Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1993. Január 95. Fanfani beszámolt washing'oni útjáról az o!asz kormánynak Poláris rakéták a* olasz hadihajókon Fanfani olasz miniszter­elnök csütörtökön, még a kommunista parlamenti cso­port által kezdeményezett bizalmatlansági vita előtt beszámolt kormányának washingtoni látogatásáról. A kormány üléee után közleményt adtak kl. Ez hangsúlyozza, hogy az olasz kormány támogatja a többol­dalú NATO-atomerö meg­teremtéséről szóló amtrikai javaslatot és a NATO fegy­vereinek korszerűsítését. A Reuter és az AP meg­bízható forrásokra és olasz sajtójelentésekre hivatkozva azt jelenti, hogy a korszerű­sítés tulajdonképpen nem más. mint a középhatósugarú Jupiter-rakétákkal ellátott szárazföldi támaszpontok felszámolása. Ezeket Poláris­rakéták váltják fel. A Pola­risokat olasz hadihajókra szerelik majd fel. Ezenkívül az Olaszországban állomáso­zó amerikai csapatokat a százhúsz kilométer hatósu­garú Corporal-rakéta helyett 360 kilométer hatósugarú Serpeant-rakétákkal látják cl. (MTI) Kuba-ellenes pszichózis Washingtonban Az amerikai szenátorok nem kívánják az Egyesült Államok és Kuba feszült vi­szonyának enyhülését. Elége­detlenek a legutóbbi válság rendezésével és újabb Kuba­ellenes hangulatot igyekez­nek előidézni. Morse szenátor, az ameri­kai köztársaságok ügyeivel foglalkozó szenátusi albizott-. ság elnöke szerdán azzal a követeléssel állt elő, hogy ha­ladéktalanul vizsgálják ki Dél-Vietnam kétharmadát a hazafias erők ellenőrzik A dél-vietnami »Felszaba­dulás* hírügynökség jelen­tése szerint 1962. első tizen­egy hónapjában a dél-viet­nami hazafiak több, mint 36 000 katonát és tisztet öl­tek meg, sebesítettek meg, vagy ejtettek fogságba a megtorló alakulatok tagjai közül, kőztük több mint 300 amerikait. Ezenkívül a hazafiak lelőttek 55 ameri­kai repülőgépet és helikop­tert, megsemmisítettek sok más haditechnikai eszközt. Jelenleg a dél-vietnami hazafias erők az ország te­rületének kétharmadát el­lenőrzik. (MTI) azokat a jelentéseket, ame­lyek szerint Kubában "újra erősen növelik a szovjet ka­tonai potenciált*. A szóban forgó Jelentése­ket a New York Times tájé­koztató szolgálata terjesztet­te, s ezek szerint a Kubában levő szovjet katonai alakula­tok éjjel-nappal, megszakítás nélkül építik és javítják -a rendkívül tökéletes száraz­földi és légi védelmet*. A je­lentések havannai magánfor­rásokból szerzett értesülések­re hivatkozva azt is állítot­ták, hogy Kubaba továbbra is nagy mennyiségbe érkez­nek szovjet fegyverek és más anyagok. Ezt — a jelentések szerint — részben amerikai szakértők is megerősítették. A fenti kampány tulajdon­képpeni célja előkészíteni a talajt a népi Kuba ellen irá­nyuló újabb provokációkhoz. Bonni helyzetkép a de Gaulle—Adenauer paktum megkötése után A Bonn—Párizs tengelyt hivatalosan is intézményesítő francia—nyugatnémet együtt­működési szerződés aláírása és Adenauer szerdai sajtóér­tekezlete után, bonni politi­kai megfigyelők a követke­zőkben foglalják össze a most kialakult helyzetet: O A szerződés meg kő­iéin most már Jogi formában is intézményesíti a Bonn és Párizs között már régóta kialakult gya­korlati együttműködést. Adenauer sajtóértekezlet! kijelentéseiből kiviláglott, hogy a kancellár a most megkötött Bonn—Párizs paktumot fegyvernek te­kinti a Szovjetunió és a .szocialista országok ellen, de ugyanakkor hathatós eszközt Iát benne annak megakadályozására is, hogy I az atlanti táboron belül fe fölkerekedjenek a békés együttélés elvét elfogadó Jó­zanabb erők a hideghábo­rú* körök felett. O Az « tény, hogy a szerződést nem az eredetileg tervezett, kevés­bé formális jellegű kor­mányközi megbeszélés kön­tösébe öltöztették, hanem olyan államközi szerződés­ként kötötték meg. amely parlamenti ratifikációra szorul, Adenatternak azt & szándékát tükrözi. hogy már eleve elkötelezze e politika mellett utódait Is. O Adenauer bejelentet­te, hogy hamarosan parlament elé terjesztik a szerződést ratifikálás vé­gett. Ezzel