Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. december 24. Az ideges mama Találkozunk néha nyugtalan, ideges gyerekekkel, akiknek oly feltűnő a korukhoz egyáltalán nem illő •egzaltáltságuk* hogy szinte megsajnáljuk őket. Ha ez a tulajdonságuk nem magukkal hozott, vagy örökölt valami, akkor honnan ered? Tilalomfák Sajnos, nem ritkán a •gondos* mama váltja ki belőlük ezt a reakciót Akadnak ideges mamák, akik annyira féltik a gyermeküket és oly buzgalommal akarják mennél hamarább "derék, becsületes, fegyelmezett* emberré nevelni a kicsinyüket, hogy szinte pokollá teszik vele az életüket. Ki nem hallott még az olyan mamáról, vagy ki ne ismerne ilyet, akiből kora reggeltől estig szakadatlanul így ömlik a szó: — Pistike: ne menj oda! Pistike: ne gyere ide! Pistike: ezt nem szabad! Pistike: megverlek! Pistike: már megint pancsolsz! Pistike: már megint piszkos a kezed! Pistike: ne kiabálj! Pistike: ne futkoss! Pistike: ne lármázz! Pistike: hallgatsz rögtön! Pistike, Pistike, Pistike... Az ilyen Pistike bármerre is tekint a világban, csak tilalomfákat lát. Neki semmit sem szabad, neki minden tilos, kis lelke megtelik gátlásokkal és ezek a gátlások később annyira öszszesűrűsödnek, hogy daccá válnak: Pistike lázadni kezd a maga módján. És ekkor a mama így panaszkodik: — Haszontalan, rosszgyerek az én Pistim, önfejű, makacs, már odáig jutott, hogy nem fogad szót még nekem sem. Istenem, istenem, mi lesz ebből a gyerekből! Jaj, de megvertek vele! Az élet nem néma Dehát minek is engedelmeskedett volna ez a Pistike? Ha az ideges mama valamennyi parancsát betartaná, akkor hasonlítana azokhoz a műzeumi aranyozott amorettekhez, amelyek bájosan mosolyogva, dundi kis testüket a fénynek kitárva, angyali szépségben — de tökéletes némaságban és mozdulatlanságban bámulnak az üres semmibe. Csakhogy az élet nem néma, nem mozdulatlan. Ellenkezőleg: tűz és mozgás, hang és zörej, járás, kelés — sőt: futás! Hagyni kell tehát a gyermeket tevékenykedni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent elnézünk neki. Az a rossz gyerek, akiről Molnár Ferenc megírta, hogy szereti a kávédarálóban darálni a tojást, szereti felgyújtani a függönyt és kimaszírozni a petét a selyemhernyóból — nem ideálunk. A rossz tulajdonságokat csírájában észre kell venni és ki kell gyomlálhatni a gyerekből. De mindent a maga idejében. Mindent fokozatosan. Nem egyszerre zúdítva valamennyi észrevételünket a gyermekre, mert megbénítjuk vele. Keressük az alapvetőt! Ha mindig a legfontosabb feladatot oldjuk meg ha mindig csak az éppen legkirívóbb hibát akarjuk megszüntetni, akkor lesz eredményes a munkánk. A gyermek rossz tulajdonságai között az alapvetőt kell megkeresnünk, a fundamentálisát. És ha a gyermeklélek édes virágoskertjéből mindig csak a logcsúnyább gyomokat Irtjuk kl — türelemmel és szeretettel — feltétlenül elérjük a célt: a bájos, kedves és életvidám gyermeket. Szerencsére sok olyan édesanya van már, akinek ilyesfajta tevékenysége mindenkinek példaként szolgálhat. F. M. _ R>- « Uf lakás- - vzfyi tokás ÖLTÖZKÖDÉSI ABC Öltözködésünkben gyakran tévesen hordunk, illetve kombinálunk össze külön vásárolható ruhadarabokat. A blúz és a szoknya, vagy a kosztüm viszonyának is megvannak a maga szabályai. A leggyakrabban előforduló hibák egyike a mintaféleségek "keverése*. Kockás, csíkos, virágos vagy más mintázást viselni egyszerre: csúnya. Sajnos nagyon sokszor látni, mondjuk, kockás szoknyát emprimé-blúzzal. Pedig, ha végiggondoljuk, hogy a mintázás tulajdonképpen díszítés, már észre is vettük, miért helytelen, szinte bántó két különböző jellegű — és anyagú — darabot együtt felvenni: két egymástól teljesen idegen díszítőelemet halmoztunk egymásra. A szép mindig egyszerű. A legokosabb hát — és főleg a legízlésesebb — mintás szoknyához egyszínű felsőrészt, mintás blúzhoz viszont egyszínű aljat viselni. Mégpedig olyan