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU | Tegnap este Az aranyember című új magyar- film be- lent. Ez a hűség a regényhez mutatásával megnyílt a több mint egymillió forintos beru- egyébként helyesen egé­házással korszerűsített Vörös Csillag Filmszínház. A? ünnep- ... ' . ... ségen, amelyen Kouácj József, a városi tanács művelődés- szen 00318 megy' nogy a mm ügyi osztályának vezetője mondott megnyitót, megjelent még Jókai csodálatos szépse­Gertler Viktor Kossuth-díjas, érdemes művész, a film ren- gű tájleírásainak varázsos dezője és Béres Ilona főiskolai hallgató, a film egyik fősze- hangulatát ls nagy intenzitás­replője. A művészeket a közönség forró tapsokkal köszön- . , t„. -x tötte. Az ünnepségen Tkács Sándor, a Csongrád Megyei Mo- 531 erzeKeiieu, Luimegy urnát ziüzemi Vállalat igazgatója mondott beszédet. Végül Gertler a cselekmeny puszta vissza­Viktor szólott a közönséghez, ismertette a film készítésének adásának egyébként önmagá­néhány epizódját. Ezután levetítették Az aranyember című ban sem jelentéktelen köve­filmet, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Jókai ,egn®Pszerúbb regé- nagy regényéhez való hűség Uslményén. A filmváltozat Rádióműsor PÉNTEK KOSSUTH-RAPIO napi köszöntő. Az utolsó hu­szár. Czüpös Kis János. Köz­4 m 4«i ,,,,„.„, .»_ ben 19-54 Jó éjszakát, gyere­.2: „7 , £ kek' 20.00—20.25 Esti krónika. nén műsor. 5.S0 Hírek. 6.00 Fa­Időjárás. Magyarok a nagyvl­nyéből, a lenyűgöző a jellemző. A film nem hatású, romantikus áradású a mai nézők látásmódjával .. 2é sokáeú és Az aranyemberből eddig há- közelíti meg a témát, hanem veue aí a regeny «magu ~ rom magyar film készült. Elő- szinte mindent úgy mond el, bonyolult cselekményétől, szor 1918-ban Korda Sándor, ahogy annak idején Jókai ami a legfontosabb, ami a a világhírűvé vált magyar megálmodta és regényében hősök fejlődésének megérté­leÍrta' Ez,magától értetŐdŐ- séhez elengedhetetlenül szük­éwel később, 1936-ban Gaal en nemcsak egyszerűen azt . . . . nmr Béla vitte filmre Jókai hal- h ~ fUmváltozat ^ eredménye, hogy hatatlan remekét Harmad- Jelenu- nogy a iumvaitozai ha a sokágú történet egyes szon-a, 1962-ben Gertler Vik- cselekménye és a jellemek mozzanatai tó js maradtak a tor vállalkozott rá aki 30 rajza pontosan követi az íréi ^ emberi jcUemek éves rendezői pályafutasa elgondolásokat, hanem — és . .. ' . • , ' alatt több klasszikus regény . ?, , , _ . . teljes gazdagsagukban jelen­idősebb Szabó István magyar filmváltozatát készítette el. 1Bn ' nek meg a vásznon. Ezt az szobrászról és Pavel Besz- Legutóbb például Mikszáth ezek mögött van: a ren- élményt áltaiában sikeres Kálmán nagyszerű regényé- dezöi elgondolások lényege, sz£nészi játék teszi teljessé bői ő rendezte A Nosztyrfiu szelleme hü a regényhez. . . . x . Tímár Mihálvt esete Tóth Marival című em- _ , , es íntenziwe. TimarMihályt, lékezetes sikerű filmet. Ez 301 13 van így Az utób- a marosvásárhelyi Székely A forgatókönyvíró és ren- bi időben ugvan több olyan Színház tagja, Csorba András dező Gertler Viktor munká- nagysikerű múlt századi, vagy mutatja "be. A fiatal színész jára mindenekelőtt o nagy író régebbi regényből készült fii- nagy akarattal és tehetséggel met láttunk, amelyekben formálta meg a Jókai álmod­•modernizálták* a cselek- ^ robusztus, tetterővel alko­ményt — néha egészen vak- tóvággyal teli egyéniséget. Ti­morően —, vagy legalábbis mea szerepét Rétes Ilona fő­igen erőteljesen érvényesítet- jskolal hallgató játssza. A fia­ték a mai emberek esztétikát tal színésznő művészete a szempontjait Bár ezek a kí- fUm meglepetése. Gazdag, sérletek nem mindig sikerül- sokszínű, árnyalt játéka tek, el kell ismerni, hogy a majdhogynem kiforrott egyé­modernizáló felfogásnak azért