kapcsolatban a szociáldemokraták, de egyes kormánypárti politikusok is azt sürgetik, hogy Aden­auer előbb "tegye szabad­dá az utat* Angliának a Közös Piachoz való csatla­kozasa előtt. Ügy látszik, Adenauer és de Gaulle pá­rizsi négyszemközti tárgya­lásaikon megállapodtak ab­ban is, hogyan kerüljék meg ezt az ellenállást. Bonnban ugyanis a kancel­lári palotához közel álló kö­rökből azt a hírt terjesz­tették el. hogy Adenauer "némileg meglágyította de Gaulle-1«, s rávette a fran­cia elnököt: ne követelje az angol csatlakozásról folyó tárgyalások végloges meg­szakítását. O Diplomáciai körök­ben rámutatnak arra, hogy ez az állítólagos komp­romisszum. amelyet bizo­nyos nyugatnémet körök a kancellár "nagy sikerének* tüntetnek fel. voltaképpen arra Irányuló fogás, hogy a nyugatnémet parlamentben és a közvéleményben mu­tatkozó nyugtalankodó^ el­oszlatásával biztosítsa a szerződés ratifikálását. O A nyugatnémet kor­mánysajtó óriási pro­pagandát fejt kJ a most megkötött szerződés nép­szerűsítésére, és annak a ténynek az elködösftésére, hogy m a szerződés nem a békét és a népek barát­ságának Ügyét saolgálja, ha­nem s bonni és párizsi ve­zetők hatalmi törekvéseit. Ám ennek a kormánypro­pagandanak minden erőfe­szítése sem akadályozhatta meg azt, hogy nemcsak a közvélemény széle* rétegei­ben, hanem nagypolgári kö­rökben is élénk nyugtalan­kódúit keltett az a tény. hogy a Bonn—Párizs ten­gely hivatalos megpecsételé­se nyilvánvalóan rossz vért szült Washingtonban és Londonban, valamint az at­lanti tábor más országai­ban is. A kongói központi kormány tárgyalni kezd Csombéval Joseph lleo volt miniszter­elnök a kongói központi kor­mány képviseletében szer­dán Elisabethville-bc érke­zett, hogy tárgyalásokat foly­tasson Csombéval U Thant ENSZ-főtitkár egyesítési ter­vének végrehajtásáról. Az ENSZ kongni központ­jának szóvivője közölte, hogy Csőmbe úton van Kolwézi­ből Elisabethville-be. (MTI) Az udvarias ENSZ Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának ülése Csütörtökön ülést tartott Brüsszelben az Európai Gazda­sági Közösség miniszteri tanácsa. A miniszteri tanács magállapodást hagyott jóvá az Eti rópal Gazdasági Közösség tagállamai és a kelet-európai or­szágok közötti mezőgazdasági kereskedelem jövőbeni rende­zéséről. Az eddigi kvótarendszert eltörlik és helyébe a tag­államok kétoldalú szerződéseket köthetnek a kelet-európai országokkal. A megállapodás február elsejével lép hatályba és 1964 végéig marad érvényben. Bár a miniszteri tanács napirendjén nem szerepelt az angol csatlakozási tárgyalások válságba jutásának kérdése, az közvetve mégis éreztette hatásat. A miniszterek ugyanis a holland és a nyugatnémet küldöttség magatartása miatt soronkövetkező — 'február 11-i és 12-i — ülésükre halasz­tották a döntést a 18 afrikai társult országgal nemrég kö­tött új szerződés ratifikálásának kérdésében. Egy angol miniszter beszédét megnyirbálták... Lord Hailsham. a Titkos Tanács lord-elnöke, a tudo­mányos és technológiai ügyek minsztere beszédet készült mondnni New Yorkban a de­mokratikus intézmények ta­nulmányi központjában. Beszédének hivatalos szö­vegét megnyirbálták, mi­előtt elhangzott. A Daily Express New York-i tudósítója írja ezzel kapcsolatban Őrizkedjenek az amerikai­ak attól az őrültség tói. hogy lekicsinylik demok­ratikus szövetségeseiket és sértik mindazok büszkesé gét, akik számbelileg kiseb­bek, szegényebbek vagy gyengébbek az amerikaiak­nál. Újabb New York-: jelenté­sek szerint Lord Hailsham a beszédet valóban elmondta a rövidített verzióban és ebben A New York-i angol hiva- figyelmeztette az amerikaia­taios tájékoztató szolgálat kat (EndrötU István rajza) — Csőmbe úr! Legyen szíves lelépni, mert másképp kénytelenek leszünk kihúzni a lába alól a talajt!! vasárnap előre közölte a be­széd szövegét a New York-i lapokkal és hírügynökségek­kel, de kedden sürgősem körözte a beszéd újabb, felülvizs­gált szövegét, mert abból több fontos kitételt kihúz­ták. Az eredeti szöveg