színűt amilyen a mintában előfordul. (Példa: fekete alapon drapp-tégla-világoszöld kockás szoknyához drapp, téglaszínű, vagy világoszöld blúzt és kardigánt viselhetünk. A kötött kabátka és a blúz színe nem kell azonos legyen, csak ne hozzunk még egy új színt az összeállításba.) Egyedül a fehér, vagy vajszínű blúz az, ami mindig, mindenhez ülik. Mielőtt áttérnék a színek törvényeire, csak annyit még: csíkos és kockás mintákból általában az egyszerű, angol fazonú, sportos ruhák csinosak, míg a puhább, nőiesebb rajzú anyagok (pötty, virág, absztrakt minták) alkalmasak a húzott, harangszabású franciás formákhoz. A színek játékát nem ennyire egyszerű összefogA szem kozmetikája A szemn a legfeltűnőbb egész megjelenésünkön. Ha a szemhéj fáradtságtól, álmatlanságtól vagy a szeles időjárástól gyulladásos, ajánlatos langyos kamillateával borogatni. Egy evőkanál szárított kamillateát forrázzunk le 2 deci forró vízzel, és ha langyossá hült, vattát belemártva helyezzük szemünkre. Ezt a műveletet ötször-hatszor ismételjük meg. A hársfavirágtea is igen jó. 10—12 percig borogassuk szemünket vele, azután töröljük szárazra a bőrt, a szem környékét pedig kenjük be zsíros krémmel. Ha szemünk alatt megduzzad a könnyzacskó, jó hatást érhetünk el reszelt nyers burgonya borogatással. A burgonyát hámozzuk meg, mossuk le alaposan és reszeljük finomra. Majd egy kicsit nyomjuk ki a levét, nehogy arcunkon végigcsurogjon. Két gézdarab közé kenjük a burgonyát és körülbelül 15 percig hagyjuk a szemünkön. Utána töröljük szárazra a helyét és zsfros krétnmel kenjük be bőrünket. A duzzadt szemhéjnak jót tesz a reszelt burgonyából, lisztből és tejből készült keverék. Egy evőkanál finomra reszelt burgonyát keverjünk össze egy kávéskanál finom liszttel és két kávéskanál tejjel. A pakolást éppen úgy alkalmazzuk, mint az előzőt. A mai modern kozmetika a kikészítésnél a szemet hangsúlyozza. Mindig számolni kell a fény-árnyék hatásával. Este a szem kikészítésénél kétféle szemceruzát is használhatunk. A szemrést barnával vagy feketével húzzuk meg — szemszín szerint —, a szemhéjra zöld és kék ceruzát is használhatunk. Ha zölddel húzzuk meg, akkor zöldes árnyalatot kap a szemhéj, s erre estélyi kikészítéshez egy kis ezüstöt is kenhetünk. A szempillákat perdítsílk fel és vagy szempillalakkal vagy sima olajjal fényesítsük. P. R.-né lalni, hiszen árnyalatokon is sok múlik. Általában sötéthez világosat, s világoshoz sötétet viseljünk. A színek ellenkezősége vidám, friss benyomást kelt. Az egymáshoz közelálló színek viszont unalmasak. Nem szép a barna a bordó mellett, ugyanakkor sikerült megoldás: szürke kosztüm bordó blúzzal, vagy pulóverrel. A túl színeset kerülni kell. . Fóti Margit Kenguruzsebes és Sorok a A legdivatosabbak az olyan táskák, amelyeket a dolgozó nők a munkahelyükre vihetnek magukkal. Ezek lényegében nagyméretű, többzsebes retikülök. Bőséges a "rakodóterük*, azaz elfér bennük mindaz a holmi, amit a dolgozó nő szükségesnek tart. Ismét divatos lett a vállra akasztható táska. Ezt különösen azok a nők kedvelik, akik több holmit kénytelenek magukkal vinni, vagy gyermeket kísérnek. Gondoltak a tervezők a kislányokra is, nemcsak a mamákra. Méreteiben eltérő, de formában azonos kivitelű táskák készülnek a leánykáknak is. Utazáshoz textilből, műbőrből remek táskák, bőröndök és kalapskatulyák készülnek. Vannak olyan textil táskák is, amelyek összecsukott állapotban nem nagyobbak egy retikülnél, de kinyitva megfelel egy bevásárló zsáknak. Újabban divatosak a kétszínű cipők. Ezekhez igazodóan készülnek kétszínű táskák is. Vannak feketefehér, barna-fekete, fehérpiros és egyéb színösszeállítású táskák. A táskák egy része a szokásos műbőrből készül. De vannak újszerű filmnyomott mintás, szövetutánzatú műanyag és sísái anyag készítmények is. Általános feltűnést keltettek az idén az úgynevezett kenguruzsebes táskák. Ennek