Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

Vasárnap, 1962. december 24. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 JÖVŐ évi Kedvező az idei tervteljesítés — Gyors ütemben fejlesztjüka vegyipart — Javítják a vidéki városok közlekedését — Tizennégy százalékkal több beruházás — Megkezdik a Szegedi Textilművek bőví lését — Lénye­gesen nő a hús-, tojás-, tej- és vajellátás — 15000 személykocsit importálunk — Ujabb 6000 gyerek járhat óvodába. öO000 lakást építünk — A nemzeti jövedelem 7—0 százalékkal emelkedik A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet • A kormány megállapította: a népgazda­ság az idén is számottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően emelkedett, a mezőgazdasági termelés — az aszály ellenére — kismértékben nőtt. Előnyösen éreztette hatását a szocialista országok nemzetközi együttműködésének fejlesztésére irányuló törekvés. Különösen örvendetes, hogy a népgazdaság fejlődésé­vel összhangban jelentősen javult a ter­melés tervszerűsége: tervtúlteljesítésekre — a korábbi évekkel ellentétben — álta­lában csak olyan területeken és olyan mértékben került sor, ahol és amennyire ezt a tényleges szükség­leteik megszabták. A népgazdaság fejlődése még gyorsabb lett volna, ha a két. egymást követő aszályos év nem ha­tott volna kedvezőtlenül a mezőgazdasági termelésre. Az ipari termelés színvonala — előzetes adatok szerint — az 1961. évinél kb. 8 százalékkal lesz magasabb. Az ipar szerkezeti átalakítása az ötéves tervben meghatározott irányban haladt: a termelés a népgazdaság fejlődése szem­pontjából legfontosabb iparágakban az_ át­lagosnál gyorsabban nőtt. Jelentősen emelkedett a termelékenység, az ötéves terv céljaival összhangban a termelés emelkedésének csaknem kétharmada a termelékenység növekedéséből származott. A mezőgazdaság össztermelése felül­múlta az előző két év színvonalát, de a rc«sz időjárás miatt nem érte el a ter­vezettet. Emelkedett a mezőgazdasági idénycikkek ára. Ezzel függ össze, hogy az életszínvonal emelkedésének üteme nem érte el a korábbi évek fejlődésének ütemét. A termelőszövetkezetek és az állami gaz­daságok többsége — dolgozóik fegyelme­zett munkájának eredményeként — jól hasznosította a mezőgazdaság növekvő anyagi-műszaki támogatásából eredő le­hetőségeket. A kedvezőtlen időjárás takarmányellá­tási problémákat is okozott, ennek el­lenére viszonylag kedvezőek az állat­tenyésztésben elért eredmények. Az állatállomány átteleltelése a hazai termésből és takarmán ybehoza tal 1 al az idén is biztosítva van. Jelentősen nőtt az állati termékek termelése. A teljes külkereskedelmi áruforgalom várható teljesítése a tervezettnél valame­lyest kedvezőbben alakúi, főként azért, mert az ipari export, a tervezettnél gyor­sabban emelkedett. Bővül külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. To­vább nőtt export- és importforgalmunk a gyarmati sorból nemrég felszabadult or­szágokkal, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. 1962-ben a népgazdasági beruházásod összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Eredménnyel jártak a folyamatban levő beruházások meggyorsítására, a beruhá­zási eszközök célszerűbb, koncentráltabb felhasználására tett erőfeszítések. a beruházások további kon­centrálása. Erre tekintettel a meghatározott értékhatárt meghaladó ipari beruházá­sok előirányzatának 82 szá­zaléka a már megkezdett lé­tesítmények befejezését szol­gálja. A terv 1963-ban csak olyan beruházások megkezdését engedélyezi, amelyek mű­szakilag megfelelően elő vannak készítve. A beruházások kivitelezésé­nél is érvényesíteni kell a terv előírásait. 1963-ban a többi között tovább épül a százhalombat­tai olajfinomító, valamint a 600 megawatt teljesítmény­re tervezett új Duna menti Hőerőmű. Folytatódik a Pé­csi Hőerőmű és a Tisza­vidéki Vegyi Kombinát nit­rogénműtrágya gyárának építkezése, az ózdi kohásza­ti üzemek rekonstrukciója és a Nyíregyházi Konzerv­gyár építése. A Dunai Cement- és Mész­mű megkezdi termelését. A jövő év folyamán befe­jezünk több jelentős ipari beruházást. Felépül az új 200 megawatt teljesítményű Oroszlányi Hőerőmű, a Szol­noki Kénsavgyár, a csepeli hidegszalag-hengermű és a Berentei Vegyiművek PVC­Üzeme, amely évente 6000 tonna pvc-t fog terimelni. Befejezik a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár bővítését is. 1963-ban megkezdődik a Bánhidai Hőerőmű, vala­mint a Szegedi Textilmű­vek bővítése. Elkezdődnek a Borsodi Ve­gyi kombinát kaprolaktám üzemének és a Magyar Viszkóza Gyár danulon-se­lyem üzemének építkezései, valamint a len in Kohászati Müvek mintegy 600 millió forintos rekonstrukciós munkálatai, amelyek során megteremtjük a korszerű kohászati féltermékgyártás feltételeit. Az állólapok felújítására a terv mintegy 18 milliárd fo­rintot irányoz elő. Ebből az összegből a köz­lekedéssel összefüggő fel­újításokra 6 milliárd fo­rintot, az állami lakóházak javítására 1,6 milliárd fo­rintot fordítunk. A beruházásokkal és fel­újításokkal összhangban az építőipar építési-szerelési te­vékenysége több mint 10 százalékkal nö. Előrehaladás történik a korszerű építési módok alkalmazásában. Életszínvonal, belkereskedelem, szociális­kulturális ellátás: A népgazdaság 1963. évi fejlődésének Tárható arányai : A népgazdaság 1963. évi tervezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontosabb adatok jellemzik: Ipar: Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 százalékkal nő, belső szerkezete megfelel az ötéves tervben kialakított fejlesztési irányoknak. En­nek megfelelően az átlagos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal), és a gépiparban (9,5 százalékkal). A gépiparon belül különö­sen jelentős lesz a terme­lés felfutása a híradás­technikában (18 százalék), valamint a forgácsoló és különleges szerszámgépgyártásban (14 százalék). Az élelmiszeripar terme­lése 8,5, a könnyűiparé 5 százalékkal emelkedik. A terv nagy súlyt helyez a műszaki fejlesztésnek és a modern technológia beveze­tésének meggyorsítására, a gyártmányok korszerűsítésé­re, a minőség javítására. Fontos érdek, hogy növe­kedjék a termelés gazda­ságossága, s a KGST keretében tovább folytatódjék a nemzetközi 6zako6Ítás. A minisztériumi iparban a termelési költsé­geket mintegy 1,3 százalék­kal kell csökkenteni. To­vábbra is biztosítani kell, hogy a termelés összhangban álljon a belföldi szükségle­tekkel, s a külkereskedelem igényeivel. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is. hogy a gyártmánykibocsátás az eddiginél egyenletesebben történjék. Az ipar, a kül- és a bel­kereskedelem szerveinek je­lentős feladata. hogy jól együttműködjenek, s hozzá­járuljanak a vásárlók igé­nyeinek minél tökéletesebb Az ötéves terv céljainak megfelelően 1963-ban is töre­kedni kell arra, hogy az ipari termelés emelkedésének mintegy kétharmada a ter­melékenység növekedéséből származzék. Ez csak úgy valósítható meg, ha egyes üzemekben, illetve iparágakban a ter­melékenység az országos atlagnál gyorsabban növek­szik. Mezőgazdaság: A mezőgazdasági termelés 1963-ban az előirányzatok szerint 12—14 százalékkal haladja meg az 1962 évit. A növénytermelési terv az idei termésátlagokat figye­lembe véve jelentős, mégis reálisan elérhető nö­vekedéssel számol. A terv biztosítja az anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez, ezen belül ahhoz, hogy a termés­átlag búzából 12.4, kukoricá­ból 15, burgonyából 66 má­zsa legyen kat. holdanként Jövőre — az ötéves tervben eredetileg elóiráryzott 330 ezer kat. hold helyett — 514 ezer hold lesz az öntözött terület, vagyis 148 ezer hold­dal több. mint az idén. A mezőgazdaság 1963-ban 1 358 000 tonna műtrágyát, az ezévinél tíz százalékkal töb­bet kap. Jelentősen nő a mezőgazdaság gépellátása. 5230 darab új traktort és 1170 darab új kombájnt állítanak munkába. Az ország búza-vetésterületé­nek több mint a felét nagy­hozamú búzafajtákkal vetjük be. Üj szőlőt és gyümölcsöst az idei 36 ezer hold helyett 49 ezer holdon telepítünk. A mezőgazdaság termés­eredményeivel összhangban a felvásárlás 12 százalékkal történő emelését irányozza elő a terv. 1963-ban a felvásárlásnak már 94 százaléka szárma­zik majd a szocialista szek­torból. Közlekedés: A közlekedés áruszállítási teljesítménye jövőre mintegy 6 százalékkal, a személyszál­lítási ennél valamivel na­gyobb arányban emelkedik. Kiterjesztik az autóbuszköz­lekedést. Ez lehetővé teszi a mun­kásjáratok sűrítését, a vi­déki városok közlekedésé­nek megjavítását és újabb községek bekapcso­lását a rendszeres közúti for­galomba. Külkereskedelem: Az 1963. évi terv előirány­zatai szerint külkereskedelmi forgalmunk csaknem 10 szá­zalékkal nő. A forgalom 70—71 száza­lékát a szocialista országok­kal bonyolítjuk le. Jelentő­sen — 13 százalékkal — bő­víteni kívánjuk a nem szo­cialista országokkal folyta­tott forgalmunkat is. A ter­melő minisztériumoknak és vállalatoknak minél több korszerű, a külföldi piaco­kon versenyképes és gazda­ságos terméket kell a kül­kereskedelem rendelkezésé­re bocsátaniuk. Minden területen javítani kell a termékek minőségét, exportképességét. Fokozott figyelmet kell for­dítani az importanyagok­kal való takarékosságra. Beruházás: A népgazdasági terv 1963­ra 39,4 milliárd forintot — az ez évinél mintegy 14 százalékkal magasabb — be­ruházást ír elő. A beruházásokon belül emelkedik a mezőgazdaság, valamint a kulturális, szo­ciális és kommunális be­ruházások aránya. Eliőoeadú foníossáfíú felad A terv azzal számol, hogy 1963-ban a nemzeti jövede­lem az ez évihez képest kb. 7—8 százalékkal nő. Ezzel összefüggésben a lakosság fogyasztási alapjának 5,4 szá­zalékos, a bérből élő lakos­ság egy főre jutó reáljöve­delmének 5,6 százalékos, a parasztság egy főre eső reálfogyasztásának 2,7 száza­lékos emelkedését irányozza elő. A kiskereskedelmi árufor­galom terve 5,3 százalékkal nagyobb, mint 1962-ben. Az élelmiszerek és a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma az átlagosnál gyorsabban nő. A legfontosabb élelmiszerek közül nycrshúsból 3,4 százalék­kal, tojásból 6,7 százalék­kal, vajból 9 százalékkal. sajtból 14 százalékkal, tej­ből 7 százalékkal több ke­rül forgalomba, mint az idén. Jelentősen emelkedik a kon­zervfélék, a déligyümölcs, valamint a zöldség- és gyü­mölcsáruk forgalma. Tartós fogyasztási cikkek­ből is több áll majd a vásár­lók rendelkezésére, mint eb­ben az évben. Mosógépből 21 százalékkal, hűtőszekrényből 46 száza­lékkal, televízióból 27 szá­zalékkal, bútorból 15 szá­zalékkal nagyobb forgal­mat tervezünk az ideinél. Több mint 15 ezer személy­autót hozunk be. Intézkedé­sek történnek a kereskede­lem fejlesztésére, az önki­szolgáló és önkiválasztó üz­letek hálózatának bővítésére, az áruválaszték növelésére. Javul a közétkeztetés minő­sége, jelentősen emelkedhe­tik e szolgáltatás igénybe­vevőinek a s-áma. Állami- és magánerőből több mint 50 ezer lakás épüL Növekszik a közművel ellá­tott lakások részaránya. Az új lakások mind nagyobb ré­szében lesz beépített bútor és központi fűtés. 1963-ban újabb 24 ezer lakást kap­csolnak be a gázellátásba, s mintegy 250 ezerrel többen kapnak a közművektől vizet, mint ebben az évben. A jövő év folyamán már minden faluban lesz vil­lanyvilágítás. 