például utal Kennedynek arra a ki­jelentésére, amelyet egyik kortesbeszédében tett, hogy t i. ha megválasztják, a sza­bad világ haderőinek fő­parancsnoka lesz. Hailsham ehhez állítólag megjegyezte: épp ez nem lesz az elnök. A szövetségesek nem haj­landók eltűrni, hogy meg­fosszák őket függetlensé­güktől. Az eredeti szövegben Hails­ham figyelmeztette az ame­rikai államférfiakat, tartóz­kodjanak a szövetségesek függetlenségének és demok­ráciájának megsemmisítésé­től. őrizkedjenek olyan atlanti szövetségtől, amelyben az Egyesült Államok kizáró­lag saját magának tart meg minden műszaki fej­lődést. Hailsham később kijelentet­te: beszédét azért, kellett megrövidíteni, "mert túl so­káig tartott volna*. * A lord megjegyzése mind­össze ennyi volt, s azzal is inkább - magát mártotta be*, mint azokat, akik a -szabad világban* már egy minisz­ter beszédének cenzúrázá­sától sem rettennek vissza. De miért is kelt volna ki magából méltatlankodva az angol Titkos Tanács elnöke, amikor régóta tudott c szer­vezeten kívül is: Ameriká­ban nem ez az első eset, hogy megnyirbálnak, cen­zúráznak valamit. Ilyen megnyirbálásnak az ango­lok Is szenvedő alanyai vol­tak elég sokszor olyankor is, amikor nem csupán egy beszédről volt szó. Börtönország — ahol rendőrségi engedély nélkül nem lehet táncolni önkény, tömeges letartóztatások, politikai gyilkosságok Portugáliában ,,A legrégebbi fasizmus" cím­mel jelent meg A. Mouradel cikKe n Francé Nouvelle cfmü hetilapban. A cikket rövidítve közöljük. Azok a népek, nyoto^'uz évig szenvedtek a fasiszta rendszer igája alatt, még nem semmisítették meg a fasizmus nyomait. Még érzik azokat a sebeket, amelyeket a fasizmus oko­zott. De 36 év! Napról napra élni 36 évig! Több mint tizenháromezer napig! A nemzedékek váltakoztak egymás után. és sohasem volt más­milyen látóhatáruk, sok millió élet esett áldozatul. A portugál nép 36 évvel ezelőtt sem volt szabad. Lenin "Az imperia­lizmus mint a kapitalizmus legfel­ső foka* című könyvében írta, hogy "politikai függetlenség mellett a pénzügyi és diplomáciai függés egyik formáját mutatja nekünk Portugá­lia példája. Portugália önálló, szuve­rén állam, de gyakorlatilag... Ang­lia védnöksége alatt áll*. Azóta a nemzetközi monopóliumok Portugália feletti uralma évről évre erősödött. Jelenleg Portugália egy hatalmas börtön. Vegyük például az Alentejo tartó-, nuk teremteni, amely tisztelné a pol­mány falvait és városait, amelyek gárjogokat Portugália délvidékén terülnek el, ahol a gabona nagy részét termesz­tik. Majdnem minden paraszt föld nélküli. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak 90 százaléka olyan me­zőgazdasági munkás, akinek egy tal­palatnyi földje sincs Az év hosszabb felében itt munkanélküliség, éhség és nyomor uralkodik, ugyanakkor ez olyan vidék, ahol a néptömegek bé­kéért, kenyérért és szabadságért folytatott harca egész kerületekre terjed ki. A városokban és falvakban hadjá­ratokat folytatnak az éhség ellen és A-v 9n.A|.i Bihében levő kon­«z angolai centrációs tábor te­rülete 600 négyzetkilométer. Egy má­sik táborban, Tarafallban (a zöld­foki szigeteken) sok hazafit orvul meggyilkoltak, így például Gonzal­vezt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát. S azok a több száz emberből álló csoportok, amelyeket kényszermun­kára űznek a gyarmatokra? Egy ilyen csoportot száműztek Alim­Malanjeba: 400 ember közül csak 20 tért vissza ... Erőszak, bűntett, önkény — mind­ezek nemcsak a közelmúlt jelenségei, amelyekkel a Salazar-rcndszer útját teleszórták. Ez a terror erősödik és kiterjed a lakosság minden rétegére, minden új kerületre és politikai cso­portra. A terror együtt nő a rend­szer népszerűtlenségével. Csupán 1962-ben több mint hatezer portugált tartóztattak le antifasiszta tevékenység miatt. A PIDE támadásokat intéz közön­séges műkedvelő és kulturális szer­vezetek ellen. Letartóztatja veze­tőiket, sőt, látogatóikat is. Madeirában tettek azért, mert meg akarták aka­dályozni a hatóságot abban, hogy folyóikat nagy vizi erőmű építő­társaságok érdekében elvezessék (még a vizet is el akarják venni). Ekkor elpusztult egy kislány. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Salazar-kormány a kommunistákat legfőbb ellenségének tekinti, és elnyomó apparátusának minden erejét felhasználja üldözé­sükre. S ami Portugáliát illeti, a Portu­gál Kommunista Párt az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely harminc­hat éves illegális fennállása alatt az elnyomás állandó tüzében meg­mutatta, hogy a portugál nép széles tömegeit nagy antifasiszta harcokra egyesíteni, szervezni és mozgósítani tudja. Épp ezért ma azt mondhatjuk, hogy 21974 embert, vagyis minden száz- a Portugál Kommunista Párt történe­ezer lakos közül 477 főt. 1960 óta te valójában a portugál nép története, több mint 200 hazafit ítéltek el élet- Annak a kegyetlenségnek és Uldö­fogyttglani börtönre. zésnek a története, amelynek a párt a béke védelméért, sztrájkok folynak azzal a követeléssel, hogy emeljék a fizetést, és engedjék meg május 1. megünneplését, és tüntetéseket szer­veznek a foglyoknak a börtönből va­ló kiszabadításáért. Yaion miért fél ggS"a™! lazar-kormány? Vajon miért próbál­ja alárendelni őket a jelenlegi kon­centrációs rendszernek? — Tilos énekelni az utcákon még nappal is; — tilos elhagyni a falut rendőrsé­gi engedély nélkül még akkor is, ha valaki a szomszéd faluba akar men­ni; — tilos meglátogatni otthonukban azokat, akik bőrtönben voltak; — tilos táncolni rendőrségi enge­dély nélkül, amit igen ritkán ad­nak ... A PIDE (politikai rendőrség) gép­kocsijai reggelenként gyakran meg­jelennek, hogy elhurcolják a letar­tóztatottakat, mert tilos arról beszél­ni, hogy az emberek éheznek, tilos arról beszélni, hogy békét akarnak Angolában, és olyan rendszert akar­Altejo — egy, csupán egy tarto­mány, s ez csak egy példa. 1926-tól az egész országban ' öbb mint 68 ezer férfit és nőt ítéltek el politikai okok­ból. 1937-től 1941-ig "Vallás, állam­biztonság, rendszer és közrend elle­ni vétségért* 4727 embert ítéltek el, vagyis minden százezer lakos közül 129 főt. 1956-tól ugyanilyen okból ítéltek el vezetőit, harcosalt és szervezeteit alávetették, ez a történet a Portugá­lia szabadságát már 36 év éta elfojtó elnyomás történelmében a legkriti­kusabb, és a leghősiesebb fejezet. Ez számukra a J^Vaííu koncentrációs tábor temetője felé. ahol Gonzalvez főtitkár, Caldeire, a Központi Bizottság tagja és számos más olyan ember hamvai nyugsza­nak. akik ottmaradtak mintegy ta­nújeléül annak, hogy a kommunis­ták készek mindent feláldozni hazá­jukért. Ez számukra a börtönbüntetés hosszú éveit jelenti: 23 évet töltött már el börtönben Manuel Rodriguez da Sllva, a Központi Bizottság tagja, aki súlyos beteg, és semmiféle segít­séget nem kap; már 16 éve börtön­ben van a Portugál Kommunista Párt egyik vezetője, Manuel Guedez. A PIDE orvul gyilkolja őket: meg­ölték Alfredo Diniezt, a Központi Bi­zottság tagját, dr. Suarezt, Josó Diaz Coelót és sok más hőst. A letartózta­tás után közvetlenül kínvallatások­nak teszik ki őket. 1962-ben az em­berek százait vallatták kínzóeszko­zökkel. Hasonló gaztettek áldozata lett Custodia Teinte és Maria Gal­veiaz. De még kínvallatásokkal sem sikerült a kommunistákból egyetlen áruló szót sem kiszedni. A. Ribeiro író f6u*eob^n £ gényt irt, amelyben leleplezi a poli­tikai bíróságok tevékenységét- A vádlottak padjára ültetik. Csupán 1962-ben több mint 150 kü­lönböző politikai irányzatot képvise- • lő értelmiségit vetettek börtönbe. Egyiküket, Manuel Serrát, a börtön­ben töltött első 40 nap alatt 32 napig hallgatták ki, és alvás nélküli kín­vallatásnak vetették alá. Tizenhárom alkalommal ütötték ököllel, lábbal, gumibottal és székkel. S mindez a "kereszténység* és a "nyugati civi­lizáció* nevében történt Mindez csupán kis kép, rövid be­tekintés abba a borzalomba és erő­szakkal telített életbe, amelyre a Salazar-rendszer az egész népet ítéli. Fordította: Csontos Ltá

Next

/
Thumbnails
Contents