niségre vall. Reméljük, még mégis van létjogosultsága. ^ filmszerepben látjuk vi­Azt azonban ennek ellenére szont. Krencscy Marianne sem mondhatjuk, hogy Az Athalie szerepében ismét be­aranyembert helyesebb lett bizonyította, hogy tehetségé­volna ilyen szellemben vá- nek drámai oldala a legerő­szonra vinni. Egyáltalán nem sebb. Különösen a film utol­bizonyos ugyanis, hogy ez a ^ jeleneteiben játszik nagy regény alkalmas erre. Egy hatással. Pécsi Ildilfó Noémi ilyen vállalkozás eredménye figurája nem közelíti meg az éppen ezért teljesen kiszá- eszményi Jókai-hőit. Csak míthateüan lenne, s valószí- halványan tudja érzékeltetni nűleg egy olyan mű jönne a Senki szigete lányának na­létre, aminek már szinte sem- jvságát, gyöngédségét, tőré­mi köze sem lenne Az arany- kenységét. Űj név a filmvász­emberhez, vagyis éppen az non: Bárány Frigyes. A szí­alapanyaghoz, a kiinduló „ész Kacsuka főhadnagy sz&­ponthoz. repében plasztikusan kifejező A Jókai-regény anyagának alakítást nyújt. Ugyancsak . . . . XX „„ ... fxxi/ixvi életszerű, szemléletes játékot termeszete miatt az uj feldől- látunk Latirwvits Zoitántól gozás jellege tehát kifogásta- Krisztyán Tódor szerepében, lan. Az a szerénység, amely ebben megnyilvánul, kétség- Az aranyember ^Je^ telenül nem olyan szívdobog- vásznű, agascope eljárással tatóan izgalmas, mint egy készült magyar film. Forgács modernizáló változat elkészí- ottó gyönyörű tájképei és tése lehetne. Azonban ennek YJl^^íZ^^LTit je nagy művészi élményt je­biztos eredményessége nem lent a nézőknek. lebecsülendő színvonalat je- ö. L. i« "t Ó- ,í,0 -í®8""^ £2° tágban. Tiazakerecsenytől ~ Ka­í « könyveli. Kb. ^dálg A finn otthonokról. Be­IZ szélgetés dr.' K. Kovács László Mű;jnsmertetéa. 8.10 Na- egyetemi tanárral. Messzi ha­• •• Operarészle- rangszó Sypkal Barna regényét tek. 9.00 Egy öreg Iparág fia- rádióra alkalmazta Dénes István, tal művelői. Az Ifjúsági Rádió A ml ereklyéink. Váci Mihály műsora. 9.10 Könnyűzene. 10.00 lrása. Elmondja: Blkádl György. Hűek. Lapszemle, lí.io Ország- a oo Hírek. 22.20 Zenekari hang­utón nagy a hó ... Az óvodá- verseny. 23.20 Verbunkosok, sok műsora 10.30 Iskolai kó- „épclalok, népi táncok. 24.00 Hí­rusok énekelnek. A Gyermek- rek. 9.10 Kórusok. 0.30 Hlm­rádló műsora. 10.40 Kovács Ar- nusz pád népi zenekara Játszik, Ur­bán Katalin énekel. 11.00 A Rá- PETOF1-RADIO dióiskola hallgatóinak. 11.20 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. Kamarazene. 12.00 Hírek. Lottó- 6.25 Színház- és hangverseny­eredmények. 12-15 Mindenki műsor. 6.30 Torna. 8.00—8.10 Hi­kedvérel 14.00 Részeg eső. Dar- rek. 14.00 Időjárás- és vfzál­vas József regénye folytatások- lásjelentés. 14.15 Műsorismerte­ban. IX. rész. 14.20 WWnyű fú- tes. 14.20 Zenekari muzsika, vósmuzslka. 14.45 Gazdaszem- 15.10 Szív küldi. .. 16.00 Hírek, mel a nagyvilág mezőgazdasá- 16.05 Operettrészletek. 16.45 gáról. 15.00 Hírek. Közlemé- Ezer szó franciául. 16.55 Farkas nyek. 15.06 Időj.irásjelentés. 15 Ilona" (ének), Masopust Rezső óra 10 Fiatalok zenei újságla. (hegedű) és Bálint Ágnes (zon­15.35 A gyermek, aki nem akart gora) hangversenye a stúdiö­megnőni. Paul Éluard elbeszé- ban. Mozart-müvek. 17.30 Gor­lése. A Gyermekrádió műsora, kij ifjúkora. Az Ifjúsági Rádió 15 óra 53 RlmszklJ-Korszakov: műsora. 18.00 Hírek. 18.05 Mü­Aranykakas. Szvit. 16.25 Horl- sorismertetés. 18.10 Magyar nó­zont. Gazdasági híradó. 16.45 A ta. csárdások. 18.45 Egy lenini HVDSZ Liszt Ferenc férfikara tétel történelmi próbája. Pat­énekeL 16.55 Műsorismertelés. kó Imre Írása. 19.00 Hírek. 19 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. óra 05 Könnyűzene Párizsból. 18.10 Rádióiskola. 18.50 Pétress 19.45 Horthy Miklós titkos irá­Zsuzsa operettdalokat énekeL sat. Könyvismertetés. 