külső zsebében helyezFELÉPÜLT a ház, átadták a szövetkezeti lakás kulcsát, kezünkben a várvavárt kiutalás. A sok izgalom után itt a nagy öröm, de — ilyen az emberi természet — máris új gondokon töprengünk. Hogyan is rendezzük be az új otthont? Ahány eset, annyiféleképpen jelentkeznek a problémák. Sok különféle esetnek mégis van közös vonása: mindenki szépen szeretné elrendezni maga körül az új otthont, az új életet. Szépen ... Sokak számára a "szép* azt jelenti, amit jobb módban élő ismerőseiknél láttak — most, vagy a múltban. Dió telehálót, feketére politúrozott kombinált szobát, világítós rekamiét és sok-sok csipkét. Mások a bútoráruház kirakatát figyelik, sőt talán a képesújságok lakberendezési oldalát is, és csakis a legújabb vonalú világos szekrénykéket, kagylóhajlású, tarkaszövetű foteleket látják szépnek. És akadnak persze bizonytalanok, tájékozatlanok, akik most szeretnék megtudni másoktól, mit tekintsenek szépnek, követendőnek. Mi most nem elsősorban a bútorok kiválasztásához szeretnénk tanácsot adni. Ez tudniillik — ha meglepően is hangzik — nem a legelső, nem a legfontosabb kérdés. Másképpen kell a dolgot elkezdeni. Valahogy úgy, hogy megpróbáljuk elképzelni jövendő életünket az új lakásban. Másnak, jobbnak, mint ahogyan eddig éltünk. Jö VOLNA a gyerekeknek olyan helyet biztosítani a tanuláshoz, ahonnét nem kell elüldözni őket, ha vasalni akarunk, vagy ha férjünk hazajön és a vacsorát kéri. Jó volna, ha a rádió nem bömbölne az alvó kicsinyek fülébe, a villany nem sütne a szemükbe. Jó volna, ha apa szaklapjait és szerszámait nem kellene mindennap újból visszapakolni a ruhaszekrény aljába, hanem lenne valami állandó, rendes és mégis kéznél levő helyük. Jó volna, ha anélkül lehetne vendegeket fogadni, hogy erre a célra külön áttörökös mintás... táskákról hető el a táskához láncolt pénztárca. Óriási a választék az aktatáskákban. Újszerű a törökös mintás textilhez hasonló műbőrtáska. A modellek száma többszázra szaporodott. rendezzük a lakást, ha fárasztó tornamutatványok nélkül ágyazhatnánk reggel és este, ha a terítés nem jelentené a szoba és a konyha közötti távgyaloglást és akadályfutást. Jó volna, ha a gyerekek ruháját úgy tudnánk elhelyezni, hogy ők maguk is elérjék a fiókokat (sőt ki is tudják húzni), s így maguk tartsanak rendet. Jó volna, ha könnyebb lenne a takarítás és végül: nagyon jó volna, ha nekünk (családanyának) is lenne egy zugunk, ami csak a miénk. Talán csak egy kis asztal: egyik fiókjában kézimunka, másikban a háztartási könyv, családi levelezés, íróeszközök, harmadikban szépitőszerek. Az asztalka fölött kis lámpa, mellette kényelmes karosszék, amelyben nemcsak dolgozni lehet, hanem pihenni is, rádiót hallgatni, s közben a nyitott vagy üveges ajtón át szemmeltartani a szomszéd szobában pajtásaikkal játszó gyermekeket. Ha elképzeltük az életet, a hétköznapokat és az ünnepeket az új lakásban, jöhet a következő állomás. Papírt, ceruzát, vonalzót veszünk elő s felrajzoljuk á lakás alaprajzát. Megtervezzük benne a szülői- hálóhelyét és a gyermekekét, az étkezés, a tanulás, a vendégfogadás szinterét, apa munkahelyét a mag un K. kis pihenősarkát — mindazt, amiről eddig beszéltünk. ' Csak ezután vesszük számba a mindehhez szükséges bútorokat. A meglevőket és azokat, amelyeket még be kell szerezni. Az ágyneműtartót, hogy kényelmes legyen az ágyazás, a polcosfiókos, kihúzható munkalapos szekrénykét apának, az alacsony, könnyű komódot a gyerekeknek és így tovább, és így tovább ... HA ÍGY járunk el. nem biztos, hogy lakásunk a szomszédasszony hőn óhajtott kétszoha-összkomfortosához fog hasonlítani. De az biztos, hogy hasonlít majd a mi életünkhöz, kényelmesebbé, nyugodtabbá, tehát szebbé teszi mindennapunkat. Vargabéles és White Lilly Szilveszteri ételek, italok A Szilvesztert sokan töltik otthon. Barátok társaságában, a televízió műsora mellett poharazgatva búcsúztatják az 1962-es évet. Mivel kínáljuk a barátokat? Erre a kérdésre adott választ a szegedi Hungária Étterem vezetője, Balikó Béla és konyhavezetője, Gergely Károly. Néhány jó tanácsot mondtak a vendégeket váró szegedi háziasszonyoknak. Káposztaleves (10 személyre). Hozzávalók: 50 deka savanyú káposzta, 70 deka füstölt csont, 12 deka szalonna, 20 deka kolbász ízlés szerint bors, só, köménymag, paprika, hagyma, 12 deka liszt és 8 deka zsír. A kimosott káposztát a csontlébe tesszük főzni, a szalonnát kockára vágva megpirítjuk és ezzel zsemle színű rántást készítünk, paprikával színesítjük. Scsi-leves (10 személyre). Hozzávalók: 75 deka csont, 50 deka édeskáposzta, 3 deka paprika, 2 deci tejföl, 12 deka füstölt szalonna, 10 deka savanyú uborka, 20 deka vegyes zöldség, bors, só és kapor. A káposztaleveshez hasonlóan kell elkészíteni. A káposztát hoszszúra kell elvágni, a többi kelléket pedig kocka alakúra. Tálaláskor ízesítjük a tejföllel. Prágai sodor (10 személyre). Hozzávalók: 1 kiló füstölt sertéstarja. Savanyúkáposzta-főzeléket kell készíteni, ebben kell megfőzni a tarját, majd felvagdalva tálaljuk zsemlegombóccal. Vargabéles. Húzott réteslevelet kell készíteni. Ehhez igen könnyen hozzájuthatnak a háziasszonyok, hiszen az üzletekben is lehet kapni készen réteslapot. Töltelék: 3 deci vastag tejföl, 5 darab tojás, 5 darab hámozott, kockára vágott zsemle (túró helyett). A tojás fehérjét kemény habnak verve az egész masszát óvatosan összekeverjük, majd mazsolával, cukorral és sóval ízesítjük. Vajazott edényt, üvegtálat a rétestésztával kibéleljük s a tölteléket a közepébe öntjük. A rétestészta többi részét a tetejére borítjuk, s középmeleg sütőben sütjük. Puszta coctail (édes, 10 személyre): 3 deci kecskeméti barackpálinka, 2 deci mecseki, 3 deci tokaji édes szamorodni, összekeverjük, pár szem cseresznyebefőttel ízesítjük, s a lehetőségekhez képest hidegen, jéggel fogyaszthatjuk. White Lilly: 3 deci TripleSec, 3 deci gin, 3 deci rum. összekeverjük, s máris fogyaszthatjuk. őszibarack bólé. 10 deka porcukor, 40 deka őszibarack kompót, 15 cent Triple-Sec, vagy Mareshino likőr, 10 cent konyak, 1 liter fehér bor. összekeverjük leveses tálban, negyed óráig állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek és utána kehely, boros-, vagy bóléspohárban tálaljuk. Gycrntck-sarok HONNAN VANNAK A HALAK? Néger népmese nyomán Valamikor fényes Napunk nem egyedül járt az égen, valamikor réges-régen körülvették gyermekei, mint ahogyan ma a Holdat körülveszik a csillagok, s a sok kis Nap szinte sütött lepipálván a vén Napot. Volt is akkor hőség, az emberek mind elbújtak madarak is földre hulltak szép pirosra perzselődve; mégse jutott az emberek szájába egy árva falat, — de kinek lett volna kedve kint állni a sok Nap alatt? Egyszer a Hold gondolt egye s a vén Naphoz beállított: "Elárulom, hisz nem titok, gyermekeink bajt okoznak, bút hoznak az emberekre — dugjuk őket egy nagy zsákba és a zsákot dobjuk tűzbe, folyóvíznek mély sodrába.* Belement a vén Nap könnyen Akkor a Hold haza menvén, sok kavicsot össze szedvén rakja őket a zsákjába; aztán — ahogy megbeszélték — kimentek a folyóvízre és ki-ki a maga zsákját hajította be a vízbe. Eljött az éj s látja a Nap: a Hold körül a sok csillag most is csak úgy ragyog, csillog és keserűn átkozódik: "Lám, becsaptál, hazudós Hold! Holnap én is mind kifogom vízbe dobott gyermekeimet, s magam mellé visszahozom.* Csakhogy másnap a folyóból mihelyt egyet kihalászott: szegény gyermek egyet tátog, kettőt tátog — s már meg is halt. Mindegyikkel ugyanígy járt, amelyiket kihalászta; nem ragyogott, nem is nézett egyik sem már az atyjára. Végül is, hogy mind a parton ne pusztuljon, hagyta őket, bent a vízben, ott élőket. — Innen vannak hát a halak! Am a Nap a ravasz Holdat azóta is hajkurássza, azóta is folyton ott jár dirrel-durral a nyomába. Szüts László