2500-zal nő a kórházi ágyak, 550-nel a szociális intézetben elhelyezhető személyek, 6000­rel az óvodai helyek száma. A jövő évi terv számol az oktatási reform végrehajtá­sából adódó feladatokkal. Az erre a célra fordított jelen­tős összegekből a többi kö­zött befejezik 710 általános iskolai tanterem építését és megkezdik 457 tanterem épí­tését. Az 1962 évi 52-vel szem­ben a jövő évben 299 kö­zépiskolai tanterem épül s 269 újabb tanterem épí­tését kezdik el. Tovább bő­vül a felsőfokú techniku­mok és szakiskolák hálóza­ta. A Minisztertanács hatá­rozatában kötelezte a mi­nisztériumokat, hogy mi­előbb dolgozzák ki a terv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A kormány felkéri a társadal­mi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitű­zéseit, s állítsák a szocia­lista munkaversenyt a terv megvalósításának szolgála­tába. Az 1963. évi terv teljesí­tése jelentós mértékben nö­veli hazánk gazdasági ere­jét, előmozdítja népünk anyagi és kulturális színvo­nalának további emelkedé­sét. (MTI) Január elsején lépnek életbe az új szociális és egészségügyi kedvezmények A Magyar Közlöny hétfői számában megjelenő több jogszabály a lakosság szociá­lis és egészségügyi ellátásá­nak javításáról intézkedik. A dolgozó nőket jelenleg 12 hét szülési szabadság il­leti meg. Az új jogszabály a szülési szabadság időtartamát 20 hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskodhassanak új­szülött gyermekük ápolásá­ról. Rendellenes szülés ese­tén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a teljes szabadságot a szülést követő időben vegye igénybe, ha ez — orvosi vé­lemény szerint — saját és születendő gyermeke egész­ségére veszélyt nem jelent. A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévé­nek betöltéséig fizetés nélküli szabadságot köteles engedé­lyezni. Egy másik rendelet a munkások és az alkal­mamttak özvegyeinek, va­lamint a hadiözvegyeknek 590 forintnál alacsonyabb összegű özvegyi nyugellá­tását emeli fel. Ennek a rendelkezésnek nyomán évente csaknem 180 millió forinttal nő az özve­gyek számára folyósított nyugdíjak összege. Az új jogszabályok több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi bizto­sítás szolgáltatásait. Az ed­digiekkel szemben a beteg­ségi biztosítás keretében a kórházi ápolásba szoruló dol­gozót időbeli korlátozás nél­kül kell ingyenes kórházi ápolásban részesíteni. A nyugdíjasok és igényjogosult családtagjaik — az eddigi 30 nap helyett — évenként 90 napon át jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. A gyógyászati segédeszkö­zökért jelenleg 150 forint ér­tékhatárig az ár 15 százalé­kát, azon felül pedig 25 szá­zalékát kell fizetnie a bizto­sítottnak. Január 1-től a té­rítés mértéke a gyógyászati segédeszközök árától függet­lenül egységesen 15 százalék. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai és család­tagjaik eddig a biztosítás ke­retében nem kaptak kedvez­ményes áron gyógyászati se­gédeszközöket; az új intézke­dés értelmében — fogpótlás kivételével — jU wéaalékos térítés ellenében szintén jo­gosultak gyógyászati segéd­eszközökre. További jelentős új intéz­kedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nö — akinek eltartásra szoruló hozzátartozója van — kórhá­zi ápolásának időtartama alatt az eddigi 50 százalék helyett táppénzének 80 szá­zalékát kapja. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas dolgozik, évente csak 90 napon át, az ipari idénymunkás pedig évente csak 75 napon át volt eddig táppénzre jogosult. Az új in­tézkedés e korlátozásokat megszünteti, ugyanolyan idő­tartamon át részesülhetnek táppénzben, mint a többi dolgozók. A kormányrendelet fel­emeli a háziipari dolgozók táppénzalapjának felső hatá­rát, valamint a háztartási al­kalmazottak táppénzének, to­vábbá terhességi, gyermek­ágyi segélyének napi össze­gét is. Az intézkedések 1963. ja­nuár 1-ével lépnek hatályba. A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére a nyugdíjfo­lyósító szervek közölték, hogy az özvegyi nyugdíjak feleme­lését hivatalból hajtják vég­re, tehát az érdekelt özve­gyeknek kérelmét bekülóö­niok. o$m kell U4Stt

Next

/
Thumbnails
Contents