19.55 Ca­19.05 A felvégtől az alvégig. Az valll: Messa concertata. 21.00 Ifiúságl Rádió műsora. 19.25 Hírek. 21.05 Tánczene. 21.45 Családi körben. .. 19.35 Pál- Sporthíradó. 22.00 Fernando Corena énekel. 22.20 Gondola­tok filmekről. 22.35 Bonfa: Részletek A fekete Orfeusz c. film zenéjébőL 23.00—23.15 Hí­rek. Tetevízlómúsor 10.00 Tv-híradó (ism.) 10.15 Telesport (lsm.) 10.35 Nyomo­rultak n. rész. Francia film. 12.20 A Jövő hét műsora. (MTI) Nagy gyakorlattal rendel­kező villanyszerelői és vizsgázott kazánfűtőt keres a Szegedi Konzervgyár azon­nali belépéssel. S. 14314 JANUÁR 26-AN, (szombaton) este a Hági Étteremben a már hagyományossá vált • # yadász­vacsorát megrendezzük. Vaddisznó, szarvas, őz, nyál és fácán ételkü­lőnlegességeket szol­gálunk feL M u zslkál a „Bankó Pista". zenekar LAKATOS G£ZA vezetésével. S. 14311 Magamnak mon­dom a címet. De hiá­ba mondom, nem vagyok okosabb. Is­meretlen előttem ma is például, hány la­kosa van Tokiónak. Nem mintha álmat­lanság gyötörne emi­att, csak most már mégis szeretném tisztázni a dolgot. Vitába kevered­tem ugyanis egy na­gyon okos barátom­mal, aki — elég szerénytelenül — azt állítja magáról, hogy ö két lábon járó lexikon. Erősen ál­lította, hogy Tokió a világ harmadik leg­népesebb városa, s 7,8 millió lakost számlál. Mondtam neki, ne beszéljen zöldeket, én sem estem a fejem lá­gyára. Esküdni me­rek rá, hogy Tokió­ban legalább 10 millió ember él és ezzel a lakólétszám­mal New York után a második helyet foglalja el a metro­poliszok ranglistá­ján. összevesztünk. Ö nem kisebb tekinté­Lcgtf okon, Domokos! lyü forrásra hivat­kozott, mint az 1963­as szakszervezeti bi­zalmi naptár, én pe­dig a napilapok cik­keire. — Az újság? Ugyan hagyjuk már... — mondta gúnyos ajkbiggyesztéssel és legyintett hozzá. Elrohantam. Majd én bebizonyítom igazságomat, ha ad­dig élek is. Akkor persze még nem is sejtettem, milyen nagy fába vágtam a fejszémet. Otthon azután ne­kigyürkőztem. Gye­rünk elő a Nem­zetközi Almanach 1959-es kiadásával. Felütöttem Japánnál és — elsáppadtam. Te jóisten! A 290. oldalon az áll, hogy Tokiónak 6 969 000 lakosa van. A csaló­dástól összeszorult a torkom, s csak akkor lélegeztem fel vala­mennyire, amikor észrevettem, hogy az adat még 1955-ből való. No. akkor még van remény '— gon­doltam —bár fo­galmam sem volt hirtelen, hogy közel 7 millió ember mennyivel képes sza­porodni 6—7 eszten­dő alatt. Elő a Kultúra Vi­lága megfelelő köte­tét! Ez nem közöl ugyan évszámot, de fehéren fekete ha­tározottan állítja, hogy a Japán fővá­ros harmadik a vi­lágvárosok sorában és nem kevesebb, mint 8,8 millió em­ber él benne. No, csak így tovább — biztattam magam. Mit mond az Ű) ma­gyar lexikon befeje­ző kötete? Óriási, megmondtam ugye! Ebben az áll, hogy Tokió a második vá­ros a világon, s la­kóinak száma 10,2 millió. Nekem van tehát igazam — lo­bogott bennem a büszkeség —, mit akarnak itt egyesek azzal a szakszerveze­ti bizalmi naptárral. Mégiscsak az újsá­gok ismerik legjob­ban a valóságot Ro­hanok máris a ba­rátomhoz, hogy be­zsebeljem elismeré­sét. De talán mégse siessünk annyira. Most jelent meg a Nemzetközi Statisz­tikai Zsebkönyv, ab­ban bizonyosan ben­ne vannak a legfris­sebb adatok. Meg­szereztem, belenéz­tem és — teljesen kiábrándultam. Eb­ben ugyanis az áll, hogy Tokió második, világváros ugyan, de -csak- 9,5 millió la­kost számlál. Hát ezért mondom én magamnak, hogy légy okos, Domokos! Mert, ha ötféle ki­advány ötféleképven beszél ugyanarról a kérdésről, akkor ki vezet el engem az igazsághoz? Elvégre mégsem, közömbös számomra, hogy 2—3 millió emberrel mi történik Tokióban egyik évről, vagy pláne egyik hónap­ról a másikra. F, N. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents