Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1982. dwmher IC BmfejezSdött a LtgfeltS Tanács ülésszaka A szovjet-amerikai együttműködés a béke első számú tényezője — mondotta beszédében Qroirlho Tito elnök is felszólalt a szovjet törvényhozás két házának együttes ülésén Csütörtökön délelőtt a Kremlben a Szovjetunió l-egfelsó Tanácsának két há­za együttes ülésen vitatta meg Hruscsov miniszterel­nöknek szerdán elmondott külpolitikai beszámolóját. A vitában felszólalt Gro­mlko külügyminiszter i». Be­vezetőben -Eaen túlmenően — foly­tatta Gromlko — mióta tartja magát az Egyesült Államok jogosult­nak arra, hogy tudja, vagy a Szovjetuniótól fel világú: í­tnsokat kapjon arra vonat­kozólag. hol és milyen szovjet fegyverek vannak. ••oeinnfl A " kulmlrváiság °lekUsdése M'lyen alapon Jelenti a Józan réz győzelme volt Égyesült Államok, hogy fél­• meggondolatlanság felett, roveael bék, mert nem táje­a békés együttélés poHtl- >«ft?ttók arról hogy szovjet kájónak győrelme a durva rakétafegyvereket holy«tek önkény politikája felett. cl Kubában. Vajon az amerikai kor­a béke ré a szoelallzmuo védelmében tett reállr lépés diadala az ál forradalmár uszító frázisok felett. Csak azok nem értik meg a karib-tengeri válság bé­kés megoldásának Jelentő­ségét — folytatta Gromlko amelyek között sok Icözvet­—, akik a dogmatlzmus lenül a Szovjetunió határai fala mögé bújnak a való­közelében levő körzetekben van. A szovjet kormánynak eszébe sem Jut, hogy ilyen tájékoztatást kapjon aa Egyesült Államoktól. Ha már az eféle értesülésok kicseréléséről beszélünk, ak­kor e csere kölcsönöséén nélkül elképzelhetetlen. "Teljes meggyőződéssel mondhatjuk: ha együttműködés és biza­lom lesz a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött, akkor béke lesz; . , , „, , . ha megegyezés Jön létre mány bejelenti-e a szovjet Hruscsov szovjet kormányfő kormanynak, milyen fegy- is Kennedy amerikai elnök között, akkor megoldódnak •zok a nemzetközi problé­mák Is, amelyektől az em­beriség sorsa függ*. — mon­dotta egyebek között Gro­miko külügyminiszter. verek vannak az Európá­ban, Ázsiában, Afrikában levő amerikai katonai tá­maszpontokon, • ság elől, n akiknek a rikoltozásat most összevegyülnek az imperia­lista tábor legagresszívebb képviselőinek harcias felhí­vásaival. A karib-tengeri válság — tette hozzá a külügymi­niszter — újabb bizonyí­ték arra, milyen szorosan összefügg ma a világ sor­sa a Szovjetunió ós as Egyesült Államok vlzao­nyával­A szovjet kormány szeretné remélni, hogy az Egyseült Államok politikájában irány­adóvá lesz a józan ész és az a törekvés, hogy a vitás kér­déseket tárgyalásokkal • old­ják meg. A Szovjetunió — hangoz­tatta Gromlko — mindig arra törekedett, hogy bé­kében és barátságban él­jen az Egyesült Államok­kal. Az egyetlen lehetőség A szovjet kormánynak meggyőződése — folytatta —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttmű­ködése, amelynek ereje jól bebizonyosodott a fasiszta Németország ás a militarista Japán elleni háború éveiben, -jelenleg annyival szüksége­sebb. amennyivel veszedel­mesebb lenne egy új háború a mai pusztító eszközök mel­lett*. Gromiko rámutatott arra, hogy a szovjet kormány most sem lát loküzdhetetlen akadályokat a Szovjetunió Rendezni kell a német problémát Gromlko beszéde további részében a német kérdés rendezésének szükségességé­ről beszélt, hangsúlyozva, hogy e probléma rendezésé­nek — kölcsönös törekvés esetén — megvannak a lehe­tőségei. — A Szovjetunió — mon­dotta Gromiko — nem törek­szik arra, hogy a Némot Szö­vetségi Köztársaság lealázó helyzetbe kerüljön. Ámde hogyan lehet jó, sőt baráti kapcsolatokat elérni Nyugat­Németországgal, ha nem tűnnek el a második világhá­ború maradványai, ha a nyu­gatnémet vezető körök nem akarnak letérni a revansvágy útjáról? — Jó és baráti kapcsolatok akkor jönnek létre és fejlőd­nek majd, ha Nyugat-Német­ország nem arra törekszik, hogy módosítsa a második világháború következtében létrejött helyzetet, hanem arra, hogy békében éljen a többi néppel, elsősorban szomszédaival, beleértve a Német Demokratikus Köz­társaságot. Gromiko közölte, hogy az Egyesült Államokkal a né­met békerendezés kérdéséről folytatott eszmecserék sorén a felek álláspontja közelebb került sok olyan megvitatott kérdésben, amely azzal függ össze, hogy pontot kell tenni a második világháború után. "Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, mert az eszme­csere még nem fejeződött be, és az Egyesült Államok hanem tovább folyik. Annyit együttműködésének meg- azonban elmondhatok, hogy teremtése és fejlesztése 03 említett kérdések közé számíthatjuk a fennálló né­met határok kialakításának és megerősítésének kérdését, a Német Demokratikus Köz­társaság szuverénitdsa tiszte­letben tartásának kérdését, továbbá azt a kérdést, hogy a két német állam ne kapjon atomfegyvereket, s hogy vala­milyen formában megnemtá­madási egyezmény jöjjön lét­re a NATO és a Varsói Szer­ződés szervezete között*. — Mint Hruscsov beszá­molójában szintén rámuta­tott — továbbra ls vitás első­sorban a csapatok nyugat­berlini állomásozásának kér­dése. A szovjet kormány sík­clőtt, ha az amerikaiak is ezt akar­ják. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban kijelentette: alaptalan az a szemrehányás, hogy a Szovjetunió titokban tamadó fegyvereket szállított Kubába. Mint a szovjet kor­mányfő is kijelentette: a karib-tengeri események előtt Kubába szállított szovjet fegyverek feladata a Kubai Köztársaság meg­védése, a Kubai Köztársa­sagot állandóan fenyegető agresszió elhárítása volt, vagyis e fegyverek védelmi fegyverek voltak. Gromiko megjegyezte, hogy -az Egyesült Államok kor­mánya nem la kérdezte a szovjet kormánytól, vannak-e köi-éphatósugarú rakéták Kubában, vagy ninesenck*. Így teli át a szovjet kor­mány részéről nem is han­gozhatott ele válasz arra vonatkozólag, hogy van­nak-e, vagy nincsonek szovjet rakéták Hullában. Az amerikai államférfiak úgy vélekednek, hogy ritit­kolták előttük azt, amit egyáltalán nem kérdeztek tő­lünk — Jegyezte meg Gromi­ko, utalva Kennedy elnökkel ré Rusk külügyminiszterrel oktober 18-án folytatott meg­raszáll azért, hogy Nyugat­Berlin az Egyesült Nemzetek Szervezetétói kapjon garan­ciákat. Ezzel a szovjet kor­mány becsületes megoldást ajánl. Scnkisem állithatja — még kevésbe bizonyíthatja —, hogy ezek a Nyugat-Berlin szabad városnak adandó ga­ranciák kevésbé lennének megbízhatók, mint a NATO garanciái. — Végül ls abban már mindenki egyetért, hogy Eu­rópa szívében gyökeresen enyhülne a helyzet, ha többé nem használnák fel Nyugat­Berlint a NATO katonai tá­maszpontjaként — mondotta ülésszak elé a Legfelső Ta­nács elnökség törvényerejű rendeleteinek jóváhagyásá­ról és az alkotmány néhány cikkelyének ennek megfele­lő módosításáról és kiegé­szítéséről. Miután a küldöttek jóvá­hagyták az előterjesztett törvényerejű rendeletet, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának második ülésszaka befejezte munkáját. Párizsban összeült a NATO miniszteri tanácsa Párizsban csütörtökön dél­előtt megnyílt a NATO mi­niszteri tanácsának három­napos téli tüésdkakh. A délelőtti ülrét Lord Home angol külügyminiszter, a NATO miniszteri tanácsú­nak ez évi elnöke nyitotta meg. A délelőtti zárt ülré kö­túgílani a kötelezó helyszíni nemzetközi ellenőrzés köve­telésétől a föld alatti atom­fegyver-kíüérietek megszün­tetésével kapcsolatban. Ugyanakkor a genfi tár­gyalások folytatása melleit foglalt állítót. Kifejtette. hogv minden "ásnak vo­a népi Kí­a aeiemiu zan uies ko- ü „tegáUapod röppontjóban Ruek amenkai Ratk()ZNLA KE{I J külügyminiszter beszámolója ngra állott a nemzetközi helyzet- Rugk' a j^g, helyzetről rő1- szólva dicsérte a NATO-or­Ruak sürgette at Atlanti azAgók -szolidaritáeát« a vál­£zövétséget, hogy tegyen „ág idején kezdeményező lépéseket a a NaTO és a szocialista hidegháborúra, országok kapcsolatainak kór­; Azt állította, hogy a kubai válság kimenetele "ú.l leho­tőségekel nyit a Nyugat előtt*. Ugyanakkor etetett megnyugtatni az Egyesült Államok NATO-ezövetoége­seit arról, hogy Washington dóséról szólva Rusk azt a véleményét fejtegette, hogy -a kubai válság után még bizonyos időnek kell elmúl­nia, amíg a szabad világ va­lóban képes lesz tárgyalni a bzovjetunióval a még meg­"kizárólag a kubai problé- oldatían nemzetközi problé­máról tárgyalt a Szovjet- mákról*. Ennek során han­unióva!*- goztatta, hogy "nem törttót Kijelentette, hogy az Egye- változás a berlini kérdés­sült Államok nem hajlandó ben*. boaéksíúre —,ée ez, kúlönou. Gromiko, majd kijelentette; — A Szovjetunió hajlandó folytatni az eszmecserét az Egyesült Államokkal és a többi nyugati hatalommal a német békeszerződés kérdé­séről. -Nem fogjuk számolni a naptár lapjait, hogy mikor­ra kell befejeződnie ennek az eszmecserének, de keresni kell a megoldást*. Egyetértés a legfontosabb kérdésekben Felszólalt a Legfelső Ta­nács csütörtöki ülésén Tito jugoszláv köztársasági el­nök ls. Beszéde bevezetőjében jó­kívánságait tolmácsolta a képviselőknek, majd kije­lentette: "Mi lényegében egyetértünk azzal, amit Nyi­kita Szergejevics elvtárs be­számolójában mondott as országaink közötti kapcso­latokról Megállapította, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia nézetei -valamennyi nagy nemzetközi kérdést tekint­ve megegyeznek, vagy egy­máshoz közel állnak.* A jugoszláv elnök köszö­netet mondott Nyikita Hrus­csovnak azért, mert »hatá­rozottan jártak el a leg­válságosabb pillanatban, te­kintetbe véve az egész em­beriség érdekeit, és igazi ál­lamférfiakhoz illó messze te­kintésről tettek tanúbizony­ságot*. Tito ezután megjegyezte, hogy a béke érdekében tett lépéseket a gyengeség Jelé­nek értelmezni — rövidlá­tásra vall. A Karib-tenger térségében lefolyt Válság ki­menetele megmutatta, hogy a világ közvéleményének túlnyomó többsége helyesel­te a békés megoldást. Hangoztatta, hogy feltét­len meg kell keresni a mór régóta megérett problémák reális megoldását, s a töb­bi között »haladéktalanul meg kell kötni a nukleáris fegyverkísérletek megtiltá­sáról szóló szerződést«. Jugoszlávia fejlődéséről szólva befejezésül Tito ki­jelentette, hogy -ax új Jugo­szlávia életképes szocialista állammá fejlődött*, bár természetesen -még sok problémánk — ré nehézsé­günk van*. Törvényerejű rendeletek megerősítése Ezután Mihail Georgadze. a Legfelső Tanács elnöksé­gének titkára tájékoztatta az ülésszakot néhány új hi­vatal megalakításáról, illet­ve régi hivatalok átszerve­zéséről a két ülésszak közöt­ti időszakban. Georgadze ez­zel kapcsolatban törvényere­jű rendeletet terjesztett az Több kérdésről nyilatkozott szerdai sajtóértekezletén Kennedy Hruscsov szovjet minisz­terelnök szerdai beszédének szövege néhány órával az előtt jutott el Washingtonba, hogy Kennedy amerikai el­nök megkezdte soron levő sajtóértekezletét. Washingtonban nagy fi­gyelmet keltett a szovjet kor­mányfőnek az az emlékezte­tése. hogy az Egyesült Álla­moknak szigorúan be kell tartani a Kuba meg nem tá­madására vonatkozó kötele­zettségét. A tudósítók mér a sajtóértekezlet kezdetén fel­kérték Ken nedy t, hogy kom­mentálja Hruscsov beszédét és közölje, mi a helyzet az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével, hogy támadja meg Kubát. Kennedy Válaszában han­goztatta: eddig még nem tud­ta »olyan