Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. december 29. Amikor a vonat útjára indul, a kocsik holdrugója már nem árulja el, milyen áru súlya alatt húzza magát egyenesre. Még a Tisza-pályaudvaron kell megtudni, amíg rakodnak, tolatnak, szerelvényt állitanak össze, hogy mi mindent visz el Szegedről egyegy tehervonat. Persze két egyforma rakomány, két egyforma vonat soha sincs: egyszer egyik, másszor másik gyár indítja termékeit, hol világot látni, túl a határokon, hol meg csak ide, a szomszéd megyébe. Az azonban bizonyos, hogy a szegedi könnyű- és élelmiszeripari üzemek áruit mindenütt szívesen fogadják. Korszerű autóbusz-pályaudvar a Marx téren Jtivttre már az új állomásról indítják a járatokat Szegeden, a Takaréktár utcában — mint ismeretes — hamarosan emeletráépítések kezdődnek, ezért lezárják az utcát az építkezés idejére. Szükséges tehát, hogy a jeI lenleg ebben az utcában lej vő autóbuszmegállót máshova helyezzék. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy I ideiglenesen a Deák Ferenc utcában állítják tel a megállót, s innen indítják majd az autóbuszokat. Ez a megoldás valószínűleg egészen addig fennmarad, amíg fel nem épül a Marx téri új autóbusz-pályaudvar. Az új pályaudvar építésének megkezdése különböző beruházási viták miatt elhúzódott. Most azonban a KPM autóközlekedési vezérigazgatósága, a városi tanács és a 10-es Autóközlekedési Vállalat közösen tisztázta a vitás kérdéseket. A tervek szerint ugyanis éppen a célszerűség érdekében, a helyi és távolsági járatokat egy nelyről, a Marx téri új pályaudvarról akarták indítani, az UVATERV azonban ilyen terv elkészítésére hoszszabb időn át nem volt hajlandó. Ez a probléma i6 megoldódott, s a tervek már készülnek. A célszerűségnek megfelelően egy helyre tervezik a helyi és a távolsági autóbuszok központi megállóhelyét. Az ország egyik legmodernebb autóbusz-pályaudvara lesz a Marx téri. I A teljes pályaudvart — a ! tervek szerint — két ütemben építik. Az első ütemben mintegy 3 millió 500 ezer forintos beruházást valósítanak meg. Az építkezést a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat végzi, s a munkálatokat 1963 áprilisában kezdi. Az első ütemben. 1963. december 31-ig felépül a teljes pályaudvar, így az új autóbuszmegállónál 10 pótkocsis szerelvény, a 620-as, 630-as típusú Ikaruszok részére, 3 darab csuklósbusz és 13 darab szólóbusz részére biztosítanak beállási helyet, A második ütemben, amely 1965-re fejeződik be, további 5 millió forintot ruháznak be a Marx téri pályaudvar továbbfejlesztésére. Bővül az autóbuszok beállási, parkolási helye, s addigra további 16 pótkocsis szerelvény és csuklósbusz, valamint számos szólóbusz elhelyezéséről gondoskodnak. A pályaudvar kiépítésével egyidejűleg csökken a piac területe, mivel az állomás mintegy 120 méter hosszúságban cs 110 méter szélességben helyezkedik majd el. A tervek szerint az állomás belső berendezése ls a lehető legmodernebb lesz. Érdekessége, hogy a járatokat fényjelzéssel és hangosbemondóval indítják. Természetesen szép várótermet is kialakítanak az utazóközönség kényelmére. Hatszáshatvan tonna kötelet gyártott idén a kenderfonógyár. Nehéz volna átszámítani méterre, mert ahány kötél, szinte annyiféle. Nincs ls olyan Ipari, mezőgazdasági üzem, vagy háztartás, ahol ne használnának belőle. A kötelesek tudják kötelességüket: nekik kell az egcsz országot ellátni kötéllel A háziipari szövetkezet javarészt külföldre szállítja legnépszerűbb gyártmányait, a különféle kosarakat. Kivételt éppen a papírkosár képez: évenként kétezret fonnak belőle, de csupán a belföldi igények kielégítésére. Igaz is, papírkosár nélkül mit érne egy iroda? (Jobboldali kép.) A szegedi halászlé neve, híre általános. Ha valaki nem tud helybe jönni érte. sebaj, a konzervgyár pléhdobozba zárva küldi cl számára. 1962-ben 17 vagon halásziét gyártottak, de a jövő év első negyedére mégis 13 vagonra szól a rendelés. (Baloldali kép.) Idén kezdte meg az íróasztalgyártást a Szegedi Bútorgyár, s év végére ópium 8678 darab készül cl belőle Veszi is mindenki: üzeni, hivatal. intézmény, magános Csupán a biirckratákna nem tetszik, mert túlontúl szép. túlontúl korszerű hozzájuk. (Alsó képünk.) (Somogyi Károlyné képriportja) Ebbe a hordóba történetcsen pálinka kerül majd az apátfalvi földmű vessző vetkezet ben. Mérete aránylag nem nagy, mindössze kétszáz literes, holott akkora hordókat is gyártanak a szegcdi kádárok, amelyekbe hatezer liter bor is belefér. Igaz, akár kicsi, akár nagy, előbb-utóbb mind kiürül XÉHMÓT '" • SÜ HHGBIFEHFA Szeged kulturális élete és a modern művészet A mai ember választ kér... Beszélgetés Komor Istvánnal, a színház főrendezőjével Napjainkban mindenfelé sokat beszélnek, vitatkoznak a modern színházról. Ha szóbakerül, hogy a színház milyen is legyen, szánté mindenki azt teleli rá: modern. De hogy mit is jelent ez tulajdonképpen, mit kell csinálnia ahhoz egy színháznak, hogy modernné váljék, ezt mar jóval kevesebben tudják és megoszlanak a vélemények. ha erről részletesen kell beszélni. Milyen is hát a modern színház? — erről beszélgettünk a napokban Komor Istvánnal, a Szegedi Nemzett Színház főrendezőjével. — A színházak világszerte, de különösen Európában az utóbbi évtizedekben hatalmasat fejlődtek — mondotta kérdésünkre Komor István. — A technika rohamos fellendülése, a civilizáció és a kultúra elterjedése megváltoztatta és napjainkban is változtatja az emberek művészet iránti igényeit. A modern ember választ kér a művészettől mindazokra a kérdésekre, amelyek a hétköznapjaiban jelentkeznek. A mai művészetnek és a színháznak sem lehet más célja, mint az, hogy a modern ember érzés- és gondolatvilágát kifejezze, ábrázolja, bemutassa. — Ez hozta magával azt, hogy a színházak legfőbb törekvése ma: kialakítani, megteremteni az értelem színházát. A színháznak meg kell szabadulnia a szenvelgés, a hamis romantika, az álpátosz béklyóitól. A modern színház nemcsak a néző szívét, hanem az eszét is birtokba akarja venni. A cél az, hogy olyan előadásokat alkossunk, amelyek képesek gondolatokat ébreszteni a nézőben. Ez okozza a legtöbb félreértést a kérdés körül. Értelem vagy érzelem? — így szól egyesek hamisan megfogalmazott kérdése. Világos, hogy a színházakból az érzelmet, a hatást, az illúziót nem lehet kirekeszteni, mert ez is a színház. Érzelmek és indulatok nélkül ember se létezik. De az érzéseket gondolattá változtatni: ez a modern színház célja. — Színház nincs dráma nélkül, modern színház nem lehet modern dráma nélkül. Klasszikusokat előadni úgy, hogy azok közeljussanak a mai nézőkhöz, csak a feladat egyik és könnyebbik része. A nagyobb, jelentősebb feladat az, hogy mai élet konfliktusait ábrázoló drámák sorozatát mutassa be a színház, beleértve ebbe természetesen a haladó nyugati polgári irodalom müveit is. — A mi színházunk több klasszikus darab felújításával (Éjjeli menedékhely. Egmont stb.) kísérletezett azon, hogy ezeket a drámákat világos, egyszerű, modern felfogásban eljátssza. Valódi modern prózai darab azonban kevésszer szerepelt műsorunkon. De még ebben az évadban több modern dráma bemutatására készülünk (Brecht. Miller drámái) és kísérletképpen három modern egyfelvonásost is műsorra tüzünk, egy bemutató keretében — este tíz órai kezdettel... Saroyan, Terlon és Anouil egyfelvonásosát mutatjuk be. — Operánk mndern törekvései közismertek. Meg kell azonban mondanom, hogy modern színházat csinálni Magyarországon, különösen vidéken, nem könnyű dolog. Közönségünk jó része idegenkedve fogadja a számára ismeretlen szerzőjü és című darabokat. A megszokottat, a konvencionálist, főleg a közönség idősebb rétege, jobban szereti. Nem akarunk -elszakadni* a közönségtől, de ha nem kezdeményezünk újat, akkor a közízlés 10, 20 vagy még esetleg harminc év múlva sem változik meg. A színházak feladata a közönség ízlésének fejlesztése és ezért nem mondunk le a modern darabok további előadásáról. — Néhány évvel ezelőtt még eléggé elterjedt volt az a nézet, hogy a modern színházat elsősorban vagy kizárólag a modern színpadtechnika jelenti. Valóban: e nélkül nem lehet mai színház. De ez csak segédeszköz. A színház célja az emberábrázolás. A medern színháznak is ez a célja. Középpontjában az ember áll.