figyelemmel ele­mezni Hruscsov beszédét, mint amilyennel a beszédet minden bizonnyal tanulmá­nyozni kell". Még íolynak a s?ovjal— amerikai msgbesze ések Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok tovább­ra is fenntartja azt az állás­pontját, amelyet két. héttel ezelőtt, legutóbbi sajtóérte­kezletén 6 körvonalazott, és utalt arra, hogy Stevenson és McCloy amerikai küldött New Yorkban folytatja a tárgyalásokat a Szovjetunió küldöttelvei. Remélem — fűzte hozzá Kennedy —, hogy a Jelenleg New York­ban folyó tárgyalások a nem túlságosan távoli jövőben eredményre vezetnek. Az elnöktől megkérdezték, biztos-e abban, hogy a Szov­jetunió kivonta Kubából -tá­madó jellegű fegyvereit*. Az elnök közölte, hogy a jelek­ből ítélve Kubából eltávolí­tották a szovjet rakétákat és bombázókat. Ennek ellenére Kennedy továbbra is ragasz­kodott a helyszíni ellenőr­zéshez, és kijelentette: ha nemL nem sikerül megvalósítani a nemzetközi felügyeletnek ezt a fajtáját, akkor az Egyesült Államok továbbra is felhasz­nálja -rendelkezésére álló el­lenőrzési módszereket". Angol—amerikai elleniéin'* egy rakéta körül Kennedy gyakorlatilag el­ismerte, hogy McNamara amerikai hadügyminiszter Londonban nem tudta elsi­mítani a Skybolt amerikai rakéta jövőjével kapcsolat­ban az Egyesült Államok és Anglia között támadt nézet­eltéréseket. Külpolitikai hirek sörakku fi December lS-án Varsóban megkezdődött az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) IV. kongresszusa. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke távirat­ban üdvözölte a kongresz­szust. Hazánkat a kongresz­szuson öttagú küldöttség képviseli, Gábor Istvánnak, a Magyar Partizánszövetlég főtitkárának vezetésével. * Momcsílo Popovlcs, aki a nyugat-németországi Bad Ga­desbergben levő jogoszláv kereskedelmi misszió elleni vandál fasiszta támadáskor életveszélyes sérüléseket szenvedett, szerdán belehalt súlyos sebeibe. Halála mély megrendülést keltett Jugosz­lávia-szerte. Tito elnök táv­iratban fejezte ki részvétót Popovics özvegyéneik. * Benn Bella algériai minisz­terelnök szerdán, a parla­mentben mondott két és fél­órás beszédében egyebek kö­zött arról beszélt, hogy Al­gériában még mindig emel­kedik a munkanélküliség. Ok: a franciák tömeges távo­zása és a bankhitelek kime­rülése. Az Algériai Kommunista Párt betiltásáról Ben Bella azt mondotta: A kormány nem ellenzi a kommunista mozgalmat. -Algéria azon­ban az egypártrendszer útján halad és ez kizárja, hogy az FLN-en kívül más párt is le­gyen". Kennedy hangoztatta mindaddig nem hoznak vég­leges döntéet a Skybolt-raké­táról, amíg december 19-én és 20-án nem találkozik Mae­millan angol miniszterelnök­kel a Bermuda-szigeteken. Ezen a találkozón — mon­dotta Kennedy — megvitat­ják az Egyesült Államok és Anglia együttműködését la a nukleáris fegyverek új faj­táinak kidolgozásában. Beismerés Dél Vietnammal kapcsolatban A dél-vietnami helyzetre térve az elnök közölte, hogy a legutóbbi évben 10—11-ste­resére emelkedett az ebben az országban tartózkodó amerikai katonák száma. -Az Egyesült Államok igen sok felszerelést küldött Dél-Viet­namban* — fűzte hozzá Ken­nedy. Befejezéshez köre'ednek a szorje —amerikai tárgya ások New Yorkban, az ENSZ­köreiben hangoztatták: befe­jezéshez közelednek a kubai válság következményeiről folyó szovjet—amerikai tár­gyalások. Kuznyecov külügyminisz­ter-helyettes és Stevenson ENSE-íődelepátus szerdán több, mint három órán át tárgyalt. E megbeszélések so­rán — mint ft tárgyaló felek környezetében megegyezték — -lényegesen csökkent a függőben levő kérdések szá­ma*. Strausst elvitte az ár (Krdel SAndor rajza) — Segít*. Konrád! — Nézd, szívesen nyújta nám a kezemet, de félek, hogy nem én húrjait iipyin tg tiuitaái Itel

Next

/
Thumbnails
Contents